Prvo zaÅ¡tita od vlage HitelvÃ¡llalÃ¡s Ã©s veszekedÃ©s ... - BeÄejski mozaik

More documents

Recommendations

Info

4 broj 472. 18. septembar 2009. RADNICI 8. OKTOBRA Privremeni rad u Flori Tomislav Šljivančanin Mineri sindikata? REZULTATI ISTRAŽIVANJA „Da li se krećeš?“ TOKOM APRILA i maja u devet gradova u Vojvodini sprovedeno je istraživanje o mobilnosti mladih. Istraživanje je obavljeno u okviru projekta „Da li se krećeš?“ BalkanI- DEA-e iz Novog Sada u saradnji sa Kancelarijom za mlade opštine Bečej. Anketirano je 1.389 mladih, srednjoškolaca, studenata, zaposlenih i nezaposlenih, koji su odgovarali na pitanja o putovanjima u zemlji i u inostranstvu. Prezentacija istraživanja biće održana sutra (19. septembra) u Pozorišnom klubu od 20 časova. Istog dana, na istom me- FOTO: S.M. RADNICI fabrike nameštaja „8. oktobar“ već 17 meseci nisu dobili platu, fabrika od raskida kupoprodajnog ugovora između Agencije za privatizaciju i Ivana Mesaroša praktično ne radi, a u krugu firme od komunalija ima samo vode. Tokom agonije „8. oktobra“ radnici preduzeća su na različite načine, dodatnim radom van fabrike, obezbeđivali egzistenciju. Ove nedelje pojavila se informacija da jedanaest radnika „8. oktobra“ radi u Flori na sezonskim poslovima. Ovu vest potvrdio je Tomislav Šljivančanin, predsednik sindikalne organizacije „8. oktobra“: „Tačno je da naši radnici rade u Flori, na vađenju semena iz paprike na Zalivnom polju. To smo uradili na insistiranje sindikata i manjinskih akcionara, a u dogovoru sa Rudolfom Albaharijem, zastupnikom kapitala. Na taj način želimo da rešimo barem deo problema koje radnici imaju u našoj fabrici, i da barem deo njih zaradi neki dinar. Trudili smo se da posao u Flori dobiju socijalno ugroženi radnici, nije bilo nikakvih pritisaka i pretnji, sve je na dobrovoljnoj bazi. Radnici koji ne žele da idu u Floru, to ne moraju da čine, i neće imati nikakve posledice u smislu gubitka radnog mesta u fabrici nameštaja“, rekao je Šljivančanin. Na pitanje da li radnici „8. oktobra“ koji rade u Flori imaju potpisane ugovore o delu, Šljivančanin je odgovorio negativno: „Nismo pravili ugovore, naši radnici koji rade u Flori su na platnom spisku ’8. oktobra’, i za svoj rad će dobiti nadoknadu po zakonu. Drago mi je da barem deo od 96 radnika ima posao. Ako i holandski ’Varomont’ potpiše ugovor sa Akcijskim fondom o zakupu dela ’8. oktobra’ i počne proizvodnja briketa, uposlićemo još od deset do petnaest ljudi, pa vi vidite da li je to dobro za nas“, rekao je Šljivančanin. Tvrdnje predsednika sindikalne organizacije „8. oktobra“ potvrdio je i Rudolf Albahari, zastupnik kapitala u „8. oktobru“ i direktor fabrike za preradu povrća i voća Flora. S.M. Tomislav Šljivančanin je rekao da sindikat na sve zakonske načine pokušava da pomogne radnicima, ali da ima i onih koji „svojim delovanjem pokušavaju da miniraju sve naše akcije. Znam da Darko Čiplić, radnik fabrike nameštaja, protura netačne informacije u javnost o tome da je ljudima prećeno da moraju da rade u Flori, a ako odbiju ponudu da će dobiti otkaz. To nije tačno, o tome mogu da posvedoče oni naši radnici koji rade u Flori. To što on radi je klevetanje, a za to će snositi posledice jer ću ga tužiti“, rekao je Šljivančanin. Darko Čiplić nije želeo da govori za Bečejski mozaik. B.M. stu, u 21.30 sati će se održati i promocija kratkih filmova „Filadendron produkcije“ pod nazivom „Neviđeni Filadendron“. Radi se o do sada neprikazanim dokumentarnim filmovima, hronološkim beleškama, romantičnim