rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...
rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...
rheinzink alkalmazás az építészetben rheinzink® alkalmazás az ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
I. 2.1 A RHEINZINK ® ANYAG/ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK<br />
26<br />
I. 2.1.3 Kopási hányad és élettartam<br />
A RHEINZINK ® felületek kopási hányadának<br />
kérdését két szempontból kell vizsgálnunk:<br />
ökológiai és g<strong>az</strong>dasági oldalról.<br />
Jóllehet a Müncheni Ecotec-Intézet által egy<br />
1987-ben lefolytatott kísérlet szerint a szabadban<br />
lévő fémfelületek atmoszférikus korróziója<br />
(legyenek <strong>az</strong>ok horganyzottak vagy<br />
tisztán horganyból készültek) csupán 5,9 %kal<br />
járul hozzá Németország Hessen tartománya<br />
szennyvízkezelő berendezéseinek<br />
cinkterheléséhez, <strong>az</strong> I. fejezet 2.1.2 pontjában<br />
leírt környezetvédelmi érzékenység miatt<br />
mégis nagy <strong>az</strong> érdeklődés a pontos menynyiségek<br />
meghatározása iránt.<br />
Azok <strong>az</strong> építtetők, akik a RHEINZINK ® <strong>alkalm<strong>az</strong>ás</strong>a<br />
mellett döntve egy hosszú élettartamú<br />
és karbantartást nem igénylő anyagba invesztálnak,<br />
szintén érdeklődnek e kérdések<br />
iránt, hogy befektetésük pontos értékelésével<br />
tisztában lehessenek.<br />
A RHEINZINK ® jól ellenáll <strong>az</strong> atmoszférikus<br />
igénybevételeknek. A felületi erózió és a<br />
korrózió révén <strong>az</strong>onban – rendkívül kis mértékben<br />
– természetes módon a RHEINZINK ®<br />
vastagsága is csökken. Az élettartam éppen<br />
ezzel a jelenséggel van közvetlenül összefüggésben.<br />
Összehasonlító értékelésre <strong>az</strong>onban<br />
nem alkalmas sem <strong>az</strong> átlagosan 25 µm<br />
vastag cink bevonatú horganyzott acéllemez,<br />
sem <strong>az</strong> olyan szélsőségesen eltérő módon<br />
igénybevett szerkezeti elemek, mint például<br />
a RHEINZINK ® tetőfelület és a RHEINZINK ®<br />
ereszcsatorna (ld. lentebb).<br />
A: Tető- és homlokzatfelületek<br />
A szakirodalomban számos érték jelent meg<br />
a kopási hányadról. Ezek rendszerint laboratóriumi<br />
kísérletek eredményei, amelyeknél a<br />
különböző klímaviszonyoknak megfelelő levegő-összetételt<br />
(ipari és vidéki levegő) szimulálják.<br />
Ezek a többnyire <strong>az</strong> 50-es és a 60as<br />
években végzett kísérletek sem a csapadék<br />
gyakoriságát sem a felület „kopásának” a tető<br />
1. ábra: A roncsolásmentes<br />
ultrahangos vastagságmérés<br />
elve, meglévő épületen.<br />
lejtésétől való függőségét nem tudták figyelembe<br />
venni. Ezzel szemben létezik két<br />
helyszíni vizsgálati módszer a cinkfelület tényleges<br />
kopásának megállapítására, amelyek<br />
figyelembe veszik a levegő ill. <strong>az</strong> eső összetételét<br />
(különös tekintettel a SO 2 -ra), <strong>az</strong> eső<br />
intenzitását, a felület hajlásszög- és tájolásfüggőségét.<br />
Egyik módszer a roncsolásmentes<br />
ultrahangos vastagságmérés, másik <strong>az</strong> elvezetett<br />
cinkionok mennyiségi meghatározása<br />
<strong>az</strong> ereszcsatornán lefolyó esővízben.<br />
Ultrahangos vastagságmérés<br />
