ComputerTrends magazin 2024.01.17.

AKTUÁLIS
A mesterséges intelligencia alkalmazásával
a vállalkozások új szintre emelhetik
a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását,
valamint a „sötét mintázatok” és a
személyre szabott reklámok alkalmazását.
Kiemelhető példája ennek a kockázatnak
a chatbotok működése, amelyek esetében
a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a
válasz, amit a mesterséges intelligenciától
kapott hiteles forráson alapul, vagy fizetett
promóció eredménye.
Biztos alapokon a Magyar
Innovációs Nagydíj
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ)
huszonnégy év után megújította a Magyar
Innovációs Nagydíj pályázatra vonatkozó
együttműködési megállapodását az
érintett minisztériumokkal. Csák János,
kulturális és innovációs miniszter, Nagy
Márton, gazdaságfejlesztési miniszter, Dr.
Nagy István, agrárminiszter, Lantos Csaba,
energiaügyi miniszter, Farkas Szabolcs,
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának
elnöke, Bódis László, a Nemzeti Innovációs
Ügynökség vezérigazgatója és Dr. Závodszky
Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány
elnöke. Kiss Ádám István, a Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
elnöke, Dr. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs
Szövetség elnöke és Dr. Pakucs János,
a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli
elnöke, a Magyar Innovációs Nagydíj Díj
alapítója látták el kézjegyükkel az együttműködésről
és támogatásról szóló okiratot.
A Magyar Innovációs Szövetség felkérésére
a 30 tudósból, vállalatvezető szakemberből
álló zsűri 1993 óta minden évben
odaítéli az Innovációs Nagydíjat. A Szövetség
immáron 32. alkalommal hirdette meg a
pályázatot, melynek idei nevezési határideje
2024. február 5. A korábbi harmincegy
pályázati felhívásra összesen beérkezett
1416 pályaműből 1239 volt megvalósult,
sikeres innováció és a legjobbak közül
240 kapott különböző innovációs díjat, ők
alkotják a hazai innováció „elitjét”, a Magyar
Innovációs Klubot.
Az MI és a digitális ikrek
a szociálpolitikában
A fősodratú médiában meglehetősen észrevétlen
módon, de közelednek egymáshoz
a társadalomtudományi modellek és a
technológia emberi viselkedést elemző és
-előrejelző képességei. Ez a – konvergens
technológiák néven ismert – terület gyors
ütemben fejlődik. Olyannyira, hogy a Fujitsu
prognózisa szerint 2024-ben soha nem
látott felismeréseknek leszünk majd tanúi,
és létrejön a mesterséges intelligenciával
támogatott társadalmi modellezés szakterülete.
2024-ben például MI-vel támogatott
digitális ikrek segítségével próbálnak majd
kezelni olyan társadalmi kihívásokat, mint
a klímasemlegesség és a körforgásos
gazdaság. Teljesen át fogja alakítani ezt
a területet, hogy a potenciálisan torzító
elméleti modellek helyett valós emberek
megfigyelt adataira támaszkodó prediktív
viselkedési modelleket lehet használni,
és ez rendkívül pontos testre szabást tesz
lehetővé – véli Daiki Masumoto, tudományos
munkatárs, alelnök, a Fujitsu Limited kutatási
részlegénél működő konvergens technológiák
laboratóriumának vezetője.
A vállalat tavaly áprilisban mutatta be
a szakpolitikák kidolgozását és az üzleti
tervezést támogató, “digitális próba” (digital
rehearsal) elnevezésű új technológiát. A
megosztott mobilitási szolgáltatásokat
nyújtó Beryllel együttműködésben végrehajtott
első demó a különböző közlekedéspolitikai
stratégiák hatásairól biztosít valós
szimulációkat. Egy digitális iker segítségével
reprodukálja, hogyan veszik igénybe az
emberek az e-roller-szolgáltatásokat az
egyesült királyságbeli Wight-szigeten.
Az új technológia az emberi viselkedést
modellező közgazdasági “kilátáselmélet”
(Prospect Theory) és a mesterséges intelligencia
ötvözésével von le következtetéseket
az emberek valós viselkedésére nézve.
Reprodukálja a veszteség túlbecslésére
és a potenciális nyereség alábecslésére
hajlamosító emberi elfogultság miatti torzításokat,
valamint a viselkedést befolyásoló
szituációs tényezőket, például az időjárást.
