Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

Das Magazin der 

Deutsch-Ungarischen 

Industrie- und 

Handelskammer 

August 

2008 

4 

Umwelttechnologien 

Ungarn investiert in die Zukunft 

Interview: 

Wirtschaftsminister 

Bajnai zu Beschleunigung, 

Dialog und Strukturpolitik 

Daimler in Kecskemét: 

Über Standortvorteile, 

staatliche Beihilfen und 

neue Arbeitsplätze 

Strengere Regeln: 

Neue Gesetze zu 

Verbraucherschutz 

und Werbung

Angesichts der gegenwärtig fragilen politischen Konstellation in Ungarn befürchten 

viele, dass dringend erforderliche Strukturreformen weiter auf sich warten lassen 

werden. Ungarns Wirtschaftsminister Gordon Bajnai erläuterte uns im Interview 

seine Vorstellungen und Pläne für die nachhaltige Verbesserung der internationalen Wettbewerbsfähigkeit 

der ungarischen Wirtschaft. Neben der Verbesserung von Instrumenten zur 

Wirtschaftsförderung und der Anhebung der Beschäftigungsquote soll dazu auch eine stärkere 

Konsultation der Regierung mit den Vertretern der Wirtschaft beitragen. Deshalb wurde 

im Juli ein „Forum für Wirtschaftskonsultationen“ ins Leben gerufen, in dem sich Vertreter der 

Ministerien und der Wirtschaftsverbände – darunter auch der ausländischen Investoren – in 

Zukunft regelmäßig über geplante wirtschaftspolitische Maßnahmen austauschen sollen, um 

vorab konsensfähige und damit auch stabile Lösungen zu finden. Die DUIHK wird die Arbeit 

des Forums nach Kräften unterstützen, um damit zur Erhöhung der von unseren Mitgliedsunternehmen 

seit Jahren angemahnten Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik beizutragen. 

Über die Wettbewerbsfähigkeit Ungarns kann man in diesen Tagen aber sicher nicht 

sprechen, ohne auf die Entscheidung der Daimler AG einzugehen, in Kecskemét ein neues 

PKW-Montagewerk zu errichten. Mit Hinblick auf 

die intensiven Diskussionen um die Rolle von staatlichen 

Beihilfen für solche Großinvestitionen stellt 

unser Autor die Chancen und Grenzen solcher Subventionen 

am Beispiel mehrerer erfolgreicher Ansiedlungen 

in Ungarn dar. 

Im Fokus-Thema der vorliegenden Ausgabe widmen 

wir uns ausgiebig dem Thema Umwelt und 

Energie. Nicht erst die Preisexplosion der vergangenen 

Monate haben das Thema nachhaltige Energieversorgung 

wieder zu einem Top-Thema in den 

Ländern Europas gemacht – so auch in Ungarn. Aber 

der schonende Umgang mit natürlichen Ressourcen 

beinhaltet mehr als nur die Energiefrage. Wasserversorgung 

und Abwasserbehandlung zählen ebenso 

dazu wie die Müllentsorgung. Schon stellen diese 

Bereiche nicht nur eine Herausforderung an die Wirtschaftspolitik 

dar, sondern bieten Firmen in Ungarn 

und Deutschland enorme Marktchancen. Über aktuelle 

Tendenzen, Projekte und Ergebnisse berichten 

wir in den Beiträgen des Fokus-Themas. 

Gabriel A. Brennauer 

Geschäftsführender Vorstand 

ügyvezetô elnökségi tag 

Editorial 

AMagyarországon tapasztalható jelenlegi 

törékeny politikai viszonyok tükrében 

sokan aggódnak, hogy a sürgetően 

szükséges strukturális reformok tovább váratnak 

magukra. Bajnai Gordon gazdasági miniszter folyóiratunknak 

adott interjújában ismerteti a magyar 

gazdaság nemzetközi versenyképességének hoszszú 

távú javítására vonatkozó elképzeléseit és terveit. 

A gazdaságfejlesztés eszközeinek javítása és a 

foglalkoztatottak arányának emelése mellett ehhez 

hivatott hozzájárulni a szorosabb párbeszéd a kormány 

és a gazdaság képviselői között. Ennek érdekében 

hozták létre júliusban a „Gazdasági Egyeztető 

Fórumot”, amely arra hivatott, hogy a jövőben 

rendszeres eszmecserét folytassanak e fórum keretei 

között a minisztériumok és a gazdasági szövetségek 

– így többek között a külföldi beruházók - képviselői a tervezett gazdaságpolitikai 

intézkedésekről annak érdekében, hogy egy közös megállapodáson alapuló és ez által stabil 

megoldásokra találjanak. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara minden tőle 

telhetőt megtesz a fórum munkája érdekében, hogy ezzel is hozzá járuljon a gazdaságpolitika 

a tagvállalataink körében évek óta hiányolt kiszámíthatóságához. 

Napjainkban bizonyára nem lehet Magyarország versenyképességéről beszélni 

anélkül, hogy ne essen szó a Daimler AG azon döntéséről, hogy új személygépkocsi-összeszerelő 

üzemet létesít Kecskeméten. Az ilyen nagyberuházásokhoz kapcsolódó 

állami támogatások szerepéről folyó intenzív vitához kapcsolódva több sikeres 

magyarországi betelepülés példáján mutatjuk be az ilyen jellegű támogatásokban rejlő 

lehetőségeket, valamit ezek határait. 

Folyóiratunk jelen kiadásában kiemelt témaként járjuk körül a környezetvédelem és az 

energia kérdéseit. A fenntartható energiaellátás problémáját nem csupán az elmúlt hónapokban 

tapasztalt robbanásszerű áremelkedés katapultálta az egyik fő kérdéssé Európa 

országaiban – így Magyarországon is. Mindazonáltal a természetes erőforrások kíméletes 

hasznosítása többet jelent pusztán az energia kérdésénél, hiszen a vízellátás és a szennyvízkezelés 

is ugyanebbe a körbe tartozik, akárcsak a hulladék ártalmatlanítása. Ezek a területek 

nem csupán a gazdaságpolitikának jelentenek kihívást, hanem hatalmas piaci lehetőségeket 

is kínálnak a magyar- és németországi vállalatoknak. E havi kiemelt témánkhoz 

kapcsolódva számolunk be a legújabb irányzatokról, beruházásokról és eredményekről. 

Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4

Inhalt 

Von Umwelttechnologien profitieren 

Knapper werdende Ressourcen und 

die Anpassung Ungarns an europäische 

Umweltstandards bringt das Thema 

„Umwelt und Energie“ ganz oben 

auf die Tagesordnung. Ein Umdenken 

ist in nahezu allen Bereichen notwendig: 

von alternativen Energielösungen, 

über die Abwasserbehandlung bis hin 

zur Müllentsorgung. 

Impressum 

Wirtschaft in Ungarn 

Német-Magyar Gazdaság 

Das Magazin der DUIHK 

Erscheinungsweise: zweimonatlich 

Herausgeber: 

Deutsch-Ungarische Industrie- 

und Handelskammer 

Geschäftsführender Vorstand: 


Lövôház utca 30, H-1024 Budapest 

Telefon: 0036/1/3457 600, 

E-Mail: magazin@ahkungarn.hu 

Chefredaktion: 

Tamás Kelemen 

Jahresabonnement: 60 Euro. 

Probeexemplare gibt es auf Wunsch gratis. 

Design: Auth Design 

Layout: Balázs Horváth 

Druck: Mester Nyomda, Budapest 

Auflage: 5000 Exemplare 

Copyright: DUIHK Budapest, Ungarn 

ISSN: 1588-8932 

16 

2 

6 

Interview mit 

Wirtschaftsminister Bajnai 

Im Gespräch mit der WiU erläutert 

Wirtschaftsminister Gordon Bajnai, wo 

er die wichtigsten Aufgaben bei der Verbesserung 

des Wirtschaftsklimas sieht, 

und wo Ungarn auf vorhandene Stärken 

aufbauen kann. 

Fokus 

6 Regenerative Energien 

8 Moderne Abwasserwirtschaft 

9 Umstrukturierung im Abfallmanagement 

10 Graugrüne Energie aus Müll 

12 Energiespender „Warteschlangen“ 

14 Die LandbellAG über Verpackungsrecycling 

15 Neue EU-Chemikalienverordnung 

16 Wirtschaft & Politik 

16 Im Gespräch mit Minister Bajnai 

17 Daimler-Benz in Kecskemét 

19 Fördergelder: Nicht nur für Ausländer 

Branchen und Märkte 

23 Getränkemarkt in Ungarn 

2 Management 

24 Qualitätsmanagement mit ISO 9001 

25 Prozessoptimierung mit SPS 

26 

Recht & Tipps 

26 Neues Werbegesetz 

27 Ungarn novelliert Verbraucherschutz 

28 Vergabeverfahren: Rechtsnachfolge 

29 DUIHK intern 

29 Gartenfest 2008 

30 Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder 

6-13 

Neue Gesetze in Kraft getreten 

Mehrere wichtige Rechtsverordnungen 

sind in Ungarn in Kraft getreten – alle mit 

dem Ziel, den Endverbraucher besser zu 

schützen: Hersteller müssen beim Einsatz 

von Chemikalien mehr als bisher für die 

Risiken einstehen, die Regeln für gewerbliches 

Werben wurden verschärft und der 

neue Verbraucherschutz sorgt für mehr 

Produkttransparenz. 

SPS- Workshop: 

Új szemléletmód a gyártásban 

Magyarországon is egyre több vállalat 

kihasználja a szinkronizált termelésirányításban 

rejlő előnyöket: drasztikusan csökkenthetőek 

az átfutási idők, a hibák száma 

és így végeredményben a vállalati költségek 

is. A Német-Magyar Képző Központ neves 

japán szakemberekkel már több workshopot 

szervezett az SPS 

hazai ismertetésére, leg- 

44 

közelebb novemberben 

indul egy további rendezvény 

a Dunakilitiben 

működő Veritas cégnél. 

2 Fókusz 

0 Gazdaság és politika 

2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4 

0 

15 

32 Megújuló energiák tiszta forrásból 

34 Élôgépes szennyvízkezelés 

35 Szürkészöld energia hulladékból 

37 A sorbanállás is energiaforrás 

39 REACH – Kötelezettségbôl versenyelôny 

40 Interjú Bajnai Gordon gazdasági miniszterrel 

42 Befektetésösztönzô támogatások 

Management 

44 SPS – újszemléletmód a gyártásban 

6 Turizmus és vásárok 

46 Bréma, a sokarcú város 

48 Powtech: mechanikus gyártástechnológia 

DUIHK Belsô hírek 

50 DUIHK-rendezvények és publikáciok 

Bréma – tengerészélet 

az északi rónaságon 

Bréma, Északnyugat-Németország lüktető 

szíve, a híres brémai muzsikusok városa, 

rendkívül sokszínű és sokarcú hely. Történelmi 

és mindig megújuló, élettel teli 

nagyváros, amelynek varázslatos hangulatot 

kölcsönöz a tenger közelsége. 

Inhalt 

26-27 

46 

Impresszum 

Wirtschaft in Ungarn 

Német-Magyar Gazdaság 

A DUIHK magazinja 

Megjelenés kéthavonta 

Kiadó: 

Német-Magyar Ipari 

és Kereskedelmi Kamara 

Az elnökség ügyvezetô tagja: 


H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. 

Telefon: 06-1/345 7600, 

E-Mail: magazin@ahkungarn.hu 

Fôszerkesztô: 

Kelemen Tamás 

Lapterv: Auth Design 

Grafikai munka: Horváth Balázs 

Nyomda: Mester Nyomda Kft. 

Éves elôfizetés: 60 euro 

Ingyenes bemutató pédányt 

kérésre küldünk. 

Példányszám: 5000 

Copyright: DUIHK Budapest 

ISSN 1588-8932

Inhalt Fokus Fokus 

Regenerative Energien 

Sauber – und 

trotzdem profitabel 

Die Nutzung erneuerbarer Energien wird angesichts der jüngsten „Ölkrise“ 

auch in Ungarn immer interessanter. Nicht nur internationale Klimaschutzverpflichtungen, 

sondern auch wirtschaftliche Chancen dürften dem Markt 

einen neuen Schub verleihen. Biogas und Biomasse verzeichnen schon jetzt 

kräftige Zuwachsraten, Ungarns gewaltige Ressourcen an Erdwärme sind 

dagegen erst ansatzweise erschlossen. 

Ungarns Energieversorgung ist 

massiv abhängig vom Weltmarkt: 

drei Viertel des Energieverbrauchs 

werden aus importierten Energieträgern 

gedeckt, vor allem aus Gas und Öl, aber 

selbst das Uran für das einzige Atomkraftwerk 

des Landes kommt aus dem Ausland. 

Bei steigenden Weltmarktpreisen wird 

damit die Nutzung einheimischer, regenerativer 

Energiequellen auch wirtschaftlich 

immer attraktiver. 2007 lag der Anteil 

der erneuerbaren Energien am Gesamtenergieverbrauch 

Ungarns bei gerade einmal 

4,7% - drei Viertel davon entfallen auf die 

Wärmeerzeugung. 

Nach den Plänen der Regierung soll 

dieser Anteil bis 2010 auf 8,2% und bis 

2013 auf 14% ansteigen. Die größten 

Potenziale werden dabei der Biomasse 

zugeschrieben, zumal Biomasse und Biogas 

derzeit auch kostenseitig bereits günstig 

erzeugt werden können. 

Bei der Herstellung von Biokraftstoffen 

könnte Ungarn sogar bald einer der führenden 

Anbieter in Europa werden – vorausgesetzt 

natürlich, die sorgfältige Abwägung 

der Vor- und Nachteile von Biokraftstoffen 

auf globaler Ebene macht dieser 

Entwicklung nicht vorzeitig ein Ende. 

Biomasse – Rohstoffe en masse 

Über 80% der Fläche Ungarns sind geeignet 

für die land- und forstwirtschaftliche 

Nutzung – und stellen damit ein riesiges 

Biomassepotenzial für die energetische 

Nutzung dar. Mehr als 25 Millionen Tonnen 

an Abfällen und Nebenprodukten fallen 

jährlich in Ungarns Land- und Forstwirtschaft 

an, mindestens 3 bis 4 Millionen 

Tonnen davon, im günstigsten Falle 

sogar 6 bis 8 Millionen Tonnen sind für 

energetische Zwecke verwertbar. In den 

vergangenen Jahren sind bereits drei große 

und mehrere kleine Heizkraftwerke auf 

Biomasse-Basis entstanden, die Gesamtleistung 

der Biomassekraftwerke beträgt 

immerhin schon 150 MW. Experten rechnen 

jedoch damit, dass in Zukunft bis zu 

12% des Gesamtenergieverbrauchs des 

Landes aus Biomasse stammen könnten. 

Biomasse hat aber gegenüber anderen 

Energieträgern nicht nur ökologische, son- 

Zuschüsse für den Bau von Biogasanalgen 

können bis zu 70% der 

Investitionskosten betragen. 

dern auch wirtschaftliche Vorteile. Zum 

einen können durch die Kooperation mit 

Biomasselieferanten Arbeitsplätze in ländlichen 

Regionen erhalten oder geschaffen 

werden, was auch der Regionalpolitik der 

Regierung entgegenkommt. Zum anderen 

haben Biomasse- bzw. Biogasanlagen 

im Vergleich zu windenergiebetriebenen 

Anlagen den Vorteil, gleichmäßig Leistung 

zu erzeugen, was Netz- und Regelkosten 

verringert. Und schließlich sinken durch 

die dezentrale Erzeugung und Abnahme 

der Energie aus Biomasse-Anlagen auch 

Netzentwicklungs- bzw. Erhaltungskosten 

sowie Transportverluste. 

Gras statt Kohle 

Bereits heute gibt es in Ungarn zahlreiche 

Biogasanlagen, weitere sind im Bau. Die 

ungarische Regierung fördert diese Entwicklung 

nach Kräften. Mit staatlichen 

Subventionen sollen allein 2009 und 2010 

etwa 35 kleine Biogasanlagen mit einer 

Kapazität von jeweils 250 kW bis 3 MW 

entstehen, die Zuschüsse können 40 bis 

70% der Investitionskosten erreichen. 

Schon bis Ende 2013 könnte sich die Zahl 

der Anlagen sogar auf insgesamt gut 100 

erhöhen, die eine Gesamtleistung von 200 

MW erreichen können. 

Derzeit gibt es bereits 14 auf Klärschlammbehandlung 

basierende Anlagen, 

zwei weitere sind im Bau. Dazu kommen 

noch sechs Biogasanlagen auf landwirtschaftlicher 

Basis: jährlich fallen 14 bis 15 

Mio. m3 Gülle in der Viehhaltung sowie 

300.000 Tonnen Schlachtabfälle an, die 

ebenfalls in Biogasanlagen entsorgt und 

verwertet werden können. Der Vorteil bei 

der Verwertung von Biogas aus Abfällen: 

es gibt praktisch keine öffentliche Ablehnung, 

wie sie derzeit der Herstellung von 

Biokraftstoffen aus Energiepflanzen entgegenschlägt. 

Die Verwendung von Mais oder 

Weizen zur Produktion von Biokraftstoffen 

ist hingegen auch in Ungarn umstritten. 

Im Moment werden zwar Energiepflanzen 

(Energiegras, Energiewälder) ledig- 

lich auf einigen hundert Hektar angebaut, 

hauptsächlich zu Experimentierzwecken. 

Angestrebt ist jedoch eine Ausweitung 

auf 100.000 ha in den nächsten 9 Jahren. 

Allerdings ist geregelt, dass Energieplantagen 

nur auf Äckern errichtet werden dürfen, 

deren Bodenqualität einen bestimmten 

Wert nicht übersteigt. 

Umso vielversprechender ist daher ein 

ungarischer Züchtungserfolg bei neuen 

Energiepflanzen. Die öffentliche Gesellschaft 

für Agrarforschung und Entwick- 

lung im kleinen Ort Szarvas im Südosten 

des Landes hat ein Energiegras mit einem 

Heizwert entwickelt, der nicht nur über 

dem von Pappeln oder Akazien liegt, sondern 

selbst über dem ungarischer Braunkohle. 

Der Anbau des zwei Meter hohen 

Grases ist seit 2005 zugelassen und selbst 

auf Böden schlechterer Qualität möglich, so 

dass das Argument der Nahrungskonkurrenz 

zumindest teilweise entkräftet wird. 

Mit Biogas Geld sparen 

und verdienen 

Dass Landwirtschaft und Energieerzeugung 

gleichzeitig von Biogas-Projekten 

profitieren können, zeigt ein Beispiel in 

Nyírbátor, wo die Firma Franz Eisele & 

Söhne eine der größten Biogasanlagen 

Europas errichtet hat. Auftraggeber war 

der Agrar-Großbetrieb Batorcoop, der 

einerseits den in der Anlage erzeugten 

Strom nutzt, andererseits von der preiswerteren 

Abfallentsorgung. Die 2,25 

MW–Anlage verwandelt nämlich jährlich 

fast 150.000 m3 Gülle, Festmist oder 

Schlachtereiabfälle in Strom. 

In ganz Europa einzigartig ist die Biogasanlage 

in Kaposvár. Dort werden die als 

Nebenprodukt der Zuckerherstellung entstehenden 

Zuckerrübenschnitzel und -reste 

zu Biogas vergärt und dann verfeuert. 

Die Zuckerfabrik kann dadurch 40-50% 

ihres Energieverbrauchs auf „grünem“ 

Wege decken. 

Und auch eine der bekanntesten Brauerein 

des Landes, die Dreher Sörgyár Zrt. 

in Budapest, konnte vor wenigen Wochen 

ein Biogaskraftwerk in Betrieb nehmen, 

Biogasanlage in Sandbrink. 

das in Verbindung mit 

einer Abwasserkläranlage 

das in der Brauerei anfallende 

Abwasser in Biogas 

umwandelt, mit dem 

dann 10% des Energiebedarfs 

der Brauerei gedeckt 

werden können. 

Einen ausgesprochen positiven monetären 

Nebeneffekt hat wiederum die Biomasse-Anlage 

in Pálhalma, einem Stadtteil 

von Dunaújváros an der mittleren Donau. 

Dort werden demnächst ca. 100 Tausend 

Tonnen landwirtschaftlicher Biomasse verarbeitet. 

Bis zu 70% der Einnahmen des 

Betriebes stammen aus dem verkauften 

Strom, der Rest aus dem Verkauf der eingesparten 

Emissionsquote an Österreich. 

Es ist der bisher einzige Emissionshandelsvertrag, 

den ein landwirtschaftliches Unternehmen 

mit dem Staat abgeschlossen hat. 

Bio-Kraftstoffe: Hoffnung 

oder Illusion? 

Ungarn hat sich zum Ziel gesetzt, bis 2010 

den Anteil der Biokraftstoffe am Gesamt- 

kraftstoffverbrauch auf 5,75% zu erhöhen, 

bis 2020 soll dieser Anteil weiter auf 10% 

steigen. Die von der ungarischen Mineralölfirma 

MOL angebotenen Kraftstoffe enthalten 

schon seit 2005 2% Biokomponenten. 

Seit Juni 2007 wird auch der Kraftstoff 

EVONEO vertrieben, der einen Biokomponentengehalt 

von 4,4% erreicht. 

Derzeit wird Bioethanol in Ungarn 

schon von der Szeszgyár Rt. in Győr und 

von der Fa. Hungrana Kft. in Szabadegyháza 

hergestellt. Sie stellen insgesamt 70- 

80.000 Tonnen Bioethanol im Jahr her, in 

beiden Betrieben laufen bedeutende Investitionen 

zur Kapazitätserweiterung. 

Die anspruchsvollen Pläne im Bereich 

Biokraftstoff könnte allerdings durch die 

gegenwärtige Diskussion um deren Auswirkungen 

auf die Nahrungsmittelversorgung 

einen Dämpfer erhalten. In Ungarn wurden 

in den vergangenen zwei Jahren Anträge 

für weitere 38 Großinvestitionen eingereicht, 

vier wurden bisher genehmigt. 

Allerdings dürfte nur ein Teil der 

geplanten Anlagen in Betrieb gehen, denn 

nach Berechnungen des Wirtschaftsministeriums 

wäre dazu eine Rohstoff-Menge 

von 9 Mio. Tonnen Mais jährlich erforderlich. 

Ungarns Maisproduktion hat aber im 

Durchschnitt der vergangenen 

Jahre nur 7 Millionen 

Tonnen erreicht, selbst 

im Spitzenjahr 2005 wurden 

gerade einmal 9 Millionen 

erreicht, 2007 gar 

nur 4 Millionen. Angesichts 

dieser Anbaukapazitäten 

würden die Biosprit- 

Anlagen paradoxerweise 

sogar Getreideimporte 

notwendig machen, die 

wiederum auch den Preis 

der Biokraftstoffe erhöhen 

würden. Bis Ende 2008 rechnen Experten 

daher nur mit der Inbetriebnahme von 3- 

4 Bioethanolwerken, bis 2010 mit maximal 

7 Betrieben. 

Auch technologisch bestehen Zweifel an 

der Realisierbarkeit der aktuell beantragten 

Projekte. Aus Stroh, Holzresten, Abfallprodukten 

der Agrarwirtschaft, Altholz, Sägerestholz 

oder Waldholz können heute zwar 

schon Biokraftstoffe der 2. Generation synthetisiert 

werden. Dazu zählen Biogas mit 

der Qualität von Erdgas, „verflüssigte“ Biomasse 

(sogen. Biomasse-to-Liquid - BtL) 

und Bioethanol auf Lignozellulosebasis. 

Die derzeit beantragten Projekte hingegen 

sind noch für Biokraftstoffe der 1. Generation 

konzipiert. 

Dirk Wölfer 

6 2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4 

Foto: Dettmer

Fokus 

Abwasseraufbereitung 

Lokale Lösungen und 

lebende Maschinen 

Wasser wird im 21. Jahrhundert zu einem der wichtigsten natürlichen 

Ressourcen. Im Bereich der Erfassung und Klärung von Abwässern bleibt 

Ungarn noch in vielerlei Hinsicht hinter den Verpflichtungen gegenüber 

der Europäischen Union zurück, allerdings wird die nachhaltige Versorgung 

bereits heute in die Planungen integriert. Das bietet gute Marktchancen 

für die Anbieter solcher Technologien. 

Wasser wird weltweit ein immer 

höherer Wert beigemessen. In 

Barcelona und Zypern wird 

in den knappen Monaten bereits Wasser 

importiert. In diesem Zeitraum wird die 

Bewässerung mit Trinkwasser mit einer 

Strafe belegt. Die Klärung und Wiederverwendung 

von Abwässern wird unerlässlich, 

und zwar nicht nur in den vom Klimawandel 

stark betroffenen Regionen rund um 

den Äquator, sondern auch in den Ländern 

der gemäßigten Klimazone. 

Eine effiziente und Kosten schonende 

Anbindung der von der Kanalisation 

noch nicht erschlossenen Gemeinden 

wird durch die Siedlungsstruktur Ungarns 

nicht begünstigt. Ungarn liegt am Unterlauf 

seiner fließenden Gewässer, sodass 96 

Prozent des Oberflächenwassers aus dem 

Ausland zufließt. Damit wird das Land 

immer auf eine besonders aktive Überwachung 

und gute Bewirtschaftung seiner 

Gewässer angewiesen sein. Zur Wendezeit 

1990 waren in Ungarn kaum 42 Prozent 

der Wohnungen an das Abwassernetz 

angeschlossen. Nach den aktuellsten Zahlen 

von 2008 liegt diese Kanalanschlussquote 

bei zwei Dritteln (67,5 Prozent) 

aller Wohneinheiten in Ungarn. 

Mit dem Beitritt zur Europäischen 

Union hat sich Ungarn verpflichtet, 

bis zum Jahr 2015 die Möglichkeit der 

Anbindung an das Abwassernetz oder eine 

zeitgemäße Art der Abwasseraufbereitung 

für 85% der Bevölkerung sicher zu stellen. 

Bis dahin müssen Ballungsgebiete mit 

einem Abwasseraufkommen über einem 

bestimmten Grenzwert mit einem Abwassererfassungssystem 

und einem mindestens 

biologisch arbeitenden Klärwerk (ein sog. 

„Klärwerk der Stufe II“) ausgestattet werden. 

In Gemeinden mit geringerem Verschmutzungspotenzial 

wird allerdings diese 

Erschließung von der EU nicht obligatorisch 

vorgeschrieben, was jedoch wiederum 

bedeutet, dass in einem solchen Fall 

auch nicht mit EU-Mitteln für die Abwasserprojekte 

zu rechnen ist. Das fachlich 

zuständige ungarische Ministerium hält 

bis zum Jahr 2015 eine Anschlussquote 

von 89% für realisierbar. 

Bis 2015 sollen 89% der Bevölkerung 

an ein zeitgemäßes Abwassernetz 

angeschlossen sein. 

Gleichzeitig gibt es selbst in den erschlossenen 

Gebieten nach wie vor viele Wohneinheiten, 

die wegen der Anschlusskosten 

nicht an die Kanalisation angebunden 

sind. Die Sorgen und Nöte der kleineren 

Gemeinden, die von der Abwasserentsorgung 

nicht erfasst sind, würden durch 

die sog. Einzelanlagen zur Abwasseraufbereitung 

gelöst werden – nach dem zu 

diesem Zweck eingerichteten Nationalen 

Realisierungsprogramm ist mit 590.000 

Einzelanlagen zu rechnen. Die Durchführung 

dieses Entwicklungsprogramms 

wird insgesamt 828 Milliarden ungarische 

Forint (ca. 3,45 Mrd. Euro, entsprechend 

der Preise von 2006) kosten; davon sollen 

494 Milliarden Forint für Systeme zur 

Erfassung und Weiterleitung von Abwässern 

und 334 Milliarden Forint für Klärwerke 

und die Klärschlammaufbereitung 

verwendet werden. 

In den meisten Mitgliedsstaaten der 

Europäischen Union wird immer mehr 

der schnellere Weg der freiwilligen Einführung 

an Stelle der langsameren Vorgehensweise 

über Verordnungen für die 

Einführung von Umwelttechnologien 

bevorzugt, sodass die damit befassten 

Unternehmen auf marktwirtschaftlicher 

Basis gefördert werden. 

Einzellösungen in der 

Abwasseraufbereitung 

Mit der Ablehnung der diesjährigen 

Novelle des im Jahre 2000 eingeführten 

Gesetzes über die Regelung des Zustands 

des Plattensees, wodurch 43 Gemeinden 

ein Moratorium für die wortwörtliche 

Bereinigung ihrer Abwassersituation auch 

nach 2015 erhalten hätten, müssen diese 

Gemeinden wegen fehlender EU-Fördermittel 

nach billigeren und effizienteren 

Systemen suchen. Die Organica-Gruppe 

und die Polyduct AG bieten solche 

Lösungen für Kommunen, Privatunternehmen 

und kleinere Zweckverbände. 

Die Organica-Gruppe errichtet Klärwerksanlagen, 

die zum Beispiel mit der 

Technologie der sog. „lebenden Maschinen“ 

arbeiten, und bietet diese zur langfristigen 

Miete an, beziehungsweise übernimmt 

bei Bedarf auch die Betriebsführung 

in nunmehr 16 Ländern. Der Kernpunkt 

dieser auf einem lebendigen Pflanzenbiotop 

beruhenden Technologie liegt 

darin, dass etliche Tausend lebende Organismen 

die Schmutzstoffe im Abwasser 

neutralisieren. 

Die Polyduct AG bietet Klärwerkssysteme 

für kleinere Ferien- oder Wohngemeinschaften 

an, sodass eine Anbindung 

an große Abwassernetze vermieden werden 

kann. Die Gebäude werden dabei an 

eine Kläranlage angeschlossen, die nach 

einem ähnlichen Prinzip arbeiten, wie die 

Großklärwerke. Das hier gereinigte Wasser 

kann lokal zur Bewässerung genutzt oder 

in natürliche Gewässer eingeleitet werden, 

während der Klärschlamm bei den Klärwerken 

abgeliefert werden kann. 

Ákos Lukács – Ferenc Ligetvári 

Abfallwirtschaft 

Vom Bring-System zum Abholservice 

Die Anpassung des Ungarns an die Umweltstandards der Europäischen Union 

begann bereits vor dem EU-Beitritt im Jahr 200 – und läuft auch künftig 

weiter. Zum Aufbau einer nachhaltigen kommunalen Abfallwirtschaft stehen 

Ungarn von 200 bis 201 0 Mio. Euro EU-Fördergelder zur Verfügung. 

Eine Modernisierung der Abfallwirtschaft 

ist dringend notwendig, denn 

heute werden erst 11% der kommunalen 

Abfälle recycelt, der Löwenanteil landet 

auf Deponien. Und von diesen erfüllen 

gerade einmal 40% die von der EU geforderten 

Standards. 