Ennél a mérésnél – a tető hajlásszögétől és<br />
tájolásától függően – kellő számú mérési<br />
pontot jelölnek ki és mérnek meg (1. és 2.<br />
ábra), majd ezeket statisztikai módszerekkel<br />
értékelik ki. A méréseket szabályos időközönként<br />
ismétlik. Az adott időben lezajlott<br />
vastagság-csökkenésből lehet <strong>az</strong> éves kopásra<br />
következtetni.<br />
A RHEINZINK már 1979 óta végzi ezzel a<br />
módszerrel a különböző épületek RHEIN-<br />
ZINK ® -fedésének és homlokzatburkolatainak<br />
vastagságmérését. Ezek a mérések vizsgálják<br />
mind <strong>az</strong> alacsony mind a meredek hajlásszögű<br />
felületeket, valamint a tiszta levegőjű<br />
Alpokban és a szennyezett ipari környezetben<br />
lévő létesítményeket is. Így például a<br />
Ruhr-vidéken egy 3° -os hajlásszögű tetőn 14<br />
éves időtartam alatt átlagosan 4 µm/év kopást<br />
határoztak meg. E két peremfeltétel egyidejű<br />
jelenléte természetesen a legkedvezőtlenebb<br />
környezetet adja, mivel itt korábban<br />
a levegő magas SO 2 -értéke volt jellemző (ami<br />
<strong>az</strong>onban mára a környezetvédelmi intézkedések<br />
hatására jelentősen csökkent). Ha ezt<br />
<strong>az</strong> értéket a fél lemezvastagságra vonatkoztatjuk<br />
(= kopás a kiinduló anyagvastagság<br />
feléig) akkor a RHEINZINK ® -tetők minimálisan<br />
várható élettartama mintegy 80 -100 év<br />
közé tehető.<br />
Kedvezőbb feltételeknél, mint például egy <strong>az</strong><br />
Alpokban lévő épület homlokzatfelülete, a<br />
kopási tényező a mi ismereteink szerint 1µm<br />
alatt van, tehát még a mérhetőséghez is hosz-<br />
mérőműszerhez<br />
közbetét<br />
csatolóanyag<br />
felső felület<br />
mérési sugárzás<br />
2. ábra: Vastagságmérés ultrahangos<br />
vastagságmérő készülékkel.<br />
alsó felület<br />
szabb időnek kell eltelnie. Analóg módon a<br />
maximálisan várható élettartam kb. 350 év.<br />
A nyilvános és tudományos értékelhetőség<br />
érdekében 1991-ben e vizsgálatokat tudományos<br />
alapokra helyezték.<br />
Cinkion-meghatározás<br />
A második módszer <strong>az</strong> ereszcsatornán lefolyó<br />
esővízben lévő cinkionok meghatározásán<br />
alapul. Az előzővel ellentétben e vizsgálatokat<br />
a pontossági követelmények miatt csak<br />
laboratóriumi körülmények között lehet lefolytatni.<br />
A vizsgálattal megbízott Hannoveri<br />
Egyetem különböző hajlásszögű és tájolású,<br />
RHEINZINK ® burkolatú modelleket állított fel,<br />
amelyek mindegyikén 4 m 2 -es tetőfelület van,<br />
egyébként a vizsgálat minden egyéb körülménye<br />
<strong>az</strong>onos. Az összes csapadékot speciális<br />
tartályokban fogták fel, meghatározták a<br />
mennyiségét és meghatározott időközönként<br />
– általában kettő-négy hetenként (a második<br />
vizsgálati évben 12 hetenként) – analizálták<br />
a cinkionok mennyiségét és pH-értékét.<br />
Mivel a patinaképződés (ld. I. fejezet 2.2.6)<br />
jelentős befolyást gyakorol a cinkion leadására<br />
és a patina-réteg vastagodásával a cinkionleadás<br />
csökken, <strong>az</strong> első vizsgálati időszak<br />
elteltével (1991-98) mért „cinkleoldódások”<br />
egyúttal a maximumot is jelentik (1. táblázat).<br />
A cinkkopás kiértékelését lásd <strong>az</strong> I. fejezet<br />
2.1.2 pontjában.