28. szám - Csepp TV
28. szám - Csepp TV
28. szám - Csepp TV
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2 KÖZÉLET, GAZDASÁG CSEPEL, 2007. augusztus 17.<br />
Újdonság a Heim Pál Kórházban<br />
Megnyílt a regionális<br />
gyermek sürgõsségi osztály<br />
Több mint egyéves elõkészítõ munka után, június 26-án<br />
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök átadta a Heim Pál Kórházban<br />
az ország és a központi régió elsõ komplex gyermek<br />
sürgõsségi betegellátó osztályát. A százmilliós nagyságrendû<br />
beruházás még az idén kiegészül egy helikopter leszállóval<br />
is.<br />
A sürgõsségi központ alapját<br />
a 2006-ban, az Egészségügyi<br />
Minisztérium által meghirdetett<br />
pályázat jelentette,<br />
melyen 145 millió forintot<br />
nyert el a kórház. Ezt egészített<br />
ki a Fõvárosi Önkormányzat<br />
Egészségügyi Ügyosztálya<br />
24, a Magyar Fejlesztési<br />
Bank 35 és a DM Kft. 15 millió<br />
forintos hozzájárulása. A<br />
beruházás szerves része a<br />
szintén pályázaton elnyert helikopter<br />
leszálló, melynek engedélyezése<br />
és kivitelezése<br />
még ebben az évben várható –<br />
húzta alá megnyitó beszédében<br />
Prof. Dr. Harmat György<br />
fõigazgató fõorvos.<br />
A Heim Pál Kórház ,,A”<br />
épületének földszintjén létrehozott<br />
gyermek sürgõsségi<br />
központ megvalósítása során<br />
a szakmai irányelvek mellett<br />
komoly figyelmet fordítottak<br />
a belsõ építészeti kivitelezésre,<br />
valamint az osztály és a fogadószint<br />
díszítésére, színvilágára.<br />
Hazai és európai de-<br />
Az igazságügyi szakértõ ítélt, a környék lakói szomorkodnak<br />
Csete-paté öreg fák „halála” körül<br />
A Csete Balázs és a Lajtja László iskolák elõtti sétálóutca arculatához<br />
évtizedek óta hozzátartozott már az ott terebélyesedõ<br />
fák látványa. A dús lombkoronák a levegõ tisztításáról és a hûs<br />
árnyékról gondoskodtak a környéken, miközben tény, hogy<br />
szeles idõben a lehulló ágdarabok veszélyeztették az ott közlekedõ<br />
emberek testi épségét, s kárt tettek a parkoló autókban is.<br />
Mára örömnek és gondnak, árnyéknak és balesetveszélynek<br />
egyaránt vége, hiszen a július 30-tól augusztus 3-áig terjedõ héten<br />
az említett útszakaszon található 18 fa közül 16-ot kivágtak<br />
a helyileg illetékes kertészeti cég munkatársai.<br />
A környéken lakók többsége<br />
mindebbõl csak a veszteséget<br />
érzi, s a különösen sérelmesnek<br />
találják azt, hogy nem<br />
csupán a véleményüket nem<br />
kérte ki senki ebben az ügyben,<br />
de még a fakivágás okáról<br />
és tervezett idõpontjáról sem<br />
kaptak elõzetes tájékoztatást.<br />
Ez az elkeseredettség, értetlenség<br />
és felháborodás adta<br />
meg az alaphangját Németh<br />
Szilárd augusztus 1-jei, helyszíni<br />
lakossági találkozójának<br />
is. A képviselõtestület Fidesz-<br />
KDNP frakciójának vezetõje<br />
itt ismét felelõtlenséggel és arroganciával<br />
vádolta meg a csepeli<br />
önkormányzat vezetõit, s<br />
kilátásba helyezte, hogy a környezetpusztítás<br />
miatt megteszi<br />
majd a megfelelõ jogi lépéseket<br />
is. Véleményét, javaslatait<br />
és vádjait a politikus késõbb<br />
egy, a Csepel újsághoz eljuttatott<br />
sajtóközleményben nyomatékosítva<br />
is megfogalmazta:<br />
Ebbõl idézünk részleteket:<br />
„A Fidesz-KDNP frakció<br />
tiltakozik az értelmetlen, s<br />
minden bizonnyal jogilag is<br />
kifogásolható fapusztítás ellen.<br />
Elsõ lépésként a környezetvédelmi<br />
hatósághoz fordulunk,<br />
