Az augusztusi szám letöltéséhez kattintson ide - Deutsch ...

Das Magazin der 

Deutsch-Ungarischen 

Industrie- und 

Handelskammer 

August 

2009 

4 

Automobilindustrie: 

Gute Chancen für Ungarn 

Fahrzeugbau in Ungarn 

Wie die Regierung 

die Schlüsselbranche 

fördert 

Steuergesetze 2010 

Die wichtigsten 

Änderungen für Arbeitgeber 

und Arbeitnehmer 

Geschäftsanbahnung 

Die DUIHK 

vermittelt Investoren 

und Produzenten

Vergütungsstudie 

Bérezési 2009|2010 

tanulmány 

✔ präzise und aktuelle Daten 

✔ praxiserprobter Aufbau 

✔ verlässliche Erhebungsbasis 

Die gemeinsame Vergütungsstudie der DUIHK und der Management-Beratung 

Kienbaum liefert seit 10 Jahren aktuelle und verlässliche Benchmarks für marktgerechte 

Vergütungen in Ungarn. 

Detaillierte Werte zu Höhe und Struktur der Vergütungen für 26 typische Positionen 

Auswertung realer Gehaltsdaten von etwa 10.000 Beschäftigten 

Informationen zum Arbeitsmarkt in Ungarn und Mittelosteuropa 

Gehaltsvergleich mit Tschechien und der Slowakei 

Vergütungsstudie Ungarn 2009/2010. Dezember 2009. 

Umfang: 125 Seiten, Preis: EUR 600, Vorzugspreise für DUIHK-Mitglieder: EUR 450. 

Teilnehmer zahlen nur 1/3 des regulären Preises 

Bérezési tanulmány Magyarország 2009/2010. 

Terjedelem: 125 oldal, ára: EUR 600, kedvezményes tagsági ár: EUR 450. 

A résztvevők a listaár egyharmadáért hozzájuthatnak a tanulmányhoz. 

A magyar nyelvű verzió 2010. január 15-től áll rendelkezésre. 

✔ pontos és aktuális adatok 

✔ gyakorlatias megközelítés 

✔ megbízható felmérési alap 

A DUIHK és a Kienbaum tanácsadó cég közös Bérezési Tanulmánya már tíz éve aktuális 

és megbízható referencia-értékeket nyújt piac-konform fizetések megállapításához. 

26 tipikus munkakör részletes adatai a keresetek szintjéről és összetételéről 

Mintegy 10 ezer alkalmazott tényleges, aktuális bérezési adatainak elemzése 

A magyar és a közép-keleteurópai munkaerőpiacok bemutatása 

Magyar-cseh-szlovák bérezési összehasonlítás 

KontaKt Tamás Kelemen 

Tel.: 0036-1-345 7617 

E-Mail: kelemen@ahkungarn.hu

Jüngste Zahlen und Meldungen aus Europa und Übersee haben etwas Hoffnung aufkom- 

men lassen, das Ende der weltweiten Wirtschaftskrise könnte vielleicht nicht mehr allzu 

fern sein. Deutschland und Frankreich konnten im zweiten Quartal ein – zugegeben: mini- 

males – Positiv-Wachstum verzeichnen, die deutsche Industrie vermeldet wieder steigende Auf- 

tragseingänge. Angesichts nach wie vor bestehender Risiken im Finanzsystem und dem Aus- 

maß der Krise scheint die Lage jedoch noch immer äußerst fragil. 

Zudem brauchen Ungarn und andere Länder in Mittel- und Osteuropas scheinbar noch 

etwas länger, um den Abschwung zu stoppen. In Litauen lag die Wirtschaftsleistung im zweiten 

Quartal um mehr als 22% unter der des Vorjahres, in Estland und Lettland um 17-18%, in Rumä- 

nien um fast 9%, in Ungarn um 7,4%. Auch die zweite Hälfte des Jahres wird deshalb nur wenig 

positive Nachrichten bringen. Ungarn ist dabei in einer besonders schwierigen Lage. Auf kein 

Land der Region drückt eine so große Schuldenlast wie auf Ungarn. Um die finanzielle Stabilität 

des Landes zu sichern, kann Ungarn deshalb in der gegenwärtigen Krise keine wachstumsför- 

dernden Konjunkturprogramme auflegen, sondern muss sogar prozyklisch Ausgaben kürzen. 

Dennoch sollte man nicht aus den Augen verlieren, dass Ungarn als extrem exportorientiertes 

Land in allererster Linie auf eine Erholung der Nachfrage auf den Weltmärkten, und hier insbeson- 

dere in Deutschland und Westeuropa, angewiesen ist. 