ekranizacijama kratkih priča, nastalih od 2004. godine. „Filadendron produkcija” je neformalno filmsko udruženje iz Bečeja koje stvara kratkometražne filmove od 2003. godine. Osnovna tema kojom se bavi ova produkcija je život mladih u Bečeju i u Srbiji. B.M OBIM stočarske proizvodnje u Srbiji smanji se za jedan do dva odsto godišnje, a jedan od razloga za to je i činjenica da problemi u agraru sa kojima se naša zemlja godinama suočava nisu sistemski U DOMU ZANATLIJA u Bečeju prvog vikenda septembra trebalo je da bude otvorena nova kuglana, ali je rok izgradnje produžen za oko dva meseca. Kuglanu gradi somborska firma „Kegel King“ d.o.o. koja je deo objekta zakupila na 15 godina od Opšteg udruženja preduzetnika opštine Bečej, vlasnika Doma zanatlija. „Kegel King“ se obavezao da će montirati kuglanu sa segmentnim pločama po standardima svetske kuglaške federacije. Vrednost investicije je oko 80.000 evra, a Somborci će u objekat uložiti i dodatnih 40.000 evra. „Kegel King“ planira da preuredi prostor bifea, obnovi sanitarni čvor i svlačionicu, sanira grejanje i krov objekta i izgradi zimsku baštu na ulazu INFO UDRUŽENJE STOČARA OPŠTINE BEČEJ Izlaz iz krize je u konsenzusu Farma za proizvodnju mleka rešeni. Po mišljenju stručnjaka za rešavanja problema u stočarstvu i u ostalim oblastima poljoprivredne proizvodnje potrebno je doneti odgovarajuću strategiju, koja će biti aktuelna narednih 30-50 godina. Na taj način neće biti potrebno da se, osim u ekstremnim slučajevima, stalno donose uredbe, jer se na taj način sistemski ništa ne rešava. Svetska ekonomska kriza još više je zakomplikovala život poljoprivrednika, ali ima i onih koji su šansu za napredak videli u udruživanju. Pozitivnih primera u Vojvodini ima više, a u Bečeju je to u sferi stočarstva uradilo desetak vlasnika registrovanih farmi za proizvodnju mleka, tov svinja i proizvodnju živine. Udruženje stočara opštine Bečej čine „Agro-produkt Šinkovič“, regionalni lider u proizvodnji živine, farma Mužlai, treća po količini proizvedenog mleka u grupaciji „Imlek“, farma Džigurski (deveta u „Imleku“), farme za proizvodnju mleka Rakić, Banjeglav, Mago, farma svinja Balaž, farma živine Nađvaradi… Posle deset meseci postojanja, u bečejskom udruženju su zadovoljni postignutim. „Protiv krize u stočarstvu se može boriti na samo jedan u kuglanu. Glavni razlog za probijanje roka izgradnje kuglane i renoviranja objekta, prema rečima Zdenka Pavlica, savetnika u „Kegel Kingu“, je administrativne prirode. „Papirologija i pribavljanje svih neophodnih dozvola trajalo je mnogo duže nego što smo planirali. Navikli smo na zapadni sistem rada, a u Srbiji još uvek sve ide sporo. Na administrativne poslove izgubili smo mesec dana i to je jedini razlog zbog čega kuglana još nije u funkciji“. Građevinski radovi su počeli pre nedelju dana, stara kuglana je „skinuta“, a objekat se renovira i priprema za postavljanje nove. „Grubi radovi trebalo bi da budu gotovi za oko tri nedelje, tada ćemo raditi finiš renoviranja, a kada FOTO: S.M. način – konsenzusom svih u lancu poljoprivrede. Zbog toga smo se mi stočari u Bečeju i ujedinili, jer na taj način imamo jače pregovaračke pozicije“, rekao je Vasa Džigurski, predsednik Udruženja stočara opštine Bečej. „U proteklom periodu uspeli smo da uspostavimo korektan dijalog sa resornim ministarstvom, pokrajinskim institucijama, sa lokalnim vlastima i PIK-om ’Bečej’. Globalizacija je profesionalnim farmerima nametnula brzo uvećanje kapaciteta, a to podrazumeva velika ulaganja. Zbog toga bi