Kéthavonta megjelenõ folyóirat • 2008. szeptember–október • 62 ...

ját írása nem lehetett. A magyar nyelvrõl is úgyvélekedett, hogy csak az magyar belõle, ami atöbbi finnugor nyelvben is megtalálható, a többimind kultúrnyelvekbõl vett „kölcsönzés”.Bálint Gábor azonban nem olyan fából voltfaragva, aki könnyen megadja magát. Székelykonoksággal visszautazott gyûjtései színhelyére,és helyreállította a gyûjteményt. Feldolgozásáraazonban máig nem kerülhetett sor.Bálint Gábor tanulmányozta a nagyszentmiklósikincsek rovásfeliratait, amelyeket magyarulértelmezett. Máig cáfolhatatlan az olvasata,bár volt több török nyelvû próbálkozás is.Bálint szerint két fajta, ún. gravírozott és karcoltjel található az edényeken. Elõbbiek Gyula,az ötvös mester, utóbbiak a tulajdonos Besenyefejedelmi család tagjainak a nevét tartalmazzák.*Kelemen Miklós lelkész-történész, UnitáriusEgyház: Bálint Gábor életének néhánykérdéseKét és fél oldalnyi terjedelemben értekezikarról, hogy Bálint Gábor, aki Szentkatolnán, aKézdivásárhely melletti katolikus faluban nõttfel, lángeszével és kifinomult érzékeivel mindenkülsõ segítség nélkül ráébredt a katolikus vallásgyakorlatmegreformálásának réges-régiszükségére. Felnõtt korában az unitárius vallástválasztotta.*Angela Marcantonio, Ph.D, Róma: Afinnugor elmélet és a magyar nyelv eredeteAz elõadó valószínûleg a konferencián ismerimeg Bálint Gábort és tudományos álláspontját,aminek ellenére azonos nézetet vall: a finnugorelmélet tarthatatlanságát és tudománytalanvoltát, érvénytelenné nyilvánítva és rávilágítvaannak okaira. Ezeket a következõkben látja:1. az uráli csomópont rekonstruálásának hiánya,2. egy kiterjedt, fonológiai/lexikai összehasonlítókorpusz hiánya,3. egy kiterjedt morfológiai összehasonlítókorpusz hiánya.Nyelv- és népcsaládok feltételezése helyett,bizonytalan valóságtartalmú következtetésekhelyett a kutatás tárgyát képezõ nyelvek alaposmegismerése, egyediségeik és hasonlóságaiktárgyilagos felleltározása. Ennek rendjén arraaz egyetlen valós következtetésre juthatunk,hogy mindenik nyelv sokban hasonlít mindenikhez,és mindeniknek meg vannak a maga sajátosságai,amikbõl nem föltétlenül lehet következtetniközelebbi vagy távolabbi rokonságra.Az egyezések arra sem föltétlenül engednek következtetni,hogy melyik nyelv kölcsönzött amásiktól. A szerzõnek két magyar nyelvészetitárgyú könyve van forgalomban.Marácz László, Ph.D, Amsterdam: SzentkatolnaiBálint Gábor igazságaBálint Gábor tudományos pályafutásánaktragédiáját, egyben pedig Magyarország tudományosmegszállását tárja fel az 1848-as szabadságharcután. A megszálló osztrák hataloma magyar tudományos életet is megszállta. AMTA-ra kinevezte Paul Hunsdorfert fõ könyvtárosnak,aki magyarországi német volt. Magyarulbeszélt, de hiteltelen tudományos munkásságávalpolitikai célt szolgált: a magyar tudományosmunka akadályozását és tévútra vezetését.Ehhez Josef Budenz személyében segítségetis hozott magának Németországból, ahonnanaz osztrák hatalom importálta a finnugor nyelvcsaládelméletét még a XVIII. században. Budenzminden tudományosságot nélkülözõ nyelvészmunkásságát a dolgozószobájában folytatta,az általa tanulmányozott nyelveket élõbennem ismerte meg. Magyarul soha nem tanultmeg azon a szinten, amit az állása megkövetelttõle.Bálint Gábort kiküldték az Orosz Birodalombaa mongol nyelv tanulmányozására, amitFogarasi János akadémikus támogatott, és azAkadémia is kiegészített. De mihelyt Bálintmegállapította, hogy finnugor nyelvcsalád nemlétezik, azonnal támadás alá vették, és mindentelkövettek pályafutása megtöréséért. Ebben elis érték, hogy Bálint nem lehetett akadémikus,és világraszóló eredményeivel nem érte el a méltóelismerést. Halála után feledésre is ítélték,ami alól a mai hivatalos tudományosság semmenti fel.Arany János, akadémiai fõtitkársága idejénmég verseiben is védelmére kelt Bálintnak, elítélveaz osztrák abszolutizmus képviselõit,akiktõl a magyar tudományos életet a kiegyezésse tudta megszabadítani. A szerzõ idézi AranyJános verseit.Példákkal szemlélteti az elnyomók tudománytalanmunkálkodását és tudományellenesügyködését. A példák között a korábban is felmerülõmongol, török, finn „bascsy, basa, paa”,sõt az angol „boss” hívja fel magára újból a figyelmet.*Obrusánszky Borbála, Ph.D történészorientalista:Bálint Gábor tevékenysége éshun kutatási eredményeMint háromszéki születésû és azonos diszciplínátmûvelõ tudós, részletes tájékoztatástnyújt Bálint Gábor életérõl és pályafutásáról,mely ragyogó eredményeivel írta be nevét a tudomány,a magyarság és az unitáriusok történetébe.Leírja a Bálint-Budenz vitát és annak máigtartó utóhatásait.Leírja Bálint Gábor külföldi és erdélyi tevékenységét.Ebbõl kiemeljük az oroszországi, amandzsúriai és kaukázusi kutatóútjait, mezo-Unitárius Élet 25