Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

Weitere Magazine

Empfehlungen

Info

Gazdaság és politika Gazdaság és politika Interjú Bajnai Gordon gazdasági miniszterrel Gyorsítás és tudatos támogatás A Daimler-Benz döntése a Kecskeméten történô beruházásról a magyar gazdaságpolitika jelvényévé vált. Hogyan lehet a befektetési döntéseket hosszú távú növekedéssé fordítani, milyen intézkedésekkel lehet Magyarországot a befektetôk számára még vonzóbbá varázsolni? Mindezekre Bajnai Gordon gazdasági miniszterrel kerestük a választ. Bajnai úr, Ön két hónapja tölti be a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszteri posztot. Mit tervez hivatali idejére? Alapvető feladatunk a megteremtett pénzügyi stabilitásra, egyensúlyra építve mielőbb elérni a jelenleginél fokozottabb, az uniós átlagot két százalékkal meghaladó, a felzárkózást lehetővé tevő gazdasági növekedést. Két kiemelten fontos eszközt látok alkalmasnak e cél megvalósítására: az üzleti környezet javítását és a foglalkoztatás bővítését. Az adminisztráció egyszerűsítése a vállalkozások terheinek csökkentésével, a fejlesztések megvalósítási szakaszának rövidítésével növeli az ország versenyképességét. A foglalkoztatást terhelő adók javára történő, adórendszeren belüli átrendezés mellett a beruházások hátrányos helyzetű térségekbe terelése nyomán juttathatunk álláshoz jelenleg még inaktív, de munkaképes tömegeket. Mindehhez természetesen elengedhetetlen az uniós források szabályos és hatékony felhasználása is. Terveink leginkább a gyorsítás szóban foglalhatók össze: gyorsabb fejlesztések, gyorsabb beruházások vezethetnek a gazdaság gyorsításához. Két éves kormányzati tevékenysége után most már hosszú távon is politikusi pályafutásra készül? Korábban, az üzleti életben dolgozva sem gondolkoztam pályafutásban, mindig az előttem álló feladat érdekelt, ez motivál most is. Nem készülök a későbbiekre sem másként: amíg a megbízatásom tart, igyekszem ezen a poszton is minél jobban teljesíteni. A magyar és a Magyarországon mőködő külföldi vállalatok is évek óta megbízható, kiszámítható gazdaságpolitikát követelnek. Mit akar és – a jelenlegi törékeny politikai hatalmi viszonyok tükrében – mit tud ennek érdekében tenni? A hazai gazdaságpolitikával szemben jogos elvárás, hogy világos és lehetőség szerint konszenzusos irányokat követve tegye tervezhetőbbé a piaci szereplők számára a magyarországi jelenlétet. Egy, az érintettek nagy többsége számára elfogadható program megalapozása volt a célja a május vége óta több körben, a gazdasági élet különböző szegmenseit meghatározó szakmai szervezetek és érdekképviseletek bevonásával folytatott egyeztetés-sorozatnak. Az elmúlt hónapokban a munkaadók, a kis- és középvállalkozók, a nagybefektetők és a nemzetközi kamarák képviselőivel tárgyaltam, e megbeszéléseken egyetértésre jutottunk a helyzetkép és a követendő lépések tekintetében egyaránt. A kedvező tapasztalatokra alapozva hívta életre a kormány a Gazdasági Egyeztető Fórumot, amely közvetlen kapcsolódási pontként működve az érintett miniszterek és a vállalkozások képviselői között, már a jogalkotási folyamat korai szakaszaiban lehetővé teszi a tervezett intézkedések véleményezését, finomhangolását. Őszintén bízom abban, hogy e szoros együttműködés is hozzájárulhat egy gazdaságpolitikai nemzeti közös nevező megtalálásához. Az utóbbi időben sokan kritizálják a hatékonyságot, a gazdaságosságot és az átláthatóság hiányát az uniós források elosztásánál, és ehhez legutóbb a Számvevőszék is csatlakozott. Milyen változtatásokat