Deshalb gewährt die EU auch Beihilfen 

für die Nachrüstung von Altdeponien bzw. 

für die Errichtung neuer, moderner Deponien 

auch in Ungarn – auch wenn Müllhalden 

für die EU eigentlich nur die letzte 

Alternative sind – nach Recycling und Verbrennung. 

(Siehe dazu S. 10.) Recycling, 

also Wiederverwertung von Abfällen, liegt 

in Ungarn bereits in privater Hand und wird 

daher nicht mit EU-Geldern unterstützt. 

Anders als z.B. in Deutschland verfügt 

in Ungarn beinah jeder Ort über 

seine eigene Müllkippe oder Müllgrube. 

In Deutschland hingegen wird die Abfallsammlung, 

-verwertung und -beseitigung 

über die Abfallzweckverbände von den 

Kommunen gemeinschaftlich organisiert 

wird. Mit den Beihilfen aus Brüssel ist 

eine Umstrukturierung nach deutschem 

Vorbild auch in Ungarn angelaufen. Die 

Kleindeponien werden zum Teil stillgelegt 

und in (neuen) regionalen Deponien 

zusammengeführt. 

Zudem werden für jeden neu geschaffenen 

Zweckverband werden Komplettsysteme 

errichtet, zu denen neben den Deponien 

auch Sammelstellen, Umladestationen 

sowie Verwertungs- und Entsorgungsanlagen 

gehören. Für Umladetechnologien 

besteht in Ungarn besonderer Bedarf. 

An den Umladestationen wird der Müll 

gepresst und in Großcontainer umgeladen. 

Der Transport wird somit deutlich effizi- 

enter. Ein normales Müllfahrzeug könnte 

bei Nichtpressung nur einen Bruchteil des 

Mülls transportieren. 

Nach Transport und Sortierung ist 

der Müll auch für die Wirtschaft interessant. 

Denn aus sortierten Abfällen lassen 

sich durch Verwertung und Aufbereitung 

Rohstoffe gewinnen oder alternative Energien 

erzeugen. Dass man mit Wertstoffen 

Geld verdienen kann, hat auch das Entsorgungsunternehmen 

Remondis erkannt, 

das seit 2006 in Budaörs mit einer eigenen 

Filiale präsent ist. In Szolnok hat 

das ungarische Tochterunternehmen die 

getrennte Sammlung von Wertstoffen 

vom „Bringsystem“ auf den „Abholservice“ 

umgestellt. Das Konzept der heutigen 

Sammelinseln mit separaten Glas-, 

Papier- oder Kunststoffcontainern könnte 

nämlich schon bald veraltet sein, kaum, 

dass es errichtet wurde. Eine größere Kundenorientierung 

ist gefragt: Getrennter 

Müll soll zukünftig bereits direkt von den 

Haushalten abgeholt werden. 

2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4 9 

Fokus 

Agnes Müller

Fokus Fokus 

Abfallwirtschaft 

Graugrüne Energie 

aus Müll 

In den Industrieländern muss 

immer mehr Müll entsorgt werden, 

zugleich wird Energie immer knapper 

und teurer. Die Verbrennung 

von Müll zur Energiegewinnung 

würde beide Probleme gleichzeitig 

lösen. Alternative Verfahren, die 

in Kraft- oder auch Zementwerken 

nichtregenerative Energieträger 

wie Kohle oder Öl durch Altreifen, 

Klärschlamm oder Produktionsreste 

ersetzen, sind deshalb auch in 

Ungarn zunehmend gefragt. 

Im Juni dieses Jahres hat die EU in 

ihrer neuen Abfallrahmenrichtlinie die 

Verbrennung von Abfällen zur Energiegewinnung 

als Verwertungsverfahren 

anerkannt. Schätzungen zufolge erreichen 

heute 60-70% aller Verbrennungsanlagen 

die dafür notwendige Energieeffizienz. 

Müllverbrennung gilt mit der neuen 

Richtlinie nun nicht länger als bloße 

Abfallbeseitigung. 

Während unbehandelte Siedlungsabfälle 

schon seit Jahrzehnten in konventionellen 

Müllverbrennungsanlagen (MVA) 

verbrannt werden, wurden in jüngster 

Vergangenheit verschiedene, mehrstufige 

mechanisch-biologische Verfahren entwickelt, 

die Siedlungsabfälle in hochkalorische 

Ersatzbrennstoffe verwandeln. 

Durch die Aufbereitung kann der Heizwert 

des Siedlungsabfalls fast verdoppelt 

werden und entspricht mit 11-14 

MJ/kg etwa dem von Braunkohle. Dieser 

„Brennstoff aus Müll“ (BRAM) lässt 

sich damit in speziellen Ersatzbrennstoff- 

Kraftwerken, aber auch in Kohlekraftwerken 

zusammen mit den Hauptenergieträgern 

oder bei der Energiegewinnung für 

die Zementproduktion einsetzen. 

Zusammensetzung von Ersatzbrennstoffen 

sonstige fossile Energieträger 

(Textilien, Gummi, Verbunde, etc.) 

25 % 

Kunststoffe 

9 % 

Quelle: Oldhafer/Depta/Wünsch: Kraftwerke zur Ersatzbrennstoffverwertung 

Wie gut brennt Müll? 

In Kraftwerken und Zementwerken können Abfälle als Brennstoff die nichtregenerativen 

Energieträger Kohle oder Öl ersetzen. Welche Anlagen für welche Materialen geeignet 

sind, ergibt sich aus den Eigenschaften des zu verbrennenden „Ersatzbrennstoffes“ (EBS). 

Gewerbeabfälle, wie Kunststoffe, Papier, Textil- und Faserabfälle oder industrieller 

Klärschlamm, Tiermehl, Altholz oder Altöle sind aufgrund ihrer homogenen Zusammensetzung 

und sortenreinen Erfassung besonders gut als Ersatzbrennstoff geeignet. Charakteristisch 

ist ihr hoher Kohlenwasserstoff- und damit Energiegehalt. Ihr Einsatz in Kraftwerken 

ist ohne größere Aufbereitung möglich. 

Bei Siedlungsabfällen hingegen sind zunächst Vorbehandlungen notwendig, bevor 

sie als Ersatzbrennstoffe konventionelle Energieträger ersetzen können. Siedlungsabfall 

meint den Hausmüll, der in jedem Haushalt anfällt, deswegen inhomogener ist und einen 

hohen Wassergehalt von 25-30% besitzt. Ohne Vorbehandlung kommen Siedlungsabfälle 

auf einen Heizwert von lediglich 6-8 MJ/kg und taugen so kaum zum Ersatz herkömmlicher 

Energiequellen. Zum Vergleich: Steinkohle besitzt einen vier bis fünf Mal so hohen 

Heizwert (27-33 MJ/kg). 

Deutschland - beispielhafte 

Müllvorbehandlung zur 

Ersatzbrennstoffgewinnung 

In Deutschland und Österreich wird die 

mechanisch-biologische Vorbehandlung 

von Hausmüll schon seit mehreren Jahren 

praktiziert, denn in diesen Ländern 

darf aufgrund der Deponierungsverbote 

von 2005 bzw. 2004 kein unbehandelter 

Müll mehr abgelagert werden, sondern 

lediglich Müllverbrennungsreste oder 

eben mechanisch-biologisch aufbereiteter 

Müll. In Deutschland gibt es bereits 

60, in Österreich 17 solcher Anlagen mit 

Stör-/Inertstoffe 

(Steine, Glas, Metall) 

1% 

nachwachsende 

Energieträger (Pappe/Papier, 

Textilien, Holz, Organik) 

65% 

einer Gesamtkapazität von 6,4 Mio. bzw. 

686000 t/Jahr. Außerdem haben derartige 

(Vor-) Behandlungsanlagen (MBA) unter 

der Bevölkerung eine wesentlich höhere 

Akzeptanz als herkömmliche Müllverbrennungsanlagen, 

und sie gelten als 

umweltfreundlicher, weil beispielsweise 

auch die Einrichtung einer Rauchgasreinigung 

entfällt. 

Ungarn – Importland für 

Ersatzbrennstoffe aus BRAM 

Auch in Ungarn ist die Ersatzbrennstoffverbrennung 

seit ein paar Jahren nicht mehr 

unbekannt. Altöl, Kunststoffverpackungen 

oder Altreifen werden schon seit Jahren in 

den vier ungarischen Zementwerken eingesetzt. 

Beispielsweise bei Büchl Hungária 

Wie funktioniert Mechanisch-biologische Müllbehandlung? 

Ziel der mechanisch-biologischen Behandlungsverfahren ist, durch Vergärung und Verrottung 

den organischen Anteil des Abfalls zu minimieren. Das Material wird durch Zerkleinerung 

und Siebung auf Fein- und Grobfraktion getrennt. Magnetscheider sortieren 

die noch stofflich verwertbaren Metallteile aus. In der biologischen Phase wird der Abfall 

unter geregelter Sauerstoffzufuhr und Temperatur wochenlang anaerob gerottet und anaerob 

oder aerob vergärt bzw. getrocknet. So verliert der Stoff Wasser, die organische Fraktion 

wird biologisch abgebaut, der Abfall verdichtet sich. Danach entstehen durch komplexere 

Klassierung und Sortierung die Outputs: ofenfertiger, oft pelletierter Ersatzbrennstoff, 

Wertstoffe zur stofflichen Verwertung sowie ggf. Inertstoffe zur Deponie. 

Kft. in Győr erfolgt die Aufbereitung der 

Ölemulsionen und die Zerkleinerung der 

Kunststoffe. Die Verwendung von Ersatzbrennstoffen, 

die aus vorbehandeltem Müll 

gewonnen wurden (BRAM), ist aber bisher 

kaum verbreitet. Das Interesse steigt jedoch 

zunehmend, auch deshalb, weil aus Abfällen 

gewonnener Strom seit 2007 als „grüner 

Strom“ anerkannt wird. Dadurch besteht 

für die Stromversorger eine Abnahmepflicht 

für solchen Strom zu einem höheren 

Preis. Er liegt derzeit bei über 20Ft/kWh, 

gegenüber 12 Ft/kWh für Strom aus dem 

Kohlekraftwerk Visonta. 

Verwendung von Siedlungsabfällen in Deutschland 

Bislang verfügt Ungarn nur über eine einzige 

mechanisch-biologische Vorbehandlungsanlage 

(MBA) für Brennstoff aus 

Müll (BRAM). Sie wurde 2005 wurde 

von der österreichischen Entsorgungsfirma 

A.S.A in Gyál mit einer Jahresleistung von 

10000-15000 Tonnen gebaut. 

Grundsätzlich wird BRAM zur Verbrennung 

in Kraftwerken jedoch eher 

noch aus dem Ausland importiert, wo die 

Müllvorbehandlung schon weiter fortgeschritten 

ist. 

Auch die Kraftwerke in Pécs und 

Ajka interessieren sich für den Einsatz 

von Ersatzbrennstoffen, das Kraftwerk 

Vértes hat schon eine Versuchsgenehmigung 

für 20.000 Tonnen. Förderlich für 

die Bereitschaft, Anlagen zur Müllvorbe- 

handlung zu errichten, wirkt wohl hier 

auch eine EU-Vorschrift, nach der der 

organische Anteil des deponierten Mülls 

bis 2014 auf 35% des Niveaus von 1995 

gesenkt werden soll. 

Deponieausbau und konventionelle 

Müllverbrennung 

Eine deutliche Zunahme der Kapazität von 

mechanisch-biologischen Vorbehandlungsanlagen 

in Ungarn ist allerdings eher fraglich 

– trotz der Vorteile für die Umwelt. 

Denn der u.a. mit EU-Mitteln geförderte 

Bau neuer Deponien konterkariert 

derartige Bemühungen zumindest teilweise. 

Noch immer wird die billigere Ablagerung 

gegenüber der Verbrennung bevorzugt. 

Und auch wenn sich die Recycling- 

quoten stetig erhöhen, wird der Bedarf 

an konventionellen Müllverbrennungsanlagen 

(MVA) vorerst nicht sinken – im 

Gegenteil. Dass die derzeit einzige MVA 

in Budapest (42.000 Tonnen/Jahr) nicht 

ausreichen wird, zeigt auch eine, für das 

Umweltministerium im letzten Jahr 

erstellte Studie, die langfristig von einer 

Steigerung der Siedlungsabfälle bis 2028 

um ca. 25% ausgeht. 

Demnach sind zwei neue Müllverbrennungsanlagen 

mit einer Kapazität 

von 150.000 t/Jahr sowie die „Mitverbrennung“ 

von ca. 200.000 Tonnen Müll 

im Kraftwerk Visonta geplant. Die nationale 

„Siedlungsabfall-Strategie“ sieht vier 

weitere Müllverbrennungsanlagen vor (in 

Pécs, Várpalota, Kunszentmárton und zwischen 

Debrecen und Nyíregyháza). 

Die Studie des Ministeriums geht 

außerdem davon aus, dass an der Grenze 

zu Österreich in Heiligenkreuz die lange 

umstrittene Verbrennungsanlage mit 

einer Kapazität von 325.000 Tonnen 

doch errichtet wird. Diese hatte bislang 

heftigen Protest unter der ungarischen 

Bevölkerung ausgelöst und war selbst 

vom vorherigen Umweltminister Gábor 

Fodor kritisiert worden. 

Auch anderswo stoßen geplante Verbrennungsanlagen 

nicht selten auf den 

Widerstand von Bevölkerung oder Stadtverwaltung. 

In Várpalota z.B. hat das 

Oberinspektorat den Plan einer von der 

EU finanzierten Verbrennungsanlage im 

April dieses Jahres nach Widerstand der 

Stadtverwaltung auch in zweiter Instanz 

abgelehnt. Gründe für die Ablehnung 

sind neben fehlender Informationen 

auch Umweltschutzbedenken: Grünenorganisationen 

wie Humusz warnen, 

dass Rauchgas, das bei der Verbrennung 

entsteht, aufgrund seiner nicht geklärten 

Zusammensetzung und seines Schwermetallgehalts 

unterschätzte Gesundheitsrisiken 

bergen. Zudem sei deren langfristige 

Wirkung mit den derzeitigen EU- 

Grenzwerten nicht messbar. Statt sog. 

End-of-Pipe-Lösungen sollte der Fokus 

stärker auf eine nachhaltige Abfallpolitik 

gelegt werden: oberste Priorität sollte die 

Abfallvermeidung, stoffliche Verwertung 

und erhöhte Kompostierung sein. 

Daniel Kovács 

K o n t a K t 

Umweltberatung bei der DUIHK: 

Annamária HEGYI 

Tel.: +36 1 345 7625 

Fax: +36 1 345 7615 

E-Mail: hegyi(at)ahkungarn.hu 

10 2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4 11 

Ablagerung 

11% 

Verbrennung 

28% 

Quelle: destatis 

stoffliche Verwertung 

61%

Fokus 

Regenerative Energien 

Warteschlangen und 

andere Energiespender 

Politische Abhängigkeit von Förderländern 

fossiler Energieträger, 

Umweltkatastrophen und steigende 

Erdöl– und Gaspreise rücken erneuerbare 

Energiequellen immer mehr 

ins Zentrum des Interesses von Energieproduzenten 

und Verbrauchern. 

Auch in Ungarn wächst die Nachfrage 

nach Solarenergie, Wärmepumpen 

und Biomasse. Die Grundlagen 

vieler dieser Technologien sind 

jedoch teilweise schon seit über 

100 Jahren bekannt. 

Energie ist mittlerweile ein 

bedeutender Kostenfaktor geworden, 

erklärt Haytham Bustani, 

Geschäftsführer des Ingenieurbüros und 

Gebäudebetreibers MBT 04 Mérnöki és 

Szolgáltató Kft. „Früher lagen die Energiekosten 

bei der Bewirtschaftung von 

Gebäuden im Handelsgewerbe unter 5%, 

heute liegen sie bei über 10%.“ Bustani ist 

mit seinen Kollegen u.a. für das Gebäudemanagement 

des Handelsunternehmens 

Praktiker in Ungarn verantwortlich. Die 

Geschäftsführung der blau-gelben Baumarktkette 

hat die Zeichen der Zeit verstanden 

und setzt nicht nur im Produktportfolio 

auf Solaranlagen, alternative 

Heizöfen und Bio-Pellets. 

Auch beim Betrieb des derzeit 

geplanten Marktes in Esztergom sollen 

regenerative Energien zum Einsatz kommen. 

„Vereinfacht gesagt, wird die Heiz- 

bzw. Kühlanlage mit Erdwärme arbeiten, 

die sie an die Bodenplatte des Marktes 

weitergibt. Dazu sind erst einmal Studien 

und Probebohrungen notwendig, um die 

Bodenbeschaffenheit in der Tiefe, den 

Wassergehalt und die Leitfähigkeit bzw. 

Speicherkapazität des Erdreiches festzustellen. 

Vom sog. „thermal response test“ 

hängt letztendlich die individuelle Systemlösung 

ab, mit der wir die geothermische 

Energieversorgung des Marktes 

sicherstellen“, erklärt Bustani. 

Aufgrund der relativ dünnen Erdkruste, 

die in Ungarn vorliegt, ist die Erderwärmung 

in der Tiefe die höchste in Europa. 

„Daher ist es einfacher, die Erdwärme als 

Wärmequelle zu nutzen. Im Vergleich zu 

Deutschland etwa müssen wir nicht so tief 

bohren und können damit Kosten sparen“, 

so der 48-jährige weiter. 

„Allerdings erhöhen sich damit auch die 

Investitionskosten um 30–40% gegenüber 

der herkömmlichen Technologie. Doch der 

Mehraufwand rechnet sich bereits nach 4- 

6 Jahren – bei anhaltend steigenden Energiepreisen 

vielleicht auch schon früher.“ 

Normalerweise wird die Geschäftsführung 

eines Handelsunternehmens nicht 

für umweltfreundliche Energielösungen 

an ihren Standorten, sondern für Umsatz, 

Gewinn und Marktanteile entlohnt. 

Daher erfordert die Mehrinvestition Weitsicht 

und soziales Verantwortungsgefühl 

vom Praktiker-Management. Dies bestätigt 

auch Bustani: „Ich denke, dass ich als 

Ingenieur auch soziale und politische Verantwortung 

trage und als Techniker habe 

ich auch die Möglichkeit, etwas für die 

Erhaltung des Planeten Erde zu tun.“ 

Wichtig ist aber vor allem, bei den bestehenden 

Gebäuden mit den zur Verfügung 

stehenden Mitteln, möglichst wenig Energie 

zu verbrauchen. Daher hat die MBT 

04 Kft. bereits frühzeitig bei den Praktiker- 

Objekten in Ungarn ein modernes Energie- 

und Gebäudemanagement eingeführt, 

mit dem der Dienstleister bereits heute 

hohe Einsparungen für seinen Auftraggeber 

Praktiker erzielt. 

Die steigenden Preise für Primärenergie 

und ökologische Fragen beschäftigen 

auch die METRO Group Asset 

Management (MAM), ein Tochterunternehmen 

der METRO Gruppe, das u.a. 

für die Immobilien der Gruppe zuständig 

ist. Der ungarische Geschäftsführer 

László Csíki berichtet: „Wir setzen weltweit 

zukunftsorientierte Pilotprojekte zur 

effizienten Nutzung regenerativer Energieformen 

ein, darunter Geothermie, 

Solar-chilling, d.h. die Umwandlung von 

Sonnenwärme in Kühlung, und Photovoltaik 

– das meint Dünnschichttechnologie 

bei Solaranlagen. 

„Eines der jüngsten und interessantesten 

Beispiele ist das im Sommer 2007 in 

Istanbul eröffnete Einkaufscenter „Shopping 

Square Meydan“, in dem Geothermie 

zur Klimatisierung eingesetzt wird“, 

erläutert der Diplom-Kaufmann und 

Immobilienexperte. „Das Projekt ist die 

zweitgrößte Geothermie-Anlage einer 

Handelsimmobilie und sechstgrößte 

Geothermie-Anlage in ganz Europa. Das 

System in Meydan ist mit umfangreicher 

Messtechnik ausgestattet, derzeit werden 

Messungen durchgeführt, mit denen Einsatzmöglichkeiten 

von Geothermie für 

zukünftige Bauvorhaben der METRO 

Group in aller Welt ermittelt werden.“ 

Die Energieversorgung bereits bestehender 

Märkte kann jedoch leider nicht 

auf Geothermie umgestellt werden, deshalb 

hat für bestehende Objekte bei 

METRO die Optimierung der Betriebskosten 

Priorität. „Wir kaufen die Energie 

für unsere METRO Cash & Carry, Real, 

Media und Saturn Märkte zusammen ein 

und beobachten den Energieverbrauch 

kontinuierlich mit jeweils 15 installierten 

Messgeräten pro Markt“, erläutert Csiki. 

„So können wir zeitnah – wenn etwa eine 

Wasserleitung platzt – und nicht erst nach 

Eintreffen horrender Rechnungen reagieren. 

Auch lassen sich damit die Märkt 

untereinander vergleichen und Benchmarks 

erstellen.“ 

Auch durch selektive Müllerfassung, 

Energiesparlampen, funktionierende Dichtungen 

und abschließbare Gefriertruhen 

lässt sich so einiges einsparen. Gerade arbeitet 

Csiki an einer ökologisch korrekten 

Lösung im Bereich der Müllentsorgung: 

„In Lebensmittelmärkten sind jeden Tag 

abgelaufene Speisen und Getränke zu entsorgen. 

Hierbei fallen erhebliche Kosten an. 

Wir prüfen gerade, wie dieser energiereiche 

Abfall in einer Biogasanlage für Bioenergie 

und damit über zusätzliche Einnahmen für 

Kostenersparnisse sorgen könnte“, unterrichtet 

der MAM-Geschäftsführer. 

Schwitzen für die Umwelt 

Auch für Privatpersonen bieten sich Möglichkeiten, 

erneuerbare Energieformen 

für Häuser und Wohnungen zu nutzen. 

Das zeigen die zahlreichen ungarischen 

und internationalen Referenzen von Dr. 

András Léderer, Universitätsdozent und 

Geschäftsführer von Thermo Hungary Kft. 

Der Ingenieur vertreibt u.a. anspruchsvoll 

designte Luft-Wasser-Wärmepumpen 

mit niedriger Geräuschbelastung, die sich 

nicht nur bei Neubauten anbieten, sondern 

sich auch zur Umrüstung eignen. 

„Das Gerät arbeitet im Prinzip wie ein 

Kühlschrank, der Lebensmitteln Wärme 

entzieht. Die Wärmepumpe im Garten 

entzieht einer relativ kalten Umgebung 

die Wärme. Das Prinzip funktioniert 

sowohl im Sommer, als auch im Winter, 

zu jeder Tages- und Nachtzeit. Mit diesem 

Gerät kann man sein Haus heizen, kühlen 

Unter Ungarns Oberfläche gibt es mehr 

als genug Thermalenergie. 

und mit warmen Wasser versorgen“, sagt 

Léderer. „Zusätzlich haben wir Lüftungssysteme 

mit einer Funktion zur Wärmerückgewinnung 

aus der Abluft, die so nicht nur 

für temperierte und keimfreie Frischluft 

sorgt, sondern auch Energie spart.“ 

So hat die Thermo Kft. beispielsweise beim 

Bau eines 4.200 qm großen Einzelhandelsgeschäftes 

mitgewirkt, in dem die Wärme 

der an den Kassen wartenden Menschen 

gewonnen und wiederverwertet wird. Das 

Grundprinzip dieser Systeme ist einfach, 

meint der 58-jährige: „Die Sonnenwärme 

wird in der Luft, im Erdreich und im 

Grundwasser gespeichert und wir gewinnen 

sie aus den uns umgebenden Elementen 

wieder. Letztendlich tun wir nichts 

anderes, als die seit Jahrzehnten bekannten 

mathematischen und physikalischen 

Gesetzmäßigkeiten bei der Umverteilung 

von Energie bewusst anzuwenden. Die 

Kunst liegt hier in der richtigen Auswahl 

der Energieform, und dessen Transport an 

den richtigen Ort, zur richtigen Zeit.“ 

Mit dem angestrebten Gleichgewicht 

zwischen dem Energiekreislauf im Haus 

und in der Umgebung lassen sich Häuser 

mit regenerativen Energien versorgen 

und bieten gleichzeitig Unabhängigkeit 

von Fernwärme und Gasversorger. Das 

erkannten auch einige Hochhausgemeinschaften 

in Budapest und haben bereits 

umgerüstet, oder planen dies: „Eine 

Hausverwaltung hat sich ein Angebot 

von uns machen lassen und ausgerechnet, 

dass die Finanzierung unserer Anlage 

günstiger ist, als die Fernwärmerechnung 

jeden Monat“, berichtet ein als Energieguru 

bezeichneter Familienvater. „Doch 

es ist ein Trugschluss, dass die Verfahren 

neu seien“, meint Dr. Léderer. Seiner 

Homepage ist zu entnehmen, dass die 

erste Wärmepumpe in Salzburg bereits 

1896 fertig gestellt wurde. 

Éva Farkas 


Fokus 

Ökotech 14.–17. oktober 2008 

Führende Fachmesse im Bereich 

Umwelt- und Kommunaltechnik 

Die Ökotech ist DIE führende Umweltfachmesse 

für innovative Umwelttechnologien 

in Ungarn. Deutsche Unternehmen 

können auf dem Firmengemeinschaftsstand 

der DUIHK ihre 

Kompetenz in Sachen Umweltschutz 

glaubwürdig präsentieren und neue 

Geschäftskontakte aufbauen. 

Anmeldungen bei der DUIHK: 

Gitta KERÉKGYÁRTÓ 

Tel.: +36 1 345 7645 

Fax: +36 1 345 7605 

E-Mail: kerekgyarto(at)ahkungarn.hu

Fokus 

Verpackungsverwertung 

Individuelle Lösungen 

für Hersteller 

Der Markt für die Wiederverwertung von Verpackungsabfällen geht im nächsten 

Jahr in eine neue Phase. Die in Mainz ansässige Landbell AG erhofft sich 

von der fünften Novelle der Verpackungsverordnung ein deutliches Bekenntnis 

zum aktuellen Entsorgungssystem und mehr Abrechnungssicherheit für die 

beteiligten Unternehmen. Die WiU sprach mit dem Leiter für Auslandsaktivitäten 

bei der Landbell AG, Dieter Arning, 

Die Landbell AG ist im Bereich Umwelt und 

Entsorgung tätig. Welche Dienstleistungen 

bieten Sie an? 

Landbell ist bei der Verpackungsentsorgung 

als „Befreiungssystem“ tätig, d.h. wir 

übernehmen von unseren Partnern deren 

Verpflichtungen aus der Verpackungsverordnung. 

Darüber hinaus bietet Landbell 

Dienstleistungen in der Elektro- und Elektronik-Altgeräte-Entsorgung, 

beim Einwegpfand, 

in der Entsorgung von Transportverpackungen 

sowie in der Standort- 

Entsorgung an. Als einziger Anbieter im 

Markt wird dieser Service in allen Bereichen 

europaweit angeboten. 

Im Markt der Verpackungsverwertung 

herrscht starker Wettbewerb, zugleich 

ist der Trend bei der Wiederverwertung 

jedoch rückläufig. Welche Entwicklungschancen 

und Wachstumsfelder sehen Sie 

für den Markt und für Ihre Firma? 

Ja, es ist richtig, derzeit herrscht starker 

Wettbewerb. Die Tendenz bei den Verwertungsmengen 

für Verpackungen war 

teilweise rückläufig, und hat in jüngster 

Vergangenheit wieder erheblich zugenommen. 

Das ist u.a. auch darauf zurückzuführen, 

dass infolge der kräftigen Preissteigerungen 

bei Primär-Rohstoffen der Wert 

der Sekundärrohstoffe auf Basis einer 

Abfallverwertung deutlich gestiegen ist. 

Der Deutsche Bundestag hat gerade die 

5. Novelle zur Verpackungsverordnung 

verabschiedet. Danach müssen auch 

Verkäufer von Kleinstmengen Verpackungen 

zurücknehmen und entsorgen. Was 

bedeutet das für kleine und mittelständische 

Unternehmen? 

Deutschland*: Recyclingquoten** getrennt gesammelter Wertstoffe 

Müllaufkommen in Mio. Tonnen 

8 

7 

6 

5 

4 

3 

2 

1 

0 

82,6% 

Quelle: Europäische Kommission 

39,1% 

Arning: Landbell hat insbesondere für 

den Kreis der Kleinstkunden einen 

besonderen Online-Service eingerichtet, 

mit dem eine einfache, unkomplizierte 

und schnelle Befreiung von Rücknahmeverpflichtungen 

möglich ist. Jeder Kunde 

kann nach Erteilung einer Zugangsberechtigung 

bequem und benutzerfreundlich 

die benötigten Daten eingeben. Eine 

Abrechnung auf Basis der Vertragsunterlagen 

erfolgt dann umgehend. 

Deutschland hält rund 25% Anteil am 

internationalen Markt für Kreislaufwirtschaft 

und ist damit Weltmeister im 

Export von Umwelttechnik. Wie hoch ist 

die Auslandsnachfrage nach Recyclingtechnologien 

sowie Dienstleistungen auf 

diesem Gebiet? 

Die Auslandsnachfrage nach Dienstleistungen 

wird wachsen. Landbell ist bereits 

sehr erfolgreich in der Erschließung der 

Auslandsmärkte tätig. Wir verfügen heu- 

te nicht nur über eine Zulassung als autorisierter 

Systembetreiber in Deutschland, 

sondern haben Kooperationsverträge mit 

Auslandshandelskammern abgeschlossen, 

mit deren Hilfe wir in der Lage sind, in 16 

europäischen Ländern die Befreiung von 

länderspezifischen Verpackungsrücknah- 

82,1% 

84,5% 

Glas Kunststoff Pappe/Papier Metalle Holz 

*Angaben für 2005 **exklusive Verwertungsverfahren zur Energiegewinnung (Müllverbrennung) 

34,5% 

meverpflichtungen für unsere Kunden zu 

übernehmen – unabhängig davon, in welchem 

Land der Produzent seinen Standort 

hat und in welches Land Ware exportiert 

wird. Darüber hinaus können wir über 

Sondervereinbarungen den gesamten europäische 

Raum betreuen. 

Welche Auswirkungen hat die am 1. Juni 

in Kraft getretene REACH-Verordnung für 

chemische Produkte auf Verwertung und 

Recycling? 

REACH betrifft sicherlich in erster Linie 

Unternehmen im Bereich Kunststoff- 

Recycling. Der Verband empfiehlt seinen 

Mitgliedern bereits, eine Vorregistrierung 

aller Substanzen vorzunehmen, damit 

ein Weiterverkauf der Sekundärprodukte 

gewährleistet bleibt. In diesem Fall verteuert 

REACH zweifelsfrei die Produktion in 

den Recyclingbetrieben. 

