Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer
Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer
Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer
Erfolgreiche ePaper selbst erstellen
Machen Sie aus Ihren PDF Publikationen ein blätterbares Flipbook mit unserer einzigartigen Google optimierten e-Paper Software.
Fókusz Inhalt Fókusz<br />
Szennyvízkezelés<br />
Élôgépes tisztítás<br />
piaci alapon<br />
A 21. század egyik legfontosabb természeti erôforrásává válik a víz.<br />
Magyarország még sok szempontból elmarad uniós vállalásaitól<br />
a szennyvízelvezetés, és -tisztítás terén, a fenntartható ellátás azonban<br />
már most beépül a tervezésbe és a piacon jó lehetôségeket biztosít az<br />
ilyen technológiával rendelkezô cégeknek.<br />
A<br />
világon a víz egyre nagyobb<br />
érték. Barcelona és Ciprus már<br />
importál vizet a nehezebb hónapokban<br />
és büntetést ró ki az ivóvizet ekkor<br />
locsolásra használókra. A szennyvizek tisztítása<br />
és újrahasznosítása elengedhetetlenné<br />
válik, nemcsak a klímaváltozás által súlyosan<br />
érintett egyenlítői területeken, hanem<br />
a mérsékeltövi országok esetében is.<br />
Magyarország településszerkezete nem<br />
kedvez a még csatornázatlan települések<br />
hatékony és alacsony költségű közművesítésére.<br />
Magyarország alvízi ország, külföldről<br />
érkezik felszíni vizeink 96%-a, ezért<br />
mindig rá lesz utalva vizei fokozottabb felügyeletére,<br />
a jó gazdálkodásra. Magyarországon<br />
a rendszerváltás idején, 1990-ben<br />
alig 42% volt a szennyvízhálózatba kapcsolt<br />
lakások aránya. A legfrissebb, 2008i<br />
adatok alapján a magyarországi lakások<br />
2008 | 4 Wirtschaft in Ungarn<br />
két harmada (67,5%-a) van csatornahálózatba<br />
kötve. Magyarország az uniós csatlakozással<br />
vállalta, hogy 2015-re a lakosság<br />
85%-ának biztosítja a csatornába való<br />
bekötés lehetőségét, vagy valamilyen korszerű<br />
szennyvíztisztítást. Addig egy meghatározott<br />
mennyiségnél több szennyvizet<br />
produkáló agglomerációt el kell látni<br />
szennyvízgyűjtő rendszerrel és legalább<br />
biológiai (ún. „II. fokozatú”) szennyvíztisztító<br />
teleppel. Az ennél kisebb szennyezésű<br />
településeken a kiépítés azonban az<br />
unió által nem kötelezett, ami viszont azt<br />
is jelenti, hogy ott a beruházásokhoz uniós<br />
forrásokkal sem lehet számolni. 2015-re a<br />
szakminisztérium 89%-os bekötési arányt<br />
lát megvalósíthatónak.<br />
Ugyanakkor a már csatornahálózattal<br />
ellátott területeken is sok az olyan lakás<br />
marad, amely a bekötés költségei miatt<br />
nem csatlakozik. A csatornahálózatból<br />
kimaradt kistelepülések gondjait az egyedi<br />
szennyvízkezelési létesítmények oldanák<br />
meg – az erre irányuló Nemzeti Megvalósítási<br />
Program alapján 590 ezer egyedi<br />
létesítmény várható. A fejlesztési program<br />
végrehajtása összesen (2006-os árakon)<br />
828 milliárd forintba kerül, ebből mintegy<br />
494 milliárd Forintot a gyűjtőrendszerekre<br />
és szállítóművekre, 334 milliárdot pedig a<br />
szennyvíztisztítókra és iszapkezelő telepekre<br />
költik majd.<br />
A legtöbb uniós tagállam egyelőre<br />
inkább a gyorsabb önkéntes, mint a lassabb<br />
rendelkezéses utat választják a környezetbarát<br />
technológiák meghonosítására, piaci alapon<br />
támogatva az erre vállalkozó cégeket.<br />
Egyedi megoldások<br />
a szennyvízkezelésben<br />
A 2000-ben hozott Balaton törvény idei<br />
módosításának elvetésével, mellyel 43 település<br />
nyert volna moratóriumot szennyvíz<br />
helyzete rendezésére 2015 utánig, uniós<br />
támogatás hiányában piaci olcsóbb és<br />
hatékonyabb rendszerek kialakítását kell,<br />
hogy keressék. Az Organica csoport és a<br />
Polyduct Zrt. ilyen technológiákat kínál<br />
önkormányzati, magánvállalatok és kisebb<br />
közösségek szintjén.<br />
Az Organica csoport pl. élőgépes technológiával<br />
működő szennyvíztisztítókat<br />
épít, hosszú távon bérbe adja, igény esetén<br />
működteti is őket immár 16 országban. Az<br />
élőflórás technológia lényege, hogy több<br />
ezer élő organizmus végzi a szennyezőanyag<br />
semlegesítést.<br />
A Polyduct Zrt. kisebb üdülőtelepek,<br />
lakóközösségek számára készít tisztítórendszert,<br />
mellyel elkerülhető a nagy hálózatokhoz<br />
csatlakozás igénye. A szennyvíztelepekhez<br />
hasonló elven működő helyi tisztítóra<br />
kötik az épületeket, majd az így megtisztított<br />
vizet helyben fel lehet használni<br />
öntözésre, vagy kiengedni a természetes<br />
vizekbe, a szennyvíziszapot pedig le lehet<br />
adni a szennyvíztelepeken.<br />
Lukács Ákos – Ligetvári Ferenc<br />