s fakivágás megalapozottságának<br />
kivizsgálásáért.<br />
(…) Követeljük, hogy a kivágott<br />
fák helyén, a Csete Balázs<br />
utcában azonnal kezdjenek<br />
hozzá egy szakmailag elfogadott,<br />
jogszabályokban elõírt<br />
mértékû fafelújításhoz. (…)<br />
Kezdeményezzük, hogy az önkormányzat<br />
hozzon létre olyan<br />
korszerû térinformatikai rendszert,<br />
amelynek szerves része a<br />
kerületi fakataszter, amely a<br />
korációs csapat dolgozott annak<br />
érdekében, hogy az osztály<br />
megfeleljen a „gyermekbarát”<br />
elvárás követelményeinek.<br />
A hét minden napján folyamatosan<br />
mûködõ központ a<br />
nap bármely szakában teljes<br />
körû szakorvosi segítséget ad<br />
a beérkezõ gyermekbetegeknek.<br />
A sürgõsségi osztályon<br />
az akut, akár életet veszélyeztetõ<br />
helyzetek elhárítására,<br />
vagy kisebb sebészeti beavatkozások<br />
elvégzésére egyaránt<br />
lehetõség nyílik. A maximum<br />
24 órás sürgõsségi ellátás<br />
után a gyermeket vagy felveszik<br />
a kórház ,,illetékes” osztályára,<br />
vagy hazaengedik,<br />
ahol a háziorvos végzi a további<br />
kezelését.<br />
Az új kórházi részleg a legkorszerûbb<br />
berendezéssel,<br />
minden igényt kielégítõ mûszerparkkal<br />
és szakképzett<br />
szakembergárdával fogadja a<br />
rászorulókat.<br />
F. Gy.<br />
mûhold helymeghatározó<br />
rendszer (GPS) segítségével,<br />
naprakész információval rendelkezik<br />
minden egyes fáról. A<br />
jövõben ez alapján lehet ütemezett,<br />
megalapozott döntést<br />
hozni fáink sorsáról. (…)”<br />
De mi történt tulajdonképpen,<br />
miért vált szükségessé a<br />
fakivágás, s mi indokolta a<br />
még a megfelelõ tájékoztatást<br />
is lehetetlenné tévõ sietséget?<br />
Erre a kérdésre az az augusztus<br />
1-jei keltezésû tájékoztatás<br />
adja meg tán legpontosabban a<br />
választ, melyet Orosz Ferenc<br />
alpolgármester <strong>szám</strong>ára fogalmazott<br />
meg Cserteg Imre, a<br />
csepeli önkormányzat Városépítési<br />
Irodájának vezetõje:<br />
„Budapest XXI. kerület<br />
Csepel Önkormányzata Pedagógiai<br />
Szakmai Szolgáltató Intézménye<br />
(1215 Budapest,<br />
Csete Balázs utca 13.) 2007.<br />
május 29-én levélben fordult a<br />
Csevak Kft.-hez a Csete Balázs<br />
utcában életveszélyessé<br />
vált nyárfákkal kapcsolatban.<br />
Levelükben leírták, hogy az<br />
utóbbi idõk viharainak következtében<br />
mindennapossá vált a<br />
sokszor 20-30 cm átmérõjû<br />
A Csete Balázs utca ma<br />
Lehet egy fával kevesebb?<br />
Szerkesztõségünket megkereste egy hölgy és arról panaszkodott,<br />
hogy a házuk mellett álló, ép, egészséges fát kivágták. Ezzel kapcsolatban<br />
az alábbi gondolatokat fejtette ki.<br />
,,Állt a Kapos utca 23-25. ház<br />
mellet egy szép, egészséges, 30<br />
év körüli fa, amely alatt az elmúlt<br />
emberöltõ során hûsöltek a<br />
környékbeliek, és amely védte a<br />
ház északi oldalát a szél és a csapó<br />
esõ, valamint a por és a zaj<br />
ellen. És amely fa természetesen<br />
otthont adott néhány madárcsaládnak<br />
is. Ennek a fának – és<br />
persze a lakóinak – szó szerint<br />
derékba törték az életét, mert kíméletlen<br />
kezek április 25-én<br />
minden teketória nélkül kivágták.<br />
Pedig a fának – az elõbb felsorolt<br />
jótéteményei mellett -<br />
csupán annyi volt a ,,bûne”,<br />
hogy gyökerei benyúltak a ház<br />
ágak leszakadása, veszélyeztetve<br />
ezzel az emberek testi épségét,<br />
továbbá anyagi kárt<br />
okozva a parkoló autókban. A<br />