Vielen Dank für das Gespräch. 

Neue EU-Verordnung für chemische Substanzen 

Aus der Not 

eine Tugend 

Die neue EU-Verordnung REACH zur Verwendung 

von Chemikalien bedeutet für 

Hersteller und Vertreiber mehr Verantwortung, 

aber auch mehr Meldepflichten. 

Dennoch kann sich die Umstellung auf die 

neuen Vorgaben auch geschäftlich lohnen. 

REACH steht für Registration, Evaluation, 

Authorisation and Restriction 

of Chemical substances. 

Die neue Verordnung der Europäischen 

Kommission (EC 1907/2006) über Registrierung, 

Bewertung, Genehmigung und 

Beschränkung von Chemikalien, ist am 1. 

Juni 2008 in Kraft getreten. 

Durch die neue Verordnung sollen Chemikalien 

und ihre Eigenschaften schneller 

identifiziert und damit die Bedingungen 

für einen wirksameren Gesundheits- und 

Umweltschutz geschaffen werden. Auch 

kann damit die Innovations- und Wettbewerbsfähigkeit 

der EU-Chemieindustrie 

gesteigert werden. Die REACH-Verordnung 

unterstützt außerdem die Ausarbeitung 

und Einführung von alternativen 

Untersuchungsmethoden, die sich auf die 

Erfassung von Gefahren im Zusammenhang 

mit Chemikalien richten. Zudem 

soll der freie Handel mit diesen Stoffen auf 

dem EU-Binnenmarkt gesichert werden. 

Nach Auskunft des ungarischen 

REACH-Informationsdienstes bezieht sich 

die Verordnung im Prinzip auf sämtliche 

chemische Substanzen, also nicht nur auf die 

in Industrieverfahren eingesetzten, sondern 

auch auf die täglich von jedermann verwendeten 

Chemikalien, wie sie beispielsweise in 

Reinigungsmitteln, Farben oder verschiedenen 

anderen Waren wie Bekleidungs- und 

Wohnraumgestaltungsartikeln oder auch 

elektronischen Geräten vorkommen. 

Die REACH-Verordnung überträgt 

der Industrie eine höhere Verantwortung 

als bisher für den Umgang mit Risiken, die 

sich aus der Wirkung von Chemikalien auf 

Gesundheit und Umwelt ergeben. Ebenso 

gelten strengere Regeln für die Offenlegung 

von Daten. Hersteller und Vertreiber müssen 

nun eine detaillierte Beschreibung eines 

sicheren Umgangs an die zentrale Datenbank 

der European Chemicals Agency (Europäische 

Chemikalienagentur – ECHA) in Helsinki 

liefern, die auch verdächtige Chemikalien 

überprüfen lässt. Etwaige Risiken, die 

mit der Nutzung der Chemikalien einhergehen, 

werden in einer öffentlichen Datenbank 

dann für jedermann zugänglich gemacht. 

Die REACH-Verordnung tritt an die 

Stelle von ca. vierzig Gesetzen. Andere 

Gesetze, die die Nutzung von Chemikalien 

regeln (z.B. in Bezug auf Kosmetika, Reinigungsmittel 

odr Baustoffe, aber auch auf 

Hilfe bei der Umsetzung von REACH gibt 

es beim nationalen REACH-Informationsdienst 

unter: www.okbi.hu/reach/ 

den Gesundheits- oder Mitarbeiterschutz 

in der chemischen Industrie oder die Produktsicherheit), 

die von der REACH-Verordnung 

nicht abgelöst werden, behalten 

auch weiterhin Gültigkeit. 

Von der neuen Verordnung sind deutlich 

mehr Marktteilnehmer und Produkte 

betroffen als von den bisherigen 

Regelungen. Die Agentur ECHA erwartet 

allein aus Europa 180.000 Vorregistrierungsanmeldungen. 

Dazu kommen noch 

die Anmeldungen von Firmen außerhalb 

Europas. Allein die Firma BASF mit Sitz 

in Deutschland muss schätzungsweise 

15.000 Chemikalien registrieren lassen. 

Neben der chemischen Industrie stellt 

REACH vor allem die pharmazeutische 

Industrie, die Mineralölwirtschaft und den 

Automobilbau vor neue Herausforderungen. 

SAP-Lösung macht aus 

Auflagen verwandelt Pflichten 

in Wettbewerbsvorteile 

„Die Implementierung betrieblicher 

Abläufe, die den von der REACH-Verordnung 

geforderten Vorgaben entsprechen, 

kann bedeutende Kosten nach sich 

ziehen“, urteilt Donát Magyari, Sachverständiger 

von SAP Hungary. „Deshalb 

bieten wir den von der Verordnung 

betroffenen Organisationen eine integrierte 

Informatiklösung an, mit der sie 

die Aufwendungen, die mit der Umsetzung 

der Verordnung einhergehen, in 

einen Wettbewerbsvorteil verwandeln 

können. Denn Unternehmen, die ihre 

REACH-Abläufe mit einer geeigneten 

Informatiklösung handhaben, können 

auch die von Geschäftspartnern erwarteten 

Informationen auf aktuellstem 

Stand präsentieren. Sowohl im Bereich 

der Beschaffung als auch beim Verkauf 

sind damit die Firmen im Vorteil, die z.B. 

schnell und genau die erforderlichen Zertifizierungen 

ausstellen können.“ 

Mit der integrierten SAP-Lösung können 

Unternehmen kosteneffizient jene 

Informatikabläufe gestalten, die sich für 

sie aus der Verordnung ergeben. Bei den 

Zulieferungen können z.B. Materialien, 

Stoffmengen und Stoffbewegungen automatisch 

verfolgt werden. Es liefert aufgrund 

von Wertschöpfung und Registrierungskosten 

auch Anhaltspunkte für 

Entscheidungen über die Registrierung. 

Schließlich ermöglicht das Programm 

auch die komplette Dokumentation der 

Anmeldung und setzt sie in der Kommunikation 

mit Geschäftspartnern ein. 

Endre Kis 


Fokus

Wirtschaft & Politik Wirtschaft & Politik 

Interview mit Wirtschaftsminister Gordon Bajnai 

Beschleunigen und 

zielgerichtet fördern 

Die jüngsten Entscheidungen für 

ein Montagewerk der Daimler AG 

in Kecskemét und das Europäische 

Technologieinstitut in Budapest können 

dem Standort Ungarn neuen 

Schwung verleihen. Der neue Wirtschaftsminister 

Gordon Bajnai erläutert 

in unserem Interview, wo er die 

wichtigsten Aufgaben bei der Verbesserung 

des Wirtschaftsklimas sieht, 

und wo Ungarn auf vorhandene Stärken 

aufbauen kann. 

Herr Bajnai, Sie sind seit zwei Monaten 

Minister für nationale Entwicklung und Wirtschaft. 

Was planen Sie für Ihre Amtszeit? 

Unsere wichtigste Aufgabe besteht darin, 

auf die geschaffene finanzielle Stabilität 

und das Gleichgewicht aufzubauen und 

so bald wie möglich ein stärkeres Wirtschaftswachstum 

als heute zu erreichen, 

das zwei Prozent über dem Durchschnitt 

der EU liegen sollte, um unseren Aufholprozess 

zu ermöglichen. Für die Umsetzung 

dieses Zieles sind aus meiner Sicht 

zwei Instrumente besonders tauglich: die 

Verbesserung der Standortbedingungen 

und die Ausweitung der Beschäftigung. 

Die Vereinfachung der Verwaltung 

erhöht die Wettbewerbsfähigkeit der 

Wirtschaft, denn damit werden Belastungen 

für die Unternehmen verringert und 

die Realisierungsphase von Investitionsprojekten 

verkürzt. 

Zahllose, heute noch nicht am 

Erwerbsleben beteiligte arbeitsfähige 

Personen können zum einen durch 

Umschichtungen innerhalb des Steuersystems 

zu Gunsten geringerer Abgabelasten 

auf die Beschäftigung, 

und zum anderen durch Lenkung 

von Investitionen in strukturschwache 

Regionen einer Beschäftigung 

zugeführt werden. Dazu 

ist jedoch selbstverständlich die 

ordnungsgemäße und effektive 

Nutzung der Mittel der Europäischen 

Union unerlässlich. 

Unsere Vorhaben lassen 

sich am ehesten mit dem 

Begriff „Beschleunigung" 

zusammenfassen: schnellereEntwicklungsmaßnahmen 

und schnellere 

Investitionen, die 

letztlich auch zur 

Beschleunigung des 

Wirtschaftswachstums 

führen. 

Gordon Bajnai 

Richten Sie sich nach nunmehr zwei Jahren 

in Regierungsverantwortung auf eine 

langfristige Politikerlaufbahn ein? 

Ich habe auch früher, in der freien Wirtschaft, 

nicht in den Kategorien von Karriere 

gedacht, sondern mich auf die gerade 

vor mit liegende Aufgabe konzentriert. Das 

motiviert mich auch jetzt. Auch auf das was 

vor mir steht, bereite ich mich nicht anders 

vor: solange mein Auftrag besteht, bemühe 

ich mich, auch auf diesem Posten die bestmögliche 

Leistung zu bringen. 

Die ungarischen und auch die in Ungarn 

tätigen ausländischen Unternehmen fordern 

seit Jahren eine zuverlässige, berechenbare 

Wirtschaftspolitik. Was wollen 

und was können Sie angesichts der derzeit 

fragilen politischen Machtverhältnisse 

– dafür tun? 

Es ist eine legitime Forderung an die ungarische 

Wirtschaftspolitik, das Dasein der 

Marktteilnehmer in Ungarn anhand von 

klaren und möglichst auf einem Konsens 

beruhenden Richtungen besser kalkulierbar 

zu machen. Seit Ende Mai haben wir 

in mehreren Runden zahlreiche Konsultationen 

mit Verbänden und Organisationen 

aus den verschiedensten Segmenten der 

Wirtschaft geführt, um ein Programm zu 

erarbeiten, das für die große Mehrheit der 

Betroffenen akzeptabel ist. Ich habe in den 

vergangenen Monaten mit den Arbeitgebervertretern 

der kleinen und mittelständischen 

Unternehmen, der Großinvestoren 

und der internationalen Kammern gesprochen, 

und sowohl hinsichtlich der Bewertung 

der aktuellen Situation als auch hinsichtlich 

der notwendigen Veränderungen 

sind wir einer Meinung gewesen. Aufbauend 

auf diesen positiven Erfahrungen hat 

die Regierung jetzt ein „Konsultationsforum 

der Wirtschaft“ (GEF) ins Leben 

gerufen. Es soll als direkte Schnittstelle 

zwischen den betroffenen Ministerien und 

Vertretern der Wirtschaft bereits in einer 

frühen Phase des Gesetzgebungsprozesses 

Stellungnahmen zu geplanten Maßnah- 

men und deren Feinabstimmung ermöglichen. 

Ich bin fest davon überzeugt, dass 

diese Form der Zusammenarbeit dazu beiträgt, 

einen gemeinsamen wirtschaftspolitischen 

Nenner zu finden. 

In letzter Zeit wird vielfach die mangelnde 

Effizienz, Wirtschaftlichkeit und Transparenz 

bei der Verteilung der EU-Mittel kritisiert, 

dieser Kritik hat sich kürzlich selbst 

der Staatliche Rechnungshof angeschlossen. 

Welche Veränderungen planen Sie? 

Man sollte nicht übersehen, dass das Gutachten 

des Staatlichen Rechnungshofes 

– neben den zweifellos vorhandenen kritischen 

Anmerkungen – auch konstatiert, 

dass der institutionelle Rahmen in 

Ungarn den Vorgaben der EU entspricht, 

dass Ungarn als eines der ersten Mitgliedsstaaten 

entsprechende Fördermittel-Ausschreibungen 

ausgelobt hat, , und 

dass das System die Sicherheit der öffentlichen 

Gelder durchgehend garantiert. 

Wir haben ansehnliche Ergebnisse bei der 

Einführung des Prinzips des „One-Stop- 

Shop“ bei der Bearbeitung der Anträge 

erreicht, ebenso bei der Einführung der 

automatisierten Bearbeitung bestimmter 

Ausschreibungen und bei Verbesserung 

der Transparenz in den Evaluierungsverfahrungen. 

Dennoch gebe ich zu, dass die 

Verständlichkeit und Nutzbarkeit der Fördersysteme 

noch verbessert werden kann, 

eine anwenderfreundliche Informationsoberfläche 

würde auch zu transparenteren 

Bearbeitungsabläufen für die Förderanträge 

beitragen. Auch bei den EU-Mitteln 

zählen wir auf die Meinung potentieller 

Antragsteller, ein öffentlicher Dialog vor 

der Auslobung würde eine zielgerichtete 

Verwendung der Mittel fördern. 

Die Daimler AG wird ihr neues Montagewerk 

in Kecskemét zum Teil mit erheblichen 

staatlichen Zuschüssen errichten. Soll 

diese Förderpolitik für Großinvestitionen 

auch in Zukunft aufrechterhalten werden? 

Ja, in diesem Bereich planen wir nur eine 

„halbe Wendung“. Schließlich gehört 

Ungarn gerade dank des erfolgreich praktizierten 

Systems von Investitionsanreizen 

beim Zufluss von ausländischen Direktinvestitionen 

je Einwohner seit knapp 

zwei Jahrzehnten zu den Spitzenreitern 

der Region. In Zukunft wollen wir jedoch 

Investitionen verstärkt in strukturschwache 

Regionen mit erheblichen Beschäftigungsproblemen 

lenken, z.B. durch individuelle 

Förderungen und eine optimale Harmonisierung 

von EU-Mitteln mit heimischen 

Förderinstrumenten. 

Daimler hat sich letzten Endes nicht 

wegen eines höheren Förderbetrages für 

das ungarische Angebot entschieden – die 

anderen Bewerber um den Standort hatten 

schon vor uns signalisiert, dass sie die 

von der EU maximal zugelassenen Beihilfen 

voll ausschöpfen werden. Vielmehr 

wollen wir potentielle Investoren auch in 

Zukunft vor allem mit dem Entwicklungsstand 

unserer Infrastruktur, qualifizierten 

Arbeitskräften und einer schnellen Verwaltung 

vom Standort Ungarn überzeugen. 

Die Anstrengungen der Industriepolitik 

richten sich allem Anschein nach vor 

allem auf die den Fahrzeugbau. Befürchten 

Sie nicht eine übermäßig Auto-orientierte 

Branchenstruktur? 

Der ungarische Fahrzeugbau erlebt – nach 

den neunziger Jahren – in der Tat gerade 

eine weitere imposante Entwicklungsphase. 

Das bedeutet aber bei Weitem nicht, dass 

andere Branchen weniger Aufmerksamkeit 

genießen würden. Auch die moderne 

Biotechnologie, die regenerative Energieerzeugung, 

der Informatiksektor, die dank 

unserer günstigen geographischen Lage entstehenden 

Logistik- oder Dienstleistungszentren 

gehören zu den von der Regierung 

präferierten Sektoren mit einer hohen Wertschöpfung. 

Neben Fertigungskapazitäten 

finden in diesen Branchen auch immer 

stärker Forschungs- und Entwicklungsaktivitäten 

und Innovation statt. Es steht aber 

dennoch außer Zweifel, dass die hochwertigen 

Investitionen der Automobilindustrie 

mit ihren mehr als 100.000 Beschäftigten 

für die Ausweitung der Beschäftigung im 

Land herausragender Bedeutung sind. 

Wie können kleine und mittelständische 

ausländische Unternehmen an ähnliche 

Fördermittel gelangen? 

Die Steuervergünstigung für Investitionsvorhaben 

steht allen Unternehmen auf 

klar definierte Weise zu, d.h. auf normativer 

Basis in Abhängigkeit vom Investitionsvolumen. 

Bei anderen Formen der 

Förderung ist die landesweite und lokale 

wirtschaftliche Bedeutung der Investition 

das entscheidende Kriterium. Die Regierung 

kann in- und ausländische KMU am 

besten durch die Verbesserung der Standortbedingungen 

und durch den Abbau 

bürokratischer Belastungen unterstützen. 

Dazu dient z.B. das im Frühjahr verabschiedete 

Paket zur Beschleunigung von 

Investitionen. Durch dieses Paket wurden 

30 Gesetze und Verordnungen entschlackt, 

überflüssige bürokratische Vorgaben 

abgeschafft und Verwaltungsver- 

fahren für Investitionen beschleunigt, mit 

denen Arbeitsplätze geschaffen werden. In 

begründeten Fällen besteht sogar die Möglichkeit, 

die Genehmigungsprozesse noch 

weiter zu vereinfachen, deshalb wurde z.B. 

das Mercedes-Werk in Kecskemét zu einer 

„Investition vor besonderer Bedeutung für 

die Gesamtwirtschaft“ erklärt. 

Die hohe Steuer- und Abgabenlast belastet 

die Unternehmen und ist zugleich ein 

Anreiz für illegale Beschäftigung. Die Lage 

des Staatshaushalts wird jedoch Steuersenkungen 

in absehbarer Zeit nicht 

ermöglichen. Wie wollen Sie den Faktor 

Arbeit wieder attraktiv machen? 

Die administrativen Belastungen in 

Ungarn sind in Ungarn doppelt so hoch 

wie im Durchschnitt der EU. Wenn es 

gelingt, den Verwaltungsaufwand auf das 

durchschnittliche EU-Niveau zu senken, 

würde das allein die Belastungen der 

Unternehmen um etwa 750 bis 800 Milliarden 

Forint verringern. Das hätte die 

Wirkung einer mittelgroßen Steuerreform. 

Anreize für mehr Beschäftigung bieten 

neben der Senkung der Steuern und Abgaben 

auf den Faktor Arbeit auch die Anhebung 

des Abstands zwischen Mindestlohn 

und Sozialhilfe sowie die verstärkte Lenkung 

von neuen Arbeitsplätzen in strukturschwache 

Regionen. 

Budapest wurde als Sitz des zukünftigen 

Europäischen Instituts für Innovation und 

Technologie (EIT) ausgewählt. Womit konnte 

Budapest die Mitbewerber aus Polen 

und der Slowakei auf die Plätze verweisen, 

und was bedeutet die Entscheidung für 

das Innovationsumfeld in Ungarn? 

Laut dem jüngsten Global-Competitiveness-Bericht 

des Weltwirtschaftsforums 

steht Ungarn bei der Qualität der Forschungseinrichtungen 

an 24. Stelle unter 

den untersuchten Ländern, noch vor den 

Mitbewerbern aus der Region, den mediterranen 

Ländern oder China. Unsere Gegebenheiten 

sind nicht nur wegen der zentralen 

Lage des Landes und einer in der Region 

herausragenden Infrastruktur hervorragend 

für dieses europäische Zentrum. Im 

Zuge der positiven Entscheidung rechnen 

wir eindeutig mit einer Belebung der Innovationstätigkeit 

im Lande, in Ungarn tätige 

Firmen aus den betreffenden Wirtschaftsbereiche 

werden erheblich gestärkt, und 

weitere internationale Großunternehmen 

dürften FuE-Abteilungen in der Nähe des 

europäischen Wissenszentrums ansiedeln. 

Vielen Dank für das Gespräch. 

16 2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4 1

Branchen und Märkte Branchen und Märkte 

Daimler-Investition in Kecskemét 

Fördermittel 

und mehr 

Bei privaten Großinvestitionen kann der ungarische Staat bis zu 20% 

der Investitionssumme beisteuern – als Beihilfe in cash, Steuervergünstigungen 

oder Qualifizierungszuschüsse. Auch für die geplante Investition 

von Daimler in Kecskemét hat die Regierung umfangreiche Förderungen 

zugesagt, aber Investitionsentscheidungen hängen von weit mehr 

Faktoren ab, als nur Subventionen. 

Die Höhe der aufgrund von Einzelentscheidungen 

der ungarischen 

Regierung gewährten Fördermittel 

wird üblicherweise sechzig Tage nach 

der Vertragsunterzeichnung veröffentlicht 

– im Falle Daimler also wohl erst im September. 

Allerdings sind der Generosität des 

Staates Grenzen gesetzt: nach den Regeln 

der Europäischen Union dürfen höchstens 

20 bis 22 Prozent des Investitionsvolumens 

gefördert werden. Im Falle Daimler hat 

Ungarn die Möglichkeiten offensichtlich 

maximal genutzt: „Dem deutschen Unternehmen 

gewähren wir die höchste Förderung“, 

erklärte der ungarische Ministerpräsident 

bei einer Pressekonferenz über das 

Investitionsvorhaben. 

Die Obergrenze des Förderbetrages 

ist von der jeweiligen Branche und der 

Region abhängig. Die Automobilindustrie 

gehört allerdings nicht zu den am 

stärksten förderbaren Sektoren. Aufgrund 

der regionalen Kriterien – Kecskemét 

liegt im Fördergebiet „südliche Tiefebene“ 

–dürfte die Förderung bei etwa 

150 bis 170 Mio. Euro liegen. 

Direkt im Werk entstehen voraussichtlich 

2.500 neue Arbeitsplätze, d.h. 

die Förderintensität pro Kopf – Experten 

zufolge eine der objektivste Förderkennzahlen 

– dürfte bei etwa 69.000 Euro liegen. 

Das sind ca. 15% weniger, als z.B. 

dem Windschutzscheibenhersteller Asahi 

Glass 2005 für die Ansiedlung in Tatabánya 

gewährt wurden, allerdings mehr, als 

der koreanische Reifenhersteller Hankook 

Tire an Fördergeldern erhalten hatte 

(45.000 Euro je Mitarbeiter). Die staatliche 

Förderung des Reifenwerks in der 

Stadt Dunaújváros hatte reichlich Empö- 

rung ausgelöst, was auf staatliche Förderungen 

für ausländische Investoren allgemein 

kein gutes Licht warf. 

Daimler Benz – vorhandene 

Infrastrukturen wichtiger als 

Fördergelder 

Die Fördersumme wird Daimler nicht in 

einem Betrag bereitgestellt, sondern in 

mehreren Stufen unter Vermittlung der 

staatlichen Investitions- und Handelsförderungsagentur 

ITD Hungary (ITDH) ausgezahlt. 

Das Förderpaket setzt sich zusam- 

Gut entwickelte Verkehrsinfrastrukturen 

und Ausbildungssysteme 

sind investitionsentscheidend. 

men aus der mit der Sonderentscheidung 

der Regierung gewährten Direktförderung, 

aus einer Steuervergünstigung für die Entwicklungsmaßnahmen 

und Subventionen 

für die Schaffung von Arbeitsplätzen. 

„Förderungen und Steuervergünstigungen 

des ungarischen Staates sind 

wichtig, werden jedoch von den Investoren 

im Allgemeinen erst in der Finalrunde 

berücksichtigt. In den ersten Verhandlungsrunden 

werden zumeist Bedingungen 

abgewogen, wie der Entwicklungsstand 

der Verkehrsinfrastruktur, das 

Ausbildungssystem oder die Arbeitskultur. 

Nicht zuletzt aufgrund dieses guten 

Entwicklungsstandes fiel bei Daimler die 

Wahl auf Ungarn“, so der für Entwicklungsvorhaben 

zuständige Direktor der 

ITDH, Csaba Kilián. „Unseren Informationen 

nach hätten auch Rumänien und 

Polen die höchstmögliche Förderung für 

das Projekt gewährt. Ein wichtiges Argument 

gegen Rumänien war der mangelnde 

Entwicklungsstand der Infrastruktur, 

aber auch ungeklärte Eigentumsverhältnisse 

der angebotenen Liegenschaften“, 

erläutert Kilián weiter. 

Neben der ungarischen Regierung hat 

auch die Stadt Kecskemét erheblich dazu 

beigetragen, dass das Werk des Herstellers 

in Ungarn errichtet werden soll. Über die 

lokale Förderung war bis Redaktionsschluss 

noch nichts Näheres bekannt, fest steht aber 

bereits, dass das Stadtparlament innerhalb 

von fünf Jahren die Gewerbesteuer stufenweise 

von 2 auf 1,5% herabsetzen will. 

“Neben der Steuervergünstigung wollen 

wir auch Verbesserungen im Bereich 

der Ausbildung erreichen. Allerdings 

werden wir uns auch dazu erst nach der 

Zustimmung der Kommission der Europäischen 

Union äußern“, meint Gábor 

Zombor, Bürgermeister von Kecskemét. 

Die im September beginnenden Berufsbildungsmaßnahmen 

werden in der Regionalhauptstadt 

des Kiskunság bereits an 

den Anforderungen von Daimler ausgerichtet. 

Auch die Unterbringung von vor- 

aussichtlich etlichen Hundert deutschen 

Ingenieuren und Führungskräften mitsamt 

ihren Familien wird keine Probleme 

bereiten, außerdem gibt es in Kecskemét 

bereits mehrere deutschsprachige Kindergärten 

und Grundschulen. 

Der Bau des Mercedes-Werkes soll 2009 

beginnen, voraussichtlich zwei Jahre später 

kann der erste in Ungarn produzierte 

Mercedes vom Band rollen. Das deutsche 

Investitionsvorhaben hat dabei nicht nur 

regionale, sondern landesweite Auswirkungen: 

Nach Expertenschätzungen können 

einschließlich der Subauftragnehmer 

Nachunternehmer bis zu 12.000 Arbeitsplätze 

entstehen. Noch ist über die größeren 

Zulieferer nichts bekannt. Experten 

gehen aber davon aus, dass sich bei Automobilherstellern 

(OEM) dieser Größenklasse 

üblicherweise die Zulieferer für das 

Interieur (Sitze, Innenraumverkleidungen 

usw.), wie auch die Mehrzahl der Karosseriezulieferer 

in einem Umkreis von 70 bis 

100 Kilometern ansiedeln. Bewerbungen 

für die Vorauswahl als Zulieferer werden 

von der Förderstelle ITDH übrigens 

bereits entgegengenommen. 

Fördermittel 

Nicht nur für 

Ausländer 

Die geplante Investition von Daimler in Kecskemét hat staatliche Fördermöglichkeiten 

wieder in den Mittelpunkt des öffentlichen Interesses 

gerückt, aber schon bisher haben 2 Großinvestoren davon Gebrauch 

gemacht. Wir stellen an einigen Beispielen die wichtigsten Förderformen 

und notwendige Voraussetzungen vor. 

Die spanische F. Segura, ebenfalls 

ein Unternehmen der Automobilindustrie, 

wird ebenfalls 

umfangreiche staatliche Förderung erhalten. 

Der Teilezulieferer wird in der Stadt 

Szolnok eine 100.000 m_ große Montagehallen 

mit einem Projektvolumen von 

nicht weniger als 20 Mio. Euro errichten. 

Die Produktion im 12.000 m_ großen 

Werk wird bereits im kommenden Jahr 

aufgenommen. 2010 werden insgesamt 

150 Mitarbeiter bei der ungarischen Landesgesellschaft 

des Zulieferers arbeiten. 

Der Dachziegelhersteller Creaton AG 

hat an Stelle einer direkten staatlichen Förderung 

einen Betrag von 2,5 Mio. Euro 

aus dem operationellen Programm zur 

Wirtschaftsförderung für die Errichtung 

des zweiten ungarischen Produktionswerkes 

abgerufen. Durch das mit einem 

Volumen von 33 Mio. Euro im südwestungarischen 

Lenti realisierte Investitionsprojekt 

wird das modernste 

Werk des deutschen Unternehmens 

entstehen. 

Den größten Förderbetrag 

der letzten Monate wird 

das in der Stadt Gyöngyös 

geplante Werk von Apollo 

Tires erhalten. Zu dem 

Investitionsvorhaben von insgesamt 

200 Mio. Euro wird 

der ungarische Staat voraussichtlich 

(einschließlich der Steuervergünstigungen) 

mit 40 Mio. beitragen. Der 

indische Hersteller, der eine Jahresproduktion 

von 7 Mio. Reifen zugesagt hat, wird 

1.500 neue Arbeitsplätze schaffen. Zum 

Vergleich: der koreanische Reifenhersteller 

Hankook plant in seinem ungarischen 

Werk eine Produktionskapazität von bis 

zu 10 Mio. Reifen. Mögliche Umweltrisiken 

könnten jedoch die geplanten Baumaßnahmen 

bei Apollo Tires verzögern. 

Nicht nur ausländische 

Unternehmen profitieren 

Neben in Ungarn aktiven ausländischen 

Unternehmen werden auch einheimische 

Firmen bei ihren Entwicklungsmaßnahmen 

in Ungarn staatlich gefördert. 

Das war der Fall beim Pharmahersteller 

Richter Gedeon, der kürzlich angekündigt 

hat, bis 2014 in Debrecen für 65 Mio. 

Euro einen neuen Forschungs-, Entwicklungs- 

und Produktionsstandort für die 

Biotechnologie zu errichten. „Dem Pharmaunternehmen 

wurden staatliche Beihilfen 

und Steuervergünstigungen gewährt, die 

mit denen für ausländische Großinvestitionen 

vergleichbar sind“, versicherte Wirtschaftsminister 

Gordon Bajnai. 

Für Investitionen im Bereich 

der Forschung und Entwicklung 

mit einem Volumen von 

über 10 Mio. Euro und mindestens 

zehn neu errichteten 

Arbeitsplätzen gewährt der 

ungarische Staat eine Sonderförderung. 

Zusätzlich werden 

Steuervergünstigungen für 

die Investitionsmaßnahme, ein 

Qualifizierungszuschuss, sowie 

Beihilfen für die Schaffung von 

Arbeitsplätzen gewährt. 

Unternehmen, die sich überwiegend 

in staatlichem Eigentum befinden, werden 

für zehn Jahre ab Inbetriebnahme 

der F+E Investition von 80% der Körperschaftssteuer 

befreit, und können knapp 



Kossuth tér in Kecskemét 

75% der Ausbildungskosten und die Kosten 

für Forschung und Entwicklung von 

der Bemessungsgrundlage der Körperschafts- 

und Solidaritätssteuer absetzen. 

Tourismuswirtschaft 

Im Tourismusbereich gelten strengere Auflagen 

für die Investitionsförderung. Üblicherweise 

ist ein Investitionsvolumen 

mindestens 50 Mio. Euro erforderlich, 

um eine direkte staatliche Förderung für 

das Projekt zu erhalten, außerdem müssen 

mindestens 100 neue Arbeitsplätze 

geschaffen werden. In strukturschwachen 

Regionen, wie Nordungarn, der nördlichen 

und der südlichen Tiefebene und 

im südlichen Transdanubien reichen 

jedoch schon 50 Arbeitsplätze für eine 

direkte Förderung aus. 

