hirtukor

ADY 100
ADY LEGIGAZABB
BARÁTJA: ZUBOLY
K É S Z Í T E T T E : Z S E B Ő K C S A B A , E S Z T E R G Á L Y Z S Ó F I A
A századforduló egyéni alakjának bizonyult Bányai Elemér, írói nevén
Zuboly. Őt tekinti a magyarörmény irodalmi köztudat jellegzetes
örmény írónak, aki a régi idők és modern kor határán élt, s aki
gyermekként még személyesen megtapasztalhatta a valódi,
hagyomány által vezérelt örmény életet.
„Zuboly, maga örmény”
BÁNYAI ELEMÉR
Zuboly főbb művei:
Lisznyay Kálmán élete (1900),
Örmény anekdoták I–III. (1903),
A Pesti Hírlap harminc éve
(1908), A Századok név- és
tárgymutatója (1908), A Pesti
Napló 1848–1908 (1908), Zuboly
könyve (válogatott munkái,
1916), Chorin Ferenc életrajza
és beszédei (két kötet); Tolnai
Világtörténetében a magyar
történelmi részt és Napóleon
korát írta meg.
„Mindenki a felvett nevén emlegette a fővárosban, éltében-holtában,
esetleg „maga, örmény”-ként szólította a kései kocsmaasztal mellett,
amint azt Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című emlékező
gyűjteményében olvashatjuk. Szamosújváron született sok gyermekes
családban, de hamar árvaságra jutott, gyámjai azonban derekasan
gondoskodtak róla. Tanára volt Szongott Kristóf is, az örménység
„őrlelke”, az Arménia létrehozója és az örmény emlékek
legelhivatottabb búvára. (…) 1901-ben magyar-francia szakon végzett,
ezután doktorált. Ekkortájt kezdte újságírói pályáját Erdély
fővárosában, rövid időre ugyan visszatért szülővárosába, itt lapot
alapított (Szamosújvári Közlöny), kiadta hallatlanul gazdag örmény
anekdotagyűjteményét, majd 1904-ben felköltözött Budapestre. (…) A
fővárosi napisajtóban és folyóiratokban két évtized során megjelent
cikkeiből gazdag és értékes könyvtár telne ki. Kritikai és históriai
dolgozatai érdekesen világítanak bele a történelmi korok és személyek
intimitásába, riportcikkei valóságos mintái a modern újságírói
munkának- tájékoztat az egykori Magyarország című lap volt
tudósítójáról, Bányairól.
62 ANI - AZ ÖRMÉNY MAGAZIN
Fővárosi Örmény Önkormányzat