06.12.2012 Views

rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...

rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...

rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

I. 2.1 A RHEINZINK ® ANYAG/ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK<br />

26<br />

I. 2.1.3 Kopási hányad és élettartam<br />

A RHEINZINK ® felületek kopási hányadának<br />

kérdését két szempontból kell vizsgálnunk:<br />

ökológiai és g<strong>az</strong>dasági oldalról.<br />

Jóllehet a Müncheni Ecotec-Intézet által egy<br />

1987-ben lefolytatott kísérlet szerint a szabadban<br />

lévő fémfelületek atmoszférikus korróziója<br />

(legyenek <strong>az</strong>ok horganyzottak vagy<br />

tisztán horganyból készültek) csupán 5,9 %kal<br />

járul hozzá Németország Hessen tartománya<br />

szennyvízkezelő berendezéseinek<br />

cinkterheléséhez, <strong>az</strong> I. fejezet 2.1.2 pontjában<br />

leírt környezetvédelmi érzékenység miatt<br />

mégis nagy <strong>az</strong> érdeklődés a pontos menynyiségek<br />

meghatározása iránt.<br />

Azok <strong>az</strong> építtetők, akik a RHEINZINK ® <strong>alkalm<strong>az</strong>ás</strong>a<br />

mellett döntve egy hosszú élettartamú<br />

és karbantartást nem igénylő anyagba invesztálnak,<br />

szintén érdeklődnek e kérdések<br />

iránt, hogy befektetésük pontos értékelésével<br />

tisztában lehessenek.<br />

A RHEINZINK ® jól ellenáll <strong>az</strong> atmoszférikus<br />

igénybevételeknek. A felületi erózió és a<br />

korrózió révén <strong>az</strong>onban – rendkívül kis mértékben<br />

– természetes módon a RHEINZINK ®<br />

vastagsága is csökken. Az élettartam éppen<br />

ezzel a jelenséggel van közvetlenül összefüggésben.<br />

Összehasonlító értékelésre <strong>az</strong>onban<br />

nem alkalmas sem <strong>az</strong> átlagosan 25 µm<br />

vastag cink bevonatú horganyzott acéllemez,<br />

sem <strong>az</strong> olyan szélsőségesen eltérő módon<br />

igénybevett szerkezeti elemek, mint például<br />

a RHEINZINK ® tetőfelület és a RHEINZINK ®<br />

ereszcsatorna (ld. lentebb).<br />

A: Tető- és homlokzatfelületek<br />

A szakirodalomban számos érték jelent meg<br />

a kopási hányadról. Ezek rendszerint laboratóriumi<br />

kísérletek eredményei, amelyeknél a<br />

különböző klímaviszonyoknak megfelelő levegő-összetételt<br />

(ipari és vidéki levegő) szimulálják.<br />

Ezek a többnyire <strong>az</strong> 50-es és a 60as<br />

években végzett kísérletek sem a csapadék<br />

gyakoriságát sem a felület „kopásának” a tető<br />

1. ábra: A roncsolásmentes<br />

ultrahangos vastagságmérés<br />

elve, meglévő épületen.<br />

lejtésétől való függőségét nem tudták figyelembe<br />

venni. Ezzel szemben létezik két<br />

helyszíni vizsgálati módszer a cinkfelület tényleges<br />

kopásának megállapítására, amelyek<br />

figyelembe veszik a levegő ill. <strong>az</strong> eső összetételét<br />

(különös tekintettel a SO 2 -ra), <strong>az</strong> eső<br />

intenzitását, a felület hajlásszög- és tájolásfüggőségét.<br />

Egyik módszer a roncsolásmentes<br />

ultrahangos vastagságmérés, másik <strong>az</strong> elvezetett<br />

cinkionok mennyiségi meghatározása<br />

<strong>az</strong> ereszcsatornán lefolyó esővízben.<br />

Ultrahangos vastagságmérés<br />

Ennél a mérésnél – a tető hajlásszögétől és<br />

