Prvo zaÅ¡tita od vlage Hitelvállalás és veszekedés ... - BeÄejski mozaik
Prvo zaÅ¡tita od vlage Hitelvállalás és veszekedés ... - BeÄejski mozaik
Prvo zaÅ¡tita od vlage Hitelvállalás és veszekedés ... - BeÄejski mozaik
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KISEBBSÉG, kisebbségi közösségek,<br />
nemzeti kisebbségek<br />
– ezek a kifejezések arra<br />
utalnak, hogy nem vagyunk<br />
mindannyian egyenjogúak,<br />
mert van kisebbség és van<br />
többség. „Csak“ szavakról<br />
van szó, de a szavak hatnak,<br />
illetve hathatnak az emberekre.<br />
Egy demokratikusabb kifejezés<br />
használata – a nemzeti<br />
kisebbség helyett nemzeti közösség<br />
– hozzájárulhatna ahhoz,<br />
hogy a polgárok egy része<br />
ne érezze magát<br />
alsóbbrendűnek.<br />
A „kifejezéscsere“ nem<br />
történt meg, s valószínűleg<br />
egy ideig nem is fog, bár az<br />
állam az utóbbi évek folyamán<br />
nagyobb <strong>od</strong>afigyelést tanúsít<br />
– törvényeket hoz – a<br />
nemzeti közösségek iránt.<br />
Szerbia alkotmányában<br />
(2006-ban hozták meg) van<br />
egy rész, amely kitér a nemzeti<br />
közösségek jogaira, biztosítja<br />
a kisebbségi individuális<br />
és kollektív jogokat<br />
- eltekintve attól, hogy az alkotmányban<br />
az áll, hogy<br />
Szerbia (mindenekelőtt) „a<br />
szerb nép és minden itt élő<br />
polgár állama“...<br />
A nemzeti közösségek jogaival<br />
foglalkozik (részben<br />
vagy teljes egészében) több<br />
törvény is. Az oktatásról, a felsőoktatásról,<br />
a hivatalos<br />
nyelv- és íráshasználatról, a<br />
helyi önkormányzatokról, a<br />
tájékoztatásról, a rádiódiffúzióról,<br />
a népképviselők megválasztásáról,<br />
az autonóm tartomány<br />
egyes hatásköreinek<br />
meghatározásáról, a nemzeti<br />
kisebbségek jogainak és szabadságainak<br />
védelméről szóló<br />
törvényekről van szó.<br />
A legfrissebb a nemzeti<br />
tanácsokról szóló törvény,<br />
amelyet augusztus 31-én hozott<br />
meg a köztársasági parlament.<br />
Törvények tehát vannak,<br />
más lapra tartozik azonban<br />
alkalmazásuk, ugyanis sokszor<br />
csupán papíron léteznek.<br />
A Kisebbségvédelmi törvény<br />
például előírja, hogy az<br />
alkotmányba foglalt kisebbségi<br />
jogokkal kapcsolatos határozatok<br />
meghozatala előtt az<br />
állami szervek kötelesek kikérni<br />
a nemzeti tanácsok véleményét,<br />
ez azonban ritkán<br />
történik meg.<br />
Felmerül még egy probléma:<br />
a jogszabályok nincsenek<br />
összehangolva egymással.<br />
Megesik, hogy két különböző<br />
törvény eltérően szabályozza<br />
ugyanazt a kérdést.<br />
Ez a helyzet a nemzeti tanácsokról<br />
szóló törvénnyel is,<br />
amely előlátja, hogy a nemzeti<br />
kisebbségek nemzeti tanácsai<br />
is alapíthatnak médiumot.<br />
Egyrészt a törvény<br />
szerint a tartomány vagy valamely<br />
önkormányzat tulajdonában<br />
lévő médium alapítói<br />
joga teljesen vagy részlegesen<br />
átruházható a nemzeti tanácsra,<br />
másrészt a tájékoztatási<br />
törvény előírja, hogy egy<br />
médium alapítói jogát nem lehet<br />
semmiféle formában átruházni.<br />
(A Hét Nap és a Magyar<br />
Szó alapítói jogát 2004<br />