tervez? Az ÁSZ értékelése, a kétségkívül meglévő kritikai észrevételek mellett, azt is rögzíti, hogy kiépült az uniós normáknak megfelelő intézményrendszer, a tagországok közül elsőként írtunk ki pályázatokat és a rendszer mindvégig garantálta a közpénzek biztonságát. Komoly eredményeket értünk el az egyablakos ügyintézés bevezetésével, egyes pályázatok automatikussá tételével, a bírálati rendszer átláthatóságának növelésével. Magam is indokoltnak látok azonban további változtatásokat a pályázati rendszer közérthetősége, könnyebb használhatósága terén. Egy felhasználóbarát tájékoztató felület létrehozása átláthatóbb pályázatke- zelési folyamat kialakulásához vezethet. Az uniós forrásoknál is számítunk a lehetséges pályázók véleményére, a kiírásokat megelőző társadalmi egyeztetés célzottabb felhasználást eredményezhet. Magyarország gazdasági mutatói évek óta elmaradnak a térség más országainak, például Szlovákia teljesítménye mögött: ott jóval dinamikusabb a növekedés, az egy főre eső bruttó hazai termék ma már meghaladja a magyarországit, a jövedelmek magasabbak, és 2009. január elsején bevezetik az eurót. Mit tanulhatunk a szlovákoktól? Minden, sikeres növekedési programot végrehajtó ország példájából ugyanaz a tanulság szűrhető le: a gazdaságpolitikában – a nézet- és érdekkülönbségek ellenére is – józan megállapodásokat követő bölcs és egységes cselekvésre van szükség. Nem négyéves ciklusokban gondolkodva, hanem évtizedekre Vahl Tamás és Bajnai Gordon tervezve alakítható ki olyan program, amely következetes végigvitele esetén hozzásegíthet a lendületesebb fejlődési pályára álláshoz. A Daimler AG részben jelentős összegő állami támogatással építi fel új összeszerelő üzemét Kecskeméten. Ezt a nagyberuházásokra vonatkozó támogatási politikát a jövőben is fenn kívánják tartani? Igen, e téren csupán félfordulatot tervezünk, hiszen a hagyományosan sikeres beruházás-ösztönzési rendszernek köszönhetően Magyarország közel két évtizede a régió éllovasai közé tartozik az egy főre eső működőtőke-beáramlás tekintetében. A jövőben a befektetéseket a komoly foglalkoztatási gondokkal küzdő, hátrányos helyzetű térségekbe igyekszünk terelni célzott támogatásokkal, az uniós források és a hazai ösztönzők okos összehangolásával. Ahogy a Daimler sem egy magasabb támogatási összeg miatt fogadta végül el a magyar ajánlatot (hiszen a versengő orszá- gok már részvételi szándékunk jelzése előtt felkínálták az uniós keretek között lehetséges maximumot), úgy a potenciális befektetőket a továbbiakban is az infrastruktúra fejlettségével, a képzett munkaerővel és a gyors hivatali ügyintézéssel igyekszünk meggyőzni a magyarországi letelepedés előnyeiről. Az iparpolitika erőfeszítéseit a jelek szerint erőteljesen a jármőiparra irányítja. Nem tartanak egy túlzott autó-központú ágazati koncentrációtól? A magyarországi járműipar a kilencvenes évek után valóban egy újabb látványos fejlődési időszakát éli, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy más ágazatok kevesebb figyelmet élveznének. A korszerű biotechnológiai, megújuló energiát előállító, informatikai beruházások, a kedvező földrajzi adottságok kihasználását lehetővé tevő logisztika vagy szolgáltató központok is a kormányzat által preferált és népszerű, magas hozzáadott értéket termelő szektorok közé tartoznak. A gyártókapacitások mellett egyre nagyobb arányban van jelen mindezen iparágakban a k+f tevékenység, az innováció. Kétségtelen persze, hogy a több mint 100 ezer főt foglalkoztató autóipar nívós beruházásai kiemelten