rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...
rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...
rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
I. 2.1 A RHEINZINK ® ANYAG/ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK<br />
32<br />
Habarcs és beton<br />
A szilárd és szár<strong>az</strong> építőanyagok megfelelő<br />
mennyiségű nedvesség hiányában nem támadják<br />
meg a cinket. Korrózió csak akkor<br />
jöhet létre, ha a szinte minden építőanyagban<br />
előforduló üregek vizet tartalm<strong>az</strong>nak és ebből<br />
<strong>az</strong> irányból a cink felületéhez elegendő menynyiségű<br />
oxigén tud diffundálni.<br />
Kis mennyiségű nedvesség jelenlétében még<br />
<strong>az</strong> alkalikus, klorid-mentes habarcs ill. beton<br />
sem jelent kritikusan értékelhető korróziós<br />
veszélyt, mivel ezeknél, a cink felületén kalcium-hidroxid-cinkátok<br />
képződnek és a cinkátok<br />
védőrétegként viselkednek. Ez a cinknek<br />
nagyfokú ellenállást kölcsönöz a betonban<br />
lévő cementkővel szemben.<br />
A gipszhabarcs csak akkor jelent korróziós<br />
veszélyt, ha állandóan átnedvesedik és a<br />
pórusok telített kalciumszulfát-oldattal telnek<br />
meg, ami elősegíti a korróziót. Figyelembe<br />
kell venni <strong>az</strong>onban <strong>az</strong>t, hogy a gipszhabarcs<br />
hamar kiszárad, így e veszély nem áll fenn<br />
tartósan.<br />
Valamennyi habarcs- és betonfajtára egyformán<br />
érvényes, hogy:<br />
1 a bennük lévő kloridok révén a cementkötés<br />
és a kiszáradás időszakában korróziós<br />
problémát jelentenek. Ezek kalcium-<br />
vagy magnézium-klorid formájában a<br />
keverővízbe adagolt kötő- vagy fagyásgátló<br />
anyagok révén vannak jelen.<br />
2 a RHEINZINK ® és a ráeső habarcsdarabok<br />
között véletlenül bekövetkező érintkezés<br />
révén kialakuló károsító hatás jelentéktelen,<br />
<strong>az</strong>ok <strong>az</strong>onban - ha nem távolítják<br />
el időben - pusztán saját nedvességtartalmuk<br />
következtében felületi elváltozást<br />
okoznak, ami esztétikai problémát jelenthet.<br />
Tisztítószerek<br />
Tisztítószerek <strong>alkalm<strong>az</strong>ás</strong>ára <strong>az</strong> építéskor <strong>az</strong><br />
átadás előtti „végtisztításkor”, vagy <strong>az</strong> épület<br />
folyamatos karbantartása folyamán kerül sor.<br />
Ha ilyen anyagok a RHEINZINK ® -kel kapcsolatba<br />
kerülnek, akkor <strong>az</strong>ok általában a természetes<br />
patina kialakulási folyamatát megzavarják,<br />
ami legtöbbször visszafordíthatatlan<br />
és esztétikailag zavaró hatású foltot okoz.<br />
Ezért a közvetlen érintkezést letakarással,<br />
vagy más óvintézkedéssel el kell kerülni.<br />
Megjegyzés:<br />
A letakarásnak olyannak kell lennie, hogy<br />
alatta a RHEINZINK ® felületének szellőztetése<br />
megoldott legyen. Ha ez építéstechnikai<br />
szempontok miatt nem lehetséges, akkor rendkívül<br />
fontos, hogy:<br />
■ sem a letakarásra kerülő RHEINZINK ®<br />
felületén ne legyen nedvesség,<br />
■ sem a letakaró fólia alsó felülete ne<br />
legyen nedves.<br />
Ezen előírások be nem tartása esetén a<br />
