ComputerTrends magazin 2024.01.17.

AZ INFORMATIKA MAGAZINJA 

2024 • JANUÁR 

GENERATÍV AI, 

AZ ÜZLET 

ALAPSZÜKSÉGLETE 

BIZTONSÁGOS 

HÁLÓZATOK 

INTELLIGENCIÁVAL 

VIRÁGH ATTILA 

Ingram Micro Magyarország 

2024. január 17. I. évfolyam 1. szám 

24001 

Ára: 990 Ft

2024. 

FEBRUÁR 

22. 

BUDAPEST 

Agile 

FORUM 

www.businessevents.hu 06-30/677-8407 info@businessevents.hu 

Főbb témák 

Előadóink között 

köszönthetjük: 

• Felhő üzemeltetés agilisan - a DevOps és a Scrum kapcsolata 

• Agilis transzformáció nemzetközi kitekintéssel 

• A titkos recept a sikeres változáshoz 

• Mikor lesz kész? Kiszámíthatóság a Flow metrikák által 

• Az emberi kapcsolatok és a csapatmunka agilis szemmel 

• A mai slágertéma: Scaled Agile Framework (SAFe) 

• KPI vs OKR 

• Agilis vezetői szerepek 

Bátori Ágnes, Senior Scrum Master, Lechner Tudásközpont 

Benyovszky Luca, Agile Consultant 

Lellei Márta, Certificated Scrum Master Agile Coach Agile Master 

Lénártné Kovács Annamária, Agile Master ADAS SW development, Robert Bosch 

Mészáros László, IT Director - Global Applications & IoT, Jabil 

Sebestyén Eszter, Agile Core Team, Robert Bosch Kft. 

Szabó Anita, Agile coach - Agile Consultant, thyssenkrupp Components Technology Hungary 

Szilágyi Ákos, Scrum Master - Kanban trainer 

Varga Szabolcs, Senior Director – Cloud Operations, SAP 

• európai közösségi finanszírozási szolgáltatók 

• Szerencsejáték Zrt., kaszinók 

A következő pozíciójú személyeinek 

• elsőszámú vezetők 

• IT-, kiberbiztonsági vezetők, 

• fraud, csalásmegelőzési vezetők 

• compliance vezetők, szakemberek 

• jogi vezetők, jogtanácsosok 

Vargyai Gábor, Master Agile Coach / Chapter Lead, Magyar Telekom

Tartalom 2024. január 17. 

5 | Címlapunkon | Ingram Micro – Juniper 

Networks: Biztonságos hálózatok intelligenciával 

| Az Ingram Micro és a Juniper 

Networks új disztribútori megállapodást 

kötött a közép- és kelet-európai vállalatok 

kiszolgálására. 

11 

11 | Mesterséges intelligencia | Okoslogisztika 

dinamikus árképzéssel | 

Nagyon árérzékeny, ugyanakkor környezettudatos 

is a magyar vásárlók online végfelhasználói 

piaca. 

14 | Forrester – Fordulóponton a generatív 

AI | A következő tíz évben a generatív 

mesterséges intelligencia lesz az üzleti növekedés 

fő gyorsító ereje, adott előrejelzést 

a Forrester. 

16 | Adatvagyon-kutatás az egészségügyben 

| Pontosabb és gyorsabb 

diagnosztika, célzott gyógyszerkutatás. Ez 

csak két szempont a sok közül, ami a kutatók 

szeme előtt lebegett, amikor – lokális 

kihívásokkal szembesülve – a mesterséges 

intelligenciát is segítségül hívták globális 

kutatásaik során. 

18 

18 | Felhő | Deloitte – Generatív AI, az 

üzlet alapszükséglete | A generatív mesterséges 

intelligencia a fenntarthatósági 

követelményekkel és az új bevételi paradigmákkal 

együtt visszafordíthatatlanul átformálhatja 

a technológia, a média és távközlés 

területét, hívta fel a figyelmet 2024-es 

előrejelzésében a Deloitte. 

20 | A 10 legnagyobb cloud computing 

trend | Az előrejelzések szerint a vállalkozások 

által a felhőalapú számítástechnikai 

infrastruktúrára fordított kiadások világszerte 

2024-ben fogják először meghaladni 

az 1 billió dollárt. 

22 | Top adatközpont-előrejelzések | 

Bár a világgazdaság kilátásai 2024-ben 

nem túl élénkek, az adatközpont-iparág 

általános trendvonala pozitívnak tűnik. 

Hogy miért? 

24 | Biztonság | Rónaszéki Péter – 2024: 

A kiberbiztonsági kihívások éve | 

2024 kritikus év a kiberbiztonság terén, a 

kiberbűnözés növekedése ijesztően magas 

kockázatot jelent a vállalkozások számára 

és folyamatos kihívást jelent a védelemmel 

foglalkozó szakembereknek. 

24 

26 | Mik kellenek az open source 

komponensek biztonságának fenntartásához? 

| A Micro Focus szakértői 

arra mutattak rá, hogy a megfelelő, fejlett 

megoldásokkal automatizálható és egyszerűsíthető 

a folyamat, a tesztelés és a javítás 

pedig zökkenőmentesen beilleszthető a 

szoftverfejlesztési ciklusba. 

27 | Edutus az első: szupergyors 

internet az oktatásban | Eredményesen 

vizsgázott hazánk első Wi-Fi 7-es szabványnak 

megfelelő vezeték nélküli internetes 

hálózata az Edutus Egyetemen. A TP-Link 

legfejlettebb okosfelhő alapú Omada megoldásaira 

épülő rendszer garantálja a világháló 

korábban elképzelhetetlenül gyors és 

megbízható elérését. 

28 | Üzlet | IT-kiadások 2024-ben: 

három fő trend | Hogyan racionalizálhatják 

a vállalatok a működésüket, és hogyan 

nyithatnak új növekedési utakat 2024-ben? 

30 | Innovációk az élelmiszeriparban | 

Hogyan néz ki a jövő az élelmiszertechnológia 

számára? A DigitalFoodLab francia tanácsadócég 

közzétette a 2024-re vonatkozó 

éves State of FoodTech Trends jelentését, 

amelyben 28 irányt különített el hat megatrendben. 

34 | Marketingtrendek 2024: social, AI, 

előfizetés, voice SEO és itt a többi újdonság 

| Bár a fiatalok körében az Instagram 

és a TikTok a nyerő (a 14–25 éves korosztály 

akár 4 óránál is többet lóg a neten), 

a vállalkozások továbbra is, a vetélytársaival 

szemben stagnáló felhasználószámú 

Facebookon kommunikálnak a legtöbbet. 

36 | Innováció | IBM – Kezdődik a 

kvantumhasznosság kora | A világ 

legnagyobb teljesítményű kvantumproceszszorát 

és első, kereskedelmi forgalomban 

elérhető kvantumszámítógépének második 

nemzedékét jelentette be az IBM Quantum 

Summit konferenciáján. 

38 | Niklaus Wirthre, a szoftvertervezés 

úttörőjére és a Pascal megalkotójára 

emlékezünk | 89 éves volt a lean 

szoftverek evangélistája, 9 programozási 

nyelv és egy operációs rendszer kidolgozója. 

40 | Milyen technológiákkal találkozhatunk 

idén az éttermekben? | A technológia 

időről időre megváltoztatja az éttermi 

szegmenst, most sincs ez másként. 

42 | HR | Microsoft – Másodpilóták 

előnyben | A mesterséges intelligencia az 

ember és a számítógép közötti interakció 

teljesen új modelljét vezeti be, amely nélkül 

hamarosan el sem tudjuk majd képzelni a 

munkát, jövendölte a Microsoft a Copilot 

bejelentésekor. 

42 

44 | Ez az év a rejtett munkaerő éve | 

Az új év küszöbén a legégetőbb tehetséggondozási 

kérdéseket tárták fel neves 

HR-szakemberek. 

46 | Mire fog összpontosítani a HR? | 

Mivel a munkavállalók és munkáltatók közti 

kapcsolat nem éppen a legjobb, a HR-vezetők 

azt remélik, hogy a bizalom és az 

elkötelezettség újjáéled, ha a cégek új munkahelyi 

szokásokat vezetnek be. 

48 | Változnak a külföldi toborzás feltételei 

| Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat 

az új szabályozás. 

49 | PROGmasters – Szoftverfejlesztőkre 

továbbra is nagy szükség van | Egy, 

a PROGmasters résztvevői körében készített 

tavaly szeptemberi felmérés szerint 

a 2017 óta végzett válaszadók bruttó havi 

átlagfizetése 806 ezerről 913 ezer forintra 

nőtt egy év alatt. 

ÁLLANDÓ ROVATAINK: 3 | Tartalomjegyzék; 4 | Főszerkesztői köszöntő; 8 | Hírmozaik 

HIRDETŐINK: Agile Forum 2. oldal; Ingram Micro, Juniper Networks 5. oldal; Networkshop 9. oldal; Micro Focus 26. oldal; 

TP-Link 27. oldal; MMF 34. oldal; Dell 50. oldal; DORA 51. oldal; Hisense 52. oldal

FŐSZERKESZTŐI KÖSZÖNTŐ 

Új informatikai 

szaklappal bizonyít 

az IT-piac elismert 

szerkesztősége 

A magyar informatikai iparágban évtizedek 

óta elismert szakembergárdával indul új 

exkluzív informatikai és üzleti magazin. 

KIADJA A PROJECT029 

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT. 

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9. 

HU ISSN 3004-1236, project029.com 

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető 

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika 

mbabinecz@project029.com 

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET: 

Keskeny és Társai 2001 Kft. 

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. 

Ügyvezető: Keskeny Árpád 

SZERKESZTŐSÉG 

Lapigazgató: Svájger Árpád 

asvajger@computertrends.hu 

Főszerkesztő: Sós Éva 

esos@computertrends.hu 

Szerkesztőség: 

Mallász Judit, Kis Endre, Tésy András 

Olvasószerkesztő: 

Nagy Attila 

Tördelőszerkesztő: Király Zoltán 

zkiraly@computertrends.hu 

Utoljára jelent meg 2023. december 20-án a B2B piac legpatinásabb 

üzleti informatikai szaklapja, a Computerworld. Az öt és fél 

évtizedes múltra visszatekintő, amerikai gyökerekkel rendelkező 

IT-magazin helyett egy olyan, minden részletében új exkluzív kiadvány 

jelenik meg a magyar piacon, amelynek szakmai hátterét továbbra is a 

szektor ismert és elismert szerzői és szerkesztői biztosítják. A vadonatúj 

lap jobban tükrözi azt a világot, amelyben a számítógép csak egy fogaskerék 

az életünk minden szegmensét nap mint nap átalakító fejlett technológiai 

rendszerben. 

A ComputerTrends a friss és jövőbemutató trendeket követve, hasznos 

információkkal nyújt útmutatást a gazdasági élet minden szereplőjének, 

eligazítva őket az üzleti informatika világában – közelebb hozva, és érthetővé 

téve a vállalati IT minden szegmensét. 

Új print, online és közösségi média felületei az informatikai és üzleti hírek, 

események, irányváltások, kutatások hiteles forrása lesz, amely segíti a 

szervezeteket és azok C-szintű vezetőit a vállalati szoftverek, eszközök, 

felhő, mesterséges intelligencia és kiberbiztonsági megoldások kiválasztásában 

és használatában. 

A ComputerTrends konferenciáin és egyéb eseményein a döntéshozók 

megismerhetik a legújabb termékeket, szolgáltatásokat, és hasznos megoldásokhoz, 

naprakész információkhoz juthatnak munkájuk hatékonyabbá 

tételéhez. Emellett tovább bővül a kiadó B2B szegmense által nyújtott szolgáltatások 

köre, a tartalommarketing és a közösségi média marketing teljes 

kínálatával. 

Az új, fejlett technológiákkal és trendekkel foglalkozó szaklap 2024. 

január 17-étől érhető el, havonkénti megjelenéssel. 

Szerkesztőségünk jó olvasást és sikerekben gazdag új évet kíván! 

Sós Éva 

főszerkesztő 

ComputerTrends 

Ügyfélszolgálat: 

terjesztes@project029.com 

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM 

Hirdetésfelvétel: 

e-mail: info@project029.com 

ajanlat@project029.com 

1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 59. 2/9. 

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné 

irodriguez@computertrends.hu 

+36 1 577 4311 

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea 

abohn@project029.com 

+36 1 577 4316 

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei 

szerint gondozza, de nem vállalja azok 

visszaküldését, megőrzését. A ComputerTrendsben 

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy 

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot 

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos 

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk 

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet. 

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb 

körültekintéssel kezeli, ám azok tartalmáért 

felelősséget nem vállal. 

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI, 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK 

A lapot a Magyar Posta 

és alternatív terjesztők terjesztik. 

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, 

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), 

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu, 

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft, 

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft. 

Olvassa online is a ComputerTrends szaklapot! 

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését 

az ESET biztonsági programokkal végezzük, 

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója, 

a Sicontact Kft. biztosít számunkra. 

Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult 

4 | ComputerTrends | 2024. január

Biztonságos hálózatok 

intelligenciával 

Az Ingram Micro és a Juniper Networks új disztribútori megállapodást kötött a közép- és 

kelet-európai vállalatok kiszolgálására. Az együttműködés eredményeként az Ingram 

Micro térségbeli partnerei egyedi igényekre szabott hálózati, adatközponti és biztonsági 

megoldásokat tervezhetnek, építhetnek és telepíthetnek ügyfeleiknél a Juniper Networks 

technológiájával. 

A 

Juniper Networks biztonságos, mesterséges 

intelligencia által vezérelt hálózatok 

vezető szállítója, amelyek élvonalbeli analitikai, 

biztonsági, AI- és automatizációs képességekkel 

valódi üzleti eredmények eléréséhez segítik 

a vállalatokat és a szolgáltatókat. A globális IT 

piacon évek óta sikeresen együttműködő Juniper 

Networks és Ingram Micro a múlt év negyedik 

negyedében jelentette be új disztribútori megállapodását, 

melynek nyomán az Ingram Micro Középés 

Kelet-Európában is AI vezérelt, vezetékes és 

vezeték nélküli hálózati, felhő-képes adatközponti, 

valamint hálózatbiztonsági megoldásokkal bővíti 

Juniper Networks kínálatát. 

Mindennek részleteiről, a régiós disztribútori 

együttműködés hazai piaci vonatkozásairól Bert 

Zelekent, a Juniper Networks európai, közel-keleti 

és afrikai partneri és disztribúciós értékesítési 

vezetőjét, valamint Virágh Attilát, az Ingram Micro 

Magyarország ügyvezető igazgatóját kérdeztük. 

ComputerTrends: Milyen piaci változásokra 

válaszolnak ezzel a lépéssel, és milyen 

előnyöket várhatunk térségünkben az új 

megállapodástól? 

Bert Zeleken: A Juniper Networks partnerei és 

forgalmazói nagyban hozzájárulnak termékeink 

és megoldásaink piaci sikeréhez, ezért mindig 

további együttműködésre, erős kapcsolataink 

bővítésére törekszünk. Az új évben a mesterséges 

intelligencia által vezérelt hálózatok képességeinek 

a továbbfejlesztésére fogunk összpontosítani, 

így létfontosságú, hogy megfelelő forgalmazókkal 

dolgozzunk, eddigi közös sikereinket 2024-ben 

is gyarapíthassuk. Integrált, AI vezérelt hálózati 

megoldásaink portfólióját következetesen bővítjük, 

hogy az IT üzemeltetőknek a legjobb felhasználói 

élményt adjuk. Az Ingram Micro-val ezt a kínálatot 

most Kelet-Európára is kiterjesztjük, partnereink 

ezzel is kitűnhetnek a piacon, megkülönböztethetik 

szolgáltatásaikat, és nagyobb értéket adhatnak 

ügyfeleiknek. 

Megállapodásunk eredményeként az Ingram 

Micro Magyarország partnerei egyedi igényekre 

szabott hálózati, adatközponti és biztonsági megoldásokat 

tervezhetnek, építhetnek és telepíthetnek 

ügyfeleiknél a Juniper Networks technológiájával. 

A disztribúciós együttműködés részeként kiterjedt 

BERT ZELEKEN 

régiós értékesítési vezető, 

Juniper Networks 

2024. január | ComputerTrends | 5

CÍMLAPUNKON 

technikai és üzleti támogatást, valamint oktatást 

és más erőforrásokat is biztosítunk, amelyek 

révén az Ingram Micro partnerei bővíthetik a 

Juniper Networks kínálatához fűződő tudásukat és 

szakértelmüket. 

Virágh Attila: Az Ingram Micro a technológia 

ígéretének valóra váltásában, az általuk gyártott, 

értékesített vagy használt technológia értékének 

maximalizálásában segíti a vállalatokat. Globális 

infrastruktúránk, technológiai szolgáltatásaink 

átfogó és mély spektruma sok ezer szállító, és 

viszonteladó partner hatékony és sikeres működését 

teszi lehetővé. A világ vezető IT disztribútorának 

leányvállalataként az Ingram Micro Magyarország 

kétszáznál több gyártó termékeivel, stabil anyagi 

háttérrel, oktatóközponttal, professzionális szolgáltatásokkal 

és kedvező finanszírozási lehetőségekkel 

szolgálja ki ügyfeleit több mint két évtizede, 

így a hálózati megoldások terén is nagy tudással és 

tapasztalattal rendelkezünk. 

Olyan IT gyártókkal kötünk disztribúciós szerződést, 

amelyek a maguk területén kimagasló technológiai 

színvonalat képviselnek, elsőrangú technikai 

támogatást nyújtanak, és termékkategóriájukban 

vezető szerepet töltenek be világszinten. A Juniper 

Networks megoldásai tökéletesen illeszkednek 

portfóliónkba, stratégiai céljaink és törekvéseink 

közösek. Nagy lehetőséget látunk meglévő partneri 

együttműködésünk közép-kelet-európai kiterjesztésében, 

amelytől a magyar piacon is hasonló eredményeket 

várunk, mivel a Juniper Networks AI vezérelt 

hálózati megoldásai a hazai a vállalkozásokat is 

napjaink legnagyobb hálózati kihívásainak megválaszolásában 

fogják segíteni. 


CÍMLAPUNKON 

mint amit a nyilvános felhők kínálnak. Partnereink 

pedig, akik kiaknázzák az ebben rejlő potenciált, 

szolgáltatásaikat az adatközpontok területére is 

kiterjeszthetik, ezáltal növelhetik értékesítési 

lehetőségeiket. 

VA: Magyarországon kétfős dedikált Juniper 

Networks mérnökcsapattal indulunk, amelyet a 

terveink szerint bővíteni fogunk. A gyakorlatban 

azonban ez már most is több mint húszfős szakembergárdát 

jelent, mivel más gyártóink termékmenedzserei, 

mérnökeink, értékesítőink és viszonteladó 

partnereink szintén foglalkoznak hálózatokkal, adatközpontokkal 

és biztonsági megoldásokkal. Hazai 

viszonteladó partnereink rendelkezésére áll emellett 

az Ingram Micro nemzetközi csapata, kompetencia 

központja, valamint összes professzionális 

szolgáltatása és oktatási programja is, a Juniper 

Networks megoldások oktatásában, vizsgáztatásában 

és demózásában is segítjük őket. Partnereink 

megismerkedhetnek a Juniper Networks teljes 

portfóliójával, és ügyfeleiknek egyedi igényekre 

szabott, átfogó megoldásokat szállíthatnak, amelyek 

a legbonyolultabb hálózati kihívásokra is választ 

adnak. Piacismeretünk és viszonteladói hálózatunk 

is adott a teljes portfólió potenciáljának kiaknázásához, 

így mostantól a Juniper Networksszel 

közösen fejlesztjük tovább ezt a csatornát, hogy 

megragadhassuk a konkrét üzleti lehetőségeket, 

amihez minden kompetenciát és erőforrást fel 

tudunk vonultatni. 

VIRÁGH ATTILA 

ügyvezető igazgató, 

Ingram Micro Magyarország 

CT: Térségünk digitálisan átalakuló szervezetei 

számára melyek a legnagyobb hálózati 

kihívások, és együttműködésükkel hogyan 

fogják segíteni megválaszolásukat? 

BZ: Jelenleg a szervezetek a képzett szakemberek 

és más erőforrások hiányával küzdenek, ezért 

egyértelmű, hogy digitális transzformációjuk további 

előrehaladásával másképp kell megközelíteniük 

a hálózatkezelést és hatékonyabb hálózatokat kell 

bevezetniük, hogy csökkentsék az IT csapatok 

terhelését. Az Ingram Micro-val együttműködve 

az adatközponti hálózatok tervezését, telepítését 

és üzemeltetését automatizáló Juniper Networks 

Apstra szándékalapú hálózatfelügyeleti szoftverünkkel 

és testre szabott megoldásokkal segítjük a 

vállalatokat átalakulásukban a közép- és kelet-európai 

régióban is. 

Mesterséges intelligenciával vezérelt, helyi adatközpontokat 

építő ügyfeleink jobb ellenőrzést, szigorúbb 

biztonságot és alacsonyabb költséget érnek el, 

CT: A hálózati trendek tükrében milyen 

várakozásokkal tekintenek az új év elé, mit 

terveznek 2024-re? 

BZ: Partnereink a generatív mesterséges intelligencia 

és a nagy nyelvi modellek további fejlődésével 

mind több AI vezérelt megoldást fognak bevezetni 

ügyfeleiknél, amelyekkel a vállalatok még intelligensebb, 

a változásokra gyorsabban és rugalmasabban 

válaszoló hálózatokat alakítanak ki. Várható, 

hogy az itteni partnereink is fontolóra veszik iparági 

fókuszú, speciális csapatok, üzleti egységek létrehozását, 

amelyek a hálózatfrissítés iránt fokozott 

igényt mutató vertikumok, például a kereskedelem, 

az egészségügy vagy az oktatás kiszolgálására összpontosítanak. 

Sok partnerünk követi ezt a stratégiát, 

amely más régiókban már sikert aratott. 

VA: Minden hazai viszonteladó partnerünket 

várjuk a Juniper Networks hálózati, adatközponti 

és biztonsági megoldásainak értékesítéséhez, 

nemcsak a gyártó neve hallatán sokak által elsőként 

asszociált távközlési szektorban, hanem azon túl is, 

az összes iparágban. Tervezzük, hogy az év folyamán 

különböző eseményeken is bemutatjuk az üzleti 

lehetőségeket, de minden partnerünket arra bátorítunk, 

hogy keressen bennünket, kérdéseit szakembereink 

személyesen fogják megválaszolni. 

A Juniper Networks termékek hazai értékesítését 

is bevált, értéket hozzáadó disztribúciós modellünkben 

kezdjük meg, a legkorszerűbb szolgáltatásokkal, 

a termékek konfigurálásával, árajánlat 

készítéssel, rendeléskövetéssel és pénzügyi megoldásokkal 

fogjuk segíteni a viszonteladó partnereinket. 


AKTUÁLIS 

Együttműködik a Siemens 

és az Intel 

A világon egyre nagyobb a kereslet a chipek 

iránt, és ehhez hatékony, ugyanakkor fenntartható 

félvezető gyártási megoldásokra 

van szükség. Ez nem csupán a gyártósorokra 

vonatkozik, hanem a tervezés, a 

működés és az újrafeldolgozás minden 

területére. Így a fejlett félvezető gyártás 

hatékonyságának és fenntarthatóságának 

növelése érdekében írt alá szándéknyilatkozatot 

a Siemens és az Intel Corporation. 

Az együttműködés kulcselemei közé 

tartozik majd az automatizáció és a digitalizáció. 

A vállalatok többek között olyan 

területek feltérképezését tervezik, mint az 

energiagazdálkodás optimalizálása, a teljes 

értéklánc karbonlábnyomának csökkentési 

lehetőségei, a kiberbiztonság fejlesztése, 

valamint egy rugalmas globális ipari 

ökoszisztéma támogatása. 

A Siemens a legmodernebb automatizálási, 

illetve az IoT-kompatibilis hardver és 

szoftver portfóliójával csatlakozik az együttműködéshez. 

Ezek közé tartozik például a 

digitális ikrek technológiája is, amelynek 

révén komplex, költséges gyártási rendszereket 

lehet előre megtervezni és szimulálni. 

Így csökkenthetőek a kiadások, könnyebbé 

tehető a szabványosítás, és növelhető a 

hatékonyság, ami hozzájárul a globális fenntarthatósági 

célok eléréséhez is. 

Jönnek az első sikeres 

kiskereskedelmi 

MI-alkalmazások 

Lassan eredményt hoznak a mesterséges 

intelligenciával támogatott kiskereskedelmi 

alkalmazások – véli Richard Clarke, 

a Fujitsu fogyasztói iparágakért felelős 

globális értékesítési vezetője. Csak az 

üzletileg valóban életképes forgatókönyvek 

lesznek sikeresek. Az első hosszú távon 

értéket teremtő alkalmazási példák megjelenése 

szerinte 2024-ben várható. 

Ebben a versenyben rengeteg innováció 

vesz részt. A természetes nyelvi chatbotok 

Hírmozaik 

jól teljesítenek, de olyan területeken is látni 

célzott fejlesztéseket, mint például a polcok 

hőtérképes elemzése vagy a vásárlói ajánlások 

kezelése. 

Fennáll azonban a kockázata annak, hogy 

ezek közül némelyek csupán kozmetikai 

finomítások. Ez persze nemcsak a kiskereskedelemben 

van így, hanem minden 

projektnél ügyelni kell arra, hogy valódi 

üzleti értéket teremtsen. Erősíti-e például 

a beruházás a vásárlói hűséget, növeli-e 

az eladásokat? A vezető szerep megtartásáért 

folytatott küzdelemben egyesek talán 

szem elől tévesztik, hogy mi az, ami valóban 

érdemi hatást gyakorol a kiskereskedelemre, 

és nem csupán új és tetszetős. 

Az MI alapú kiskereskedelem három 

dobogósa 2024-ben 

1. A vásárlási döntések mély megértése 

A világ legnagyobb kiskereskedői ma már 

érzékelőket használnak az emberi gesztusokhoz 

társuló viselkedés megértésére 

az üzletekben. Az MI a számítógépes látás 

segítségével több ezer ember-termék 

interakciót tud nyomon követni, így a kiskereskedők 

elemezhetik, számszerűsíthetik és 

előre jelezhetik, mi fog történni, amikor egy 

vásárló végigböngész egy gondolát, kinyújtja 

a kezét, levesz valamit a polcról, visszateszi, 

megnéz valami mást, majd vásárol. 

Ezt a témát még soha nem elemezték 

ilyen nagy tömegben, így a gyártóknak és a 

kiskereskedőknek korábban esélyük sem 

volt a vásárlói döntéshozatal megértésére. 

Egyszerűen nem volt meg hozzá a megfelelő 

technológia. Az MI azonban megnyitja 

előttük a lehetőséget. 

2. Személyzettel szembeni visszaélések és 

kiskereskedelmi bűnözés 

Vitathatatlan, hogy egyes vásárlók bolti 

viselkedése jelentős problémákat okoz. Az 

eltűnt készletek hatalmas kárt jelentenek, 

egyes vállalatok keményen küzdenek a 

lopás és a szervezett kiskereskedelmi 

bűnözés ellen. Az MI alapú számítógépes 

látás itt is értékes segítséget kínál, mivel 

képes elemezni a cselekvéseket, felismerni 

a potenciális lopást, illetve előre jelezni 

a visszaélésekhez vezető viselkedést – 

ráadásul rögzíteni is tudja mindezt. 

3. Önkiszolgáló kasszáknál elkövetett lopás 

Az önkiszolgáló kasszáknál elkövetett lopás 

a készletcsökkenés problémakörének egyik 

alcsoportja, és egyre nagyobb gondot jelent 

a kiskereskedők számára. Előfordul, hogy 

a vásárlók drága árucikkeket olcsóbbként 

olvasnak be, vagy egyáltalán nem húznak 

le bizonyos termékeket. Az MI alapú számítógépes 

látás képes felismerni az ilyen és 

ehhez hasonló lopásokat, például ha egy 

drága árucikknél egy olcsóbb tétel vonalkódját 

olvassák be. 

Bár még gyerekcipőben jár, az MI kiskereskedelmi 

alkalmazása 2024-ben már 

valódi üzleti értéket fog teremteni, különösen 

a vásárlók döntéseinek megismerése, 

valamint a lopások és a személyzettel 

szembeni visszaélések megakadályozása 

terén. A siker azonban attól függ, hogy a 

kiskereskedelmi cégek felelősségteljesen 

alkalmazzák-e ezt a hatékony technológiát 

– arra hogy valóban megismerjék a vásárlóikat, 

és ne csupán felügyeljék őket. A jövő 

azoké, akik megtalálják e két dolog között a 

kényes egyensúlyt. 

