rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...
rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...
rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
I. 2.2 A RHEINZINK ® ANYAG/ADATOK<br />
4 2<br />
1. ábra: Már kékesszürkére patinásodott RHEINZINK ® tetőfelület<br />
egy lakóépületen. Neustadt/Wied (D)<br />
I. 2.2.6 A Patina kialakulásának<br />
folyamata<br />
A RHEINZINK ® felületén egy kékesszürke<br />
védőréteg alakul ki: <strong>az</strong> úgynevezett patina (1.<br />
ábra). E védőréteg több lépésben alakul ki.<br />
Először a levegő oxigénjével cink-oxid képződik.<br />
Víz hatására (eső, nedvesség) ebből<br />
cink-hidroxid vegyület jön létre, amely <strong>az</strong>után<br />
a levegő szén-dioxidjával való reagálása<br />
eredményeként egy vastag, jól tapadó és<br />
vízben oldhatatlan bázikus cink-karbonát bevonattá<br />
(patinává) alakul át. Ez a kékesszürke<br />
bevonat, a cink korrózióval szembeni ellenállóképességének<br />
oka.<br />
A bázikus cink-karbonát <strong>az</strong>onban csak <strong>az</strong><br />
alapot jelenti. Annak kiegészítéseként a környezetből<br />
más anyagok is beépülnek a védőrétegbe.<br />
Ennek következtében a patina színe<br />
kis mértékben eltérő lehet – függően attól,<br />
hogy hol van <strong>az</strong> épület. Ugyanezen okból a<br />
felület soha sem tűnik „piszkosnak" és teljes<br />
élettartama alatt sem tisztítást, sem karbantartást<br />
nem igényel. A cink-karbonát réteg<br />
sérülése vagy kopása esetén a cink felületén<br />
ugyanolyan új réteg képződik, mint <strong>az</strong>előtt<br />
(ld. I. fejezet 2.1.3).<br />
A védőréteg kialakulása egy folyamat. Ez a<br />
folyamat kétféleképpen észlelhető: egyrészt<br />
a patinásodó „elemi felületek" lépésről lépésre<br />
történő összenövése (3. ábra), valamint a<br />
patinásodás folyamatának lejtéstől függő<br />
eltérő sebessége (4. ábra) révén.<br />
Mindkettőre magyarázatot ad <strong>az</strong> a fent már<br />
leírt tény, hogy a patina képződéséhez nedvességfelvétel<br />
szükséges. A folyamat végén<br />
kialakul a patinásodott felület, amely nagyobb<br />
távolságból egyenletes kékesszürke<br />
felületet mutat, kisebb távolságból <strong>az</strong>onban<br />
felismerni engedi természetes jellegét. Éppen<br />
ez a természetesség a leglényegesebb optikai<br />
különbség a patinásodott és a festékkel bevont<br />
felületek között.<br />
2. ábra: A természetes patina kialakulásának átmeneti állapota …<br />
A patinásodás sebessége függ a hajlásszögtől,<br />
így a teljesen patinásodott felület<br />
kialakulásához – a klímaviszonyoktól is függően<br />
– öt hónap és öt év közötti idő szükséges<br />
(homlokzaton hosszabb). A folyamat<br />
során – különösen annak első időszakában –<br />
a felületen néha zavaró reflexiók is látszódhatnak,<br />
ez <strong>az</strong>onban, mint már említettük,<br />
általában a vékony lemezek tulajdonságaira<br />
vezethető vissza (ld. I. fejezet 2.2.7).<br />
A patinaképződés előrehaladtával a reflexiók<br />
eltűnnek: a kékesszürke védőréteg egyre<br />
vastagabb lesz és ezzel a reflexiós hatás<br />
egyre csekélyebb.<br />
Mivel sok tervező és építtető ezt a folyamatot –<br />
<strong>az</strong> építészetnek ezt a „negyedik dimenzióját”<br />
– zavarónak, <strong>az</strong> épület megjelenésére károsnak<br />
érezte, a RHEINZINK kifejlesztette <strong>az</strong> ún.<br />
előpatinásított („patina pro ”) felületi kialakítást<br />
(ld. I. fejezet 2.2.7).
Change language