felületen cink-hidroxid képződésével kell számolni,<br />
ami esztétikailag zavaró hatású lehet<br />
(ld. I. fejezet 2.2.6).<br />
Szerkezetbe bezárt nedvesség<br />
A RHEINZINK ® -felület szabad levegőn tanúsított<br />
magatartásával ellentétben (ld. I. fejezet<br />
2.2.6) a fém alsó részén – <strong>az</strong><strong>az</strong> a közvetlen<br />
atmoszférikus hatásoktól elzárt felületén –<br />
más hatások érvényesülnek.<br />
A lemez alsó felületén nem tud egy bázikus<br />
cink-karbonát fedő-védő réteg képződni,<br />
mivel <strong>az</strong> egymásra felfekvő felületeken a levegőből<br />
hiányzik <strong>az</strong> ahhoz szükséges mennyiségű<br />
széndioxid. Az anyag emiatt fényes<br />
marad, vagy – ha a fedéskor nedvesség záródott<br />
be (ld. I. fejezet 3.2) – enyhe cink-hidroxid<br />
képződés jelentkezik, ami <strong>az</strong>onban még<br />
nem jelentős hatású.<br />
Ha viszont a lemez alsó oldala – épületfizikai<br />
vagy szereléstechnikai hibából – hosszabb<br />
ideig érintkezik bezárt nedvességgel, úgynevezett<br />
forróvíz-korrózió alakulhat ki. Ha ez<br />
a hatás hosszabb ideig változatlanul fennáll,<br />
a lemezben mélyebbre hatoló pontszerű korrózió<br />
(ún. „lyukkorrózió”) alakul ki, ami a<br />
fémlemez fedés anyagának a hátsó oldalról<br />
kiinduló szétroncsolódásához vezethet. E<br />
jelenség különösen magasabb hőmérsékleten<br />
fejti ki hatását.<br />
Ezt a korróziófajtát <strong>az</strong> épületfizikai szabályok<br />
betartásával (ld. II. fejezet 1.) és a kivitelezési<br />
hibák kiküszöbölésével lehet elkerülni. Biztosítani<br />
kell <strong>az</strong>t is, hogy ha a szerkezetbe valamennyi<br />
víz került, <strong>az</strong> onnan el tudjon távozni.<br />
Ez <strong>az</strong> eset áll fenn <strong>az</strong> átszellőztetett tetők<br />
esetén, ha a deszkaaljzat és a lemez között<br />
nem alkalm<strong>az</strong>nak elválasztó réteget (ld. II.<br />
fejezet 4.2), ill. ha <strong>az</strong> aljzatra szellőző alátétszőnyeg<br />
(ld. II. fejezet 4.3.1) kerül.<br />
Egyéb hatások<br />
Különleges igénybevétellel például akkor<br />
számolhatunk, ha régi (mohásodott) cseréppel<br />
fedett tető vízelvezetését kell felújítani.<br />
Ebben <strong>az</strong> esetben a legfontosabb csepegési<br />
helyeknél a cserepek kimélyített folyási vonalában<br />
<strong>az</strong> ereszcsatornában korróziós jelenségek<br />
alakulhatnak ki, mivel a cserepek felületén<br />
<strong>az</strong> öregedés során a levegőből károsító<br />
anyagok rakódnak le, és ezek <strong>az</strong> anyagok<br />
nedvességfelvétel (köd, harmat, szemerkélő<br />
eső) esetén – pl. SO 2 -vel összekapcsolódva<br />
– gyenge savakként csöpögnek le. A<br />
beépítés rövid ideje alatt <strong>az</strong> új ereszcsatorna<br />
felületén nem mindig tud kialakulni <strong>az</strong> a<br />
természetes védőréteg, ami megvédhetné a<br />
koncentrált savas hatásoktól. E folyamat természetesen<br />
erősen függ <strong>az</strong> időjárási viszonyoktól<br />
is. Mindenesetre ekkor a csatorna<br />
belsejében ajánlatos védőfestést alkalm<strong>az</strong>ni<br />
(ld. I. fejezet 2.1.9).