Um langfristig Wachstum zu sichern und vom 

nächsten Aufschwung der Weltwirtschaft angemessen 

zu partizipieren, kommt es jedoch nicht in erster Linie 

darauf an, die – je nach aktueller Konjunkturlage für gut 

oder für schlecht befundene – Abhängigkeit Ungarns 

von der deutschen Wirtschaft zu verringern. Vielmehr 

müssen im Inland die Voraussetzungen für nachhal- 

tig wettbewerbsfähige Unternehmen geschaffen wer- 

den. Dazu gehört ein zukunftsorientiertes Bildungssys- 

tem ebenso wie eine berechenbare Wirtschaftspolitik 

oder der Abbau der Bürokratie. Im Hinblick auf die spä- 

testens 2010 anstehenden Parlamentswahlen ist es 

besonders wichtig, dass die Parteien den Unternehmen 

verlässliche Orientierungspunkte über den zukünf- 

tigen Kurs ihrer Wirtschaftspolitik geben. Anderen- 

falls wäre nicht nur die Zeit bis zu den Wahlen für die 

Realwirtschaft verloren. Auch das generelle Vertrauen 

in die Politik könnte darunter leiden, und dies würde 

auch der wirtschaftlichen Zukunft des Landes schaden. 

Gabriel A. Brennauer 

Geschäftsführender Vorstand 

ügyvezetô elnökségi tag 

Editorial 

A 

z Európából és a tengerentúlról érkező leg- 

frissebb számok és jelentések némi reményt 

hoztak, hogy a világméretű gazdasági válság 

vége talán már nincs is annyira messze. Németország 

és Franciaország a második negyedévben – bár mini- 

mális – de pozitív növekedést értek el, a német ipar 

újra a megbízások számának emelkedéséről számolt 

be. A pénzügyi rendszerben azonban még mindig 

rejteznek kockázatok, és a válság méretét tekintve a 

helyzet még mindig rendkívül törékeny. 

Mindezek mellett Magyarországnak és más 

közép-kelet-európai országoknak is több időre van 

szükségük, hogy a dekonjunktúrát megállítsák. Litvá- 

niában a gazdaság teljesítménye a második negyed- 

évben 22 százalékkal volt alacsonyabb, mint az 

előző év azonos időszakában, Észtországban és Lett- 

országban 17-18 %-os, Romániában mintegy 9 %-os, 

Magyarországon 7,4 %-os volt a visszaesés. Éppen ezért az év második fele is csak kevés pozi- 

tív hírrel szolgál majd. Magyarország különösen nehéz helyzetben van. A régió egyetlen orszá- 

gát sem sújtja akkora tartozás terhe, mint Magyarországot. Az ország pénzügyi stabilitásának 

biztosítása érdekében Magyarország a jelenlegi válsághelyzetben nem indíthat gazdaság- 

élénkítő konjunktúraprogramokat, sőt prociklikusan csökkentenie kell a kiadásokat. Ugyan- 

akkor azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarország, mint különösen exportorientált ország, 

elsősorban a világpiacokon jelentkező kereslet - különösképpen a Németországi és a nyugat- 

európai piac - élénkülésére van utalva. 

A hosszútávú növekedés biztosítása valamint a világgazdaság következő fellendüléséből 

való érdemi részesedés érdekében elsősorban nem az a lényeg, hogy Magyarország – a min- 

denkori konjunkturális helyzettől függően jónak, vagy rossznak ítélt – függését a német gaz- 

daságtól csökkentsük. Sokkal inkább a versenyképes vállalkozások működéséhez szükséges 

keretfeltételeket kellene javítani, megteremteni. Ehhez szükség van egy jövőorientált képzési 

rendszerre, valamint egy kiszámítható gazdaságpolitikára, akárcsak a bürokrácia csökkentésé- 

re. A mintegy nyolc hónap múlva esedékes parlamenti választásokat figyelembe véve nagyon 

fontos, hogy a pártok a vállalatok számára megbízható orientációt adjanak jövőbeni gazda- 

ságpolitikai elképzeléseiket illetően. Ha ez nem történik meg, akkor a reálgazdaság nem csak 

a választásig tartó időszakot veszítené el. A politikába vetett alapvető bizalom rendülne meg 

és ez az ország gazdaságának jövőjére is kihat. 

Wirtschaft in Ungarn 2009 | 4 

3

Inhalt 

Automobilmarkt in Ungarn 

Die ungarische Wirtschaft erlebt zurzeit 

ihre tiefste Krise seit 20 Jahren. Dies 

spüren auch die Autohändler: der Absatz 

von Neufahrzeugen brach dramatisch 

ein, und für konjunkturbelebende Maßnahmen 

fehlt der ungarischen Regierung 

das Geld. Einige Experten erwarten 

erst in vier Jahren eine Rückkehr zu den 

Absatzzahlen von 2008. 