fontosak az aktív munkavállalói kör szükségszerű bővítéséhez. Külföldi kis- és középvállalatok hogyan juthatnak hasonló támogatási forrásokhoz? A fejlesztési adókedvezmény törvényben szabályozott módon, normatív alapon, a beruházás mértékének függvényében jár a cégeknek. Egyéb támogatási formák esetében a befektetés országos és helyi gazdasági jelentősége a döntő mérce. A hazai és külföldi kis- és középvállalkozásoknak leginkább az üzleti környezet javításával, az adminisztrációs terhek csökkentésével lehet hasznára a kormányzat. A tavasszal elfogadott beruházási gyorsító csomag, amelynek keretében 30 jogszabály módosításával radikálisan csökkentettük a felesleges bürokráciát, gyorsítottuk a munkahelyteremtő beruházások elindításához szükséges folyamatokat – ez minden vállalkozás életét megkönnyíti. Indokolt esetekben lehetőség van az engedélyezési folyamatok további egyszerűsítésére is, erre a közelmúltban is volt példa, a kormány nemrégiben minősítette nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá a kecskeméti Mercedes-gyárat. Kik lesznek a következő nagyberuházók Magyarországon? Az év első hat hónapjában 25 pozitív befektetési döntés született az ITD Hungary közreműködésével, összesen 1,4 milliárd euró értékben, közel 7 ezer új állást teremtve. A magas adó- és járulékteher egyszerre terheli a vállalatokat és ösztönzi az illegális foglalkoztatást. A költségvetés helyzete azonban belátható időn belül nem teszi lehetővé az adócsökkentést. Milyen intézkedésekkel kívánják vonzó tenni a munkát, mint termelési tényezőt? Nálunk az adminisztrációs terhek mértéke kétszeresen haladja meg az uniós átlagot. Ha a közösségi szinthez sikerül közelíteni ezt a mértéket, akkor ez önmagában 750-800 milliárd forintot szabadítana fel a vállalkozásoknál, annak egy közepes adóreformmal felérő hatása lehet. A foglalkoztatást célzó adók és járulékok csökkentése, a minimálbérként és a segélyként hozzáférhető jövedelmek különbségének növelése, az új munkahelyek hátrányos helyzetű térségekbe terelése mind a munkára ösztönzés irányába hatnak. Budapestet választották ki Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) székhelyéül. Mivel tudta maga mögé utasítani Budapest a lengyelországi vagy szlovákiai versenytársait, és mit jelent a döntés a magyarországi innovációs környezet vonatkozásában? A World Economic Forum legfrissebb Global Competitiveness jelentése szerint Magyarország a kutatóintézetek minősége szempontjából 24. a vizsgált országok közül, megelőzve a regionális versenytársakat, a mediterrán országokat és Kínát. Adottságaink tehát nem csupán az ország központi helyzete, a térségben kimagasló infrastrukturális ellátottság miatt kitűnőek az uniós központ számára. Egyértelműen a honi innovációs tevékenység élénkülésére számíthatunk a kedvező döntés nyomán, a csatlakozó iparágak magyarországi szereplői jelentősen megerősödhetnek, újabb nemzetközi nagyvállalatok hozhatják az európai tudásközpont közelébe k+f részlegeiket. Köszönöm a beszélgetést! 0 2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4 1
