Tartalom - Magyar EdzÅ‘k TÃ¡rsasÃ¡ga

Recommendations

Info

16 MAGYAR EDZŐ ■ 2008/1 tudományok, az irodalom vagy a mûvészetek. Érvelése abból a korrekt feltételezésbôl indult ki, hogy az egészséges mozgás, a sport ösztönzi és elôsegíti a gondolkodást, s ez által javítja a figyelem összpontosításának képességet is az emberben. Ahogyan 1887ben megfogalmazta: „A sport megkétszerezi a tanulás gyorsaságát, s ugyanígy segíti elô az elôadott témák, új ismeretek helyes értelmezését is.” Az szintén említést érdemel a francia pedagógus felfogásáról a mûvelôdést illetôen, miszerint a sport, számos funkciója-haszna mellett, jelentôsen elôsegíti a kívánatos alapvetô etikai érzék kialakulását is az egyénben. Késôbb mindinkább beigazolódott Coubertin elméletének megalapozottsága. Az olimpiai eszmék szíve-lelkelényege ma a kiválóság, a barátság és a tisztelet. Ezek a fogalmak hatják át az olimpiai mozgalommal kapcsolatban megszületô döntéseket és akciókat, s következetes fenntartásuk, érvényre juttatásuk eredményenként vált sikeressé az öt színes karika látványos hódítása és tekintélyének emelkedése világszerte, továbbá a 114 évvel ezelôtt Coubertin által kifejtett elvek nyomán alakult ki mind szélesebb körû nemzetközi dialógus is a sport elengedhetetlen hasznú szerepérôl a társadalom formálásában. A francia reformert mindennél erôteljesebben ösztönözte a 3000 évvel korábban virágzó ôsi görög kultúra, ahol az oktatás-mûvelôdés folyamatában elengedhetetlen szerepet kapott a sport. A test nevelése egyenlô jelentôségû volt a filozófiával és a zenével, ezek a kellékek képezték a legfôbb építôköveit a test, a szellem és a jellem harmonikus formálásának. A Krisztus elôtti 776-ig visszavezethetô ókori olimpiai játékok szinte felmagasztalták az oktatásnak ezt a szinte szent formáját, hiszen szorosan az Olimpusz istenei tiszteletére celebrált vallásos ünnepekhez kapcsolódtak minden negyedik esztendôben az Olimpiai Játékok, amelyeknek keretei közt a szabad görög férfiaknak alkalmuk nyílt összemérni erejüket, ügyességüket, tudásukat futásban, diszkoszvetésben, gerelyhajításban, távolugrásban, „öttusában”, birkózásban, ökölvívásban és a kocsiversenyekben. A gyôzteseket dicsérô kultusz részeként olajágkoszorút kaptak, s jogot arra, hogy tetteiket költôk dogozhassák fel, sôt arra is, hogy szûkebb hazájukban, városukban szobrot emelhessenek a tiszteletükre. A játékok mindenhatósága szentségét jelzi az „Ekecheiria”, az olimpiai béke, illetve fegyverszünet intézménye is, amely a görög városok közti esetleges fegyveres konfliktusok felfüggesztését jelentette a játékok elôtt, alatt és bizonyos meghatározott ideig utána is, s egyben szabályozta azt is, hogy a versenyek színhelyén tilos volt mindennemû fegyver viselése. A résztvevô sportolók, hozzátartozóik és a mintegy 35-40 000-es közönség minden aggodalom nélkül, abszolút biztonságban utazhatott oda és vissza az eseményekre, amelyet hasonlóan tökéletes biztonságban élvezhetett a helyszínen. A charta útmutatásai Ez az ókori modell érthetôen ragadta meg Coubertin fantáziáját, s vélte úgy, hogy ezekre az elvekre és gyakorlatra alapozhatja meg a játékok modern formában történô megjelenítését, azaz, mint ahogyan ez az ôsi görögök világában történt, tehát, hogy a sport nem csupán eszköze a széleskörû nevelésnek, hanem egyben lényeges eleme a társadalmi harmóniának, kölcsönös megértésnek és békességnek. Meggyôzôdéssel vallotta, hogy elenyészô azoknak a problémáknak a száma, ahol a sport sem képes segíteni. Coubertin egy alkalommal jellemzôen ezt mondta:”A sport az ember számára a lehetô legjobb dolog arra, hogy mindenben tökéletes legyen.” Késôbb némileg módosította ezt. Annyiban, hogy a tökéletességet – mint elérendô célt a sport révén – az erôfeszítés szóval helyettesítette. Végeredményben ezt fejezi ki a neki tulajdonított híres mondás is a játékok lényegérôl: „Az életben nem a diadal a fontos, hanem a küzdelem, nem a gyôzelem a lényeg, hanem az, ahogyan küzdesz érte.” Coubertin