A GVH vizsgálja 

a mesterséges 

intelligencia hatásait 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzés 

keretében vizsgálja az MI hatásait 

a piaci versenyre és a fogyasztók ügyleti 

döntésére. Az új technológia robbanásszerű 

terjedése torzíthatja a versenyt a digitális 

ágazatokban és kiszolgáltatottabb helyzetbe 

hozhatja a fogyasztókat, ezért a nemzeti 

versenyhatóság előre feltérképezi ezeket a 

kockázatokat. 

A mesterséges intelligencia robbanásszerű 

terjedése, exponenciálisan növekvő 

fejlődése, és sürgetett piacra dobása két fő 

problémakört eredményezett, ezért a GVH 

vizsgálói alapvetően ezekre fókuszálnak: 

Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet 

a tisztességes piaci versenyre. A mesterséges 

intelligencia jelenleg új, innovatív 

technológiának tekinthető, fejlesztése 

pedig jelenleg rendkívül nagy erőforrásokat 

igényel. Kellően nagymértékű erőforrásokkal 

– és a fejlesztést könnyítő technológiai 

tapasztalatokkal – jelenleg csak a 

legnagyobb technológiai óriásvállalatok 

rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz 

juthatnak a piaci versenyben. A 

mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása 

ebből kifolyólag vállalkozások egy 

szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a 

jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális 

ágazatokban. 

Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb 

helyzetbe hozhatja a fogyasztókat. 

A digitális térben számos olyan adatgyűjtési 

és reklámozási gyakorlat van jelen, melyek 

veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. 


AKTUÁLIS 

A mesterséges intelligencia alkalmazásával 

a vállalkozások új szintre emelhetik 

a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, 

valamint a „sötét mintázatok” és a 

személyre szabott reklámok alkalmazását. 

Kiemelhető példája ennek a kockázatnak 

a chatbotok működése, amelyek esetében 

a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a 

válasz, amit a mesterséges intelligenciától 

kapott hiteles forráson alapul, vagy fizetett 

promóció eredménye. 

Biztos alapokon a Magyar 

Innovációs Nagydíj 

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 

huszonnégy év után megújította a Magyar 

Innovációs Nagydíj pályázatra vonatkozó 

együttműködési megállapodását az 

érintett minisztériumokkal. Csák János, 

kulturális és innovációs miniszter, Nagy 

Márton, gazdaságfejlesztési miniszter, Dr. 

Nagy István, agrárminiszter, Lantos Csaba, 

energiaügyi miniszter, Farkas Szabolcs, 

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 

elnöke, Bódis László, a Nemzeti Innovációs 

Ügynökség vezérigazgatója és Dr. Závodszky 

Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány 

elnöke. Kiss Ádám István, a Nemzeti 

Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 

elnöke, Dr. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs 

Szövetség elnöke és Dr. Pakucs János, 

a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli 

elnöke, a Magyar Innovációs Nagydíj Díj 

alapítója látták el kézjegyükkel az együttműködésről 

és támogatásról szóló okiratot. 

A Magyar Innovációs Szövetség felkérésére 

a 30 tudósból, vállalatvezető szakemberből 

álló zsűri 1993 óta minden évben 

odaítéli az Innovációs Nagydíjat. A Szövetség 

immáron 32. alkalommal hirdette meg a 

pályázatot, melynek idei nevezési határideje 

2024. február 5. A korábbi harmincegy 

pályázati felhívásra összesen beérkezett 

1416 pályaműből 1239 volt megvalósult, 

sikeres innováció és a legjobbak közül 

240 kapott különböző innovációs díjat, ők 

alkotják a hazai innováció „elitjét”, a Magyar 

Innovációs Klubot. 

Az MI és a digitális ikrek 

a szociálpolitikában 

A fősodratú médiában meglehetősen észrevétlen 

módon, de közelednek egymáshoz 

a társadalomtudományi modellek és a 

technológia emberi viselkedést elemző és 

-előrejelző képességei. Ez a – konvergens 

technológiák néven ismert – terület gyors 

ütemben fejlődik. Olyannyira, hogy a Fujitsu 

prognózisa szerint 2024-ben soha nem 

látott felismeréseknek leszünk majd tanúi, 

és létrejön a mesterséges intelligenciával 

támogatott társadalmi modellezés szakterülete. 

2024-ben például MI-vel támogatott 

digitális ikrek segítségével próbálnak majd 

kezelni olyan társadalmi kihívásokat, mint 

a klímasemlegesség és a körforgásos 

gazdaság. Teljesen át fogja alakítani ezt 

a területet, hogy a potenciálisan torzító 

elméleti modellek helyett valós emberek 

megfigyelt adataira támaszkodó prediktív 

viselkedési modelleket lehet használni, 

és ez rendkívül pontos testre szabást tesz 

lehetővé – véli Daiki Masumoto, tudományos 

munkatárs, alelnök, a Fujitsu Limited kutatási 

részlegénél működő konvergens technológiák 

laboratóriumának vezetője. 

A vállalat tavaly áprilisban mutatta be 

a szakpolitikák kidolgozását és az üzleti 

tervezést támogató, “digitális próba” (digital 

rehearsal) elnevezésű új technológiát. A 

megosztott mobilitási szolgáltatásokat 

nyújtó Beryllel együttműködésben végrehajtott 

első demó a különböző közlekedéspolitikai 

stratégiák hatásairól biztosít valós 

szimulációkat. Egy digitális iker segítségével 

reprodukálja, hogyan veszik igénybe az 

emberek az e-roller-szolgáltatásokat az 

egyesült királyságbeli Wight-szigeten. 

Az új technológia az emberi viselkedést 

modellező közgazdasági “kilátáselmélet” 

(Prospect Theory) és a mesterséges intelligencia 

ötvözésével von le következtetéseket 

az emberek valós viselkedésére nézve. 

Reprodukálja a veszteség túlbecslésére 

és a potenciális nyereség alábecslésére 

hajlamosító emberi elfogultság miatti torzításokat, 

valamint a viselkedést befolyásoló 

szituációs tényezőket, például az időjárást. 

A Wight-szigeti digitális próba azt teszteli 

előre, milyen hatással lenne, ha az emberek 

átállnának az autókról az elektromos rollerekre. 

A Fujitsu azt is megbecsülte, milyen 

hatást gyakorolna a személygépkocsik 

e-rollerekkel való kiváltása a CO2-kibocsátásra, 

és mekkora mértékben befolyásolnák 

a különböző intézkedések (pl. a rollert a 

meghatározott pontra visszavivő felhasználóknak 

járó szolgáltatási díjkedvezmények) 

az emberek közlekedésieszköz-választását. 

A végső cél üzleti előnyök biztosítása a Beryl 

számára, az autóhasználat káros környezeti 

és társadalmi hatásainak csökkentése, a 

közlekedéspolitikai döntések támogatása és 

pozitív hozzájárulás a Wight-sziget tágabb 

értelemben vett gazdaságához. 

További gyors fejlődésre számíthatunk 

a viselkedés-előrejelzés további alkalmazási 

területein: a jóllét javítása, valamint 

a biztonságos és fenntartható társadalom 

megvalósítása terén, de emellett például a 

bűnmegelőzésben is ígéretes fejlesztések 

zajlanak. 

Japánban jelenleg is folynak kísérletek, 

amelyek a telefonos csalások potenciális 

áldozatainak élettani adatait elemezve 

segítik megelőzni a csalást. A technológia a 

szorongáshoz kapcsolódó érzésbeli változásokat 

jelző élettani adatok (pl. légzés, 

szívritmus) alapján becsüli meg, hogy épp 

becsapnak-e valakit. 

Ennek a megközelítésnek természetesen 

megvannak a maga kockázatai. Garantálni 

kell a magánélet védelmét, és ki kell 

küszöbölni az elfogultság okozta torzítást. A 

társadalmi modellezés jelenlegi gyakorlata 

azonban talán még inkább ki van téve a hibás 

következtetések kockázatának a kis adatminták 

és a kutatói részrehajlás lehetősége 

miatt. Az MI alapú társadalmi modellezés 

pontosabbá teheti az emberi és társadalmi 

viselkedésre vonatkozó előrejelzéseket, és 

ezen keresztül javíthatja, illetve észszerűsítheti 

a szociális szolgáltatások működését. 

Itt a „Digitális Tinik” program 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 

(NMHH) 2023. évi médiapiaci jelentése 

szerint a magyar fiatalok (8-15 éves korosztály 

tagjai) 2022-ben az okostelefonjuk 

képernyője előtt átlagosan napi 234 percet, 

azaz közel 4 órát töltöttek, ebből a közösségi 

médiában átlagosan napi 133 percet, azaz 

több mint 2 órát. A jelentés arra is rámutatott, 

hogy az életkorral egyenes arányban 

nőtt a készülékhasználat átlagos ideje. A 

fiatalok párhuzamosan használják a különböző 

platformokat, formátumokat és tartalmakat, 

és ezek használata a napi rutinjukba 

is beépül. 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2023 

májusában átfogó gyorselemzés (sweep) 

keretében elemezte az ingyenesen mobiltelefonra 

letölthető, gyermekeket célzó 

játékokat a tekintetben, hogy azok alkalmaznak-e 

úgynevezett sötét megoldásokat. 

Ezek olyan honlapokon vagy webshopokon 

alkalmazott trükkös módszerek (digitális 

üzenetek, felhasználói felületek), amelyek 

észrevétlenül késztetik a fogyasztókat 

(gyermekeket) nem kívánt döntések meghozatalára. 

A GVH vizsgálata számos veszélyt 

és kockázatot tárt fel. 

A lezárt versenyfelügyeleti eljárások, 

illetve piackutatások és gyorselemzések 

tapasztalatait a GVH szakemberei egy 

célzottan 10-16 év közötti gyermekeknek 

szóló oktatási, edukációs programban is 

összegezték. A „Digitális Tinik” program 

célja a gyermekek (minél fiatalabb korban 

való) tudatosságának felébresztése, az 

utánajárás és gondolkodás beindítása a 

digitális tér fogyasztóvédelmi kérdéseivel 

kapcsolatban, valamint az online térben 

megadott adataik értékének tudatosítása 

a gyermekekben. Az edukációs program 

jelenleg kétszer 45 perces interaktív tanórát 

jelent, és ugyan a tapasztalatok szerint a 

12-13 éves korosztály a legfogékonyabb a 

témára, 10-16 éves kor között bármely diák 

számára hasznosítható, életkornak megfelelően 

célzott csomagot kínálnak a GVH 

szakértői. 


TECHNOLÓGIA #AI 

MALLÁSZ 

JUDIT 

Okoslogisztika 

dinamikus árképzéssel 

Nagyon árérzékeny, ugyanakkor környezettudatos is a magyar vásárlók online 

végfelhasználói piaca. A mesterséges intelligencia bevezetése minőségi ugrást jelent 

a szolgáltatásokban, számos újszerű logisztikai megoldás – például a megrendelések 

paramétereinek előrejelzése – tesztfázisban van. 

Látványosan terjed a mesterséges intelligencia 

és az adatalapú megoldások alkalmazása 

a logisztikában. A folyamatban 

meghatározó szerepet játszott a koronavírus-járvány, 

illetve az a felhasználói igény, hogy a 

csomagok minél hamarabb célba érjenek. Ezzel 

egyidőben a kézbesítések környezeti hatásainak 

minimalizálása is alapvető követelménnyé vált. A 

vásárlók számára természetesen meghatározóak 

a szállítási költségek is. Az utolsó kilométeres 

házhoz szállítással foglalkozó DODO ezért 2023 

őszétől úgynevezett dinamikus árképzést kínál. 

A logisztikai piacok alakulásáról, a dinamikus 

árképzésről és az okoslogisztikai szolgáltatásokról 

Peter Menky, a DODO technológiai-logisztikai 

vállalat kereskedelmi igazgatója nyilatkozott 

lapunknak. 

Peter Menky: A DODO kutatása szerint 

– amelyet a BehavioLabs végzett – a magyarországi 

online vásárlók kiemelten fontos szempontnak 

tartják a gyors és az aznapi kiszállítás 

lehetőségét is; 74 százalékuk a gyors házhoz 

szállítást tartja az egyik legfontosabb tényezőnek 

az online vásárlások során. A kutatás azt 

is kimutatta, hogy az alacsony árak és a termékek 

jó minősége mellett a költségek és a szállítási 

mód is döntő tényező lehet. A magyar nők több 

mint fele rendszeresen vásárol online, legtöbbször 

élelmiszert rendelnek, de a ruházati cikkek, 

gyógyszerek vagy drogériás termékek online 

vásárlása is nagyon népszerű. A kutatás az X és 

Z generációs vásárlók közötti különbségekre is 

rávilágított; eszerint minél fiatalabbak, annál 

gyorsabban szeretnék megkapni a rendelésüket. A 

18-26 évesek közel fele szakított már meg online 

vásárlást, mert nem volt elég gyors a kézbesítés. 

ComputerTrends: Mi a dinamikus árképzés 

célja, lényege? 

PM: A dinamikus árazás célja, hogy javítsa 

az utolsó kilométeres házhoz szállítás hatékonyságát, 

a kereslet egyenletesebb elosztása 

által. Automatizált dinamikus árképzési 

rendszer kifejlesztésén dolgozunk, amely egy 

gépi tanulási modell eredményeit hasznosítja. 



Ezt a rendszert úgy tervezték, hogy automatikusan 

alkalmazkodjon mind a belső paraméterek 

– például a költségek –, mind a külső 

tényezők – például a piaci kereslet – változásaihoz. 

Míg a gépi tanulási modellünket elsősorban 

a kereslet előrejelzésére használjuk, 

az árképzési folyamatot teljes mértékben automatizáljuk. 

Azonban fontos hozzátenni, hogy – 

különösen a kezdeti időszakban – bizonyos szintű 

emberi felügyelet is szükséges a pontosság 

és a hatékonyság biztosítása érdekében. 

A teljes projekt megvalósítása – a dinamikus 

árazási módszer kifejlesztésétől az ügyfelek 

bevonásán át az együttműködésig, valamint a 

végleges árazási stratégiákba történő integrálásáig 

– várhatóan néhány hónapot vesz igénybe. 

Az a tervünk, hogy a dinamikus árazást a DODO 

minden működési területén bevezessük, kezdve a 

legerősebb piacunkkal, Csehországgal. Ez a stratégia 

biztosítja, hogy megtartsuk szolgáltatásaink 

állandóságát, miközben alkalmazkodunk az egyes 

piacok egyedi igényeihez és jellemzőihez. 

CT: Vannak-e számottevő eltérések 

a végfelhasználói (fogyasztói) igények 

között az egyes országokban, ahol 

a DODO jelen van? 

PM: A Csehországban, Németországban, Szlovákiában 

és Magyarországon lezajlott átfogó 

fogyasztói kutatásunk számos konkrét preferenciára 

és magatartási mintára mutatott rá az egyes 

piacokon. 

Magyarországon a vásárlók jelentős része, 

71 százaléka hagyja befejezetlenül a vásárlást a 

magas szállítási költségek miatt, ami magas árérzékenységről 

tanúskodik. Emellett a válaszadók 

41 százaléka részesíti előnyben a környezetbarát 

szállítási módot, amely erősen környezettudatos 

magatartást feltételez. A cseh piacon magas 

kereslet mutatkozik az aznapi kiszállítás iránt, 

a vásárlók 54 százaléka preferálja ezt a megoldást. 

Ennek ellenére csupán 37 százalékuk 

hajlandó 4,5 eurót vagy többet fizetni a gyorsabb 

kiszállításért, amely arról árulkodik, hogy a gyorsaság 

iránti igény nem vonja maga után a fizetési 

hajlandóságot. A német fogyasztók 77 százaléka 

preferálja a házhoz vagy irodába szállítást, amely 

sokkal magasabb arány más országokhoz képest. 

A környezetbarát szállítási opciók a német piac 56 

százalékának fontos szempont, amely erős elköteleződést 

feltételez a környezetkímélő megoldások 

iránt. A vizsgált piacok közül a szlovák vásárlók 

részesítik leginkább előnyben az aznapi és a 90 

perces szállítási opciókat, 30 százalékuk szívesebben 

választja ezt a lehetőséget. Ennek ellenére 

mindössze a válaszadók 15 százaléka veszi 

ténylegesen igénybe az aznapi szállítást, amely 

felveti a további piaci növekedés lehetőségét. 

A régiók közötti különbségek rámutatnak arra, 

hogy az e-kereskedelmi és logisztikai stratégiákat 

egyaránt szükséges az adott piac igényeihez 

igazítani. Magyarországon a költséghatékony és 

fenntartható szállítási lehetőségekre kell helyezni 

a hangsúlyt, míg Csehországban és Szlovákiában 

az aznapi szállítás iránti igény és a valós igénybevétel 

közötti szakadék áthidalását érdemes 

elősegíteni. Németországban a házhoz szállí- 



tási preferenciák és környezeti fenntarthatóság 

iránti igények kielégítése játszik kulcsfontosságú 

szerepet. 

CT: Mi a helyzet a B2B ügyfelekkel? 

PM: Tapasztalataink szerint az egyes 

országok piacain szembetűnő különbségek 

mutatkoznak a B2B ügyfelek igényeiben. 

A nyugat-európai piacokon a vállalkozások ténylegesen 

fenntartható, környezetbarát szállítási 

megoldásokat keresnek, így nagy hangsúlyt 

fektetnek az elektromos flották kiépítésére. 

Másrészről, a kelet-európai országokban – beleértve 

Magyarországot és Csehországot is – a 

fókusz inkább a költséghatékonyságra irányul. 

Az ügyfelek érzékenyebbek az árakra, és a költséghatékony 

logisztikai megoldásokat helyezik 

előtérbe. A két piac szintén különbözik a márkázási 

módszerek tekintetében. A nyugat-európai 

piacokon tevékenykedő ügyfelek általában 

konzervatívabb megközelítést alkalmaznak a 

szállításhoz használt járművek márkázása terén. 

Ezzel ellentétben a kelet-európai gyakorlatok 

rugalmasabbak és kevesebb hangsúlyt fektetnek 

ezen aspektusokra. 

CT: Milyen szerepet szánnak a DODO-nál a 

mesterséges intelligenciának? 

PM: A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú 

szerepet játszik minden üzletágunkban. Célunk, 

hogy értelmesen használjuk, főként a hatékonyság 

növelése és a költségek csökkentése érdekében. 

Segítségünkre van a szövegírásban, a piackutatásban, 

a képek generálásában, a projekttervezésben 

és az Excel feladatokban egyaránt. Ezen 

felül a DODO-nál kutatás-fejlesztési kezdeményezések 

is indultak. Általánosságban célunk az, 

hogy a mesterséges intelligencia a megrendelések 

paramétereinek előrejelzésével segítse a 

szállítási kapacitásigények meghatározását. Ilyen 

paraméter például a csomagok áthaladási ideje, 

amelyet az ismeretlen tényezők miatt – mint a 

szállítás sorrendje vagy a csomagok csoportosítása 

– nem lehet előre pontosan meghatározni. 

A mesterséges intelligencia segítségünkre lehet 

a szállítási kapacitások becslésében, a korábbi 

adatok alapján alkotott modellek által, így ebből 

maga a rendszer is tanul. Itt van például egy olyan 

rendelés-előrejelző algoritmus, amely két héttel 

előre képes megjósolni a rendelések számát és a 

megrendelt termékek mennyiségét. Ennek bevezetésével 

a futárok és járművek száma, valamint 

a kézbesítési útvonalak is hatékonyabban tervezhetővé 

válnak. Egyre elterjedtebb a fenntartható 

kézbesítés másik eleme, a zöld járművek használata 

is. 

Tavaly egyedülálló hazai pilotprojekt indult, 

amelynek célja a termékek drónos kiszállítása. 

Büszkék vagyunk rá, hogy népes fejlesztői és IT 

csapattal rendelkezünk házon belül. Ez a társaság 

vállalatunk legnagyobb részlege, 70 szakembert 

számlál. Székhelyük a vállalat központjában, 

Prágában található. 


KIS 

ENDRE 

TECHNOLÓGIA #AI #ÜZLET 

FORRESTER 

Fordulóponton a generatív AI 

A következő tíz évben a generatív mesterséges intelligencia lesz az üzleti növekedés fő 

gyorsító ereje, adott előrejelzést a Forrester. Az elemző szerint idén már a nagyvállalatok 

fele AI-megfelelésre fog költeni, és a technológiát még a szkeptikusok többsége is 

használni fogja, akár tudtán kívül is. 

Jövő évi hatályba lépése előtt, már idén éreztetni 

fogja hatását az Európai Unió múlt 

év végén bejelentett mesterségesintelligencia-törvénye, 

a röviden EU AI Act néven 

hivatkozott szabályozás. Az európai vállalatoknak 

2025-ig ugyanis ki kell dolgozniuk megfelelési 

stratégiájukat, beleértve az ehhez szükséges új 

technológia bevezetését, szakemberek toborzását 

és harmadik féltől igénybe vett támogatás 

biztosítását is, mutatott rá éves előrejelzései 

(2024 Predictions) között a Forrester. Az elemző 

szerint ezért az unió nagyobb szervezeteinek 

50 százaléka már idén aktívan költeni fog 

AI-megfelelésére. 

– Jóllehet a generatív mesterséges intelligenciára 

épülő alkalmazások mostanában jelennek 

meg a piacon, a vállalatok már nem tehetik meg, 

hogy figyelmen kívül hagyják őket, vagy hatásukat 

alábecsülik – mondta a prognózisok közzétételekor 

Laura Koetzle, a Forrester csoportvezető alelnöke. 

– Tekintettel a technológiát kísérő kockázatokra, 

az európai vállalatok megelőző intézkedéseket 

tesznek megfelelőségük megőrzéséért, egyúttal 

megkezdik a generatív AI használati eseteinek 

feltárását az alkalmazottak és az ügyfelek jobb 

felhatalmazásához és bevonásához. 

A Forrester előrejelzése szerint 2024-ben már 

a technológiával szemben fenntartással viseltető 

AI-szkeptikusok 60 százaléka is használni fogja a 

generatív mesterséges intelligenciát, akár tudatosan, 

akár tudta nélkül. A lakossági felhasználók 

például nagyobb kreativitást és hatékonyságot 

követelő feladatok elvégzéséhez kérik a párbeszédalapú 

digitális asszisztensek támogatását, a 

szöveges tartalmak fordítását és összefoglalását. 

Az üzleti, technológiai és marketingvezetők pedig 

az alkalmazottakat támogató generatív AI képességeivel 

idén már akár 50 százalékkal rövidíthetik 

a kreatív problémamegoldáshoz szükséges időt. 

Minthogy a közösségi médiát eközben elárasztják 

a mesterséges intelligenciával előállított, megtévesztő 

tartalmak és hamis influenszerek – amit a 

megkérdezett amerikai és európai felnőtt online 

felhasználók 81 százaléka már érzékel –, az elemző 

szerint idén a megbízható hírcsatornák felértékelődnek, 

keresett információforrássá válnak. 

Ügyfélélmény emelt szinten 

Előrejelzéseiben a Forrester a technológiától 

és az innovációtól kezdve a termékfejlesztésen, 

B2B marketingen és értékesítésen, valamint a 

mesterséges intelligencián és az automatizáláson 

át az ügyfélélményig (CX) és a munka jövőjéig 

számos terület és iparág trendjeit elemzi, 

amelyek mentén a vállalatok versenyképességüket 

növelhetik az új évben. Néhány példa a 

2024-es prognózisok közül: 

Évek óta először javul az ügyfélélmény – 

A háttérben működő generatív mesterséges intelligencia 

támogatásával az ügyfélszolgálati ügy - 

intézők gyorsabban és jobban válaszolják meg a 

kérdéseket, a problémákat már az első kapcsolatfelvétel 

során megoldják, az ügyfelek pedig érezni 

fogják, hogy figyelnek rájuk és törődnek velük. 

A nagy felhőszolgáltatók AI promptoló mérnöki 

szolgáltatásokat indítanak – A hiperméretű 

felhőszolgáltatók idén promptoló mérnöki szolgáltatásokat 

jelentenek be akár előzetes, akár 

általánosan elérhető változatban. A generatív AI 

által érthető szöveg strukturálását segítő szolgáltatások 

vállalati alkalmazása azonban korlátozott 

lesz. A szervezetek 80 százaléka ugyanis a promptoláshoz 

szükséges képességeket inkább házon 

belül alakítaná ki a jobb modellfejlesztéshez és 

értéknöveléshez. 

A vállalati AI kezdeményezések 50 százalékkal 

növelik a hatékonyságot és javítják a kreatív 

problémamegoldást – A generatív mesterséges 

intelligencia nemcsak a fejlesztők munkájában, 

hanem az IT szerepkörök mindegyikében a termelékenység 

növekedését eredményezi. Hasonlóképpen 

az üzleti és marketingvezetők is akár 

50 százalékkal rövidíthetik a kreatív problémamegoldáshoz 

szükséges időt az alkalmazottakat 

támogató generatív AI képességeivel, felgyorsítva 


TECHNOLÓGIA #AI #ÜZLET 

az ügyfélközpontú innovációt és növelve az üzleti 

értéket. 

Generációs különbségek változtatják meg a 

B2B vásárlási szokásokat – A beszerzéseket 

intéző vállalati csapatok tagjainak 75 százalékát 

az ezredfordulós nemzedék adja. Vásárlási szokásaikra 

jellemző, hogy 40 százalékuk igényli a B2B 

termékszakértők minél korábbi elérhetőségét. 

A termékspecialistákkal folytatott személyes 

interakciót ezek a vásárlók minden más, személyes 

üzleti tevékenységnél többre értékelik. 

Európa élenjár a hibrid munkavégzésben 

– A Forrester előrejelzése szerint 2024-ben az 

európaiak 40 százaléka legalább a munkaidő egy 

részében távolról fog dolgozni, és régiónk ezzel 

beelőzi az Egyesült Államokat. Térségünkben 

Hollandia vezet a rugalmas modell alkalmazásában, 

ahol tavaly már a munkavállalók 74 

százaléka dolgozhatott távolról. Az elemző adatai 

szerint az európai üzleti vezetők mindössze 11 

százaléka számít arra, hogy az alkalmazottak 

teljes munkaidőre visszatérnek a vállalati irodába. 

EX-tél fagyasztja be az alkalmazotti élmény 

javítását célzó beruházásokat – Sok olyan csapat 

szenved majd keretcsökkentéstől, amely eddig az 

alkalmazotti élmény (EX) fejlesztésén dolgozott. 

A sokszínűség, egyenlőség és befogadás funkcióit 

támogató vállalatok aránya az elemző szerint 20 

százalékra csökkenhet, és a szervezetek inkább 

arra összpontosítanak, hogy a HR terület hatékonyságát 

növeljék. 

A törvényi szabályozók a generatív mesterséges 

intelligencián tartják a szemüket – Legalább egy 

ChatGPT-t használó alkalmazást meg fognak 

bírságolni az új évben azért, ahogyan a személyazonosításra 

alkalmas információkat (PII) kezeli. 

A vállalatoknak azonosítaniuk kell az alkalmazásokat, 

amelyek növelik kockázati kitettségüket, 

miközben a harmadik fél által biztosított kockázatkezelésre 

is többet kell fordítaniuk. 

Koherens nonszensz 

vagy valódi lehetőség 

A vállalatok, amelyek aktívan kihasználják a generatív 

mesterséges intelligenciát az élmények, 

az ajánlatok és a termelékenység javítására, 

hatalmas növekedést fognak elérni, így megelőzik 

versenytársaikat, hívta fel a figyelmet a Forrester. 

Az elemző jelentése (The Generative AI Advantage) 

szerint a generatív AI képességeit próbálgató vagy 

a technológia bevezetésében már továbblépő 

vállalatok aránya 2023 júliusa és szeptembere 

között 62 százalékról 71 százalékra növekedett, 

ami az új vállalati technológiák mezőnyében az 

egyik leggyorsabb ütemű térhódításnak számít. 

További sikeres alkalmazásához azonban a 

vállalatoknak a technológia olyan buktatóit is ki 

kell kerülniük, mint például a különféle forrásokból 

származó modellek kevéssé ellenőrzött 

halmozása (BYOAI), vagy az értelmes, tartalmas 

szöveg benyomását keltő, összefüggő mellébeszélés. 

A generatív AI lehetőségeinek kiaknázásához 

a Forrester a következőket tanácsolja 

minden vállalati vezetőnek: 

Erősítse a bizalmat a generatív AI vállalati 

alkalmazásában – A bizalom tudatos és egységes 

megközelítése elengedhetetlen a hosszú távú 

sikerhez. Azok a vállalatok, amelyek alkalmazottaikat 

és ügyfeleiket is segítik az adatvédelem és a 

biztonság minden vonatkozásának megértésében, 

számíthatnak rá, hogy felhasználóik magabiztosabban 

és innovatívabb módon fogják használni a 

technológiát. 