óta a Magyar Nemzeti Tanács<br />
gyakorolja.) Emiatt a Művelődési<br />
Minisztérium, a Független<br />
Elektronikus Médiumok<br />
Szövetsége (ANEM) és az újságírói<br />
egyesületek bírálták a<br />
nemzeti tanácsokról szóló<br />
törvény rendelkezéseit. Szerintük<br />
így a törvényhozó egy<br />
újabb lehetőséget ad a közszolgálati<br />
média magánosításának<br />
megakadályozására,<br />
pedig a privatizációt törvény<br />
írja elő. Az ANEM rámutatott,<br />
hogy a kisebbségi nyelveken<br />
történő tájékoztatás jogának<br />
érvényesítését mesterségesen<br />
kapcsolatba hozzák a<br />
sajtó feletti tulajdonviszonyok<br />
kérdésével is. Az ekképp<br />
megvalósuló kisebbségi jogok<br />
eredménye az, hogy<br />
egyes politikai hatalmak megőrizzék<br />
a médium feletti hatalmukat<br />
és a szerkesztéspolitika<br />
feletti ellenőrzésüket, tette<br />
közzé ez a szervezet.<br />
Mit irányoz elő a<br />
nemzeti<br />
tanácsokról<br />
szóló törvény?<br />
Nemzeti tanácsok már<br />
2002 óta léteznek, azonban<br />
többször is felmerült legitimitásuk<br />
kérdése, mert nem létezet<br />
a nemzeti tanácsokról<br />
szóló törvény. 2002 óta tizenöt<br />
nemzeti közösség alapított<br />
nemzeti tanácsot (a magyarok,<br />
a romák, a horvátok, a ruszinok,<br />
a románok, a szlovákok,<br />
a vlahok, a bosnyákok, a<br />
macedónok, a németek...).<br />
A nemzeti tanácsokról<br />
szóló törvény indoklásában<br />
az áll, hogy ezzel a törvénynyel<br />
megoldható a nemzeti<br />
tanácsok hatáskörének pontos<br />
meghatározása és azok<br />
demokratikus módon történő<br />
megválasztása, biztosítva<br />
azt, hogy a választás valóban<br />
az egyes nemzeti kisebbség<br />
többségi akaratának eredménye<br />
legyen.<br />
A törvény szerint minden<br />
nemzeti kisebbségnek megvan<br />
a joga arra, hogy az oktatás,<br />
a kultúra, a tájékoztatás<br />
és a hivatalos nyelvhasználat<br />
terén történő jogainak megvalósítása<br />
céljából nemzeti<br />
tanácsot válasszon.<br />
A nemzeti tanácsoknak<br />
jogukban áll a nemzeti kisebbség<br />
identitása megőrzésének<br />
céljából különféle intézményeket<br />
alapítani, ezek<br />
lehetnek alapítványok, intézmények,<br />
egyesületek, a kultúra,<br />
az oktatás, a tájékoztatás,<br />
a hivatalos nyelvhasználat terén<br />
tevékenykedő gazdasági<br />
társaságok is.<br />
A nemzeti tanácsok részt<br />
vehetnek a törvényhozásban,<br />
mégpedig úgy, hogy a kultúra,<br />
a hivatalos nyelvhasználat<br />
és a tájékoztatás kérdéseit<br />
rendező törvényjavaslatokat<br />
adhatnak át, illetve követhetik<br />
e törvények végrehajtását.<br />
Joguk van továbbá eljárásokat<br />
kezdeményezni a nemzeti<br />
kisebbségek individuális<br />
vagy kollektív jogainak védelme<br />
érdekében az Alkotmánybíróság,<br />
a tartományi és a<br />
köztársasági ombudsman és<br />
más intézmények előtt.<br />
A nemzeti tanácsok önállóan<br />
vagy más jogi személyekkel<br />
együtt alapíthatnak<br />
olyan intézményeket és gazdasági<br />
társaságokat, amelyek<br />
fő tevékenysége a lapkiadás<br />
vagy a rádiós-televíziós<br />
műsorszórás. A törvény előlátja<br />