A Wight-szigeti digitális próba azt teszteli
előre, milyen hatással lenne, ha az emberek
átállnának az autókról az elektromos rollerekre.
A Fujitsu azt is megbecsülte, milyen
hatást gyakorolna a személygépkocsik
e-rollerekkel való kiváltása a CO2-kibocsátásra,
és mekkora mértékben befolyásolnák
a különböző intézkedések (pl. a rollert a
meghatározott pontra visszavivő felhasználóknak
járó szolgáltatási díjkedvezmények)
az emberek közlekedésieszköz-választását.
A végső cél üzleti előnyök biztosítása a Beryl
számára, az autóhasználat káros környezeti
és társadalmi hatásainak csökkentése, a
közlekedéspolitikai döntések támogatása és
pozitív hozzájárulás a Wight-sziget tágabb
értelemben vett gazdaságához.
További gyors fejlődésre számíthatunk
a viselkedés-előrejelzés további alkalmazási
területein: a jóllét javítása, valamint
a biztonságos és fenntartható társadalom
megvalósítása terén, de emellett például a
bűnmegelőzésben is ígéretes fejlesztések
zajlanak.
Japánban jelenleg is folynak kísérletek,
amelyek a telefonos csalások potenciális
áldozatainak élettani adatait elemezve
segítik megelőzni a csalást. A technológia a
szorongáshoz kapcsolódó érzésbeli változásokat
jelző élettani adatok (pl. légzés,
szívritmus) alapján becsüli meg, hogy épp
becsapnak-e valakit.
Ennek a megközelítésnek természetesen
megvannak a maga kockázatai. Garantálni
kell a magánélet védelmét, és ki kell
küszöbölni az elfogultság okozta torzítást. A
társadalmi modellezés jelenlegi gyakorlata
azonban talán még inkább ki van téve a hibás
következtetések kockázatának a kis adatminták
és a kutatói részrehajlás lehetősége
miatt. Az MI alapú társadalmi modellezés
pontosabbá teheti az emberi és társadalmi
viselkedésre vonatkozó előrejelzéseket, és
ezen keresztül javíthatja, illetve észszerűsítheti
a szociális szolgáltatások működését.
Itt a „Digitális Tinik” program
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
(NMHH) 2023. évi médiapiaci jelentése
szerint a magyar fiatalok (8-15 éves korosztály
tagjai) 2022-ben az okostelefonjuk
képernyője előtt átlagosan napi 234 percet,
azaz közel 4 órát töltöttek, ebből a közösségi
médiában átlagosan napi 133 percet, azaz
több mint 2 órát. A jelentés arra is rámutatott,
hogy az életkorral egyenes arányban
nőtt a készülékhasználat átlagos ideje. A
fiatalok párhuzamosan használják a különböző
platformokat, formátumokat és tartalmakat,
és ezek használata a napi rutinjukba
is beépül.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2023
májusában átfogó gyorselemzés (sweep)
keretében elemezte az ingyenesen mobiltelefonra
letölthető, gyermekeket célzó
játékokat a tekintetben, hogy azok alkalmaznak-e
úgynevezett sötét megoldásokat.
Ezek olyan honlapokon vagy webshopokon
alkalmazott trükkös módszerek (digitális
üzenetek, felhasználói felületek), amelyek
észrevétlenül késztetik a fogyasztókat
(gyermekeket) nem kívánt döntések meghozatalára.
A GVH vizsgálata számos veszélyt
és kockázatot tárt fel.
A lezárt versenyfelügyeleti eljárások,
illetve piackutatások és gyorselemzések
tapasztalatait a GVH szakemberei egy
célzottan 10-16 év közötti gyermekeknek
szóló oktatási, edukációs programban is
összegezték. A „Digitális Tinik” program
célja a gyermekek (minél fiatalabb korban
való) tudatosságának felébresztése, az
utánajárás és gondolkodás beindítása a
digitális tér fogyasztóvédelmi kérdéseivel
kapcsolatban, valamint az online térben
megadott adataik értékének tudatosítása
a gyermekekben. Az edukációs program
jelenleg kétszer 45 perces interaktív tanórát
jelent, és ugyan a tapasztalatok szerint a
12-13 éves korosztály a legfogékonyabb a
témára, 10-16 éves kor között bármely diák
számára hasznosítható, életkornak megfelelően
célzott csomagot kínálnak a GVH
szakértői.
10 | ComputerTrends | 2024. január