Összpontosítson a gyakorlatias, mérhető 

használati esetekre – A generatív AI használati 

esetei leggyakrabban már meglévő termék, 

szolgáltatás vagy üzleti folyamat bővítését vagy 

átalakítását foglalják magukban. A kezdeti prototípusokhoz 

és használati esetekhez válasszon 

olyan projekteket, amelyek a munkatársakkal 

való kapcsolattartás vagy az offline generálás felé 

hajlanak, a chatbottal történő, valós idejű generálást 

hagyja későbbre. 

Fedezze fel az ismert és a feljövő készségeket, 

és ruházzon be fejlesztésükbe – A technológia 

sikeres hasznosításához mind az alkalmazottaknak, 

mind a vezetőknek folyamatosan képezniük 

kell magukat. A technikai kompetenciák 

mellett puha készségekre is szükségük lesz, 

hogy a generatív AI hatásait átláthatóan és nyíltan 

kommunikálhassák az alkalmazottak felé. 

Különbözzenek azzal, hogy saját üzleti adataikra 

támaszkodnak – Az alapmodellek nagy teljesítményű, 

de mindenki számára hozzáférhető 

eszközök. A szervezetek akkor tudnak kitűnni 

mezőnyükből, ha a generatív üzleti intelligencia 

modelljeit és alkalmazásait saját üzleti adataikon 

fejlesztik. 

– A generatív mesterséges intelligencia olyan 

hatásos lehet, mint korunk legnagyobb transzformációs 

erővel bíró technológiái – mondta 

Srividya Sridharan, a Forrester alelnöke és 

kutatási igazgatója. – Tömeges elterjedése máris 

átalakította az ügyfelek és a munkavállalók 

közötti interakciókat és elvárásokat. A generatív 

AI-kezdeményezések ezért a „jó, ha van” kategóriából 

kitörve ma már a versenyképesség hosszú 

távú növelését célzó fejlesztési stratégiák alapját 

képezik. 

A vállalatok, 

amelyek 

aktívan 

kihasználják 

a generatív 

mesterséges 

intelligenciát az 

élmények, az 

ajánlatok és a 

termelékenység 

javítására, 

hatalmas 

növekedéssel 

fogják előzni 

versenytársaikat... 


MALLÁSZ 

JUDIT 


Adatvagyon-kutatás 

az egészségügyben 

Pontosabb és gyorsabb diagnosztika, célzott gyógyszerkutatás. Ez csak két szempont a 

sok közül, ami a kutatók szeme előtt lebegett, amikor – lokális kihívásokkal szembesülve 

– a mesterséges intelligenciát is segítségül hívták globális kutatásaik során. 

A 

diagnosztikai képi és szöveges leletek kutatását 

lehetővé tevő, mesterséges intelligencia 

(MI) alapú megoldást hoztak létre 

a Debreceni Egyetem (DE) kutatói és a GE Health- 

Care szakemberei. A nemrégiben lezárult, közel 

1,5 milliárd forint összköltségvetésű, kétéves 

projektben magyar nyelvű, természetes nyelvfeldolgozó 

algoritmusokkal dolgoztak. A projektet a 

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 

mintegy 800 millió forinttal támogatta. A részletekről 

Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat és 

analitikai igazgatója és Hajdu András, a DE Informatikai 

Kar dékánja nyilatkozott lapunknak. 

Ferenczi Lehel: Az együttműködés fő célja az 

volt, hogy a betegeknek személyre szabott terápiát 

tudjunk adni, ráadásul úgy, hogy a jövőben már 

a kohorszok (betegcsoportok) alapján, az adott 

típusú klinikai problémához célzottan keressük az 

adatokat. Ahhoz, hogy a kutatást el tudjuk végezni, 

a diagnosztikai képi és szöveges leletek egységesítésére, 

továbbá újonnan fejlesztett, magyar nyelvű 

természetes nyelvfeldolgozó algoritmusra volt 

szükség. Az adatok strukturált összegyűjtése által 

lehetőség nyílik analitikára és kohorszok rendezésére. 

Mindez újabb kutatási területek felé nyitja meg 

az utat. 

Hajdu András: Egyetemünk egyik fontos hozzáadott 

értéke a projekthez annak megvalósítása 

volt, hogy a rendszer valóban tudjon kapcsolódni 

a magyarországi klinikai rendszerekhez. Ennek 

érdekében kialakítottuk a megfelelő interfészeket, 

miközben hangsúlyt fektettünk az adatvédelemre. 

Kizárólag anonimizált adatokkal dolgoztunk, lokálisan 

egy zárt rendszerben megvalósult a két rendszer 

összekapcsolása. A másik komoly kihívást az 

jelentette, hogy magyar nyelvű, szabad szöveges 

leletekből nyerjük ki a releváns információt. A 

projekt alapvetően a daganatos elváltozásokra 

koncentrált. Száznegyven leírót (elemet) sikerült 

összegyűjteni, kezdve a legegyszerűbb adatoktól 

(például a beteg azonosítója, anamnézis, diagnózis) 

egészen addig, mint például a tumor mérete. A 

szöveges leletekből aztán egy strukturált adatbázis 

készült, amely tartalmazza a releváns klinikai 

adatokat, a betegséggel, valamint a gyógyszerekkel 

kapcsolatos információkat. Fontos előrelépés, hogy 

mindez magyar nyelvű – ilyen szolgáltatás, ilyen 

szinten, magyar nyelven eddig nem volt elérhető. 

További érdekessége a projektnek, hogy az orvosi 

képekhez metaadatokat társítottunk. Ezek segítségével 

kohorszokat lehet összeállítani. Egy adott 

típusú daganatos elváltozáshoz például életkor, 

lakhely, a betegség előrehaladottsága, az eddigi 

gyógyszeres kezelés stb. szerint lehet betegcsoportokat 

létrehozni. A jövőben egy gyógyszerkutatáshoz 

például meg lehet határozni páciensek egy 

csoportját, akiknél indokolt egyfajta gyógyszer használata, 

hatásának követése. 

ComputerTrends: A projektben a nulláról 

indult a munka, vagy vannak már hasonló 

megoldások, együttműködések a GE Health- 

Care nemzetközi hálózatában? 

FL: A GE HealthCare-nek van egy nemzetközi 

célokra fejlesztett digitális platform megoldása, 

amely szabványos felületeken csatlakozik az általános 

kórházi rendszerekhez. A Debreceni Egyetemmel 

való együttműködésnek az volt a kihívása, 

hogy miként tudunk egy helyi kórházi informatikai 

rendszerhez csatlakozni, és egységes adatformátumot 

generálni, ezáltal a DE-t és Magyarországot 

hogyan tudjuk minél hatékonyabban bekapcsolni a 

globális tudományos körforgásba. 

HA: Tudjuk, hogy vannak hasonló megoldások a 

világban, de az is egyértelmű, hogy az angol nyelvű 

automatizált adatfeldolgozás sokkal előrehaladottabb 

állapotban van, mint például a magyar nyelvű. 

A cél, hogy felzárkózzunk, és ezzel a projekttel 

javíthatunk a helyzetünkön. A másik fontos szempont 

a hazai klinikai adatvagyon strukturált, célzott 

feldolgozása, hiszen arra törekszünk, hogy a magyar 

emberek magas színvonalú egészségügyi ellátásban 

részesüljenek az ehhez hasonló innovatív megoldásokon 

keresztül. 



FL: Ez a projekt lezárult, de az itt kidolgozott 

módszertant alkalmazni lehet más intézménynél is, 

de teljesen mások lehetnek a kapcsolódási megoldások. 

Egy az egyben nem biztos, hogy át lehet venni 

az eredményeket, de a tapasztalatokat, módszereket 

igen. 

Arra 

törekszünk, 

hogy a magyar 

emberek 

magas 

színvonalú 

egészségügyi 

ellátásban 

részesüljenek 

az ehhez 

hasonló 

innovatív 

megoldásokon 

keresztül. 

CT: Hányan vettek részt a kutatásban? 

HA: A Debreceni Egyetem részéről a teljes csapat 

úgy tíz főből állt. Voltak, akik a mesterséges intelligenciával 

foglalkoztak, mások az adatbázisok eléréséhez 

szükséges felületek kialakításán dolgoztak. 

FL: A projekten több mint 50 munkatársunk 

dolgozott az infrastruktúra-illesztésen, az adatbázis 

interfészeken, a mesterséges intelligencia alapú 

adatfeldolgozó megoldásokon, illetve a betegcsoport 

lekérdező rendszer létrehozásán. 

CT: A Debreceni Egyetemen kik és pontosan 

mire fogják használni a projekt, illetve a közös 

kutatások eredményeit? 

HA: Az ilyen projektek esetén a hasznosításról 

alapvetően az ipari fél dönt. A GE HealthCare-nek 

van tapasztalata, hogy miként lehet a eredményeket 

piaci szempontból hasznosítani. Mi itt az egyetemen 

elsősorban a kutatási oldalt tartjuk szem előtt, a 

szövegelemzésen alapuló vizsgálatokat, a képfeldolgozást 

szeretnénk tovább vinni, bővíteni, javítani, a 

magyar nyelvre fókuszálva. 

FL: A projekt során létrejött mesterséges intelligencia 

alapú alkalmazás megoldást kínálhat az 

egészségügy átfogó kihívásaira. A személyre - 

szabott medicina megvalósítása érdekében, az új 

mesterséges intelligencia stratégiánk mentén olyan 

megoldásokon, termékeken dolgozunk, amelyek a 

digitális újításokkal hosszú távon teremtenek valódi 

értéket az egészségügyi szakemberek számára. 

A DE-vel már vannak konkrét együttműködési 

területek, például az onkológia, azon belül a 

sugárterápia területén, de folyamatosan keressük a 

további lehetőségeket. 

A GE HealthCare Magyarországon, illetve Európa-szerte 

több nemzetközi projektben vesz részt. 

Ezek általában kutatási projektek, egyfajta európai 

partnerségi keretrendszerben. Ilyen például egy 

új, az Alzheimer-kór korai detektálására irányuló 

európai kutatás. 

CT: Tegyük fel, hogy a GE HealthCare és 

a DE közös kutatási eredményei iránt más 

hazai klinika is érdeklődik. Adaptálhatóak az 

eredmények, vagy teljesen új projektben kell 

gondolkozni? 

CT: A projekt lezárult. Mi a következő lépés? 

FL: A projekt valódi értékét a DE-n létrejött strukturált 

adatbázis jelenti: össze tudtuk gyűjteni a klinikai 

információt, amelyek a jövőben strukturáltan 

állnak rendelkezésre. Úgynevezett multimodális 

adatokról, tehát az orvosok által kiértékelt képi 

és nem képi adatok együtteséről van szó. További 

lépés, hogy ezen adatok feldolgozását, az orvosi 

munkát mesterséges intelligenciával segítsük. A 

későbbiekben döntési algoritmusokat vagy prediktív 

analitikát lehet fejleszteni, a multimodális adatokat 

össze lehet vetni a betegek életútjával, és mindezekkel 

fel lehet gyorsítani, célzottabbá tenni a 

betegellátást. A GE HealthCare lehetőséget kínál 

arra, hogy a DE-n létrejött adatbázisról egy nemzetközileg 

is értékelhető adat-érték indexet adjon, és 

ezáltal lehetőséget nyisson az egyetem számára 

akár nemzetközi együttműködésekre. A GE Health- 

Care számára a valódi érték, hogy Magyarországon, 

magyar egyetemmel, magyar adatokkal tudtunk 

dolgozni, és népes helyi mérnöki csapatunk, lokális 

kihívásokkal szembesülve, lehetőséget teremtett a 

DE számára, hogy be tudjon kapcsolódni a globális 

kutatás-fejlesztésbe. 

HA: A klinikai adatokból, akár a szövegből, 

akár a képekből még rengeteg információt lehet 

kinyerni. Olyan finomságokig el lehetne menni, mint 

például a tumor pontos elhelyezkedése, jellemzői. 

Ha a teljes magyarországi egészségügyet nézzük, 

hatalmas adatvagyon áll rendelkezésre, aminek 

nagy részéhez jelenleg még nincs meg a hozzáférés. 

Itt különféle jogi kérdések is felvetődnek, 

hogy csak egyet, a GDPR-t említsem. A jogi szabályozást 

tekintve is nagy a restancia, mi itt, egyetemi 

kutatóként és informatikusként egyszerűbben látjuk 

ezeket a dolgokat. Jó lenne, ha az adatokhoz minél 

hamarabb és minél szélesebb körben hozzá lehetne 

férni. A folyamatokat a megfelelő adatvédelmi törvényekkel, 

ipari szempontok figyelembevételével fel 

lehetne gyorsítani. 


KIS 

ENDRE 

TECHNOLÓGIA #FELHŐ 

DELOITTE 

Generatív AI, 

az üzlet alapszükséglete 

A generatív mesterséges intelligencia a fenntarthatósági követelményekkel és az új 

bevételi paradigmákkal együtt visszafordíthatatlanul átformálhatja a technológia, a média 

és távközlés területét, hívta fel a figyelmet 2024-es előrejelzésében a Deloitte. Az elemző 

szerint az új év meghatározó időszak lesz az iparág számára, amelyben a növekedés 

óriási lehetőségeit azokhoz mérhető kockázatok kísérik. 

Idén a generatív AI a vállalati körökben figyelmet 

keltő koncepcióból az iparágat átalakító valósággá, 

felkapott hívószóból üzleti alapszükségletté 

válhat, prognosztizálja a Deloitte 

jelentésében (Technology, Media & Telecommunications 

2024 Predictions), amelyben az infrastruktúrától 

kezdve a felhőszolgáltatásokig, az vállalati 

termelékenységet növelő alkalmazásoktól kezdve 

a speciális mérnöki és tervező eszközökig számos 

vonatkozásban vizsgálja a generatív mesterséges 

intelligencia piaci trendjeit és várható üzleti hatásait. 

Az elemző-tanácsadó cég szerint 2024-ben a 

generatív AI szinte minden vállalati szoftver integrált 

részévé válik, ezért a szoftverszállítók és az 

informatikai osztályok is ki fogják találni, hogy 

milyen árcédulát rakjanak a beépített, új képességek 

mellé. A vállalati szoftvereket szállító cégek 

bevételei ennek köszönhetően 10 milliárd dollárral 

növekedhetnek az év végéig, ami figyelemre méltó 

teljesítmény lesz egy új piac első 12 hónapjában, 

tette hozzá a Deloitte, bár ez a növekedés inkább 

az év második felében következhet be. 

Valószínűleg világszerte hatással lesz a 

piacokra az átfogó szabályozás (EU AI Act) is, 

amelyet az Európai Unió készül bevezetni a 

mesterséges intelligenciára vonatkozóan. Bár 

jövőre léphet hatályba, a törvény már idén az 

innováció és a megfelelés egyensúlyozására fogja 

késztetni a generatív mesterséges intelligencia 

területét. Legfontosabb rendelkezései a hozzájárulásra, 

az elfogultság enyhítésére és a szerzői 

joggal kapcsolatos kérdésekre terjedhetnek ki, 

és a jól kidolgozott szabályok kedvező környezetet 

teremthetnek a beruházások számára, mutatott 

rá az elemző. 

– A technológiai ágazat 2024-ben új küszöböt 

fog átlépni, és a generatív mesterséges intelligenciát 

állítja a középpontba, amely a koncepciók 

perifériájáról indulva most válik a vállalati innováció 

alapjává – mondta a jelentés közzétételekor 

Gillian Crossan, a Deloitte & Touche LLP globális 

technológiai szektorának vezetője. – Előrejelzéseinkkel 

többek között a generatív AI-hoz fejlesztett, 

speciális processzorokban rejlő potenciálra 

hívjuk fel a figyelmet, amelyek piaca 50 milliárd 

dollár fölé nőhet. Mindezt a fejlődést azonban 

kockázatok kísérik, az EU készülő szabályozása 

például a változás akadálya, de katalizátora is 

lehet. Ezen a fordulóponton elengedhetetlen, hogy 

az iparág vezetői eligazodjanak a komplexitásban, 

és a törvényi megfelelést összehangolják a kreativitással, 

mert így tudják majd teljes mértékben 

felszabadítani a generatív AI átalakító erejét. 

Fenntarthatóság és nyereség 

A mindent átható technológia elterjedését a 

fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak 

kísérik. Bár világszinten az üvegházhatású 

gázkibocsátás mindössze 2 százalékáért felel, a 

távközlési szektor aktívan keresi a lehetőséget, 

hogy szénlábnyomát tovább csökkentse. Olyan 

kezdeményezések adhatnak erre alkalmat, mint 

a rézvezetékes hálózatok kiváltása energiahatékony, 

optikai üvegszálas megoldásokkal, az 

energiaintenzív 3G hálózatok kivezetése, a terepi 

szolgáltatásokhoz használt flották elektromos 

járművekkel való feltöltése, valamint energiatakarékos 

megoldások bevezetése az 5G hálózatokban. 

A Deloitte előrejelzése szerint a távközlési szektor 

ezen a módon 2024-ben világszinten 2 százalékkal 

csökkenthetné szénlábnyomát – ami 15 millió 

tonna szén-dioxidnak felel meg –, és a jövő évben 

ugyanezt megismételhetné. 

Idén több régió gallium- és esetleg germánium-tartalékai 

is kimerülhetnek, továbbá hiány 

léphet fel ritkaföldfémekből (REE) és más anyagokból 

is, ami negatív hatással lesz az említett 

anyagokat felhasználó iparágakra – ennek 



2024 végére a 

vállalati szoftverek 

szinte 

minden szállítója 

integrálja 

a generatív 

AI képességeit 

valamelyik 

termékébe, 

a kihívás nem 

a technológia 

elfogadása, 

hanem 

az árképzési 

modell megtalálása 

lesz 

mértéke a 250 milliárd dollár éves piaci értéket 

is meghaladhatja. Miközben a világkereskedelmi 

feszültségek továbbra is kihívásokat okoznak, a 

technológiai szektor és processzorgyártó ipar az 

ellátási lánc ellenálló képességét azzal erősítheti, 

hogy növeli az e-hulladék újrahasznosításába, a 

digitális ellátási hálózatokba, a raktározásba, az 

új bányákba és kohókba, valamint a fenntartható 

félvezetőgyártásba történő beruházásait. 

Jóllehet az energia, a víz és a technológiai 

gázok abszolút értelemben vett felhasználása 

a félvezetőgyártásból származó bevételekhez 

hasonlóan 2024-ben növekedhet, az elemző az 

átlagos víz- és energiaintenzitás éves szintű csökkenését 

várja, amihez a fenntartható működés 

mellett elkötelezett modern, zöldmezős üzemek 

létesítése is hozzájárulhat. A digitálisan átalakuló 

mezőgazdaságban alkalmazott technológiák az 

élelmiszer-biztonság és a környezeti fenntarthatóság 

növelésében szintén kulcsszerephez jutnak. 

Piacuk mérete 2024-ben világszinten elérheti a 18 

milliárd dollárt. 

A technológiai vállalatoknak szembe kell 

nézniük egy további nagy kihívással, a fejlett 

technológiák, különösen a generatív mesterséges 

intelligenciát integráló szoftverek pénzzé tételének 

bonyolultságával is. Míg a technológiához 

speciális processzorokat szállító chipgyártók 

bevétele idén több mint 50 milliárd dollárral 

növekedhet, a szoftvercégek helyzete valamivel 

nehezebb. A szoftverek generatív mesterséges 

intelligenciára épülő funkcióinak elfogadása 

ugyan a fogyasztói magatartás fejlődését mutatja, 

kérdés azonban, hogy az ügyfelek mekkora felárat 

hajlandók fizetni ezekért a fejlesztésekért. Minthogy 

2024 végére a vállalati szoftverek szinte 

minden szállítója integrálja a generatív AI képességeit 

valamelyik termékébe, a kihívást nem a 

technológia elfogadása, hanem egy olyan árképzési 

modell megtalálása jelentheti, amely tükrözi 

az értéket, ugyanakkor a piac is elfogadja. 

A távközlési szektorban eközben a hagyományos 

szolgáltatásokon túl alakulhatnak majd ki innovatív 

árazási stratégiák. Az eszközök közvetlen, 

egymás közti (Device-to-Device), illetve műholdas 

kommunikációs képességei iránt például növekszik 

a kereslet, ami nemcsak a mobil szolgáltatók, 

hanem az eszköz- és a félvezetőgyártók előtt is új 

üzleti lehetőségeket nyit. A technológiára épülő 

alapszolgáltatások – mint például a segélyhívás, a 

rövid szöveges üzenetek küldése és az IoT-monitorozás 

– már elindultak. A Deloitte szerint idén 220 

millió darab, műholdas kommunikációra képes 

okostelefon értékesítése várható, amelyekbe a 

gyártók mintegy 2 milliárd dollár értékben fognak 

speciális processzorokat építeni. 

Helyi felhők és magánadatok 

Néhány további előrejelzés a Deloitte jelentéséből, 

amely szintén a biztonságra, a hatékonyság növelésére 

és a kockázatok csökkentésére, valamint a 

törvényi megfelelésre helyez hangsúlyt: 

A geopolitikai feszültségek és a növekvő 

kiberfenyegetések kereszttüzében a lokalizált 

felhőmegoldások stratégiai fontosságúvá válnak 

a szervezetek számára. A kormányzati felhők és 

az elosztott felhők piaca az új évben 41 milliárd, 

illetve 7 milliárd dollár fölé növekszik. 

Idén az okostelefonok a biztonságos azonosítás 

szerves részévé válnak, nemcsak az 

online bejelentkezés, hanem a fizikai hozzáférés 

módját is forradalmasítják, és ebben 

az átalakulásban a biometrikus technológiák 

várhatóan kulcsszerepet kapnak. A két - 

faktoros azonosítás folyamata pedig továbbra is 

az egyszer használatos jelszavak, illetve kódok 

küldésére használja majd az okostelefonokat. 

Becslések szerint a szolgáltatások már 2022- 

ben mintegy 1,7 billió ilyen üzenetet küldtek ki, 

ami 26 milliárd dollár értékű hálózati forgalmat 

eredményezett. 

Egyre több vállalat dönt amellett, hogy generatív 

AI modelljeit saját adatain tanítsa. A trend 

nem csupán a termelékenység és a költséghatékonyság 

növelését, hanem a nyilvános adatkészletekkel 

együtt járó kockázatok csökkentését is 

célozza. A szervezetek mesterséges intelligenciára 

fordított költésén belül a generatív AI részesedése 

idén 30 százalékkal növekedhet. 

Újabb fordulópontot jelezhet, hogy a nagyobb 

internetsebesség iránti kereslet, amely eddig 

folyamatosan növekedett, 2024-ben tetőzhet. 

A leggyakrabban használt alkalmazások legalább 

90 százaléka idén már nem igényel nagyobb 

bitrátát, mint a tavalyi évben. Az alkalmazások 

minimum 80 százalékánál pedig a szállító által 

ajánlott átviteli sebesség 2025-ben is változatlan 

marad. 

Minthogy a befektetők és a szabályozó hatóságok 

is egyre inkább igénylik az átlátható környezeti, 

társadalmi és irányítási (ESG) mutatókat, a 

szabványosított ESG jelentések készítését támogató 

szoftverek forgalma 2024-ben várhatóan 

meghaladja majd az 1 milliárd dollárt. A Deloitte 

előrejelzése szerint a trend a következő években 

is kitart, így az ESG szoftverek piaca több mint 

30 százalékos összetett éves növekedési rátával 

bővülhet. 



A 10 legnagyobb 

cloud computing trend 

Az előrejelzések szerint a vállalkozások által a felhőalapú számítástechnikai 

infrastruktúrára fordított kiadások világszerte 2024-ben fogják először meghaladni az 

1 billió dollárt. Ennek hátterében olyan tényezők állnak majd, mint az új platformok és az 

as-a-service szolgáltatások, köztük a mesterséges intelligencia (AI) iránti növekvő igény. 

Bernard Marr, a világhírű üzleti és technológiai 

futurista, influencer és véleményvezér 

szerint ennek oka, hogy 2024-ben a vállalkozások 

már nem csak a felhőbe való átállás időés 

pénzmegtakarítási lehetőségeit keresik. Az 

újonnan megjelenő felhasználási esetek minden 

iparágban egyértelművé teszik, hogy gyakran ez 

lehet a kulcsa annak, hogy innovatívabbá, agilisabbá 

és sikeresebbé váljunk. 

Sok vállalkozás számára még mindig jelentős 

kihívások merülnek fel – gyakran a biztonsági és 

adatvédelmi kérdések körül. Az olyan új modellek 

azonban, amelyek arra törekszenek, hogy a legjobb 

megoldásokat kínálják, mint a hibrid felhő és a 

„federated” felhőrendszerek, tovább fogják lebontani 

az akadályokat. 

2024-ben a felhő továbbra is az innováció és a 

lehetőségek dinamikus és izgalmas mozgatórugója 

lesz. Íme egy áttekintés arról, hogy melyek a legjelentősebb 

trendek ezen a területen. 

1 

AI As-A- 

Service 

A felhőalapú infrastruktúrának nagy szerepe van 

abban, hogy a mesterséges intelligencia tömegek 

számára elérhetővé váljon, az általa várhatóan 

generált gazdasági és társadalmi előnyökkel együtt. 

A mesterséges intelligencia modelleket, például 

a ChatGPT-t működtető nagy nyelvi modellt (LLM) 

hatalmas mennyiségű adaton tanítják be, hatalmas 

mennyiségű számítási teljesítményt használva. 

A legtöbb vállalkozásnak nincs elég erőforrása 

ahhoz, hogy ezt saját maga elvégezze, de a felhőplatformokon 

keresztül elérhető AI-as-a-service 

segítségével képesek kihasználni ezt a nagy teljesítményű, 

átalakító technológiát. 

2 Hibrid 

és többszolgáltatós felhő 

Az előrejelzések szerint a multifelhő-stratégiát 

alkalmazó (azaz a felhőszolgáltatásokat egynél 

több szolgáltatótól vásároló) nagyvállalatok száma 

2024 során 76%-ról 85%-ra emelkedik. Ez költség 

és rugalmassági előnyöket kínál, de bonyolultabbá 

teszi az adatkezelést és a régi rendszerekkel való 

integrációt. A multi és a hibrid cloud (a felhő és a 

helyben lévő infrastruktúra keverése) olyan fejlett 

infrastrukturális megoldások, amelyek népszerűsége 

tovább fog nőni, mivel a szervezetek igyekeznek 

egyensúlyt teremteni a biztonság és a rugalmasság 

között, és kiválasztani a megfelelő szolgáltatásokat. 

3 

Valós idejű felhőinfrastruktúra 

2024-ben a szervezetek egyre inkább a valós idejű 

adatok felhasználására törekednek majd: ahelyett, 

hogy elavult információk alapján cselekednének, 

napra, sőt perce kész betekintést szeretnének 

nyerni. Ugyanakkor az általuk gyűjtött adatok egyre 

nagyobb része streaming formájában érkezik majd 

– filmek és zene a Netflix és a Spotify kínálatából, 

videóadatok a Zoom vagy a Teams hívásokból, valamint 

a streamelt szórakoztatás új formái, például a 

felhőalapú játékok. Ez azt jelenti, hogy az azonnali 

hozzáférést előtérbe helyező adattárolók, például a 

flash és más szilárdtest-tárolóeszközök egyre keresettebbé 

válnak a felhő-ügyfelek körében. 

4 

Felhővezérelt innováció 

és átalakulás 

A már említett mesterséges intelligencia mellett a 

felhőalapú számítástechnika alkalmazása számos 

más átalakító technológia, például a tárgyak internete 

(IoT), a blokklánc és a kvantumszámítástechnika 

kapuja is lehet. Azáltal, hogy a vállalkozásoknak 

nem kell közvetlenül az architektúrába és az infrastruktúrába 

beruházniuk, a felhőalapú számítástechnikának 

köszönhetően 2024-ben minden 

eddiginél könnyebben indíthatnak gyorsan nyerő/ 

gyorsan kudarcot valló kezdeményezéseket a feltörekvő 

technológiák előnyeinek értékelésére. 

5 Felhőbiztonság 

és ellenállóképesség 

A titkosítás, a hitelesítés és a katasztrófa 

utáni helyreállítás a felhőalapú számítástechnikai 



A multifelhőstratégia 

költség és 

rugalmassági 

előnyöket 

kínál, de 

bonyolultabbá 

teszi az 

adatkezelést 

és a régi 

rendszerekkel 

való integrációt. 

szolgáltatások három olyan funkciója, amelyekre 

egyre nagyobb szükség lesz, ahogyan szembenézünk 

a 2024-es év változó fenyegetettségével. 

