Családi Kör, 2018. augusztus 30.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
MÚLTIDÉZŐ<br />
A<br />
cél meghiúsítani azt a „felforgató<br />
tevékenységet, amelyet ugyanazok<br />
a szocialistaellenes elemek<br />
fejtenek ki, akik az utóbbi hónapok<br />
folyamán nap mint nap támadták a<br />
csehszlovákiai szocializmus alapjait, a Csehszlovák<br />
Kommunista Pártot, Csehszlovákiának<br />
a Szovjetunióhoz és más szocialista<br />
országokhoz fűződő barátságát. Az egész<br />
ellenforradalmi tevékenység mögött imperialista<br />
körök irányítása érződik…”<br />
A Magyar Távirati Iroda lelkesen szekundált:<br />
„…Csehszlovákiában olyan súlyos<br />
helyzet alakult ki, amely megsemmisítéssel<br />
fenyegette a szocialista vívmányokat, a törvényes<br />
rendet, veszélyeztette a szocialista<br />
világrendet, a testvéri országok biztonságát,<br />
az európai népek békéjét…”<br />
Csehszlovákiát azonban nemcsak katonai<br />
invázió alá vetették, hanem az éterben<br />
1968 – A SZABADSÁG ÍGÉRETE<br />
Hiába zúgott a „Moldva”<br />
Propaganda-előkészületek és reakciók Csehszlovákia megszállására<br />
A TASZSZ szovjet hírügynökség egy nappal Csehszlovákia megszállása után így<br />
hazudott a beavatkozásról: „A Szovjetunió és más szövetséges országok csapatai<br />
eleget tettek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami szervezetei kérésének,<br />
hogy a testvéri csehszlovák népnek nyújtsanak haladéktalanul segítséget,<br />
beleértve a katonai segítséget is…”<br />
is folyt az „ellenforradalom visszaverése”.<br />
Sorozatunkban már említettük, hogy a<br />
kommunista vezetők között Walter Ulbricht<br />
A korčulai szabadgondolkodók<br />
1968. <strong>augusztus</strong> 21-én a korčulai filozófuskongresszuson részt vevő magyarok<br />
(Heller Ágnes, Márkus György, Sós Vilmos és Tordai Zádor filozófusok, valamint Márkus<br />
Mária szociológus) nyilatkozatban tiltakoztak Csehszlovákia megszállása ellen,<br />
amit az AFP francia hírügynökség ott tartózkodó tudósítója azonnal továbbított, és az<br />
újvidéki Magyar Szóban is megjelent: „Mint a szocialista rendszer fejlődéséért felelős<br />
marxisták és kommunisták, úgy véljük, hogy a Varsói Szerződés bizonyos tagállamainak<br />
beavatkozása komoly veszélyt jelent a szocializmus fejlődésére és a marxi elmélet<br />
megújhodására, amely az utóbbi időben kezdődött meg. Bármilyen következményeket<br />
is von maga után, kötelességünknek tartjuk, hogy mindent megtegyünk a hiteles<br />
szocializmus és a tényleges szocialista demokrácia fejlődéséért.” (Magyar filozófusok<br />
és szociológusok nyilatkozata, Magyar Szó, 1968. <strong>augusztus</strong> 24., 5. o.)<br />
A korčulai Nyári Iskola nyugati<br />
résztvevői is aláírtak egy<br />
tiltakozó levelet a Praxis marxista-ellenzéki<br />
filozófiai folyóirat<br />
részéről. Rajko Grlić filmrendező<br />
(Danko Grlić horvát filozófus<br />
fia, aki az események idején<br />
Prágában tanult) a Vreme<br />
c. hetilapban felidézi, hogy az<br />
aláírásra várok sorában Herbert<br />
Marcuse állt előtte, mögötte<br />
pedig Ernst Bloch, Costa-Gavras,<br />
Leszek Kołakowski és mások<br />
– az akkori nyugati szellemi<br />