10 

Impressum 

Wirtschaft in Ungarn 

Német-Magyar Gazdaság 

Das Magazin der DUIHK 

Erscheinungsweise: zweimonatlich 

Herausgeber: 

Deutsch-Ungarische Industrie- 

und Handelskammer 

Geschäftsführender Vorstand: 


Lövôház utca 30, H-1024 Budapest 

Telefon: 0036/1/3457 600, 

E-Mail: magazin@ahkungarn.hu 

Chefredaktion: 

Tamás Kelemen 

Jahresabonnement: 60 Euro. 

Probeexemplare gibt es auf Wunsch gratis. 

Design: Auth Design 

Layout: Balázs Horváth 

Druck: Mester Nyomda, Budapest 

Auflage: 5000 Exemplare 

Copyright: DUIHK Budapest, Ungarn 

ISSN: 1588-8932 

Die DUIHK wird gefördert vom 

Bundesministerium für Wirtschaft und 

Technologie aufgrund eines Beschlusses 

des Deutschen Bundestages. 

6 

12 

16 

19 

6 

Automobilzulieferer: Chancen für die Kleinen 

Ungarische Automobilzulieferer können ihre Chancen heute kaum nutzen. Ihr Innovationsstand 

ist oft unzureichend, notwendige Investitionen bleiben oft aus. Lösungen 

bieten Zusammenschlüsse: Entwicklungsagenturen und Cluster vermitteln Kapital 

und Know-how, die Regierung will helfen, indem sie durch eine flexiblere Gesetzgebung 

Spekulationen rund um die Immobilien der Investitionsstandorte verhindert. 

Fokus 

6 Automobilbranche: Schlüsselindustrie für Ungarn 

8 Automobilabsatz – Kampf ums Überleben 

9 Fahrzeugbau und Wirtschaftspolitik 

10 Automobilzulieferer: Chancen für die Kleinen 

Branchen und Märkte 

12 Interview mit Audi-Geschäftsführer Thomas Faustmann 

13 Knorr-Bremse: Auf das eigene Know-How setzen 

15 Statusbericht: Daimler in Kecskemét 

Wirtschaft & Politik 

16 Ungarn in Zahlen 

18 Lebensmittelmarkt: Regulierungspläne scheitern 

Recht & Tipps 

19 Steueränderungen im 2010 

20 Die Lieferkette in der Krise: Neuer Anreiz zur Sanierung 

22 DUIHK intern 

22 Neue Dienstleistungen der DUIHK 

24 Gartenfest der DUIHK 

Auf das eigene Know-How setzen 

Innovationskraft stärken und Zulieferer wettbewerbsfähig 

machen – dies sind die wichtigsten Forderungen 

von Prof. Dr. László Palkovics, dem Leiter der Forschungs- 

und Entwicklungszentrums von Knorr-Bremse 

in Budapest, um die ungarische 

Automobilindustrie zukunftsfähig 

zu machen. In unserem Interview 

13 

geht er aber auch auf die kurzfristigen 

Konsequenzen aus der weltweiten 

Wirtschaftskrise ein. 

Magyarország számokban 

Összegyűjtöttünk néhány érdekes adatot Magyarországról, 

a népességről, gazdaságról fogyasztási kiadásokról, 

a mezőgazdaság, az egészségügy helyzetéről, az 

oktatásról, foglalkoztatottságról, a távközlésről, idegenforgalomról, 

stb. Csemegézzenek velünk. 

32 Szakma és Piac 

32 Interjú Thomas Faustmannal, az Audi ügyvezetôjével 

33 Knorr-Bremse: Támaszkodjunk saját tudásunkra 

34 Daimler: Helyzetjelentés Kecskemétrôl 

4 2009 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2009 | 4 5 

36 

26 

36 

42 

Fókusz 

26 Merre tart a magyar autóipar? 

28 Gépjármûértékesítés: Küzdelem a túlélésért 

29 Gépjármûgyártás és gazdaságpolitika 

30 Fókuszban az autóipari beszállítók 

Gazdaság és politika 

36 Magyarország számokban 

38 Élelmiszerlánc: szabályozási kísérletek 

39 Németország választ 

40 Turizmus és vásárok 

40 Anuga: 10 vásár egy fedél alatt 

41 Entsorga, EXPO REAL, diskuss & discover 

DUIHK Belsô hírek 

42 A DUIHK rendezvényei 

39 

Inhalt 

Németország választ 

Németországban kezdetét vette a 2009-es év maratoni választási sorozata. 

Augusztus 30.-án három szövetségi tartományban választanak új 

tartományi parlamentet, szeptember 27.-én a Bundestag-ot, a szövetségi 

szintű országgyűlést, valamint további két tartományi parlamentjét. 

