Családi Kör, 2018. április 26.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS
Megdrágult a barackpálinka
A barack lefagyott, de a többi gyümölcs odafigyeléssel szépen teremhet
A
február végén, március elején érkezett
zord időjárás százszázalékos
kárt okozott a barackosokban.
Az időszerű növényvédelmi
teendőkről és a hosszú távú gyümölcsészeti
stratégia esetleges újragondolásáról kérdeztük
a szakembereket.
Osztrogonác Simon, a szabadkai Városi
Tanács mezőgazdasági ügyekkel megbízott
tagja maga is termelő. Körülbelül tíz-tizenkét
hektáron termeszt gyümölcsöt: kilencven
százalékban almát, valamint őszi- és
sárgabarackot, továbbá meggyet és van
egy nagyon kevés szilvája is.
– A márciusi fagy a legnagyobb károkat
a csonthéjasokban, főleg az őszi- és a sárgabarackban
okozta. Valamely mértékben
a többi csonthéjas is károsodott. Néhol az
alma is, az alacsonyabb fekvésű területeken.
De ez elenyésző ahhoz képest, hogy
az őszi- és a sárgabarack szinte százszázalékos
fagykárt szenvedett – mondta el a
gyümölcsösében tapasztaltakat Osztrogonác
Simon, aki hozzátette: az, hogy valójában
mekkora lesz a kár, ezen a héten derül
majd ki, amikor kivirágoznak a fák. A szakértő
szerint kellemetlen tél van mögöttünk,
mert januárban és februárban szinte tavaszias
idő volt, főleg a csonthéjasoknál indult
be a vegetáció. A március elejére érkező komoly
tél és az az egy éjszaka, amikor mínusz
20-22 fokot mértek, teljes mértékben lesöpörte
az idei termést.
OSZTROGONÁC SIMON: AZ ELSŐ OSZTÁLYÚ
SÁRGABARACK-PÁLINKA ÁRA EGY HÉT ALATT
TÍZRŐL TIZENÖT EURÓRA UGROTT
„Környékünkön őszibarack-ültetvények
vannak, a sárgabarack nem annyira jellemző,
de nem ez a fő termelési profil. Inkább
az alma, a szilva, a szőlő, az őszibarack a jellemző.
Vannak szép meggyesek, de azokban
sem látni, hogy nagyobb kár keletkezett
volna. Összegben most még nem lehet
kifejezni a kárt, de az első osztályú sárgabarack-pálinka
ára egy hét alatt tízről tizenöt
euróra ugrott, és az év végéig megközelítheti
a húsz eurót. Az a szörnyű igazság, hogy az
elmúlt 15-20 évben jellemző, hogy minden
második-harmadik évben fagykárt szenved
a sárgabarack. Az őszibarack kevésbé érzékeny,
de ez a mínusz 20-22 fok neki is sok
volt” – állapította meg Osztrogonác Simon.
Most jobban oda kell figyelni
a levélbetegségekre
– Azoknál a csonthéjasoknál, amelyek
elfagytak, a levélbetegségekre kell odafigyelni
– mondja Bognár Pásztor Hajnalka
növényvédelmi szakmérnök, a szabadkai
Mezőgazdasági Szakszolgálat munkatársa.
– Amikor nedvesek a levelek, akkor a levéllyukacsosodás
(stigmina carpophila) szokott
fertőzni. Ez egy gomba, ami a rákos sebekben
a rügyek körül telel át, és fertőzi a
leveleket. Általában a vegetáció elején tud
jelentős fertőzést okozni, de egész végig jelen
van, és azért kell a vegetáció második
felében is védeni a növényeket, hogy ne
hullassák le idő előtt a leveleiket, mert akkor
a tápanyagok nem tudnak a rügyekben
akkumulálódni, ez pedig már a következő
évre is kihat. A szilván jelentkezik a clasterosporium
carpophilum, ami az előbb említetthez
hasonló megbetegedés, azzal a
különbséggel, hogy ez a gomba a terméseket
is támadja. A polisztigmás levélfoltosság
(Polystigma rubrum) ellen is kell védeni
a szilvát. A cseresznye és a meggy megmaradt,
így a szokásos növényvédelmet kell alkalmazni.
Ezek már a virágzás után vannak,
és fejlődnek a terméskezdemények. A cseresznyelégy
jelenlétére kell még figyelni. A
hozam az időjárástól függ majd, fontos lesz
a termések és a levelek védelme is.
Kórokozók vannak,
kártevők még nincsenek
Az almatermésűeknél a venturiás varasodás
elleni védelem aktuális. Hogyha nedvesítés
fordul elő, a spórák megjelennek, de
a növényvédelmi előrejelző szolgálat követi
a spórák termőtestjeinek érését. Már közel
járunk a százszázalékos szinthez, ami azt
jelenti, hogy ez a periódus nagyon kritikus.
Védekezni kell, főleg ha esőt vagy változékony
időt jeleznek a meteorológusok. Az
erviniás tűzelhalás is fertőzhet virágzáskor,
illetve ha fülledt, meleg, párás az idő. Tavaly
nagyon elterjedt a lisztharmat. Most már
azok a fajták is, amelyek nem voltak annyira
érzékenyek, tüneteket mutatnak. Ezt most
kell figyelemmel kísérni és permetezni –
tette hozzá Bognár Pásztor Hajnalka.
BOGNÁR PÁSZTOR HAJNALKA: VÉDEKEZNI
KELL, FŐLEG HA ESŐT VAGY VÁLTOZÉKONY IDŐT
JELEZNEK A METEOROLÓGUSOK
El kellene gondolkodni az őshonos
fajták újratelepítésén
Osztrogonác szerint el kellene gondolkodni,
hogy nekünk biztosan ezekkel a sokkal
érzékenyebb olasz és amerikai fajtákkal
kell-e foglalkoznunk.
– Az elmúlt időszakban például a Jánosi,
vagy az egyszerű vadóc sárgabarack
szinte kiveszett, helyükre a New Jersey és
más, különböző amerikai és olasz nemesítésű
sárgabarackokat telepítették, amelyek
nem biztos, hogy erre a földrajzi szélességre
és éghajlatra valók. Ugyanez vonatkozik
az őszibarackra is. Azt hiszem, hogy a régi,
őshonos fajták közül talán még a falvakban,
valahol a kertek végében lehet találni
egy-két fát, de szinte 99,9 százalékban az
új olasz fajták terjedtek el a környékünkön.
A piac diktálja a tempót, és azokat a fajtákat
termelik az emberek, amelyeket a piacon
könnyebb eladni. Az olasz fajták sokkal
szebbek, nagyobbak a terméseik, és talán
ízletesebbek is, de sokkal érzékenyebbek a
fagyra. Az időjárás rá fogja kényszeríteni az
embereket, hogy gondolkodjanak el ezen.
Az elmúlt években a szőlészetekben is hasonló
volt a helyzet, az olasz és francia fajták
domináltak, amelyekkel hasonló történt,
mint most a csonthéjasokkal. Ezért a borászok
is inkább olyan fajtákkal foglalkoznak,
amelyek ezeken a területeken őshonosak
voltak. Azt hiszem, hogy a gyümölcsészetben
is előbb-utóbb bekövetkezik ez. Most
kellene ezen gondolkodni, amíg fellelhetők
az őshonos fajták, amelyek nem annyira
attraktívak, de sokkal jobban bírják az éghajlatot
– fejtette ki Osztrogonác Simon.
TÓTH Imre
16 2018. április 26.