a köztársaság, a tartomány,<br />
illetve az önkormányzat<br />
által alapított tájékoztatási<br />
közvállalatok alapítói jogainak<br />
átruházását a nemzeti tanácsokra.<br />
A nemzeti tanácsok<br />
feladata a tájékoztatási stratégia<br />
kidolgozása, de a nemzeti<br />
tanács véleményezi a<br />
Köztársasági Műsorszórási<br />
Ügynökség műsorszórási<br />
stratégiáját, és tagot javasol a<br />
Köztársasági Műsorszórási<br />
Ügynökség Tanácsába.<br />
Amikor kisebbségi oktatásra,<br />
művelődésre, tájékoztatásra<br />
vagy hivatalos nyelvhasználatra<br />
vonatkozó<br />
ha tározatokat kell hozni, a<br />
Köztársasági Képviselőház, a<br />
szerbiai kormány és más állami<br />
szervek kötelesek kikérni a<br />
nemzeti tanácsok véleményét,<br />
s ha ezt nem teszik<br />
meg, a határozatokat semmisnek<br />
kell tekinteni.<br />
A nemzeti tanácsok megválasztásával<br />
kapcsolatban a<br />
törvény szerint a kisebbségek<br />
maguk döntik el, hogy nemzeti<br />
tanácsukat közvetlen<br />
vagy elektori módon választják-e<br />
meg. Közvetlen választást<br />
akkor bonyolítanak le, ha<br />
a választások kiírásának napjáig<br />
az adott nemzeti kisebbségnek<br />
legalább 50 százaléka<br />
feliratkozott a választói<br />
névjegyzékre (ún. kisebbségi<br />
választói névjegyzék). A nemzeti<br />
kisebbségek számát az<br />
utolsó népszámlálási adatokból<br />
eredeztetik úgy, hogy azt<br />
a számot 20 százalékkal<br />
csökkentik.<br />
A nemzeti tanácsok tagjainak<br />
megválasztásához a választásokat<br />
a köztársasági<br />
emberi jogi és kisebbségi miniszter<br />
írja ki. A választói névjegyzéket<br />
is a minisztérium<br />
állítja össze a kisebbségi állampolgárok<br />
jelentkezése<br />
alapján. A polgárok adatait a<br />
törvény szerint bizalmasan<br />
kezelik.<br />
A nemzeti tanácsot annak<br />
elnöke képviseli, akit a nemzeti<br />
tanács tagjai közül választanak<br />
meg. A tagok száma<br />
15-35 személy között<br />
lehet, az adott kisebbség számától<br />
függően.<br />
A nemzeti tanácsokat a<br />
köztársasági Emberi Jogi és<br />
Kisebbségi Minisztériumnál<br />
kell bejegyeztetni. A nemzeti<br />
tanács mandátuma négy évre<br />
szól.<br />
472. szám, 2009. szeptember 18.<br />
A POKOL NEM A MÁSIK (III.)<br />
Kisebbségvédelmi törvények vannak -<br />
alkalmazzák-e őket?<br />
Magyar Nemzeti Tanács<br />
A Becsei Mozaik körkérdése<br />
A Becsei Mozaik honlapján (www.becejski-<strong>mozaik</strong>.co.<br />
rs) válaszolhatnak körkérdéseinkre: Ön szerint van-e etnikai<br />
távolság a becsei, illetve a törökbecsei szerbek és magyarok<br />
között?<br />
TÁRSADALOM<br />
A Magyar Nemzeti Tanács<br />
2002 óta létezik. A Tanács<br />
elnöke Józsa László<br />
(VMSZ), az Intéző Bizottság<br />
elnöke pedig Pásztor<br />
Bálint (VMSZ). A Tanács intézményei:<br />
a Magyar Szó<br />
Lapkiadó Kft., a Hét Nap<br />
Lapkiadó Kft., a Vajdasági<br />
Magyar Művelődési Intézet<br />
Kft. és a Szekeres László<br />
Alapítvány.<br />
Nemzetek közötti viszonyokkal<br />
foglalkozó tanácsok<br />
Becse község képviselő-testülete<br />
2009. szeptember<br />
16-án határozatot hozott<br />
a Nemzetek Közötti<br />
