omn

Jó okokból tudósaink továbbra is dolgoznak óriási űrhajókban magasan fenn a Föld
légkörében, míg más életterületekről származó embereink továbbra is élnek itt lenn. Mi is
érintve vagyunk attól a szenvedéstől, amelyen a földi emberiség keresztülmegy.
Közülünk sokan azért élnek a Földön, engem is beleértve, hogy kielégítsék saját
személyes fejlődési igényeiket. Naprendszerünkben negatív bolygóként a Föld vonz olyan
embereket, akiknek fejlődésük részeként negatív tapasztalatokra van szükségük. Keleten
ezt a szükségletet vagy feladatot karmának hívják, ami kéz a kézben jár a
reinkarnációval.
A reinkarnáció ( újbóli megtestesülés ) a Bolygók Testvériségének népei között az élet
egyik elismert ténye. Ez nagyon reális dolog, mint ahogy mindenki tudja, aki fejlett
kultúrában él. Tudományosan - hála a lelki (spirituális) és technikai haladásnak - áttörtük
azt a gátat, amit Ti halálnak neveztek. Mindenki, aki ma a fizikai világegyetemben él, sok
alkalommal élt korábban, de ezt a nyugaton élő földi emberek legtöbben nem tudják. A
reinkarnáció gondolata által számunkra nem annyira tragikus, hogy egy negatív Föld
bolygón élünk.
A negatív tapasztalatok csak részeit képezik egy sok, néha különböző bolygón zajló,
számos élet alatti, hosszú fejlődési periódusnak. Minden személyiség örökre egy egyén
marad, akkor is, ha már a világegyetem bármely más helyén testesül is meg térben és
időben.
A karma egy láthatatlan törvény, amelynek mindannyian alá vagyunk vetve, akár
akarjuk, akár nem, attól is függetlenül, hogy hiszünk-e benne vagy nem. Ezt az ok és
okozat törvényeként ismerik, mert mindennek, amit egy ember tesz, gondol vagy érez,
van valamilyen hatása őreá. Néha cselekedeteinek hatása vagy gyümölcse csak évekkel
vagy életszakaszokkal később mutatkozik meg, de ez elől nincs menekülés.
A karma törvénye kiterjed az élet minden területére, egészen addig, amíg minden bűn ki
nincs egyenlítve. Ennek semmi köze nincs a sors determináltságához, mert minden
pillanatban friss karmát alkotunk és learatjuk a régit. Ez egy nagyon szigorú törvény, és
senki sem szabadulhat meg azoktól a szenvedésektől vagy örömöktől, amelyeket
önmaga okozott.
Az én Földre jövetelem egyik oka az volt, hogy valamit kiegyenlítsek a karmámból. Meg
kellett tanulnom az együttérzés leckéit és el kellett varrnom korábbi földi életeim néhány
visszamaradt szabad szálát. A Vénuszon folyó élet boldog (üdvözült) volt, és könnyen
elhatározhattam volna, hogy ott maradok. De világossá vált számomra, hogy az
elkerülhetetlent csak elodáztam volna, ha kiélem az életemet a Vénuszon. Talán a Földön
születtem volna újra. Ha visszatekintek, örülök, hogy úgy döntöttem, hogy ennek az
életemnek a hátralévő részét a Földön töltöm el, minden szenvedés és szükség ellenére,
amelyeken keresztül kellett menjek.
A mi embereink számára nem szokatlan, hogy ide jöjjenek karmájuk kiegyenlítésére. Ők
vagy olyan itt élő emberekkel akarják tisztázni karmikus tartozásukat, akikkel korábbi
életek során voltak kapcsolataik, vagy szükségük van néhány negatív tapasztalatra, mint
amilyen egy háború vagy a szegénység. A mi Naprendszerünkben ilyen
tapasztalatokat egyébként már sehol máshol nem lehet már szerezni.
Az én itteni, gyerekként történt megérkezésem más, egyedüli dolog volt. Az, hogy egy új
társadalom fogadjon be minket, nem csak nehéz, hanem veszélyes dolog is. Aki
felnőttként jön a Földre, gyakorlás és tapasztalás által érkezik itt meg, nekem azonban
úgy kellett beilleszkednem egy földi családba, hogy nem ismertem azt. A népem számára
rendelkezésre álló eszközök segítségével a terv sikeres volt. Biztos vagyok abban, hogy
24