Kéthavonta megjelenõ folyóirat • 2008. szeptember–október • 62 ...

Jim CorrigallA radikális Jézust keresveTeljesen új fényt vet az egész Szentírásra, haJézust úgy tekintjük, mint forradalmárt, akiolyan erõs kihívást intézett kora vallási és politikairendszerei ellen, hogy kivégzése már elkerülhetetlenévált.Marcus Borg, a neves amerikai Újtestamentumtudós mutatta be ezt a Jézus-képet, április12-én, szombaton, Sheffieldben. Elõadásánakcíme: Jézus – Egy vallási forradalmár életének,tanításainak és fontosságának feltárása. Atanulmánytazonos címû könyve alapján készítette.Marcus Borg népszerûségének mércéje az is,hogy már kora januárban, az elsõ meghirdetésután, a konferenciaterem mind a 300 helyét lefoglaltákelõre. Az eseményt a Radikális KereszténységKözpontjában tartották, mely aSzt. Mark (anglikán) templom épületéhez tartozik.Itt nemrégiben más egyesült államokbeliprogresszív keresztény teológusokat is vendégülláttak, mint például John Dominic Crossanés John Shelby Spong.Az esemény britanniai liberális keresztényeketgyûjtött össze, beleértve néhány unitáriustis. Borg három elõadást tartott szombaton,mindegyiket kérdések követték. (Szûkebb körbenlehetett õt meghallgatni pénteken este,amikor a miszticizmusról, valamint vasárnap,amikor a húsvét jelentõségérõl beszélt.)Borg provokáló elõadónak és fantasztikuskommunikátornak bizonyult. Mi volt tehát azüzenete?Alapvetõen amellett érvelt, hogy különösfontossága van a mai világban annak, ahogyanJézus történetét elmeséljük – hogy a tradicionálismód vagy nem megfelelõ vagy rossz. A következõdolgokat sorolta fel:a) Jézus, mint a „haldokló megváltó”, akiegy „áldozattal helyettesítette” a bûnt;b. Jézus, mint a második eljövetel bírája, a„gyilkoló Jézus”, aki a legtöbb embert örök kárhozatraítéli majd;c) Jézus, az isten-ember vagy „superman”;és végüld) Jézus, mint a „nagy tanító” (amint aJefferson Biblia bemutatja).Borg kritikusan viszonyul mindezen megközelítésekhez,különösen az elsõ kettõhöz, amelyeksokkal a Szentírás lejegyzése után fejlõdtekki, és egy rettentõ képet közvetítenek a –félten szeretõ – Istenrõl.Ehelyett, Borg egy „történelmi-metaforikus”megközelítés mellett érvelt (még bocsánatotis kért kissé harapós beszédéért). A „történelmi-kritikai”megközelítésként is ismert metódusszéles körben elfogadott a fõiskolák ésegyetemek teológusai között. (Ezen megközelítéskulcspontjait az unitáriusok természetesenmár régen elfogadták.)A Biblia történeteinek ilyen módon való elmondásaúgy láttatja õket, mint egy fejlõdõ tradíciószerves részei, melyben ötvözõdik az emlékezés,a bizonyíték és (döntõen) a metafora.Borg hangsúlyozta azt a meggyõzõdését, hogy ametaforikus értelmezés nem szükségszerûen„kevesebb” mint a szószerinti – tulajdonképpensokszor „több” is lehet annál. Más szóval azértelmezés központivá válik.Bizonyos történeteit a Szentírásnak – érvelBorg – tisztán metaforikusan kell fogadni, mintpéldául Jézus születését, és néhány csodát. Aztgondolja, hogy a Szentírás más történetei a metaforaés a valóság keverékei.Borg hangsúlyozza, hogy különbséget kelltenni a húsvét elõtti-, valamint a húsvét utániJézus között, hogy a nyelvezet, mely Jézusfennkölt státusáról szól, és Messiásnak, IstenFiának, Úrnak emlegeti õt, már a húsvét utánitanúságtétel, és nem vezethetõ vissza Jézus életére.De mivel a Szentírás részeit 40–70 évvelhalála után írták, a két leírási stílus eggyé vált.Borg beszél arról, hogy õ maga hogyanmondja el ezeket a történeteket, és a hogy a következõszempontokat hangsúlyozza: Jézus zsidómisztikus volt, gyógyító, bölcselet-tanító, IstenOrszágának prófétája, valamint egy mozgalomindítója és alapítója. Jézus üzenete IstenOrszágáról Isten álma a földrõl most, látomásgazdasági igazságról és erõszakmentességrõl.Nem az élet utánról szól. Jézus arra bízatta azembereket, hogy kövessék „az utat”, hogyhiggyenek Istenben, mint Úrban és Királyban –és nem a világ vezetõiben.Ez az, ami miatt Jézus forradalmárrá vált.Közvetlen kapcsolatot hirdetett Istennel, a hivatalosvallási csatornákon és áldozatokon kívül.Ugyanakkor hirdette a szegényeknek, milyenlenne az élet a Földön Isten királyságaalatt – és felrázta követõit. Jézust azok miatt akihívások miatt feszítették keresztre, amelyeketa világ vallási és politikai vezetõi ellen indított.27 Unitárius Élet