Hulladékgazdálkodás<br />
Szürkészöld energia –<br />
hulladékból<br />
Az ipari országokban egyre több hulladék keletkezik és szorul kezelésre,<br />
ugyanakkor a nyersanyagok szûkösen állnak rendelkezésre és egyre<br />
drágulnak. A hulladék energia-termelésre való felhasználása egyszerre<br />
enyhítené mind a két problémát. Az elmúlt években ezért Magyarországon<br />
egyre nô az érdeklôdés olyan megoldások iránt, amelyek<br />
lehetôvé teszik az erômûvekben és cementgyárakban a nem megújuló<br />
energiahordozó szén és olaj használt gumiabroncsokkal, szennyvíziszappal<br />
vagy termelési maradékokkal való kiváltását.<br />
Az Európai Unió júniusban új<br />
hulladékgazdálkodási keretirányelvében<br />
– bizonyos hatásfok felett<br />
– hasznosításként ismerte el a hulladékok<br />
energetikai célú égetését. Becslések szerint<br />
a működő létesítmények 60-70 százaléka<br />
már ma is e hatásfok felett éget, így tevékenységük<br />
ezután már nem ártalmatlanításnak<br />
minősül.<br />
Az, hogy ez, a hulladékgazdálkodás prioritási<br />
piramisában magasabb szintű besorolás<br />
– ami többek között azt jelenti, hogy<br />
az unión belül az ezekbe a létesítményekbe<br />
irányuló hulladékszállításokhoz nem kell<br />
engedély – növeli-e majd a hulladékkezelésen<br />
belül az égetés arányát, még nem tudni.<br />
Hagyományos hulladékégetőkben, előkezelés<br />
nélkül már évtizedek óta tüzelnek<br />
el kommunális hulladékot. Az elmúlt évek<br />
Milyen jól ég a hulladék?<br />
fejlesztései nyomán, különböző, többlépcsős<br />
mechanikai-biológiai eljárásokkal<br />
viszont ma már ebből a kommunális hulla-<br />
A tüzelôanyagként használt hulladékok erômûvekben és cementgyárakban kiválthatják<br />
a fosszilis energiahordozókat. Azt, hogy milyen berendezésekben és milyen hulladékok<br />
alkalmasak erre, az égetni tervezett alternatív tüzelôanyag tulajdonságai határozzák meg.<br />
Az ipari hulladék, mint a mûanyagok, a papír, a textil- és szálasanyag hulladék, ill. egyéb<br />
más, elkülönítetten begyûjtött hulladék, mint az ipari szennyvíziszap, a húsliszt, a hulladék<br />
fa vagy a fáradt olaj alapú alternatív tüzelôanyagok homogén, jellemzôen magas a szénhidrogén-<br />
és így energiatartalmú anyagok. Ezek a hulladékok erômûvekben különösebb<br />
feldolgozás nélkül is elégethetôk.<br />
A kommunális hulladék ezzel szemben nem koncentráltan keletkezik, inhomogén<br />
összetételû mintegy 25-30 százalékban vizet tartalmaz. Elôkezelés nélkül fûtôértéke túl<br />
alacsony (kb. 6-8 MJ/kg) ahhoz, hogy természetes energiahordozók helyett használják<br />
(kôszén: 27-33 MJ/kg).<br />
dékból magas fűtőértékű fűtőanyag is előállítható.<br />
A keletkező termék 11-14 MJ/kg<br />
égéshőjű – ez megfelel a barnakőszénének<br />
– így alternatív tüzelőanyagok égetésére<br />
épített erőművekben, széntüzelésű erőművekben<br />
a fő tüzelőanyaghoz keverve illetve<br />
a cementgyártásban felhasználható.<br />
Németország lépéselônyben<br />
Németországban és Ausztriában a 2005ben<br />
illetve 2004-ben bevezetett hulladéklerakási<br />
tilalom nagy lökést adott a különböző<br />
mechanikai-biológiai (elő-) kezelő<br />
Alternatív tüzelôanyagok összetétele (tömegszázalékban)<br />
egyéb fosszilis energiahotdozók<br />
(textília, gumi, kompozit, stb.)<br />
25 %<br />
műanyag<br />
9 %<br />
idegen és inert anyagok<br />
(kő, üveg, fém)<br />
1%<br />
megújuló energiahordozók<br />
(karton/papír, textília,<br />
fa, szerves anyagok)<br />
65%<br />
Forrás: Nils Oldhafer, Daniel Depta, Christoph Wünsch: industrie-Kraftwerke für die Verwertung eigener <strong>und</strong> fremder Ersatzbrennstoffe.<br />
„Energie aus Abfall”, Band 3, Karl J. Thomé-Kozmiensky, Michael Beckmann, TK Verlag Karl Thomé-Kozmiensky, Neuruppin 2007<br />
technológiák fejlődésének és elterjedésének.<br />
A lerakási tilalom bevezetése óta kizárólag<br />
égetés, mechanikai-biológiai vagy<br />
más kezelési eljárások maradékai kerülhetnek<br />
lerakóba, kezeletlen háztartási szemét<br />
nem. A háztartási szemét kezelésére szóba<br />
jöhető megoldások közül a mechanikaibiológiai<br />
technológiák olcsóbbak, mint a<br />
rendkívül költséges füstgáztisztítót igénylő<br />
hulladékégetők és jelentősen nagyobb a<br />
lakossági elfogadottságuk is. Németországban<br />
ma már 60, Ausztriában 17 mechanikai-biológiai<br />
hulladék előkezelő üzemel,<br />
6,4 millió, ill. 0,7 millió t/év kapacitással.<br />
A szemétből így előállított tüzelőanyagot 6<br />
német szénerőműben üzemszerűen, négyben<br />
tesztüzemben égetik, további négy<br />
erőműben folyik próbaégetés.<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 4
Change language