Eine Steuervergünstigung wird 

gewährt, wenn das Projekt mindestens 

12 Mio. Euro umfasst und Arbeitsplätze 

für mindestens 150 Menschen schafft 

(alternativ kann das Unternehmen auch 

eine Verpflichtung zur Steigerung der 

Lohnsumme übernehmen). In strukturschwachen 

Regionen sind 4 Mio. Euro 

und 75 neue Arbeitsplätze ausreichend. 

Bei einem Volumen unter 100 Mio. Euro 

ist der Anspruch lediglich beim Finanzministerium 

oder der Förderagentur ITDH 

anzumelden. Der Investor erhält den Förderbetrag 

automatisch. Bei höheren Beträgen 

entscheidet das Finanzministerium. 

Ein Qualifizierungszuschuss kann im 

Tourismusgewerbe nur durch Sonderbeschluss 

der Regierung gewährt werden. Bei 

Großunternehmen können z.B. für Schulungsmaßnahmen 

nach dem Landesausbildungsregister 

(OKJ) 50% der mit dem Pro- 

20 2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn 

jekt verbundenen Kosten erstattet werden, 

bei nicht im OKJ anerkannten Schulungen 

25%. Dieser Betrag kann jedoch um 10% 

aufgestockt werden, wenn benachteiligte 

Arbeitnehmer geschult werden, und um 

weitere 10%, falls die Arbeitsplätze außerhalb 

Budapests liegen. Bei kleinen und mittelständischen 

Unternehmen können bis zu 

125 Prozent der Kosten verrechnet werden. 

Zuschüsse für die Schaffung von 

Arbeitsplätzen stehen Unternehmen zu, 

die per Sonderbeschluss gefördert werden, 

und ihre Projekte in benachteiligten oder 

den am stärksten benachteiligten Kleinregionen 

realisieren. In benachteiligten 

Kleinregionen müssen mindestens 500, 

in den am stärksten benachteiligten 200 

neue Arbeitnehmer eingestellt werden, 

die Höhe der Förderung beträgt bei 200 

Arbeitnehmern 0,3 Mio. Euro, bei 300 

Arbeitnehmern 0,6 Mio. und bei mehr als 

500 Arbeitnehmern 1 Mio. Euro. 

Logistikprojekte 

Bei Logistikprojekten gelten abweichende 

Voraussetzungen für Sonderförderungen. 

Die Wertgrenze der Investition liegt bei 

lediglich 10 Mio. Euro, und es müssen 

lediglich 10 neue Arbeitsplätze geschaffen 

werden. Die Bedingungen aller anderen 

Steuervergünstigungen und Förderungen 

sind identisch mit denen des Tourismusbereichs. 

Im Transportgewerbe können 

jedoch auch Mittel über den Nationalen 

Entwicklungsplan (NFT) aus den Strukturfonds 

der EU angefordert (z.B. GOP 2007- 

3.2.1., oder KMOP 2007-1.4.2.), die über 

das Ungarische Zentrum für Wirtschaftsförderung 

(Magyar Gazdaságfejlesztési Központ 

Zrt.) angefordert werden können. 

Das Förderverfahren 

Bei direkten Förderungen muss zuerst 

eine sogenannte „request list“ an die Wirtschaftsförderungsagentur 

ITDH gestellt 

werden, die die Förderungsberechtigung 

prüft. Das Förderungsangebot muss 

schließlich auch durch das Wirtschaftskabinett 

der Regierung genehmigt werden, 

anschließend hat der Investor 3 Monate 

Zeit, das Angebot anzunehmen. 

Nach Abschluss des Fördervertrages 

wird bei einem Volumen von über 100 

Mio. Euro die Förderung auch durch die 

Europäische Kommission vorab geprüft. 

Die Förderung wird stets nachträglich, 

aufgrund der eingereichten Rechnungen 

ausgezahlt. In der Monitoringphase wird 

die Einhaltung der vertraglich übernommenen 

Verpflichtungen durch die ungarischen 

Stellen über 5 (bei mittelständischen 

Unternehmen über 3) Jahre hinweg 

kontinuierlich überprüft. 

Bei den Qualifizierungszuschüssen ist 

es wichtig, dass alle Dokumente (Kostenkalkulation, 

Ausbildungsplan, Erklärung) 

außer von der ITDH auch durch den 

Antragsteller beim Ministerium für Soziales 

und Arbeit eingereicht werden, über 

den Antrag wird im Allgemeinen innerhalb 

von 30 Tagen entschieden. Bei Subventionen 

für die Schaffung neuer Arbeitsplätze 

wird der Vertrag mit dem Investor fast 

sofort nach Genehmigung der Förderung 

durch Sonderbeschluss abgeschlossen. 

Die Gesamthöhe aller Förderungen 

wird durch EU-Vorgaben begrenzt. Diese 

geben eine maximale „Förderintensität“ 

vor, die für die einzelnen Regionen individuell 

festgelegt wird (siehe Abbildung). 

Bei mittelständischen Unternehmen kann 

dieser Fördergrenzwert um 10% und bei 

Kleinunternehmen um 20% höher liegen, 

Qualifizierungszuschuss werden dabei 

nicht angerechnet. 

Das System der Sonderbeschlüsse der 

Regierung ist in Ungarn außerordentlich 

erfolgreich. Nach offiziellen Angaben wurden 

zwischen 2004 und 2007 mit 42 geförderten 

Projekten insgesamt 21.300 Arbeitsplätze 

geschaffen. Der ungarische Staat hat 

für diese Projekte eine Fördersumme von 

insgesamt 87 Mrd. Forint (derzeit etwa 

360 Mio. Euro) zugesagt. Im ersten Halbjahr 

2008 wurden mit der Mitwirkung der 

Wirtschaftsförderstelle ITD insgesamt 25 

positive Investitionsentscheidungen mit 

einem Gesamtvolumen von ein bis anderthalb 

Milliarden Euro getroffen, die in den 

kommenden Jahren knapp 7.000 neue 

Arbeitsplätze in Ungarn schaffen werden. 

Gábor Homonnai 

Die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer ist mit nahezu 900 Mitgliedern die 

wichtigste Institution zur praktischen Förderung deutsch-ungarischer Geschäftsbeziehungen. 

Als marktwirtschaftlich ausgerichteter Dienstleister und Berater unterstützen wir vor allem 

kleine und mittelständische Firmen beim Ausbau Ihrer internationalen Aktivitäten. 

Unser Dienstleistungsangebot 

| Markteinstiegsberatung | Marktstudien | Fördermittelberatung | 

Geschäftspartnervermittlung | Rechtsauskunft | Messeberatung | 

Individuelle Absatzberatung | Aus- und Weiterbildung | Umweltmarkt- 

Beratung | Veranstaltungsorganisation 

Unsere Mitglieder profitieren vom ausgebauten Netzwerk der DUIHK in Ungarn, Deutschland 

und weltweit, von exklusiven Veranstaltungen und Informationsangeboten und von 

Vorzugskonditionen für unsere Dienstleistungen. 

Nutzen Sie unsere jahrzehntelange Erfahrung, unser Know-How und unsere Kontakte. 

www.duihk.hu 

Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer 

H-1024 Budapest, Lövôház utca 30 | Tel. +36 1 345 76 00 | E-Mail: info@ahkungarn.hu


Getränkemarkt in Ungarn 

Wasser trinken 

wie im Westen 

Auf dem ungarischen Getränkemarkt ist Bier immer weniger nachgefragt, 

während der Konsum alkoholfreier Getränke 200 um 20% auf 2 9 Liter 

pro Jahr überdurchschnittlich stark gestiegen ist. Damit zeigt die Getränkewirtschaft 

im Land eindeutig westeuropäische Trends und liegt fernab der 

üblichen Marktgegebenheiten in Mittelosteuropa, wo klassisches Bier noch 

immer zulegen kann. 

Ein Osteuropäer trinkt pro Jahr 

durchschnittlich knapp 150 Liter 

weniger alkoholfreie Getränke als 

ein Westeuropäer – dieser lässt jährlich 

etwa 251 Liter alkoholfreien Trinkgenuss 

durch seine Kehle rinnen. Mit 239 Litern 

alkoholfreier Durstlöscher, die jeder Ungar 

im Jahr trinkt, sind die Magyaren damit 

ganz westeuropäisch. Der Biermarkt hingegen 

hat – nicht nur für den Konsum – 

eine nachlassende Bedeutung. 

Ungarn zählt ja nicht gerade zu den 

großen Brauer-Nationen, und derzeit 

haben in Ungarn auch noch immer weniger 

Menschen Durst auf Bier. Bei der Dreher 

Sörgyárak Zrt., eine der insgesamt vier 

großen Brauereien des Landes, wird dies 

mit der geringen Kaufkraft und schlechten 

Wirtschaftslage begründet. 

Zum Vergleich: China, Brauer-Nation 

Nummer 1, oder Deutschland – von Russland 

schmerzlich auf Platz vier verdrängt – 

produzieren 370 Mio. Hektoliter bzw. 104 

Mio. Hektoliter pro Jahr. Ungarn hingegen 

braut jährlich nur etwa 7 Mio. Hektoliter. 

Auch im regionalen Vergleich ist 

Ungarn damit eher ein Brauzwerg. Schließlich 

braut Polen mit 33,5 Mio. Hektoliter 

fast fünfmal so viel wie Ungarn im Jahr. 

Wenn, dann gelten vor allem Rumänien 

und die Ukraine als Bier-Wachstumsmärkte 

in der Region MOE. 

Ungarns Stärken hingegen liegen im 

Wasser. Hier schwimmen die Magyaren 

ihren Nachbarn davon und schließen mit 

110 Litern pro Kopf zu den Westeuropäern 

auf, die 2007 durchschnittlich jeweils 

114 Liter Wasser tranken. Auch Eistee 

steht hier mit fast 11 Litern genauso hoch 

im Kurs wie in Westeuropa. 


Während im restlichen Mittelosteuropa 

zum Teil noch deutlich weniger als 

ein Drittel der westeuropäischen Wasser- 

oder Eisteemenge getrunken wird, hält 

Gert Erhardt, Berater für Verpackungs- 

und Verfahrenstechniken in Bayern, den 

ungarischen Markt bei Anhaltung dieses 

Wachstumstrends bald für ausgereizt. 

So würden auch in Ungarn künftig neue 

Getränkekonzepte an Bedeutung gewinnen, 

die durch eine originelle Aufmachung 

um die Gunst des Käufers werben. 

110 Liter Wasser trinkt jeder Ungar 

durchschnittlich pro Jahr. 

Bericap Ungarn, Hersteller von Plastikdeckeln, 

entwickelte etwa einen Pull-Push- 

Sportverschluss mit integrierter Pfeife 

und richtet sich damit besonders an die 

Jugendliche. 

Auf der BRAU Beviale, der weltweit 

wichtigsten Fachmesse der Getränkewirtschaft, 

die dieses Jahr zum 48. Mal in 

Nürnberg stattfindet, werden vom 12.-14. 

November 2008, neben Herstellungstechnologien 

auch ebensolche Verpackungsinnovationen 

eine Rolle spielen. 

Gert Erhardt kennt die Trends. 

Getränkedosen mit integriertem Deckel 

etwa, die verhindern, dass beim Absetzen 

der noch teilweise gefüllten Dose Insekten 

hineinkommen können, oder ebensolche 

Flaschen mit speziell integrierten Etiketten. 

Auch entstammen der Entwicklung 

Etiketten, die Wärme absorbieren, sodass 

beim Halten der Flasche in der Hand das 

Getränk nicht unerwünschterweise durch 

die Körperwärme seine erfrischende 

Note verliert.Immer wichtiger werden 

auch umweltverträgliche Verpackungslösungen. 

0,5 Liter-Glasflaschen wiegen 

mit 170g – bei gleicher Festigkeit - heute 

nur noch knapp die Hälfte als früher 

und helfen so, Material als auch Energie 

zu sparen. Wöge jede Flasche 30% weniger, 

könnten bis zu 4 Liter Diesel beim 

Warentransport eingespart werden. 

Ungarn hat in Fragen des Umweltschutzes, 

wie andere MOE-Länder allerdings 

auch, noch Nachholbedarf. Ange- 

sichts der Tatsache, dass der Großteil des 

Mülls hier immer noch deponiert statt 

recycelt wird, wäre bei Kunststoffgefäßen 

zumindest bio-abbaubarer Kunststoff ideal. 

Dieser steht aber noch nicht in ausreichendem 

Maße zur Verfügung, und dies 

wird auch noch einige Jahre so bleiben, so 

die Einschätzung Erhardts. 

Wenngleich die Trinkgewohnheiten der 

Ungarn bereits westeuropäischen Gepflogenheiten 

nahe kommen, bei Produktion 

und Vermarktung bestehen noch nicht 

ausgeschöpfte Wachstumspotentiale. Dennoch 

haben sich für die diesjährige Investitionsgütermesse 

des Brau- und Getränkegewerbes 

gerade einmal fünf ungarische 

Aussteller angemeldet – die Verbraucher 

sind offensichtlich beim Anschluss 

an westeuropäisches Niveau schon einen 

Schritt weiter als die heimischen Anbieter. 

Agnes Müller 

K o n t a K t 

Messeberatung bei der DUIHK: 

Márta Némethy 

Tel.: +36 1 345 7628 

Fax: +36 1 345 7644 

E-mail: nemethy@ahkungarn.hu

Management 

Qualitätsmanagement mit ISO 9001 

Kunden binden 

mit Qualität 

Qualitätsmanagementsysteme sollen die konstant hohe Qualität von 

Waren und Dienstleistungen sichern. Dennoch haben diese Systeme 

in Unternehmen oft mit Akzeptanzproblemen zu kämpfen, vielfach 

gelten sie als lästiges Übel – erst recht, wenn ein Audit ansteht. 

Trotz oder gerade weil Qualitätsmanagement mittlerweile Marktstandard 

ist, fehlt vielerorts die Überzeugung, dass Qualitätsmanagement 

kein Selbstzweck ist, sondern notwendige Voraussetzung, 

um Kunden langfristig zu binden. 

Berater für Qualitätsmanagementsysteme 

sind nicht selten mit Ablehnung 

bei Führungskräften oder 

gar Zertifizierern selbst konfrontiert. Kritisiert 

wird, dass die Systeme nicht zeitgemäß 

seien und obendrein nur Kosten verschlängen. 

Oft tönt die Schelte dabei dort am lautesten, 

wo das System zwar vorhanden ist, 

aber nicht richtig funktioniert. Dabei gilt 

Qualitätsmanagement aber heute als unabdingbarer 

Standard für all jene, die am 

Markt etwas auf sich halten. 

Durch ein gut funktionierendes Qualitätsmanagement 

kann schließlich einiges 

erreicht werden. Um die erzeugten Produkte 

oder Leistungen gewinnbringend zu 

verkaufen, reicht es nicht aus, einmalig das 

Interesse eines Käufers geweckt zu haben. 

Der „Wiederholungstäter“, das heißt, die 

langfristige Kundenbindung, ist das erklärte 

Ziel! Qualitätsmanagementsysteme dienen 

dazu, den einmal gewonnenen Kunden 

auch bei der Stange zu halten. 

Ein Beispiel: Warum gehen Sie immer 

zum selben Friseur, Fleischer, Obst- und 

Gemüsehändler? Warum fahren Sie immer 

in dieselbe Werkstatt, essen bei demselben 

Gastwirt oder kaufen immer dieselbe Marke? 

– Weil Sie glauben, die entsprechende 

Gegenleistung für Ihr Geld zu bekommen. 

Sie vertrauen Ihrem betreffenden Gegenüber 

blind. Darum geht es: Sie haben die 

Erfahrung gemacht, dass die Ihnen gebotene 

Leistung gleichbleibend zuverlässig, 

anspruchsvoll und gut bleibt. Die „Küche“ 

ist immer gut, das Gemüse immer frisch, 

Ihr Auto wird wirklich in Schuss gehalten. 

Das ist die Kunst: 

einen Kunden langfristig 

zu binden 

durch eine gleichbleibend 

gute Leistung, 

der er vertrauen kann. Der 

bewusste und adäquate Betrieb eines Qualitätsmanagementsystems, 

der zuvorderst den 

Qualitätsmanagement ist notwendig, um 

Kunden langfristig zu binden. 

Kunden im Blick hat, ist daher unerlässlich. 

Mit einem schlecht angewandten System 

wird hingegen unnötig Geld vergeudet! 

Dort, wo Führungskräfte den Nutzen 

derartiger Systeme verkennen oder 

deren Einführung nur deshalb zugestimmt 

haben, um sich als Zulieferer für 

einen wichtigen Kunden zu qualifizieren 

(und das „Übel“ dann weiter nach unten 

delegieren), lässt der Erfolg der Systeme 

verständlicherweise auf sich warten. Nur 

„auf ISO zu machen, weil in der nächsten 

Woche die Auditoren kommen“, 

reicht eben nicht aus. 

Qualitätsmanagement 

als Daueraufgabe 

Bis zur untersten Ebene sollte jeder Mitarbeiter 

sein Tun am Interesse des Kunden 

ausrichten. Die Aufgaben müssen 

dabei entsprechend der Kompetenzen 

des Einzelnen klar zugeteilt sein. So weiß 

selbst der Gärtner um seine Wichtigkeit, 

weil es dem Kunden nicht egal ist, 

wie der Hof aussieht, den er überqueren 

muss. Bei Materialeinkäufen entscheidet 

nicht allein der Preis, sondern der Nutzen, 

den Bauteile auf lange Sicht für den 

Kunden bringen können! 

Wenn Arbeiten kontinuierlich, tagtäglich 

im Dienst am Kunden erledigt werden, 

braucht man sich nicht in manchmal 

wochenlangen Sonderaktionen mit maximalem 

Stressfaktor auf das nächste Audit 

vorbereiten. Die kontinuierliche Erweiterung 

des festen Kundenstammes kann 

und sollte zudem zusätzlich durch interne 

Auditoren unterstützt werden. 

Am Anfang haben wir die Frage gestellt: 

Braucht man Qualitätsmanagement überhaupt? 

Die Antwort muss jeder für sich 

selbst finden – egal, ob man bereits über 

ein mehr oder weniger funktionierendes 

System verfügt oder nicht. Unbestreitbar 

ist jedoch, dass ein effektiv arbeitendes 

Qualitätssystem einem Planungsinstitut, 

einem Telefonhersteller oder Metallverarbeiter 

zu einer wirtschaftlicheren Bewältigung 

von immer mehr Aufgaben verhelfen 

kann. Im Mittelpunkt steht in jedem Fall 

das Vertrauen der Kunden, das durch eine 

konstante Qualität gewonnen werden will! 

Zsigmond Matolcsi 

Workshop „Synchronisiertes Produktionsmanagement“ 

Neue Sichtweisen 

Auch in Ungarn entdecken immer mehr Unternehmen – insbesondere im 

Automotive-Sektor – die Vorteile synchronisierter Systeme für die Produktionssteuerung: 

Durchlaufzeiten und Fehlerquoten können drastisch verringert 

und damit letztlich auch Kosten gesenkt werden. Zur Verbreitung des 

SPS-Ansatzes in Ungarn hat das Deutsch-Ungarische Bildungszentrum bereits 

mehrere Kaizen-Workshops organisiert, der nächste findet im November 

beim Automobilzulieferer Veritas in Dunakiliti statt. 

Schon im Mai fand unter der Leitung 

des renommierten japanischen 

SPS-Spezialisten Ryutaro Matsuda 

ein SPS-Seminar bei der Firma Rosenberg 

Kft. bei Esztergom statt, an dem neben 

den Gastgebern auch zahlreiche Vertreter 

anderer, zumeist multinationaler Unternehmen 

aus Ungarn teilnahmen. Matsuda 

verdeutlichte an einem plastischen 

Beispiel, dass der bewussten Beobachtung 

beim Optimieren von Abläufen und Beheben 

von Fehlern eine enorme, doch leider 

meist unterschätzte Bedeutung zukommt: 

In den Fabriken von Toyota beginne Veränderung 

mit Nichtstun. Zuerst einmal 

wird dort einfach nur beobachtet und 

dokumentiert, um verbesserungsbedürftige 

Arbeitsschritte zu identifizieren. 

Matsuda erläuterte den theoretischen 

Hintergrund und die Sichtweise des synchronisierten 

Produktionssystems. Es 

müsse darum gehen, den Einzelnen und 

seine Meinung stärker in den Mittelpunkt 

zu stellen und seinen Wert anzuerkennen. 

In einer kurzen Selbsterfahrungsübung 

wurde den Teilnehmern der Unterschied 

von (An-) Sehen und bewusstem (Hin-) 

Sehen vor Augen geführt. Kaum einer der 

Teilnehmer konnte z.B. mit geschlossenen 

Augen die roten Gegenstände im Raum 

Projekte (arbeitsgruPPen) des sPs-WorkshoP voM 12.-14. noveMber: 

Steigerung der Effizienz beim Endarbeitsschritt Vulkanisierung 

durch Prozessoptimierung 

Optimierung der Abläufe einer Fertigungsinsel 

Seit 2006 verbesserte die Veritas Kft. kontinuierlich in Kaizen-Workshops einzelne Arbeitsinseln, 

ihre Gestaltung, die Taktung und oder den Materialfluss. Auch diesmal soll ein Projekt 

für ein Produkt durchgeführt werden, das auf die Effizienzsteigerung und die Verkleinerung 

der Produktionsfläche abzielt. 

Optimierung der Abläufe einer bereits optimierten Produktionsinsel 

in der zweiten Stufe 

Das Projektziel liegt in der weiteren Verbesserung der Effizienz einer Fertigungsinsel, 

für die bereits ein Kaizen-Workshop durchgeführt wurde: die Operationen sind optimal 

getaktet, das Layout ist danach ausgerichtet, die Materialversorgung funktioniert nach 

dem Pull-Prinzip. Es sollen auch die Grenzen der Effizienzsteigerung zur Sprache kommen. 

Dieses Projekt wird in erster Linie praktischen Fachleuten empfohlen. 

Umgestaltung der Sammelstelle für vulkanisierte Rohre 

Das Projektziel liegt in der Optimierung des Logistikprozesses in diesem Bereich. 

Verkürzung der Umrüstzeiten innerhalb einer Prozessfamilie 

Das Ziel des Projektes ist die Verkürzung der Umrüstzeiten, insbesondere bei kleinen 

Auftragschargen sowie in der Einführung der Grundlagen des SMED (Single Minute 

Exchange of Die). 


Management 

aufzählen. Aber genau dies, aufmerksame 

Hinsehen und Erkennen sei aber unabdingbar, 

wenn Verbesserungen und Veränderungen 

ermöglicht werden sollen. 

Von den zahlreichen praxisorientierten 

Übungen des Workshops konnten natürlich 

die Gastgeber der Rosenberg Hungária Kft. 

in besonderem Maße profitieren, so die Einschätzung 

von Personalleiter István Benus. 

So wurden z.B. am System des Bereichs Sondermaschinenbau 

der Firma Prinzip und 

Funktionsweise des synchronisierten Produktionsmanagements 

von den Teilnehmern 

exemplarisch hergeleitet und erarbeitet. In 

fünf Workshops wurde der Sondermaschinenbau 

im Hinblick auf Effizienzsteigerung, 

ergonomische Arbeitsplatzgestaltung, Fertigungsoptimierung 

oder die Restrukturierung 

des Lagers und des internen Materialflusses 

diskutiert und untersucht. Jeweils ein 

Firmenmitarbeiter in jeder Gruppe vermittelte 

ganz praktisch Einblicke in Produktionsabläufe 

bei der Rosenberg Kft. 

Veritas Kft. ist Gastgeber 

des nächsten Workshops 

Vom 12. bis 14. November 2008 wird die 

Veritas Dunakiliti Csatlakozástechnikai 

Kft. Gastgeber eines weiteren Workshops 

sein. Tibor Jáger, Geschäftsführer des 

Unternehmens: „Unser Unternehmen produziert 

als Automobilzulieferer Kraftstoffsysteme 

und Leitungen für die OEMs und 

die TIER1-Zulieferer. Obwohl wir etliche 

Produktionssysteme erfolgreich einsetzen, 

bedeutet die Organisation der Produktion 

tagtäglich eine neue Herausforderung. 

Beim SPS-Workshop im Herbst wollen 

wir zusätzlich die Identifikation unserer 

Mitarbeiter mit dem Unternehmen und 

seinen Entwicklungsbemühungen stärken. 

Beim Workshop-Thema entschieden wir 

uns auch deshalb bewusst für die Entwicklung 

einer Produktionsinsel, um aus der 

„Betriebsblindheit“ auszubrechen. 

Andrea Guld 

K o n t a K t 

Ihr Ansprechpartner für Weiterbildungsmaßnahmen 

am DUBZ: 

Péter Kórósi 

Tel.: +36 1 243 3596, Fax: + 36 1 454 0610 

E-Mail: korosi@ahkungarn.hu

Recht & Tipps Recht & Tipps 

Neues Werbegesetz in Ungarn 

Strengere Regeln 

beim Werben 

Das im Juni von der ungarischen Nationalversammlung verabschiedete neue 

ungarische Werbegesetz verschärft in zahlreichen Bereichen die Regeln für 

die gewerbliche Werbetätigkeit und regelt die Haftung der Beteiligten neu. 

Das in gerade einmal zwei 

Monaten durch das Parlament 

gebrachte neue „Gesetz über die 

allgemeinen Bedingungen und einzelne 

Beschränkungen der kommerziellen 

Werbetätigkeit“ tritt grundsätzlich am 1. 

September 2008 in Kraft, einige Punkte 

erst am 1. März 2009. Nach dem Willen 

des Gesetzgebers sollen damit Verbraucher 

– insbesondere auch Jugendliche – und 

Unternehmen besser geschützt werden. Wir 

stellen die wichtigsten Änderungen vor. 

Irreführende Werbung 

enger ausgelegt 

Werbung ist dem Gesetz zufolge irreführend, 

wenn sie ihren Empfänger, beziehungsweise 

die Person, der sie zur Kenntnis 

gelangen kann, täuscht oder täuschen 

kann, ihr wirtschaftliches Verhalten beeinflussen 

kann oder die Rechte anderer 

Unternehmen verletzt bzw. verletzen kann, 

die einer solchen Tätigkeiten nachgehen, 

die mit der des Werbenden identisch oder 

dieser ähnlich ist. 

Nach dem neuen Gesetz ist der Begriff 

der Irreführung allerdings nicht auf Privatpersonen 

anwendbar, sondern meint lediglich 

die Irreführung zwischen gewerblichen 

Unternehmen, da vom Gesetz nur die 

gewerbliche Werbetätigkeit, das Sponsoring 

und die hierfür geltenden Verhaltenskodizes 

erfasst werden. Verbraucher sind 

zukünftig durch eine eigene Rechtsvorgabe, 

‚dem Verbot der unlauteren Handelspraxis 

gegenüber Konsumenten‘, geschützt. 

Daher tritt im vorliegenden Gesetz anstelle 

der Kategorie des Konsumenten auch der 

Begriff „Empfänger der Werbung“. 

Einschränkung des Direktmarketing 

Im Gesetz wird ein direktes Aufsuchen von 

Privatpersonen an eine vorausgehende, ein- 

deutige und ausdrückliche Zustimmung 

geknüpft. In dieser Hinsicht unterliegen 

sowohl der Werber, als auch der Werbedienstleister 

und der Veröffentlicher der 

Werbung der Verpflichtung, ein Register 

über diese Zustimmungen zu führen. Der 

Betroffene ist zu jeder Zeit berechtigt, seine 

Zustimmung unentgeltlich zu widerrufen. 

Die hierfür notwendigen Kontaktadressen 

sind ihm im Rahmen des Direktmarketing 

mitzuteilen. 

Die auf die Einholung dieser Zustimmung 

gerichtete Anfrage darf selbst keine 

Werbung, sondern lediglich Namen und 

Tätigkeit des ansuchenden Unternehmens 

enthalten. 

Ab dem 31. Mai 2009 müssen alle 

Personen aus den Registern gestrichen 

werden, bei denen keine ausdrückliche 

Zustimmung vorliegt. Die mit Zustimmung 

gespeicherten Daten dürfen nur 

nach vorheriger Zustimmung des Betroffenen 

an Dritte weitergegeben werden. 

Verbot der Tabakwerbung – 

mit Ausnahmen 

Den internationalen Rahmen für das Verbot 

der Tabakwerbung bildet das WHO- 

Abkommen, dem auch Ungarn angehört. 

Den beteiligten Staaten wird die Lockerung 

des vollständigen Tabakwerbeverbots 

ermöglicht, sofern die Verfassung 

des jeweiligen Landes dies zulässt. Der 

ungarische Verfassungsgerichtshof hat 

bereits im Jahr 2000 festgestellt, dass sich 

ein vollständiges Verbot der Tabakwerbung 

nicht aus der ungarischen Verfassung 

ableiten lässt. 

Dementsprechend erlaubt das neue 

ungarische Werbegesetz – neben der Aufstellung 

der in Größe und Inhalt stark 

eingeschränkten Werbung in Tabak führenden 

Läden – die ausschließlich auf die 

Vertreiber von Tabakprodukten gerichtete 

fachspezifische Werbung. Ebenso sind 

Publikationen zulässig, die innerhalb des 

europäischen Wirtschaftsraumes (EWR) 

gedruckt und verlegt, und für einen nicht 

vorrangig innerhalb des EWR erfolgenden 

Vertrieb hergestellt werden. 

Unternehmen der Tabakindustrie müssen 

– zur Sicherstellung der Transparenz 

ihrer Werbetätigkeit – bis zum 31. März 

eines jeden Jahres die Höhe der von ihnen 

im jeweiligen Vorjahr für Promotions- und 

Sponsoringzwecke verwendeten Beträge in 

mindestens zwei landesweit erscheinenden 

Tageszeitungen veröffentlichen. 

Haftung 

Werber, Werbedienstleister und Veröffentlicher 

der Werbung haften gemeinsam für 

auftretende Schäden. 

Der Werber haftet für die Richtigkeit 

der Angaben an den Werbedienstleister 

oder den Veröffentlicher der Werbung 

zum Zeitpunkt des Werbeauftrags, für seine 

Qualitätsprüfungs- oder Konformitätsnachweispflicht 

und für die Einhaltung 

des Verbots der irreführenden oder vergleichenden 

Werbung. 

Geteilte Zuständigkeiten 

der Behörden 

Als Behörde mit allgemeiner Zuständigkeit 

ergibt sich aus dem neuen Gesetz die 

Verbraucherschutzbehörde. In den Fällen 

der vergleichenden und irreführenden 

Werbung sind die Kartellbehörde (GVH), 

beziehungsweise die Gerichte (bei Fragen 

des guten Rufs und des Urheberrechts) 

handlungsberechtigt. Die Durchsetzung 

der Regeln für das Direktmarketing überwacht 

die Nationale Telekommunikationsbehörde 

(NHH). 

Eventuell entstandene zivilrechtliche 

Ansprüche können zudem weiterhin vor 

Gericht geltend gemacht werden. 

