06.12.2012 Views

rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...

rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...

rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

I. 1 RHEINZINK ® AZ ÉPÍTÉSZETBEN<br />

16<br />

I. 1.4 Építészeti szempontok<br />

Az építészeti tervezésben a tagolás (struktúrálás)<br />

kialakítása mindig <strong>az</strong> alkotás fontos<br />

eleme – legyen szó a város-, <strong>az</strong> épület-, vagy<br />

akár <strong>az</strong> épületszerkezeti tervezésről. Ez abból<br />

adódik, hogy <strong>az</strong> egész mindig meghatározott<br />

részekből áll össze. A struktúrálatlan testcsoportok,<br />

testek vagy felületek sokszor unalmasak<br />

és kifejezés nélkülinek, sőt akár fenyegetőnek<br />

hatnak. Ezzel szemben a jó hatást<br />

keltő komplex struktúrákat általában a geometriai<br />

formálást szolgáló anyag- és/vagy<br />

színváltás <strong>alkalm<strong>az</strong>ás</strong>ával hozzák létre.<br />

A városépítés területén a struktúrálás léptéke<br />

is nagyobb: a cél lehet egy különleges jelentőségű<br />

hely hangsúlyozása, vagy néhány<br />

városépítészetileg jelentős egység összekapcsolása<br />

(5. ábra). Struktúráló elem lehet egy<br />

homlokzat vagy egy épülettömeg is, amelyek<br />

önmagukban akár kevéssé tagoltak is lehetnek.<br />

Amennyire vitathatatlan mindez, éppolyan<br />

kevés figyelemre méltatta mindmáig a<br />

tervezési gyakorlat.<br />

Az épülettervezés területén a struktúrálás<br />

szempontjai minden tervezés legfontosabb<br />

részét kell jelentsék, mivel ezek közvetlenül <strong>az</strong><br />

egyes épületek formálását szolgálják. Annak<br />

költségeit és a vele elérhető (formai) nyereséget<br />

<strong>az</strong>onban általában a (közületi vagy<br />

magán) építtetőnek kell megítélnie, mérlegelnie<br />

és a lehetőségeket egymással összevetve<br />

a döntést meghoznia.<br />

Az egyik hagyományos struktúrálási mód a<br />

párkányra, a törzsre és a láb<strong>az</strong>atra való tagolás,<br />

amely <strong>az</strong> anyagok vagy a felületképzések<br />

váltásával valósítható meg (6. ábra). A<br />

struktúrálás ilyen módja hangsúlyozza <strong>az</strong><br />

épület horizontális vonalait.<br />

5. ábra: Épületeket összekötő nyaktag, mint városépítészeti léptékű struktúráló elem.<br />

Herfolge (DK)<br />

Gyakori – különösen <strong>az</strong> utóbbi időben – a<br />

vertikális elemekkel történő tagolás is. „Emberléptékű"<br />

dimenziói jóvoltából felfoghatóbbá<br />

teszi <strong>az</strong> épület léptékét és <strong>az</strong>t magasabbnak<br />

(„fölfelé törekvőbbnek") mutatja. Ha a homlokzatváltás<br />

<strong>az</strong> anyagok vastagságának vagy<br />

rögzítésmódjának változtatásával történik,<br />

akkor egyúttal a felület kismértékű előre- vagy<br />

hátramozgását is ki lehet alakítani anélkül,<br />

hogy ez síkváltást igényelne a teherhordó<br />

szerkezetben (9. ábra).<br />

6. ábra: A klasszikus tagolás: párkány,<br />

épülettest, láb<strong>az</strong>at: Pl<strong>az</strong>a Hotel, Bréma (D)

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!