ideái ekként váltak a modernkori olimpiai mozgalom és a játékok alapköveivé, amelyeket az Olimpiai Charta foglal össze: „Az Olimpizmus életfilozófiaként a test, az akarat és a szellem képességeit, mint egységes egészet fogja össze és dicsôíti. Egyesítve a sportot a kultúrával és neveléssel az Olimpizmus olyan életforma kialakítására törekszik, amely a munkavégzés örömére, a példakép nevelési értékére és az egyetemes erkölcsi alapelvek tiszteletén alapszik. Az Olimpizmus célja, hogy a sportot az emberiség harmonikus fejlôdésének a szolgálatába állítsa egy békés társadalom elômozdítása és az emberi méltóság megôrzése érdekében. Az Olimpiai Mozgalom egyetértésben szervezett, egyetemes és állandó cselekvési sorozat, amely a NOB leg- felsôbb hatalma alatt kerül megvalósításra… kiterjed mind az öt kontinensre. Az Olimpiai Mozgalom csúcspontja a világ versenyzôinek találkozása a legnagyobb sport fesztiválon, az Olimpiai Játékokon. A sport gyakorlása alapvetô emberi jog. Minden természetes személyt megillet a sportolás joga a diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája nélkül az Olimpiai szellemben, amely kölcsönös megértést követel meg a barátság, szolidaritás és tisztességes játék szellemében.” Lépést tartani a korral… Summázva megállapítható, hogy az egyén számára az olimpizmus elegyíti a sportot a kultúrával és mûvelôdéssel, hogy kiegyensúlyozott egységben fejlessze a testet, a szellemet és az akarati tulajdonságot. A társadalom számára az olimpizmus az emberiség szolgálatában állítja a sportot, ezzel bátorítva és elôsegítve a béke és egymás jobb megértésének ügyét, ekként ôrizve és ápolva általában az emberi méltóságot. Az elsô modernkori olimpiai játékoktól, 1896-tól kezdôdôen az olimpiai mozgalom segített értékeinek hangsúlyozásával meghatározni a sport szerepét az egyes ember és általában az emberiség fejlôdésének folyamatában. Ebben az igyekezetében vált szükségessé az olimpiai charta korszerûsítése idôrôl idôre, hogy az mindig összhangban legyen a társadalmi és egyéb változásokkal. Erre, hogy csupán egy jellemzô példával szolgáljunk: a nyári játékok mellett idôvel idôszerûvé vált a téli játékok megrendezése is, sôt – igaz, más jellegû követelmények és igények hatására – késôbb a különbözô típusú ötkarikás események idôbeni elválasztása szintén, amelyek így azután 1992-tôl kezdôdôen kétévenként váltják, követik egymást. A szervezet terebélyesedését mutatja, hogy ma már több, mint 200 tagországot számlál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely szoros együttmûködést alakított ki a nemzeti olimpiai testületekkel, ugyan így a nemzetközi sportági szakszövetségekkel és gyûjtô szervezetekkel a fejlôdés folyamatos biztosítása érdekében a legkülönfélébb szakmai, anyagi, és erkölcsi támogatást lehetôvé tevô programok (lásd az olimpiai szolidartási- és egyéb segélyezô projektek) megtervezésével és következetes végrehajtásával. Ezek sorából kiemelkednek azok a tárgyalások az Egyesült Nemzetek Szervezete és a NOB között, amelyek eredményeként formálódik a „Sport a békéért” prog-
2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 17 ram, de említhetnénk a NOB erôfeszítéseit a környezetvédelem tekintetében, küzdelmét világszerte az egészség megôrzéséért, a nôi egyenjogúságért, vagy éppenséggel az egyik legfenyegetôbb veszély, a tiltott teljesítményt növelô szerek alkalmazása ellen. A Coubertin által nyomatékkal hangoztatott értékek kölcsönözték a mozgalom fejlôdéséhez a hajtóerôt: a tisztelet, a sportszerû, tiszta játék, a kiválóságra törekvés, a becsületes erôfeszítés öröme, s a már hangsúlyozott harmónia a test, a lélek és a szellem között. Ez a felsorolt öt alapelv ugyan egyértelmû, világos, a mögöttünk hagyott század során azonban nem egyszer tûnhetett úgy, mintha az egyes elemek idôrôl idôre ellentmondásba kerültek volna egymással. Az általános, mindenki becsületes szándékát, sportolási lehetôségeit illetô tisztelet miként volt, példának okáért, összeegyeztethetô