Viszonyokkal Foglalkozó<br />
Tanács megalakításáról. A<br />
Tanácsnak elnöke és hat<br />
tagja lesz. Elnökét a helyi<br />
képviselők, a tagokat pedig<br />
a képviselők és Becse község<br />
polgárainak sorából<br />
választják majd meg, gondot<br />
viselve arról, hogy a Tanácsban<br />
a szerb nemzet<br />
képviselői mellett helyet<br />
kapjanak azon nemzeti kisebbségek<br />
képviselői is,<br />
amelyek több mint 1 százalékban<br />
vesznek részt a<br />
község összlakosságának<br />
számában. Azon nemzeti<br />
kisebbségek esetében,<br />
amelyeknek nemzeti tanácsuk<br />
van, a nemzeti kisebbség<br />
képviselőit a Tanácsba<br />
a nemzeti tanács<br />
javaslata alapján választják<br />
meg.<br />
A 2002-ben végzett<br />
népszámlálás adatai szerint<br />
Becse község területén<br />
40 987 polgár él, közülük<br />
Elégedettek és<br />
elégedetlenek<br />
Nem mindegyik nemzeti<br />
közösség képviselői elégedettek<br />
a friss törvénnyel. Nem<br />
elégedett mindegyik magyar<br />
párt képviselője sem, bár<br />
évek óta követelik a nemzeti<br />
tanácsokról szóló törvény<br />
meghozatalát. A törvényt csak<br />
a Vajdasági Magyar Szövetség<br />
támogatta, míg a Vajdasági<br />
Magyar Demokrata Párt<br />
és a Vajdasági Magyarok Demokratikus<br />
Közössége ellenezte.<br />
Emellett, a törvény elfogadása<br />
előtt tíz vajdasági<br />
magyar civil szervezet és<br />
négy magyar párt levélben<br />
kérte a VMSZ köztársasági<br />
parlamenti képviselőit arra,<br />
hogy ne szavazzanak a nemzeti<br />
tanácsokról szóló törvényjavaslatra.<br />
A levélben az<br />
áll, hogy a javaslat rossz, és<br />
biztosra vehető, hogy a törvényjavaslatban<br />
említett módon<br />
nem fog létrejönni a magyar<br />
választók névjegyzéke,<br />
ami nélkül pedig nem alakulhat<br />
olyan magyar nemzeti tanács,<br />
amely a teljes vajdasági<br />
magyarság érdekében tevékenykedhet.<br />
A szerbiai parlament ellenzéki<br />
képviselőinek sem<br />
„tetszett“ a nemzeti tanácsokról<br />
szóló törvényjavaslat. Az<br />
ellenzéki képviselők ugyanis<br />
azt állították, hogy megengedhetetlenül<br />
nagy hatáskörrel<br />
fognak rendelkezni a nemzeti<br />
tanácsok, továbbá, hogy<br />
a törvény elfogadásával gettós<strong>od</strong>hatnak<br />
a nemzeti kisebbségek<br />
tagjai.<br />
A nemzeti tanácsokról<br />
szóló törvénnyel eszerint csak<br />
a VMSZ elégedett. A törvény<br />
a jelenlegi kisebbségi politizálás<br />
határtalan előrelépését jelenti,<br />
mondta Pásztor István,<br />
a VMSZ elnöke szeptember<br />
10-én, a törvény hatálybalépését<br />
megelőző napon. Pásztor<br />
szerint az autonómia gondolata<br />
már 90 éve, Trianon<br />
óta foglalkoztatja a közvéleményt,<br />
de csak most jutott a<br />
vajdasági magyarság olyan<br />
helyzetbe, hogy sikerült törvényt<br />
elfogadtatnia erről.<br />
Svetozar Čiplić emberi<br />
jogi és kisebbségügyi miniszter<br />
véleménye szerint a nemzeti<br />
tanácsokról szóló törvény<br />
előmozdítja a kisebbségek<br />
helyzetét. Čiplić néhány nappal<br />
a törvény elfogadása előtt<br />
a Večernje novosti napilapnak<br />
nyilatkozta: „Egyetlen<br />