Dr. Géza Katona / Dr. Janka Bán 

Anwaltskanzlei Katona und Partner 

Ungarn novelliert Verbraucherschutz 

Dreifachschutz für Otto- 

Normalverbraucher 

Am 1. September 200 tritt in Ungarn das neue Verbraucherschutz-Gesetz 

in Kraft, das mit strengeren Auflagen für die Unternehmen den Verbraucher 

stärken soll. In einigen Punkten schießt jedoch das Gesetz über das 

Ziel hinaus und ermöglicht unverhältnismäßig schwere Sanktionen gegen 

Handelsunternehmen. Diesbezügliche Bedenken der DUIHK, des 

Ungarischen Handelsverbandes und anderer Wirtschaftsorganisationen 

hat der Gesetzgeber jedoch nicht berücksichtigt. 

Verbot von unredlicher Handelspraxis 

– Dreifachschutz 

Das „Gesetz über das Verbot von unredlicher 

Handelspraxis gegenüber dem Verbraucher“ 

hat zum Abwägen des unredlichen 

Charakters der Handelspraxis ein 

dreistufiges, „umgekehrtes“ System eingerichtet. 

Als Erstes ist zu prüfen, ob das fragliche 

Verhalten auf der Verbotsliste steht, 

die als Anlage zum Gesetz verabschiedet 

wurde, und ob es sich um ein Fall aus 

dem spezifischen Kreis von Pyramiden- 

A DUHK alapító ülése 1920-ban 

spielen, Lockwerbung oder Werbungen, 

die sich an Kinder richten, handelt. (3. 

Stufe). Steht das Verhalten nicht auf der 

„schwarzen Liste“, muss geprüft werden, 

ob eine Täuschung vorliegt. Eine Täuschung 

liegt dann vor, wenn das Verhalten 

zur Irreführung des Durchschnittsverbrauchers 

neigt bzw. durch Aggressivität 

die Entscheidungsfreiheit oder das 

Verhalten des Verbrauchers bedeutend 

einschränkt (2. Stufe). Ist auch dies nicht 

der Fall, so kommt die allgemeine Vorschrift 

zur Anwendung, wonach solche 

Handelspraxis als unredlich verboten ist, 

die eine Verletzung der fachlichen Sorgfaltsanforderung 

darstellt und damit zur 

Verfälschung des Verbraucherverhaltens 

geeignet ist (1. Stufe). 

Überprüfungsrecht des Herstellers 

Der Vertreiber ist verpflichtet, die Bedingungen 

dafür zu sichern, dass der Hersteller 

die Sicherheit des von ihm erzeugten 

und vom Vertreiber in Umlauf gebrachten 

Produkts durch Probenentnahmen überprüfen 

kann. 

Ausschließlich natürliche Personen können 

vor dem Schlichtungsgericht einen 

Verbraucherrechtsstreit einleiten, da sich 

der Begriff des „Verbrauchers“, der zur 

Verfahrenseinleitung berechtigt ist, geändert 

hat und Unternehmen aus diesem 

Kreis herausgenommen wurden. 

Die Verfahrensfristen haben sich aufgrund 

der hohen Anzahl der Fälle auf 90 

Tage verlängert, diese können jedoch im 

Ausnahmefall vom Gerichtsvorsitzenden 

um höchstens 30 Tage verlängert werden. 

Ein Prozess zur Aufhebung eines 

Beschlusses – gegen den kein Widerspruch 

eingelegt werden kann – muss beim 

Schlichtungsgericht eingeleitet werden. 

Das Feststellen der Ungültigkeit kann in 

Zukunft nicht nur durch Verfahrensfehler, 

sondern auch durch Gesetzesverstoß 

begründet werden. 

Das Einhalten von Empfehlungen des 

Schlichtungsgerichtes zu gewährleisten, 

stellt bis heute ein ungelöstes Problem dar. 

Der Gesetzgeber hat die Sanktionierung 

jetzt dem Schlichtungsgericht zugewiesen. 

Danach ist das Schlichtungsgericht 

berechtigt, Firmennamen, Sitz und Tätigkeitsbereich 

von Unternehmen zu veröffentlichen, 

die die Teilnahme am Verfahren 

verweigern. 

Bearbeitung von Beschwerden 

Unternehmen, denen zwingend die Betreibung 

eines Kundendienstes vorgeschrieben 

ist, z.B. öffentlichen Versorgungsunternehmen, 

Banken und Versicherungen oder 

Rentendienstleistern, müssen an mindestens 

einem Werktag pro Woche eine verlängerte 

Öffnungszeit (bei telefonischem 

Kundendienstes verlängerte telefonische 

Erreichbarkeit) von 8.00-20.00 Uhr zur 

Verfügung stellen. Damit soll dem Verbraucher 

ermöglicht werden, Beschwerden 

auch außerhalb seiner Arbeitszeit erledigen 

zu können. Elektronische Kundendienste 

müssen kontinuierlich zur Verfügung 

stehen. 

Mit der Möglichkeit einer vorherigen 

Terminreservierung soll die Sachbearbeitung 

beschleunigt und vereinfacht werden. 

Mündlich vorgebrachte Beschwerden 

(Tonaufnahmen) müssen vom Unternehmen 

mindestens fünf Jahre lang aufbewahrt 

werden und auf Anfrage dem Verbraucher 

zur Verfügung gestellt werden. 

Bußgelder 

Bei Verstößen wird ein Verbraucherschutz-Bußgeld 

von mindestens 15.000 

HUF festgesetzt. Die Höchstgrenze des 

Bußgeldes beträgt bei Unternehmen, die 

in den Geltungsbereich des Rechnungslegungsgesetzes 

fallen und einen jährlichen 

Nettoumsatz von mehr als 100 

Mio. HUF aufweisen, 5% des Nettoumsatzerlöses, 

maximal jedoch 100. Mio. 

HUF. Wenn das Verhalten die körperliche 

Unversehrtheit oder die Gesundheit 

eines „breiten Kreises von Verbrauchern“ 

verletzt oder gefährdet, oder wenn 

das Verhalten einen bedeutenden Vermögensnachteil 

verursacht hat, steigt die 

Höchstgrenze bei diesen Unternehmen 

auf 2 Mrd. HUF. 

Bei Unternehmen, die nicht in den Geltungsbereich 

des Rechnungslegungsgesetzes 

fallen und einen jährlichen Nettoumsatz 

von mehr als 100 Mio. HUF 

aufweisen, liegt die Höchstgrenze des 

Bußgeldes bei 500.000 HUF, im Falle der 

Verletzung oder Gefährdung der Gesundheit 

oder Vermögensnachteilen bei 5% des 

Nettoumsatzerlöses. 

Dr. Géza Katona / Dr. Janka Bán 

Anwaltskanzlei Katona und Partner 


Recht & Tipps 

Vergabemonitor 

§ 

§ 

§ 

Rechtsnachfolge im 

Vergabeverfahren 

In jedem Unternehmen stehen irgendwann auch Umstrukturierungen an. 

Dies kann auch Konsequenzen für Vergabeverfahren haben, an dem das 

Unternehmen beteiligt ist. Wir stellen vor, was Unternehmen in einem solchen 

Fall in jedem Fall beachten sollten. 

Das ungarische Vergabegesetz 

(Közbeszerzési törvény – Kbt.) 

enthält keine Bestimmungen für 

die notwendigen Maßnahmen bei einer 

Rechtsnachfolge im Rahmen eines laufenden 

Vergabeverfahrens. Tritt in der Person 

des öffentlichen Auftraggebers Verfahrensbeteiligten 

eine Rechtsnachfolge ein, 

so hat dies nach der gängigen Praxis keinen 

Einfluss auf das Verfahren: die ungarische 

Schiedskommission für Öffentliche 

Auftragsvergabe (KDB), die bei Streitigkeiten 

in Vergabeverfahren entscheidet, 

vertritt den Standpunkt, dass eine solche 

Rechtsnachfolge unabhängig von ihrer 

konkreten Form zulässig ist. Wenn zum 

Beispiel ein an einem Vergabeverfahren 

beteiligter Geschäftsbereich eines Ministeriums 

von einem anderen Ministerium 

übernommen wird, so kann in der Phase 

der Auftragserfüllung nunmehr dieses 

andere Ministerium als Auftraggeber auftreten, 

so die Auffassung der KDB. 

Auf der Bieterseite ist die Entscheidungspraxis 

der KDB jedoch weniger liberal. 

In einem Fall hat der ungarische Rat für 

Öffentliche Auftragsvergabe (Közbeszerzési 

Tanács) von Amts wegen ein Nachprüfungsverfahren 

gegen den öffentlichen Auftraggeber 

und gegen den Bieter eingeleitet, der 

den Zuschlag erhalten hatte. Beide hatten 

vereinbart, dass der Auftrag nach einer vertraglichen 

Rechtsnachfolge auf der Bieterseite 

von einer anderen Firma erfüllt wird. Die 

KDB hat diese Änderung des Vertrags zwischen 

dem Auftraggeber und dem Bieter für 

rechtswidrig erklärt und sowohl dem Auftraggeber 

als auch dem erfolgreichen Bieter 

eine Geldbuße auferlegt. Die KDB hat 

dabei ausgeführt, dass die Unzulässigkeit 

einer derartigen Rechtsnachfolge aus jener 

Bestimmung des Kbt. abzuleiten ist, wonach 

der Auftrag von dem Bieter zu erfüllen ist, 

der den Zuschlag erhalten hat. Wenn jedoch 

dieser Bieter den für die Auftragserfüllung 

zuständigen Geschäftszweig vertraglich auf 

eine andere Firma überträgt, bedeutet dies 

ein Umgehen der vergaberechtlichen Vorschriften, 

weil der Auftrag letzten Endes 

von einer Firma ausgeführt wird, die ihre 

Eignung und die Erfüllung der sonstigen 

Anforderungen im Vergabeverfahren zuvor 

nicht unter Beweis gestellt hat. 

Aus dem obigen Grund empfiehlt 

es sich nicht, bei der Veräußerung eines 

Geschäftszweiges auch die vom Geschäftszweig 

betreuten öffentlichen Aufträge zu 

übertragen, da die KDB in einem eventuellen 

Nachprüfungsverfahren nur die Tatsachen 

prüft, nicht jedoch die Frage, ob 

die Intention der Parteien mit der Rechtsnachfolge 

tatsächlich das Umgehen vergaberechtlicher 

Vorschriften war. 

Vergabeverfahren – Vorschau 

Der Gemeindeverbund der Region Nordplattensee 

für Kommunale Festabfallwirtschaft 

als öffentlicher Auftraggeber hat eine 

Angebotsaufforderung zur Einleitung eines 

nicht offenen Verfahrens zur Erteilung eines 

Bauauftrags über den „Ausbau eines Entsorgungssystems 

für kommunale Festabfälle in 

der Region Nordplattensee (Projektkennzeichen: 

2002/HU/16/P/PE/017)“ veröffentlicht. 

Interessierte Bieter können ihre 

Angebote über den Bau von Abfallwirtschaftsanlagen 

in drei Phasen einreichen. 

Die Frist für die Auftragserfüllung ist 

der 31. Dezember 2009, der geschätzte 

Auftragswert beträgt EUR 15.900.000,– 

. Die Frist für die Einreichung der Angebote 

läuft am 26. August 2008 um 10.00 

Uhr ab. Weitere Informationen: TED 

2008/S 141-188975 

Ergebnisse und Verträge 

Im Baukonzessionsverfahren betreffend 

die 65,1 km lange Strecke Dunaújváros 

– Szekszárd der Autobahn M6 wurde 

der Zuschlag dem M6 Tolna Konsortium, 

bestehend aus der Bilfinger Berger PI 

GmbH, der Bilfinger Berger AG, der Egis 

Projects SA sowie der A. Porr AG, erteilt. 

Das Konsortium hat den Konzessionsvertrag 

mit dem Ungarischen Staat am 16. 

Juli 2008 unterschrieben. Der Nettogegenwartswert 

der Konzession beträgt HUF 

119.564.161.135,–. Weitere Informationen: 

Ausgabe 2008/83 des ungarischen 

Bekanntmachungsblattes für Vergabewesen 

(„Közbeszerzési Értesítő“). 

Den Zuschlag für den öffentliche Auftrag 

zur „Durchführung der Dekontaminierung 

des als Sonderabfalldeponie für 

Gaskalk benutzten karstigen Stollengangs 

von Üröm-Csókavár“ wurde an das GT- 

2008 Konsortium erteilt, das von den Firmen 

Geohidroterv Kft. und Terszol Kft. 

gebildet wurde. Der Auftrag im Wert von 

EUR 18.461.538 wurde von der Direktion 

für Umweltschutz und Wasserwesen 

des Mittleren Donautals (Közép-Duna- 

Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) 

als Auftraggeberin am 24. Juni 

2008 im Rahmen eines offenen Verfahrens 

erteilt. Weitere Informationen: TED- 

Datenbank am 11. Juli 2008 unter der 

Nummer 2008/S 133-176538. 

Der Auftrag „Erneuerung der Wärmeversorgungsanlage 

des Dr.-Albert-Kenessey- 

Krankenhauses und Poliklinik sowie Betrieb 

der Wärmeversorgungsanlage des Krankenhauses 

als Gegenleistung für die Finanzierung 

der Erneuerungsarbeiten“ im Wert 

von HUF 747.000.000,– wurde an die Fa. 

Biohő Energetikai Kft. erteilt, die die Betreibung 

der Wärmeversorgungsanlage für 15 

Jahre übernommen hat. Weitere Informationen: 

TED-Datenbank am 10. Juli 2008 

unter Nummer 2008/S 111-148597. 

Orsolya Hajós, Attila Dezső 

Dezső & Partners Rechtsanwälte 

Gartenfest 2008 

Am 19. Juni 2008 haben die 

DUIHK und der Deutsche Wirtschaftsclub 

gemeinsam ihr jährliches 

Gartenfest veranstaltet – wie immer 

natürlich im Garten des Hauses der 

Deutsch-Ungarischen Wirtschaft. besondere 

Dank gilt den Sponsoren des Abends, 

vor allem den Unternehmen Elm_ Budapest, 

Hochtief Development Hungary, 

Magyar Telekom und United Brands. 

Das Barbecue, die kulinarischen 

Köstlichkeiten, die exotischen Cocktails 

und feinen Weine, sowie die Live-Über- 

tragung des Fussball-Europameisterschaftsspiels 

Deutschland gegen Portugal 

haben bei den etwa 350 Gästen aus 

Wirtschaft und Politik für unvergessliche 

Momente gesorgt. 

Die Fussball-EM war auch Gegenstand 

des großen Quizspiels: noch während 

des Gartenfestes wurden unter den Teilnehmern 

zahlreiche Geschenke mehrerer 

Sponsoren ausgelost, eine Woche später 

dann unter den richtigen Antworten die 

drei Hauptgewinne, vor allem eine Reise 

nach Hamburg für 2 Personen. 


DUIHK intern

DUIHK intern 

Eindrücke vom Gartenfest 2008 

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder 

Anteris Tanácsadó Kft. 

Unternehmensberatung 

AP: Dr. Katalin Morgós 

Geschäftsführerin 

Denevér út 58/a 

H-1121 Budapest 

Tel: +36 1 395 6186 

Fax: +36 1 391 7944 

E-Mail: morgos@anteris.hu 

ATLAS Innoglobe Kft. 

Umwelttechnologien, 

Behälter- und Rohrschutz 

AP: Tibor Lévay 

Geschäftsführer 

Magdolna u. 6. 


Tel: +36 1 229 0333 

Fax: +36 1 229 0333 

E-Mail: atlas@atlasco.hu 

Web: www.atlasco.hu 

BENTELER Autótechnika Kft. 

Herstellung von Autozubehör 

AP: Tibor Menyhárt 

Wirtschaftsleiter 

Akai út 5. 

H-8060 Mór 

Tel: +36 22 563 280 

Fax: +36 22 563 280 

E-Mail: benteler@benteler.hu 

Web: www.benteler.hu 

CDI Construct-Design-Investment Bt. 

Ingenieurtätigkeit, 

Bauprojektorganisation, 

technische Beratung 

AP: Dr. Fritz Kalweit 


Boráros tér 7/III 


Tel: +36 1 456 4070 

Fax: +36 1 456 4079 

E-Mail: isbhun@hu.inter.net 

CONSULTATIO Gazdasági 

és Adóügyi Tanácsadó Kft. 

Wirtschaftsprüfung, 

Steuerberatung, Buchführung 

AP: Dr. József Knapp 


Zugligeti út 6. 


Tel: +36 1 391 4130 

Fax: +36 1 391 0055 

E-Mail: office@consultatiobp.hu 

Web: www.consultatiobp.hu 

DBH Business Support Kft. 

AP: Zoltán Kurtán 

Szent Anna u. 10-12. 

H-4024 Debrecen 

Tel.: +36 52 453 101 

Fax: +36 52 502 461 

E-Mail: info@dbh-group.com 

Web: www.dbh-group.com 

DeTelmmobilien-Hungary Zrt. 

Immobilienmanagement 

AP: Werner Pech 

Stellvertretender technischer 

Generaldirektor 

Horváth Mihály tér 17-19. 


Tel: +36 1 325 1800 

Fax: +36 1 325 1805 

E-Mail: info@deteimmobilien.hu 

Web: www.deteimmobilien.hu 

DFP Dornbach, Feß & Porn GmbH 

Wirtschaftsprüfungsgesellschaft 

Wirtschaftsprüfung, Steuerberatung, 

Software-Zertifizierung 

AP: Herrn Christian Woll 

Kanzleimanager 

Neikesstrasse 3-5 

D-66111 Saarbrücken 

Tel: +49 0681 379 7940 

Fax: +49 0681 379 7949 

E-Mail: c.woll@dfp-revision.de 

DS-Spedition GmbH Berlin 

AP: Johann Groitl 

Niederlassungsleiter 

Alte Rhinstraße 4 

D-12681 Berlin 

Tel: +4930544 376 0 

Fax: +4930423 8809 

E-Mail: berlin@dsspedition.de 

Web: www.dsspedition.de 

Fuglinszky és Társai Ügyvédi Iroda 

Rechtsberatung und Vertretung 

AP: Dr. János Fuglinszky, Kanzleileiter 

Bég utca 3-5. 


Tel: +36 1 315 0428 

Fax: +36 1 316 4998 

E-Mail: fuglaw@t-online.hu 

HARIBO Hungária Kft. 

AP: Axel Pietruschinski, 

GF Produktion und Technik 

Szeder u. 4 

H-8248 Nemesvámos 

Tel: +36 88 520 500 

Fax: +36 88 520 564 

E-Mail: info@hu.haribo.com 

Web: www.haribo.com 

Hilton Budapest (Danubius Zrt.) 

AP: Csaba Méhesfalvi 


Hess András tér 1-3. 


Tel: +36 1 889 6600 

Fax: +36 1 889 6644 

Web: www.budapest.hilton.com 

LAGERMAX Spedíció Kft. 

AP: Péter Bartók 


Késmárk u. 14. 


Tel: +36 1 414 6222 

Fax: +36 1 414 6200 

E-Mail: lagermax@lamaxsp.hu 

Web: www.lamaxsp.hu 

Landbell AG für Rückhol-Systeme 

Umweltberatung, Entsorgung 

AP: Dieter Arning 

Leiter Auslandsaktivitäten 

Rheinstraße 4 K-L 

D-55116 Mainz 

Tel: +49 6131 2356 52 520 

Fax: +49 6131 2356 52 10 

E-Mail: info@landbell.de 

Web: www.landbell.de 

LANXESS Central Eatern Europe s.r.o. 

Magyarországi Fióktelepe 

AP: Herrn Flemming B. Björnslev 


Hegyalja út 7-13. 


Tel: +36 1 224 7045 

Fax: +36 1 224 7049 

Web: www.lanxess.com 

Mader Logisztikai Kft. 

Fertigwarenlogistik, 

Mehrwegverpackunglogistik 

AP: Cornelius von Oheimb 


Turai út 312/57 

H-3000 Hatvan 

Tel: +36 37 544 200 

Fax: +36 37 544 250 

E-Mail: rico.radosza@mader-logistik.com 

Web: www.mader-logistik.de 

MEGGLE Tejfeldolgozó és Marketing Kft. 

AP: Salvet Vlastimil 


Gyarmat u. 99/b. 


Tel: +36 1 220 6267 

Fax: +36 1 251 2916 

E-Mail: meggle@ meggle.hu 

Web: www.meggle.hu 

NEXUS Reklámügynökség Kft. 

Werbeagentur, Veranstaltungsorganisation 

AP: Gábor Simon, Geschäftsführer 

Kikerics u. 1. 


Tel: +36 1 248 3100 

Fax: +36 1 248 3111 

E-Mail: nexus@nxs.hu 

Web: www.nxs.hu 

Osram Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 

AP: Miklós Bittera 


Alkotás u. 41. 


Tel: +36 1 225 3055 

Fax: + 36 1 225 3054 

E-Mail: osram@osram.hu 

Web: www.osram.hu 

Randstad Hungary Kft. 

Personalberatung, Personalsuche 

AP: Tibor Menyhárt 

Wirtschaftsleiter 

Bajcsy-Zsilinszky u. 12. 


Tel: +36 1 411 2090 

Fax: +36 1 411 2091 

E-Mail: budapest.bajcsy@randstad.hu 

Web: www.randstad.hu 

Saxinger Chalupsky & Partner 

Zimányi & Fakó Ügyvédi Iroda 

Rechtliche Dienstleistungen 

AP: Dr. Diána Zimányi 

Büroleiterin 

Népfürdô u. 22. / Duna Tower A/15/3 


Tel: +36 1 270 9242 

Fax: +36 1 270 9241 

E-Mail: budapest@scwp.hu 

Web: www.scwp.at 

Siemens PSE Program- 

& Rendszerfejlesztö Kft. 

AP: János Fehéregyházy 


Gizella u. 51-57. 


Tel: +36 1 471 3401 

Fax: +36 1 471 3009 

E-Mail: pse.hun@siemens.com 

Web: www.pse.siemens.hu 

Spranz GmbH 

Spezialbandagen 

AP: Georg Spranz 


Waldhäuserstraße 34/1 

D-73432 Aalen 

Tel: +49 7361 37 00 3 

Fax: +49 7361 37 00 40 

E-Mail: g.spranz@spranzband.de 

Web: www.spranzband.de 

ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. 

Steering Systeme 

AP: Marc De Bastos Eckstein 


Daróczi út 1-3. 


Tel: +36 1 505 9100 

Fax: +36 1 505 9101 

E-Mail: info.phb@thyssenkrupp.com 

Web: www.steertec.hu 

Zoom és Modell Bt. 

(I.D.O.M. Design) 

AP: Bálint Nemes 

Szent István Krt. 30. 


Tel: +36 20 935 1920 

E-Mail: info@idomdesign.hu 

Web: www.idomdesign.hu 

Zsigmond Király Fõiskola 

AP: Dr. Péter Szatmári 

Kelta u. 2. 


Tel: +36 1 454 7620 

Fax: +36 1 454 7623 

E-Mail: szatmari@zskf.hu 

Web: www.zskf.hu 

ZSUR TIME TRADE Kft. 

Lebensmittel-Großhandel 

AP: István Takács 

Geschäftsführender Direktor 

Petneházy u. 58-60. 


Tel: +36 20 936 4778 

Fax: +36 1 334 733 

E-Mail: takigabor@google.mail.hu 


DUIHK intern

Fókusz 

Megújuló energiaforrások 

Tiszta – és mégis 

nyereséges 

A megújuló energiaforrások hasznosítása a legújabb „olajválság” tükrében 

Magyarországon is egyre inkább vonzó. A piacnak vélhetôen nem csupán a 

nemzetközi klímavédelmi kötelezettségek, hanem a gazdasági lehetôségek 

is újabb lökést adnak. A biogáz és a biomassza hasznosításában már most 

is tetemes a növekedés üteme, miközben Magyarország hatalmas földhôerôforrásainak 

feltárása még alig kezdôdött meg. 

Magyarország energia-ellátása 

rendkívüli mértékben függ a 

világpiactól: a felhasznált energia 

háromnegyedét import energiahordozók, 

főként földgáz és kőolaj felhasználásával 

fedezik, de még az ország egyetlen 

atomerőművének urán fűtőanyagát is külföldről 

hozzák be. 

Az emelkedő világpiaci árak mellett a 

hazai megújuló energiaforrások hasznosítása 

gazdasági megfontolások miatt is egyre 

vonzóbb. A megújuló energiaforrások 

aránya Magyarország teljes energia-felhasználásából 

éppen csak elérte a 4,7 százalékot 

– amelynek háromnegyedét a hőenergia-termelés 

adja. 

A kormány tervei szerint a megújuló 

energiaforrások részaránya 2010-ig 8,2 és 

2013-ra 14 százalékra emelkedne. A legnagyobb 

potenciált a biomasszában látják, 

annál is inkább, mivel a biomassza és a biogáz 

jelenleg kedvező költséggel állítható elő. 

A bioüzemanyagok előállításában Magyarország 

hamarosan az egyik vezető európai 

előállító országgá léphet elő – feltételezve 

természetesen azt, hogy a bioüzemanyagok 

előnyeinek és hátrányainak globális szintű 

és gondos mérlegelése nem fojtja el idő 

előtt ezt a fejlődést. 

Biomassza – az alapanyagok 

tömkelegébôl 

Magyarország területének több mint 80 

százaléka alkalmas mező- és erdőgazdálkodási 

művelésre, ami hatalmas potenciált 

jelent az energetikailag hasznosítható 

biomassza előállítására. A magyar mező- 

és erdőgazdaságban évente több mint 25 

millió tonnányi hulladék és melléktermék 

keletkezik, amiből legalább 3-4, sőt kedvezőbb 

esetben akár 6-8 millió tonna is felhasználható 

energia termelésére. 

Az elmúlt évek során már három nagy 

és több kisebb biomassza bázisú hőerő- 

művet építettek, így a biomassza-erőművek 

összesített teljesítménye már eléri 150 

MW-ot. A szakértők azonban azzal számolnak, 

hogy a jövőben az ország teljes 

energia-felhasználásának akár 12 százaléka 

is származhat biomasszából. 

A biomasszának más energiahordozókkal 

szemben azonban nem csupán környezetvédelmi, 

hanem gazdasági előnyei 

is vannak, ugyanis a biomassza beszállítókkal 

folytatott együttműködés keretében 

munkahelyeket lehet megőrizni vagy 

akár újakat is teremteni a vidéki régiókban, 

ami egybevág a kormány regionális 

fejlesztési politikájával is. Másrészről 

a biomasszával, illetve biogázzal üzemel 

létesítmények komoly előnye a szélenergia-hasznosítással 

szemben, hogy egyenletes 

teljesítményt nyújtanak, ami csökkenti 

a hálózati és irányítási költségeket. 

Végezetül pedig a biomassza-erőművek 

decentralizált termelése és a termelt 

energia szintén decentralizált felhasználása 

csökkenti a hálózat fejlesztési, illetve 

fenntartási költségeit, valamint a továbbítási 

veszteségeket is. 

Szén helyett füvet 

Már manapság is számos biogáz-hasznosító 

létesítmény üzemel Magyarországon, 

és újabbakat is építenek. A magyar kormány 

ezt lehetőségeihez mérten támogatja 

is, így 2009-ben és 2010-ben mintegy 

35 kisebb, 250 kW és 3 MW közötti 

teljesítményű biogáz-üzemet kívánnak 

a beruházási volumen 40 és 70 százalék 

közötti részét kitevő állami támogatással 

létesíteni, sőt a biogáz-üzemek száma már 

2013 végére meghaladhatja a százat is, 

200 MW összesített teljesítménnyel. 

Jelenleg már 14 szennyvíziszap kezelésére 

épült berendezés üzemel, és kettő további 

épül. Emellett hat biogáz-üzemet telepítettek 

mezőgazdasági anyagokra, hiszen évente 

14-15 millió köbméter hígtrágya keletkezik 

az állattartásban és 300.000 tonnányi 

vágási hulladék a vágóhidakon, amelyeket 

szintén lehet biogáz-üzemben kezelni 

és hasznosítani. 

A hulladékból előállított biogáz előnye, 

hogy szinte egyáltalán nem vált 

ki olyan ellenállást a közvéleményből, 

mint ahogyan manapság ellenzik a 

bioüzemanyag előállítását energianövényekből. 

Ezzel szemben a kukorica vagy 

búza felhasználása bioüzemanyag előállítására 

Magyarországon is a viták kereszttüzében 

áll. Energianövényt (energiafüvet, 

energia-erdőt) jelenleg ugyan csupán 

néhány száz hektáron termesztenek, 

főként kísérleti céllal, de a következő 9 év 

során ezt a termőterületet 100.000 hektárra 

tervezik bővíteni, mindazonáltal azt 

előírták, hogy energia-ültetvényt csak egy 

bizonyos talajminőséget meg nem haladó 

szántókon szabad létesíteni. 

Ezt figyelembe véve még ígéretesebbnek 

tűnik egy magyar siker az energianövények 

nemesítésében: az ország délkeleti 

részén található Szarvas kisvárosában 

működő Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő 

közhasznú társaság egy olyan magas fűtőértékű 

energiafüvet fejlesztett ki, amely 

nem csupán a nyárfáét vagy akácét haladja 

meg, hanem még a magyar lignitét is. 

A két méteresre növő fűféle termesztését 

2005-től engedélyezték, és mivel ez az 

energiafű ráadásul rosszabb minőségű talajokon 

is nő, ezért az élelmiszer-termeléssel 

való versengés érvét sem lehet – legalábbis 

minden további nélkül – felhozni ellene. 

Takarékos és bevételt termelô biogáz 

Azt, hogy egy biogáz-beruházás egyidejűleg 

szolgálhatja a mezőgazdaságot és az energiatermelést, 

egy nyírbátori példa is bizonyítja, 

ahol a Franz Eisele & Söhne vállalat építette 

fel Európa egyik legnagyobb biogáz-üzemét 

a Bátorcoop mezőgazdasági nagyüzem 

megbízásából. A megtermelt villamos áramot 

is az üzemen belül használják fel, másrészről 

pedig a biogáz-termelés gazdaságos 

módja a hulladékok kezelésének is, hiszen 

a 2,25 MW-os létesítményben évente közel 

150.000 köbméter hígtrágyából, szilárd 

állati hulladékból vagy vágási hulladékból 

termelnek villamos áramot. 

Európában is egyedülálló a kaposvári 

biogáz-üzem, ahol a cukorgyártás melléktermékeként 

keletkező cukorrépa-nyesedéket 

és maradékot erjesztik később eltü- 

zelt biogázzá. A cukorgyár ezáltal az energia-felhasználásának 

40-50 százalékát tudja 

„zöld” módon fedezni. 