Az adatlopások és adatbetörések gyakorisága 

és súlyossága növekszik, ahogy a hackerek új, 

mesterséges intelligencia alapú támadási formákat 

fejlesztenek ki, és minden olyan rendszer, amelyhez 

embernek kell hozzáférnie, mindig ki lesz téve a 

social engineering támadások veszélyének. Ez azt 

jelenti, hogy a biztonság és az ellenálló képesség 

minden felhőszolgáltató és ügyfél számára kiemelt 

fontosságú. 

6 

Fenntartható felhőalapú 

számítástechnika 

A nagy felhőszolgáltatók mindannyian elkötelezettek 

a nettó nullás kibocsátás irányába, nemcsak saját 

működésükre vonatkozóan, hanem azért is, hogy 

segítsék a szolgáltatásaikat igénybe vevő ügyfeleket 

szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében. 

Az Amazon vállalta, hogy 2040-re nulla kibocsátást 

ér el, a Microsoft pedig tíz évvel kívánja ezt túlszárnyalni. 

A Google-lal együtt mindannyian kinyilvánították 

azt a szándékukat, hogy a működésük 

során felhasznált energia 100 százalékát megújuló 

forrásokból állítják elő. Hogy ezt sikerül-e megvalósítaniuk, 

még nem tudni, de a zöldebb és kevésbé 

környezetterhelő felhőalapú számítástechnika felé 

való törekvés 2024-ben is erős trend lesz. 

7 

Egyszerűsített felhőalapú 

számítástechnika 

Napjainkban az low code/no code eszközök lehetővé 

teszik a nem műszaki szakemberek számára, hogy 

olyan alkalmazásokat hozzanak létre, amelyekhez 

korábban képzett szoftvermérnökökre volt szükség. 

Hasonlóképpen, a felhőszolgáltatók a drag-anddrop 

felületek és a természetes nyelvi eszközök 

segítségével kiküszöbölik a fejlett műszaki ismeretek 

szükségességét, és “demokratizálják” a 

felhőszolgáltatások és -infrastruktúra telepítését és 

kezelését. 

8 a Adatvédelem 

felhőben 

A felhőalapú adatvédelem a technológiai, szabályozási 

és jogalkotási megoldások folyamatos fejlesztésére 

utal, amelynek célja, hogy a vállalkozások 

úgy használhassák ki a felhőt, hogy közben ügyfeleik 

bízhatnak abban, adataik teljes körű védelmet 

élveznek. Amikor egy vállalkozás felhőszolgáltatást 

vesz igénybe, akkor általában adatokat ad 

át egy harmadik félnek – többnyire a felhőszolgáltatónak. 

Ennek adatvédelmi vonatkozásainak 

kezelése 2024-ben is fontos téma lesz a felhőalapú 

számítástechnikában. 

9 Szervermentes 

és Pay-As-You-Go 

felhőszolgáltatás 

A szervermentes felhőalapú számítástechnikai 

szolgáltatás egy olyan modell, amely kiküszöböli, 

hogy a vállalkozásoknak saját szervereket kelljen 

kezelniük. Míg egy tipikus felhőszolgáltatás a 

vállalkozásnak az infrastruktúráját hosztolni 

kívánó szerverek számáért számíthat fel díjat, 

a szerver nélküli modellben a vállalkozás csak 

a közvetlenül használt erőforrásokért fizet. Ez 

növeli a hatékonyságot azáltal, hogy nem kell 

fizetni a szerverekért akkor sem, amikor azokat 

nem használják, és felszabadul a vállalkozás ideje, 

amelyet az alapvető tevékenységeire fordíthat. 

10 

Edge computing 

mindenhol 

Az edge computing egy olyan felhővel kapcsolatos 

paradigma, amelyben az információk feldolgozása 

a lehető legközelebb történik ahhoz a 

helyhez, ahol azokat összegyűjtik. Erre példa lehet 

egy viselhető, valós idejű szívmonitor, amelyet 

a ritmuszavarok észlelésére terveztek. Mivel 

az általa gyűjtött adatok többsége „normális” 

szívritmus lenne, az összes adat elküldése a 

felhőbe elemzésre, majd vissza a felhasználónak, 

hogy elmondja neki, minden rendben van, sávszélességpazarlás 

lenne. Az adatoknak az eszközön 

történő elemzése kiküszöböli ezt a költséget, 

és azt is jelenti, hogy a felhasználó gyorsabban 

értesülhet, ha rendellenes adatokat észlel. 2024- 

ben a kisebb, energiatakarékosabb processzorok, 

a memóriahatékonyabb algoritmusok és az olyan 

fejlett hálózatok, mint az 5G, mind hozzájárulnak 

ahhoz, hogy az edge egyre több alkalmazás 

számára váljon életképessé. 



Top adatközponti 

előrejelzések 

Bár a világgazdaság kilátásai 2024-ben nem túl élénkek, az adatközpont-iparág 

általános trendvonala pozitívnak tűnik. Hogy miért? Az egyik ok a generatív 

mesterséges intelligencia. A GenAI már eddig is nagyobb beruházásokat indukált az 

adatközpontokban, és ez a tendencia várhatóan még nagyobb lendületet kap. 

Valójában arra lehet számítani, hogy 2024- 

ben az IT-infrastruktúra reflektorfénybe 

kerül. Az elmúlt néhány évben a szervezetek 

a szokásosnál kicsit tovább ragaszkodtak a 

meglévő infrastruktúrájukhoz, ami mára elöregedett, 

és üzleti kockázatot jelent. A GenAI átvételével 

a vállalkozásoknak frissíteniük kell az infrastruktúrájukat 

a teljesítmény optimalizálása érdekében. 

Ez a váltás új technológiai megközelítéseket 

igényel. A folyadékhűtés iránti érdeklődés tovább fog 

nőni, miközben a szervezetek a költséghatékonyabb 

hibrid megoldások elfogadásával átértékelhetik a 

nyilvános felhők költséges használatát. Nézzük meg 

közelebbről, hogy milyen trendekre számíthatunk 

2024-ben: 

Az AI pozitívan befolyásolja az 

adatközpontok működését 

A 2023-as év során a szervezetek sokat kísérleteztek, 

és különböző adathalmazokra alkalmazták 

az AI-t. 2024-ben a vállalatok sokkal céltudatosabban 

fogják meghatározni, hogyan használják a 

mesterséges intelligenciát nagyon konkrét üzleti 

problémák megoldására. 

Az adatközpont-szolgáltatók például egyre 

gyakrabban használnak majd mesterséges intelligencia-megoldásokat 

a működési hatékonyság és 

fenntarthatóság javítására az olyan tényezők, mint 

a hőmérséklet, a páratartalom és az általános energiafogyasztás 

optimális küszöbértékeinek nyomon 

követésével és beállításával. Az AI-eszközök javíthatják 

az adatközpont-üzemeltetők és ügyfeleik 

biztonsági helyzetét is azáltal, hogy proaktívabban 

figyelmeztetik őket az adatközpontban bekövetkező 

biztonsági eseményekre, vagy figyelmeztetik az 

adatközpont NOC-ját és/vagy SOC-ját a hálózati 

torlódással vagy potenciális jogsértéssel kapcsolatos 

problémákra. 

A mesterséges intelligenciában rengeteg lehetőség 

rejlik, de azt láthatjuk, hogy a korai kísérletek 

elmaradhatnak a várakozásoktól (ahogy ez 

gyakran előfordul). Időbe fog telni, amíg megtaláljuk 

a csiszolatlan gyémántokat, és általában minél 

specifikusabb a felhasználási eset, annál pozitívabb 

lesz az eredmény. 

A mesterséges intelligenciába való befektetés 

mellett a szervezeteknek be kell ruházniuk a 

személyzet továbbképzésébe és felvételébe is, 

hogy a technológiát integrálni és működtetni tudják 

a kívánt üzleti eredmények legjobb elérése érdekében. 

Ma az iparágban vérszegény az AI-szakértők 

száma. Ahogy a szervezetek egyre világosabbá 

válnak azzal kapcsolatban, hogy miként lehet az AI-t 

konkrét üzleti problémák megoldására alkalmazni, 

várhatóan több ezzel kapcsolatos képzésre fognak 

pénzt szánni a csapataik számára. 

Az adatközpontok rackjeinek 

több energiát kell biztosítani 

Bár azt jósoltuk, hogy az adatközponti rackeknek 

2023-ban több energiára lesz szükségük, ez még 

a vártnál is gyorsabban növekedett a GenAI és a 

nagyobb sűrűségű telepítések gyors terjedése, 

valamint a piacra kerülő, több energiaigényes 

általános számítási (CPU) processzorok miatt. 

A racksűrűség pedig 2024-ben csak növekedni 

fog. Az adatközpont-szolgáltatóknak fejlett hűtési 

technológiákat kell alkalmazniuk, és új tervezési 

sémákat kell fontolóra venniük, hogy lépést tudjanak 

tartani a következő generációs technológiával. 

A folyadékhűtési technológiák 

iránti érdeklődés nő 

Nem titok, hogy a léghűtésnek megvannak a maga 

korlátai, különösen a nagyobb sűrűségű telepítéseket 

tekintve. Ennek ellenére a levegő még mindig 

megfelel számos megvalósítás hűtési igényeinek, 

és bár a folyadékhűtés felé való fejlődés minden 

bizonnyal egyre nagyobb teret nyer, a gyors elterjedés 

még néhány évet várat magára az előzetes 

beruházások és az ilyen megoldások jelenlegi adatközpont-infrastruktúrába 

való telepítésének bonyolultsága 

miatt. 



költségmegtakarításokat, amelyekből más szervezetek 

is tanulhatnak és követhetik őket. Ez pedig már 

túlmutat egy elméleti játékon. 

Bár a nyilvános felhő továbbra is növekedni fog, 

az elfogadás 2024-ben szelektívebb lesz, mivel a 

szervezetek egyre inkább megfontolják a hibrid 

megoldásokat és a felhő-szerű opciókat – például a 

csupasz vas mint szolgáltatás (BmaaS) – amelyek a 

nyilvános felhő rugalmasságát és skálázhatóságát 

a privát ajánlatok költségeinek kiszámíthatósága és 

ellenőrzése mellett biztosítják számukra. 

Ma még csak a legfejlettebb vállalatok és szolgáltatók 

alkalmazzák ezeket a technológiákat. Az 

érdeklődés azonban az egekbe szökik, és az új 

megoldások és az újszerű megközelítések debütálása 

miatt egyre könnyebbé és gyakoribbá válik 

a bevezetés. Ebben a kategóriában 2024-ben határozott 

növekedést fogunk látni, de a későbbiekben 

meredekebb emelkedésre számíthatunk, amint a 

technológia szabványosítása és az OEM-támogatás 

fokozódik. 

A datacenter lassan, de biztosan 

győzni fog a felhő-újrakalibrálás 

versenyben 

2023-ban sok szervezet megtapasztalta a pénzügyi 

fájdalmát annak, hogy az előző néhány évben 

„mindent beletolt” a nyilvános felhőbe. Most 

döbbennek rá, hogy esetleg változtatniuk kell, 

beleértve bizonyos munkaterhelések áttelepítését 

privát felhőbe vagy (részben) visszatérni az on-prem 

megoldásokhoz. 

Bár látni a felhő újrakalibrálás felé való elmozdulást, 

nem valószínű, hogy ez olyan volumenben és 

sebességgel történik, mint ahogyan az elvárt, tekintettel 

az ezzel járó összetettségre. Látható azonban, 

hogy a nagy márkák is átállnak erre a lépésre, és 

ők diktálják a játékszabályokat, valamint a mérhető 

Az adatok közelsége 

egyre fontosabbá válik 

Ami a mesterséges intelligenciát, a gépi tanulást 

és a nagy teljesítményű számítástechnikát illeti, az 

adatokat a legtöbb esetben, különösen az MI tanításhoz, 

célszerű nagyon közel tartani a számítási 

teljesítményhez. A múltban a szervezetek csak el 

akarták indítani a projektjüket, ezért úgy döntöttek, 

hogy a nyilvános felhőben pörgetik fel, és később 

találják ki a megoldást – ami addigra gyakran költséges 

döntésekhez vezetett. Most itt az ideje, hogy 

egyes szervezetek kitalálják, hogyan hozhatják 

vissza a munkaterhelést a privát felhőbe vagy a 

célzott AI-felhőkbe a teljesítmény és a költséghatékonyság 

növelése érdekében. 

Összefoglalás 

Visszatekintve a 2023-ra vonatkozó előrejelzésekre, 

egy olyan van, amely minden bizonnyal áttevődik 

2024-re: Az AI/ML-kiadások és -alkalmazás a 

makrogazdasági ellenszél ellenére is növekedni fog. 

A GenAI óriási lehetőséget kínál az adatközpont-ipar 

számára, hogy közvetítőként és katalizátorként 

szolgáljon a technológiai változások és az innovációs 

áttörések számára. Ahogyan a Forrester Research 

nemrégiben megjegyezte: „Dinamikus változások 

zajlanak a technológiai infrastruktúra területén, 

amelyeket az üzleti követelményekben bekövetkező 

változások hajtanak, és amelyek hatással vannak 

az adatközpontra, a távmunkára, az edge computingra 

és a konnektivitásra.” Izgalmas időszak ez az 

adatközpont-üzemeltetésben és kíváncsian várja az 

iparág, mit hoz ez év. 


2024-ben a 

kiberbiztonság 

terén a NIS2 és 

a DORA rendeletek 

követelményeinek 

bevezetése és 

működtetése, 

valamint az AI 

és ML alkalmazásának 

növekedése 

jelentős 

hatással lesz. 

RÓNASZÉKI PÉTER 

ügyvezető, 

FORTIX Consulting 


BIZTONSÁG 

2024: A kiberbiztonsági 

kihívások éve 

2024 kritikus év a kiberbiztonság terén, a kiberbűnözés növekedése ijesztően magas 

kockázatot jelent a vállalkozások számára és folyamatos kihívást jelent a védelemmel 

foglalkozó szakembereknek. Az Európai Unió rendeletei, mint a NIS2 és a DORA, jelentős 

változásokat hoznak, valamint az átfogó információbiztonsági kontrollok és a tudatosítás, 

oktatás szerepe is egyre fontosabbá válik. 

A 

számos fenyegetés közül az egyre 

kifinomultabb adathalász és zsarolóvírus 

támadások a legkiemelkedőbbek, 

amelyek egyrészt az emberi 

hiszékenységet használják ki, másrészt 

pedig a sokszor védtelen infrastruktúrákat. 

E kihívások fényében elengedhetetlen, hogy 

a szervezetek megerősítsék védelmüket és 

elősegítsék a kiberellenálló kultúra kialakítását. 

Ezért a hatékony megelőző intézkedések 

bevezetése kulcsfontosságú digitális 

identitásunk és eszközeink biztonságának 

megőrzése érdekében. 

Új EU rendeletek: 

NIS2 és DORA 

A NIS2, az EU hálózat- és információbiztonsági 

irányelve, szigorúbb követelményeket 

állít fel a létfontosságú infrastruktúrák 

számára, valamint egyben kiterjeszti a 

hatályát olyan szektorokra is, mint az 

élelmiszeripar vagy egészségügy. A követelmények 

tartalmazzák a kibervédelmi 

intézkedések megerősítését, az incidensbejelentési 

kötelezettségek kiterjesztését és 

a nemzeti hatóságok szerepének növelését. 

A DORA (Digital Operational Resilience 

Act) kifejezetten a pénzügyi ágazat digitális 

rezilienciáját szolgálja. Ez az intézkedés az 

információtechnológiai kockázatkezelési 

stratégiák erősítésére, a harmadik féltől 

származó kulcsfontosságú szolgáltatások 

szigorúbb felügyeletére, valamint a kiberbiztonsági 

incidensekre való gyors és hatékony 

válaszadásra összpontosít. 

Kiberbiztonsági trendek 

A távmunka és a hibrid munkakörnyezetek 

elterjedése továbbra is fennáll, ami kiterjeszti 

a támadási felületet és új biztonsági 

kihívásokat vet fel, mint például az otthoni 

hálózatok és akár az IoT-eszközök biztonságának 

kérdése. 

A mesterséges intelligencia (AI) és 

a gépi tanulás (ML) technológiák egyre 

szélesebb körben kerülnek integrálásra 

a kiberbiztonsági rendszerekbe, amelyek 

így hatékonyabban és gyorsabban képesek 

felismerni a fenyegetéseket. Ugyanakkor 

az AI technológiát alkalmazó támadások 

fajtái és száma is növekszik, ami új kihívások 

elé állítja az információbiztonsági 

szakembereket. 

A Ransomware-as-a-Service (RaaS) 

modell továbbra is domináns marad a 

kiberbűnözésben. Ez a modell lehetővé 

teszi a támadók számára, hogy előre 

elkészített zsarolóvírusokat használjanak, 

csökkentve ezzel a technikai akadályokat. 

További veszély, hogy szolgáltatásként 

vásárolva már átlagfelhasználók számára 

is elérhető, ezért a zsarolóvírus jellegű 

támadásokhoz már nem szükséges mély 

informatikai tudás. A támadók egyre 

inkább célzott támadásokat hajtanak majd 

végre, kiválasztva azokat a cégeket és 

szervezeteket, ahol a legnagyobb a fizetési 

hajlandóság. 

Ahogy a vállalatok egyre inkább a 

felhőalapú infrastruktúrára támaszkodnak, 

a felhőbiztonság kiemelt 

fontosságúvá válik. A felhőszolgáltatók 

biztonsági protokolljainak megerősítése, 

valamint a felhasználók tudatosságának 

növelése kulcsfontosságú lesz a biztonságos 

felhőhasználat érdekében. 

Az IoT-eszközök széles körű elterjedése 

új biztonsági kihívásokat vet fel. Az 

okoseszközök gyakran kevésbé védettek, 

és ezáltal könnyű célponttá válnak a 

kiberbűnözők számára. A gyártóknak és 

a felhasználóknak egyaránt fokozniuk kell 

az eszközök biztonságát. 

Oktatás és tudatosság 

A digitális higiénia és az oktatás kulcsfontosságú 

a kiberbiztonsági kihívások 

kezelésében. A vállalatoknak és az egyéneknek 

egyaránt folyamatosan tájékozódniuk 

kell a legújabb fenyegetésekről 

és a legjobb gyakorlatokról. A tudatosító 

programok, a szakmai képzések 

és a folyamatos tájékoztatás segíthet a 

dolgozók kiberbiztonsági tudatosságának 

növelésében. Az oktatási intézményeknek 

(az általános iskolától az egyetemekig) és 

a vállalatoknak egyaránt fontos szerepet 

kell vállalniuk a kiberbiztonsági készségek 

fejlesztésében. A kiberhigiénia és 

a tudatosság növelése továbbra is kulcsfontosságú 

lesz. 

Összegzés 

2024-ben a kiberbiztonság terén a NIS2 

és a DORA rendeletek követelményeinek 

bevezetése és működtetése, valamint 

az AI és ML alkalmazásának növekedése 

jelentős hatással lesz. A távmunka 

által teremtett új kihívások és az oktatás 

szerepének növekedése további fontos 

tényezők. A vállalatoknak és szervezeteknek 

alkalmazkodniuk kell ezekhez a 

változásokhoz, hogy megőrizzék adataik 

biztonságát és ellenállóképességüket a 

kiberfenyegetésekkel szemben. 

A kiberbűnözés növekedése ijesztő 

méreteket ölt és magas kockázatot jelent 

az üzleti vállalkozások számára, folyamatosan 

kihívást jelentve ezzel a biztonsági 

szakembereknek. 


BIZTONSÁG 

Mik kellenek az open source 

komponensek biztonságának 

fenntartásához? 

A vállalatoknak muszáj kiemelt figyelmet fordítaniuk a szoftvereikben rejlő 

sebezhetőségekre, mivel akár egyetlen biztonsági rés is kaput nyithat a kiberbűnözők 

előtt a rendszereikhez. Ha el akarják ezt kerülni, minden általuk fejlesztett szoftvert 

rendszeresen át kell vizsgálniuk és javítani, ha sérülékenységet találnak. A hibakeresést 

fontos kiterjeszteni a szoftverekben található open source komponensekre is, mivel 

az alkalmazások több mint 90 százaléka tartalmaz ilyen összetevőt. A Micro Focus 

szakértői arra mutattak rá, hogy a megfelelő, fejlett megoldásokkal automatizálható és 

egyszerűsíthető a folyamat, a tesztelés és a javítás pedig zökkenőmentesen beilleszthető 

a szoftverfejlesztési ciklusba. 

Az üzleti életben gyorsan változnak a 

trendek és az elvárások, ami arra készteti 

a szoftverfejlesztő csapatokat, hogy 

olyan agilis gyakorlatokat alkalmazzanak, mint 

például a DevOps, hogy lépést tudjanak tartani az 

új igényekkel. Ezek az új megközelítések azonban 

nagy nyomást gyakorolnak a fejlesztőkre az alkalmazások 

gyorsabb létrehozásával és kiadásával 

kapcsolatban, akik ezért gyakran használnak nyílt 

forráskódú komponenseket annak érdeklében, 

hogy időt takarítsanak meg, és sikeresen teljesíteni 

tudják a kitűzött célokat a rövid szoftverkiadási 

ciklusokon belül. Az open source összetevők 

használatával ugyanis nem kell teljesen a nulláról 

kezdeniük a fejlesztést, hanem “mindössze” annyi 

a dolguk, hogy hozzáadják a szükséges funkciókat 

tartalmazó komponenst a saját kódjukhoz. 

Ez a megközelítés felgyorsítja a folyamatokat, és 

egyúttal a költségeket is csökkenti. 

A biztonság kérdéses 

A nyílt forráskódú komponensek ugyanakkor 

kockázatokat is hordozhatnak magukban, hiszen 

előfordulhatnak bennük biztonsági rések akár már a 

fejlesztés kezdetétől fogva, és a későbbiekben is fény 

derülhet egy-egy hibára. A szoftveres ellátási láncok 

menedzsmentjével foglalkozó Sonatype vállalat 

legutóbbi Open Source Index jelentése szerint a 

nyílt forráskódú projektek mindössze 11 százalékát 

tartják karban aktívan. A felmérés szerint átlagosan 

8-ból 1 nyílt forráskódú letöltésnél jelen vannak 

már ismert kockázatok, bár a sebezhető verziók 96 

százalékánál rendelkezésre állt javított verzió. 

Vizsgálat profi eszközökkel 

Az open source komponensek biztonságát tehát 

ugyanúgy érdemes vizsgálni és rendszeresen tesztelni, 

mint a saját fejlesztésű kódokét. Léteznek erre 

professzionális eszközök, köztük például a Sonatype 

megoldása, amely automatizálja a nyílt forráskódú 

eszközök vezérlését és vizsgálatát a teljes szoftverfejlesztési 

ciklusban. 

A termék ráadásul integrálható a Fortify profeszszionális 

alkalmazásbiztonsági teszteszközökkel, 

amelyek az egyedi fejlesztésű kódok teszteléséről 

gondoskodnak. A Fortify Static Code Analyzer az 

egyedi fejlesztésű forráskód statikus elemzésével 

képes azonosítani a biztonsági réseket, és rangsorolja 

is a hibákat fontosság szerint, hogy a kritikus 

sérülékenységeket javíthassák először. A Fortify 

Software Composition Analysis pedig automatizált 

módon vizsgálja a kódot az open source komponensek 

sérülékenységei után kutatva, és az eredményeket 

kiterjedt sebezhetőségi adatbázisokkal 

veti össze, amelyeket magas szintű gépi tanulásra 

támaszkodva, szakértő kutatók tapasztalatával 

kiegészítve tartanak naprakészen. 

A Sonatype megoldása és a Fortify termékcsalád 

együtt átfogó képet ad a szoftverekben található, 

egyedi fejlesztésű kódok és a nyílt forráskódú 

komponensek biztonságáról. Ehhez elég egy vizsgálatot 

lefuttatni, melynek eredményei a vezérlőpulton 

jelennek meg összesítve. Az eszközök egymással 

együttműködve holisztikus megközelítést tesznek 

lehetővé a különféle hibák javításához, és zökkenőmentesen 

integrálhatók a DevOps folyamatokba, így 

lehetővé teszik a kockázatok proaktív kezelését a 

szoftverfejlesztési ciklusok összes fázisában. 

Az open source 

komponensek 

vizsgálatáról 

szóló videó 

a QR kód alatt. 


BIZTONSÁG 

Edutus az első: 

szupergyors internet az oktatásban 

Eredményesen vizsgázott hazánk első Wi-Fi 7-es szabványnak megfelelő vezeték nélküli 

internetes hálózata az Edutus Egyetemen. A TP-Link legfejlettebb okosfelhő alapú Omada 

megoldásaira épülő rendszer garantálja a világháló korábban elképzelhetetlenül gyors és 

megbízható elérését. 

A 

TP-Link alig egy esztendeje mutatta 

be következő generációs, Wi-Fi 7-es 

szabványú eszközeit, az Omada 

EAP termékcsalád első mintarendszere 

pedig már szolgálatba is állhatott a magyar 

felsőoktatásban. Az Edutus Egyetem budapesti 

Falk Miksa utcában álló épületét 

kiszolgáló rendszer az elmúlt hónapokban 

lezajlott végső tesztelések és finomhangolások 

során mutatott stabil működésével 

bizonyságot tett felsőfokú tudásáról. 

Hallgatók kérték 

„Az Edutus Egyetem fenntartója a hallgatók, 

az oktatók és egyéb munkatársak sokasodó 

észrevételei nyomán, 2023 derekán határozott 

az oktatásban fontos szerepet betöltő, 

egyúttal az intézmény rendezvényeinek 

lebonyolításában meghatározó Edutus 

Ház vezeték nélküli internetes hálózatának 

fejlesztéséről. A TP-Link hazánkban 

egyelőre egyedülálló, a legkorszerűbb 

megoldásokat felvonultató Wi-Fi 7-es 

rendszerének kiépítésével a döntéshozók a 

jövőbe fektettek” - vélekedett Némethné Dr. 

Gál Andrea. 

Az egyetem rektora úgy számol, a világ 

vezető hálózati eszköz gyártójának élvonalbeli 

berendezéseiből felépülő új internetes 

infrastruktúra képességei messze 

felülmúlják a korábbi lehetőségeket, 

túllépnek a jelenlegi igényeken, így szolgálatba 

állításuk hosszú évekre megteremtette 

az alapot a színvonalas intézményi 

szolgáltatások biztosításához. 

A rektor álláspontját támasztják 

alá a TP-Link Wi-Fi 7-es hálózatának 

működésével kapcsolatos első tapasztalatok 

is. Az egyetem Falk Miksa utcai 

épületében az elmúlt években fokozódó 

Edutus Egyetem Budapest belvárosában 

álló történelmi épületében. A 12 Omada 

EAP770-es Access Point, valamint az 

ezeket kiszolgáló routerek és switchek 

telepítése néhány nap alatt lezajlott, a 

rendszer a beállítását követő részletes 

tesztelés óta zavartalanul ellátja feladatait. 

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 

a látogatók az Edutus Ház két szintjén, 

akár a 100 fő befogadására képes előadó-, 

illetve konferenciateremben, a 30-40 

fős workshop termekben, az intézmény 

irodáiban, sőt, még a kávézóban is 

igénybe vehetik a legfejlettebb internetes 

szolgáltatásokat. 

Az Omada EAP770-es hálózati elemekből 

felépülő 320 MHz-es sávszélességű, 

háromsávos, tehát a 2,4, az 5, valamint a 

6 GHz-es frekvenciatartományt egyaránt 

teljes egészében kihasználó rendszer 

a ma elérhető hálózatok sebességének 

akár kétszeresére, azaz 11 Gbps-os átviteli 

sebességre is képes lehet. Ez azt 

jelenti, hogy az Edutus Egyetem hallgatói, 

látogatói és munkatársai videohívásokat 

bonyolíthatnak, vagy online konferenciákon 

vehetnek részt az új Wi-Fi által lefedett 

területen. 

problémát jelentett az internetes szolgáltatások 

fenntartása, a hallgatók, 

valamint a munkatársak folyamatosan 

panaszkodtak a vezeték nélküli hálózathoz 

csatlakozás nehézségei, illetve az újra és 

újra megszakadó adatkapcsolatok miatt. 

Az Omada megoldásokra épülő új hálózat 

bekapcsolása óta azonban a fennakadások 

megszűntek, az egyetem 2023 utolsó két 

hónapjában lezajlott programjain hosszú 

esztendők óta először nem fogalmazódtak 

meg kifogások a világháló elérése 

kapcsán. 