Izgalmasnak főként a nemzeti országgyűlési választások ígérkeznek – a 

gazdaság számára is, ugyanis a pártok választási programjai egyes kérdésekben 

markánsan eltérnek, és az új hatalmi felállások jelentős irányváltást 

jelenthetnek a gazdaságpolitikában. 

Impresszum 

Wirtschaft in Ungarn 

Német-Magyar Gazdaság 

A DUIHK magazinja 

Megjelenés kéthavonta 

Kiadó: 

Német-Magyar Ipari 

és Kereskedelmi Kamara 

Az elnökség ügyvezetô tagja: 


H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. 

Telefon: 06-1/345 7600, 

E-Mail: magazin@ahkungarn.hu 

Fôszerkesztô: 

Kelemen Tamás 

Lapterv: Auth Design 

Grafikai munka: Horváth Balázs 

Nyomda: Mester Nyomda Kft. 

Éves elôfizetés: 60 euro 

Ingyenes bemutató pédányt 

kérésre küldünk. 

Példányszám: 5000 

Copyright: DUIHK Budapest 

ISSN 1588-8932 

A DUIHK-t a Német Szövetségi 

Gazdasági és Technológiai 

Minisztérium támogatja német 

kormánydöntés alapján.

Fokus 

Automobilindustrie 

Schlüsselindustrie 

für Ungarn 

Vor den Toren der Stadt Kecskemét wurde vor kurzem mit den Erdarbeiten 

begonnen, wo in zwei Jahren und für 800 Millionen Euro der Produktionsstandort 

von Mercedes-Benz entstehen soll (ausführlicher Bericht 

auf Seite 15). Ist ab 2012 die Produktion der vier Nachfolgemodelle der 

heutigen A- und B-Kompaktklasse auf eine geplante Stückzahl von hunderttausend 

Wagen im Jahr hochgefahren, wird der Stuttgarter Premiumhersteller 

den durch die bisherigen Großinvestoren, vor allem durch Audi, Suzuki, 

GM-Opel und Ford, geprägten ungarischen Automobilbau weiter stärken. 

Bis zur Jahrtausendwende stammte 

ein Drittel aller Investitionen „auf 

der grünen Wiese“ in Ungarn von 

diesen vier Unternehmen. Dieser Technologietransfer, 

der in der Hoffnung auf neue 

Aufnahmemärkte erfolgte, diente auch 

dem ungarischen Automobilbau. Allgemein 

formuliert trugen diese und in andere 

(Spitzentechnologie-)Branchen getätigten 

Investitionen zum Stand der Technik, 

zur Managementkultur und generell 

zu den Modernisierungsbestrebungen der 

ungarischen Wirtschaftspolitik bei – wie 

der Wirtschaftsforscher Miklós Losoncz 

in seiner aktuellen Studie feststellt (Losoncz 

Miklós: A válság és a külföldi működő 

tőke Magyarországon). Bis zum Jahresende 

2008 erreichte das Gesamtvolumen des 

in Ungarn investierten Auslandskapitals 

63 Milliarden Euro, auf die Einwohnerzahl 

bezogen ist das die höchste Pro-Kopf- 

Quote unter den neuen Mitgliedsstaaten 

der Europäischen Union. Mit der Wende 

brach der alte, überwiegend auf Busse 

und Lastkraftwagen konzentrierte Nutzfahrzeugbau 

zusammen und wurde primär 

durch die mit dem westlichen PKW- 

Bau verzahnte Montage und Zulieferung 

ersetzt. Heute stellt der Automobilbau 

16 Prozent der ungarischen Industrieproduktion 

und beschäftigt einschließlich der 

Zulieferer 60.000 Arbeitnehmer, wobei 95 

Prozent der Produktion dieses Wirtschaftszweiges 

exportiert wird, was einem Viertel 

aller ungarischen Ausfuhren entspricht. 

Die weltweite Rezession im Automobilbau 

hat auch die Branche in Ungarn sehr 

empfindlich getroffen. Besonders dramatisch 

scheint der Rückgang im Automobilhandel 

im Inland zu sein: Die Verkaufsstatistiken 

belegen, dass in der ersten Hälfte 

des laufenden Jahres der Absatz von Neuwagen 

in Ungarn auf die Hälfte einbrach. 

Nach den Berechnungen des Verbandes 

der Ungarischen Fahrzeugimporteure werden 

nach 160.000 Fahrzeugen im Jahr 

2008 und 177.000 Fahrzeugen im Jahr 

2007 in diesem Jahr bestenfalls ca. 80.000 

Neuwagen an Kunden ausgeliefert werden. 

