agrarium_2011_01.pdf

Kamara5tudnak termelni. Ôk is tanácsot, technológiaiés adminisztratív segítségetkaphatnak, hogy ôk is felfejlôdhessenekés az egész agrárium fejlôdéseelinduljon.– Ezek szerint a tagság önkéntesalapú lesz?– A kamarai tagság a jelenlegi rendszerbenönkéntes. A jövôbeni kamaránakezzel szemben alanyi jogon tagjalesz, akit majd a törvény meghatároz,mondjuk aki MVH-regisztrációvalrendelkezik. Ez nem kényszer, ez egyalanyi jogon járó kamarai tagság. Atöbbiek pedig kapnak valamiféle ösztönzést,hogy belépjenek. A kistermelô,aki nem regisztrált, majd eldönti,hogy belép vagy sem. Szeretnénk azélelmiszeripart és az élelmiszer-kereskedelmetbehozni a kamarába, hiszenúgy tûnik, hogy a termelôknekalapvetô érdekük, hogy ôk is ott legyenek.– A mostani kamara a megyei kamarákbólés egy központi, országos szervezetbôláll. Vajon milyen szervezetifelépítése lesz az új kamarának?– Úgy gondolom, hogy maga a szervezetifelépítés nem sokban fog változni.Magához a mezôgazdasági termeléshezugyanis a megyei, területi kamarákvannak legközelebb. Az alapképlettehát az, hogy a területi kamarákönállósága megmarad. Nyilván a központiagrárkamarának is megvan a magafunkciója, vannak olyan érdekek,amit leginkább a központi kamara tudképviselni. Ez nem kell, hogy feltétlenülalá-fölé rendelt viszonyt jelentsenközöttük, hanem inkább egyféle feladatmegosztást.A struktúra tehát valószínûlegmegmarad.– Vajon hogyan lehet majd egy szervezetenbelül asztalhoz ültetni a termelôketés a feldolgozókat, élelmiszer-kereskedôket,akik alapvetôen az élelmiszerlánckét – érdekeiket tekintve – ellentétespólusán állnak?– Erre vonatkozóan csak egy példátszeretnék említeni: Dániában, egy feleakkora országban, fele akkora lakossággal,mint a miénk, négyszerannyi sertést lehet tartani, és összegszerûen,abszolút értékben nagyobbexportot lehet lebonyolítani. Vannaktehát olyan példák, amelyek alapján amagyar mezôgazdaság szervezettségétfel lehet építeni, hogy ne degradálódjonpusztán alapanyag-termelôágazattá, hanem az értéktöbblet, amia feldolgozásban, a kereskedelemben,az exportban jelentkezik, az visszafolyjonaz alapvertikumhoz. A kormánynakteljesen elhatározott a véleménye,hogy így lehetne stabilizálniés növekedési pályára állítani a mezôgazdaságot.Az említett Dánia mellettmás nagyon jó példák is vannak azEurópai Unióban, ahol ez sikerült.Nyilvánvalóan van érdekellentét, merta kereskedelemben és a feldolgozásbana haszon nagyobb, mint az alapanyagvertikumban. A legnagyobbkockázatot ugyanakkor maga a termelôviseli. Nyilvánvaló, hogy eztösszhangba kell hozni. És ha van anynyibelátás a feldolgozóban, illetve azélelmiszerkereskedôben, hogy hosszútávon egymásra vannak utalva, akkortalán lehet egy olyan alkupozíciót találni,ahol mindenki jól jár. Dániábanmindenki jól jár. Kérdés, hogy Magyarországonmiért nem jár jól mindenki?– Elképzelések szerint fog-e változni,és ha igen, hogyan, a kamara köztestületiszerepe?– Mikor érdemes kamarai tagnaklenni? Ha a befizetett összegért többszolgáltatást kapunk. Ez úgy nem lehetséges,ha harminc termelônek külön-különkell egy-egy jogtanácsostvagy egy könyvelôt felhívnia, aki segítaz adminisztráció lebonyolításában,hanem csak úgy, ha harmincan hívhatnakfel ugyanezért egyet. Van tehátegy olyan reális sorozatnagyság, amivelelérhetô, hogy a kamara közvetítésévela költségek osztódjanak, de aszaktudást mégis mindenki megkapja.Nekem személy szerint az a véleményem,hogy a kamarák akkor teszikjól, ha szolgáltatnak. A szolgáltatásbankorlátlan fejlôdési lehetôség rejlik,hiszen a szolgáltatás mindig bôvülhet,és a kamarák a szakmai tudásukrévén eleve jó pozícióban vannak.A szakhatósági funkciók köre ugyanakkornagyon is meghatározott. A kormányzatnyilván mérlegelni fogja – eza kamarai törvénynek ugyancsak megvitatandóeleme –, hogy milyen hatóságifeladatokat ad a kamarának, hogya mostaniakat bôvíti vagy szûkíti.Szerintem a legjobb irány egy piacszervezô,szolgáltató kamara, amelyérdekérvényesítô abban tekintetben,hogy jelzi a kormányzatnak azokata problémákat, amelyek felmerülnek,és megvan a törvény-elôkészítésben isa szerepe, amennyiben a kamara és aszakhatóságok között kialakul a megfelelôpartneri viszony, amelybôl viszszacsatolásokindulnak a szak- és azirányító hatóságok felé. Ezt a lehetôségetkihasználni a kormányzatnak elemiérdeke.– Az új kamara várhatóan befolyásolja-emajd a többi agrár-érdekképviseletiszervezet létét, mûködését?– Mindig vannak egy-egy szûkebbágazatban, szektorban felmerülô speciálisérdekek, szakmai körökben felmerülôproblémák, amelyeket kisebb körbenkell megoldani. Ezekhez képest akamara az összérdeket kívánja képviselnikellô erôvel. Ez a két irány jólmeg kell hogy férjen egymás mellett,sôt ösztönzôleg kell, hogy hassanakegymásra. Minden szûkebb szakmaiérdek megformálja a maga kisebb közösségét,ami nagyon jól ráhangolódhata kamarára.– Melyek ennek az átalakítási folyamatnaka fô mérföldkövei, és mikorravárható az új kamara felállása?– Eddig sok kamarai vezetôvel tárgyaltam,amibôl már sikerült egy elsôdlegesképet kialakítani a teendôkrôl.Ezt most napokon belül négy nagyregionális találkozó követi, ahol találkozunka megyei kollégákkal. Január31-ig be kell adni a vagyonmérleget, ésa vezetôknek be kell nyújtaniuk az elsôféléves tevékenységi tervüket, amit akamarai közgyûlésnek el is kell fogadnia.Közben párhuzamosan készül akamarai törvény tervezete, amelyutóbb társadalmi vitára kerül, és ennekeredményeként megszületik a kamaraitörvényjavaslat. Úgy gondolom, hogymindezeket figyelembe véve áprilisvégéig reális esély lehet az új kamaramegválasztására.– Köszönöm a beszélgetést!SZB2011. januáragrárium