Az ország egyik legismertebb sörfőzdéje, 

a budapesti Dreher Sörgyár Zrt. szintén 

néhány hete vehetett üzembe egy biogáz-erőművet, 

amely a szennyvíztisztítóval 

együtt állít elő biogázt a sörfőzdében keletkező 

szennyvízből, amely a sörkészítés energiaszükségletének 

10 százalékát képes fedezni. 

Kifejezetten előnyös anyagi vonzata 

van a közép-dunavidéki Dunaújváros 

egyik városrészében, Pálhalmán működő 

biomassza-üzemnek, ahol a közeljövőben 

mintegy 100.000 tonna mezőgazdasági 

biomasszát tudnak feldolgozni. Az üzem 

bevételeinek akár 70 százaléka származik az 

értékesített villamos energiából, a fennmaradó 

rész pedig a megtakarított kibocsátá- 

si kvóta Ausztriának értékesítéséből. Ez az 

eddig egyetlen emisszió-kereskedelmi szerződés, 

amelyet egy mezőgazdasági üzem 

kötött az állammal. 

Bioüzemanyagok: reménysugár 

vagy csalóka ábránd? 

Magyarország vállalta, hogy a bioüzemanyagok 

arányát 2010-ig 5,75 százalékra 

növeli a teljes üzemanyag-felhasználásból, 

és 2020-ig tovább, 10 százalékra kívánják 

növelni ezt a részesedést. 

A MOL által forgalmazott üzemanyagok 

már 2005 óta 2 százaléknyi biokomponensek 

tartalmaznak, és 2007 júniusától 

értékesítik az EVONEO üzemanyagot is, 

amelynél a biokomponensek aránya eléri 

a 4,4 százalékot. Bioetanolt Magyarországon 

jelenleg a győri Szeszgyár Rt. és a szabadegyházi 

Hungrana Kft. állít elő. Ez a 

két üzem évente összesen 70-80.000 ton- 


Fókusz 

na bioetanolt állít elő, és mindkettőben 

jelentős beruházások folynak a kapacitások 

bővítésére. A bioüzemanyagokra vonatkozó 

becsvágyó terveket azonban kikezdheti 

a jelenleg folyó vita az élelmiszer-termelésre 

gyakorolt hatásokról. Az utóbbi 

két évben Magyarországon 38 nagyberuházásra 

nyújtottak be kérelmet, ezek közül 

eddig négyet hagytak jóvá. 

A tervezett üzemek közül azonban vélhetően 

nem áll mindegyik üzembe, ugyanis 

a gazdasági minisztérium számításai szerint 

ehhez évente 9 millió tonna kukorica 

volna szükséges, miközben a magyar kukoricatermés 

az elmúlt évek átlagában csupán 

7 millió tonna, és még a 2005-os rekordévben 

is éppen elérték a 9 millió tonnát, 

miközben 2007-ben csupán 4 millió tonnát 

takarítottak be. A termesztési kapaci- 

tások tükrében a bioüzemanyag-termelés 

paradox módon még gabona behozatalát 

is szükségessé tenné, ami természetesen a 

bioüzemanyagok árát is növelné. A szakértők 

ezért azzal számolnak, hogy 2008 

végére csupán 3-4, 2010-ig legfeljebb 7 

bioetanol-gyárat helyeznek üzembe. 

Az engedélyeztetésre benyújtott beruházások 

megvalósíthatóságával kapcsolatban 

technológiai kétségek is vannak, mert 

szalmából, famaradékokból, mezőgazdasági 

hulladékokból, fahulladékból, fűrészhulladékból 

vagy erdei faanyagból ugyan már 

ma is szintetizálható a bioüzemanyagok 

második nemzedéke, mint például a földgáz 

minőségű biogáz, a „cseppfolyósított” biomassza 

(az úgynevezett biomass-to-liquid, 

BtL) vagy a facellulóz alapú bioetanol, de 

az eddig kérelmezett beruházásokat még a 

bioüzemanyagok első nemzedékére szabták. 

Dirk Wölfer

Fókusz Inhalt Fókusz 

Szennyvízkezelés 

Élôgépes tisztítás 

piaci alapon 

A 21. század egyik legfontosabb természeti erôforrásává válik a víz. 

Magyarország még sok szempontból elmarad uniós vállalásaitól 

a szennyvízelvezetés, és -tisztítás terén, a fenntartható ellátás azonban 

már most beépül a tervezésbe és a piacon jó lehetôségeket biztosít az 

ilyen technológiával rendelkezô cégeknek. 

A 

világon a víz egyre nagyobb 

érték. Barcelona és Ciprus már 

importál vizet a nehezebb hónapokban 

és büntetést ró ki az ivóvizet ekkor 

locsolásra használókra. A szennyvizek tisztítása 

és újrahasznosítása elengedhetetlenné 

válik, nemcsak a klímaváltozás által súlyosan 

érintett egyenlítői területeken, hanem 

a mérsékeltövi országok esetében is. 

Magyarország településszerkezete nem 

kedvez a még csatornázatlan települések 

hatékony és alacsony költségű közművesítésére. 

Magyarország alvízi ország, külföldről 

érkezik felszíni vizeink 96%-a, ezért 

mindig rá lesz utalva vizei fokozottabb felügyeletére, 

a jó gazdálkodásra. Magyarországon 

a rendszerváltás idején, 1990-ben 

alig 42% volt a szennyvízhálózatba kapcsolt 

lakások aránya. A legfrissebb, 2008i 

adatok alapján a magyarországi lakások 

2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn 

két harmada (67,5%-a) van csatornahálózatba 

kötve. Magyarország az uniós csatlakozással 

vállalta, hogy 2015-re a lakosság 

85%-ának biztosítja a csatornába való 

bekötés lehetőségét, vagy valamilyen korszerű 

szennyvíztisztítást. Addig egy meghatározott 

mennyiségnél több szennyvizet 

produkáló agglomerációt el kell látni 

szennyvízgyűjtő rendszerrel és legalább 

biológiai (ún. „II. fokozatú”) szennyvíztisztító 

teleppel. Az ennél kisebb szennyezésű 

településeken a kiépítés azonban az 

unió által nem kötelezett, ami viszont azt 

is jelenti, hogy ott a beruházásokhoz uniós 

forrásokkal sem lehet számolni. 2015-re a 

szakminisztérium 89%-os bekötési arányt 

lát megvalósíthatónak. 

Ugyanakkor a már csatornahálózattal 

ellátott területeken is sok az olyan lakás 

marad, amely a bekötés költségei miatt 

nem csatlakozik. A csatornahálózatból 

kimaradt kistelepülések gondjait az egyedi 

szennyvízkezelési létesítmények oldanák 

meg – az erre irányuló Nemzeti Megvalósítási 

Program alapján 590 ezer egyedi 

létesítmény várható. A fejlesztési program 

végrehajtása összesen (2006-os árakon) 

828 milliárd forintba kerül, ebből mintegy 

494 milliárd Forintot a gyűjtőrendszerekre 

és szállítóművekre, 334 milliárdot pedig a 

szennyvíztisztítókra és iszapkezelő telepekre 

költik majd. 

A legtöbb uniós tagállam egyelőre 

inkább a gyorsabb önkéntes, mint a lassabb 

rendelkezéses utat választják a környezetbarát 

technológiák meghonosítására, piaci alapon 

támogatva az erre vállalkozó cégeket. 

Egyedi megoldások 

a szennyvízkezelésben 

A 2000-ben hozott Balaton törvény idei 

módosításának elvetésével, mellyel 43 település 

nyert volna moratóriumot szennyvíz 

helyzete rendezésére 2015 utánig, uniós 

támogatás hiányában piaci olcsóbb és 

hatékonyabb rendszerek kialakítását kell, 

hogy keressék. Az Organica csoport és a 

Polyduct Zrt. ilyen technológiákat kínál 

önkormányzati, magánvállalatok és kisebb 

közösségek szintjén. 

Az Organica csoport pl. élőgépes technológiával 

működő szennyvíztisztítókat 

épít, hosszú távon bérbe adja, igény esetén 

működteti is őket immár 16 országban. Az 

élőflórás technológia lényege, hogy több 

ezer élő organizmus végzi a szennyezőanyag 

semlegesítést. 

A Polyduct Zrt. kisebb üdülőtelepek, 

lakóközösségek számára készít tisztítórendszert, 

mellyel elkerülhető a nagy hálózatokhoz 

csatlakozás igénye. A szennyvíztelepekhez 

hasonló elven működő helyi tisztítóra 

kötik az épületeket, majd az így megtisztított 

vizet helyben fel lehet használni 

öntözésre, vagy kiengedni a természetes 

vizekbe, a szennyvíziszapot pedig le lehet 

adni a szennyvíztelepeken. 

Lukács Ákos – Ligetvári Ferenc 

Hulladékgazdálkodás 

Szürkészöld energia – 

hulladékból 

Az ipari országokban egyre több hulladék keletkezik és szorul kezelésre, 

ugyanakkor a nyersanyagok szûkösen állnak rendelkezésre és egyre 

drágulnak. A hulladék energia-termelésre való felhasználása egyszerre 

enyhítené mind a két problémát. Az elmúlt években ezért Magyarországon 

egyre nô az érdeklôdés olyan megoldások iránt, amelyek 

lehetôvé teszik az erômûvekben és cementgyárakban a nem megújuló 

energiahordozó szén és olaj használt gumiabroncsokkal, szennyvíziszappal 

vagy termelési maradékokkal való kiváltását. 

Az Európai Unió júniusban új 

hulladékgazdálkodási keretirányelvében 

– bizonyos hatásfok felett 

– hasznosításként ismerte el a hulladékok 

energetikai célú égetését. Becslések szerint 

a működő létesítmények 60-70 százaléka 

már ma is e hatásfok felett éget, így tevékenységük 

ezután már nem ártalmatlanításnak 

minősül. 

Az, hogy ez, a hulladékgazdálkodás prioritási 

piramisában magasabb szintű besorolás 

– ami többek között azt jelenti, hogy 

az unión belül az ezekbe a létesítményekbe 

irányuló hulladékszállításokhoz nem kell 

engedély – növeli-e majd a hulladékkezelésen 

belül az égetés arányát, még nem tudni. 

Hagyományos hulladékégetőkben, előkezelés 

nélkül már évtizedek óta tüzelnek 

el kommunális hulladékot. Az elmúlt évek 

Milyen jól ég a hulladék? 

fejlesztései nyomán, különböző, többlépcsős 

mechanikai-biológiai eljárásokkal 

viszont ma már ebből a kommunális hulla- 

A tüzelôanyagként használt hulladékok erômûvekben és cementgyárakban kiválthatják 

a fosszilis energiahordozókat. Azt, hogy milyen berendezésekben és milyen hulladékok 

alkalmasak erre, az égetni tervezett alternatív tüzelôanyag tulajdonságai határozzák meg. 

Az ipari hulladék, mint a mûanyagok, a papír, a textil- és szálasanyag hulladék, ill. egyéb 

más, elkülönítetten begyûjtött hulladék, mint az ipari szennyvíziszap, a húsliszt, a hulladék 

fa vagy a fáradt olaj alapú alternatív tüzelôanyagok homogén, jellemzôen magas a szénhidrogén- 

és így energiatartalmú anyagok. Ezek a hulladékok erômûvekben különösebb 

feldolgozás nélkül is elégethetôk. 

A kommunális hulladék ezzel szemben nem koncentráltan keletkezik, inhomogén 

összetételû mintegy 25-30 százalékban vizet tartalmaz. Elôkezelés nélkül fûtôértéke túl 

alacsony (kb. 6-8 MJ/kg) ahhoz, hogy természetes energiahordozók helyett használják 

(kôszén: 27-33 MJ/kg). 

dékból magas fűtőértékű fűtőanyag is előállítható. 

A keletkező termék 11-14 MJ/kg 

égéshőjű – ez megfelel a barnakőszénének 

– így alternatív tüzelőanyagok égetésére 

épített erőművekben, széntüzelésű erőművekben 

a fő tüzelőanyaghoz keverve illetve 

a cementgyártásban felhasználható. 

Németország lépéselônyben 

Németországban és Ausztriában a 2005ben 

illetve 2004-ben bevezetett hulladéklerakási 

tilalom nagy lökést adott a különböző 

mechanikai-biológiai (elő-) kezelő 

Alternatív tüzelôanyagok összetétele (tömegszázalékban) 

egyéb fosszilis energiahotdozók 

(textília, gumi, kompozit, stb.) 

25 % 

műanyag 

9 % 

idegen és inert anyagok 

(kő, üveg, fém) 

1% 

megújuló energiahordozók 

(karton/papír, textília, 

fa, szerves anyagok) 

65% 

Forrás: Nils Oldhafer, Daniel Depta, Christoph Wünsch: industrie-Kraftwerke für die Verwertung eigener und fremder Ersatzbrennstoffe. 

„Energie aus Abfall”, Band 3, Karl J. Thomé-Kozmiensky, Michael Beckmann, TK Verlag Karl Thomé-Kozmiensky, Neuruppin 2007 

technológiák fejlődésének és elterjedésének. 

A lerakási tilalom bevezetése óta kizárólag 

égetés, mechanikai-biológiai vagy 

más kezelési eljárások maradékai kerülhetnek 

lerakóba, kezeletlen háztartási szemét 

nem. A háztartási szemét kezelésére szóba 

jöhető megoldások közül a mechanikaibiológiai 

technológiák olcsóbbak, mint a 

rendkívül költséges füstgáztisztítót igénylő 

hulladékégetők és jelentősen nagyobb a 

lakossági elfogadottságuk is. Németországban 

ma már 60, Ausztriában 17 mechanikai-biológiai 

hulladék előkezelő üzemel, 

6,4 millió, ill. 0,7 millió t/év kapacitással. 

A szemétből így előállított tüzelőanyagot 6 

német szénerőműben üzemszerűen, négyben 

tesztüzemben égetik, további négy 

erőműben folyik próbaégetés. 

Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4

Fókusz Fókusz 

hogyan MûkÖdik a Mechanikai-biológiai kezelés? 

A mechanikai-biológiai kezelés fô célja a szervesanyag-tartalom erjesztésével és 

rothasztásával a hulladék biológiai aktivitásának csökkentése. Az elsô lépésben aprítják, 

majd szitákon finom- és durvaszemcsés frakcióra bontják a hulladékot, melybôl mágnes 

választja ki a fémek, melyek anyagukban hasznosíthatók. A biológiai kezelési fázisban 

szabályozott oxigéntartalom és hômérséklet mellett heteken át anaerob rothasztás, majd 

anaerob vagy aerob erjesztés és szárítás következik. Ezek hatására a víztartalom lecsökken, 

a szerves frakció lebomlik és a hulladék tömörödik. Az ezt követô válogatás és osztályozás 

eredményeként 3-féle anyag keletkezik: tüzelésre kész, gyakran pelletté préselt 

alternatív tüzelôanyag; egy anyagában még hasznosítható frakció és adott esetben egy 

lerakásra kerülô, már nem reakcióképes (inert) maradék. A mechanikai és biológiai mûveletek 

kombinációja eljárásonként más és más lehet. 

Magyarország még importra szorul 

Néhány éve már idehaza sem ismeretlen 

fogalom az alternatív tüzelőanyagok égetése. 

Fáradt olajat, műanyag csomagolási hulladékot 

vagy használt gumiabroncsokat már 

évek óta égetnek a 4 magyarországi cementműben. 

Az olajos emulziók feldolgozása és 

a műanyag-aprítása például a győri Büchl 

Hungária Kft.-nél történik. A kommunális 

hulladék alapú tüzelőanyagok égetése terén 

a tapasztalat még kevés, az érdeklődés annál 

nagyobb. A fokozott figyelem egyik oka az, 

hogy a hulladékból termelt villamos áram 

2007 óta zöld áramnak számít, vagyis köte- 

lező átvenni az elosztóhálózatba, mégpedig 

magasabb áron (átlagosan 20 Ft/kWh-val a 

visontai 12 Ft/kWh-val szemben). 

Az eddigi egyetlen hazai, kommunális 

hulladékokból tüzelőanyagot előállító 

üzemet 2005-ben építette az osztrák 

A.S.A Gyálon, viszonylag kis, 10-15.000 

t/év-es kapacitással. A csekély hazai kapacitások 

miatt, és mivel a hulladékégetés 

költsége Magyarországon kb. ötöde-tizede 

(20-40 €/t) a németországinak, a hazai 

erőművek inkább külföldről hoznak be 

anyagot. Ki hinné, hogy amíg a média 

4.800 tonnányi illegálisan behozott, feldolgozatlan 

német hulladéktól volt han- 

gos, addig az ország legnagyobb széntüzelésű 

erőműje Visontán (a 836 MW-os 

Mátrai Erőmű) két év alatt 179.000 tonnányi 

osztrák és német eredetű hulladéktüzelőanyagot 

importált – legálisan. Az 

üzemben idén júniusban 500 millió Ft-os 

beruházással még egy, külön az alternatív 

tüzelőanyagokat fogadó csarnok is épült 

a faforgács és a hulladék kazánba történő 

folyamatos és gyors beadagolásához. 

A Mátrai Erőműben egyébként az illegálisan 

behozott hulladékot is el lehetett volna 

égetni – az előkezelésre a győri Büchlnél 

például meg is van a technológia. 

Kommunális hulladékok kezelése (tömegszázalékban) 

lerakás 

79 % 

Forrás: saját számítások 

anyagában hasznosítás 

11 % 

energetikai hasznosítás 

10% 

A háztartási szemétből előállított tüzelőanyagok 

felhasználása iránt a pécsi és az 

ajkai erőmű is érdeklődik, a Vértesi Erőműnek 

pedig már engedélyezték 20 ezer 

tonna kísérleti égetését. 

Érvek és ellenérvek 

Az, hogy közép- és hosszú távon milyen 

égetési és mechanikai-biológiai hulladékkezelési 

kapacitásokkal lehet számolni, 

egyelőre még kérdéses. 

Egy, a hulladékégetésről a Környezetvédelmi 

és Vízügyi Minisztérium számára 

tavaly készült tanulmány a háztartási hulladék 

mennyiségének folyamatos (2025-ig 

28 százalékos) emelkedésével számol. Ez a 

tendencia a régi lerakók jelenleg folyó, szakaszos 

bezárása mellett a termikus kezelés 

felé mutató nyomást kellene, hogy jelentsen. 

Mivel azonban uniós támogatásból új 

lerakók is épülnek, ezért a lerakó kapacitás 

csak lassan csökken és még hosszú időn 

olcsóbb, mint az égetés. 

Bár újrahasznosítás aránya is emelkedik, 

az évi 420.000 tonna kapacitású 

budapesti hulladékégető mellett továbbiakra 

is szükség van. A Települési Szilárd 

Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiában 

két, egyenként 150.000 tonna/év 

kapacitású létesítmény szerepel, további 

200.000 tonna visontai együttégetése mellett. 

Az említett minisztériumi tanulmány 

már 4 égetőt tervez (Pécsett, Várpalotán, 

Kunszentmártonban, valamint Debrecen 

és Nyíregyháza között), és a mechanikaibiológiai 

kezelésre valamint az alternatív 

tüzelőanyag-együttégetésre is alapoz. 

A mechanikai-biológiai kezelést és ezáltal 

az új égetők építését közvetve egy uniós 

előírás is ösztönzi, melynek értelmében 

a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmát 

2014-ig az 1995-ös szint 35 százalékára 

kell csökkenteni. 

A minisztériumi tanulmányban egyébként, 

mint Nyugat-Magyarország szemete 

számára lehetséges létesítmény még az osztrák 

Heiligenkreuzban építendő 325.000 

tonna/éves kapacitású égetőmű is szerepel. 

A hulladékégetőkkel szemben a heiligenkreuz-i 

létesítmény esetén, de máshol is 

gyakran erős a lakosság vagy az önkormányzat 

fenntartása. Várpalotán a helyi tiltakozások 

nyomán nem épül erőmű, a Holcim 

„égetős” cementgyára Nyergesújfaluban és 

környékén váltott ki ellenállást. Az égetők 

nem csupán a hiányos kommunikáció és a 

lakosság téves tájékoztatása miatt nemkívánatosak. 

Zöld szervezetek, mint a Humusz 

szerint az égetőműi füstgáz ismeretlen 

összetétele, nehézfém-tartalma, valamint a 

kibocsátás uniós határértékekkel sem mérhető 

hosszú távú hatásai alulbecsült egészségügyi 

kockázatok. A zöldek hiányolnak 

egy fenntartható, nem „csővégi” megoldásokban, 

hanem a hulladékkeletkezés megelőzésében, 

az anyagában történő hasznosításban 

és a komposztálásban gondolkodó 

hulladékpolitikát. 

Kovács Dániel 

K o n t a K t 

Környezetvédelmi referens a DUIHK-nál: 

HEGYI Annamária 

Tel.: +36 1 345 7625 

Fax: +36 1 345 7615 

E-Mail: hegyi(at)ahkungarn.hu 

Megújuló energiák 

A sorbanállás és más 

energiaforrások 

Nagykovácsiban egy 600 m²-es épület, amiben 

csak napkollektor és szondás hôszivattyú fût. 

Az olaj- és földgázszállító országoktól való politikai 

függôség, a fenyegetô természeti katasztrófák és 

növekvô földolaj- és gázárak miatt a termelôk és a 

fogyasztók egyre intenzívebben foglalkoznak a regeneratív 

energiaforrásokkal. Magyarországon is emelkedik a 

napenergia, hôszivattyú és biomassza iránti kereslethez. 

Jobb késôn, mint soha – hiszen egyes felhasznált technológiák 

alapjai már több mint 100 éve ismertek. 

Az energia napjainkban már komoly költséget jelent – 

mondja Bustani Haytham, az épületüzemeltető és mérnöki 

irodákkal rendelkező MBT04 Mérnöki és Szolgáltató Kft. 

ügyvezetője. „Korábban az épületek üzemeltetésére fordított energiaköltségek 

a kereskedelmi vállalatoknál nem érték el az 5%-ot, napjainkban 

már a 10%-ot is meghaladják” – tájékoztat a szakember, aki 

kollégáival többek között a Praktiker barkácsáruházlánc magyarországi 

létesítményeinek üzemeltetéséért felel. A több ötlettel csábító, 

kék-sárga kereskedelmi hálózat ügyvezetősége felismerte a jelenkor 

igényeit és nem csak a termékportfóliót korszerüsítette napkollektorokkal, 

alternatív tüzelésű kazánokkal és bio-pelletekkel. A legújabb 

áruházát Esztergomban már megújuló energiával kívánja fűteni. 

„A technológiát leegyszerüsítve, az épület fűtése és hűtése a 

föld hőjével működik majd, amelyet az áruház padlójába vezetünk” 

– magyarázza a mérnök szakember, „ehhez azonban tanulmányokat 

és próbafúrásokat kell végezzünk, hogy meg tudjuk 

vizsgálni a talaj jellegét, a víztartalmat, valamint a föld vezető- és 

tárolóképességét. Végül az úgynevezett „thermal response” teszt 

alapján döntjük el, hogy milyen egyedi megoldási módszert alkalmazunk 

az áruház energiaellátásának biztosítására.” 

Magyarországon viszonylag vékony a földkéreg, 

ezért itt található az egyik legmelegebb 

talaj Európában. „Ebből kifolyólag 

Magyarországon egyszerűbb a föld melegének 

hasznosítása. Németországhoz képest 

nem kell olyan mélyre fúrnunk, ami költségmegtakarítást 

eredményez” – véli a 48 

éves menedzser. 

„Ugyanakkor a befektetés költsége 30- 

40%-kal magasabb, mintha hagyományos 

megoldásokat alkalmaznánk. A megtérülés 

4-6 év, de ha az energiaárak a mostani 

ütemben emelkednek tovább, akkor még 

kevesebb.” Általában a kereskedelmi hálózatok 

ügyvezetését nem az áruházakban alkalmazott 

környezetbarát energiaellátáséert 

jutalmazzák, hanem a forgalom, nyereség, 

A s z i v a t t y ú k s z a k é r t ő j e 

Szivattyúk. Vákuum szivattyúk. Kompresszorok. 

Forgalmazás. Karbantartás. Javítás. 

Northey 

száraz üzemű vákuum szivattyúk 

(1020 m³/óra, 164 mbar), 

és kompresszorok 

(858 m³/óra, 7 bar) 

levegőre és gázokra 

(bio-, piro- és depónia gázok) 

Homa 

merülő szivattyúk szennyezett- 

és szennyvizekre 

(72 m, 4500 m³/h) 

VALASEK Szivattyútechnika Kft. 

1223 Budapest, Kápolna u. 10-26. T/F: 1/283-0035, 1/283-2668 

Internet: www.valasek.hu E-mail: info@valasek.hu 

6 2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4

Fókusz Fókusz 

illetve piaci részesedés a mérvadó. Egy ilyen 

plusz költséggel járó döntés előrelátást és 

szociális felelősségvállalást kíván a Praktikermenedzsmentjétől, 

amelyet Bustáni is támogat: 

„Úgy gondolom, hogy mérnökként szociális 

és politikai felelőséggel tartozom, és 

technikusként valóban tudok is tenni a föld 

megóvásáért.” Mindenek előtt az a fontos, 

hogy a már álló épületeknél a rendelkezésre 

álló eszközökkel lehetőleg kevés energia 

kerüljön felhasználásra. Ezért vezetett be az 

MBT04 Kft. idejekorán Magyarországon a 

Praktiker áruházaknál egy modern energia- 

és épületmenedzsmentet, amivel a szolgáltató 

a megbízója – Praktiker – részére már ma 

jelentős megtakarítást ért el. 

A növekvő primérenergia-árak és ökológiai 

szempontok a METRO Group Asset 

Management-et, a METRO csoport egyik, 

Csiki László, a METRO Group Asset 

Management ügyvezetôje 

többek között ingatlanokkal foglalkozó 

leányvállalatát is foglalkoztatják. Csiki László, 

a magyar ügyvezető a következőket említi: 

„A megújuló energiák hatékony kihasználása 

érdekében nemzetközi tesztprojekteket 

indítottunk, többek között geotermiát, 

szolár-chillinget (a napenergia hűtésre való 

felhasználása) és fotóvoltaikot (vékonyrétegű 

napelemcella) használunk. Különösen 

említésre méltó a Meydan bevásárlóközpont, 

amelyet 2007 nyarán Isztanbulban 

nyitottunk. Ebben az épület-komplexumban 

geotermiával oldjuk meg a 

klimatizálást” – nyújt betekintést az üzletember 

és ingatlanszakértő. „A projekt a 

második legnagyobb, kereskedelmi ingat- 

lanhoz kapcsolódó geotermia-létesítmény, 

valamint a hatodik legnagyobb geotermiaberendezés 

Európában. A meydan-i rendszer 

komoly mérőtechnológiával lett felszerelve. 

Jelenleg méréseket végzünk, amelyek 

eredményeivel a geotermia bevetési 

területét vizsgáljuk a METRO csoport 

létesítményei számára világszerte.” A már 

meglévő METRO-létesítmények esetén 

a működési költségének optimalizálására 

helyezik a hangsúlyt. „Csomagban vásároljuk 

az energiát az áruházak számára és 

folyamatosan figyeljük az energiafogyasztást, 

áruházanként.” – szemlélteti Csiki az 

erőfeszítéseket. „Így például egy földalatti 

vízvezeték repedésénél gyorsan tudunk 

reagálni és nem csak a horribilis számla 

kézhezvételénél vesszük észre a problémát, 

valamint lehetőségünk nyílik az áru- 

Bustani Haytham, a MBT0 Mérnöki és 

Szolgáltató Kft. ügyvezetôje 

házak fogyasztásának összehasonlítására és 

benchmarkok képzésére is.” 

Egyszerű szelektív hulladékgyűjtéssel, 

energiatakarékos izzók használatával, kifogástalan 

szigeteléssel és fedeles fagyasztóládák 

üzemeltetésével is lehet lépéseket tenni 

a környezetvédelem és az energiatakarékosság 

felé, bár Csiki éppen egy ökológiailag 

helyes megoldást keres a szemét megsemmisítésére: 

„Az Élelmiszeráruházakban komoly 

költséget jelent a lejárt élelmiszerek megsemmisítése. 

Most vizsgáljuk, hogy ebből az 

energiadús szemétből hogyan tudunk egy 

biogázüzemben bioenergiát előállítani, és az 

ebből származó bevétellel költséget megtakarítani” 

– tájékoztat a MAM ügyvezetője. 

A sorbanállás is energiaforrás 

Magánszemélyek számára is adott a lehetőség 

a regeneratív energiák felhasználására 

otthonukban, ahogyan Dr. Léderer András 

egyetemi tanár és a Thermo Hungary 

Kft. ügyvezetője számos hazai és nemzetközi 

referenciája mutatja. Az 58 éves 

mérnök, aki szakmáját többek között az 

USA-ban és Japánban tanulta, igényesen 

megtervezett, alacsony zajkibocsátású 

hőszivattyúkat értékesít, amelyek nem 

csak új építésű házaknál, hanem régebbiek 

korszerüsítésére is alkalmazhatóak. 

„A szerkezet alapvetően úgy működik, 

mint egy hűtőszekrény, amely az élelmiszerekből 

vonja ki a hőt – a kertben lévő 

hőszivattyú a relatív hűvös környezetből 

vonja ki a hőt. Ez az elv nyáron és télen, 

éjjel és nappal is működik. Ezzel a berendezéssel 

fűthető és hűthető lesz a ház, ill. 

lakás és a melegvíz is megoldott” – állítja 

Léderer. „Ezen felül levegőkazánokat 

is árusítunk, amelyek a kiáramló levegőből 

nyerik vissza a hőt, és ezzel nem csak 

temperált , tiszta és friss levegőt juttatnak 

a lakótérbe, hanem energiát is megtakarítanak.” 

Például egy 4200 nm-es kereskedelmi 

egység kiépítésében is segédkezett a Thermo 

Kft., ahol a pénztár előtt sorakozó emberekből 

áradő hőt hasznosítja a rendszer. A 

rendszerek alapelve egyszerű, vélekedik a 

szakember: „A napenergia a levegőben, a 

talajban és a talajvízben tárolódik, mi csupán 

a körülöttünk lévő elemekből nyerjük 

vissza. Végülis csak az energia átcsoportosítása 

történik a már ismert matematikai és 

fizikai törvényeknek megfelelően. A művészet 

a megfelelő energiaforma kiválasztásában, 

valamint a megfelelő időben és helyre 

történő szállításban rejlik.” 