sétáló utcában egy általános iskola,<br />
egy középiskola tanulói<br />
és több egyéb kerületi intézmény<br />
dolgozói vannak emiatt<br />
veszélyben, de a sétálóutca<br />
elõnyeit kihasználó babakocsis<br />
kismamák, idõs emberek<br />
ugyanúgy veszélyeztetettek.<br />
A kérelmet a Csevak Kft.<br />
2007. június 6-án illetékességbõl<br />
megküldte a Városépítési<br />
Irodának, hogy a megfelelõ intézkedéseket<br />
megtegye. Idõközben<br />
a Csevak Kft. felkérésére<br />
a megbízott fasorfenntartó<br />
gallyazta a szóban forgó fákat,<br />
hogy a késõbbi esetleges baleseteket<br />
megelõzzék.<br />
A Városépítési Iroda ügyintézõje<br />
eljárásában 2007. július<br />
2-án az igazságügyi kertész<br />
szakértõvel közösen helyszíni<br />
szemlét tartott a kérdéses közterületen.<br />
A szemle alkalmával<br />
épp egy nagyobb ág már félig<br />
leszakadt az egyik nyárfáról,<br />
annak ellenére, hogy a fák<br />
gallyaztatása idõközben megtörtént.<br />
Az eljárásba bevont igazságügyi<br />
kertész szakértõ a<br />
helyszíni szemléje során az<br />
alábbiakat állapította meg: „1.<br />
<strong>szám</strong>ú fa nyárfa, az elágazásnál<br />
sérült, pudvásodó, a vázágak<br />
szétszakadhatnak, már<br />
most is félig leszakadt ág látható,<br />
mert a lombozat esõ után<br />
vizet vesz fel és a súlypont ma-<br />
Mizik Zsuzsa felvétele<br />
vízóraaknájába. A fát – tudomásom<br />
szerint - a közös képviselõ<br />
kérésére vágták ki, s ezzel kapcsolatosan<br />
kérdezem:<br />
– Vajon miért titokban, az ott<br />
élõ lakóközösség megkérdezése<br />
nélkül dönthet a közös képviselõ<br />
ebben a rendkívüli esetben?<br />
– Vajon az illetékes hatóság<br />
Az esettel kapcsolatban kikértük a CSEVAK véleményét is, s a<br />
cég sajtóreferensétõl a következõ választ kaptuk:<br />
,,A Kapos utca 25. <strong>szám</strong> alatti társasház elõtt álló fûzfa kivágása<br />
határozat alapján lett elrendelve. A CSEVAK Kft. Beruházási és<br />
Közterület-kezelési Osztálya kérte a fa szakértõi vizsgálatát, mert a<br />
fa gyökérzete szétnyomta a ház vízóra aknáját. Igazságügyi kertész<br />
szakértõ állapította meg, hogy a fa kivágandó. A fa kivágása megtörtént,<br />
pótlásáról természetesen gondoskodni kell a jövõben.”<br />
Egy vén csepeli hársfa…<br />
Farkas István (édesanyja nevében is) a minap arról panaszkodott<br />
a szerkesztõségben, hogy a Tanácsház utca 51. <strong>szám</strong>ú<br />
társasház udvarán álló, csaknem száz éves hársfát szinte „megölték”<br />
a túlzásba vitt gallyazással, mert a korábban kezdeményezett<br />
kivágását a hatóság nem engedélyezte.<br />
Munkatársunk megkérdezte a Csevak Kft. illetékesét az esetrõl.<br />
A válasz szerint „a fagallyazásra azért volt szükség, mert a<br />
fa egyik ága el volt repedve és balesetveszélyessé vált a fa. A fagallyazás<br />
illetve ifjítás szakszerû kertészeti munka volt.”<br />
Helyszíni tájékozódásunk közben kiderült, hogy a háttérben<br />
a társasház lakóinak nézeteltérése is szerepet játszott abban,<br />
hogy a fa így végezte…<br />
B. T.<br />
Mizik Zsuzsa felvétele<br />
gasan van. 2. <strong>szám</strong>ú fa bálványfa,<br />
a száraz ágat levágták,<br />
ennek ellenére folyamatos ágleszakadás<br />
várható, fajta jelleg,<br />
tekintettel az iskola közelségére<br />
kivágandó. 3. <strong>szám</strong>ú fa<br />
nyárfa, pudvásodó fa, hatalmas,<br />
csupasz korona magasan<br />
van, bármikor ki is törhet. 4.<br />
<strong>szám</strong>ú fa nyárfa, sérült gyökérnyak,<br />
pudvásodó törzs, iskola<br />
felé dõlõ korona. 5. <strong>szám</strong>ú<br />