A minőség receptje 

A TP-Link Wi-Fi 7-es infrastruktúrája 

zökkenőmentesen vette át elődje helyét az 

Előnyben az oktatás 

A TP-Link mintarendszere képességeivel 

nem pusztán az Edutus Egyetem intézményi 

szolgáltatásainak színvonalát javítja, hanem 

hozzájárul a korszerű oktatási megoldások 

alkalmazásához is. Az Omada EAP 770-es 

hálózati eszközök a többi között megkönynyítik 

az előadásokon használt digitális 

táblák alkalmazását, így a Wi-Fi 7-es rendszerhez 

csatlakozó érintőképernyők a stabil 

és rendkívül gyors adatkapcsolat révén 

segíthetik a mozgóképes prezentációkat 

használó előadók munkáját. 

Az okosfelhő alapú infrastruktúra ezen 

felül lehetővé teszi az előremutató interaktív 

szakmai anyagok felhasználását is. 

Az Edutus Egyetem rendezvényeinek hallgatósága 

a belső hálózatot használva tehet 

fel kérdéseket az előadóknak, az érdeklődők 

részt vehetnek különféle digitális 

szavazásokon, vagy online fogalmazhatják 

és oszthatják meg véleményüket. 


ÜZLET 

IT-kiadások 2024-ben: 

három fő trend 

Hogyan racionalizálhatják a vállalatok a működésüket, 

és hogyan nyithatnak új növekedési utakat 2024-ben? 

Christoph Nagy, a SecurityBridge 

vezérigazgatója részletesen bemutatta, 

hogy mire számíthatunk a 

2024-es év változó környezetében. Belemerült 

az infrastruktúra jövőjébe, az AI-vezérelt 

szoftverekbe és a kiberbiztonságba a 

fenntartható digitális korszak szempontjából. 

Egyre fontosabbá válik az IT-n belüli 

potenciális fejlesztések mérlegelése. E 

fejlesztések némelyike olyan terület, amely 

jelentős befektetést igényel az informatikai 

költségvetés kezelőitől 2024-ben. 

Három fő kategóriát látott: infrastruktúra, 

szoftverek és alkalmazások, valamint 

kiberbiztonság. A technológia gyors 

fejlődése miatt az egyes ágazatokon belül 

számos trend alakulhat ki, amit nem lehet 

kimerítően lefedni, így inkább egy nagykép 

rajzolódik ki előttünk a szakembernek 

köszönhetően. 

1. Kiberbiztonság 

Ez a kulcsfontosságú kategória az informatikai 

eszközök védelmére összpontosít, és 

magában foglalja a kiberfenyegetések elleni 

védekezést célzó gyakorlatokat, eszközöket 

és irányelveket. Ide tartozik a hálózat-, az 

alkalmazás- és az üzemi biztonság, valamint 

az adatvédelem és az adatintegritás 

biztosítását célzó intézkedések. Mérettől 

függetlenül minden vállalkozásnak állandó 

kiberfenyegetésekkel kell szembenéznie. 

Azonban egyre több cég és vállalat 

alkalmaz proaktív biztonsági intézkedéseket, 

amely tendencia a világszerte 

növekvő számú szabályozás és a kockázatok 

egyre kifinomultabbá válása miatt alakul ki. 

2024-ben az informatikai részlegek valószínűleg 

a következő három meghatározó 

területre összpontosítják kiberbiztonsági 

költségvetésüket: 

Fejlett fenyegetések felderítése és elhárítása: 

A beruházások valószínűleg olyan 

automatizált és intelligens rendszerekre 

összpontosítanak majd, amelyek képesek 

előre jelezni, észlelni és reagálni a kiberfenyegetésekre 

valós időben, az AI és a gépi 

tanulási technológiák felhasználásával. 

Felhőbiztonság: Ahogy a szervezetek 

áttérnek a felhőszolgáltatásokra, jelentős 

erőforrásokat fognak elkülöníteni a felhőinfrastruktúrák 

biztonságára. Ezek az erőforrások 

magukban foglalják a titkosítás, a 

személyazonosság- és hozzáférés-kezelés, 

valamint a felügyelet eszközeit a jogsértések 

elleni védelem és a megfelelőségi 

előírások teljesítése érdekében. 

Az alkalmazottak biztonságtudatossága 

és képzése: Felismerve, hogy az 

emberi hiba jelentős sebezhetőséget jelent, 

az informatikai részlegek prioritásként 

fogják kezelni az átfogó képzési programok 

finanszírozását, hogy az alkalmazottak 

felismerjék és megelőzzék az olyan kiberfenyegetéseket, 

mint az adathalászat és a 

social engineering incidensek. Továbbá a 

tudásbeli hiányosságok áthidalása kritikus 

fontosságúvá válik a szervezetek számára, 

különösen az IT-biztonsági szakértők 

szűkössége miatt. 

2. Szoftverek 

és alkalmazások 

Ide tartozik a szoftverek minden típusa, az 

operációs rendszerektől a kritikus vállalati 

alkalmazásokig. Emellett ez a kategória az 

on-prem hardvereken és a felhőben futó 

programokat és működési környezeteket is 

felöleli. Az alapvető rendszerszoftverektől 

kezdve a speciális alkalmazásokig, adatbázisokig 

és vállalatirányítási (ERP) rendszerekig 

mindenről szól. 

Az irodai és az ERP-alkalmazások 

jelentős, nyelvi modell alapú másodpilóták 

használatára fognak szorulni. Az 

SAP például bejelentette az SAP Joule AI 

Co-Pilotot, a természetes nyelvet használó, 

generatív mesterséges intelligencia alapú 

irodai asszisztenst. A Microsoft az Office365 

kínálatán belül már kiadott egy társfunkciót 

több irodai alkalmazáshoz. 

A szoftverek és alkalmazások területén 

2024-re az informatikai részlegek legjelentősebb 

kiadásai a következőkre irányulnak 

majd: 

ERP-rendszerek: A szervezeteknek 

intenzíven rá kell fordulniuk az ERP-rendszerekre, 

hogy integrálni és kezelni tudják 

a pénzügyi, az ellátási lánc, a működés, 

a jelentéstétel, a gyártás és a humánerőforrás 

tevékenységeket. A kiadásaik 

azonban az ERP bevezetési projektekre és 

frissítésekre vagy migrációs kezdeményezésekre, 

azaz az SAP S/4HANA-ra fognak 

irányulni. Továbbá arra lehet számítani, 

hogy az első beruházások az ERP-szállítók 

által biztosított AI Co-Pilot funkciókra vonatkoznak 

majd. 

Kiberbiztonsági szoftverek: A fenyegetések 

fokozódása miatt jelentős 

beruházások várhatóak a biztonsági 

szoftvermegoldásokba, beleértve a fejlett 

végpontvédelmet, a személyazonosság-kezelést 

és a fenyegetések felderítésére 

szolgáló platformokat. 2024-re az átfogó 

kiberbiztonsági platformmegoldások 

jelentős növekedését és a különálló megoldások 

csökkenését prognosztizálják. Ez az 

előrejelzés a kiberbiztonsági területen a 


ÜZLET 

munkaerő és a szakértelem iránti nagyobb 

szükségleten alapul. A számos különálló 

megoldás fenntartását egyre inkább 

tehernek tekintik, ezért a döntéshozók 

várhatóan a széles spektrumú biztonsági 

platformokat részesítik előnyben a szűken 

vett megoldásokkal szemben. 

Kollaborációs és távmunkaeszközök: 

Mivel a távmunka továbbra is elterjedt, a 

távolról dolgozó csapatok közötti együttműködést, 

kommunikációt és termelékenységet 

lehetővé tevő szoftverekre fordított 

kiadások továbbra is prioritást élveznek. 

A kollaborációs és távmunka-eszközök közé 

tartoznak a videokonferenciák, az azonnali 

üzenetküldés, a projektmenedzsment és a 

megosztott munkaterületek. 

3. Infrastruktúra 

Az infrastruktúra magában foglalja az informatikai 

rendszerek minden fizikai elemét, 

például a szervereket, a tárolókat, a hálózati 

eszközöket és az adatközpontokat. A 

felhőalapú számítástechnikai infrastruktúra 

és a kommunikáció támogatásához szükséges 

hardverekből is áll. 

Ahogy ez a hardver egyre közelebb helyeződik 

az adatforráshoz (IoT, mobileszközök), 

egyre több edge computingra kell számítanunk 

- különösen azokon a területeken, 

ahol a nagysebességű internet nem áll 

széles körben rendelkezésre. Ezen okok 

miatt az edge computing számos új üzleti 

modellt tesz majd lehetővé a vállalkozások 

számára, például a játékokban vagy a virtuális 

valóságban. 

Az infrastruktúra- és hardverágazatban 

2024-ben az informatikai részlegek a következő 

három területen fogják prioritásként 

kezelni kiadásaikat: 

Fenntartható és energiahatékony hardverek: 

A környezeti hatásokkal kapcsolatos 

tudatosság növekedésével az informatikai 

részlegek a nagy teljesítményű, de energiahatékony 

és a fenntartható gyakorlatokat 

szem előtt tartó hardverek beszerzésére 

fognak összpontosítani. Ezek az energiahatékony 

intézkedések magukban foglalhatják 

az adatközpontok energiahatékonyabbá 

tételét célzó korszerűsítéseket is. 

Hálózatbiztonsági hardver: A növekvő 

kiberfenyegetések elleni védekezés érdekében 

jelentős beruházásokra kerül sor 

a fejlett hálózatbiztonsági eszközökbe. 

Ezek az alkalmazások közé tartoznak az új 

generációs tűzfalak, a behatolásérzékelő/ 

megelőző rendszerek és az egységes fenyegetéskezelési 

megoldások. 

Felhőalapú infrastruktúra: Az olyan szolgáltatók, 

mint az AWS, a Microsoft Azure 

és a Google Cloud által kínált tárolási, 

számítási és hálózati képességekre fordított 

kiadások várhatóan növekedni fognak, 

mivel a vállalkozások továbbra is a digitális 

átalakulás irányába mozdulnak el. 

Következtetés: konnektivitás 

és intelligencia 

A 2024-es évben előre haladva az IT-kiadások 

fejlődését egyértelműen a mesterséges 

intelligencia (AI) és a nagy nyelvi 

modellek mély integrációja jellemzi a technológia 

minden területén. Ez a tendencia az 

összekapcsolt és intelligens IT-ökoszisztémák 

felé való elmozdulást jelenti, ahol 

az AI támogatja az innovációt, a működési 

teljesítményt, és annak hajtóereje. 

Konkrétan a felhőalapú számítástechnika 

folyamatos elfogadása és fejlődése 

várhatóan az informatikai költségvetések 

jelentős részét kapja majd, mivel a szervezetek 

igyekeznek kihasználni a felhőkörnyezetek 

skálázhatóságát, rugalmasságát és 

hatékonyságát. 

Az AI elemző és előrejelző erejével 

ötvözve a felhőalapú számítástechnika 

még erőteljesebbé válik, ami a kiberbiztonság, 

az alkalmazások és az infrastruktúra 

terén is előrelépést eredményez. 

Azok a vállalkozások, amelyek ezekbe az 

integrált, mesterséges intelligenciával 

kiegészített felhőplatformokba fektetnek 

be, jó helyzetben lesznek ahhoz, hogy 

növeljék digitális ellenálló képességüket és 

agilitásukat. 

E kulcsfontosságú trendek – egységes 

kiberbiztonsági keretrendszerek, a vállalati 

alkalmazások, például az ERP-rendszerek 

mesterséges intelligenciával támogatott 

másodpilótái, valamint a fenntartható, 

intelligens infrastruktúra – elfogadásával a 

vállalatok racionalizálják működésüket és 

új növekedési utakat nyitnak meg, megteremtve 

a siker zálogát a digitális korban. 


TÉSY 

JÁNOS 

ÜZLET 

Innovációk az élelmiszeriparban 

Hogyan néz ki a jövő az élelmiszertechnológia számára? A DigitalFoodLab francia 

tanácsadócég közzétette a 2024-re vonatkozó éves State of FoodTech Trends jelentését, 

amelyben 28 irányt különített el hat megatrendben. 

Az éves State of FoodTech Trends jelentés 

negyedik kiadása 28 kulcsfontosságú 

tényezőt azonosított az élelmiszerrel 

kapcsolatos technológiákban. Hat nagy kategóriába 

sorolta ezeket és felvázolta, hogy mindegyiknek 

mennyi időbe telik, amíg elér egy 

bizonyos érettségi szintet. A jelentés rámutatott, 

hogy 2024 izgalmas, ugyanakkor bonyolult 

időszak lesz az élelmiszertechnológia számára, 

mivel szokatlanul sok trend van leáldozóban, de 

sok tűnik rendkívül érdekesnek is. Ez azt eredményezte, 

hogy az élelmiszeripari trendek szétszóródtak 

egy görbe mentén, amely a várakozásokat 

méri az idő függvényében – bemutatva, mikor válik 

egy új technológia trenddé, mikor éri el a csúcsát, 

és mikor kezd el hanyatlani. 

Matthieu Vincent, a Digitalfoodlab társalapítója 

elmondta, hogy őt leginkább az ökoszisztémákban 

tapasztalható szélsőségek lepik meg, miszerint 

vannak nagyon felkapott startupok, miközben a 

működő cégek közül elég sokan a kiábrándulás 

szakaszában vannak, ami olyan furcsa helyzetet 

teremt, hogy míg a foodtech ökoszisztéma egy része 

virágzik, addig sok startup a csőd elkerüléséért 

küzd. Hozzátette, az alternatív fehérje trenddel 

kapcsolatban a legszkeptikusabb, mert kétségei 

vannak azzal, hogy a cégek képesek lesznek-e 

fenntartani az emberek érdeklődését. „A probléma 

a hosszú távú fogalmának meghatározásában 

rejlik. Úgy gondoljuk, hogy a legtöbb cég túlígérte 

a tömegtermelés gyors elérésére való képességét, 

így eljöhet a leszámolás időszaka, amikor kiderül, 

hogy mely startupok rendelkeznek a megfelelő 

technológiával, valamint a pénzügyi eszközökkel 

ahhoz, hogy megfeleljenek a vevőknek és a befektetőknek 

egyaránt.” Megjegyezte, hogy a trendeknek 

földrajzi sajátosságaik is vannak. „A jelentésben a 

trendeket globális perspektívából térképezték fel, 

de nyilvánvalóan a hatásuk és az, ahogyan a különböző 

piacokat elérik, óriási eltéréseket fog mutatni. 

Vegyük például az egészséges öregedést szem előtt 

tartó irányzatot – ha a témát az ’egészséges összetevőkre’ 

bővítjük, ez a trend jelenleg már sokkal fejlettebb 

Ázsiában, ahol számos termék van a piacon, 

ráadásul Kínában még a szabályozás is előremozdítja 

a szegmenst.” 

#1 

Az agrotechnika az élelmiszertechnológiai 

ökoszisztéma kritikus eleme. „Több 

minden terel bennünket a fenntarthatóbb 

és ellenállóbb gazdaságok felé, többek között 

a helyben termelt élelmiszerek iránti növekvő igény, 

a kevesebb gazdálkodó és munkaerő, az energiaköltségek, 

az éghajlatváltozással és a termőfölddel 

kapcsolatos aggodalmak” – áll a jelentésben. Ez 

a tendencia két irányba halad: a meglévő gazdaságok 

egyre intelligensebbé és automatizáltabbá 

válnak, a városi, valamint a beltéri és újgenerációs 

gazdálkodás között pedig az előbbiek megelőzik az 

utóbbiakat az érdeklődés, a beruházások és a felvásárlások 

tekintetében. 

A precíziós gazdálkodás egyike a mezőgazdaság 

jövőjét jelentő hat élelmiszeripari trendnek. Az adatgyűjtésen 

és elemzésen alapuló gazdaságirányítási 

koncepció egy jól bevált ökoszisztéma, amely a gazdaságon 

belüli döntéshozatallal és a termékek nyomon 

követhetőségének és minőségének javításával igyekszik 

növelni az élelmiszertermelést. Bár az egyik 

legrégebbi agrotechnikai ökoszisztéma, még éretlen 

és a szoftverekhez, illetve eszközökhöz való általános 

hozzáférés kulcsfontosságú kihívást jelent. 

A farmrobotika eközben az első lépés az autonóm 

megoldásokat alkalmazó mezőgazdaság felé, 

amely mesterséges intelligenciával és gépi tanulással 

dolgozik. A tendencia fejlődése a szakképzett 

munkaerő csökkenéséhez és a fenntarthatósághoz 

kapcsolódik. A városi és beltéri gazdálkodás részben 

az energiaválságnak köszönhetően jelenleg bizonytalan 

megoldás, de ez az ökoszisztéma várhatóan 

olyan üzleti modellek körül fog növekedni, amelyek 

a technológiát helyezik előtérbe a gazdaságok 

üzemeltetőivel szemben. 

Ami a takarmányozásra szánt rovarokat illeti, 

egyre nagyobb a kiábrándultság, mivel az ipari 

létesítmények működtetése bonyolultabb, mint 

korábban gondolták, ugyanakkor a startupok által 

választott rovarok típusa alapján valószínűsíthető a 

gyarapodás. 

Az idei év egyik új trendje a bio inputok, egy olyan 

terület, ahol a vállalatok a szerves és hatékonyabb 

képek forrása: DigitalFoodLab 


ÜZLET 

2024 izgalmas, 

ugyanakkor 

bonyolult 

időszak lesz 

az élelmiszertechnológia 

számára, mivel 

szokatlanul sok 

trend van leáldozóban, 

de 

sok tűnik rendkívül 

érdekesnek 

is. 

tápanyagok új generációját fejlesztik ki. Ez a terület 

még gyerekcipőben jár, de az energiaválság és a 

műtrágyák növekvő költségei lendületet adnak neki. 

Az utolsó és szintén új trend a reziliens gazdaságok 

számára a jövő növényei, amelyek a vetőmag 

minőségének javítását jelentik a betegségekkel 

szembeni ellenálló képesség, a terméshozam növelése, 

a virágzás szabályozása, a tápanyagtartalom 

javítása a betakarítás utáni hosszabb élettartam 

érdekében. A genetikai hibridizáció és a génszerkesztés 

a két leggyakoribb technológia, amelyet a 

startupok alkalmaznak. 

#2 

Az alternatív fehérjék már egy ideje 

egyre népszerűbbek, erre jó okuk 

van. Sokkal környezetbarátabbak és 

az állati eredetű élelmiszerekkel szemben egészségügyi 

előnyökkel járnak, plusz ott van az állatjóléti 

szempont is. Még a növényi eredetű húsok 

eladásainak közelmúltbeli visszaesése ellenére 

is a kategória egésze egyre nagyobb teret nyer. A 

fenntartható fehérje szegmensnek öt fő iránya van, 

amelyek közül a méret, a költségek, a fogyasztói 

elfogadottság és a hatósági jóváhagyás a legfőbb 

leküzdendő akadály, valamint ezen termékek 

iparosításának finanszírozása. A DigitalFoodLab az 

elosztott termelést (bioreaktorok a felhőben, utalva 

a felhőalapú számítástechnika ágazatára) javasolja 

lehetséges megoldásként. 

Az első trend természetesen a növényi alapú 

fehérje, bár ez az irányzat az utóbbi időben némileg 

visszaesett. „Tévesen és kollektíven azt hittük, hogy 

a növényi alapú termékek és az alternatív fehérjék 

egésze készen áll a tömeges elfogadásra” – jegyzi 

meg a jelentés. Az egészséggel, az ízzel és az árral 

kapcsolatos fogyasztói aggályok a legfontosabb 

visszatartó tényezők, de az új létesítmények, az 

átláthatóbb összetételek és az iparági együttműködés 

jobb dolgok eljövetelét jelzik. 

A következő lépés a sejtszintű mezőgazdaság 

– ebben az esetben a termesztett fehérjék – amely 

még gyerekcipőben jár és legalább három-öt év 

választja el attól, hogy piacképes legyen (eltekintve 

a sejtkultúrás hús nagyon korlátozott elérhetőségétől 

az Egyesült Államokban és Szingapúrban). A 

tömeges elterjedés még jóval távolabb van, a legfontosabb 

kihívások (a hatósági jóváhagyást leszámítva) 

az alacsonyabb költségek, a szérummentes 

formulák, a stabil sejtvonalak, a jobb íz és állag, 

valamint a termelés méretnövelése. Nagy létesítmények 

indítása már folyamatban van, 2025-re több is 

működni fog. 

Aztán ott van az úgynevezett alternatív-fehérje 

harmadik pillére: a fermentáció. A precíziós fermentáció 

– a sejttenyésztéshez hasonlóan – trendje 

éppen lendületben van, a legtöbb vállalat a tejfehérjék 

újbóli előállítására összpontosít azáltal, hogy 

a kívánt fehérje genetikai kódját a fermentáció előtt 

beilleszti egy mikroorganizmusba. A szabályozási 

és méretnövelési akadályok (különösen a kazein 

esetében) kulcsfontosságúak itt, az árparitás, valamint 

a gazdák hatékony átállása szintén fontos. 

A biomassza fermentáció eközben szintén a 

csúcson van, az induló vállalkozások vagy olyan 

mikrobákat használnak, amelyek ellenőrizetlen 

környezetben képesek fehérjéket előállítani, vagy 

szén-dioxidot használnak takarmányként fehérjetermékek 

előállításához. Ez hasonló kihívásokkal 

néz szembe, nevezetesen a szabályozási engedélyezéssel 

és az ízletes termékekkel. 

A molekuláris gazdálkodás – amely a növények 

genetikai módosítását jelenti, hogy fehérjéket előállító 

bioreaktorokká váljanak – rendkívül ígéretes 

és jobban skálázható, mint a precíziós fermentáció 

vagy a sejttenyésztés, de még kísérleti szakaszban 

van, az első nagyszabású bejelentések a következő 

két-három évben várhatóak. 

#3 

Az azonnali kiskereskedelem magában 

foglal minden olyan innovációt, 

amely lehetővé teszi a fogyasztók 

számára, hogy gyorsan és hatékonyan, egyetlen 

koppintással hozzáférjenek az élelmiszerekhez a 

képernyőjükről és ez a koncepció kiterjeszthető az 

élelmiszerhulladék elleni platformokra, az etnikai 

élelmiszerpiacokra, az autonóm boltokra és az 

éttermi kiszállításra. Ennél a témakörnél négy 

trendről van szó, amelyek mindegyike túl van a 

hype-on. Az intelligens üzletek upstream koncepciókat 

(raktárak automatizálása), polcra épített 

technológiát (pénztármentes üzletek) és teljes 

automatizálást foglalnak magukban. Az elfogadás itt 

nagyon lassú, az Amazonhoz hasonló nagyvállalatok 

járnak az élen. 

A gyorskereskedelem – amely általában 30 

percnél rövidebb idő alatt történő kiszállítással jár 

kis raktárakból – rengeteg kihívással néz szembe, 

többek között a területi korlátozásokkal és a magas 

munkaerőköltségekkel. „Bár a FoodTech-ben 

gyorsan is mozognak a dolgok, semmi sem közelítette 

meg azt a sebességet, amellyel a gyorskereskedelemmel 

foglalkozó startupok az égig szálltak, 

majd pillanatokon belül összeomlottak” – jegyezte 

meg a DigitalFoodLab, hozzátéve, hogy a piaci 

konszolidációnak és a kézbesítő robotoknak köszönhetően 

továbbra is előfordulhatnak fennakadások. 

Az új kiskereskedők az alapoktól kezdve újra 

feltalálják az élelmiszervásárlást, és csak az online 

csatornákra összpontosítanak. Néhány óriáscég 


ÜZLET 

Az idei év 

egyik új trendje 

a bio inputok, 

egy olyan 

terület, ahol 

a vállalatok 

a szerves és 

hatékonyabb 

tápanyagok új 

generációját 

fejlesztik ki. 

azonos termékeket kínál, mint a hagyományos 

kiskereskedők, de jobbat ígérnek, míg a kisebb újítók 

előfizetésekkel, újrafelhasználható csomagolással, 

‘csúnya’ vagy sérült termékekkel zavarják meg a 

piacot. A legkiforrottabb trend ebben a kategóriában 

az éttermi kiszállítás. Itt még mindig folyik a 

konzultáció, míg a sofőrök státuszának szabályozása 

Európán kívül már nem prioritás. Ezek a cégek az 

élelmiszer-kiszállításba is beléptek, ami életképes 

jövedelmezőségi utat mutat és egyre inkább nélkülözhetetlen 

a vendéglátásban. 

#4 

Az élelmiszer mint gyógyszer már 

jó ideje fejlődik, a korábbi „élelmiszer-személyreszabás” 

irányzatának 

új megjelenési formája, középpontjában az egészség 

és az élelmiszer konvergenciája áll. A két fő pillér a 

receptre felírt termékek és az orvosilag személyre 

szabott ételek. Ezeknek a kezdeményezéseknek 

potenciálisan nagy hatása lehet, de nagyon kevés 

szereplő van a piacon. Az egyik altrendje a tanácsadás 

és az eszközök felé való elmozdulás, amely 

magában foglalja az egészségtesztelő alkalmazásokat 

és az étrendi, valamint táplálkozási 

platformokat. Ez jelenleg leáldozóban van, több 

tudományos alaposságra van szükség ahhoz, hogy 

szélesebb közönséghez jusson el. Az egészséges 

öregedés magában foglalja azokat az összetevőket, 

amelyek segítenek abban, hogy tovább éljünk. 

Az egyik szempont az olyan új összetevők hozzáadása 

a meglévő élelmiszerekhez, mint a genetikailag 

módosított termékek vagy az anyatejből 

származó innovációk, míg a másik kategória a 

feldolgozott élelmiszerek által okozott hosszú távú 

károsodások csökkentésére törekszik. Ez a szegmens 

– egy új trend – igencsak fellendülőben van. 

Az egyik vonal, ami még messze van, a személyre 

szabott táplálkozás – a vizsgálati eredmények 

alapján személyre szabott étrend-kiegészítők vagy 

ételek, valamint az evolutív mikrotáplálkozás. Az 

előbbi esetében az alacsony alkalmazkodóképesség 

a fő probléma, míg az utóbbitól jelenleg a magas 

költségek és a nem meggyőző technológia tartja 

vissza a fogyasztókat. 

#5 

Az élelmiszer-automatizálási ágazat 

bizonytalan helyzetben van. „A startupok 

sok éven át robotkarokat és más 

bonyolult és költséges technológiákat használtak 

az emberi cselekvések utánzására, de ez nem 

működik” – áll a jelentésben. Most az új cél az, hogy 

a szakácsok robotkarokkal történő utánzása helyett 

a gyárakat éttermi méretűre csökkentsék. 

Négy trendről van szó, amelyek közül egyik sincs 

a hype stádiumában. A felhőkonyhák és a virtuális 

éttermek (elsősorban az éttermi márkákat és étlapokat 

létrehozó marketingszakértők) a kiábrándulási 

fázis végéhez közelednek. A virtuális éttermek 

egyre digitálisabbá válnak és márkáikat értékesítési 

eszközként kínálják az éttermek számára, de az 

ágazatot az influencerek tulajdonában lévő márkák 

alkotják. Bár a fellendülésnek még nincs vége, a 

jelentés azt jósolja, hogy a racionalizálás szakasza 

következik, amikor a szegmens néhány szereplő 

kezében koncentrálódik. 

A hype-ból a kiábrándulás felé haladva ide 

soroljuk még a főzőrobotokat, amelyek magukba 

foglalják mindazokat a cobotokat, amelyek képesek 

az alkalmazottakat összetett feladatokban helyettesíteni, 

valamint az automatizált étkezdéket, az 

ételkioszkokat és ételautomatákat. A DigitalFoodLab 

megjegyezte: „Nem oldanak meg valós problémát 


ÜZLET 

és messze vannak attól, hogy nyereségessé 

váljanak: mi értelme van egy 25 000 dolláros 

robotkarral kávét felszolgálni?” Az új megoldások 

az olcsóbb robotokra (valójában 

mechanikus eszközökre) és azok emberhez 

való „szoktatására” összpontosítanak. 

A kézbesítőrobotok a világjárvány után 

váltak kiemelkedővé, de a vártnál kevésbé 

voltak sikeresek, több leállást, leépítést és 

bezárást is tartogattak. Eltart még egy kis 

ideig, amíg a robotokat és drónokat a mindennapi 

életünkben nagy léptékben alkalmazzuk. 

A 3D nyomtatás viszont egy olyan futurisztikus 

technológia, amely végre megtalálta a 

felhasználási területét. A listán új trendként 

szereplő technológia lehetővé teszi a vállalatok 

számára, hogy nagyobb kreativitást 

mutassanak fel, jobban beállítsák az összetett 

termékekben, például a húsban és tenger 

gyümölcseinek alternatíváiban használt textúrát 

vagy összetevőket. 

