hirtukor

KULTÚRA
Jelenleg a Toldiból készítendő rajzfilmsorozaton
dolgozom napközben, miután 2020 végére kell
elkészülnünk vele. Esténként és a hétvégeken a Biblia
jelképeiről szóló könyvemet írom. Ennek tervezett
első kötete a Genezis és Exodus könyveiről szól – írja
Jankovics Marcell, aki nyitott embernek vallja magát.
Mint fogalmaz: minden foglalkoztat, ami a múlt része.
Megírtam családom történetét Lékiratok címmel, de
sok-sok tanulmányt, könyvet írtam olyan egyetemes
témákról, mint pl. a Nap, a fa, a szarvas, a kultúra, a
nyelv, a középkori egyházi művészet, a négyes szám,
az álmok, a kényszerbetegségek, de (majdnem)
mindent magyar szemmel.
Naplót vezetek, és ha örmény „ügy” merül fel,
megírom. Ugyanez nem annyira magától értetődő a
többi rokonsággal – folytatja. A naplómba
följegyeztem Charles Aznavour halálát; egy tévében
látott francia-örmény gengszterfilmet; az Erdélyből
áttelepült Szilágyi Varga Zoli rajzfilmjét (A jókedvű
örmény temetése); a máriapócsi találkozást a
csodaszép erdélyi örmény üvegfestőnővel, aki
megajándékozott a műveiről készül kis albummal; az
örmény taxist a belgiumi Ghentben; a vitát a hamis (?)
hun – örmény szótárról; a könyv szóról, mely kínai
eredetű vándorszó és örményül is hasonlóképp
hangzik; az isztambuli örményekről, mert ott is az
érdekelt, vajon megkülönböztethető az örmény
karakter abban a színes forgatagban.
Örmény úgy vagyok, hogy anyai székely nagyapám,
Bartha László édesanyja Duha Mária volt, Duha
Kristóf és Balta Rebeka szamosújvári örmény
polgárok leánya. Róluk őrzök dagerrotípiát – meséli a
rajzfilmes, aki szerint rajta kevésbé, míg édesanyján
és nővérén jobban kiütött az örmény jelleg. A nagy
fekete szem, sötétbarna haj, barna bőr – mondja.
Bartha nagyapám felesége, a csallóközi családból
származó nagyanyám nagyszerűen főzött – legjobban
az egész családban -, és bizonyos örmény ételeket,
fűszereket a nagyapám kedvéért beemelt a főztjébe.
Használt tárkonyt, hurutot, csinált angadzsáburt.
Anyám a tárkony szeretetét továbbadta nekem.
Rendszeresen ízesítette vele az ecetet. Nem felejtem
el, amikor Örményországban jártam, a kiváló örmény
konyak kísérője tárkonyos víz volt.
Örményországban, Jerevánban, Ecsmiadzinban és
Gebhart kolostorában jártam. A lenyűgöző művészet
mellett kulináris örömökben is volt részem.
Végigjártam Erdély örmény városait, Szamosújvárt,
ahol a templom mellett megnéztem kívülről Balta
szépanyám szülőházát – emlékszik vissza a Nemzet
Művésze, hozzátéve: számon tartom a jeles magyarörmény
hősöket, mint Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és
Czetz Jánost.
Jankovics Marcell értelmiségi családba született,
nővérével együtt. Édesapját 1950-ben koholt vádak
alapján elhurcolták és életfogytiglani
kényszermunkára ítélték de az 56-os forradalom
leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott.
Közben családját '51-ben kitelepítették, ahonnan csak
'53-ban térhettek vissza. Marcell a Pannonhalmi
Bencés Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően
rövid ideig segédmunkásként dolgozott, majd a
Pannónia Filmvállalatnál fázisrajzolóként
elhelyezkedett. Később rendező lett, és Dargay
Attilával, valamint Nepp Józseffel közösen készítették
a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.
Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.
Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i
fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját.
A rendszerváltozás után a Magyar Művészeti
Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték
a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Azóta is
számos alkotás fűződik a nevéhez, a többi között
forgatókönyvek, könyvillusztrációk és a saját könyvek,
valamint filmek. Legnépszerűbb filmjei között
szerepel Az ember tragédiája, az Ének a
csodaszarvasról, Fehérlófia és a Magyar népmesék
című alkotások, amelyekkel és amelyek mellett
mindig arra törekedett, hogy a magyar nemzetet
építse saját géniuszával.
(a szerkesztő)
Fővárosi Örmény Önkormányzat
ANI - AZ ÖRMÉNY MAGAZIN
11