A ház és környezete közötti energiaegyensúly 

megteremtésével elérhető a 

regeneratív energia felhasználása, valamint 

a távfűtéstől, ill. gázszolgáltatótól 

való függetlenség. Ezt már több budapesti 

panelház lakói is felismerték, akik 

vagy már átálltak regeneratív energiaellátásra, 

vagy most tervezik: „Egy lakóház 

közös képviselője árajánlatot kért tőlünk 

és kiszámolta, hogy az általunk javasolt 

rendszer hitelből való finanszírozása 

olcsóbb, mint a havi számla kifizetése” – 

meséli az Energuru név alatt is ismert családapa, 

akit a világ 100 legjobb energetikai 

szakembere között tartanak nyilván. 

„De az nem igaz, hogy a technológia új 

keletű” – tisztázza a fizikus: honlapja szerint 

már 1896-ban készült egy hőszivatytyús 

rendszer Salzburg városában. 

Farkas Éva 

Életbe lép az uniós REACH-rendelet 

Kötelezettségbôl 

versenyelôny 

A vegyi anyagok felhasználását szabályozó 

új, uniós rendelet nagyobb 

felelôsséget és adatszolgáltatási kötelezettséget 

ró a gyártók és forgalmazók 

széles körére. A megfelelôség biztosítása 

azonban megéri a ráfordítást. 

A 

REACH (Registration, Evaluation, 

Authorisation and Restriction 

of Chemical substances) 

az Európa Bizottság új rendelete (EC 

1907/2006) a vegyi anyagok regisztrálásáról, 

értékeléséről, engedélyezéséről és 

korlátozásáról, amely 2007. június 1-jén 

lépett hatályba. 

A rendelet célja, hogy korszerűsítse 

és javítsa a vegyi anyagokra vonatkozó, 

korábbi európai uniós jogi keretrendszert, 

segítse a vegyi anyagok tulajdonságainak 

gyorsabb azonosítását, és ezáltal megteremtse 

a hatékonyabb egészség- és környezetvédelem 

feltételeit. Másfelől a rendelet 

az EU vegyi iparának innovációs és versenyképességét 

is fokozni hivatott. 

A REACH Nemzeti Tájékoztatási Szolgálat 

szerint a rendelet elvben valamenynyi 

vegyi anyagra vonatkozik: nem csupán 

az ipari eljárásokban alkalmazott, hanem a 

mindennapi életben használt vegyi anyagokra 

is, például a tisztítószerekben, festékekben 

vagy különböző árucikkekben – például 

ruházati és lakberendezési cikkekben vagy 

elektronikus eszközökben – előforduló, ezek 

előállítására felhasznált vegyi anyagokra is. 

A REACH az eddiginél nagyobb felelősséget 

ró az iparra a vegyi anyagok által az 

egészségre és a környezetre gyakorolt hatásából 

adódó kockázatok kezelése, valamint 

az ezzel összefüggő adatszolgáltatás terén. 

A gyártóknak és a forgalmazóknak a rendelet 

értelmében a vegyi anyagok biztonságos 

kezelésének módját leíró, részletes tájékoztatót 

kell összeállítaniuk, és ezt az információt 

el kell juttatniuk a helsinki székhelyű 

European Chemicals Agency (Európai 

Vegyi Anyag Ügynökség, ECHA) központi 

adatbázisába. Ez az ügynökség fogja irányítani 

a gyanús vegyi anyagok alapos bevizs- 

gálását, továbbá közzétesz egy nyilvános 

adatbázist, amelyben a szakmai közönség 

mellett a lakosság is elérheti a vegyi anyagok 

használatával járó kockázatok ismertetőjét. 

A REACH megalkotását széles körű konzultáció 

kísérte, ennek köszönhetően egy 

A REACH az összes iparágat érinti, a vegyiparon túl 

a gyógyszeripar, az olajipar és az autógyártás szereplôit 

állítja majd hasonló kihívás elé. 

korszerűsített és javított rendeletként került 

elfogadásra, amely körülbelül negyven jogszabály 

helyébe lép. A vegyi anyagok használatát 

szabályozó egyéb (például a kozmetikumokra, 

tisztítószerekre vonatkozó) jogszabályokat, 

valamint a kapcsolódó (például 

a vegyi anyagokat kezelő dolgozók egészségvédelmére 

és biztonságára, a termékbiztonságra 

és az építőipari termékekre vonatkozó) 

joganyagokat, amelyeket a REACH nem 

vált fel, továbbra is alkalmazni kell. 

Mindebből következik, hogy a REACH 

a teljes gyártási és értékesítési lánc mentén 

a korábbiakhoz képest lényegesen több szereplőt, 

és még nagyobb számú vegyi anyagot 

érint. Jellemző, hogy az újonnan létrehozott 

ECHA 180 ezer előregisztrációs bejelentést 

vár, de Európán kívüli cégek ennél 

nagyságrenddel nagyobbra teszik a várható 

bejelentések számát. A feladat méretét jól 

érzékelteti az EU egyik legnagyobb vegyipari 

vállalatának példája. A németországi 

központú BASF-nek egyedül mintegy 15 

ezer vegyi anyagot kell majd regisztráltatnia. 

A REACH gyakorlatilag az összes iparágat 

érinti, azonban a vegyi anyagok regisztrációja 

a vegyiparon túl a gyógyszeripar, az 

olajipar és az autógyártás szereplőit állítja 

majd hasonló kihívás elé. 

A REACH által megfogalmazott kötelezettségeknek 

megfelelő működés kialakítása 

jelentős költségeket vonhat maga után 

– mondta Magyari Donát, az SAP Hungary 

szakértője. – Ezért olyan integrált informatikai 

megoldást kínálunk a rendelet által érintett 

szervezeteknek, amellyel a megfelelőség 

biztosításával járó ráfordításokat versenyelőnnyé 

konvertálhatják. Azok a vállalatok 

ugyanis, amelyek magas színvonalú informatikai 

megoldással kezelik REACH-folyamataikat, 

az üzleti partnerek által elvárt információkat 

is naprakészen prezentálni tudják. 

Mind a beszerzés, mind 

az értékesítés terén előnybe 

kerülnek azok a cégek, 

amelyek például gyorsan és 

pontosan ki tudják állítani a 

szükséges tanúsítványokat. 

A REACH megalkotásának teljes 

folyamatát figyelemmel kísérő SAP integrált 

megoldásával a vállalatok a rendeletből 

eredő, kulcsfontosságú információs 

folyamataikat költséghatékony módon 

alakíthatják ki. Ez a megoldás a termékszállítási 

hálózaton belül lehetővé teszi az 

anyagok automatikus figyelését, az anyagok 

mennyiségének és mozgatásának 

ellenőrzését. A vegyi anyagok bejegyzésével 

összefüggő döntéshozatalt a lehetséges 

hozzáadott érték és a bejegyzési költségek 

figyelembevételével támogatja. Emellett 

az ún. bejegyzési adatbázist is tartalmazza, 

így a vállalat végigkövetheti a bejegyzés 

folyamatát, és az ebből származó adatokat 

ismét felhasználhatja. 

A REACH rendeletről a hazai vállalatok 

az Országos Kémiai Biztonsági Intézet 

REACH Nemzeti Információs Szolgálatának 

honlapján (http://www.okbi.hu/ 

reach/) magyar nyelven is tájékozódhatnak. 

Kis Endre 

2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4 9

Gazdaság és politika Gazdaság és politika 

Interjú Bajnai Gordon gazdasági miniszterrel 

Gyorsítás és tudatos 

támogatás 

A Daimler-Benz döntése a Kecskeméten 

történô beruházásról a magyar 

gazdaságpolitika jelvényévé vált. 

Hogyan lehet a befektetési döntéseket 

hosszú távú növekedéssé 

fordítani, milyen intézkedésekkel 

lehet Magyarországot a befektetôk 

számára még vonzóbbá varázsolni? 

Mindezekre Bajnai Gordon gazdasági 

miniszterrel kerestük a választ. 

Bajnai úr, Ön két hónapja tölti be a nemzeti 

fejlesztési és gazdasági miniszteri posztot. 

Mit tervez hivatali idejére? 

Alapvető feladatunk a megteremtett pénzügyi 

stabilitásra, egyensúlyra építve mielőbb 

elérni a jelenleginél fokozottabb, az 

uniós átlagot két százalékkal meghaladó, a 

felzárkózást lehetővé tevő gazdasági növekedést. 

Két kiemelten fontos eszközt látok 

alkalmasnak e cél megvalósítására: az üzleti 

környezet javítását és a foglalkoztatás bővítését. 

Az adminisztráció egyszerűsítése a 

vállalkozások terheinek csökkentésével, 

a fejlesztések megvalósítási szakaszának 

rövidítésével növeli az ország versenyképességét. 

A foglalkoztatást terhelő adók javára 

történő, adórendszeren belüli átrendezés 

mellett a beruházások hátrányos helyzetű 

térségekbe terelése nyomán juttathatunk 

álláshoz jelenleg még inaktív, de munkaképes 

tömegeket. Mindehhez természetesen 

elengedhetetlen az uniós források szabályos 

és hatékony felhasználása is. Terveink leginkább 

a gyorsítás szóban foglalhatók össze: 

gyorsabb fejlesztések, gyorsabb beruházások 

vezethetnek a gazdaság gyorsításához. 

Két éves kormányzati tevékenysége után 

most már hosszú távon is politikusi pályafutásra 

készül? 

Korábban, az üzleti életben dolgozva sem 

gondolkoztam pályafutásban, mindig az 

előttem álló feladat érdekelt, ez motivál 

most is. Nem készülök a későbbiekre 

sem másként: amíg a megbízatásom 

tart, igyekszem ezen a poszton is 

minél jobban teljesíteni. 

A magyar és a Magyarországon 

mőködő külföldi vállalatok 

is évek óta megbízható, 

kiszámítható gazdaságpolitikát 

követelnek. 

Mit akar és – a jelenlegi 

törékeny politikai hatalmi 

viszonyok tükrében 

– mit tud ennek érdekében 

tenni? 

A hazai gazdaságpolitikával szemben jogos 

elvárás, hogy világos és lehetőség szerint 

konszenzusos irányokat követve tegye 

tervezhetőbbé a piaci szereplők számára a 

magyarországi jelenlétet. Egy, az érintettek 

nagy többsége számára elfogadható program 

megalapozása volt a célja a május vége óta 

több körben, a gazdasági élet különböző szegmenseit 

meghatározó szakmai szervezetek és 

érdekképviseletek bevonásával folytatott 

egyeztetés-sorozatnak. Az elmúlt hónapokban 

a munkaadók, a kis- és középvállalkozók, 

a nagybefektetők és a nemzetközi kamarák 

képviselőivel tárgyaltam, e megbeszéléseken 

egyetértésre jutottunk a helyzetkép és a 

követendő lépések tekintetében egyaránt. A 

kedvező tapasztalatokra alapozva hívta életre 

a kormány a Gazdasági Egyeztető Fórumot, 

amely közvetlen kapcsolódási pontként 

működve az érintett miniszterek és a vállalkozások 

képviselői között, már a jogalkotási 

folyamat korai szakaszaiban lehetővé teszi 

a tervezett intézkedések véleményezését, 

finomhangolását. Őszintén bízom abban, 

hogy e szoros együttműködés is hozzájárulhat 

egy gazdaságpolitikai nemzeti közös 

nevező megtalálásához. 

Az utóbbi időben sokan kritizálják a hatékonyságot, 

a gazdaságosságot és az átláthatóság 

hiányát az uniós források elosztásánál, 

és ehhez legutóbb a Számvevőszék is 

csatlakozott. Milyen változtatásokat tervez? 

Az ÁSZ értékelése, a kétségkívül meglévő 

kritikai észrevételek mellett, azt is rögzíti, 

hogy kiépült az uniós normáknak megfelelő 

intézményrendszer, a tagországok közül 

elsőként írtunk ki pályázatokat és a rendszer 

mindvégig garantálta a közpénzek biztonságát. 

Komoly eredményeket értünk el az 

egyablakos ügyintézés bevezetésével, egyes 

pályázatok automatikussá tételével, a bírálati 

rendszer átláthatóságának növelésével. 

Magam is indokoltnak látok azonban 

további változtatásokat a pályázati rendszer 

közérthetősége, könnyebb használhatósága 

terén. Egy felhasználóbarát tájékoztató 

felület létrehozása átláthatóbb pályázatke- 

zelési folyamat kialakulásához vezethet. Az 

uniós forrásoknál is számítunk a lehetséges 

pályázók véleményére, a kiírásokat megelőző 

társadalmi egyeztetés célzottabb felhasználást 

eredményezhet. 

Magyarország gazdasági mutatói évek óta 

elmaradnak a térség más országainak, például 

Szlovákia teljesítménye mögött: ott 

jóval dinamikusabb a növekedés, az egy főre 

eső bruttó hazai termék ma már meghaladja 

a magyarországit, a jövedelmek magasabbak, 

és 2009. január elsején bevezetik az 

eurót. Mit tanulhatunk a szlovákoktól? 

Minden, sikeres növekedési programot végrehajtó 

ország példájából ugyanaz a tanulság 

szűrhető le: a gazdaságpolitikában – a nézet- 

és érdekkülönbségek ellenére is – józan 

megállapodásokat követő bölcs és egységes 

cselekvésre van szükség. Nem négyéves ciklusokban 

gondolkodva, hanem évtizedekre 

Vahl Tamás és Bajnai Gordon 

tervezve alakítható ki olyan program, amely 

következetes végigvitele esetén hozzásegíthet 

a lendületesebb fejlődési pályára álláshoz. 

A Daimler AG részben jelentős összegő 

állami támogatással építi fel új összeszerelő 

üzemét Kecskeméten. Ezt a nagyberuházásokra 

vonatkozó támogatási politikát 

a jövőben is fenn kívánják tartani? 

Igen, e téren csupán félfordulatot tervezünk, 

hiszen a hagyományosan sikeres 

beruházás-ösztönzési rendszernek köszönhetően 

Magyarország közel két évtizede a 

régió éllovasai közé tartozik az egy főre eső 

működőtőke-beáramlás tekintetében. A 

jövőben a befektetéseket a komoly foglalkoztatási 

gondokkal küzdő, hátrányos helyzetű 

térségekbe igyekszünk terelni célzott támogatásokkal, 

az uniós források és a hazai ösztönzők 

okos összehangolásával. 

Ahogy a Daimler sem egy magasabb 

támogatási összeg miatt fogadta végül el a 

magyar ajánlatot (hiszen a versengő orszá- 

gok már részvételi szándékunk jelzése előtt 

felkínálták az uniós keretek között lehetséges 

maximumot), úgy a potenciális befektetőket 

a továbbiakban is az infrastruktúra fejlettségével, 

a képzett munkaerővel és a gyors 

hivatali ügyintézéssel igyekszünk meggyőzni 

a magyarországi letelepedés előnyeiről. 

Az iparpolitika erőfeszítéseit a jelek szerint 

erőteljesen a jármőiparra irányítja. 

Nem tartanak egy túlzott autó-központú 

ágazati koncentrációtól? 

A magyarországi járműipar a kilencvenes évek 

után valóban egy újabb látványos fejlődési 

időszakát éli, ez azonban korántsem jelenti azt, 

hogy más ágazatok kevesebb figyelmet élveznének. 

A korszerű biotechnológiai, megújuló 

energiát előállító, informatikai beruházások, 

a kedvező földrajzi adottságok kihasználását 

lehetővé tevő logisztika vagy szolgáltató 

központok is a kormányzat által preferált és 

népszerű, magas hozzáadott értéket termelő 

szektorok közé tartoznak. A gyártókapacitások 

mellett egyre nagyobb arányban van jelen 

mindezen iparágakban a k+f tevékenység, az 

innováció. Kétségtelen persze, hogy a több 

mint 100 ezer főt foglalkoztató autóipar nívós 

beruházásai kiemelten fontosak az aktív munkavállalói 

kör szükségszerű bővítéséhez. 

Külföldi kis- és középvállalatok hogyan juthatnak 

hasonló támogatási forrásokhoz? 

A fejlesztési adókedvezmény törvényben 

szabályozott módon, normatív alapon, a 

beruházás mértékének függvényében jár a 

cégeknek. Egyéb támogatási formák esetében 

a befektetés országos és helyi gazdasági jelentősége 

a döntő mérce. A hazai és külföldi kis- 

és középvállalkozásoknak leginkább az üzleti 

környezet javításával, az adminisztrációs terhek 

csökkentésével lehet hasznára a kormányzat. 

A tavasszal elfogadott beruházási gyorsító 

csomag, amelynek keretében 30 jogszabály 

módosításával radikálisan csökkentettük a 

felesleges bürokráciát, gyorsítottuk a munkahelyteremtő 

beruházások elindításához szükséges 

folyamatokat – ez minden vállalkozás 

életét megkönnyíti. Indokolt esetekben lehetőség 

van az engedélyezési folyamatok további 

egyszerűsítésére is, erre a közelmúltban is volt 

példa, a kormány nemrégiben minősítette 

nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű 

beruházássá a kecskeméti Mercedes-gyárat. 

Kik lesznek a következő nagyberuházók 

Magyarországon? 

Az év első hat hónapjában 25 pozitív befektetési 

döntés született az ITD Hungary közreműködésével, 

összesen 1,4 milliárd euró 

értékben, közel 7 ezer új állást teremtve. 

A magas adó- és járulékteher egyszerre 

terheli a vállalatokat és ösztönzi az illegális 

foglalkoztatást. A költségvetés helyzete 

azonban belátható időn belül nem 

teszi lehetővé az adócsökkentést. Milyen 

intézkedésekkel kívánják vonzó tenni a 

munkát, mint termelési tényezőt? 

Nálunk az adminisztrációs terhek mértéke 

kétszeresen haladja meg az uniós átlagot. Ha 

a közösségi szinthez sikerül közelíteni ezt a 

mértéket, akkor ez önmagában 750-800 milliárd 

forintot szabadítana fel a vállalkozásoknál, 

annak egy közepes adóreformmal felérő 

hatása lehet. A foglalkoztatást célzó adók és 

járulékok csökkentése, a minimálbérként 

és a segélyként hozzáférhető jövedelmek 

különbségének növelése, az új munkahelyek 

hátrányos helyzetű térségekbe terelése mind 

a munkára ösztönzés irányába hatnak. 

Budapestet választották ki Európai Innovációs 

és Technológiai Intézet (EIT) székhelyéül. 

Mivel tudta maga mögé utasítani 

Budapest a lengyelországi vagy szlovákiai 

versenytársait, és mit jelent a döntés a 

magyarországi innovációs környezet 

vonatkozásában? 

A World Economic Forum legfrissebb Global 

Competitiveness jelentése szerint Magyarország 

a kutatóintézetek minősége szempontjából 

24. a vizsgált országok közül, megelőzve 

a regionális versenytársakat, a mediterrán 

országokat és Kínát. Adottságaink tehát nem 

csupán az ország központi helyzete, a térségben 

kimagasló infrastrukturális ellátottság 

miatt kitűnőek az uniós központ számára. 

Egyértelműen a honi innovációs tevékenység 

élénkülésére számíthatunk a kedvező döntés 

nyomán, a csatlakozó iparágak magyarországi 

szereplői jelentősen megerősödhetnek, újabb 

nemzetközi nagyvállalatok hozhatják az európai 

tudásközpont közelébe k+f részlegeiket. 

Köszönöm a beszélgetést! 


Ágazatok és piacok Ágazatok és piacok 

Mercedes-gyár épül Kecskeméten 

Több, mint 

támogatások 

Vállalati befektetéseknél a magyar 

állam akár a beruházási volumen 20%át 

is átvállalhatja – egyösszegû támogatás 

mellett fejlesztési adókedvezmény 

és képzési hozzájárulás formájában 

is. A német Daimler AG tervezett 

kecskeméti üzeme is részesül jelentôs 

állami hozzájárulásból, de a beruházási 

döntések ennél sokkal több tényezô 

eredményeként születnek. 

Az egyedi kormánydöntésen alapuló 

támogatás nagysága csak 

rendszerint csak a szerződés aláírását 

követő hatvanadik napon lesz nyilvános, 

a Daimler esetén tehát legkorábban 

szeptemberben. Az állam nagyvonalúságának 

azonban határa van: az uniós szabályok 

értelmében a teljes beruházási volumen 

legfeljebb 20-22% százalékát vállalhatja 

az állam. A jelek szerint a Mercedes 

esetén a magyar kormány messzemenően 

kihasználta ezt a mozgásteret: „A legmagasabb 

támogatást adjuk a német cégnek” – 

mondta el Gurcsány Ferenc a beruházásról 

tartott sajtóértekezleten. 

A dotáció felső plafonja ágazattól és 

régiótól függ. Az autóipar ugyan nem tartozik 

a leginkább segítendő szektorok közé, 

de mivel a kecskeméti beruházás a dél-alföldi 

régióban található, akár 150-170 millió 

eurós támogatásban is részesülhet. 

A gyár várhatóan 2500 új munkahelyet 

hoz majd létre közvetlenül, így az egy 

főre jutó támogatási intenzitás – a szakértők 

szerint általában ez az egyik legobjektívebb 

mutató – 69 ezer euró körül lesz. 

Ez jóval (15 százalékkal) kevesebb, mint 

amit Magyarország még 2005-ben ajánlott 

az Asahi Glass Tatabányára települt japán 

szélvédőgyártónak, viszont több mint 

amennyit a koreai Hankook Tire kapott 

(45 ezer euró/fő). A dunaújvárosi abroncsgyár 

állami dotációja komoly felháborodást 

váltott ki és általánosságban csökkent 

a külföldi befektetőknek adható kedvezmények 

társadalmi megítélése. 

A Daimlernek fontosabb 

volt az infrastruktúra mint 

a szubvenció 

A támogatásokat nem egyszerre, 

hanem több lépcsőben kaphatja meg a 

Daimler, a befektetések ösztönzésével és 

kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó ITD 

Hungary közvetítésével. A csomagban szerepel 

majd egy egyedi kormánydöntéssel 

megítélt támogatás, fejlesztési adókedvezmény 

és munkahely teremtési szubvenciók. 

A gazdasági kabinet egyébként nemrég 

nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú 

projektnek nyilvánította a Daimler kecskeméti 

terveit, ezzel pedig jelentősen lerövidülnek 

majd az engedélyezési folyamatok. 

„A magyar állam támogatásai és adókedvezményei 

fontosak, de általában csak az 

utolsó körben veszik figyelembe a befektetők, 

a tárgyalási fordulók nagy részén olyan 

feltételeket mérlegelnek, mint a közlekedési 

infrastruktúra fejlettsége, a képzési rendszer, 

vagy a munkakultúra. A Mercedes gyártói 

is főleg ezek miatt döntöttek Magyarország 

mellett, információink 

szerint a 

románok és a lengyelek is 

a lehető legnagyobb támogatást adták 

volna a projektért. Romániával szemben 

komoly ellenérv volt az infrastruktúra fejletlensége 

és a felkínált ingatlanok rendezetlen 

tulajdonviszonyai” – vélekedett lapunknak 

Kilián Csaba az ITD fejlesztési igazgatója, 

aki végig jelen volt a német autóipari 

multival folytatott tárgyalásokon. 

A kormány mellett Kecskemét városa 

is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 

Magyarországra települjön a cég gyára. A 

lokális támogatásokról szintén nem árultak 

el semmit lapzártánkig, de a helyi testület 

egy nemrég meghozott döntése értelmében 

az iparűzési adót fokozatosan (öt év alatt) 

2 százalékról másfél százalékra mérsékli. 

„Az adókedvezmény mellett még számos 

dolgot vállaltunk például a képzés területén 

is, de ezekről csak az Európai Unió Bizottságának 

jóváhagyó döntése után fogunk 

nyilatkozni, hasonlóan az állami támoga- 

tásokhoz” – tudtuk meg Zombor Gábortól, 

Kecskemét polgármesterétől. A kiskunsági 

városban egyébként a szeptemberben 

induló szakképzést már a Daimler igényeihez 

igazítják, de nem jelent majd problémát 

a várhatóan több száz német mérnök és 

vezető családjának elhelyezése sem, Kecskeméten 

már most is működik például több 

német nyelvű óvoda és általános iskola. 

A Mercedes gyár építése jövőre kezdődik 

és várhatóan két évvel később már el is 

Jelentős állami támogatásban részesül 

majd egy másik autóipari cég, 

a spanyol F Segura. Az autóalkatrész 

gyártó Szolnokon építi meg 100 ezer 

négyzetméteres összeszerelő csarnokát nem 

kevesebb, mint 20 millió euróból. Egy 12 

ezer négyzetméteres üzem már jövőre megkezdi 

a termelést, 2010-re összesen 150en 

fognak már dolgozni a magyarországi 

leányvállalatnál. A támogatás mértékét lapzártánkig 

még nem hozták nyilvánosságra, 

de a szerződést már aláírta Garamhegyi 

Ábel, a fejlesztési tárca szakállamtitkára. 

A direkt állami támogatás helyett a 

Gazdasági Operatív Programból hívott le 

két és fél millió eurónyi összeget a Creaton 

AG tetőcserép gyártó második magyarországi 

üzemének megépítéséhez. A lentiben 

33 millió euróból megvalósuló beruházás a 

német cég legkorszerűbb üzeme lesz, tájékoztatta 

lapunkat Schmidt Tibor, a cég 

magyarországi ügyvezetője. 

Az utóbbi hónapok legnagyobb támogatását 

az Apollo Tires Gyöngyösre tervezett 

üzeme kapja majd. Az összesen 200 millió 

eurós beruházáshoz várhatóan 40 millióval 

járul majd hozzá a magyar állam (az adókedvezményekkel 

együtt). Az évi 7 millió 

abroncs gyártását ígérő (a Hankook maximális 

magyar kapacitását 10 millióra tervezi) 

indiai cég 1500 új munkahelyet teremt 

majd. A beruházás elindulása lapzártánkkor 

a környezetvédelmi hatástanulmányra várt, 

ennek részletes vizsgálatát követően kaphatja 

meg az engedélyt az Apollo a Környezetvédelmi 

és Vízügyi Minisztériumtól. 

Ezeken a cégeken túl egyedi támogatásban 

részesült az utóbbi hónapokban pl. 

a Britsh Telekom Ltd. budapesti és debre- 

készülhet az első Magyarországon gyártott 

autó. A német invesztíciónak rendkívül 

kedvező hatása lesz nemcsak a térségre, de 

az egész magyar gazdaságra: szakértői becslések 

alapján az alvállalkozókkal együtt ez 

összesen 12 ezer új munkahelyet jelenthet. 

Arról lapzártánkig semmit sem lehetett 

tudni, hogy a Daimler melyik nagyobb 

beszállítóit hozza majd Kecskemétre, de 

autós szakértők szerint az ilyen méretű 

járműipari szereplők 70-100 kilométeren 

Támogatások – nemcsak 

külföldieknek 

A Daimler-beruházás újból a közvélemény központjába helyezte al állami 

támogatási lehetôségeket, de ezekkel már eddig is 2 nagybefektetô élt. 

Néhány példával a legfontosabb támogatási eszközöket mutatjuk be. 

ceni regionális szolgáltató központja, amely 

32 milliós befektetéssel épül és több mint 

600 főnek ad majd munkát, illetve a TEVA 

izraeli gyógyszergyártó 60 millió eurós 

üzembővítése Debrecenben, amely 415 új 

munkahelyet jelent a civis városnak. 

Nemcsak külföldieknek 

Nemcsak a Magyarországon működő külföldi 

cégek kaphatnak kiemelt állami 

támogatást, a kormány a hazai cégeket is 

segítheti azok újabb hazai fejlesztéseinél. 

Ez történt a Richter Gedeon gyógyszergyártó 

esetében is, amely nemrég 

jelentette be Debrecenben 2014-ben 

induló új biotechnológia kutatás-fejlesztési 

és gyártó üzemét, amely 65 millió 

eurós beruházással épül. „A külföldiek 

magyarországi nagyberuházásaival azonos 

mértékű állami támogatást és adókedvezményeket 

biztosítunk a gyógyszercégnek” 

– ígérte a dotációt Bajnai Gordon gazdasági 

és fejlesztési miniszter. 

A kutatási-fejlesztési beruházásokhoz 10 

millió euró és legalább tíz létrehozott új 

munkahely felett különleges támogatást 

ad a magyar állam. Az egyedi kormánydöntéssel 

megítélt összeg mellett fejlesztési 

adókedvezményt, képzési támogatást és 

munkahely teremtési dotációt is biztosít. 

Idegenforgalom 

A turisztikai szektorban legalább 50 millió 

euró kell ahhoz, hogy közvetlen állami 

támogatást kapjon a beruházás, és legalább 

100 új munkahelyet kell teremtenie, 

de elég már 50 új munkahely is a kedvezményezett 

régiókban: Észak-Magyarországon, 

az Észak-Alföldön, Dél-Alföldön, és 

belül szokták elhelyezni interior beszállítóikat 

(például ülések és belső huzatok), 

valamint a karosszériások jó részét. Magyar 

kis és középvállalkozók is profitálhatnak 

majd a fejlesztésből, az ITD-nél már lehet 

jelentkezni a beszállítói előszűrésre, de az 

igazi munka csak szeptemberben kezdődik, 

amikor a Daimler pontosan meghatározza 

majd, hogy mire van szüksége. Információink 

szerint jelenleg még a felső vezetés 

kiválasztása folyik Stuttgartban. 

a Dél-Dunántúlon. Fejlesztési adókedvezmény 

akkor jár, ha legalább 12 millió eurós 

a projekt és minimum 150 főnek teremt új 

munkahelyet, a kedvezményezett régiókban 

elég már 4 millió euró 75 munkahellyel 

Logisztika 

A logisztikai beruházásoknál mások az 

egyedi támogatások feltételei: mindössze 

10 millió euró a határ és csak 10 új munkahelyet 

kell létrehozni. A szállítmányozásnál 

a Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) is 

lehet forrásokat igényelni (az Unió Strukturális 

Alapjából): GOP 2007-3.2.1., illetve 

KMOP 2007-1.4.2. Az NFT-s pályázatokat 

a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ 

Zrt.-nél lehet igényelni. A feldolgozóiparnál 

az egyedi kormánydöntésen alapuló 

támogatás 10 millió eurótól jár és 50 

új munkahelyet kell teremteni (a speciális 

régiókban csak 25-öt), az adókedvezmények 

és munkaügyi támogatások szintén 

megegyeznek a turisztikai szektor lehetőségeivel, 

az NFT-ből gazdaságfejlesztés 

mellett környezetvédelmi támogatás is 

igényelhető (GOP 2.1.1 C, 2.1.2 C-D és 

KEOP 2007-4.1). Az úgynevezett regionális 

szolgáltató központok létrehozására a 

feldolgozóiparihoz teljesen hasonló feltételek 

társulnak, ebben az esetben GOP 2.1.3 

uniós társfinanszírozás hívható le. 