Die Lage ist jedoch nicht so einfach – stellt 

die Publikation „Cégautó“ der ungarischen 

Wirtschaftswochenzeitung HVG unter 

Berufung auf Analysten fest. „Der Rückgang 

ist eher eine nationale als eine internationale 

Entwicklung“ – wird das BeratungsunternehmenPricewaterhouseCoopers 

von der Zeitschrift zitiert und Gábor 

Gablini, Präsident des ungarischen Landesverbandes 

der Kraftfahrzeug-Markenhändler, 

drückt es so aus: „Der ungarische 

Automarkt hat seine Reserven bereits vor 

der Krise aufgezehrt… und die Fahrzeugfinanzierung 

funktionierte seit vier Jahren 

so wie die zusammengebrochene Hypothekenfinanzierung 

in den USA“. 

Insgesamt betrachtet hatte der Maschinenbau 

in Ungarn in den ersten vier 

Monaten des Jahres – je nach Wirtschaftszweig 

– Einbußen von 30 bis 50 Prozent 

hinzunehmen, die Ausfuhr von Fahrzeugen 

ist um 27 Prozent auf 367 Milliarden 

Forint gegenüber dem Vergleichszeitraum 

des Vorjahres gesunken – werden die Zahlen 

des Statistischen Zentralamtes KSH 

von der Wochenschrift Figyelő zitiert. Die 

Regierung bietet – wie vielerorts in der 

Welt – einen Rettungsanker: Das Hauptziel 

des auf mehrere Jahre angelegten Rettungsplans 

besteht darin, dem Verlust von 

Arbeitsplätzen Einhalt zu gebieten, die einheimischen 

Zulieferer zu stärken, Investitionsvorhaben 

einschließlich der Berufsausbildung 

zu fördern. Obwohl die ungarische 

Regierung eine „Abwrackprämie“ 

nach deutschem oder slowakischen Modell 

– mit der Begründung, dass dadurch nicht 

die einheimischen Fahrzeughersteller 

unterstützt würden – verwarf, erklärte Sándor 

Mester, Fachstaatssekretär des Wirtschaftsressorts, 

der Tageszeitung Népszava 

gegenüber, dass „… von den 16 Milliarden 

Forint, die zur Linderung der Krise vorgesehen 

sind, auch etwas der Automobilindustrie 

zukommen wird“. Zu den Instrumenten 

für Investitionsanreize gehört auch 

die Vereinfachung der Genehmigungsverfahren 

sowie der Ausschreibungen für Forschung 

und Entwicklung. 

Die weltweite Rezession traf die Automobilindustrie 

in Ungarn auch deshalb 

zu einem ungünstigen Zeitpunkt, weil 

die Produktion von Jahr zu Jahr dynamisch 

anstieg. Die 1991 gegründete Magyar 

Suzuki Corp. steigerte ihre Produktion 

in 15 Jahren auf das Fünfzehnfache 

und schloss das Jahr 2008 mit dem besten 

Ergebnis seit seiner Gründung ab. Dabei 

rollten etwa 280.000 Fahrzeuge von den 

Bändern, was einem Anstieg von 21 Prozent 

gegenüber dem Vorjahr entspricht. 

Der japanische Automobilhersteller stockte 

zur Stärkung seiner Absatzzahlen in Europa 

und zur Etablierung einer den europäischen 

Anforderungen besser angepassten 

Modellpalette – im Rahmen des Programms 

Europäische Renaissance für Suzuki 

– die Produktionskapazitäten im Werk 

Esztergom auf 300.000 Fahrzeuge im Jahr 

auf und brachte der Reihe nach den neuen 

Swift, den SX4 sowie den Splash als 

Modelle heraus, sodass seine Investitionen 

in Ungarn bei insgesamt über 300 Milliarden 

Forint liegen. Eine besonders wichtige 

Komponente der Investitionsstrategie des 

Unternehmens ist, dass die Produkte im 

Interesse der Zollfreiheit in den EU-Ländern 

als „europäische Produkte“ eingestuft 

werden, sodass der Anteil der ungarischen 

und europäischen Zulieferungen 1994 60 

Prozent erreicht hat. 

Der andere Schlüsselakteur im Automobilbau 

GM-Opel – der 1991 in 

Szentgotthárd mit der Montage der ersten 

Generation des Opel Astra und dem 

Motorenbau in Ungarn startete – baute in 

den vergangenen anderthalb Jahrzehnten 

durch eine Investition von rund 700 Mil- 

lionen Euro knapp 6 Millionen Motoren. 

