Irodalomtörténeti Közlemények - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

hadvezért, hanem mint államférfit ábrázolja. Erre vall a jobb kezében „botot (vagy
jogart?) tartó páncélos Zrínyi" körül, a kép négy sarkában látható emblémák rendje.
Fent, jobbról balra két uralkodó: a Habsburg császár és a francia király portréja
látható. Lent a két hadvezér, Szkander bég és Tamerlán emblémája az angol életrajz
két fejezetére utal. A kép aláírása is ugyanaz, mint az angol életrajz portréján:
„The true Effigies of Count Nicolaj Serini / Generalissimo of the Christian Army
in Hungary." Egyedülálló azonban a Zrínyi-ikonográfiában, hogy a portré mellett
halotti lepelben szellemalak - nyilván a dédapa - látható fáklyával. A szellemalak
szájából kifutó szalagon olvasható szöveg: „Avenge thy country and my Blood -
Állj bosszút hazádért és véremért." A bosszú eszméje nem a keresztény hős hagyományos
humanista mentalitása. Zrínyit nem kell felszólítani, ő maga a felszólító.
A szellemalak a Regensburgi Hírnök miszticizmusára, indulatos felszólításaira
emlékeztet.
A különbség sokkal több az angol életrajz és a Regensburgi Hírnök között. Más
műfaj, más témakör, más gondolatmenet, eltérő stílus. A Regensburgi Hírnököt érzelmi
túlfűtöttsége, felfokozott indulata élesen elválasztja a nyugodt és tárgyszerű
Zrínyi-életrajztól. Van azonban a két mű között egy megkerülhetetlen személyes
kapcsolat: Comenius.
A három látnók revelációit korábban többször is Comenius adta ki Samuel
Hartlib támogatásával. 104 Robert Codrington ugyancsak Comeniust idézve teszi
közzé angolul a három látnók jóslatát. 1664-ben pedig egy Comenius-tanítvány,
Redinger Jakab svájci lelkész a következőt jegyezte fel útleírásában: „A heidelbergi
választófejedelem-asszony hat tallért adott, s neki átengedtem a regensburgi
Heerholdot." 1 " 5
Comenius
Redinger Amszterdamban tanult Comeniusnál. A cseh-morva testvérek püspöke
az 1656-tól haláláig védelmet nyújtó hollandiai városból kísérte figyelemmel
a török háború fejleményeit. Felfogása a török kérdésben a korábbiakhoz képest
ekkor változott meg. A harmincéves háború idején az oszmán hatalom támogatására
is számított a protestáns országok érdekében a Habsburg-birodalommal
szemben. Az iszlám vallás korán felkeltette érdeklődését. Keresve a különböző
vallások közötti ellentétek feloldását, a mohamedánok egyházi életét alaposan
tanulmányozta. Elismeréssel írt a törökök imádkozási szokásáról, és már A világ
labyrintusában szükségesnek vélte, hogy a Bibliát törökre fordítsák. Majd előteremtve
a költségeket, és megtalálva az alkalmas fordítót, a munka meg is indult,
Samuel Hartlib, Robert Boyle és a Royal Society érdeklődésével és támogatásával.
Egyik kulcsszemélyisége lett a törökök megtérítésének tervével foglalkozó szellemi-vallási
mozgalomnak. 106 Redinger Jakab még ennek a tekintélyes angol személyiségeket
magában foglaló mozgalomnak a híveként kereste fel 1663 kora
104 Angliai elterjedése még feldolgozásra vár. „3 angol fordításáról s egy átdolgozásáról van
tudomásunk." KVACSALA ]., Az angol-magyar érintkezések, i. m. 807.
1(15 KVACSALA ]., Az angol-magyar érintkezések, i. m. 809. - VÖ. NÉMETH S. Katalin, Comenius elfelejtett
propagandistái: Redinger és Hoburg (1664). Előadás az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Kutatócsoportjának
1995. december 13-i ülésén.
10 ° MATAR, Nabil I., The Comenian Legacy in England: The Case for the Conversion of the Muslims. The
Seventeenth Century 1993/VHI. No. 2. 203-215. - KVACSALA J., Az angol-magyar érintkezések, i. m. 807.
28