Családi Kör, 2019. július 18.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
KÖRNYEZETVÉDELEM<br />
A SZABADKAI BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVŐI (BALRÓL JOBBRA):<br />
BORIS TELEČKI, MILOŠ BAKOVIĆ JADŽIĆ, MÉSZÁROS GÁBOR ÉS MENGYÁN PLETIKOSZITY ILDIKÓ<br />
az emberek ezt még valahogy elfogadták,<br />
mert a patak élővilága azért megmaradt, és<br />
a lakosok közül sokan munkahelyhez jutottak<br />
ezekben a gyárakban. 1991-ben azonban<br />
egy jelentősebb szennyezésre kerül sor,<br />
amikor a polgárok már az önkormányzathoz<br />
fordultak, hogy oldja meg a problémát.<br />
Mivel erre rövid időn belül nem került sor,<br />
az emberek úgy döntöttek, hogy betemetik<br />
a kis folyót. Ez végül eredményt hozott,<br />
mert a gyárakban tisztítóberendezéseket<br />
szereltek fel. Akkoriban még egyszerűbb<br />
volt az ilyen problémákat orvosolni, mert<br />
azok a gyárak állami tulajdonban voltak.<br />
2002-től ismét jelentősen megnövekedett<br />
a patak szennyezettsége, akkor rövid idő<br />
alatt nagyon sok aláírást összegyűjtöttünk,<br />
hogy ezt oldják meg. Ekkortájt az emberek<br />
még elég aktívak voltak. Ma viszont érdektelenek,<br />
nem vesznek részt az akciókban. A<br />
hatalom részéről különböző telefonhívások<br />
révén pedig meg is félemlítik őket, hogy<br />
ne vegyenek részt a tiltakozásokban. 2012-<br />
ben pedig oly mértékű szennyezésre vagy<br />
megterhelésre került sor, hogy a patak egy<br />
nyitott szennyvízcsatornává vált. Az idei a<br />
nyolcadik nyár, amikor a Krivaj mellett élők<br />
számára lehetetlenné válik az élet – mutatott<br />
rá Mengyán Pletikoszity Ildikó.<br />
A Bács-ér szennyezése leginkább két<br />
falut érint, Bajsát és Kishegyest. Utóbbi településre<br />
nem mindig jut el a szennyvíz,<br />
mert útközben lerakodik a szennyeződés,<br />
és ez attól is függ, hogy mennyi víz van a<br />
medrében.<br />
– A Topolyai-tóból ugyanis, amit a Krivaj<br />
táplál, a vizet sokak szerint jogtalanul<br />
és korlátlanul használják az arabok, akik<br />
megvették a zobnaticai parkot. Így előfordul,<br />
hogy a Krivajban egyáltalán nincs is<br />
víz, csak mosószerek. Számos alkalommal<br />
panaszt tettünk, amikor megnövekedett<br />
a szennyeződés. A helyi közösség mellénk<br />
állt, viszont az önkormányzat soha nem<br />
volt hajlandó részt venni ebben a harcban.<br />
Egészen a bíróságig jutottunk, de a hatalom<br />
mindig valami új rendeletet talált ki. A legújabb<br />
rendelet szerint a húsipari vállalatok<br />
akár a végtelenségig szennyezhetik a vizeket<br />
azzal a feltétellel, ha jelentéseket írnak<br />
arról, hogy csökkentik a szennyvízkibocsátást.<br />
Persze a valóságban semmi sem változik:<br />
kibírhatatlanul bűzlik a patak, amelyből<br />
teljesen kipusztult az élővilág – ismertette a<br />
bajsai aktivista.<br />
A Krivaj vize teljesen fehér, a felszínét zsíros<br />
anyag borítja, amelyen egerek és patkányok<br />
futkároznak, lábnyomaik megmaradnak<br />
a zsíros anyagon. Amikor ezt a polgárok<br />
2012-ben először észlelték, azt hitték, hogy<br />
ez egy olyan meghibásodás következménye,<br />
amit majd azok, akik okozták, másnapra<br />
elhárítják. Nem így történt.<br />
Mengyán Pletikoszity Ildikó hozzátette,<br />
hogy itt nemcsak környezetvédelmi, hanem<br />
erkölcsi krízisről is beszélhetünk, hiszen<br />
a környezetszennyezők teljes mértékben<br />
tisztában vannak azzal, hogy mekkora<br />
szenvedést okoznak a helyi polgároknak,<br />
de teljesen érzéketlenek irántuk. Már Bajsa<br />
bejáratánál autóból, csukott ablakok mellett<br />
is érezni lehet a bűzt, amivel a helyiek<br />
kénytelenek mindennap együtt élni.<br />
– A minap épp találkoztunk a szennyezést<br />
előidéző vállalat illetékeseivel, akik<br />
dölyfösen azt mondták, hogy valójában<br />
mi szennyezzük a patakot. Úgy viselkednek,<br />
mintha már nem is emberek lennének,<br />
mert – ezt ki merem jelenteni – a szervezett<br />
bűnözés egy olyan zárt világában élnek,<br />
hogy őket egyszerűen semmi nem érdekli –<br />
panaszolta Mengyán Pletikoszity Ildikó, aki<br />
rámutatott, a polgárok különféle módokon<br />
tiltakoztak már, és minden lehetséges jogi<br />
lépést végigjártak. A legutolsó az volt, hogy<br />
az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert<br />
szerintük alkotmányellenes az a rendelet,<br />
ami a gyáraknak megengedi a szennyezést,<br />
azonban az Alkotmánybíróságtól már<br />
több mint egy éve nem kaptak semmilyen<br />
visszajelzést.<br />
Boszniai, albániai és macedóniai példákon<br />
keresztül a Blue Heart film bemutatta,<br />
összefogással az emberek megakadályozhatják,<br />
hogy a hatalmon lévők érdekeiktől<br />
vezérelve tönkretegyék a természetet, ez<br />
pedig reményt ad arra, hogy Vajdaságban<br />
és Szerbiában is hasonló összefogással komoly<br />
eredmények szülessenek. A Szabadkán<br />
megtartott előadás egy jelentős lépés<br />
volt egy országos méretű összefogás érdekében,<br />
amelynek koordinálását a Pravo na<br />
vodu szervezet vállalta magára.<br />
TÓTH Imre<br />
<strong>2019.</strong> <strong>július</strong> <strong>18.</strong> 9