Im Produktionsstandort, der inzwischen 

in General Motors Powertrain umbenannt 

wurde, wurde die PKW-Fertigung bereits 

1998 eingestellt (das Produktionszentrum 

für Mitteleuropa wurde im polnischen 

Gliwice aufgebaut), andererseits wurde die 

Fertigung von Motoren und Zylinderköpfen 

weiter aufgestockt und durch Automatikgetriebe 

ergänzt. Im Rekordjahr 1999 

wurden 511.000 Vierzylindermotoren mit 

1,6 und 1,8 Liter Hubraum für die Modelle 

von Opel, Saab und Vauxhall sowie 

20.000 Allison-Nutzfahrzeuggetriebe produziert. 

Die heutigen Kapazitäten lassen 

ohne weitere Investitionen eine Jahresproduktion 

von bis zu 630.000 Stück pro 

Jahr zu, wobei das deshalb von Bedeutung 

ist, weil es parallel mit dem Eigentümerwechsel 

bei Opel auch Gerüchte gibt, dass 

der neue Eigentümer, die österreichischkanadische 

Magna, auch eine Erweiterung 

des Standortes Szentgotthárd erwäge. 

Audi Hungaria hat das vergangene Jahr 

– nunmehr zum 13. Mal in Folge – ebenfalls 

mit einem Rekordergebnis abgeschlossen: 

2008 haben 1,9 Millionen Motoren 

und mehr als 60.000 Fahrzeuge der Modelle 

Die Regierung betrachtet die Automobilindustrie 

einschließlich der auslandischen 

Direktinvestitionen nach wie 

vor als Schwerpunktaufgabe 

Audi TT sowie A3 Cabriolet das Werk verlassen. 

Mit dieser Leistung verwies der Audi- 

Standort Győr das Kamingo-Motorenwerk 

von Toyota auf die Plätze und wurde 

zum weltgrößten Motorenwerk. Mit einer 

Gesamtinvestition von bisher 3,6 Milliarden 

Euro wurde allein im vergangenen Jahr 

die Serienfertigung von 13 neuen Motorentypen 

aufgenommen, darunter ein 12-Zylinder-Dieselaggregat 

mit 500 PS, und kürzlich 

wurde auch ein sparsamer Dieselmotor 

mit 1,6 Liter Hubraum eingeführt. Im 

Laufe der Jahre wurde am Standort bereits 

ein eigenes Werkzeugbau- beziehungsweise 

Motorenentwicklungszentrum geschaffen. 

Letzteres hat die Aufgabe, die erforderlichen 

Anpassungen für die Serienfertigung 

der in Deutschland entwickelten Basismotoren 

auszuarbeiten beziehungsweise bereits 

produzierte Baureihen zu modernisieren. Im 

Entwicklungszentrum arbeiten 70 Ingenieure, 

doch durch die Einbindung der Lehrkräfte 

und der Studenten der Győrer István- 

Széchenyi-Universität und der TU Budapest 

nimmt der Hersteller auch externe Forschungsressourcen 

in Anspruch. 

Die Hauptfrage ist natürlich, wie es mit 

der Automobilindustrie in Ungarn weitergeht, 

wenn die schlechten Zeiten vorbei 

sind? Soviel ist sicher, dass die Regierung 

diesen Wirtschaftszweig einschließlich 

der ausländischen Direktinvestitionen 

nach wie vor als Schwerpunktaufgabe 

betrachtet. Das wird dadurch deutlich, 

dass der Staat die Errichtung des 

Mercedes-Werks in Kecskemét selbst 

unter den derzeitigen eingeschränkten 

wirtschaftlichen Verhältnissen großzügig 

mit 111,5 Millionen Euro unterstützt. 

Darüber hinaus umfassen die staatlichen 

Subventionen – sowohl als Geldzuschuss 

als auch in Form von Körperschaftsteuer-Vergünstigungen 

– knapp 30 Milliarden 

Forint und Mercedes-Benz Hungary 

kann sogar mit weiteren 214 Millionen 

Forint rechnen, die es für den 

Bau einer Anbindung an das staatliche 

Eisenbahnnetz erhält. All dies wird auch 

deshalb gewährt, weil man sich in Folge 

der Ansiedlung von Mercedes zusätzliche 

Investitionen von etwa 2 Milliarden 

Euro im Zeitraum von 3 bis 4 Jahren 

und 10.000 bis 12.000 neue Arbeitsplätze 

erhofft, weiterhin wird erwartet, 

dass kleine und mittelständische ungarische 

Unternehmen zu Zulieferern bei 

Mercedes werden können. 

György Heimer 


Fokus

Fokus 

Automobilabsatz in Ungarn 

Kampf ums Überleben 

Die ungarische Wirtschaft erlebt zurzeit ihre tiefste Krise seit 20 Jahren. Dies spüren auch die Autohändler: der 

Absatz von Neufahrzeugen brach dramatisch ein, und für konjunkturbelebende Maßnahmen fehlt der ungarischen 

Regierung das Geld. Einige Experten erwarten erst in vier Jahren eine Rückkehr zu den Absatzzahlen von 2008. 

