Betekintés - Mozaik Kiadó

MÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKM·ZAIKM·ZAIKM·ZAIKM·ZAIKM·ZAIKM·ZAIKFELADATGYÛJTEMÉNYA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKFELADATGYÛJTEMÉNYA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKM·ZAIKM·ZAIKM·ZAIKFELADATGYÛJTEMÉNYA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK58Biológia – szakközépiskolaETRÕLA · KÉMIA · FÖLDRAJZEKNEKMIA 9-10SZETRÕLFIZIKA · KÉMIA · FÖLDRAJZESEKNEKKÉMIA11-12KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTÛÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLÕKNEKFIZIKA9MOZGÁSOK · ENERGIAVÁLTOZÁSOKBIOLÓGIA10AZ EMBER ÉLETMÛKÖDÉSEAZ ÖRÖKLÕDÉS ALAPJAIBIOLÓGIA11-12KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTÛÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLÕKNEKÓGIA9FÖLDRAJZ9IKA10TERMÉSZETFÖLDRAJZIKÖRNYEZETÜNKKÉMIA10SZERVES KÉMIAPf. 301., Tel.: (62) 470-101u; WEB: www.mozaik.info.huBIOLÓGIA11-12KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTÛÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLÕKNEKKÉMIA9Szeged, Pf. 301., Tel.: (62) 470-101ik.info.hu; WEB: www.mozaik.info.huÁLTALÁNOS KÉMIAFÖLDRAJZ10TÁRSADALOMFÖLDRAJZGLOBÁLIS PROBLÉMÁKM·ZAIKwww.mozaik.info.huBIOLÓGIA SZAKKÖZÉPISKOLÁSOKNAKM·ZAIKM·ZAIK 9-10www.mozaik.info.huBIOLÓGIASZAKKÖZÉPISKOLÁSOKNAKM·ZAIKMS-2693MunkafüzetBIOLÓGIASZAKKÖZÉPISKOLÁSOKNAKM·ZAIK9-10A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKA teljes szakközépiskolásbiológia tananyagegy kötetben.9-10A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKMS-2694biologia szakkozepiskola 09-10.qxd 2010.02.18. 12:45 Page 170Biológia szakközépiskolásoknak9–10. osztályDr. Szerényi Gábornak a Mozaik Kiadónál megjelent, azérettségi követelményrendszerhez igazított tankönyve bármilyenirányultságú szakközépiskolai osztály ban sikeresenhasználható. A leckék számát figyelembe véve elsősorbanazok nak az osz tá lyoknak ajánljuk, akik két éven át heti egykétórá ban tanulják a biológiát. A tankönyv egy kötetbentartalmazza az OM Ke ret tan terv szakközépiskolákra vonatkozóteljes anyagát, és biztosítja a kö zépszintű érettségirevaló sikeres felkészülés le he tőségét.Mivel a két évfolyam anyaga egy könyvben található, könynyebba tan anyag esetleges átcsoportosítása, valamint a helyitantervhez való alkal mazkodás.Az új kiadásban:– jelentősen megnövekedett a képek, ábrák mennyisége;– a kérdések, feladatok az elmélyítést, a képességfejlesztésthelyezik előtérbe;– a könnyebb tanulhatóságot a közérthető megfogalmazás,a szö vegek megfelelő tagolása, egyes fogalmak kie me lésesegíti;– szakkifejezéseket csak a szükséges mértékig használ;– az egyes témakörökhöz kísérletek, megfigyelések tartoznak,ezek magyarázata alapos és könnyen érthető;– a leckéket érdekességek, illetve az érettségire való felkészüléstsegítő szövegek egészítik ki.Biológia SzakközépiskolásoknakTankönyv 9–10. osztály (Szerényi Gábor)MS-2693 ( , B5, 256 o., színes), 2125 FtMunkafüzet 9–10. osztály (Szerényi Gábor)MS-2694 ( , B5, 94 o.), 1035 Ftbiologia szakkozepiskola 09-10.qxd 2010.02.18. 