környező országban sem élnek<br />
olyan jól a kisebbségek,<br />
mint Szerbiában. Ezt Európa<br />
is elismeri. Az emberi jogok<br />
csorbításának eseteit az egyik<br />
kezünk ujjain megszámolhatjuk,<br />
s ezért értékeli úgy a<br />
Nyelvek<br />
7<br />
A 45 vajdasági község<br />
közül 38-ban a szerb nyelv<br />
mellett a nemzeti kisebbségek<br />
nyelvei is hivatalos<br />
használatban vannak (a<br />
magyar, a ruszin, a horvát,<br />
a szlovák, a román).<br />
nemzetközi közösség, hogy a<br />
helyzet nemcsak jó, hanem<br />
kitűnő“.<br />
Úgy tűnik, hogy azért<br />
nincs teljesen igaza a miniszternek,<br />
azonban a nemzeti tanácsokról<br />
szóló törvény valóban<br />
előrelépést jelent a<br />
nemzeti közösségek jogainak<br />
biztosítása terén. A gyakorlatban<br />
ez több tényezőtől függ,<br />
mindenekelőtt attól, hogy valóban<br />
alkalmazzák-e a törvényt,<br />
feliratkoznak-e a polgárok<br />
a kisebbségi választói<br />
névjegyzékre, de az sem<br />
mindegy, hogy a nemzeti közösségek<br />
politikai képviselői<br />
közös nevezőre jutnak-e. A<br />
közös nevező hiánya miatt<br />
ugyanis a Magyar Nemzeti<br />
Tanács eddig szinte a VMSZ<br />
nemzeti tanácsa volt.<br />
Filipčev Dömötör Krisztina<br />
16 832-en vallják magukat<br />
szerb, 20 018-an pedig<br />
magyar nemzetiségűnek.<br />
Törökbecse község<br />
képviselő-testülete már<br />
2005-ben megalakította a<br />
Nemzetek Közötti Viszonyokkal<br />
Foglalkozó Tanácsot,<br />
majd 2009. július 6-án<br />
új tagokat választott a Tanácsba<br />
(mert az előzőleg<br />
megválasztott tanácstagoknak<br />
letelt a megbízatási<br />
idejük). A Nemzetek Közötti<br />
Viszonyokkal Foglalkozó<br />
Tanácsot a szerb, a magyar<br />
és a roma nemzet<br />
képviselői alkotják.<br />
Törökbecse község területén<br />
(a 2002-ben végzett<br />
népszámlálás adatai)<br />
26 924 polgár él, közülük<br />
18 831 szerb, 5 177 pedig<br />
magyar nemzetiségű.<br />
A Nemzetek Közötti Viszonyokkal<br />
Foglalkozó Tanács<br />
feladatai: megvitatja<br />
az adott község területén<br />
élő polgárok nemzeti<br />
egyenjogúságának érvényesítésével,<br />
védelmével<br />
és fejlesztésével kapcsolatos<br />
kérdéseket, valamint a<br />
községi képviselő-testület<br />
és a községi végrehajtó<br />
szervek nemzeti egyenjogúsággal<br />
kapcsolatos határozatjavaslatait,<br />
majd a<br />
kialakított álláspontokról és<br />
javaslatokról értesíti a képviselő-testületet<br />
és a végrehajtó<br />
szerveket. A Tanácsnak<br />
jogában áll eljárást<br />
indítani az Alkotmánybíróság<br />
előtt a községi képviselő-testület<br />
által meghozott<br />
határozat, illetve más<br />
általános aktus alkotmányosságának<br />
és törvényességének<br />
megítélésére, ha<br />
úgy véli, hogy ezekkel<br />
megsértették a szerb nép<br />
és a Tanácsban képviselt<br />
nemzeti kisebbségek jogait,<br />
továbbá ugyanilyen feltételek<br />
mellett joga van<br />
Szerbia Legfelsőbb Bíróságán<br />
eljárást indítani a községi<br />
képviselő-testület határozatának<br />
vagy más<br />
általános aktusának a község<br />
Alapszabályával való<br />
egybehangoltságának elbírálására.
Change language