ComputerTrends magazin 2024.01.17.

INNOVÁCIÓ
Ha Wirth tovább dolgozott volna az ALGOL-on,
annak hatalmas hatása talán tovább folytatódott
volna. Hasonlóképpen, ha ragaszkodott volna a jól
ismert Pascal márkanévhez, későbbi projektjei talán
felváltották volna azt ahelyett, hogy a párhuzamosan
maradtak fenn.
1976-ben megjelent, „Algoritmusok
+ Adatszerkezetek = Programok”
(Algorithms + Data Structures =
Programs) című könyve máig a rendszerszervezés
és a programozás
egyik klasszikus alapművének
számít. A benne leírt egyszerű Pascal
fordító volt az, ami később Anders
Heljsberget az első Turbo Pascal
megírására ihlette. (Anders Heljsberg
későbbi munkái többek között a C# és
a TypeScipt nyelvek)
Szintén 1976-ban Wirth a következő
nyelvét Modulának nevezte el,
de 1977-ben gyorsan lecserélte a
Modula-2-re. Ezt a nyelvet kiegészítette a coroutine-oknak
nevezett együttműködő folyamatokkal,
felhasználva korábbi munkatársa, C.
A. R. Hoare „Communicating Sequential
Processes” modelljét. (Napjainkban
ezek az Erlangban, a Go-ban
és a Clojure-ban is megtalálhatóak).
Az 1980-as és 1990-es években a
Modula-2 fontos nyelv volt az egész
iparágban, még korunk meghatározó eszköze, a
GNU C fordító aktuális verziója, a GCC 13 is támogatja
tavaly óta.
Wirth két egyéves szabadságot (szerk: sabbatical)
töltött Kaliforniában a Xerox PARC-nál, az elsőt 1976-
1977-ben, a másodikat 1984-1985-ben. Az ott látottak
által inspirálva, Zürichbe visszatérve megalkotta az
ambiciózus Oberon rendszert. Az Oberon egy programozási
nyelv és egy „csempézett” ablakos fejlesztőkörnyezet,
valamint egy teljes operációs rendszer,
amely szintén Oberonban lett megvalósítva.
Az Oberon kézikönyv bevezetője
tartalmazza a Wirth-törvény
néven ismertté vált mondatot, bár ő
maga szerényen Martin Reisernek
tulajdonította:
„Az Oberon rendszerrel szeretnénk megcáfolni a
Reiser-törvényt, amelyet gyakorlatilag az operációs
rendszerek minden újabb kiadása megerősített:
‘A nagy előrelépések ellenére a hardver lassabban
gyorsul, mint a szoftver lassul’.”
A projektet nagyon olvasmányosan
írja le a mindössze 13 oldalas Oberon
– the Overlooked Jewel írás. Az
Oberon több utódot is inspirált, köztük
az Oberon-2-t, az Oberon 07-et és a
Component Pascalt.
Az Oberon rendszer egyfajta létbizonyítéka annak,
hogy egy szoftver hogyan lehet nagyon is erőteljes,
miközben szinte hihetetlenül
apró: a 2013-as kiadás belső,
külső és systools archívumai
összesen mintegy 4623 sornyi
kódot tartalmaznak, 262 KB
szövegben. Ez a teljes Oberon
környezet: nyelv, fejlesztő
környezet és operációs rendszer! Ha valakit
részletesebben érdekel, Wirth egy híres 1995-ös
tanulmányában, az „A Plea for Lean
Software” címűben
magyarázta el
az ötletet. Vezetésével
készült
teljes számítógép
is, a Lilith
munkaállomást.
Személye a beszámolók
alapján megközelíthető, barátságos
és szellemes volt. Wirth
1999 áprilisában vonult vissza,
bár 2013-ban, nem sokkal 80.
születésnapja előtt újra megjelent,
hogy kiadja a Project Oberon
frissített változatát.
Munkájában, az általa létrehozott
nyelvekben és eszközökben, a kisebb, hatékonyabb
szoftverekért való ékesszóló kiállásában
– még azokban a projektekben is, amelyekből
kilépett – szinte mérhetetlen befolyása volt a számítástechnikai
iparra. Nyilvánvaló, hogy a modern
szoftveripar nem tanult tőle. Bár ő már nem él,
munkássága még sok tanulsággal szolgálhat.
A 21655-ös
aszteroidát
és egy
számítógéptervezési
törvényt is róla
neveztek el.
2024. január | ComputerTrends | 39