12:45 Page 171170 AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÕIA TERMÉSZETES ÉLETKÖZÖSSÉGEK 17148. A természetes életközösségekA TÁRSULÁSOK ÖSSZETÉTELEFöldünk élõvilága társulásokba szervezõdve él. A társulások,más néven biocönózisok összetételét a különbözõfajokhoz tartozó populációk száma adja meg. Vannakfajokban gazdag társulások (170.1. ábra), ezeket akár többezer populáció is felépítheti, ilyenek például a trópusiesõerdõk társulásai. Vannak fajokban szegény társulásokis (170.2. ábra), amelyeket alig néhány populáció képez.Ilyenek például a sivatagokban élõké.170.1. Az esõerdõben kialakuló társulásokranagy fajgazdagság jellemzõ A DIVERZITÁSA társulások fontos jellemzõje az, hogy hányféle populációbólépülnek fel, és azok milyen egyedszámban élnekegyütt. Ezt fejezi ki a sokféleségük vagy diverzitásuk*.Ha két társulás azonos számú populációból és azonosszámú egyedbõl is áll, még nem biztos, hogy a diverzitásukis azonos. Ha például két társulás ezer-ezer egyedbõláll, és mindkettõt tíz-tíz populáció építi fel, eltérõdiverzitású, ha az egyik társulásban egy populációból910 egyed, a másik kilencbõl pedig 10–10 egyed él, míga másikban mind a tíz populációból egyaránt 100–100egyed képezi a társulást. Utóbbi diverzitása nagyobb.A nagyobb diverzitású társulás stabilabb, mert az összetettebbtáplálkozási hálózat jobban képes biztosítani170.2. A félsivatag fajszegény társulása a rendszer minden tagja számára a mûködéséhez szük-séges energiát (170.3. ábra). (Azaz egy populáció esetlegeskiesése nem jelenti a társulás valamennyi tagjánaka pusztulását.)A SZINTEZETTSÉGA társulások megjelenését a különbözõ növekedésiformájú növénypopulációk határozzák meg. A növényekkülönbözõ méretûek, ezért a társulásokban eltérõ magasságiszintek* alakulnak ki (171.1. ábra). Ennek megfelelõena mikroorganizmusok, a gombák és az állatokis táplálkozásuknak megfelelõen szintekbe rendezõdnek.Ilyen például egy erdõben a gyökérszint*, az avarszint*,a mohaszint*, a gyepszint*, a cserjeszint*, a lombkoronaszint*.A MINTÁZATEgy társulásban a populációk vízszintes irányban semvéletlenszerûen helyezkednek el. Elhelyezkedésük általjön létre a társulások mintázata* (171.2. ábra).A társulások szerkezete és mintázata nem állandó,szüntelen változás jellemzõ rájuk. Rövid idejû, periodikusanismétlõdõ változás a napi ritmus. A nappalilepkék napközben szálldosnak, a bagolylepkék nagytöbbsége csak sötétben repül. Az õzek, a szarvasok naplementetáján keresik fel az erdei legelõket.60 m40 m20 m171.1. A trópusi esõerdõ szintjeiÉrettségireA bioszféra három és fél milliárdéves fennmaradásának és mûködésénekaz alapja az evolúció soránkialakult biológiai sokféleség. A különbözõpopulációkban megjelenõsokféleség egy nagyon nagy alkalmazkodóképességethordozó genetikaisokféleséget is jelent. A bioszféraaz evolúciója során feltehetõenegy olyan optimális diverzitás szintjérejutott el, amely fennmaradásánaktovábbi zálogát is jelenti.egyenletes véletlenszerű csoportosAÁ654321654321654321170.3. Táplálkozási hálózat170.4. A társulások szintjeikeresztmetszet A-Á171.2. A társulások mintázatának leggyakoribb típusai. Mondj egy-egy példát mindegyik típusra!Biológia szakközépiskolásoknak 9–10. osztálywww.mozaweb.hu