azzal a korlátozással, amely hosszú ideig tiltotta-korlátozta a nôk részvételét az olimpiai küzdelmekben? Semmi sem tökéletes, s a gyengeségek, hibák azért is léteznek, hogy korrigáljuk azokat. Tény, hogy a charta imént említett rugalmas változásai jól tükrözik a NOB állhatatos törekvését, odafigyelést a változásokra és az idôk szavára, s éppen ezért érthetô, hogy amennyire Coubertin merített gondolatokat az ókori görögtôl az értékek meghatározására, mi – jóllehet azóta nagyot fordult a világ – az elemi, mondhatni változatlan értékek tekintetében meg Coubertin felfogásához fordulhatunk ösztönzésért az értékek mai, illetve jövôbeni értelmezését illetôen. A francia báró számára egy új, jobb világ megteremtésében a „sportos nevelés, pedagógia” volt a legfontosabb, amely a következô vezetô elveken nyugodott: tiszteld a szabályokat és másokat, nincs megkülönböztetés, cselekedeteidben, légy önzetlen, törekedj egy jobb világért. Egy alkalommal a következôképpen tömörítette vízióját: a sport képes döntô szerepet betölteni egy olyan új világ megformálásában, amely „tisztább, nemesebb, átláthatóbb és nyugodtabb.” A három kulcsszó Mai kritikusai ugyan – valljuk be, nem minden ok nélkül – akár naiv idealistának tekinthetik, s kétségtelen tény, hogy a huszadik század eseményei, az emberiséget végzetesen fenyegetô tragikus nemzetközi fejlemények kevés bizonyítékot szolgáltatnak a sport mindenható, ellenállhatatlan és jótékony befolyására (háborúk idején elnémulnak az olimpiai fanfárok). Ellenben ugyan így tagadhatatlan tény azért az is, hogy a modern olimpiák apostolát szent meggyôzôdés sarkallta, megállapításai ôszinte hitet sugároznak, meggyôzôdését szerencsénkre sokan osztották, s ennek köszönhetôen a modern olimpiai játékok korunk legnagyobb nemzetközi társadalmi eseményévé váltak, amely sokkal több - ismét hangsúlyozzuk - mint világraszóló sportesemény. Az ötkarikás ünnep sok egyéb mellett fórum, amelyen kifejezôdik, megtestesül a kölcsönös tisztelet, együttmûködés. Keretei között nem létezhet semmilyen diszkrimináció, ehelyett kultúrák találkoznak, a nemzetközi sportbarátság jegyében találnak egymásra sportolók, vezetôk, kísérôk éppen úgy, mint a nézôk – akár személyesen megjelenve a helyszínen, akár a televíziók elôtt ülve, legyenek akár a világ bármely távoli zugában is. A három kulcsjellemzô közül elsônek vegyük a Kiválóságot. Utal ez egyfelôl arra a minôségre, amely áthatja a nemzetközi olimpiai mozgalom különbözô programjait. A kiemelkedô minôségre törekvés ugyanakkor természetszerû elvárás az olimpiai játékok minden résztvevôjétôl, akik a közismert mottó, a Citius, Altius, Fortius – Gyorsabban, Magasabbra, Erôsebben – jegyében mérik össze tudásukat a versenyeken. A kiválóság értéke vonatkozik lényegében minden egyénenként tett próbálkozásunkra, igyekezetünkre, s azokra is, amelyeket csoportosan, csapatban, másokkal együtt teszünk. Lényegében általános elkötelezettséget jelent, fogalmazhatunk úgy is – örökérvényû sportos életfelfogást. A második a Barátság. Az olimpiai mozgalom mindenek felett az emberekrôl, emberségrôl szól: ez a legbensôbb lényege, szíve-motorja. A barátságnak ez a bensôséges érzése az ókori Olimpiai Fegyvernyugvás intézményében gyökerezik, utalva egy békésebb és jobb világ építésére a sport eszközeivel. A sportolók kifejezik ezt a fajta elkötelezettségüket a versenytársaikhoz, s ellenfeleikhez is fûzôdô, életük végéig tartó, emlékeikbôl legalábbis kitörölhetetlen érzelmi kapcsolataikkal. Az olimpiai mozgalom az emberek, a népek közötti kapcsolatokra épül, s ebben az eltökéltségben a barátság értéke felbecsülhetetlen, amely tükrözôdik kulturális, képzési és egyéb programjaiban. A harmadik a Tisztelet értéke. Ezt mindenek elôtt erkölcsi és etikai értelemben szükséges értelmezni, olyan alaptörvényként, amely ösztönzésül szolgál kivétel nélkül a mozgalom valamennyi programjának résztvevôi számára. Tiszteljük önmagunkat, tiszteljünk másokat, a fair play szellemét, a