Badiny Jós Ferenc: Mah-Gar a magyar - szabdecs

III.
HOGYAN MONDJUK HELYESEN — „SUMER"?
Komoróczy könyvének 7. és 8. oldalán foglalkozik ezzel
a témával és indokolni próbálja, hogy magyarul miért használja
ő a „sumer" elnevezést és miért nem a „szumir"-t.
Egyetlen indoka arra vonatkozólag, hogy a szumirt elhagyja
— mint írja — az, .
„Minthogy a szóhasználat ma ingadozást mutat, a helyes
tJMma a .sumer', azt hiszem egyenlőre még nagyobb nehézs^ek
nélkül elterjeszthető volna."
Felkérem az olvasókat és azokat akik érdeklődnek a magyarságnak
a Mezopotámiával kapcsolatos hagyományai és
szumir-magyar nyelvazonosság iránt, hogy sohase használják
önnek a népnek a megjelöléséül „sumer" nevet. Ugyanis ez a
Bezold-féle (ö fejtette meg) British Múzeum 14013. számú
táblájának a leolvasásából ered.
Ezen a táblán lévő ékjelek a mezopotámiai ős-nyelvünkön,
tehát S-B-R nép ős-nyelvén KU-MAH-GAR-nak olvasandók.
Miután a KU (L. 536. szava) az akkád nyelvben sUnak
hangzik, a megnevezett 3 ékjeiét „semita-akkád" nyelven
sU-MU-AR olvasattal érvényesítették. Ebből vette Oppert
a sumer elnevezést.
(A „Bezold" féle kétnyelvű szöveg így néz ki):
szumir: (tört rész) ANTA EME KU . . . (törés)
akkád: SAPLIS AKKADA-A ELIS SU ... (törés)
visszaállított szumir szöveg:
KI-TA EME URI-KI ANTA EME KU-MAH-GAR.
Káldeától Ister-Gamig c. könyvem 96. oldalán bemuta-
• i OPPERT levezetését, ahogyan a tábla szumir „KU" jele
után esedékes MAH-GAR jelekből akkádosított a következő
képpen:
(szumir): KU — MAH — GAR
lakkád): SU — MU — ÁR és ebből
SU — ME — ER.
Tehát nyilvánvaló, hogy nem nevezhetjük őseinket úgy,
ahogy a sémita-akkádok hívták őket, „sumer"-nek.
Ezután az ékjei után nekünk KU-MAH-GAR-nak kell
hívnunk ezt az S-B-R népet.
43