fa akácfa, száradó ágak,<br />
mélyen sérült pudvás törzs,<br />
S.O.S. kivágás. 6. <strong>szám</strong>ú fa<br />
nyárfa, hatalmas, csupasz<br />
törzs, koronában száradó<br />
ágak, folyamatos letöréssel,<br />
kivágás szükséges, S.O.S. pudvásodó<br />
korona. 7. <strong>szám</strong>ú fa<br />
nyárfa, pudvásodó gyökérnyak,<br />
kidõlés bármikor bekövetkezhet,<br />
S.O.S. 8. <strong>szám</strong>ú fa<br />
nyárfa, fagyönggyel fertõzött,<br />
a vágásoknál pudvásodás nyoma,<br />
kivágás szükséges. 9. <strong>szám</strong>ú<br />
fa akácfa a saroknál van,<br />
jelentõsen pudvás törzs, életveszélyes,<br />
S.O.S. 10. <strong>szám</strong>ú fa<br />
japán akác, a leszakadt ág<br />
nyoma pudvásodó, kongó hangot<br />
ad, a hatalmas vázág bármikor<br />
leszakadhat, kivágása<br />
szükséges. 11. <strong>szám</strong>ú fa ecetfa,<br />
sérült törzs, elhalt ágrendszer.<br />
12. <strong>szám</strong>ú fa ecetfa, gyökérnyaknál<br />
elhalt kéreg, sérült,<br />
pudvás törzs. 13. <strong>szám</strong>ú fa<br />
nyárfa, elágazásnál pudvásodó<br />
fa , a szétkorhadás várható.<br />
14. <strong>szám</strong>ú fa japán akác, hibátlan.<br />
15. <strong>szám</strong>ú fa nyárfa,<br />
pudvásodó gyökérnyak, sérült<br />
törzs. 16. <strong>szám</strong>ú fa nyárfa, sérült<br />
törzs, beteg elágazások, a<br />
fa szétkorhadhat. 17. <strong>szám</strong>ú fa<br />
csörgõfa, hibátlan. 18. <strong>szám</strong>ú<br />
fa nyárfa, pudvásodó törzsû,<br />
sérült, veszélyes fa, S.O.S.<br />
Az igazságügyi kertész<br />
szakértõ véleménye alapján a<br />
Városépítési Iroda a 02-2467-<br />
3/2007.(07.02.) <strong>szám</strong>ú határozatában<br />
a 18 db fa közül 16 db<br />
balesetveszélyes fa kivágattatását<br />
rendelte el, azonnali végrehajtással.<br />
kellõ körültekintéssel bírálta-e<br />
el a lakosság nevében, de annak<br />
tudta nélkül a közös képviselõ<br />
által benyújtott kérelmet?<br />
Az eset kapcsán ezen a módon<br />
szeretném felhívni az érintettek<br />
figyelmét, hogy a környezetvédelem<br />
közös ügyünk és felelõsségünk,<br />
és ne engedjük,<br />
hogy a favágók döntsenek helyettünk!”<br />
Lejegyezte: Fehér György<br />
A kivágott fák helyébe az<br />
önkormányzat idén õsszel földlabdás,<br />
elõnevelt, várostûrõ<br />
nagy lombkoronájú, fasori minõségû<br />
fatelepítést fog végezni,<br />
a megfelelõ fasori fenntartással.<br />
Az iratokat átnézve megállapítottam,<br />
hogy önkormányzatunk<br />
környezetvédelmi hatósága<br />
körültekintõen járt el a<br />
fák állapotának felülvizsgálatakor,<br />
valamint azt is figyelembe<br />
vette, hogy a sétálóutca környékén<br />
az iskolakezdésnél nagyon<br />
sok gyermek és felnõtt<br />
fog tartózkodni, ezért nem vállalhatott<br />
kockázatot a fák életés<br />
balesetveszélyes állapotával<br />
kapcsolatosan.”<br />
Állást foglalt végül a (szó<br />
szerint és átvitt értelemben véve<br />
egyaránt) nagy port felvert<br />
ügyben Borka-Szász Tamás, a<br />
fakivágások helyszínét magában<br />
foglaló 17. <strong>szám</strong>ú önkormányzati<br />
választókerület képviselõje<br />
is. Nyilatkozatában leszögezte:<br />
„Természetjáró és természetszeretõ<br />
emberként magam<br />
is megdöbbenve értesültem a<br />
Csete Balázs sétálóutcában<br />
történt 16 fa kivágásáról. Ilyet<br />
csak egy valami indokolhat: ha<br />
valóban élet- és balesetveszélyrõl<br />
volt szó, ahogy a hatóság<br />
állítja.<br />
Ezért egyrészt vizsgálatot fogok<br />
kezdeményezni az ügyben,<br />
hogy minden jogszabályszerûen<br />
