Betekintés - Mozaik Kiadó

ATGYÛJTEMÉNYERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKRMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKRMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKM·ZAIKM·ZAIKM·ZAIKFELADATGYÛJTEMÉNYA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK48KémiaETRÕLA · KÉMIA · FÖLDRAJZEKNEKMIA BIOLÓGIA11-1211-12KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTÛÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLÕKNEKÓGIA9FÖLDRAJZ9IKA10TERMÉSZETFÖLDRAJZIKÖRNYEZETÜNKKÉMIA10SZERVES KÉMIAPf. 301., Tel.: (62) 470-101u; WEB: www.mozaik.info.huSZERVES KÉMIAM·ZAIK KÉMIAM·ZAIK 10www.mozaik.info.huMS-2616UA 9.-es könyvet a MagyarTudományos Akadémiaáltal összeállított,B változatú kerettantervalapján dolgoztuk át.KÉMIA10SZERVES KÉMIAM·ZAIKMS-2620A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA természetről tizenéveseknekKémia 9–10. osztályA gimnáziumok 9. évfolyama számára készülő tankönyvetaz MTA által összeállított, B változatú kerettanterv alapjándolgoztuk át. A kiadvány legfőbb célja, hogy a tanulókmegértsék az őket körülvevő anyagi világot, és ismereteiketfelhasználva felelősen cselekvő, a hét köz napi anyagokkalmagabiztosan bánó felnőttekké vál janak. Civilizált életkörülményeinkkialakításában nél kü löz he tetlen szerepe vana kémia tudományának, ezért a tan anyag széles körben tárgyaljaa különböző anyagok gyakorlati alkal ma zá sá nak éskörnyezeti hatásának problémáit.A 9. osztályos könyv az atomok, kémiai kötések és anyagihalmazok tárgyalása mellett a kémiai reakciók jellemzőitis vizsgálja. Emellett az elektrokémia témakörét is feldolgozza,valamint a szervetlen kémia világába is bevezeti atanulókat.A 10. osztályos tankönyv a korábbi kerettantervnek megfelelőena szerves kémiai ismeretanyagot dolgozza fel.A kiadványok bőséges lehetőséget biztosítanak a szé leskörű is me retszerzésre, a hétköznapokban, akár a hírekbenfel buk kanó kérdések megtárgyalására. A gyakorlatba történőrend szeres visszacsatolással (pl. az olvasmá nyokkal)segítsé get nyújtanak a fenti témák tartalmilag megalapozottértelmezé sé hez és magyarázatához. Ugyanakkor a tankönyvektudomá nyosan korszerű és igényes kémiai ismereteilehetőséget bizto sí tanak a továbbtanuláshoz szükségesmélyebb tudás megalapo zá sához is.A szerzők kiemelten törekedtek arra, hogy a tananyag feldolgo zása a közvetlen ismeretszerzésre, így például kísérletekre,mo del lek használatára épüljön.72 ANYAGI RENDSZEREKA FOLYADÉKOK 73A FOLYADÉKOKA folyékony állapotú* anyagok, szerkezetükalapján, a gázállapotú és a szilárd anyagokközött helyezkednek el.A folyadékokban a részecskék lényegesen közelebbhelyezkednek el egymáshoz, mint a gázokban.A rendelkezésre álló teret nem tudjákbetölteni, térfogatuk meghatározott. A részecskékközötti vonzóerô nagyobb, minta gázállapotban, de nem elég nagy ahhoz,hogy a részecskék elmozdulását megakadályozza,ezért alakjuk nem állandó. A folyadékoka tartó edény alakját veszik fel.A gázokhoz hasonlóan a folyadékok molekuláiis állandó mozgásban vannak. Mozgásukelsôsorban forgó- és rezgômozgás, de haladómozgásra is képesek. A folyadékmolekulaakkor tud elmozdulni, ha üres hely alakul kimellette, ahová „átugorhat”.Ha a folyadékok hômérsékletét emeljük, akkora részecskék mozgási energiája nõ, ezértkissé távolabb kerülnek egymástól. A folyadékrészecskékmozgékonyságát igazolja aza