poljoprivredi, a pogotovo stočarstvu trebalo pomoći. Udruženje je, u nastojanjima da oživi stočarstvo na ovim prostorima, dobilo podršku svih relevantnih institucija“, rekao je Džigurski. On je istakao da je jedan od većih problema profesionalnih farmera činjenica da nemaju mogućnost da obrađuju dovoljne površine zemlje i da deo stočne hrane kupuju, što umnogome poskupljuje proizvodnju. Šansu za rešenje problema Džigurski vidi u izdavanju državne zemlje u zakup u opštini Bečej. Javno nadmetanje za zakup zemlje trebalo bi da bude organizovano kada komisija koja je formirana na sednici lokalnog parlamenta u sredu obavi potrebne tehničke poslove. „Od predstojeće licitacije državne zemlje u Bečeju očekujem da i farmeri dobiju šansu da uzmu u zakup površinu koja će im obezbediti proizvodnju hrane za stoku. Mislim da smo na dobrom putu da to i ostvarimo, ali da ne bih prejudicirao stvari, sačekajmo licitaciju“, rekao je Džigurski. to bude završeno počećemo postavljanje kuglane. Najrealnije je da sve bude završeno U centru dugoročnih planova Udruženja stočara Bečej je razvoj stočarstva u naseljenim mestima u opštini. „U udruženju imamo farme iz svih naseljenih mesta u opštini i oni će u narednom periodu biti zamajac stočarske proizvodnje u tim mestima. Radićemo mnogo i na edukaciji malih farmera koji samo udruženi mogu da prežive ovo vreme. A kada nam se Odobren izvoz mesa u EU desi razvijeno stočarstvo, siguran sam da neće biti ’egzodusa’ sa sela, naprotiv, to je šansa za bolje puteve, bolju infrastrukturu i lepši život na selu“, rekao je Džigurski. S. Malešev Godišnje pojedemo 43 kilograma mesa Stočarstvom se u Srbiji bavi oko 700.000 gazdinstava i ono donosi oko 40 odsto bruto društvenog proizvoda poljoprivrede. Prošle godine je u Srbiji proizvedeno oko 440.000 tona mesa, što je za 210.000 manje nego 1990. Srbija godišnje proizvede 83.000 tona goveđeg, 255.000 svinjskog, 20.000 ovčijeg i 75.000 tona živinskog mesa. Po statističkim podacima, godišnja potrošnja mesa po stanovniku u Srbiji sada je 43 kilograma, dok je UPRKOS NAJAVAMA NOVA KUGLANA NIJE OTVORENA POČETKOM SEPTEMBRA Papirologija koči radove FOTO: S.M. Radovi u kuglani Ministarstvo poljoprivrede, šumarstva i vodoprivrede saopštilo je da je Evropska unija, posle dvadeset godina, odobrila Srbiji izvoz prerađevina od svinjskog mesa na to tržište. Izvozne dozvole dobile su „Big Bul“ iz Bačinaca, „Juhor“ (Jagodina), novosadski „Kolbis“ i klanica u Bačkoj Topoli, a očekuju se izvozne dozvole za još tri klanice iz centralne i južne Srbije. „Mogućnošću izvoza mesnih prerađevina na tržište EU dobijena je velika šansa za razvoj stočarstva i industrije za preradu mesa, ali i preko potreban ventil za plasman robnih viškova svinjskog mesa koji su proteklih godina često dovodili do pada cene tovljenika, i za posledicu imale smanjenje stočnog fonda. Ovo je veliki uspeh i rezultat marljivog rada inspekcijskih službi, Uprave za veterinu i celog Ministarstva poljoprivrede“, rekao je Saša Dragin, ministar poljoprivrede. 1990. godine bila 65 kilograma. Od toga, potrošnja svinjskog mesa po stanovniku je 22, goveđeg i junećeg 11, živinskog 7 i jagnjećeg 3 kilograma. Srbija ima 220 mlekara i godišnje proizvede 1,6 milijardi litara mleka, od čega se zvanično preradi 900 miliona. Godišnja potrošnja mleka po stanovniku je 65 litara, što je skoro duplo manje nego u vreme SFRJ kada je godišnja potrošnja po stanovniku bila 120 litara. B.M. do 1. novembra kada bi kuglana trebala da bude u funkciji“, rekao je Pavlic. S.M.