színtér legnagyobbjai.<br />
18 <strong>2018.</strong> <strong>augusztus</strong> <strong>30.</strong><br />
Bizarr megemlékezés<br />
A napokban emlékeztek meg Prágában és Moszkvában az 1968-as megszállásról –<br />
méghozzá mindkét fővárosban egészen furcsa reakciók közepette. A prágai megemlékezés<br />
alatt a tömeg kifütyülte Andrej Babiš miniszterelnököt, a populista ANO (Elégedetlen<br />
Polgárok Akciója) párt vezetőjét és egykori kommunistát, akinek felróják,<br />
hogy annak idején együttműködött a szovjeteket is kiszolgáló állambiztonsági szervekkel.<br />
Miloš Zeman államfő viszont meg sem jelent az ünnepségen. Szóvivője szerint<br />
nem érezte szükségét olyasmi évfordulóját ünnepelni, ami miatt annak idején kizárták<br />
a pártból és elveszítette munkahelyét, mert nyilvánosan elítélte a megszállást.<br />
KORČULA, 1968 NYARA. FEKSZENEK: HELLER<br />
ÁGNES, MÁRKUS MÁRIA. ÜLNEK (B-J): TORDAI<br />
ZÁDOR, TORDAINÉ, MÁRKUS GYÖRGY. AZ ÁLLÓ PÁR<br />
ISMERETLEN. (A FACEBOOKON KÖZZÉTETTE HERMANN<br />
ZSUZSA PSZICHOLÓGUS, HELLER ÁGNES LÁNYA)<br />
keletnémet pártvezér volt a cseh reformtörekvések<br />
legélesebb kritikusa. Ezért nem<br />
meglepő, hogy éppen Kelet-Berlinben létesült<br />
a Vltava (a Moldva folyó cseh neve)<br />
fedőnevű, „illegális csehszlovák hazafias”<br />
adónak álcázott rádió, amely 1968 júliusától<br />
csehül és szlovákul bujtogatott a reformmozgalom<br />
szimpatizánsai és protagonistái<br />
ellen.<br />
A Moldva adásait a kelet-berlini Radio<br />
Berlin International (RBI) 60 tagú szerkesztősége<br />
készítette, közvetlenül a Német Szocialista<br />
Egységpárt hírszerző osztályának<br />
ellenőrzése alatt. A rádiósoknak szigorúan<br />
tilos volt munkájukról beszélniük, ami alól<br />
még a családtagok sem képeztek kivételt.<br />
Ennek ellenére hamarosan kiszivárgott,<br />
hogy az adó az NDK-ból sugároz. A kölni<br />
Deutsche Welle rendszeresen rögzítette a<br />
Moldva minden adását, de a hallgatók is<br />
hamar rájöttek, hogy a rádió a Varsói Szerződés<br />
valamelyik tagállamának a propagandaadója.<br />
Erre a Dubček ellen irányuló<br />
heves támadásokból is lehetett következtetni,<br />
valamint abból, ahogyan az adó a<br />
prágai tavaszt pocskondiázta. De nemcsak<br />
a tartalom volt átlátszó, hanem a bemondók<br />
silány cseh, ill. szlovák nyelvtudása is.<br />
Így, amíg Csehszlovákiában civilek álltak a<br />
behatoló hadseregek tankjai elé, a Moldva<br />
rádió dilettáns módon folytatta invázióját<br />
az éterben.<br />
Alig néhány héttel az adás elindítása<br />
után a csehszlovák titkosrendőrség jelezte<br />
Kelet-Berlinnek, hogy adásai nem váltják<br />
ki az elvárt hatást, sőt többet ártanak, mint<br />
használnak a reformellenes erőknek. A keletnémet<br />
pártvezetőség azonban hallani sem<br />
akart az adó beszüntetéséről, és így az egészen<br />
1969 februárjáig aktív maradt. A megszállás<br />
addigra szinte minden célját elérte,<br />
sőt a régi sztalinisták közül többen is viszszatértek<br />
a hatalomba. Az „emberarcú szocializmus”<br />
álma ezzel a múlté lett, de ahhoz a<br />
Moldva Rádió nem sokban járult hozzá.<br />
MESSMANN István