Die ungarische Automobilwirtschaft, 

die einen Beitrag von ca. 

8,5% zum ungarischen Bruttosozialprodukt 

leistet wird von dieser Entwicklung 

besonders schwer getroffen. 

Zum einen werden aufgrund der weltweiten 

Absatzrückgänge Kapazitäten in 

der Produktion stillgelegt, zum anderen 

spüren auch die Verbraucher die Auswirkungen 

der Krise. Investitionsentscheidungen 

werden neu überdacht, nicht 

unbedingt notwendige Ausgaben werden 

auf die Zukunft vertagt. 

Der Wertverlust des ungarischen Forint, 

die hohen Zinsen für Kredite sowie die 

steigende Steuer- und Abgabenlast tragen 

zusätzlich dazu bei, die Kaufbereitschaft der 

potenziellen Käufer zu reduzieren. Speziell 

auch die unverhältnismäßig hohen Abgaben 

auf Neufahrzeuge sind für die ungarischen 

Händler ein signifikanter Standortnachteil 

gegenüber den Nachbarländern. 

Nach Informationen des statistischen 

Zentralamts sank das Realeinkommen in 

2009 bis Mai bereits um 2,1%, eine weitere 

Reduzierung der Kaufkraft ist durch 

die Erhöhung der Mehrwertsteuer ab 1. 

Juli 2009 zu erwarten. 

Die ungarische Regierung hat nur wenige 

Möglichkeiten, kosumfördernd einzugreifen. 

Der strikte Sparkurs lässt Maßnahmen 

wie die Abwrackprämie, die in einigen 

europäischen Staaten einen spürbaren Effekt 

auf die Verkaufszahlen hatte, nicht zu. Die 

in Ungarn produzierenden Gesellschaften 

der Automobilindustrie reagieren auf die 

Krise und haben ihre Kapazitäten angepasst. 

Magyar Suzuki in Esztergom, Ungarns 

größter Automobilhersteller, hat seine 

geplanten Produktionszahlen kontinuierlich 

reduziert. Nachdem Ende 2008 noch 

von einer Produktion von 220.000 Einheiten 

für 2009 ausgegangen wurde, musste 

diese Zahl bis zum Mai auf 190.000 

reduziert werden. In 2008 wurden noch 

285.000 Fahrzeuge produziert; die Fabrik 

in Esztergom ist für maximal 300.000 

Fahrzeuge ausgelegt. 

Experten erwarten, dass die Zahl der verkauften 

Neufahrzeuge erst 2013 wieder das 

Niveau des Jahres 2008 erreichen wird. 

Audi in Győr hat ebenfalls auf die Krise 

reagiert und die Produktion von Motoren 

und Fahrzeugen seit Weihnachten 2008 

mehrfach stillgelegt. Ungarns größter 

Exporteur produzierte in 2008 1,9 Millionen 

Motoren und 60.000 Fahrzeuge. Für 

2009 wird ein deutlicher Rückgang dieser 

Zahlen erwartet. 

Bis Mai 2009 wurden in Ungarn nur 

noch 33.000 Neufahrzeuge verkauft. Dies 

entspricht einem Rückgang von über 

50% gegenüber dem Vergleichszeitraum 

des Vorjahres. Im Mai kam der Neuwagenmarkt 

mit 4.500 Einheiten nahezu 

zum Erliegen. Für das Gesamtjahr wird 

nur noch mit einer Zahl von weniger als 

100.000 verkauften Einheiten gerechnet. 

In 2008 wurden noch ca. 160.000 neue 

Fahrzeuge verkauft (2007: 175.000). 

Auf dem Gebrauchtwagenmarkt zeigt 

sich ein Trend zu älteren und kleineren 

– somit preiswerteren – Fahrzeugen. Die 

absoluten Verkaufszahlen gehen jedoch 

auch in diesem Segment dramatisch 

zurück. Der größte Gebrauchtwagenhänd- 

ler der Region AAA hat sich entschlossen, 

seine Aktivitäten in Ungarn einzustellen. 

Der Ausblick für das verbleibende Jahr 

2009 und für 2010 gestaltet sich schwierig. 

Sowohl die Verbände der Automobilindustrie 

als auch die Unternehmen selber müssen 

ihre Prognosen regelmäßig nach unten 

korrigieren. Indikatoren, die auf eine Erholung 

der Automobilwirtschaft in Ungarn 

hinweisen, sind nicht zu erkennen. 