péntekenként 2009. szeptember 18. új sorogat, 472. szám A KÖZSÉGI KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERDAI ÜLÉSÉN Hitelvállalás és veszekedés HUSZONKILENC tanácsnok jelenlétében csaknem öt órán át tartott a községi képviselőtestület szerdai ülése. A becsei képviselők a tervezett tizenöt napirendi pont helyett csak tizennégyről tárgyaltak, ugyanis Knézi Péter polgármester kérésére elnapolták a Komunalac Közvállalat Alapszabályának módosítását és kiegészítését. Mintegy 120 percig tartó vita előzte meg a község hosszú távú hitelvállalásáról szóló határozat elfogadását. A polgármester elmondta, hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel döntöttek úgy, hogy az önkormányzat hosszú távú hitelt vesz fel. Elmondása szerint a Pénzügyminisztérium Kincstári Igazgatósága augusztus 24-i véleményezése alapján 180 millió dinár összegben hagyta jóvá az önkormányzat kérvényét, de a község hitelvállalási képességét 120 millió dinár összegben határozták meg, amelyet a kommunális infrastruktúra, valamint a geotermális furat építésére fordítanak. Knézi elmondta, hogy a községben 2,5 milliárd dinár értékben vannak készen projektumok, de még nem lehet tudni, hogy a hitelből milyen programokat fognak finanszírozni, ugyanis a községi vezetőség a helyi közösségek tanácsaival közösen határozza majd meg a prioritásokat. Dragan Živkov (Szerb Összefogás Koalíció) elmondta, hogy mivel nincsenek kiválasztva a konkrét projektumok, még azt sem lehet tudni, hogy mennyi pénzre van szüksége a községnek, elég lesz-e 80 millió dinár, esetleg 120 millióra lesz szükség, s emiatt a hiányosságok miatt az általa vezetett koalíció nem fog a határozatra szavazni. Hitelt vesz fel a község - döntötték el a képviselők Páll Sándor (VMDK) leszögezte, hogy az önkormányzat költi a pénzt, de nem tudni mire. Azt is kifogásolta, hogy a tanácsnokokat senki sem tájékoztatja arról, hogy mekkora most a község adóssága. Felszólalásában arra is kitért, hogy a geotermális furat, tudta szerint, az államot illeti meg, nem pedig a községet. Páll beszélt arról is, hogy miként csökkentették az önkormányzatban dolgozók fizetését 50 százalékkal, míg a politikusok csupán 5 százalékkal kevesebb bért kapnak. Szerinte a Községi Tanács tagjai ingyen is dolgozhatnának, amíg tart a gazdasági válság. Dušan Jovanović és Knézi Péter ismertették, hogy az önkormányzatban dolgozók fizetését egyforma összegben csökkentették, a Községi Tanács tagjainak pedig 35 százalékkal lett kevesebb a bére. „Az Ön ’uralkodása’ idejében ingyen dolgoztak?”, kérdezte Knézi Pálltól. Páll egyik kérdésére válaszolva Dušan Jovanović képviselő-testületi elnök elmondta, hogy a tartományi szervek engedélyezték a geotermális furat kiépítését. A polgármester hozzátette, hogy a hitelből többek között utak és utcák aszfaltozása, transzformátorok áthelyezése, valamint a péterrévei és a bácsföldvári vízvezeték kiépítése élvez prioritást. Knézi kijelentette, hogy a község a hitelt biztosító banktól kérni fogja, hogy a törlesztés csak 2011. január 1-től kezdődjön. Knézi Péter polgármester A hitelvállalásról szóló határozatot 22 igen szavazattal fogadták el. A Szerb Összefogás Koalíció és a VMDK tanácsnokai nem sza- Hány nyelven szólalhat fel a tanácsnok? Szabó Endre leváltása kapcsán dr. Páll Sándor