Badiny Jós Ferenc: Mah-Gar a magyar - szabdecs

.ül rokonfajúnak tartott „perzsiai szkíták", a médek történetét
és mágus vallását, valamint a szintén szkíta pártusokhoz
való viszonyát.
Történeti elemzésében felnyúl az Oxus és az Arai vidékéig,
Baktriáig és a Kusán birodalomig, északon pedig a Kaukázusig.
Ennél északabbi részekre vonatkozóan fordításban
idézzük Rawlinsont: „Nem készülök követni a szkíták útját
a Kaukázus mögött, de elterjedésük bőségesen megnyilvánul
a mai Európában beszélt nyelvekben, így a lappban, finnben,
észtben és a magyarban, valamint az ázsiai ogurok számos
csoportjában...".
Ugyanabban az előadásában állapította meg Rawlinson,
hogy ezeknek a babilóniai szkítáknak a népi neve „akkád"
mely kifejezést kb. a múlt század végéig használták. De az a
tény teljesen elsikkadt és elfelejtődött, s a mai szakirodalom
meg sem említi, hogy ugyancsak ő mutatott elsőnek rá, hogy
az akkád mellett másik ága is van ezeknek a régi szkítáknak:
ezek a „sumírok". Magyarra fordítva Rawlinsont, ugyanis a
következőt olvashatjuk: „Azután, hogy a szemita törzsek (különösen
az arameusok és az arabok különböző csoportjai) hatalma
megnövekedett, a shumir és az akkád, a szkíták két
nagy csoportja (divisions) volt ismert magából Babylóniából".
Tehát a kettő ugyanaz a turáni nép Rawlinson elemezése szerint.*
És a föntiek ismertetése után be kell mutatnunk megint
Komoróczy könyvének egy újabb hamisítását.
KMH 5x.
Ez a hamisítás megtalálható Komoróczy könyvének a
120. oldalán, ahol azt írja:
„Maga H. C. Rawlinson már 1855-ben felismerte a sumer
nyelv rokonosítási kísérleteinek kilátástalanságát, Id.
Athenaeum 1855. p. 1438: . . .kétséges, hogy meg lehet-e állapítani
bármi közelebbi nyelvi kapcsolatot e primitív nyelv
(sumer) és a mai idők valamely nyelvjárása között. . .".
Közöljük az olvasóval, hogy ilyet Rawlinson az Athenaeum
1855. évben megjelent 1438. oldalán nem írt. Bizonyításként
közöljük az 1438. oldal teljes magyar fordítását, amit
Dr. Érdy Miklós könyvének 319, 320 és 321 oldaláról vesz-
:-/ük á', ahol is az eredeti angol szöveg megtalálható. Aki ellenőrizni
akarja fordításunkat, az nézze meg Dr. Érdy Miklósnak
a könyvében közölt eredeti angol szövegét.
(Fordítást lásd az 1. sz. függelékben.)
51