történt-e, és magam is áttekintem<br />
a hatósági eljárással<br />
kapcsolatos dokumentumokat.<br />
Másrészt – bár tudomásom szerint<br />
életveszély esetén kivágott<br />
fák esetében a jogszabály nem<br />
ír elõ pótlási kötelezettséget –,<br />
minden erõmmel azon leszek,<br />
hogy a kivágott fák helyén a<br />
csepeli önkormányzat saját<br />
költségén megfelelõ mennyiségben<br />
és minõségben új fákat<br />
ültessen. Ezzel tartozunk az ott<br />
élõ csepeli lakosoknak és gyermekeinknek.”<br />
Donnert Károly<br />
Mit üzen<br />
Mohács?<br />
Mindenki <strong>szám</strong>ára jól<br />
ismert dátum 1526. augusztus<br />
29-e. A mohácsi<br />
csata tényét és végkimenetelét<br />
megtanultuk az iskolában,<br />
jó esetben két órát<br />
rászánt a tanár, az amúgy<br />
is szoros tantervet követve.<br />
Ha azonban az elõzményektõl<br />
kezdve az egész<br />
eseménysort részletesen<br />
megvizsgáljuk, sok érdekes<br />
tényt találhatunk,<br />
melybõl érdemes lenne tanulni.<br />
Ha már õseink nem<br />
okultak saját múltbéli hibáikból,<br />
legalább mi vegyük<br />
észre azokat a ma is<br />
hasznos összefüggéseket,<br />
melyeket történészek, politológusok,<br />
és még mi átlagemberek<br />
is könnyedén<br />
felismerhetünk, ha ismerjük<br />
a csata elõtti évek történéseit.<br />
Miért hagyták például a<br />
magyar hadsereget lepusztulni<br />
Mátyás király halála<br />
után? Habár a kettõs végvár<br />
rendszer állt, felszereltségük<br />
meg sem közelítette<br />
az elvárható szintet.<br />
Mint oly sok esetben, itt is<br />
a pénzhiány volt az egyik<br />
legfõbb probléma. Azt<br />
azonban nem lehet ennek<br />
<strong>szám</strong>lájára írni, hogy a<br />
biztos török fenyegetettség<br />
hírére is egymásra mutogattak<br />
a fõurak, ki tegye<br />
meg az elsõ lépést. Míg a<br />
királyra vártak, aki pénzhiánnyal<br />
küszködött, nem<br />
siettek a seregek felállításával.<br />
Sokak szerint a mohácsi<br />
csata döntötte el Magyarország<br />
sorsát az elkövetkezõ<br />
másfél évszázadra,<br />
pedig augusztus 29-e már<br />
csak pont volt az i-n. Azzal<br />
a vezetéssel, és a környezõ<br />
országok minimális<br />
segítségével a vereség<br />
szinte elkerülhetetlen volt.<br />
Persze, majd 500 év távlatából<br />
könnyû okosnak lenni.<br />
De miért csak a régmúlt<br />
eseményeit látjuk<br />
tisztán? A technika és az<br />
információszerzés fejlõdésével,<br />
még mindig világszerte<br />
gátat szab a helyes<br />
cselekedetnek az emberi<br />
butaság. Több száz év alatt<br />
ez mit sem változott, pedig<br />
ha a technika fejlesztése<br />
helyett az emberi erkölcsöt<br />
vennénk górcsõ alá, a<br />
világ bizony sokat változhatna.<br />
Országok kerülhetnék<br />
el a bukást, ha az önös<br />
érdek helyett a társadalom<br />
egészének jólétét és biztonságát<br />
tartanák szem<br />
elõtt vezetõik.<br />
Nem a mohácsi csata az<br />
egyetlen esemény történelmünk,<br />
sõt, a világ történelme<br />
során, mely például<br />
kellene, hogy szolgáljon.<br />
Emberek tízezreinek halála<br />
elkerülhetõ lenne ma is,<br />
ha a történelmet nem csak<br />
megtanulnánk, hanem tanulnánk<br />
is belõle. Hiszen<br />
ha újra és újra ugyanazt<br />
csináljuk miért várunk<br />
más eredményt?<br />
Talán augusztus 29-én, a<br />
csata emléknapján elgondolkodhatnánk<br />
azon, hogy<br />
tudunk történelmünkbõl<br />
okulni, és jobbá tenni vele<br />
a jövõt. Hiszen egyszerûbb,<br />
és gyakran kifizetõdõbb<br />
más hibájából tanulni,<br />
mint késõbb a magunkéból.<br />
Ferentzi Tünde