#6 

A 2024-re vonatkozó élelmiszer-technológiai 

trendek utolsó kategóriája 

az intelligens ellátási láncokhoz 

kapcsolódik, amelyet az élelmiszerpazarlás elleni 

küzdelem, valamint a munkaerőköltségek csökkentése 

és a szabványosítás elősegítése érdekében 

történő digitalizáció hajt. 

A digitális éttermi szolgáltatások – amelyek 

megkönnyítik a foglalást, az online rendeléskezelést, 

a fizetést és a HR menedzsmentet – jelentik itt 

a legkiforrottabb trendet, és a szolgáltatások integrálódásával 

várhatóan folytatódni fognak a felvásárlások 

ezen a területen. Az intelligens csomagolás 

hanyatlóban van, amit az alulfinanszírozottság is 

alátámaszt, annak ellenére, hogy a technológiák 

csökkentik az élelmiszerpazarlást, javítják az eltarthatóságot 

és fokozzák a biztonságot. Az igazi zavart 

a csomagolás helyett a védőrétegek (amelyek távol 

tartják a nedvességet és az oxigént) okozhatják. 

Az újrafelhasználható csomagolás (az intelligens 

csomagolás irányzatától elkülönülő új trend) 

magában foglalja az újrafelhasználható csomagolásokat 

kezelő startupokat vagy a digitális címkékkel 

kombinált gyűjtőhálózat fejlesztését. A szabályozás 

itt döntő fontosságú, az egyszer használatos 

műanyag betiltása ösztönzi az ilyen megoldások 

iránti érdeklődést. 

Egy másik új trend az élelmiszerpazarlás kezelésének 

technikái az egész ellátási láncban – a 

vendéglátástól, az eladatlan élelmiszereken át, a 

polcon lévő megoldásokig – jönnek létre, a hangsúly 

a szoftveres megoldásokra helyeződik át, most 

várhatóan a kiskereskedelmi beszerzésmenedzsment 

felé fejlődik, szem előtt tartva az élelmiszerpazarlást 

és a B2B piacterekkel való összeolvadást. 

Ezek a B2B piacterek a következő új trend, a startupok 

mobilalkalmazások és integrált üzenetküldő 

rendszerek révén digitalizálják a beszállító-bolt 

kapcsolatát. Itt többféle szereplő van, a prominens 

cégek versenye bizonyos fokú kihívást jelent. Végül 

a digitális ellátási lánc a szénszámlálásra és a 

szén-dioxid-mentesítésre összpontosít, a fő kihívást 

az állattenyésztésre és a mezőgazdasági termelésre 

vonatkozó adatok jelentik. A startupok szén-dioxidkredit 

kereskedelmi platformokat is fejlesztenek, 

míg mások az élelmiszereken keresztül segítenek 

tájékoztatni a fogyasztókat a szénlábnyomukról. 

Kiterjedt a lista, rengeteg innovációval, potenciállal 

és kihívással – hogyan alakulnak majd ezek az 

élelmiszer-technológiai trendek 2024-ben? Várnunk 

és figyelnünk kell. 


FEJLÉC 

Bár a fiatalok 

körében az 

Instagram és 

a TikTok a 

nyerő (a 14–25 

éves korosztály 

akár 4 

óránál is többet 

lóg a neten), a 

vállalkozások 

továbbra is, a 

vetélytársaival 

szemben stagnáló 

felhasználószámú 

Facebookon 

kommunikálnak 

a 

legtöbbet. 

MIKLOVICZ NORBERT, 

a Magyar Marketing Fesztivál 

főszervezője 


ÜZLET 

Marketingtrendek 2024: 

social, AI, előfizetés, voice SEO 

és itt a többi újdonság 

2024-ben a marketingben továbbra 

is kulcsszerepet kap a közösségi 

média, azon belül is a rövid 

és könnyen fogyasztható videókon lesz 

a hangsúly, de a rövid videók mellett 

számolni kell a tematikus élő adásokkal 

és a live adások alatti értékesítésekkel is. 

Talán mindezek összessége is hozzájárul 

ahhoz a kutatási tényhez, mely szerint az 

internetfelhasználók 78%-a már a közösségi 

médiát használja elsődleges információforrásként. 

A vállalkozások marketingeseinek 

továbbra sem lesz egyszerű feladatuk. 2024 

az alkalmazkodóképesség és az innováció 

éve lesz. Továbbra is az eszköztár része 

például az influenszermarketing (jelen pillanatban 

a marketingaktív cégek 90%-a használja), 

de a mikro- és nanoinfluenszerek 

felé fog fordulni a piac (10–100 ezer követős 

véleményvezérek). Nemcsak megfizethetőek, 

hanem az ő hitelességük nagyobb, és a 

követőtáboruk is aktívabb. 

Komoly előnyre tehetnek szert azok a 

cégek, amelyek kihasználják, hogy a felmérések 

szerint 2024-re az összes keresés 

közel 63%-a már hangalapú/diktált lesz. De 

kifizetődő a fenntarthatóság és a társadalmi 

felelősségvállalás is, amit a fogyasztók 

66%-a díjaz lojalitással vagy vásárlással 

egy másik „nem felelős” céggel szemben. A 

szakértők a hosszú és mélyreható szakmai 

cikkek új virágkorát jósolják 2024-re (amely 

így hitelesen kitűnhet a rövid tartalmak 

közül), és az sem meglepő, hogy továbbra 

is stabilan az e-mail-marketinget tartják 

az egyik leghatékonyabb marketingcsatornának 

(a marketingesek közel fele). 

„A hagyományos, jogszabályszerű e-mail 

marketinget nem befolyásolják az IT biztonsági 

kategóriába tartozó spam, vírus és 

adathalász-kísérletek. Ez utóbbiak legtöbb 

esetben a bankszámla/kártya adatainkat 

próbálják megszerezni. Nyilván ma már velejárója 

egy cég marketingjének, hogy egy jogi 

(discloure) szöveget elhelyezzen a kommunikációjában 

(weboldal, e-mail), hogy nem 

kér ilyen adatokat e-mailben és telefonon. 

Sajnos ez már a XXI. századi online világnak 

a velejárója” – válaszolta kérdésünkre 

Miklovicz Norbert, a Magyar Marketing 

Fesztivál főszervezője. 

Nagy változás előtt állnak az eddigi 

ügyfélszolgálati chatbotok, amelyeket 

immár az AI (mesterséges intelligencia) 

tudásával felvértezve (pl. betöltött termékinformációk) 

magasabb vásárlási élményt 

nyújthatnak. 

Tovább dübörög szakmai körökben is az 

előfizetéses üzleti modell. Igaz, az amerikai 

átlagot még nem értük el, ott átlag 12 előfizetés 

van háztartásonként, de elkezdődött 

a szakmai, vállalati szegmensekben is a 

megújuló fizetési modellre épülő szolgáltatások 

versenye (pl. előfizetéses szoftverek, 

exkluzív tartalmak, extra szolgáltatások). 

„Az előfizetéses üzleti modell népszerűsége 

különböző generációk között 

változik, és nem minden generáció fogadja 

el egyformán. Általában elmondható, hogy 

az előfizetéses modell jelentősen megnőtt 

népszerűséget élvez az elmúlt években, 

különösen a digitális szolgáltatások és 

termékek terén. A fiatalabb generációk, 

mint a millenials (Y generáció) és a Z generáció, 

gyakran nyitottabbak az előfizetéses 

modellekre, részben azért, mert ezek a 

generációk nőttek fel a digitális technológiák 

között, és hozzászoktak a streaming 

szolgáltatásokhoz, mint például a Netflix 

vagy a Spotify. Ezek a generációk gyakran 

preferálják a hozzáférési modellt a tulajdonlási 

modell helyett, ami az előfizetéses üzleti 

modellek alapja” – részletezte a Computer- 

Trends számára a szakember. 

A magyarországi online kiskereskedelem 

bruttó forgalma némileg (+8,8%) növekedett, 

de a növekedést a hazánkba beáramló 

és jobb vásárlási élményt kínáló külföldi 

shopok hajtják. A tranzakciók több mint 

felénél utánvéttel fizetnek a vásárlók, és 

72%-ban házhoz szállítást kérnek. A magyar 

webáruházpiac 36 ezer webshopot jelent. 

Az átlagos kosárérték 17.200 Ft. A vásárlók 

60%-a 2024-ben már mobilról vásárol. 

A fenti információk a Magyar Marketing 

Fesztivál szervezői által szerkesztett Marketing 

Trendriportból származnak, amely a 

www.marketingtrendriport.hu oldalon bárki 

számára ingyenesen elérhető. Az eddigi 

évek alatt mindig teltházas Magyar Marketing 

Fesztivál 2024. január 25-én, immár 

11. alkalommal – a szervezők közleménye 

szerint –, minden eddiginél erősebb szakmai 

előadásokkal és tematikus termekkel nyitja 

meg kapuit a látogatók előtt. Az esemény 

célja – a hagyományokhoz híven – a 2024-es 

év várható üzleti és marketingtrendjeinek 

bemutatása, a vállalkozások, cégvezetők 

és döntéshozók felkészítése az idei év kihívásaira. 

Emellett kiállítással és moderált 

kapcsolatépítéssel készülnek a szervezők. 

„A kis- és középvállalkozások (KKV-k) 

körében zajló generációváltás jelentős 

hatással van a marketingtrendekre. Ez 

a változás gyakran új perspektívákat és 

megközelítéseket hoz a vállalatirányításba 

és a marketingstratégiákba. Nagyobb a 

digitális fókusz, innovatívabb, merészebb 

technikákat is bevetnek a cégek (pl. TikTok, 

AI). Más lehet a cégnek a kommunikációja 

a lendülete. A generációváltás inkább 

lehetőség egy cég életben” – szögezte le a 

főszervező. 

Arról is kérdeztük Miklovicz Norbertet, 

hogy milyen nehézségek adódtak a szervezésben, 

sikerült-e minden területet lefedni? 

„Igen. A nehézség inkább abból adódik, 

hogy a kb. 80 témát tartalmazó shortlistről 

melyik az a 40-50, amit a színpadra tűzünk. 

A shortlistet piaci megfigyelés és piackutatás 

alapján állítjuk össze. Mondhatni tudományos 

alapokra helyezzük a konferencia 

szervezését. Ebben hiszünk.” 


KIS 

ENDRE 

INNOVÁCIÓ 

IBM 

Kezdődik 

a kvantumhasznosság kora 

A világ legnagyobb teljesítményű kvantumprocesszorát és első, kereskedelmi 

forgalomban elérhető kvantumszámítógépének második nemzedékét jelentette be 

az IBM Quantum Summit konferenciáján. A gyártó ismertette fejlesztési ütemtervét is, 

amellyel tíz éven belül valóra váltja a kvantumcentrikus szuperszámítógépek ígéretét. 

Fotók: Ryan Lavine az IBM számára 

Kvantumhasznosságról akkor beszélhetünk, 

ha egy kvantumszámítógép 

képes megbízható számításokat 

végezni olyan léptékben, amely meghaladja 

a nyers erővel működő – és a számítási 

problémákra pontos megoldásokat 

adó – klasszikus számítási módszereket. 

A múlt év végén, decemberben New 

Yorkban megtartott IBM Quantum Summit 

konferenciáján a gyártó bemutatta az 

ilyen, szolgáltatásra érett, közmű kategóriájú 

(utility-scale) processzorsorozatának 

első tagját, az IBM Quantum Heron 

processzort, amelynek architektúrája 

négy év fejlesztőmunka eredményeként az 

eddigi legnagyobb teljesítményt és legalacsonyabb 

hibarátát biztosítja. 

Ugyancsak a konferencián mutatkozott 

be az IBM Quantum System Two, a 

gyártó első, moduláris kvantumszámítógépe, 

amely az IBM kvantumcentrikus 

szuperszámítógép-architektúrájának 

sarokköve. A Quantum System Two első 

példánya a New York állambeli Yorktown 

városában lépett üzembe, és a támogató 

vezérlőelektronika mellett három 

IBM Heron processzort tartalmaz. A 4,5 

méter magas kvantumszámítógép szinte 

teljes vákuumban, a mélyűrben tapasztalhatónál 

is alacsonyabb hőmérsékleten 

működik. 

Az idei év végére a három Heron 

processzor mindegyike 5 ezer műveletet 

fog végrehajtani egyetlen kvantumáramkörben, 

ami önmagában figyelemre 

méltó teljesítmény. A kvantumáramkör 

olyan számítási rutin, amely kvantumadatokon, 

például qubiteken végzett 

koherens kvantumműveletekből áll. A 

Quantum System Two igazi erejét azonban 

moduláris felépítése adja, amely lehetővé 

teszi a következő 5 évben megjelenő, 

mind nagyobb teljesítményű és hibatűrésű 

kvantumprocesszorokat tartalmazó 

gépek összekapcsolását, így az 

IBM – szintén a konferencián ismertetett, 

kibővített – fejlesztési ütemterve szerint 

a számítógép 2029-ben már 100 millió 

műveletet fog futtatni egyetlen kvantumáramkörön 

belül, 2033-ra pedig ez a 

szám eléri az 1 milliárdot, és a kvantumcentrikus 

szuperszámítógépek kibontják 

a technológia teljes potenciálját. 

IBM Quantum System Two: a gyártó első moduláris kvantumszámítógépe 

Kvantumközmű kutatáshoz 

Tavaly júniusban a Nature tudományos folyóiratban 

jelent meg a mérföldkőnek számító 

tanulmány (Evidence for the utility of quan - 

tum computing before fault tolerance), 

amelyben az IBM Quantum és a Berkeley 

Egyetem kutatói a kvantumhasznosság 

elérését bizonyították. A számítástudományi 

és más kutatók így már a kvantumszámítógépeket 

is használhatják olyan nagyméretű 

számítási problémák megoldására, 

amelyek korábban csak a klasszikus közelítő 

módszerek számára voltak elérhetők 

– méghozzá jellemzően olyan problémaspecifikus 

közelítő módszerek számára, 

amelyeket gondosan az adott probléma 

egyedi struktúráira szabtak. 

Óriási mérföldkő ez a terület történetében, 

mivel a közelmúltig minden kvantum - 

számítógép kis, kísérleti eszköz volt 

csupán, amelyet elsősorban a kvantumszámítás 

tanulmányozására használtak, 

mutatott rá az IBM. A kvantumhasznosság 

korszakába lépünk, ami azt jelenti, hogy 

a ma rendelkezésünkre álló kvantumszámítógépek 

már értékes, hasznos esz - 

közök, azokat a kutatók értelmes tudományos 

problémák megoldására használhatják. 

– Határozottan abban a korszakban 

járunk, amelyben a kvantumszámítógépeket 

eszközként használhatjuk a tudomány 

új határainak feltárására – mondta 

a bejelentések kapcsán Dario Gil, az IBM 

alelnöke és kutatási igazgatója. – Ahogy 

továbbfejlesztjük a kvantumrendszerek 

skálázhatóságát és moduláris architektúráját, 

amelyen keresztül értéket 

teremtenek, tovább növeljük a közüzemi 

kvantumtechnológiai stack minőségét, 

és az felhasználóink, partnereink kezébe 

adjuk, akik egyre összetettebb problémák 

megoldását fogják vele megcélozni. 

Az IBM és a Berkeley Egyetem kutatói a 

127 qubites IBM Quantum Eagle proceszszorral 

bizonyították, hogy a gyártó 

kvantumszámítógépei a már tudományos 

eszközként szolgálhatnak a kémia, a fizika 

és az anyagtudományok problémaköreinek 

kutatásában. Bemutatójuk óta olyan 

szervezetek vezető kutatói, tudósai és 

mérnökei terjesztették ki a kvantumszámítás 

demonstrációit, és erősítették meg 

értékét az eddig feltérképezetlen számítási 

területek feltárásában, mint az Egyesült 

Államok Energiaügyi Minisztériumának 

Argonne Nemzeti Laboratóriuma, a Tokiói 

Egyetem, a Washingtoni Egyetem, a Kölni 

Egyetem, a Harvard Egyetem, a Qedma, 

az Algorithmiq, a Berkeley Egyetem, 

a Q-CTRL, a Fundacion Ikerbasque, a 

Donostia Nemzetközi Fizikai Központ és a 

Baszkföldi Egyetem, valamint az IBM. 

Munkáik között olyan kutatások is szerepelnek, 

amelyek már az új, 133 qubites 

Quantum Heron processzoron futnak, 

ehhez az IBM a felhőben ad hozzáférést. 

Az IBM Heron a kvantumprocesszorok új 

osztályát képviseli, mind teljesítmény, mind 

hibaráta tekintetében ötször jobb a korábbi 


INNOVÁCIÓ 

csúcstartó IBM Quantum Eagle proceszszornál. 

Közműszintű kvantumszámítógépeinek 

flottáját pedig az IBM 2024 

folyamán újabb Heron processzorokkal is 

bővíteni fogja. 

Az IBM Quantum System Two a gyártó 

következő generációs kvantumszámítógéparchitektúrájának 

alapja, amely a skálázható 

kriogén infrastruktúrát és a klasszikus 

futásidejű szervereket moduláris qubitvezérlő 

elektronikával kombinálja. Az új 

rendszer egyben az IBM jövőbeni kvantumcentrikus 

szuperszámítógépeinek építőeleme, 

amelyek architektúrája a kvantumkommunikációt 

és -számítást klasszikus 

számítási erőforrásokkal, valamint egy 

middleware-réteggel ötvözi, amely a 

kvantum- és a klasszikus munkafolyamatok 

megfelelő integrálására szolgál. 

Ugyancsak a konferencián ismertette 

az IBM kiterjesztett fejlesztési és innovációs 

ütemtervét (lásd az ábrát), amely 

a kvantumprocesszorok és az architektúra 

fejlődésének következő tíz évét vetíti 

előre. A moduláris Quantum System Two 

rendszer eszerint a jövőben fokozatosan 

egyre jobban skálázható és jobb minőségű 

műveleteket végző processzorokat kap, 

így a mostaninál is sokkal összetettebb 

és nagyobb méretű munkaterheléseket is 

futtathat. 

Kvantumkódot ír 

a generatív AI 

Hardverei mellett az IBM bejelentette a 

Qiskit 1.0-t, a világ legszélesebb körben 

használt, nyílt forráskódú kvantumprogramozó 

szoftverének első verzióját, amely új 

funkciókkal segíti a számítással foglalkozó 

tudósokat a kvantumáramkörök könnyű 

és gyors végrehajtásában. A gyártó ezzel 

együtt részletezte a szoftver stack következő 

generációjára vonatkozó terveit is, 

amelynek fejlesztésében a stabilitást és 

gyorsaságot adó Qiskit 1.0 fordulópontot 

jelent. A Qiskit Patterns bejelentésével pedig 

az IBM a kvantum-számítástechnika demokratizálását 

célozza, olyan mechanizmusról 

van szó ugyanis, amely a fejlesztők számára 

könnyebbé teszi a kód létrehozását. 

A Qiskit Patterns eszközök gyűjteménye, 

amelyekkel a fejlesztők egyszerűen 

leképezhetik és a Qiskit segítségével 

kvantumáramkörökké optimalizálhatják 

a klasszikus problémákat, majd ezeket 

az áramköröket a Qiskit Runtime segítségével 

végrehajthatják, és az eredmények 

utófeldolgozását is elvégezhetik. 

A Qiskit Patterns és a munkaterhelések 

távoli futtatására szolgáló Quantum 

Serverless segítségével a felhasználók 

a klasszikus és a kvantumszámítást 

integráló munkafolyamatokat hozhatnak 

létre, telepíthetnek és hajthatnak végre 

különböző környezetekben, például a 

felhőben vagy a helyi adatközpontban. 

Mindezen eszközök olyan építőelemeket is 

kínálni fognak, amelyekkel a felhasználók 

könnyebben hozhatnak létre és futtathatnak 

kvantumalgoritmusokat. 

Nem utolsósorban az IBM watsonx vállalati 

AI platformján a generatív mesterséges 

IBM Quantum Heron: az eddigi legnagyobb 

teljesítményű kvantumprocesszor 

intelligencia képességeit is a kvantumprogramozás 

szolgálatába állítja. Az IBM 

Granite modellsorozat finomhangolásával 

a watsonx platformon elérhető generatív AI 

segíteni fogja a Qiskit eszközeivel történő 

kvantumkódírás automatizálását. 

– A generatív mesterséges intelligencia 

és a kvantum-számítástechnika fejlődése 

egyaránt fordulóponthoz érkezik, így a 

watsonx megbízható alapmodell-keretrendszerét 

felhasználva egyszerűsíthetjük 

a kvantumalgoritmusok építését a 

közüzemi szintű alkalmazáshoz – mondta a 

bejelentés kapcsán Jay Gambetta, a gyártó 

IBM Fellow címmel kitüntetett alelnöke. 

– Jelentős lépést teszünk afelé, hogy a 

kvantum-számítástechnika mint a tudományos 

kutatás eszköze szélesebb körben 

elérhetővé váljon, és a felhasználók kezébe 

kerüljön. 

Az IBM Quantum fejlesztési és innovációs ütemterve 


LAJBER 

ZOLTÁN 

INNOVÁCIÓ 

Niklaus Wirthre, 

a szoftvertervezés úttörőjére és 

a Pascal megalkotójára emlékezünk 

89 éves volt a lean szoftverek evangélistája, 9 programozási nyelv és egy operációs 

rendszer kidolgozója. Niklaus Wirth svájci informatikus professzor újév napján halt meg, 

nagyjából hat héttel 90. születésnapja előtt. 

Wirthet méltán ünneplik a Pascal programozási 

nyelv megalkotójaként, de ez csak az 

egyik lépés volt a fontos nyelvek és kutatási 

projektek sorában – a 21655-ös aszteroidát és 

egy számítógép-tervezési törvényt is róla neveztek 

el. 1984-ben elnyerte az informatikai tudomány 

lehető legmagasabb kitüntetését, a Turing-díjat. 

Niklaus Emil Wirth a svájci Wintherthurban 

született 1934-ben, Szent Valentin napját követő 

napon. 1959-ben szerezte meg alapdiplomáját a 

zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán (Eidgenössische 

Technische Hochschule, Zürich, ETHZ), ahová 

később visszatért, és ahonnan fontos kutatásainak 

nagy része származik. 

Élete során többször is országot váltott – 1960- 

ban a kanadai Université Lavalban szerzett mesterdiplomát, 

1963-ban pedig a Berkeley-i egyetemen 

doktorált – a Berkeley Unix, vagy ahogy általában 

ismerik, a BSD hazájában. A következő négy évben 

Kaliforniában maradt, a Stanford Egyetem informatika 

tanszékének adjunktusaként. Ez idő alatt 

dolgozott az első két programozási nyelven: az Euler 

1965-ben, a PL/360 pedig 1968-ban jelent meg. 

Részben ennek a munkának az eredményeképpen 

meghívták az ALGOL programozási nyelv következő 

verzióját tervező munkacsoportba, amely az ALGOL 

60 verziót volt hivatott leváltani. Sir Tony Hoare brit 

informatikussal együtt bemutatta az ALGOL-W nevű 

javaslatot. Ezt azonban elutasították, és Adriaan 

van Wijngaarden összetettebb javaslatából lett az 

ALGOL-68. 

Amint azt C. H. Lindsey a History 

of ALGOL-68 című írásában leírta, 

amikor az ALGOL-W javaslatot elutasították, 

Wirth kilépett a bizottságból, 

és az 1968. novemberi Algol Bulletin 

29-es számában egy erős „zárszót” 

írt, amely olyan gyöngyszemeket 

tartalmazott, mint például: 

„Elővettem az ALGOL-68-ról szóló jelentéstervezetemet 

és megmutattam egy egyetemi oktatónak. 

Elájult.” 

Wirth ekkor fogta a javaslatát, átdolgozta, hogy 

valamivel kevésbé legyen kompatibilis az ALGOL-lal, 

és 1970-ben Pascal néven kiadta. 

Így a Pascal létrejöttének története két, 

egymástól eltérő, párhuzamos hatással bír. A 

Pascal természetesen nagy sikert aratott és a mai 

napig használják. Ennek a történetnek a másik 

oldala azonban az, hogy a túlbonyolított ALGOL-68 

bukás volt: ahogy az ALGOL-60 Forever oldal 

fogalmaz: „Ez a nyelv (Algol 68) teljesen sikertelen 

volt Wirth vonalához képest.” 

Nem túlzás azt állítani, hogy az ALGOL minden 

későbbi programozási nyelvre hatással volt, de a 

Wirth távozása után kiadott verzióval a jelentősége 

erősen csökkent. Ezzel szemben Wirth saját nyelvei 

sikeresek voltak a kutatásban és a kereskedelemben 

is – a Delphi még mindig kapható, 

a Free Pascal projekt pedig most 

adta ki a keresztplatformos Lazarus 

IDE 3.0-s verzióját. Az ALGOL-68 

bonyolultsága azonban megnyitotta a 

lehetőségeket az újabb, egyszerűbb 

nyelvek, például a C, a Simula-67 és 

utódaik, a C++, valamint számos, ezekben megvalósított 

más nyelvek és operációs rendszerek előtt. 

A rivális ALGOL-javaslatok vezetői közötti 

kapcsolatra utalhat az a mód, ahogyan Van Wijngaarden 

bemutatta Wirthet a színpadon az International 

Federation for Information Processing 

kongresszusán 1965-ben. Elmondott egy viccet, 

amely híressé vált: 

„Míg az európaiak általában helyesen mondják ki 

a nevét („Nick-louse Veert”), az amerikaiak mindig 

„Nickel’s Worth”-nek ejtik. Ez azt jelenti, hogy az 

európaiak a nevén szólítják, az amerikaiak viszont az 

értékén.” (szerk: Pascal egyik koncepciója, hogy az 

eljárásoknak a paraméter átadás lehet érték szerint 

vagy cím szerint. Előtte inkább csak a cím szerinti 

átadás volt elterjedt.) 


INNOVÁCIÓ 

Ha Wirth tovább dolgozott volna az ALGOL-on, 

annak hatalmas hatása talán tovább folytatódott 

volna. Hasonlóképpen, ha ragaszkodott volna a jól 

ismert Pascal márkanévhez, későbbi projektjei talán 

felváltották volna azt ahelyett, hogy a párhuzamosan 

maradtak fenn. 

1976-ben megjelent, „Algoritmusok 

+ Adatszerkezetek = Programok” 

(Algorithms + Data Structures = 

Programs) című könyve máig a rendszerszervezés 

és a programozás 

egyik klasszikus alapművének 

számít. A benne leírt egyszerű Pascal 

fordító volt az, ami később Anders 

Heljsberget az első Turbo Pascal 

megírására ihlette. (Anders Heljsberg 

későbbi munkái többek között a C# és 

a TypeScipt nyelvek) 

Szintén 1976-ban Wirth a következő 

nyelvét Modulának nevezte el, 

de 1977-ben gyorsan lecserélte a 

Modula-2-re. Ezt a nyelvet kiegészítette a coroutine-oknak 

nevezett együttműködő folyamatokkal, 

felhasználva korábbi munkatársa, C. 

A. R. Hoare „Communicating Sequential 

Processes” modelljét. (Napjainkban 

ezek az Erlangban, a Go-ban 

és a Clojure-ban is megtalálhatóak). 

Az 1980-as és 1990-es években a 

Modula-2 fontos nyelv volt az egész 

iparágban, még korunk meghatározó eszköze, a 

GNU C fordító aktuális verziója, a GCC 13 is támogatja 

tavaly óta. 

Wirth két egyéves szabadságot (szerk: sabbatical) 

töltött Kaliforniában a Xerox PARC-nál, az elsőt 1976- 

1977-ben, a másodikat 1984-1985-ben. Az ott látottak 

által inspirálva, Zürichbe visszatérve megalkotta az 

ambiciózus Oberon rendszert. Az Oberon egy programozási 

nyelv és egy „csempézett” ablakos fejlesztőkörnyezet, 

valamint egy teljes operációs rendszer, 

amely szintén Oberonban lett megvalósítva. 

Az Oberon kézikönyv bevezetője 

tartalmazza a Wirth-törvény 

néven ismertté vált mondatot, bár ő 

maga szerényen Martin Reisernek 

tulajdonította: 

„Az Oberon rendszerrel szeretnénk megcáfolni a 

Reiser-törvényt, amelyet gyakorlatilag az operációs 

rendszerek minden újabb kiadása megerősített: 

‘A nagy előrelépések ellenére a hardver lassabban 

gyorsul, mint a szoftver lassul’.” 

