Badiny Jós Ferenc: Mah-Gar a magyar - szabdecs

«
J
i
1
I
beérkezett levelekből. Ez az 1853-as felolvasás, valamint az
1854 és 1855-ben megjelent egy-egy újabb közleménye külön
figyelmet érdemel, mert ezek a sumírok tényleges felfedezé­
se szempontjából alapvető fontosságúak.
A felolvasás összefoglalását megtaláljuk a The Athenae-
um (London) 1853 februári, 1321. számában és fac-similében
könyvünk gyűjteményes részében (Rawlinson 1853)*. Rawlinson
itt számol be először történelmi és földrajzi felfedezéseiről,
a sumír néphez tartozó első tárgyi bizonyítékokról,
azaü a közlemény szerint: „nagyszámú olyan felirat felfede-
(U séről, amelyeket valódi, bona fide szkíta nyelven írtak,
11H•'y (öbbj-kevésbé rokonságban van az Achaimenida feliralok
úgynevezett méd nyelvével." Ilyen szkíta nyelvű feliratát
találtak a perzsa birodalom déli részén, Nippur, Uruk,
V. környéki téglákon és agyagtáblácskákon. Ezek a feliradk
mind sokkal ősibbek, mint az Achaimenida királyokhoz
és Nebuchadnezzar dinasztiájához tartozóak, — írja Rawlin-
.-•n. ú;4y váli, hogy ezek az ősi szkíták voltak az első telepedek,
messze megelőzve mind a perzsákat, mind pedig a szemita
népeket, és bizonyosnak látja, hogy a legősibb városaik,
így Uruk, Nippur, Akkád, Borsippa, stb. délen feküdtek,
l'gyancsak idézi a Torah bőséges megerősítését Nimrúd szkíta-kusila
birodalmáról.
Azáltal, hogy a felfedezett ősi nép nyelvére tág értelemben
vett „szkíta" elnevezést használt, elsőnek hivatkozott a
Mimír ural-a'taji rokonságra, ugyanis a múlt században turái
i szkíta néven nevezték a török-tatár, magyar-finn nyelveket
és népeket, melyeket az ókori szkíták és médek rokonainak
tartottak.
Ebből a felolvasásból értesülünk arról, hogy egy nagyobb
tanulmánya van készülőben, amelyben a korai, szélesen el-
U rjedt szkítaság megismertetésével, kialakulásuk, népi kapcsi.lataik
kérdésével fog foglalkozni. Ez a nagyfontosságú,
#
miíyenszántó, terjedelmes dolgozat a következő évben el is
szült, címe ,Notes on the Early History of Babylonia' (Jegylek
Babilónia korai történetéről) (Rawlinson 1854)* Benne
kevéssé ismert, ritka források seregén megy keresztül. A Folyamköz
történelmének rekonstruálásánál komplex módszert
követ. Összhangba vonja a régészeti leleteket, nyelvészeti
elemzések eredményeit, az ókori görög történetíróktól ránk
maradt írott forrásokat, és a görög hősi eposzokban mélyenlekvö,
kielemzett történelmi magot. Elemzése során vizsgálja
a Közel- és Közép-Kelet, valamint Észak^Kelet Afrika óko-
49