Ágazatok és piacok Ágazatok és piacok Mercedes-gyár épül Kecskeméten Több, mint támogatások Vállalati befektetéseknél a magyar állam akár a beruházási volumen 20%át is átvállalhatja – egyösszegû támogatás mellett fejlesztési adókedvezmény és képzési hozzájárulás formájában is. A német Daimler AG tervezett kecskeméti üzeme is részesül jelentôs állami hozzájárulásból, de a beruházási döntések ennél sokkal több tényezô eredményeként születnek. Az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatás nagysága csak rendszerint csak a szerződés aláírását követő hatvanadik napon lesz nyilvános, a Daimler esetén tehát legkorábban szeptemberben. Az állam nagyvonalúságának azonban határa van: az uniós szabályok értelmében a teljes beruházási volumen legfeljebb 20-22% százalékát vállalhatja az állam. A jelek szerint a Mercedes esetén a magyar kormány messzemenően kihasználta ezt a mozgásteret: „A legmagasabb támogatást adjuk a német cégnek” – mondta el Gurcsány Ferenc a beruházásról tartott sajtóértekezleten. A dotáció felső plafonja ágazattól és régiótól függ. Az autóipar ugyan nem tartozik a leginkább segítendő szektorok közé, de mivel a kecskeméti beruházás a dél-alföldi régióban található, akár 150-170 millió eurós támogatásban is részesülhet. A gyár várhatóan 2500 új munkahelyet hoz majd létre közvetlenül, így az egy főre jutó támogatási intenzitás – a szakértők szerint általában ez az egyik legobjektívebb mutató – 69 ezer euró körül lesz. Ez jóval (15 százalékkal) kevesebb, mint amit Magyarország még 2005-ben ajánlott az Asahi Glass Tatabányára települt japán szélvédőgyártónak, viszont több mint amennyit a koreai Hankook Tire kapott (45 ezer euró/fő). A dunaújvárosi abroncsgyár állami dotációja komoly felháborodást váltott ki és általánosságban csökkent a külföldi befektetőknek adható kedvezmények társadalmi megítélése. A Daimlernek fontosabb volt az infrastruktúra mint a szubvenció A támogatásokat nem egyszerre, hanem több lépcsőben kaphatja meg a Daimler, a befektetések ösztönzésével és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó ITD Hungary közvetítésével. A csomagban szerepel majd egy egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás, fejlesztési adókedvezmény és munkahely teremtési szubvenciók. A gazdasági kabinet egyébként nemrég nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú projektnek nyilvánította a Daimler kecskeméti terveit, ezzel pedig jelentősen lerövidülnek majd az engedélyezési folyamatok. „A magyar állam támogatásai és adókedvezményei fontosak, de általában csak az utolsó körben veszik figyelembe a befektetők, a tárgyalási fordulók nagy részén olyan feltételeket mérlegelnek, mint a közlekedési infrastruktúra fejlettsége, a képzési rendszer, vagy a munkakultúra. A Mercedes gyártói is főleg ezek miatt döntöttek Magyarország mellett, információink szerint a románok és a lengyelek is a lehető legnagyobb támogatást adták volna a projektért. Romániával szemben komoly ellenérv volt az infrastruktúra fejletlensége és a felkínált ingatlanok rendezetlen tulajdonviszonyai” – vélekedett lapunknak Kilián Csaba az ITD fejlesztési igazgatója, aki végig jelen volt a német autóipari multival folytatott tárgyalásokon. A kormány mellett Kecskemét városa is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországra települjön a cég gyára. A lokális támogatásokról szintén nem árultak el semmit lapzártánkig, de a helyi testület egy nemrég meghozott döntése értelmében az iparűzési adót fokozatosan (öt év alatt) 2 százalékról másfél százalékra mérsékli. „Az adókedvezmény mellett még számos dolgot vállaltunk például a képzés területén is, de ezekről csak az Európai Unió Bizottságának jóváhagyó döntése után fogunk nyilatkozni, hasonlóan az állami támoga- tásokhoz” – tudtuk meg Zombor Gábortól, Kecskemét polgármesterétől. A kiskunsági városban egyébként a szeptemberben induló szakképzést már a Daimler igényeihez igazítják, de nem jelent majd problémát a várhatóan több száz német mérnök és vezető családjának elhelyezése