is szót kért. Mivel Szabó magyarul szólalt fel, ő maga is magyarul kezdte beszédét, amire a képviselő-testület elnöke kérte a jelenlévő fordítót, hogy fordítsa le szerb nyelvre Páll mondanivalóját. Ez vitát váltott ki, hiszen Páll Sándor maga szerette volna prezentálni mindkét nyelven mondanivalóját, míg ezt Jovanović nem engedte meg, mivel, elmondása szerint, megtörtént már, hogy Páll nem ugyanazt a szöveget mondta el szerbül, amit magyarul. Az ötperces vita után Páll szerbül és magyarul szólt tanácsnoktársaihoz. FOTÓ: F.D.K. vaztak. Az ülésen a tanácsnokok határozatot hoztak a Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanács megalakításáról, amelynek elnöke és hat tagja van. A határozat értelmében ebben a tanácsban, amely megvitatja a község területén élő polgárok nemzeti egyenjogúságának érvényesítésével, védelmével és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, a szerb nép képviselői mellett helyet kapnak azon nemzeti kisebbségek képviselői is, amelyek több mint egy százalékban vesznek részt a község összlakosságának számában, miközben sem a szerb nép, sem pedig a nemzeti kisebbségek képviselői nem képezhetnek többséget a tanácsban. A határozat módosítását kérte a Statútum-ügyi Bizottság, melynek értelmében a tanácsnak elnöke és kilenc tagja lenne, négy-négy szerb és magyar nemzetiségű, valamint egy-egy roma, illetve horvát nemzetiségű. Ezt a javaslatot a határozat előterjesztője és a tanácsnokok sem fogadták el. Az ülésen szavazattöbbséggel fogadták el a képviselő-testület Ügyrendjének módosítását és kiegészítését, valamint kinevezték az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági területek bérbeadási eljárásának lefolytatására illetékes szervet, és a földterületek nyilvános árverés útján történő bérbeadási eljárását lefolytató bizottság tagjait is. A határozatok értelmében a polgármester a bérbeadási eljárást folytató szerv, míg a bérbeadási eljárást folytató bizottság tagjai Jaroslav Roman, Kosica Debeljački, Zoran Popović, Forró Recsó Verona, Ljiljana Dejanović, Dragan Mago és Branislav Jojkić. Ezt követően a helyi jellegű kommunális illetékekről szóló határozat kiegészítése került napirendre, amelyet július 15-én fogadtak el. Knézi Péter elmondta, hogy a határozat azért szorul kiegészítésre, mert a vállalkozók petícióval fordultak hozzá, amelyben kérik az illetékek tavalyi nagyságának visszaállítását. Arra hivatkoztak, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben nem kellene a kommunális illetékeket emelni. A polgármester kérte a tanácsnokokat, hogy legyenek megértéssel, fogadják el a határozat kiegészítését, miszerint csak 2010. január elsejétől lépne életbe a kommunális illetékekről szóló határozat. Knézi azt is kilátásba helyezte, hogy a Községi Tanács addig egy újabb, könynyítő határozattal rukkol elő - csökkenteni kívánják egyes illetékek összegét. Páll Sándor manipulációnak nevezte az egészet, Dragan Živkov szerint pedig az illetékeket teljesen meg kellene szüntetni, míg Zoran Subotički (Mint egy ház) a vállalkozók követelését tolmácsolta, miszerint a kommunális illetékek egy részét a vállalkozók támogatására kellene fordítani. Huszonnégy szavazattal a tanácsnokok a határozat elfogadására szavaztak. Az ülésen a tanácsnokok Romoda Ferencet nevezték Sok mindenben