A projektet nagyon olvasmányosan 

írja le a mindössze 13 oldalas Oberon 

– the Overlooked Jewel írás. Az 

Oberon több utódot is inspirált, köztük 

az Oberon-2-t, az Oberon 07-et és a 

Component Pascalt. 

Az Oberon rendszer egyfajta létbizonyítéka annak, 

hogy egy szoftver hogyan lehet nagyon is erőteljes, 

miközben szinte hihetetlenül 

apró: a 2013-as kiadás belső, 

külső és systools archívumai 

összesen mintegy 4623 sornyi 

kódot tartalmaznak, 262 KB 

szövegben. Ez a teljes Oberon 

környezet: nyelv, fejlesztő 

környezet és operációs rendszer! Ha valakit 

részletesebben érdekel, Wirth egy híres 1995-ös 

tanulmányában, az „A Plea for Lean 

Software” címűben 

magyarázta el 

az ötletet. Vezetésével 

készült 

teljes számítógép 

is, a Lilith 

munkaállomást. 

Személye a beszámolók 

alapján megközelíthető, barátságos 

és szellemes volt. Wirth 

1999 áprilisában vonult vissza, 

bár 2013-ban, nem sokkal 80. 

születésnapja előtt újra megjelent, 

hogy kiadja a Project Oberon 

frissített változatát. 

Munkájában, az általa létrehozott 

nyelvekben és eszközökben, a kisebb, hatékonyabb 

szoftverekért való ékesszóló kiállásában 

– még azokban a projektekben is, amelyekből 

kilépett – szinte mérhetetlen befolyása volt a számítástechnikai 

iparra. Nyilvánvaló, hogy a modern 

szoftveripar nem tanult tőle. Bár ő már nem él, 

munkássága még sok tanulsággal szolgálhat. 

A 21655-ös 

aszteroidát 

és egy 

számítógéptervezési 

törvényt is róla 

neveztek el. 


TÉSY 

JÁNOS 

INNOVÁCIÓ 

Milyen technológiákkal 

találkozhatunk 

idén az éttermekben? 

A technológia időről időre megváltoztatja az éttermi ipart. 

A TikTok ételek, a push-értesítések, a ChatGPT menük és az NFC-fizetés pedig 

még tovább fejlesztette a vendéglátó technológiát. 

Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia 

volt az egyik legfelkapottabb technológiai 

trend az éttermi szektorban, ez 

2024-ben sem változik. Az MI-t már közel egy 

évtizede alkalmazzák a vendéglátóiparban, bár 

kezdetben csak IVR hangmenü rendszereket használtak. 

2020 óta és az akkori események hatására 

azonban a mesterséges intelligencia mindenhol 

újra a technológiai trendlisták élére ugrott, komolyabb 

felhasználási módokkal és az éttermi problémák 

új megoldásaival, valamint az ágazat 

munkaerőhiányának kezelésével. 

Az amerikai Éttermi Szövetség adatai szerint 

2023-ban nem volt egységes a személyzet létszáma 

az egyes éttermi szegmensekben, nagy kihívásokkal 

a teljes kiszolgálást nyújtó éttermek és a büfék 

küzdöttek. A gyorséttermek és kávézók foglalkoztatottságának 

enyhe fellendülése ellenére idén is 

ugyanezt a tendenciát látják: az üzemeltetők 62%-a 

továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, 80%-uk pedig 

egyszerűen nem tudja betölteni a nyitott pozíciókat. 

A mesterséges intelligencia szemszögéből 

azonban még nem veszett el minden remény. Vegyük 

például a Starbucks Deep Brew kezdeményezését. 

A 2020-ban elindított, MI-vel működő megoldás 

nemcsak az éttermek munkaerőigényét jelzi előre, 

hanem a technológia segítségével olyan személyzet 

nélküli feladatokat lát el, mint a berendezések 

karbantartásának ellenőrzése és a leltározás. 

2024-től azt várják, hogy a mesterséges intelligencia 

további kutatása az éttermi ágazat munkaerőhiányának 

megoldásaként szolgálhat, olyan technológiai 

eszközöket kínálva, amelyek felszámolják a 

folyamatos munkaerő-felvétel okozta stresszt. 

Az elmúlt néhány évben a vendégek preferenciái is 

megváltoztak. Olyannyira, hogy George Lessmeister, 

az LGC Hospitality vezérigazgatója és alapítója 

szerint az otthon lett az éttermek fő versenytársa, 

hacsak az iparág nem támaszkodik az új technológiai 

trendekre, hogy fokozza a személyre szabottság 

élményét. A legegyszerűbb módja annak, hogy a 

vendégélmény személyesebb legyen, ha mindezt 

technológiai megoldásokkal támogatják meg. 

Amennyiben ezen a téren a vendég kezébe adjuk a 

hatalmat, akkor maga végezheti a testreszabást: 

frissítheti a rendelését, extra szolgáltatásokat 

adhat hozzá, vagy megváltoztathatja az allergiára 

vonatkozó adatokat és a további preferenciákat. 

A rendelési előzményeik és módosításaik szintén 

elmentésre kerülnek az alkalmazásban. Ez nem 

csak a termékajánlásokat és egyéb javaslatokat 

teszi hihetetlenül egyszerűvé egy étterem számára, 

de az „emlékeznek rám” jóérzését is biztosítja a 

felhasználónak. Egy szimpla újrarendelés gomb azt 

sugallja, ó itt emlékezne a törzsvendégre. 

Joe Guszkowski, a Restaurant Business munkatársa 

szerint a vendégek két fő dolgot várnak az 

éttermi látogatásoktól: kényelmet vagy élményt. 

Az érintőképernyőkön, rendelési 

ajánlásokon vagy más technológiákon 

keresztül történő 

testreszabhatóság tökéletes 

megoldás, amivel mindenki 

nyer: a fogyasztók számára 

vonzó, kényelmes élményt nyújt, 

miközben az éttermek számára 

akár 40%-kal több nyereséget 

is hozhat. 2024-ben várhatóan 

sokkal több étterem ugrik majd rá 

a technológia által vezérelt testreszabási 

trendekre egyedi alkalmazásokkal 

és vendégközpontú 

ajánlásokkal. 

Az éttermi műveletek automatizálása 

a technológia segítségével 

már évek óta az iparág 

radarján van, 2023-ban néhány 

elképzelés ezek közül valósággá 

vált. A Sweetgreen ételelőkészítés 

automatizálására való 

áttérése tökéletes példája ennek 

a trendnek, amelyről beszélünk. 

A Sweetgreen tavaly májusban 


INNOVÁCIÓ 

A legegyszerűbb 

módja 

annak, hogy 

a vendégélmény 

személyesebb 

legyen, 

ha mindezttechnológiai 

megoldásokkal 

támogatják 

meg. 

nyitotta meg első Infinite Kitchenjét, egy robotkonyhát, 

amely automatizált technológiával állítja 

össze az egyes vendégek rendelését az étterem 

valódi alkalmazottai által előkészített hozzávalókból. 

A Restaurant Businessnek adott interjújában 

Jonathan Neman, a Sweetgreen vezérigazgatója 

azt mondta: „Úgy tűnik, a vásárlók szeretik” – ami 

nem meglepő felfedezés, tekintve, hogy az Infinite 

Kitchen technológiája csökkenti a várakozási időt és 

növeli a rendelés pontosságát. 

Az automatizálás egy másik rendkívül sikeres 

példája az önkiszolgáló, érintőképernyős kioszkok. 

Népszerűségük fő oka: az értékesítés növelése és a 

költségek csökkentése. A Yum Brands Habit Burger 

például 10%-kal több eladást ért el a kioszkokon 

keresztül a pénztárgépeshez képest, ami azt tükrözi, 

amit David Gibbs vezérigazgató kiváló profitátáramlásnak 

nevez. A kioszkos rendelés emellett csökkenti 

az extra személyzet szükségességét, így az 

éttermek csökkenthetik a munkadíjakat, miközben 

a meglévő személyzetet felszabadítják, hogy értékesebb, 

a vendégélményre összpontosító feladatokat 

végezzenek. Mivel az automatizálás képes időt, költséget 

és vásárlói stresszt csökkenteni, emiatt arra 

lehet számítani, hogy 2024-ben ugrásszerű növekedése 

várható. 

2022-ben a C+R Research megállapította, 

hogy az amerikaiak átlagosan 219 

dollárt költenek havonta előfizetéses 

szolgáltatásokra, amelyek a zenétől és a 

filmektől kezdve a játékokon át a hírekig 

mindenre kiterjedtek. Ilyen költekező 

vendégek mellett nem volt megdöbbentő, 

hogy a kávézók felugrottak az 

előfizetési szekérre. A Panera Bread 

volt az első, amely kipróbálta ezt a 

modellt, 2022-ben indította el Unlimited 

Sip Club előfizetését. A tagság évi 

119,99 dollárba került, amiért korlátlan 

mennyiségű forró vagy jeges italt lehet 

kapni, ám a Panera mégsem aggódik 

amiatt, hogy az italkiszolgáló üzletmenetükre 

nagy hatással lenne. Miért? Mert amikor 

a Sip Club tagok használták a kedvezményeiket, 

végül zsebből fizettek az extra snackekért minden 

harmadik alkalommal. Amikor a P.F. Chang követte 

példáját egy 6,99 dolláros havi előfizetéssel, amely 

olyan előnyöket kínált, mint az ingyenes kiszállítás, 

az ipar elkezdett nagyobb figyelmet fordítani 

az előfizetési trendre. Rick Camac, az Institute of 

Culinary Education munkatársa szerint ez csak a 

kezdet. „A vásárlók hozzászoktak az előfizetésekhez 

és a rendszeres havi bevétel segít az éttermeknek 

a pénzforgalom fenntartásában.” A vendégek által 

kedvelt megtakarítások és az éttermek garantált 

havi bevételének kombinálásával az előfizetés olyan 

innovatív és izgalmas megoldást kínál, amelyből 

várhatóan sokkal többet fogunk látni 2024-ben. 

Amikor a házhoz rendelések teljes lendületben 

voltak, sokan láttuk, hogy a házunk előtt futárautók, 

biciklik vagy robogók állnak meg, de mi a helyzet 

az olyan technológiákkal, mint a drónok? A fejlett 

kézbesítési rendszerek fejlesztése már folyamatban 

van. Az El Pollo Loco 2021 óta teszteli a drónos 

kiszállítást. Az Air Loco nevű kézbesítési rendszert 

Costa Mesában próbálgatták, csökkentve a klaszszikus 

házhoz szállítás mértékét. Azóta más cégek, 

mint a Chili’s, az It’s Just Wings és a Maggiano’s 

Little Italy is felugrottak a hypevonatra és szintén 

technológiai meghajtású programok bevezetésével 

kísérleteztek. 

A kiszállítási rendszerrel nem rendelkező 

éttermek számára azonban nem kell drón ahhoz, 

hogy továbbfejlesszék a lehetőségeiket – elég 

egy alkalmazás, amelyhez szállítási integráció is 

beletartozik. 

A logisztikai rendszerrel nem rendelkező 

éttermek számára sem kell drón azonban ahhoz, 

hogy továbbfejlesszék a lehetőségeiket, elég 

mindössze egy alkalmazás, amelyhez kiszállítási 

integráció is tartozik. Akár az offline éttermek a 

kiszállításra és az elvitelre összpontosítanak, akár 

a technológiailag fejlett éttermek kezdenek el kísérletezni 

a drónokkal, a kiszállítási rendszerek elfogadása 

és finomítása 2024 folyamán trendszerű lesz. 

Összefoglalva, 2023-ban az étkeztetés iparágbeli 

trendek hatalmas változásokon mentek keresztül, 

de minden hullámvölgy ellenére az év sok növekedést 

mutatott az éttermek számára. A technológiai 

képességek fejlődése, az MI alapú innováció, a testreszabható 

megoldások, a transzformáció a technológia 

által kijelölt út az éttermi ágazat jövője felé. 

2023 tele volt digitális fejlesztésekkel, az éttermi 

technológiai trendek 2024-ben is folytatódnak. 


KIS 

ENDRE 

HR 

MICROSOFT 

Másodpilóták előnyben 

A mesterséges intelligencia az ember és a számítógép közötti interakció teljesen új 

modelljét vezeti be, amely nélkül hamarosan el sem tudjuk majd képzelni a munkát, 

jövendölte a Microsoft a Copilot bejelentésekor. A szoftvercég felmérése szerint a virtuális 

asszisztenssel dolgozó felhasználók első tapasztalatai ezt igazolják. 

A 

Microsoft 365 Copilot, amely a nagy nyelvi 

modellek (LLM), közöttük a ChatGPT-4 technológiáját 

a vállalati adatokkal és a Microsoft 

Graph fejlesztői platformmal, valamint a 

szoftvercég irodai alkalmazásaival kapcsolja 

össze a modern munkavégzés intelligens támogatásához, 

tavaly tavasszal lépett színre – alig két 

héttel a Microsoft Dynamics 365 Copilot premierje 

után, amely a világ első, CRM és ERP megoldásba 

is beépített, interaktív virtuális asszisztenseként 

mutatkozott be, hogy a következő generációs 

mesterséges intelligenciát (AI) minden üzletágban 

és vállalati szerepkörben elérhetővé tegye a 

hétköznapi feladatok átvételéhez. 

Sok vállalatvezetőt foglalkoztat azóta a kérdés, 

hogy a generatív mesterséges intelligencia (AI) 

valóban átalakíthatja-e a munkavégzést, mekkora 

hatással lehet a dolgozók termelékenységére, kreativitására 

és hatékonyságára. A Microsoft ezért a 

Copilot korai felhasználóinak részvételével kiterjedt 

felmérést készített és tesztelést végzett, amelynek 

eredményeit szokásos éves jelentésének különkiadásában 

(2023 Work Trend Index Special Report) a 

múlt év végén foglalta össze. 

Termelékenyebb többség 

A Copilot a Microsoft speciális jelentése szerint 

már most is termelékenyebbé és kreatívabbá teszi 

az embereket, ezzel időt takarít meg számukra. 

A korai felhasználók több mint háromnegyede már 

nem akar nélküle dolgozni – 77 százalékuk jelentette 

ki ugyanis, hogy nem akar lemondani a támogatásról, 

amelyet a virtuális asszisztenstől kap napi 

munkájához. 

Ráadásul a szoftvercég szerint ez csupán a 

kezdet. A generatív mesterséges intelligencia 

munkahelyi használatának elterjedésével az igazi 

lehetőség nemcsak a személyes termelékenység 

növelésében, hanem az egész szervezet képességeinek 

fokozásában is megmutatkozik. A Copilot 

új alapvonalat húz, mivel minden alkalmazottat 

hozzásegít az íráshoz, tervezéshez, kódoláshoz, 

adatelemzéshez és még sok máshoz szükséges 

készségek elsajátításához, szaktudásukat felerősíti, 

és a jó munkát kimagasló szintre emeli. 

A felmérés további adataiból kitűnik, hogy a 

Copilot felhasználók 70 százaléka a virtuális asszisztens 

támogatásával termelékenyebbé vált munkahelyén, 

68 százalékuk pedig úgy ítéli, hogy ezzel együtt 

az elvégzett munka minősége is javult. A megkérdezettek 

számos feladat – keresés, írás, összefoglalás 

– ellátásában 29 százalékkal gyorsabbnak érzik 

magukat, és a korábbiakhoz képest közel négyszer 

gyorsabban tudják bepótolni lemaradásukat egy 

elmulasztott megbeszélés után. A Copilot felhasználók 

64 százaléka mondta, hogy rövidebb idő alatt 

végez a levelezéssel, 85 százalékuk pedig a dokumentumok 

első változatával is gyorsabban elkészül. 

A válaszadók 75 százaléka beszámolt arról is, hogy 

bármilyen információt keres a fájlok között, a virtuális 

asszisztens segítségével hamarabb megtalálja. 

A Copilot for Microsoft 365 bejelentését követő, 

korai hozzáférést adó program közel 300 résztvevője 

körében készült felmérés is hasonló előnyöket 

mutatott ki. A felhasználók 84 százaléka mondta 

továbbá, hogy a virtuális asszisztens támogatásával 

gyorsabban tud intézkedni egy-egy megbeszélést 

követően, 57 százalékuk pedig kreatívabbnak érzi 

magát. A szoftvercég szerint ezek a felhasználók 

által érzékelt előnyök összhangban állnak a termelékenységnövekedéssel, 

amelyet a GitHub Copilotot 

használó fejlesztők tapasztaltak. Érthető, hogy 

ezek után a felhasználók nagyra értékelik virtuális 

asszisztensüket – a megkérdezettek 77 százaléka 

például szívesebben lemondana heti egy ingyen 

ebédről a vállalati menzán, mint a Copilot használatáról, 

30 százalékuk pedig álláskereséskor 

is figyelembe venné, hogy hol dolgozhat az okos 

másodpilótával. 

A kvalitatív kutatáson túl a Microsoft a Copilottal 

elért termelékenységelőnyöket a tudásalapú 

munka négy építőelemére – értekezletek, e-mail, 

információkeresés és írás – vonatkozó tanulmányok 

segítségével számszerűsítette. A Microsoft 

365 alkalmazások legintenzívebb felhasználói, akik 

a tábor felső 20 százalékát alkotják, a szoftvercég 

éves jelentése (Work Trend Index 2023: Will AI Fix 


HR 

Work?) szerint naponta több mint 250 emailt kapnak, 

és több mint 150 chat üzenetet váltanak, az egy főre 

jutó Teams megbeszélések száma pedig 2022 óta 

világszinten a hármoszorosára növekedett. 

Kvantitatív elemzésében a szoftvercég megállapította, 

hogy a Copilot segítségével ezek a 

felhasználók átlagosan 8 perc alatt elkészülnek 

a dokumentumok első vázlatával, míg a virtuális 

asszisztens támogatása nélkül ez 12 percbe telik. 

Egy-egy megbeszélés összefoglalásakor még több 

időt, 32 percet megtakarítanak, mivel a Copilottal 

ezzel 43 perc helyett mindössze 11 perc alatt elkészülnek. 

Az okos másodpilóta támogatásával emellett 

a keresett információkat is gyorsabban, 24 perc 

helyett átlagosan 18 perc alatt megtalálják. 

A Microsoft egy további felmérésében 12 

országban hat kulcsfontosságú vállalati területen 

több mint 18 ezer ember véleményét kérte ki a generatív 

mesterséges intelligencia üzleti folyamatokra 

gyakorolt hatásáról. Válaszaikból elsőre kitűnt, 

hogy a vállalatok a tudásalapú munka eszköztámogatását 

illetően meglehetős technológiai tartozást 

halmoztak fel. A megkérdezettek ugyanis munkaidejük 

legnagyobb részét (27 százalékát) információk 

keresésével töltik, míg azok fogyasztására 

(25 százalék), létrehozására és kommunikálására 

(egyaránt 24 százalék) idejük kisebb részét fordíthatják. 

Ráadásul az általuk fogyasztott napi információmennyiség 

mindössze fele bizonyul valóban 

szükségesnek a munkavégzéshez. 

Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba 

beépülő generatív mesterséges intelligenciától a 

válaszadók elsősorban és egybehangzóan a releváns 

információk gyorsabb megtalálását várják. 

Területenként azután az igények érthetően eltérnek. 

Az értékesítők háromnegyede (75 és 74 százalék) 

például az értékesítési lehetőségek azonosításához, 

valamint a marketing és az értékesítési adatok 

egységesítéséhez remél jobb támogatást. Az ügyfélszolgálati 

alkalmazottak az ügyek intelligens elosztását, 

megfelelő ügyintézőkhöz történő irányítását 

(70 százalék) és az ügyfelekkel folytatott interakciók 

trendelemzését (68 százalék) emelték ki a várható 

előnyök között. A pénzügyi területen dolgozók pedig 

a riportolás (73 százalék) és az adatminőség-ellenőrzés 

(72 százalék) egyszerűbbé válását remélik. 

Jóllehet mindezek még korai eredmények, a 

Microsoft azt várja, hogy a Copilot idővel több lezárt 

üzlethez, megoldott ügyfélszolgálati ügyhöz és 

boldogabb ügyfélhez segíti majd a vállalatokat – 

olyan kézzel fogható előnyökhöz, amelyek nemcsak 

a munkát teszik kielégítőbbé és teljesebbé, hanem 

végső soron az üzleti eredményeket is növelik. 

Keresőmotor helyett kolléga 

A Copilot az adatok tanúsága szerint valóban hatékonyabb 

munkavégzéshez segíti az embereket, egyéni 

szinten máris mutatkozó előnyei jelentősek. A vállalatoknak 

azonban a továbblépéshez, a mesterséges 

intelligenciával támogatott szervezeti működés 

kialakításához újfajta munkamódszer mellett kell 

elkötelezniük magukat – hívta fel a figyelmet jelentésében 

a Microsoft. A legtöbbet azok fogják nyerni 

ezen a téren, akik a Copilotot nem pusztán keresőmotornak, 

hanem egy nagy képességű, végtelenül 

türelmes, mindig elérhető asszisztensnek tekintik. 

A szoftvercég ehhez a megközelítéshez néhány tanácsot 

is megfogalmazott: 

Használja a Copilotot naponta. Az edzéshez vagy 

egy új nyelv elsajátításához hasonlóan a Copilottal 

is akkor fog eredményeket elérni, ha kitartóan, 

naponta gyakorol. Minél előbb kialakítja ezt a 

szokást, annál hamarabb fog előrelépni. 

Gondolkodjon vezetőként. A Copilot teljes potenciáljának 

kiaknázása megköveteli a delegálás, a jó 

ítélőképesség és a tárgyi szakértelem alkalmazását 

– a gépek korában ezek alapvető emberi készségek. 

Minden alkalmazottnak irányítani és felügyelnie kell 

majd új virtuális asszisztensét, és pontosan tudnia 

kell, hogy mikor bízzon egy feladatot a mesterséges 

intelligenciára, illetve mikor támaszkodjon saját, 

egyedi emberi intelligenciájára. 

Ne pazarolja el a visszanyert időt. A vezetők 

egyik új feladata lesz, hogy minden alkalmazottat 

hozzásegítsenek a Copilottal megtakarított idő 

tudatos felhasználásához. Maguk a vezetők például 

többet foglalkozhatnak csapataik felkészítésével 

és gondozásával. Az értékesítők munkanapjuk 

nagyobb részét fordíthatják az ügyfélkapcsolatok 

építésére és az üzletkötésre, a marketingesek pedig 

időt szakíthatnak új termékek megálmodására. 

A jövőben mindenkinek több energiája lesz a szervezet 

számára legnagyobb hatással bíró és értéket 

jelentő, kifizetődő munkára. 

Az üzleti alkalmazásokba 

és folyamatokba 

beépülő 

generatív 

mesterséges 

intelligenciától 

a válaszadók 

elsősorban 

és egybehangzóan 

a releváns 

információk 

gyorsabb 

megtalálását 

várják... 


TÉSY 

JÁNOS 

HR 

2024 a rejtett munkaerő éve 

Az új év küszöbén a legégetőbb tehetséggondozási kérdéseket tárták fel 

neves HR szakemberek. 

Még mindig rengeteg munkaadó szenved a 

megfelelő munkaerő hiányától, így bátran 

kijelenthetjük, ez az év a rejtett munkaerő 

felemelkedését hozza majd magával. A munkaerőfelvételi 

piacot továbbra is igazságtalanságok 

övezik, számos jelentkezőt utasítanak el 

vagy értékelnek alul a felületes felvételi procedúrákon, 

gondoljunk például az egészségügyre 

vagy a 65 év felettiekre. „2024-ben várhatóan 

egyre több munkavállaló fog olyan technológiai és 

toborzási stratégiákat alkalmazni, amelyek segítenek 

nekik beásni magukat ebbe a még felderítetlen 

szegmensbe. A technológia megkönnyíti a 

rejtett munkaerő megtalálását, ezzel egyidejűleg 

a munkafolyamatok testre szabását, hogy a különféle 

beállítottságú munkakeresők megkapják a 

sikerhez szükséges eszközöket” – mondta Robert 

Kaskel, a Checkr emberi erőforrás vezetője. 

Nuria Requena, a Spacelift vállalat tehetségkutató 

menedzsere a következőképp gondol a közeljövőre: 

„Úgy vélem, hogy 2024-ben jelentős HR trend lesz 

a munkavállalók adatvédelmének fokozott előtérbe 

helyezése. A távmunka és a digitális működés 

irányába történő elmozdulás is a munkavállalói 

adatok védelmének fontosságára hívja fel figyelmet. 

Arra számítunk, hogy a HR osztályok fejlett adatvédelmi 

intézkedéseket és adatvédelem-központú 

irányelveket vezetnek be. A vállalatok például 

végponttól végpontig terjedő titkosítást alkalmazhatnak 

a belső kommunikációban, befektethetnek 

a személyzet edukációjába, hogy felismerjék és 

mérsékeljék az adatkockázatokat. Az adatvédelemnek 

ez a növekvő prioritása nem csak incidensek 

ellen nyújt védelmet, hanem azt is jelzi a munkavállalók 

számára, hogy személyes adataikat tiszteletben 

tartják és védik, ami tovább erősíti a vállalat 

iránti elkötelezettségüket.” 

„Ebben az évben jelentős előrelépésre számítok 

a mesterséges intelligencia HR technológiába 

történő integrálásában. Sok emberi erőforrás szakember 

megtanulja majd az MI-t a saját előnyére 

használni. Különösen a toborzásban mutat nagy 

hatékonyságot a pályázók racionalizált szűrésével, 

az előítéletek csökkentésével, a jelentős idő- és 

költségmegtakarítással, valamint a magasabb 

szintű jelentkezői élmény révén. A távmunka és a 

hibrid munkamodellek nem igénylik a fizikai irodai 

jelenlétet és előnyei sokrétűek. Minden munkáltatót 

arra bátorítok, hogy kritikusan értékelje a szervezeti 

struktúráját, hogy azonosítsa a távoli és hibrid 

munkamegoldások megvalósításának és optimalizálásának 

lehetőségeit” – jelentette ki Antwan 

Robertson, HR szakember. 

Max Wesman, a GoodHire operatív igazgatója 

szerint „A HR rendszerek és gyakorlatok hozzáigazítása 

a munkaerő demográfiai változásaihoz lesz 

az egyik vezető humánerőforrás trend 2024-ben 

és azon túl. A munkahelyi technológia fejlődésével 

párhuzamosan a munkaerő demográfiai összetétele 

is növekszik és sok emberi erőforrással foglalkozó 

csapatnak kell támogatnia és kielégítenie a 

munkaerő igényeit. Az egyikre vagy a másikra való 

összpontosítás már nem reális megoldás, a HR-nek 

úgy kell átalakítania a gyakorlatát, hogy mind az 

idősödő, mind a fiatal munkaerő kiszolgálására 

alkalmas legyen.” 

„A következő évben egyre több HR-osztály fog 

People & Culture névre hallgatni. Ez rendszerszintű 

változást jelez a funkció működésében és 

a szervezeten belüli szerepének megítélésében. 

Ez a következő lépés a HR evolúciójában, amit 

régen személyzeti osztálynak hívtak, jelenleg 

pedig humánerőforrásnak. Napjainkban egyre 

többen nevezik át magukat az új névre, hogy 

megmutassák a cégük két legfontosabb értékét 

és prioritását. Ha mindkettő virágzik, akkor az 

üzlet is virágozni fog. Ezzel szemben, ha a munkavállalók 

szenvednek, az az üzleti eredményekben 

is megmutatkozik. A People & Culture csapatok 

kritikus szerepet játszanak abban, hogy a HR a 

papírközpontú, tranzakciós részlegből az embereket 

előtérbe helyező, átalakító pillérré váljon 

az üzleti életben” – emelte ki Lindsey Garito, az 

Emberek és kultúra igazgatója. 

A NamanHR vezető tanácsadója, Arundhati 

Chafekar a DEI (diversity, equity és inclusion) 

megközelítésre hívja fel a figyelmet. „Az egyik 

tendencia, amelyet előre látunk, annak felismerése 

világszerte, hogy a DEI kezdeményezésekben 

a sokféleséget – beleértve a faji, nemi, szexuális 

irányultsági és fogyatékossági szempontokat – is 

figyelembe kell venni. A cégektől elvárható, hogy 

átfogóbb megközelítéseket tegyenek magukévá. 


HR 

A technológia 

megkönynyíti 

a rejtett 

munkaerő 

megtalálását, 

ezzel egyidejűleg 

a munkafolyamatok 

testre szabását. 

Emellett továbbra is nagy hangsúlyt fog kapni a 

mentális egészség előmozdítása, a támogatás 

megteremtésének hangsúlyozása és az erőforrások 

felkínálása. A távmunka elterjedésével a vállalatok 

meg fognak küzdeni a globálisan sokszínű munkaerővel 

kapcsolatos DEI kihívásokkal, a kulturális 

különbségek kezelésével és a befogadással. 