sportszerûséget, a szabályokat, a környezetünket. A NOB nagy súlyt helyez arra, hogy a tisztelet érvényre is jusson tevékenységében. Elegendô arra a jelentôs anyagi áldozatra gondolni, amelyet a doppingellenes kampány sikere érdekében hoz, vagy azokra az összegekre, amelyek a sportolók szakmai fejlesztését célozzák, a nôk felzárkózását segítik elô, stb. A nôi egyenjogúságért Érdemes elidôzni - szemelvényként - az utóbbi témánál, a hölgyeknél. Coubertin, egyebek között, magától értetôdôen, korának férfia volt, azoknak az éveknek az elôítéleteivel, korlátjaival, vágyálmaival. Ennek következtében, jövôt építô víziójában a sportot – együtt a kultúrával és mûvelôdéssel – kulcsfontosságú elemnek minôsítette a harmonikus ember nevelésében, s ezt igazán komolyan értette. Mi okkal furcsállhatjuk éppen ezért, hogy a nôket oly természetes egyszerûséggel valamiképpen mellôzte, ám ne feledjük, nyilván az ókori görög példája is okozhatta ezt a „feledékenységet”, hiszen az ókori játékokon a gyengébb nem vehetett részt, - még nézôként sem. Így, a hagyományok miatt, zárták ki a nôket az elsô modernkori játékok versenyeibôl 1896-ban Athénban - éppen úgy, mint az ókorban. A fejlôdés útja azután fokozatosan oda vezetett, hogy ma már 4300 nôi sportoló vehet részt a nyári játékokon, s mindazoknak a sportágaknak, amelyek szeretnének felkerülni az ötkarikás játékok programjára, kötelességszerûen kell vállalniuk – egyéb garanciák és feltételek mellett – azt, hogy versenyeiken arányosan a hölgyek is szerepelnek. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy az olimpiai mozgalom erôfeszítéseinek, értékei elismerésének tudható be a nôi egyenjogúság érvényesítése és a számokban is kifejezhetô fejlôdés. A nemzetközi olimpiai mozgalom sportolók iránti tiszteletének tudhatók be – számos más egyéb tényezô mellett – egyebek között a doppingellenes küzdelem és a környezet védeleméért indított akciók is. A mozgalom komoly felelôsségtudattal igyekszik maximálisan védelmezni a sportolók jogait, egészségét, jólétét. Az egyik legismertebb ebben a tekintetben kétséget kizáróan a doppingellenes program, amelynek eredményeként alakult meg 1999-ben a WADA (World Antidoping Agency), a Doppingellenes Világügynökség. Né-
Page 3 and 4: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 3 Néhány
Page 5 and 6: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 5 A nemzetk
Page 7 and 8: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 7 dik, akko
Page 9 and 10: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 9 A nemzete
Page 11 and 12: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 11 HORVÁTH
Page 13 and 14: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 13 felkarol
Page 15: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 15 Peking j
Page 19 and 20: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 19 MÁJUSBA
Page 21 and 22: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 21 plénum
Page 23 and 24: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 23 Kistelek
Page 25 and 26: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 25 2. sz. t
Page 27 and 28: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 27 4. sz. t
Page 29 and 30: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 29 vvaallll
Page 31 and 32: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 31 Klimatik
Page 33 and 34: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 33 A modern
Page 35 and 36: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 35 Egyes é
Page 37 and 38: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 37 2. ábra
Page 39 and 40: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 39 Huszonö
Page 41 and 42: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 41 A Magyar
Page 43 and 44: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 43 Dr. Orma
Page 45 and 46: 2008/1 ■ MAGYAR EDZŐ 45 Fehérn

Tartalom - Magyar EdzÅ‘k TÃ¡rsasÃ¡ga

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?