tévedtem Leváltása előtt Szabó Endre a szószékhez járult: „Nem azért kértem szót, hogy kegyelmet kérjek, hanem csak pár szót szeretnék azokról az emberekről mondani, akik ma a leváltásomat kérik. Én azt gondoltam, hogy a politikában is van tisztesség, barátság, szolidaritás, de sajnos tévedtem. Tévedtem, amikor téves emberekkel építettem politikai karrieremet, tévedtem amikor azt hittem, hogy ugyanezek az emberek megtisztelik azokat a szavazókat, akik ezer szavazattal többet adtak rám, mint a Mint egy ház pártra, ugyanakkor tévedtem, hogy van összefogás a politikában. Kérdezem én, ha azok az emberek, akik ilyen könynyen eldobják azt az embert, aki hat évig együtt dolgozott velük, hány nap, hány hónap kell ezeknek az embereknek, hogy hátat Hibakiigazítás fordítsanak a koalíciónak, vagy más szóval, a választópolgároknak? Remélem, hogy van még egy mozgalom, ami ad az embereknek egy kis magyar reményt“, mondta Szabó, majd megköszönte az együttműködést mindazoknak, akik az elmúlt időszakban együtt tudtak működni vele. Zoran Subotički Szabó beszédét követően leszögezte, hogy „nem léteznek kis és nagy pártok, csak kis és nagy emberek. A politika lehetőséget teremt arra, hogy az ember megmutassa értékeit, de azt is, amit el szeretne rejteni“. Subotički kijelentette, hogy a Mint egy ház párt felelősségteljesen dolgozik, s ezt önmaga példáján bizonyította Szabó leváltásakor. Elmondása szerint Szabó leváltásának oka, mindkét fél kérésére, titok marad. B.M. ki a Petőfi iskola iskolaszéki tagjává, de „feltöltötték“ a képviselő-testület tanácsait és bizottságait is, az új tagok az ellenzék soraiból kerültek ki. A Folyamodvány- és Panaszügyi Bizottságba Nebojša Kolarski és Sava Živojnović kerültek, a Statútum-ügyi Bizottságot Dragan Živkov erősíti, Nemanja Lam és Dušan Stefanović a Mandátumügyi és Mentelmi Bizottság új tagjai, míg a Költségvetési és Pénzügyi Tanácsba Slavica Grković került. Az ülés végén a tanácsnokok a Községi Tanácsból menesztették Szabó Endrét (Mint egy ház), akit a pártja hívott vissza. A jelenlévő tanácsnokok Szabó menesztésére szavaztak, de a helyébe javasolt Radomir Jelićet nem választották meg, ugyanis csak tizenheten szavaztak rá, két voks még hiányzott kinevezéséhez. A törvény értelmében így Szabó Endre továbbra is a Községi Tanács tagja marad. Ricz Róbert Szeptember 11-i számunkban a parkolásról szóló cikkünk címében – a 7. oldalon és a címoldalon is - elírás történt. Helytelenül ezt közöltük: „Félszáz parkolóhelyért kell majd fizetni“. A cím helyesen: „Négyszáztíz parkolóhelyért kell majd fizetni“. Elnézést kérünk olvasóinktól. A Becsei Mozaik szerkesztősége
Page 1 and 2: 18. septembar 2009. broj 472. U SRE
Page 3: NA JEDNOJ od prethodnih sednica be
Page 7 and 8: KISEBBSÉG, kisebbségi közösség
Page 9 and 10: oj 107. OČISTIMO OPŠTINU NOVI BE
Page 11 and 12: Pomen Dana 24. septembra 2009. godi
Page 13 and 14: MLADI KAO POLITIČKI LIDERI: MLADEN
Page 15 and 16: IZLOŽBA SLIKARA TIBORA ŠIPOŠA 78
Page 17 and 18: Boje jeseni i zime 2009/2010. godin
Page 19 and 20: SPORTSKI MOZAIK VOJVOĐANSKA LIGA -

Prvo zaÅ¡tita od vlage HitelvÃ¡llalÃ¡s Ã©s veszekedÃ©s ... - BeÄejski mozaik

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

Prvo zaÅ¡tita od vlage HitelvÃ¡llalÃ¡s Ã©s veszekedÃ©s ... - BeÄejski mozaik