A DEI-jal kapcsolatos folyamatos oktatás és képzés 

ezért továbbra is kulcsfontosságú trend lesz, a 

befogadó kultúra ápolására és az előítéletek minimalizálására 

összpontosítva. A DEI terén elért 

eredmények bemutatása érdekében a jelentéstétel 

és az elszámoltathatóság átláthatósága is egyre 

inkább előtérbe kerülhet. Ahhoz, hogy sikeresen 

eligazodjanak ezekben a trendekben, a vállalatoknak 

a DEI szakértőkkel kell együttműködniük 

és stratégiáikat úgy kell átalakítaniuk, hogy elősegítsék 

a befogadóbb munkahelyek kialakulását.” 

„2024-ben az egyik jelentős fejlődés a HR területén 

várhatóan a tehetségek iránti versengés lesz. 

A vállalatok egyre ügyesebbek lettek a meglévő 

tehetségállományuk megtartásában a járvány 

utáni időszakban. Ennek eredményeképp a legjobb 

pályázók bevonzása az új pozíciókba egyre nagyobb 

kihívást jelent. Erre a tendenciára válaszul a HR és 

fejvadász szakembereknek előretekintőbb megközelítést 

kell alkalmazniuk felvételi terveikben. 

Korán el kell kezdeniük a toborzási folyamatot és 

következetes erőfeszítéseket kell tenniük a tehetségcsatorna 

kiépítésére és ápolására. A célzott 

tehetségekkel való kapcsolatfenntartás idő előtt 

versenyelőnyhöz juttathatja a cégeket a megfelelő 

jelöltek megszerzésében is, amikor szükség van 

rájuk. Ez a proaktív megközelítés létfontosságú egy 

olyan munkaerőpiacon, ahol a rendelkezésre állást 

gyakran a tegnapi igények sürgőssége jellemzi” 

– mondta Katie Tu, a Kepler Search ügyvezető 

igazgatója. 

„Azzal, hogy a DEI problémák világszerte egyre 

nagyobb figyelmet kapnak, több párbeszédet és 

igényt látok a kulturális kontextusokat figyelembe 

vevő megoldásokkal kapcsolatban. Hasonlóképpen, 

a konfliktuskezelési elvek integrálását látom a 

DEI és HR munkába, ahol a nézeteltéréseket és 

konfliktusokat nem kerüljük el, vagy nem tekintjük 

destruktívnak, hanem az együttműködésre és a 

problémamegoldásra fókuszálunk. Ez azt is tükrözi, 

hogy a DEI-munka nem csupán néhány kiválasztott, 

szenvedélyes HR-es dolga, hanem minden 

ilyen területen dolgozó szakembernek fontos, hogy 

a munkahelyi, illetve azon kívüli sokszínű, méltányos 

és befogadó környezet kialakítását helyezze 

előtérbe” – nyilatkozta Xin Yi Yap, az Aperian globális 

sokszínűség, egyenlőség és befogadás termékmenedzsere. 


TÉSY 

JÁNOS 

HR 

Az emberi erőforrás fókuszterületei 

– Mire összpontosít a HR? 

Mivel a munkavállalók és munkáltatók közti kapcsolat nem a legjobb, 

a HR vezetők azt remélik, hogy a bizalom és az elkötelezettség újjáéled, 

ha a cégek új munkahelyi szokásokat vezetnek be. 

Ahogy a gyorsan változó körülmények egyre 

inkább kivonják a vezetőket hagyományos 

szerepeikből, a pozíciónak különböző prioritások 

között kell eligazodnia, és új felelősségi 

köröket kell kidolgoznia. A Gartner éves emberi 

erőforrás prioritásokról szóló felmérése szerint 

a vezetők és menedzserek fejlesztése van a 

HR vezetők 2024-es prioritáslistájának tetején. 

Továbbá kiemelkednek a szervezeti kultúra, a HR 

technológia, a változásmenedzsment és karriermenedzsment, 

valamint a belső mobilitás témakörök 

is. 

A menedzsereknek sokkal nehezebb dolga van 

manapság. A munkavállalók több mint háromnegyede 

egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít 

a vezetői támogatásnak, miközben a vezetőkre 

51%-kal több felelősség hárul, mint amennyit 

kezelni tudnak. Ahelyett, hogy a hagyományos 

menedzserfejlesztési programokba fektetnénk be, 

fejlesszük magát a munkát: rendezzük vissza az 

elvárásokat arra a szintre, ahol korábban voltak, 

építsük át a menedzseri rendszert, alakítsuk át a 

menedzseri szokásokat és szüntessük meg folyamataink 

akadályait. A Gartner kutatásai rávilágítottak, 

hogy „A HR vezetők 76%-a szerint túlterheli 

őket munkaköri feladataik növekedése. A dolgozók 

73 százaléka pedig azt mondja, hogy vezetőik és 

menedzsereik nincsenek felkészülve a változások 

vezetésére.” 

A második helyezett a listán a szervezeti kultúra. 

A kevesebb személyes interakció, az irodában 

töltött idő és a dolgozói ökoszisztémák zsugorodása 

megingatta a hagyományos munkakulturális 

tapasztalatot. A humánerőforrás vezetők 41 százaléka 

szerint a hibrid munka miatt a munkavállalók 

cégkultúrához való kötődése sérül. Ahhoz, hogy 

ez újra sikeres legyen az új hibrid világban, a 

vezetőknek szándékosan dolgozniuk kell az alkalmazottak 

összehangolásán és összekapcsolásán 

- felkészítve a csapatokat arra, hogy élénk és 

egészséges mikrokultúrákat hozzanak létre. 

A harmadik témakör a HR technológia a prioritáslistán. 

A mesterséges intelligencia és a generatív 

MI körül nagy a felhajtás, a termelékenységről és 

a felelős MI szükségességéről sokat beszélnek 

mostanában. A legtöbb humánerőforrás funkció 

azonban nincs felkészülve a mesterséges intelligenciával 

kapcsolatos kezdeményezések hatékony 

végrehajtására. A vállalatoknak és a HR vezetőknek 

értékelési keretrendszerre van szükségük annak 

felméréséhez, hogy melyik emberi erőforrás 

technológiát érdemes bevezetni. Kulcsfontosságú 

kérdéseket kell feltenniük az irányítás, a munkaerő 

felkészültsége, a kockázatok és az etika terén. 

Negyedik prioritás a változásmenedzsment. 

A változások mennyisége és üteme megterhelő 

a munkavállalók számára. A változások ma már 

halmozottan – valamint folyamatosan – jelentkeznek, 

ami árt a munkavállalók jóllétének, és 

katasztrofális hatással lehet a kulcsfontosságú 

eredményekre. Tény, hogy a munkavállalóknak 

csak körülbelül 50%-a bízik a vállalatában. A szervezeteknek 

előre kell tervezniük a változás okozta 

fáradtság kockázatait, és a sikeres átalakulás 

érdekében be kell építeniük a fáradtság kezelését 

a tervükbe. 

Ötödik legfontosabb a prioritások listáján a 

karriermenedzsment és belső mobilitás. A hagyományos 

karriertérképek már nem felelnek meg 

az üzleti követelményeknek és a munkavállalói 

elvárásoknak, a leendő munkaerők nem tudják, 

hogyan léphetnek előre a karrierjükben. Tervezni 

kell olyan adaptív karrierutakat, amelyek összehangolják 

az üzleti igényeket a dolgozók nagyobb 

céljaival, érdeklődési körével és képességeivel. 

A Gartner megállapítása szerint „A HR vezetők 

86%-a úgy véli, hogy sok munkavállaló számára 

nem egyértelmű a karrierút a cégen belül.” 

5 tehetségmenedzsment trend, 

amire érdemes figyelni 2024- 

ben 

A munkáltatók és HR vezetők szinte minden iparágban 

szembesültek idén a magas számú elbocsátásokkal, 

az irodába való visszatérés elleni hangos 

tiltakozásokkal és a munkavállalók aggodalmával, 

ami a munkahelyeket megváltoztató generatív MI 

gyors fejlődése miatt tapasztalható. 


HR 

1 

A McKinsey, a Carnegie Mellon, a 

WorldatWork és a Talent Board iparági 

szakértői összeálltak, hogy segítsenek 

a HR-nek felkészülni a 2024-es évre. A tehetséggondozás 

hét olyan trendjét azonosították, melyek a 

következő évben alakítani fogják a munkahelyeket. 

„Az elmúlt év kemény volt a toborzásban, mind az 

iparágban, mind a szakmában” – mondta Kevin 

Grossman, a Talent Board elnöke. „A toborzási 

munka elvégzése nehéz volt, mivel a munkaerőpiac 

szigorodott és sok fejvadász, különösen a 

technológia területén, 2023-ban elveszítette az 

állását.” Az egészségügyben, a vendéglátásban, 

a kiskereskedelemben és néhány más iparágban 

betöltött HR szerepek tavaly ellenállóbbak voltak. 

Az új évben azonban az iparágak egészét tekintve 

a toborzóknak nagyobb munkahelyi biztonságot 

kell érezniük, mert a munkaerő-felvétel erőssége 

és stabilitása javul - közölte. A Talent Board 

minden hónapban megkérdezi a munkáltatókat, 

hogy felvesznek-e munkaerőt és növelik-e toborzócsapataik 

létszámát. „A növekedésre adott igenlő 

válaszok száma megugrott. Összességében még 

mindig kis százalékban, de nem csökken.” 

2 

Az amerikai Munkaügyi Statisztikai 

Hivatal hasonló számokat vetít előre. A 

teljes foglalkoztatás várhatóan 0,6%-os 

éves ütemben növekszik és 2024-ben világszerte 

160,3 millió munkahelyet érint - áll a hivatal jelentésében. 

Sok vállalat visszatér a járvány előtti 

gyakorlathoz, hogy inkább helyben alkalmazza a 

munkavállalókat, minthogy a globális tehetségeket 

vegye figyelembe - hívta fel a figyelmet Robert 

Kelley, a Carnegie Mellon egyetem Tepper School 

of Business menedzsmentprofesszora. A munkáltatókkal 

folytatott beszélgetései során sok felsővezető 

azt mondja, ha az alkalmazottak nem jönnek 

vissza az irodába, akkor majd felvesznek valaki mást 

helyben. Kelley azonban ellenzi ezt a stratégiát. „Ha 

a legjobb tehetségeket akarjuk megszerezni, akkor 

globális toborzási stratégiát kell követnünk, nem 

pedig csak helyit”. A globális stratégia a munkáltatói 

költségeket is csökkentheti. Például egy adattudós 

az Egyesült Államokban körülbelül 96 000 dollárt 

keres évente, míg Indiában 11 000 dollárt - derült 

ki Sadiq Sayani, az ArcPoint Global IT outsourcing 

vállalat operatív igazgatójának nemrégiben közzétett 

LinkedIn bejegyzéséből. 

3 

Kelley szerint a gazdaság és munkaerő 

még mindig a COVID-19 világjárvány 

utóhatásaihoz alkalmazkodik. Legutóbb 

ez az irodákba való visszatérés körül összpontosult: 

A felsővezetők akarják, a munkavállalók 

viszont nem. „Ez egy egészségtelen dinamikát 

hozott létre. Nem hiszem, hogy ez rendeződött 

volna, szerintem még 2024-ben is folytatódni 

fog.” Májusban például az Amazon alkalmazottai 

kisétáltak a munkahelyükről, hogy tiltakozzanak 

a kiskereskedelmi óriás heti háromnapos kötelező 

visszatérési politikája ellen, majd rugalmas irodai 

beosztást követeltek. A vállalat válaszul egy olyan 

végrehajtási rendszert vezetett be, amely szerint 

az alkalmazottak kirúghatók, ha nem tartják be 

a szabályokat. Az e-kereskedelmi mammutcég 

nincs egyedül. Más cégek is bevezetik az irodába 

való visszatérés végrehajtási politikáját, amely 

felmondáshoz vezethet. 

4 

Katy George, a McKinsey & Company 

személyzeti vezetője szerint a készségszerkezet 

fejlesztése jövőre fokozódni 

fog, mivel segíteni fogják a munkáltatókat 

a külső jelöltek felvételében és a belső jelöltek 

készségeik alapján történő előléptetésében. 

„A legtöbb szervezet valamilyen készségarchitektúra 

felé mozdul el.” - mondta. „Szerintem 

ez izgalmas, de ez egy többéves átalakulás lesz 

a vállalatok számára.” A Boeing, a Walmart és 

az IBM azon nagy munkáltatók közé tartozik, 

amelyek már alkalmazzák a készségalapú 

megközelítést a munkaerő-felvétel során. A 

McKinsey jelentéséből megtudhatjuk, mindhárom 

cég eltörölte a főiskolai végzettségre 

vonatkozó követelményeket bizonyos álláshirdetések 

esetében, hogy bővítsék a tehetségek körét 

és sokszínűbb jelölteket vonzzanak. Az Egyesült 

Államokban a Munkaügyi Statisztikai Hivatal 

jelentése szerint 2017 és 2022 között 3,9%-kal 

csökkentek azok az álláshirdetések, amelyeknél 

a főiskolai szintű munkakörök betöltéséhez 

legalább alapfokú végzettségre volt szükség. 

A vállalatok emellett a belső piacterek kiépítésére 

is összpontosítanak, melyek tartalmazzák 

a munkavállalók készségeit és karrierterveiket, 

hogy segítsenek a leendő dolgozók és a nyitott 

pozíciók párosításában. 

5 

Egy Glassdoor jelentés szerint a Z 

generáció tagjai 2024-re megelőzik a 

teljes munkaidős állást betöltő baby 

boomerek számát. „2025-re a Z generáció várhatóan 

a munkaerő több mint negyedét fogja kitenni.” 

- állítja Blair Ciesil, a McKinsey & Company vezető 

partnere. „A pszichológiai biztonság, a cél és az 

összetartozás érzése, valamint a gondoskodó 

vezetés mind fontosak ennek a munkavállalói generációnak 

- közölte. „Ezek a fogalmak mind olyan 

nagy jelentőségűek lesznek, amelyeket figyelembe 

kell venni, amikor ezen generáció számára a karrierlehetőségek 

megkülönböztetését segítő üzenetekről 

gondolkodunk és arról is, hogyan fejlesztjük 

ezt a tehetséget” - mondta Ciesil. 


HR 

Változnak 

a külföldi toborzás feltételei 

Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat az új szabályozás. 

2024. január 1-jén hatályba lépett 

a kormányrendelet, amely több 

pontban is módosítja at külföldi 

munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi 

környezetét. Szigorodtak a minősített 

munkaerő-kölcsönző és -közvetítő 

státusz elnyerésének feltételeit, ezzel 

párhuzamosan pedig a státusz megszerzéséhez 

szükséges feltételrendszert, így 

a magyar munkavállalók foglalkoztatásának 

arányát is szabályozták. A Work 

Force HR szolgáltató szerint a jövőben 

megváltozhat az is, hogy milyen állásokat 

töltenek be nemzetközi munkaerővel, 

ugyanis a fizikai munkakörök mellett a 

magasabb képzettséget igénylő szellemi 

pozíciókba is egyre több külföldi dolgozóra 

lesz szükség. 

2023.12.29-én hirdették ki azt a 

kormányrendeletet, mely több pontban is 

módosítja a munkaerő-kölcsönzési és a 

magán-munkaközvetítői tevékenységet, 

valamint a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba 

vételről és tevékenységről 

szóló 2022-ben hatályba lépett rendeletet. 

Gáspár Gergely, a Work Force HR 

szolgáltató értékesítési és marketing 

igazgatója szerint a hazai munkaerőpiac 

hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik, 

a következő években várható dinamikus 

bővülést és a munkáltatói igények 

átalakulását helyezi új keretrendszerbe 

a szabályozás, amely új lehetőségeket is 

biztosít a vállalkozások munkaerő-stratégiájának 

támogatásához. 

Az új kormányrendelet megemelte 

azt a belépési korlátot, amely lehetővé 

teszi a minősített munkaerő-kölcsönzői 

státusz elérését. „A külföldi munkaerő 

behozatala egy kifejezetten tőkeigényes 

tevékenység. Ahhoz, hogy egy Magyarországon 

újonnan befektetést indító 

nagyvállalat akár ezer fős létszámigényét 

teljesíteni tudja egy HR szolgáltató, 

óriási szakmai tapasztalat, piaci ismeret, 

stabil anyagi és finanszírozási háttér 

szükséges. Az, hogy a minősített státusz 

eléréséhez szükséges állománylétszámot 

megnövelték és szigorították a feltételeket, 

az a jelenlegi piac stabilitását és 

tisztulását hivatott biztosítani” – fűzte 

hozzá Gáspár Gergely. 

Az új szabályozásnak köszönhetően 

eddig nem elérhető foglalkoztatási formák 

is megnyílnak a harmadik országbeli 

munkaerő előtt, amelyek támogatják az 

olyan, – a gazdaság számára szükséges 

munkavégzési formákat-, mint például 

az idénymunka. Emellett a magasabban 

képzett fizikai – például technikusi –, vagy 

szellemi – például mérnöki és gazdasági 

– pozíciók esetén szélesebb körű támogatást 

biztosít a harmadik országbeli 

munkavállalók foglalkoztatására. 

„Szükséges egy szemléletváltás azzal 

kapcsolatban, hogy hogyan gondolkozunk 

a harmadik országbeli munkavállalók 

foglalkoztatásáról. Az egyszerűbb 

operátori feladatok elvégzés mellett a 

magasabb képzettséget igénylő szellemi 

pozíciókban is egyre több külföldi dolgozóra 

lesz szükség a jövőben, a technikusi, 

és komoly szakmai képzettséget igénylő 

fizikai munkakörökben pedig már most is 

tapasztaljuk az igények felfutását. A hazai 

technikus- és mérnökhiányt az energetikai 

és villamossági szektorban például 

úgy gondolom, hogy kizárólagosan a 

magyar munkaerőpiacról nem lehet 

betölteni. Ezekre a munkaerőpiaci átalakulásokra 

proaktívan és a partnereinkkel 

együttműködve is készülünk, konkrét 

megoldásokat kínálva a vállalatoknak. 

Elsődlegesen minden pozíció esetén 

a magyar foglalkoztatás lehetőségét 

vizsgáljuk meg, de a végleges stratégiát 

egyedileg, vállalatra szabva határozzuk 

meg, a lokációtól, adottságoktól, céges 

céloktól függően” – mondta Gáspár 

Gergely, a Work Force HR szolgáltató 

kereskedelmi és marketing igazgatója. 

Az új rendelet a magyar munkavállalók 

foglalkoztatásának arányát is szabályozza 

a minősített munkaerő-kölcsönzők állományában: 

minimum ezer fő kölcsönzötti 

létszámmal kell rendelkezzen az a cég, 

amely minősített kölcsönzői státuszra 

vágyik, ezen belül legalább ötszáz főnek 

magyar állampolgárnak kell lennie. 

„A magyar és harmadik országbeli 

munkavállalók toborzása és kölcsönzésének 

folyamata jelentősen eltér 

egymástól. Ahhoz, hogy a hazai gazdaság 

fejlődését és stabilitását támogassuk, 

nem elég a munkáltatókat kiszolgálni, a 

munkavállalók számára is szolgáltatni 

kell. Azok a piaci szereplők kerülnek 

most nehéz helyzetbe, amelyek nem 

építették ki a hazai munkaerő felkutatásának, 

toborzásának és elhelyezésének 

szakmai hátterét, nem élték át az elmúlt 

időszak trendváltásait, hiszen ezt a fejlődési 

szakaszt nem lehet megspórolni. 

A több évtizedes sikeres szakmai múlttal 

rendelkező cégek felkészülten várhatják 

az új rendelkezések életbe lépését” – 

nyilatkozta a szakértő. 

A rendelet és így a változások 2024. 

január 1-jén léptek hatályba. 


FILEP SZABOLCS, 

alapító és társ-ügyvezető, PROGmasters 

programozóiskola és IT képzési központ 

HR 

Szoftverfejlesztőkre továbbra is 

nagy szükség van 

Egy, a PROGmasters résztvevői körében készített tavaly szeptemberi felmérés szerint a 2017 

óta végzett válaszadók bruttó havi átlagfizetése 806 ezerről 913 ezer forintra nőtt egy év 

alatt. Ráadásul a 4-7 éves szakmai múlttal rendelkezők átlagosan már havi bruttó 1,3 milliós 

fizetésre tesznek szert. A magyar gazdaság négy negyedéven át tartó technikai recessziója az 

informatika területét – és azon belül a bootcampek piacát – is érzékenyen érintette 2023-ban, 

azonban a csökkenő pályára álló infláció és jegybanki alapkamat, valamint az EU-s források 

érkezése ezt a szektort is kedvezően érintheti majd 2024-ben. Ennek is köszönhetően a 

bootcampek szerepének további felértékelődése várható az idei évben. 

A 

PROGmastersnél minden évben 

készítünk egy felmérést a szoftverfejlesztőként, 

manuális tesztelőként 

vagy alkalmazás-üzemeltetőként végzett 

résztvevőink körében annak érdekében, 

hogy átfogó képet kapjunk résztvevőink 

elhelyezkedési lehetőségeiről, és az elérhető 

fizetésekről. 

Tavaly már a 600 

ezerhez közelített a junior 

informatikusok átlagbére 

Legutóbbi, tavaly szeptemberi felmérésünkben 

126 fő vett részt önkéntesen. Válaszaikból 

egyebek mellett az derült ki, hogy a 

jellemzően 5-6 hónapos képzésünk után egy 

éven belül átlagosan havi bruttó 596 ezer 

forintot visznek haza azok, akik a karrierváltás 

mellett döntöttek (a 2021-es hasonló 

felmérésünkben ez a szám még átlagosan 

bruttó 561 ezer forint volt). 

Ráadásul a 2017 óta végzett összes 

válaszadónk bruttó havi átlagfizetése egy 

év alatt 806 ezer forintról 13,3 százalékkal 

nőtt, így szeptemberben már meghaladta a 

913 ezer forintot. A 4-7 éves szakmai múlttal 

rendelkezők pedig átlagosan havi bruttó 1,3 

milliós fizetésre tesznek szert. 

További érdekesség még, hogy a válaszadók 

legtöbbje minimum 5 év szakmai 

múlttal, vendéglátós, oktatási, pénzügyi 

vagy kereskedelmi területről váltott az IT-ra. 

3-5 éven belül 50 

százalékos bővüléssel 

számol a PROGmasters 

A magyar gazdaság négy negyedéven át 

tartó technikai recessziója és az infláció 

által hajtott bérigény-növekedés az informatika 

területét – és azon belül a bootcampek 

piacát – is érzékenyen érintette 2023-ban. 

Ezen túl a magas hazai kamatkörnyezet is 

csökkentette a fejlesztésekre szánt forrásokat 

és a hitellehetőségeket. Arról nem 

is beszélve, hogy a covid generálta hirtelen 

és jelentős mértékű boom, a fejlesztési 

projektek felpörgése után 2023 első felében 

egy moderáltabb növekedésre állt át az 

iparág. 

Az elmúlt hónapokban azonban itthon 

is kedvezőbbé váltak a makrogazdasági 

folyamatok, így csökkenő tendenciát mutat 

az infláció és a jegybanki alapkamat is, 

ráadásul az európai uniós források kapcsán 

is kedvező hírek láttak napvilágot az év 

végén, aminek köszönhetően a fejlesztésre 

szánt tőke is növekedésnek indult. 

A PROGmasters a korábbi évekhez képest 

visszafogottabb növekedéssel számol 2024- 

ben, azonban 3-5 éven belül 50 százalékkal 

növelné a piaci részesedését. 

Bevezetésre került a 

gyakornoki program, és az 

AI is a képzések része lett 

A PROGmasters számos fejlesztést vezetett 

be az elmúlt időszakban a változó 

piaci körülményekhez való alkalmazkodás 

érdekében. 

1. Mivel 2023-ban érezhetően megnőttek 

a cégek elvárásai a juniorokkal 

szemben, azaz magasabbra került a 

minimum elvárt tudásszint, a PROGmasters 

bevezette az egyelőre még 

pilot üzemben zajló gyakornoki programját. 

Ennek résztvevői az elhelyezkedésükig 

– vagy legfeljebb 4 hónapig – a 

valós munkakörülményeket szimulálva, 

egy éles fejlesztési projekten dolgoznak 

csapatban. 

2. A köztudatba egy éve berobbant 

ChatGPT kapcsán sokszor lehetett 

hallani 2023-ban, hogy a mesterséges 

intelligencia (AI) elterjedése 

miatt hamarosan programozókra sem 

lesz már szükség. Bár már vannak 

kifejezetten a programozás támogatására 

fejlesztett AI modellek is, 

komplex szoftvereket azonban ezek 

sem képesek alkotni. Természetesen 

azonban az IT területen dolgozó szakembereknek 

meg kell tanulniuk az AI 

használatát. Éppen ezért a PROGmasters 

valamennyi fejlesztő képzésének 

része az AI oktatása is, emellett a Java 

és JavaScript programnyelvek mellett 

idén márciustól már az AI anyanyelvének 

számító Python is bekerül a 

képzési kínálatba. 

3. A PROGmasters 2023-ban a végzettjeinek 

munkalehetőséget biztosító 

partnercégei számát is bővítette: ennek 

köszönhetően immár több mint száz 

vállalat foglalkoztatja a résztvevőit a 

KKV-któl a multinacionális cégekig. 

4. A PROGmasters tavaly az addig elsősorban 

utófinanszírozásra épülő 

üzleti modelljét is továbbfejlesztette. 

A jövőben nagyobb kedvezményben 

részesülhetnek azok, akik az előfinanszírozást 

választják, emellett egy 

új fizetési konstrukció, a képzés alatti 

részletfizetés bevezetése is jelentős 

árelőnyt kínál az utófinanszírozásos 

képzési díjhoz képest. 

A PROGmasters a partnercégein keresztül 

folyamatosan monitorozza az IT munkaerőpiac 

igényeit az elvárt szakmai és 

soft kompetenciákat illetően, és a bootcamp-modell 

lehetővé teszi a gyors reagálást 

a változó piaci igényekre. Ez előrevetíti 

a bootcampek szerepének további felértékelődését 

a jövőben, arról nem is beszélve, 

hogy az IT ezután is egy vonzó perspektívával 

kecsegtető ágazat lesz. 


Laptop vagy asztali 

számítógép? 

Vegyen részt 

a Dell Technologies 

felmérésében! 

A technológia gyors fejlődése mellett nem is olyan egyszerű lépést tartani a trendekkel. 

Ön milyen szempontok alapján választja ki számítógépét? 

A Dell Technologies legújabb felmérésével azt szeretné feltérképezni, hogy a hazai cégek milyen 

munkaállomásokat használnak, milyen gyakran frissítik gépeiket, illetve kihasználják-e a modern 

eszközök nyújtotta (MI alapú) lehetőségeket. 

Ha Ön a cég vezetője vagy részt vesz az informatikai beszerzések folyamatában, 

ossza meg velünk tapasztalatait! Töltse ki a rövid kérdőívet, amelyet 5 perc alatt megválaszolhat. 

Válaszolhat névtelenül is – de ha megadja nevét és email címét, 

akkor februárban részt vesz a Dell sorsolásán, 

amelyen egy 27 COLOS S2721HS MONITORT nyerhet! 

2024. január 31-ig beküldheti 

– de ne hagyja az utolsó pillanatra, 

olvassa be most az alábbi QR-kódot.

2024. február 29., Budapest 

DORA SZAKNAP 

FÓKUSZBAN A KOCKÁZATKEZELÉSI ELVÁRÁSOK, 

INCIDENSKEZELÉS ÉS AZ ELLENŐRZÉSEK 

A szaknap témái között: 

• DORA változások és elvárások – általános tájékoztató a rendeletről 

• Kockázatkezelés: risk management változások a DORA-val összefüggésben 

• Incidenskezelés élesben a piaci szereplőknél - Threat Led Penetration Testing: TLPT 

• Vállalati belső képzések és oktatás: felkészülés a DORA kapcsán 

• Vállalati auditok és a beszállítók autitálása – auditok folyamata a DORA esetében 

• Felügyeleti jelentéstétel 

• A beszállítói lánc biztonsága, a beszállítói láncban érvényes kötelezettségek és 

lehetőségek - Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága tájékoztató 

• Információbiztonság, adatvédelem, felhő és a DORA 

• DORA felkészülés vállalati oldalról: Vállalati ESETTANULMÁNY 

www.businessevents.hu +36-30/677-8407 info@businessevents.hu

ComputerTrends magazin 2024.01.17.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?