sem, Kecskeméten már most is működik például több német nyelvű óvoda és általános iskola. A Mercedes gyár építése jövőre kezdődik és várhatóan két évvel később már el is Jelentős állami támogatásban részesül majd egy másik autóipari cég, a spanyol F Segura. Az autóalkatrész gyártó Szolnokon építi meg 100 ezer négyzetméteres összeszerelő csarnokát nem kevesebb, mint 20 millió euróból. Egy 12 ezer négyzetméteres üzem már jövőre megkezdi a termelést, 2010-re összesen 150en fognak már dolgozni a magyarországi leányvállalatnál. A támogatás mértékét lapzártánkig még nem hozták nyilvánosságra, de a szerződést már aláírta Garamhegyi Ábel, a fejlesztési tárca szakállamtitkára. A direkt állami támogatás helyett a Gazdasági Operatív Programból hívott le két és fél millió eurónyi összeget a Creaton AG tetőcserép gyártó második magyarországi üzemének megépítéséhez. A lentiben 33 millió euróból megvalósuló beruházás a német cég legkorszerűbb üzeme lesz, tájékoztatta lapunkat Schmidt Tibor, a cég magyarországi ügyvezetője. Az utóbbi hónapok legnagyobb támogatását az Apollo Tires Gyöngyösre tervezett üzeme kapja majd. Az összesen 200 millió eurós beruházáshoz várhatóan 40 millióval járul majd hozzá a magyar állam (az adókedvezményekkel együtt). Az évi 7 millió abroncs gyártását ígérő (a Hankook maximális magyar kapacitását 10 millióra tervezi) indiai cég 1500 új munkahelyet teremt majd. A beruházás elindulása lapzártánkkor a környezetvédelmi hatástanulmányra várt, ennek részletes vizsgálatát követően kaphatja meg az engedélyt az Apollo a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól. Ezeken a cégeken túl egyedi támogatásban részesült az utóbbi hónapokban pl. a Britsh Telekom Ltd. budapesti és debre- készülhet az első Magyarországon gyártott autó. A német invesztíciónak rendkívül kedvező hatása lesz nemcsak a térségre, de az egész magyar gazdaságra: szakértői becslések alapján az alvállalkozókkal együtt ez összesen 12 ezer új munkahelyet jelenthet. Arról lapzártánkig semmit sem lehetett tudni, hogy a Daimler melyik nagyobb beszállítóit hozza majd Kecskemétre, de autós szakértők szerint az ilyen méretű járműipari szereplők 70-100 kilométeren Támogatások – nemcsak külföldieknek A Daimler-beruházás újból a közvélemény központjába helyezte al állami támogatási lehetôségeket, de ezekkel már eddig is 2 nagybefektetô élt. Néhány példával a legfontosabb támogatási eszközöket mutatjuk be. ceni regionális szolgáltató központja, amely 32 milliós befektetéssel épül és több mint 600 főnek ad majd munkát, illetve a TEVA izraeli gyógyszergyártó 60 millió eurós üzembővítése Debrecenben, amely 415 új munkahelyet jelent a civis városnak. Nemcsak külföldieknek Nemcsak a Magyarországon működő külföldi cégek kaphatnak kiemelt állami támogatást, a kormány a hazai cégeket is segítheti azok újabb hazai fejlesztéseinél. Ez történt a Richter Gedeon gyógyszergyártó esetében is, amely nemrég jelentette be Debrecenben 2014-ben induló új biotechnológia kutatás-fejlesztési és gyártó üzemét, amely 65 millió eurós beruházással épül. „A külföldiek magyarországi nagyberuházásaival azonos mértékű állami támogatást és adókedvezményeket biztosítunk a gyógyszercégnek” – ígérte a dotációt Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter. A kutatási-fejlesztési beruházásokhoz 10 millió euró és legalább tíz létrehozott új munkahely felett különleges támogatást ad a magyar állam. Az egyedi kormánydöntéssel megítélt összeg mellett fejlesztési adókedvezményt, képzési támogatást és munkahely teremtési