Az egyedi kormánydöntések rendszere 

rendkívül sikeres Magyarországon. Fennállása 

óta, 2004 és 2007 között 21 ezer 300 

új munkahely jött létre, 42 támogatott 

projekttel. Összesen 87 milliárd forintra 

vállalt kötelezettséget a magyar állam, 

a hatalmas összeg azonban nem egy részletben 

terheli a költségvetést. Az Állami 

Számvevőszék jelentése szerint az első két 

év legnagyobb vállalásainak mindössze 23 

százaléka terhelte a magyar büdzsét 2007 

végéig. Az idei év első felében egyébként 

összesen 25 pozitív befektetői döntés született 

az ITD közreműködésével, másfélmilliárd 

euró értékben, ezek közel 7000 új 

munkahelyet teremtenek majd Magyarországon 

a következő években. 

Homonnai Gábor 

2 2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4

Szakképzés Szakképzés 

SPS workshop 

Új szemléletmód 

a gyártásban 

Magyarországon is egyre több, 

fôként autóipari beszállító vállalat 

ismeri fel az (angol elnevezése 

alapján „SPS”-nek rövidített) szinkronizált 

termelésirányítás elônyeit: 

drasztikusan csökkenthetôek az 

átfutási idôk, a hibák száma és így 

végeredményben a vállalati költségek 

is. A módszer titka, hogy 

maguk a dolgozók bekapcsolódnak 

a munkafolyamatok kialakításába 

és továbbfejlesztésébe. A Német- 

Magyar Képzô Központ neves japán 

szakemberekkel már több workshopot 

szervezett az SPS hazai ismertetésére, 

legközelebb novemberben 

indul egy további rendezvény a 

Dunakilitiben mûködô Veritas cégnél. 

Legutóbb május végén az SPS egyik 

legismertebb japán szakemberének, 

Ryutaro Matsuda vezetésével 

a Rosenberg Hungária Kft.-nél került sor 

egy többnapos szinkronizált termelésirányítási 

workshopra, amelyen számos más, 

többségében német multinacionális vállalat 

szakembere is részt vett. 

Matsuda a tőle ismert lelkesítő és 

lenyűgöző előadásában a következő példával 

illusztrálta a kaizen alapját , a tudatos 

megfigyelést: a Toyota gyárakban a változást 

nem-tevéssel kezdik, azaz napokon 

keresztül csak megfigyelik a folyamatokat, 

annak részleteit, majd a következő szakaszban 

a megfigyelés közben feljegyzéseket 

készítenek a látottakról. A változás kritériuma 

tehát a tudatosság, ennek alapján már 

elkészíthetők a javaslatok a jobbításra. Eme 

egyébként ősi módszert, ami egy magasabb 

életminőséget von maga után, nem csak a 

gyártásban, hanem a mindennapokban is 

újra érdemes „felfedezni”. 

Matsuda szerint nélkülözhetetlen az 

emberközpontú szemléletmód, tehát az 

ember mint érték és egyénként való kezelése, 

akinek önálló gondolatai és ötletei 

fontosak és elismerésre szolgálnak. A 

Üzemi muhelymunka kiértékelése a 

hôcserélôüzemben, Rosenberg Kft. 200 . 

workshop során játékos módon mutat rá a 

valós érzékelés hiányára: az előadása során 

pl. váratlanul arra kéri az ottlévőket, csukják 

be a szemüket és soroljanak fel piros 

tárgyakat a teremben- néhány jelentkező 

akad csupán. Ha viszont nem látunk, 

hanem csak nézünk, akkor ez befolyásolja, 

illetve gátolja a tudatos munkát. A 

Járt utat járatlanra felcseréld – de elébb 

figyeld meg a jártat! 

változásra érdemes dolgokat meg kell látni, 

s ehhez ki kell fejleszteni az emberben 

önmagában egy új figyelést. A résztvevő 

vállalatok munkatársai ezzel a lendülettel 

kezdhették meg a munkát öt csoportban. 

A workshop végén sok használható, 

látványos újítás történt a Rosenberg cégnél. 

Biztonsági, ergonómiai, szervezési fejlesztések 

történtek, amelyek az ügyvezetés 

és a munkatársak elégedettségére és lelkesedésére 

szolgáltak. A kivitelezés persze a 

továbbiakban a vállalat munkatársaira vár, 

hiszen azok a átalakítások három nap alatt 

véglegesen nem megvalósíthatóak. Az SPS 

workshop ismeretanyaga viszont segítségük- 

re lehet a résztvevőknek a globális versenyben 

való helytállásban is, hangsúlyozta a cég 

ügyvezető igazgatója, Dr. Szekeres József. 

Szakmai fejlôdés tapasztalatcserével 

Benus István, a Rosenberg Hungária Kft. 

HR menedzsere elismerően szólt a japán 

szakember, Ryutaro Matsuda humoros és 

dinamikus előadásáról, amelyben ismertette 

a szinkronizált termelési rendszer elméleti 

hátterét és szemléletmódját. 

A workshop azonban korántsem csak 

elméleti szintű ismereteket nyújtott. „A szeminárium 

során megszerzett ismeretanyagot 

öt különböző, előre meghirdetett projekten 

keresztül próbálták a lelkes kollégák 

a Rosenberg Hungária Kft.–nél folyó egyedi 

gépgyártás rendszerébe adaptálni. Ezek 

a projektek olyan témákra koncentráltak, 

mint például a hatékonyságnövelés szinkronizált 

termelésszervezéssel, ergonómikus 

munkahely kialakítás, gyártásoptimalizálás, 

raktár átszervezés, belső anyagmozgatás”, 

számolt be Benus a workshop felépítéséről. 

„Az előre megadott workshop- témákra épülő 

csoportok úgy kerültek kialakításra, hogy 

mindegyik teamben legyen egy cégspecifikus 

ismeretekkel rendelkező „Rosenberges” kol- 

léga.” Az így létrejött csoportoknak módjukban 

állt bepillantást nyerni a Rosenberg 

Hungária Kft.–nél folyó termelésbe, felmerülő 

kérdéseikre a cég dolgozói legjobb tudásuk 

szerint reflektáltak, ily módon az operátori 

szint is bekapcsolódott a projektekbe. 

A résztvevők különböző előképzettségéből, 

szakmai tapasztalatából fakadóan a feltárt 

problémák széles spektrumban kerültek 

megvilágításra. „A rendezvény három napja 

alatt számos javaslat érkezett, az előadótól 

és a résztvevőktől egyaránt. Ezen innovációk 

az apró jobbításoktól egészen a strukturális 

átszervezésekig terjedtek. A három nap 

együttműködésben történő munkáját a cég 

valamint a résztvevők is egyaránt eredményesnek 

és felettébb hasznosnak ítélték, a 

workshopon aktívan résztvevők teljesen új 

a veritas kft.-nél szervezett sPs-WorkshoP kieMelt Projektjei: 

A vulkanizáláson a végmegmunkáló munkahely hatékonyságának 

növelése folyamatoptimalizálással 

Egy gyártósziget folyamatainak optimalizálása 

A Veritas 2006 óta végez Kaizen workshopokat, amelyek során a munkaszigetek layoutját, 

az egyes mûveletek kitaktoltságát és az anyagáramlását optimalizálják. Az új projekt 

célja egy hasonló workshop végrehajtása egy termék esetében, amely a hatékonyság 

növelésére és a gyártóterület csökkentésére irányul. 

Egy korábban már optimalizált gyártósziget folyamatainak 

második lépcsôs optimalizálása 

A projekt célja egy olyan termelô sziget hatékonyságának további növelése, amelyen 

korábban már hajtottak végre Kaizen workshopot: a mûveletek optimálisan kitaktoltak, a 

layout ehhez igazodik és az anyagellátás is a Pull-elv szerint mûködik. Arra a kérdésre szeretnénk 

választ kapni a workshop során, hogy milyen eszközökkel és meddig növelhetô a 

hatékonyság. Ezt a projektet elsôsorban gyakorló szakemberek számára ajánljuk. 

Vulkanizált csövek gyûjtôhelyének átalakítása 

A projekt célja a logisztikai folyamat optimalizálása. 

szemszögből elemezték a gyár folyamatait, 

és ennek köszönhetően számos régi problémára 

kaptunk megoldási javaslatot”, foglalta 

össze a workshop eredményeit Benus István. 

Legújabb SPS-helyszín 

novemberben: Veritas Kft. 

November 12-14-én a Veritas Dunakiliti 

Csatlakozástechnikai Kft. lesz a házigazdája 

az SPS- workshopnak. 

„Vállalatunk autóipari beszállítóként 

a közvetlenül a járműgyártó cégeknek, 

az ún. OEM-eknek, valamint az ún. 

Az eredmények prezentációja, 

Rosenberg Kft. 200 

Átállási idôk csökkentése egy folyamatcsaládon belül 

Kis mennyiségû vevôi megrendelések esetén az átállások száma egy mûszakban akár 15- 

20 is lehet. A projekt célja az átállásra fordított idô csökkentése, a SMED (Single Minute 

Exchange of Die) alapjainak bevezetése. 

„TIER1”-es beszállítók számára állít elő 

üzemanyagrendszereket, vezetékeket”, 

fejti ki az őszi workshoppal kapcsolatos 

elvárásait Jáger Tibor, a vállalat ügyvezető 

igazgatója. „A gyártásban a munka szervezése 

emiatt is nap mint nap új kihívást 

jelent számunkra, annak ellenére, hogy 

többfajta termelési rendszert sikeresen 

alkalmazunk. 2006 óta saját lean, azaz 

„karcsú termelési” csoportunk irányításával 

évente számos Kaizen workshopot 

szerveztünk a termelés és a logisztika 

területén, hogy minél jobban megfelel- 

hessünk a vevői elvárásoknak. Az SPSworkshop 

számunkra elsősorban lehetőséget 

nyújt arra, hogy megerősítsük szakembereinkben 

ezt a filozófiát, mégpedig 

elismert japán tanácsadó által. Fontosnak 

tartom, hogy a vállalat munkatársai azonosulni 

tudjanak a fejlesztő törekvésekkel, 

tapasztalataim szerint e nélkül a végrehajtás 

kudarcba fullad.” 

Jáger viszont egy másik fontos tényezőre 

is felhívja a figyelmet, nevezetesen 

arra, hogy a workshop segítségével a 

folyamatos fejlesztő tevékenységet más 

szemszögből is megismerhetik a munkatársak, 

„hiszen hajlamosak vagyunk saját 

területünkön egyfajta „üzemi vakságra”. 

Az egyik projekt témájául ezért tudatosan 

olyan gyártósziget fejlesztését jelöltük 

meg, amelyen mi magunk már hajtottunk 

végre Kaizen workshopot”. 

A DUBZ által szervezett SPSworkshop-ok 

egyik kiemelkedő előnye, 

hogy több vállalat résztvevőinek tapasztalati 

tőkéje kovácsolódik össze egy-egy projektben, 

miközben még külső támogatást 

is kap a tanácsadó személyében. Így a résztvevőknek 

lehetőségük nyílik arra, hogy a 3 

napos intenzív munka során elsajátítsák és 

a későbbiekben önállóan is tudják alkalmazni 

a tevékenység alapelemeit. 

Jáger szerint „ez egy nagyon hatékony 

tanulási módszer, amit alátámaszt a mondás: 

amit hallok – elfelejtem, amit látok – megjegyzem, 

amit csinálok – azt megtanulom.” 

Guld Andrea 

K o n t a K t 

SPS workshop 2008. november 12–14. 

Kórósi Péter 

Telefon: 243 3596 

E-mail: korosi@ahkungarn.hu 

2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4

Turizmus és vásárok 

Bréma – tengerészélet az északi rónaságon 

A sokarcú város 

Bréma, Északnyugat-Németország lüktetô szíve, a híres brémai muzsikusok 

városa rendkívül sokszín. Történelmi és mindig megújuló, élettel teli 

nagyváros, amelynek varázslatos hangulatot kölcsönöz a tenger közelsége. 

A 

Hanza-város összetéveszthetetlen 

szimbóluma a Weser-parti 

reneszánsz stílusban épült díszes 

Városháza és a történelmi Piactéren álló 

Roland szobor tiszteletre méltó alakja. 

Az UNESCO 2004-ben mindkettőt a 

világörökség részévé nyilvánította (csakúgy, 

mint például a New York-i Szabadságszobrot 

vagy a Budai Várnegyedet). 

Bréma gyökereit Schnoorban, a város 

legrégebbi negyedében találjuk, ahol 

az apró, faszerkezetes középkori házak 

között szűk utcácskák csábítanak sétára. 

A nagy hagyományokkal büszkélkedő 

Böttcherstraße vörös nyerstéglás, szokatlan 

épületei között járva megismerkedhetünk 

a sokrétű kézműipar remekeivel és 

számos múzeumi gyűjteménnyel. 

Bréma, Körhinta a Freimarkt-on 

A Hanza-városban egész évben pezseg az 

élet. A várost kettészelő Weser partján közvetlen 

közelről figyelhetjük meg a tengerészek 

világát. Szép időben a sörkertekben és 

a Schlachte, a parti sétány mentén sorakozó 

vendéglők teraszán gyülekezik a város 

apraja-nagyja. Nyáron éjfélig megengedett 

a szabad téri felszolgálás, így nappallá válik 

az éjszaka egy része is. Érdemes a partról 

gyönyörködni a víz és a régi korokat idéző 

hajók látványában. 

Vegesack, Bréma északi részének 

központja különösen híres tengerészeti 

hagyományairól. A csinos „kapitányházak“, 

a kikötői matrózszállás, a tengerészeti 

ünnepek és a Weseren, valamint a 

Lesumon szervezett különféle charterutak 

érdekes élményt kínálnak. A lenyűgöző 

díszletek között megtartott Vegesacki 

Kikötőünnep igazi tengerészeti látványosság, 

amelyet minden év június elején 

tartanak három napon át. Az Észak- 

Brémában augusztusban megrendezett 

Tengerészeti Fesztiválon tengerészdalokat 

és meditációs zenét egyaránt hallgathatunk 

a világ minden tájáról, művészeti, 

kulturális és egyéb kuriózumokkal körítve. 

A német és külföldi zenekarok, valamint 

a helyi Shanty-kórusok előadásainak 

köszönhetően Vegesack tengerészeti szabadtéri 

színpaddá alakul át. 

Aki kedélyes órákra vágyik, bérelje ki a 

„Jan von Moor“-t és induljon közös hajó- 

túrára a barátaival a Bréma északi és északkeleti 

részén át a mocsarak és ingoványok 

világába vezető, évszázados vízi úton. 

Bremerhaven új partok felé tart 

Világítótornyok sorakoznak a Weser partján, 

sirályok kísérik az Északi-tenger partjának 

legnagyobb tengeri kikötője felé 

tartó hajókat. A több kilométer hoszszú 

gáton a tengeri szél simogatja a sétá- 

lók arcát és fogadja a hazatérő hajósokat. 

Közvetlen közelről megismerkedhetünk 

a világ egyik legnagyobb, nyüzsgő konténer-kikötőjével 

és az ott zajló profi munkával. 

Az úszás szerelmeseinek sem kell 

aggódniuk: Bremerhaventől kb. 30 percre 

északra, Cuxhaven környékén óriá- 

si homokos strandok várják a vízimádókat. 

Bremerhavenben a belváros és a Weser 

között elterülő, Régi kikötő/Új kikötő 

elnevezésű városrészt új turisztikai célponttá, 

páratlan ajánlatokkal kecsegtető 

tengerészeti élményvilággá kívánják fejleszteni 

„A bremerhaveni kikötő világa“ 

néven. A gát menti sétány és a két legrégibb 

kikötőmedence körül alakítják majd 

ki Bremerhaven új „tisztaszobáját“. 


A Német Hajózási Múzeumban a hajózás 

lenyűgöző történetével ismertet meg 

bennünket a világon fellelhető legöregebb, 

középkori Hanza-hajó és a többi, bejárható, 

felfedezhető, eredeti hajó. A „Tengeri állatkertben“ 

csak úgy nyüzsögnek a jegesmedvék, 

pingvinek, fókák és más tengeri állatok. 

A Német Kivándorlók Háza a kivándorlók 

életébe enged bepillantást. 1832 és 

1974 között több mint hétmillióan hagyták 

el a hazájukat Bremerhavenen keresztül. A 

város Európa legnagyobb kivándorló-kikötője 

volt, ami nagymértékben hozzájárult a 

település fejlődéséhez. 2009. márciusától a 

„8° kelet Klímaház“ segítségével képzeletbeli 

utazást tehetünk a 8. hosszúsági fok mentén 

Bremerhavenből az Alpokon át az afrikai 

sivatagon keresztül a jeges Antarktiszig, 

majd a trópusi Csendes-óceánon át vissza 

Bremerhavenbe. Közben mindent megtudhatunk 

az éghajlatról és arról, hogyan élnek 

az emberek a különböző földrészeken. 

K o n t a K t 

László Dernovics 

Német Turisztikai Hivatal (DZT) 

Magyarországi Képviselete 

E-mail: dernovics@ahkungarn.hu 

Tel.: +36 1 345-7633 

www.nemetorszag.travel 


Fotók: DZT 

A Mosel-kanyar 

Mulatság, izgaloM és kultúra tengerészeti kÖrnyezetben 

200 . 0 . 1 -1 . La Strada: Németország legnagyobb utcai cirkuszi rendezvénye 

200 . 0 . 2 – 1 Lütte Sail Bremerhaven 2008: Nemzetközi Klipper-fesztivál, 

szabadtéri koncertek 

200 . 0 . 0.–09. 21. Brémai Zeneünnep: Fesztivál a világ legnagyobb 

mûvészeinek részvételével 

200 . 10.1 .–11. 02. 973. Brémai Vásár: A legnagyobb népünnepély Északon


Szeptember 30. – október 2.: Powtech-Nürnberg 

Mechanikus 

gyártástechnológia 

A POWTECH, a Mechanikus Gyártástechnológia és Analitika Nemzetközi Szakvására 

világviszonylatban vezetô technológiai fórum a por-, granulátum-, 

ömlesztettáru- és nanotechnológia minden alkalmazási területe számára. 

A 

porok, a granulátumok vagy 

az ömlesztett áruk mindennapi 

életünk számtalan termékének 

építőkövei. Amikor szilárd alap- és nyersanyagokat 

alkalmaznak vagy szilárd, porformájú, 

ömlesztett árukat vagy granulátumokat 

gyártanak, mindig a mechanikus 

gyártástechnológia a kulcstechnológia. Így 

például a nyers- és alapanyagokat a vegyi-, 

festék-, lakk-, pigment-, de a kerámiaiparban 

is őrlik, szitálják, osztályozzák, keverik, 

szállítják, mérlegelik, tárolják és kiadagolják. 

De a kő-, földfeldolgozó iparban és 

az építőanyagok gyártásához is a mechanikus 

eljárás alkalmazásával nyerik, gyártják 

és nemesítik a murvát, homokot, zúzottkövet, 

mészkövet, salakot, futóhomokot, 

száraz habarcsot, beton- és habarcsadalékokat, 

vagy a speciális gipszet is. 

A POWTECH, a Mechanikus Gyártástechnológia 

és Analitika Nemzetközi Szakvására 

Európa közepén zajlik, ahol ezeknek 

a technológiáknak a kutatása és fejlesztése 

csúcspozícióval rendelkezik. Ezeken a technológia-területeken 

a POWTECH világviszonylatban 

a vezető helyen álló és a legátfogóbb 

rendezvény, már csak kiállítóinak 

kiemelkedő technológiai jelentősége miatt 

is. A 2008-as rendezvényre kereken 750 

kiállítót (2007: 714 kiállító) várnak több 

mint 22 országból. 

Változatos keretprogram 

elôkészületben 

A DEKRA EXAM GmbH 2008. szeptember 

30-án és október 1-jén rendezi 

meg Nürnbergben az 1. Nemzetközi 

Folyamat- és Robbanásvédelem Szim- 

pózium-ot. Ezen kilenc ország jó nevű 

és elismert szakemberei összesen 24 előadást 

tartanak. A tematika a konvertgázelszívás 

és biogáz-berendezések új biztonsági 

koncepcióitól a baleseti jegyzőkönyvekből, 

gyakorlati kutatási eredményekből 

nyert tapasztalatokon át egészen az 

elektromos robbanásvédelem alkalmazásához 

fűzött hasznos hozzászólásokig terjed. 

Különösen figyelemfelkeltőek ebben 

a vonatkozásban a vásárparkban naponta 

megtartott porrobbanás-demonstrációk, 

amelyek a rendkívül nagy veszélyeztetési 

potenciált hivatottak szemléltetni. 

Ezen kívül szerepel a POWTECH 2008on 

a nanoTruck: ez a Szövetségi Oktatási 

és Kutatási Minisztérium „nanoTruck 

– hightech a nanokozmoszból“ címen futó 

új nanotechnológiai tájékoztató kampányát 

takarja. Egy guruló kiállító és kommunikációs 

központ, amely két szinten élőben 

mutatja be a nanotechnológiát, kihozza az 

elméletet a tudomány laboratóriumaiból, és 

közvetlenül eljuttatja az emberekhez. 

2008. 10. 15-17., Nürnberg 

Chillwenta 2008 

Chillventa 2008 Hűtés-, Légkon- 

A dicionálás-, Szellőzés-technikai és 

Hőszivattyú Nemzetközi Szakvásáron a 

berendezésgyártók, tervezők és üzembentartók 

átfogó képet szerezhetnek az aktuális 

kínálatról. Az kiállítás új információkat 

kínál a hűtés- és légkondicionálás-technika 

jóformán minden aspektusához, a kiállítóik 

között megtalálhatók a német és a nemzetközi 

nagykereskedők, a kompresszorok, 

hőcserélők, hűtőközegek, szigetelőanyagok, 

klímaberendezések, MISZ-technika, ventilátorok 

gyártói, valamint a szakkereskedelem 

és sok más. A szakmai kísérőprogramok 

is hatásosan tükrözik vissza az ágazat 

tevékenységeit. Már 2008. 10. 14-én kedden, 

tehát a Chillventa-t megelőző napon 

elkezdődik a konferencia- és kísérőprogram. 

A nyitányt a 2007 szeptemberében 

sikeresen elindított Nemzetközi Hőszivatytyú 

Szimpózium folytatása jelenti a DKV – 

TechnoPharm 2008 szakvásár az 

európai gyógyszer-, élelmiszer- és 

kozmetikaicikk-gyártás kompakt fóruma. 

Kereken 300 kiállító (2007: 289) mutatja 

be a legújabb fejlesztéseit, és vitatja meg a 

legújabb trendeket a kutatás, fejlesztés, steril- 

és GMP (Good Manufacturing Practice) 

-gyártás, valamint az analitika területét 

képviselő szakemberekkel. 

A gyógyszerek, élelmiszerek és kozmetikai 

cikkek egész Európában a leginnovatívabb 

ágazatokhoz tartoznak. Mindezen 

gyártási folyamatoknak az alapja a sterili- 

Német Hűtés- és Légkondicionálás-technikai 

Egyesület b. e. irányítása alatt. Délután 

a jó nevű ASERCOM + EPEE szimpózium 

(Association of European Refrigeration 

Compressor and Controls Manufacturers 

+ European Partnership for Energy and 

Environment) zajlik, ezzel párhuzamosan 

pedig az ILK Dresden (Szellőzés- és 

Légkondicionálás-technikai Intézet) tartja 

meg a szimpóziumát az abszorpciós hűtés 


2008. 9.30.-10.2., Nürnberg – Technopharm 

A legújabb Life Science folyamattechnológiák 

zálási technika, hiszen mindegy, hogy készlevesről, 

szívcseppről, ajakrúzsról, energiaszeletről, 

antibébi-tablettáról vagy napvédő 

krémről van szó – ezeket a termékeket 

az alapanyagtól kezdve egészen a csomagolásig 

egyaránt a leghigiénikusabb feltételek 

között kell kezelni és gyártani. Nürnbergben 

ezeknek a technológiáknak a forgalmazói 

és a berendezés-tervezők, valamint 

a gyógyszerészet, élelmiszer és kozmetikai 

cikkek ágazat berendezés-üzemeltetői 

találkoznak egymással. A TechnoPharm az 

egyedüli olyan High Tech szakvásár, amely 

témáról. Ezt követően a kekk, az Energiahatékonyság 

Hűtés- és Légkondicionálástechnika 

Kompetenciaközpontja b. e. várja 

a látogatókat egy pódiumvitára. 2008. 

10. 15-én, szerdán a VDMA rendezvénye 

(Általános Szellőzés-technikai Szakmai 

Szövetség) szolgál információkkal az érdeklődő 

látogatóknak a hatékony energiahasznosítású 

ventilátorok legújabb fejlesztéseiről. 

2008. 10. 17-én, pénteken a DKV és 

Hűtőberendezések Szakcsoportjának egy 

közös rendezvényén részletesen foglalkoznak 

az áttekintés a technika legújabb állásáról, 

az energia-megtakarítás lehetőségei, 

a hűtőlánc logisztikája és a berendezések 

felülvizsgálata az F-Gas rendelet (rendelet a 

melegházhatás kialakulását előidéző fluorozott 

gázokról) szerinti témákkal. 

K o n t a K t 

Némethy Márta 

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 


Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 

E-mail: nemethy@ahkungarn.hu 

e piaci szegmens szakmai kínálatát tökéletesen 

és kompakt formában mutatja be. 

A háromnapos szakvásár ezzel a ragyogó 

összpontosítással vonzó lehetőséget kínál 

a szakmai látogatóknak, hogy tájékozódjanak 

a Life Science folyamattechnológia 

jelenlegi színvonaláról. 

A legutóbbi TechnoPahrm vásárt 2007-ben 

a POWTECH kiállítással együtt 69 országból 

16174 szakember látogatta meg. A 

TechnoPharm 2008-ra a szakmai látogatók 

számában is növekedési trendet várnak. 

K o n t a K t 

Némethy Márta 

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 


Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 

E-mail: nemethy@ahkungarn.hu 

2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4 9

DUIHK Belsô hírek 

19. September 2008 

Political and Corporate Leaders’ Forum 

Bereits zum dritten Mal beteiligt 

sich die DUIHK an der Organisation 

des Political and Corporate Leaders’ 

Forum, das gemeinsam mit der American 

Chamber of Commerce in Hungary und 

dem ungarischen Joint Venture Verband 

2008. szeptember 19. 

K o n t a K t 

Dominika Kelemen-Raths 


Telefon: 0036/1/345-7630 

E-mail: kelemen.raths@ahkungarn.hu 


durchgeführt wird. Auf dem Forum werden 

die führenden Vertreter aller Parteien 

Stellung zu den wichtigsten Fragen der 

ungarischen Wirtschaftspolitik beziehen. 

www.duihk.hu/veranstaltungen/ 

Politikai és Vállalati Vezetôi Fórum 

Az Amerikai Kereskedelemi Kamarával 

valamint a Jount Venture Szövetséggel 

közösen a DUIHK immár harmadik 

alkalommal vesz részt a Politikai és 

Vállalati Vezetői Fórum megszervezésben. 


Fachbesuch bei Hauni Hungária 

Gépgyártó Kft. in Pécs 

Die Veranstaltung ist nur für Mitglieder der 

DUIHK und informiert über die betriebsinterne 

Ausbildung bei der Hauni Kft. 


KMU-Workshop 

Klein- und mittelständische Unternehmen 

können auf dem Workshop direkt 

ihre Anliegen und Erwartungen an die 

DUIHK als ihre Interessenvertretung formulieren. 

Termine der DUIHK / következô rendezvényeink 

Jour Fixe im Café und Restaurant Zila 

Fachbesuch Hauni Hungária Gépgyártó Kft 

A Fórumon az összes politikai párt vezető 

politikusai számot adnak gazdaságpolitikai 

elképzeléseikről, terveikről. 

www.duihk.hu/veranstaltungen/ 


Szakmai látogatás a pécsi Hauni 

Hungária Gépgyártó Kft-nél 

A rendezvényt kizárólag DUIHK-tagok számára 

szervezzük, témája a Hauni Kft. belső 

továbbképzési rendszerének bemutatása. 


KKV-Workshop 

A workshop segítségével a DUIHK a 

Magyarországon aktív kis- és középvállalatok 

tapasztalatairól szeretne tájékozódni, 

hogy a jövőben még hatékonyabban védhesse 

érdekeiket. 

KMU-Workshop 

Fachexkursion in die Slowakei 

3. Political and Corporate Leaders's Forum 

Baustellenbesichtigung, Capital Square Bürohaus, 

Váci út, Entwickeler: Hochtief Development Hungary Kft. 

ÖKOTECH 2008 - Umweltfachmesse in Budapest 

Jour Fixe 

Fachbesuch bei ZF Hungaria Kft. in Eger 

Deutsch-Ungarisches Forum in Berlin 

K o n t a K t 

Emese Tóth 


Telefon: 0036/1/345-7626 

E-mail: toth@ahkungarn.hu 

Vergütungsstudie 

2008/2009 

Im Dezember bringt die DUIHK ihre 

Vergütungsstudie bereits zum 10. Mal 

gemeinsam mit der Management-Beratung 

Kienbaum heraus. In diesen Tagen 

startet der Versand der weiterentwickelten 

Fragenbögen. Die Studie liefert topaktuelle, 

verlässliche Benchmarks für eine 

marktgerechte Vergütungsgestaltung im 

Unternehmen. 

www.duihk.hu/publikationen/ 

vergutungsstudie/ 

Bérezési tanulmány 

2008/2009 

továbbfejlesztett kérdőívek pos- 

A tázásával a következő napokban kezdődik 

az idei bérezési tanulmány készítése, 

amelyet ismét a bécsi Kienbaum tanácsadó 

céggel közösen végzünk. A vállalatok számára 

a december elején megjelenő tanulmány 

piaci alapon összeállított, aktuális és 

megbízható adatokat nyújt majd versenyképes 

bérezési strukturák kialakításához. 

www.duihk.hu/publikationen/ 

vergutungsstudie/ 

0 .09.200 Jour Fixe a Zila Kávéház és Étteremben 

09.09.0 Szakmai látogatás a Hauni Hungária Gépgyártó Kft-nél 

16.09.0 KKV-Workshop 

1 .-19. 09. 200 Szakmai kirándulás Szlovákiába 

19.09.200 3. Poliitikai és Vállalati Vezetôi Fórum 

01.10. 200 Látogatás a Capital Square irodaház építkezésén 

a Váci úton, Fejlesztô: Hochtief Development Hungary Kft. 

1 .–1 .10.200 ÖKOTECH 2008 – Környezetvédelmi Szakvásár Budapesten 

1 .10.200 Jour Fixe 

1 .10. 200 Szakmai látogatás Egerben a ZF Hungaria Kft.-nél 

1 .-1 . 11. 200 Német-Magyar Fórum Berlinben 

K o n t a K t 

Tamás Kelemen 


Telefon: 0036/1/245-7617 

E-mail: kelemen@ahkungarn.hu

Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

Erfolgreiche ePaper selbst erstellen

Template löschen?

Als Template speichern?