tájolásától függően – kellő számú mérési<br />

pontot jelölnek ki és mérnek meg (1. és 2.<br />

ábra), majd ezeket statisztikai módszerekkel<br />

értékelik ki. A méréseket szabályos időközönként<br />

ismétlik. Az adott időben lezajlott<br />

vastagság-csökkenésből lehet <strong>az</strong> éves kopásra<br />

következtetni.<br />

A RHEINZINK már 1979 óta végzi ezzel a<br />

módszerrel a különböző épületek RHEIN-<br />

ZINK ® -fedésének és homlokzatburkolatainak<br />

vastagságmérését. Ezek a mérések vizsgálják<br />

mind <strong>az</strong> alacsony mind a meredek hajlásszögű<br />

felületeket, valamint a tiszta levegőjű<br />

Alpokban és a szennyezett ipari környezetben<br />

lévő létesítményeket is. Így például a<br />

Ruhr-vidéken egy 3° -os hajlásszögű tetőn 14<br />

éves időtartam alatt átlagosan 4 µm/év kopást<br />

határoztak meg. E két peremfeltétel egyidejű<br />

jelenléte természetesen a legkedvezőtlenebb<br />

környezetet adja, mivel itt korábban<br />

a levegő magas SO 2 -értéke volt jellemző (ami<br />

<strong>az</strong>onban mára a környezetvédelmi intézkedések<br />

hatására jelentősen csökkent). Ha ezt<br />

<strong>az</strong> értéket a fél lemezvastagságra vonatkoztatjuk<br />

(= kopás a kiinduló anyagvastagság<br />

feléig) akkor a RHEINZINK ® -tetők minimálisan<br />

várható élettartama mintegy 80 -100 év<br />

közé tehető.<br />

Kedvezőbb feltételeknél, mint például egy <strong>az</strong><br />

Alpokban lévő épület homlokzatfelülete, a<br />

kopási tényező a mi ismereteink szerint 1µm<br />

alatt van, tehát még a mérhetőséghez is hosz-<br />

mérőműszerhez<br />

közbetét<br />

csatolóanyag<br />

felső felület<br />

mérési sugárzás<br />

2. ábra: Vastagságmérés ultrahangos<br />

vastagságmérő készülékkel.<br />

alsó felület<br />

szabb időnek kell eltelnie. Analóg módon a<br />

maximálisan várható élettartam kb. 350 év.<br />

A nyilvános és tudományos értékelhetőség<br />

érdekében 1991-ben e vizsgálatokat tudományos<br />

alapokra helyezték.<br />

Cinkion-meghatározás<br />

A második módszer <strong>az</strong> ereszcsatornán lefolyó<br />

esővízben lévő cinkionok meghatározásán<br />

alapul. Az előzővel ellentétben e vizsgálatokat<br />

a pontossági követelmények miatt csak<br />

laboratóriumi körülmények között lehet lefolytatni.<br />

A vizsgálattal megbízott Hannoveri<br />

Egyetem különböző hajlásszögű és tájolású,<br />

RHEINZINK ® burkolatú modelleket állított fel,<br />

amelyek mindegyikén 4 m 2 -es tetőfelület van,<br />

egyébként a vizsgálat minden egyéb körülménye<br />

<strong>az</strong>onos. Az összes csapadékot speciális<br />

tartályokban fogták fel, meghatározták a<br />

mennyiségét és meghatározott időközönként<br />

– általában kettő-négy hetenként (a második<br />

vizsgálati évben 12 hetenként) – analizálták<br />

a cinkionok mennyiségét és pH-értékét.<br />

Mivel a patinaképződés (ld. I. fejezet 2.2.6)<br />

jelentős befolyást gyakorol a cinkion leadására<br />

és a patina-réteg vastagodásával a cinkionleadás<br />

csökken, <strong>az</strong> első vizsgálati időszak<br />

elteltével (1991-98) mért „cinkleoldódások”<br />

egyúttal a maximumot is jelentik (1. táblázat).<br />

A cinkkopás kiértékelését lásd <strong>az</strong> I. fejezet<br />

2.1.2 pontjában.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!