dotációt is biztosít. Idegenforgalom A turisztikai szektorban legalább 50 millió euró kell ahhoz, hogy közvetlen állami támogatást kapjon a beruházás, és legalább 100 új munkahelyet kell teremtenie, de elég már 50 új munkahely is a kedvezményezett régiókban: Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, Dél-Alföldön, és belül szokták elhelyezni interior beszállítóikat (például ülések és belső huzatok), valamint a karosszériások jó részét. Magyar kis és középvállalkozók is profitálhatnak majd a fejlesztésből, az ITD-nél már lehet jelentkezni a beszállítói előszűrésre, de az igazi munka csak szeptemberben kezdődik, amikor a Daimler pontosan meghatározza majd, hogy mire van szüksége. Információink szerint jelenleg még a felső vezetés kiválasztása folyik Stuttgartban. a Dél-Dunántúlon. Fejlesztési adókedvezmény akkor jár, ha legalább 12 millió eurós a projekt és minimum 150 főnek teremt új munkahelyet, a kedvezményezett régiókban elég már 4 millió euró 75 munkahellyel Logisztika A logisztikai beruházásoknál mások az egyedi támogatások feltételei: mindössze 10 millió euró a határ és csak 10 új munkahelyet kell létrehozni. A szállítmányozásnál a Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) is lehet forrásokat igényelni (az Unió Strukturális Alapjából): GOP 2007-3.2.1., illetve KMOP 2007-1.4.2. Az NFT-s pályázatokat a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-nél lehet igényelni. A feldolgozóiparnál az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatás 10 millió eurótól jár és 50 új munkahelyet kell teremteni (a speciális régiókban csak 25-öt), az adókedvezmények és munkaügyi támogatások szintén megegyeznek a turisztikai szektor lehetőségeivel, az NFT-ből gazdaságfejlesztés mellett környezetvédelmi támogatás is igényelhető (GOP 2.1.1 C, 2.1.2 C-D és KEOP 2007-4.1). Az úgynevezett regionális szolgáltató központok létrehozására a feldolgozóiparihoz teljesen hasonló feltételek társulnak, ebben az esetben GOP 2.1.3 uniós társfinanszírozás hívható le. Az egyedi kormánydöntések rendszere rendkívül sikeres Magyarországon. Fennállása óta, 2004 és 2007 között 21 ezer 300 új munkahely jött létre, 42 támogatott projekttel. Összesen 87 milliárd forintra vállalt kötelezettséget a magyar állam, a hatalmas összeg azonban nem egy részletben terheli a költségvetést. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az első két év legnagyobb vállalásainak mindössze 23 százaléka terhelte a magyar büdzsét 2007 végéig. Az idei év első felében egyébként összesen 25 pozitív befektetői döntés született az ITD közreműködésével, másfélmilliárd euró értékben, ezek közel 7000 új munkahelyet teremtenek majd Magyarországon a következő években. Homonnai Gábor 2 2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4
Seite 1: Das Magazin der Deutsch-Ungarischen
Seite 4 und 5: Inhalt Von Umwelttechnologien profi
Seite 6 und 7: Fokus Abwasseraufbereitung Lokale L
Seite 8 und 9: Fokus Regenerative Energien Wartesc
Seite 10 und 11: Wirtschaft & Politik Wirtschaft & P
Seite 12 und 13: Branchen und Märkte Kossuth tér i
Seite 14 und 15: Management Qualitätsmanagement mit
Seite 16 und 17: Recht & Tipps Vergabemonitor § §
Seite 18 und 19: Fókusz Megújuló energiaforrások
Seite 20 und 21: Fókusz Fókusz hogyan MûkÖdik a
Seite 24 und 25: Szakképzés Szakképzés SPS works
Seite 26 und 27: Turizmus és vásárok Szeptember 3

Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

Sie wollen auch ein ePaper? Erhöhen Sie die Reichweite Ihrer Titel.

Template löschen?

Als Template speichern?