tény is, hogy a folyadék molekuláinak egyrésze a mozgás következtében a folyadékfelületérôl kilép, gáz állapotúvá válik. Eza párolgás folyamata. Bizonyos fokú rendezettséga folyadékok belsejében már kialakul,de ez csak kis környezetre terjed ki.72.1. Hogyan mozognak a részecskék a folyadékban?Két üveghengert töltsünk meg vízzel. Az egyikaljára tegyünk szûrôpapírba csomagolt káliumpermanganát-kristályokat,a másik aljára rétegezzünkkevés brómot! Rövid idô múlva a folyadékokszínesedni kezdenek. Késôbb színükegyenletessé válik. A részecskék egymással ésa vízmolekulákkal ütközve jutnak el a távolabbihelyekre is.A folyadékokban a részecskék külsô beavatkozásnélkül képesek elkeveredni. A diffúziósebessége a cseppfolyós halmazállapotú anyagokbanlényegesen kisebb, mint a gázokban.Ez azzal magyarázható, hogy a folyadékokbana molekulák közötti kölcsönhatás márelég erôs ahhoz, hogy a részecskéket egymásközelében tartsa. Így több molekulából állócsoportok alakulnak ki, amelyek gyakran felbomlanak,majd újra szervezôdnek.A cseppfolyós anyagok molekuláinak mozgásaa súrlódás miatt korlátozottabb, minta gázoké. Mivel a folyadékok térfogata állandó,az összenyomásnak ellenállnak, merta molekulák olyan közel vannak egymáshoz,hogy további erôhatásra sem kerülhetnekközelebb.A folyadékkristályok átmenetet képezneka folyadékok és a kristályos anyagok között.A folyadékkristályok rendezett csoportjaia kristályos testekhez hasonlóak, de ezek a csoportokegymáshoz képest könnyen elmozdulnak,ezért a halmaz folyékony.A folyadékkristályok jellegzetes tulajdonsága,hogy elektromos vagy mágneses mezôhatására a csoportok rendezôdnek. Ez a rendezôdésaz anyag fénytani tulajdonságait változtatjameg. Például az átlátszatlan folyadékátlátszóvá válik. Az erôtér kikapcsolása utána csoportok rendezetlensége visszaáll. A folyadékkristályokatelektromos órákban, számológépekben,mûszerekben kijelzôkéntalkalmazzák.NévÖsszegképletMolekulapolaritásdietil-éter CH 4 10Opoláris 74,2metil-alkohol CH 4 O poláris 32,0etil-alkohol CHO 2 6 poláris 46,1szén-diszulfid CS 2 apoláris 76,1szén-tetraklorid CCl 4 apoláris 153,873.1. A különbözõ anyagok adott nyomáson mért forráspontjának összehasonlításával következtethetünka folyadékban mûködõ (másodrendû) kémiai kötések erõsségére, amelyek a molekulák polaritásától ésa molekulatömegtõl is függnek. Rajzold le a szén-diszulfid szerkezeti képletét!73.2. Gyorsabban készül el az ebéd, ha kuktafazékbanfõzzük. A fazékban a víz forráspontja 140 ºC,így az étel hamarabb megfõ. Mekkora lehet a nyomása kuktában?73.3. Minél kisebb a légnyomás, annál alacsonyabba víz forráspontja. Miért gyakoribb a gépkocsik hûtõvizénekfelforrása egy magas hegyi túrán??KÉRDÉSEK ÉS FELADATOKMoláris tömegg( )mol(ºC)100p (kPa)20257010023047590015502250100ForráspontMolekulák közötti(ºC)(legerõsebb)másodrendû kötés34,5 dipólus-dipólus64,7 hidrogénkötés78,5 hidrogénkötés46,` diszperziós76,5 diszperziósA víz forráspontja különbözõ nyomásokonA víz forráspontjaT (ºC)606590100125150175200225200 300 400 p külsõ (kPa)73.4. A víz forráspontja különbözõ nyomásokon.A folyadékok forráspontja a nyomás növelésével nõ.Mit tartalmaznak a forráskor keletkezõ buborékok?1. Milyen hõmérsékleten párolognak a folyadékok? Mitõl függ a párolgás sebessége?2. Nézz utána, miért használnak forrkövet (horzsakövet) a folyadékok forralásakor!Kémia 9. osztálywww.mozaweb.hu