Es wird erwartet, dass die Zahl der 

verkauften Neufahrzeuge erst 2013 wieder 

das Niveau des Jahres 2008 erreichen 

wird. Für den Binnenmarkt ist eine derartige 

Tendenz noch nicht zu erkennen. Im 

Vergleich zu vor allem den Ländern Westeuropas 

ist Ungarns Automobilmarkt zwar 

noch nicht gesättigt. Das Verhältnis von 

zugelassenen Fahrzeugen pro Einwohner 

liegt zum Teil deutlich unter dem Wert 

anderer Länder in der Region. 

Eine weitere Entwicklung des Marktes 

für Neu- bzw. Gebrauchtwagen lässt sich 

aber nur bei verbesserten wirtschaftlichen 

Rahmenbedingungen und durch eine 

Erholung des privaten Konsums verwirklichen. 

Die Zeichen dafür stehen jedoch 

zum gegenwärtigen Zeitpunkt schlecht. 

Dieter Joachim Boehm 

PricewaterhouseCoopers 

Fahrzeugbau und Wirtschaftspolitik 

Aktionsplan 

für die Zukunft 

Die ungarische Regierung baut bei der Rettung der Automobilindustrie sowohl 

auf die Arbeitskräfte als auch auf das Wissen. Die Branche ist an einem Wendepunkt 

angelangt und obschon die Belebung in Westeuropa mittelfristig nicht zu 

halten sein wird, könnte Ungarn sogar vom Abbau in diesen Ländern profitieren. 

Nach dem fatal verlaufenen ersten 

Halbjahr 2009 scheint sich die 

europäische Automobilindustrie 

zu erholen. Laut den Business-Intelligence- 

Daten von JATO Dynamics sollen die Neuwagenverkäufe 

im Frühjahr dank der in 

Deutschland und auch in Frankreich eingeführten 

Abwrackprämie in Deutschland 

einen Anstieg um knapp 40 Prozent und 

in Frankreich um 12 Prozent gegenüber 

dem Vorjahr verzeichnen (dabei werden bis 

zu 2.500 Euro des Neuwagenpreises übernommen). 

Die bessere Lage der wichtigsten 

Partner für die ungarische Automobilindustrie 

ist vorerst jedoch noch nicht gefestigt, 

da die Mittel im Herbst erschöpft sein werden, 

die die nationalen Regierungen für die 

Rettung der Automobilbranche zur Verfügung 

stellen. „Die Automobilbranche steht 

vor einem außerordentlich schwierigen 

Jahr, ohne staatliche Hilfe können mehrere 

hundert Unternehmen, in erster Linie 

kleine und mittelständische Betriebe mit 

ungarischer Beteiligung, in Konkurs gehen“ 

– meinte István Lepsényi, Co-Vorsitzender 

der Arbeitsgruppe für die Wettbewerbsfähigkeit 

der Automobilbranche (und Vorstandsvorsitzender 

von Knorr-Bremse) auf 

der letzten Sitzung des Runden Tisches. 

Die Interessenvertretungen sprachen in 

den vergangenen Monaten mehrfach die 

Senkung der Registrierungssteuer beziehungsweise 

auch die Möglichkeit an, dass 

nach westeuropäischem Muster ein System 

zur Förderung des Austauschs von Altfahrzeugen 

eingeführt werden soll, allerdings 

berief sich die ungarische Regierung auf die 

Knappheit der Mittel beziehungsweise die 

schwachen Auswirkungen der Zuschüsse auf 

die Automobilindustrie in Ungarn – Studien 

besagen, dass eine derartige Maßnahme 

vor allem den Importen zugute käme – und 

beschäftigte sich nicht maßgeblich mit der 

Frage. Unseren Informationen nach nahm 

Suzuki die Sache in die eigene Hand und 

plant dem europäischen Beispiel Fiats folgend 

die Einführung eines eigenständigen 

Förderprogramms. „An Stelle direkter Mittel 

wollen wir die ungarische Automobilindustrie 

durch ein Förderprogramm in Gang 

bringen“ – erläuterte Wirtschaftsminister 

István Varga nach der Verabschiedung des 

Maßnahmenplans für den Fahrzeugbau im 

Juni. Das in diesem Jahr anlaufende vierjährige 

Programm ist neben Arbeitskräften, 

Zulieferern und der Forschung und Entwicklung 

auf Investitionsanreize fokussiert. 

Unter den wenigen, bereits beschlossenen 

konkreten Maßnahmen ist vielleicht diejenige 

am wichtigsten, die das bürokratische 

System der Grundenteignung und der 

Baugenehmigungen bei neuen Standorten 

erheblich beschleunigen soll. „Es gibt auch 

eine andere konkrete Planung, die gleichzeitig 

der Erhaltung des ungarischen Wissensstandes 

und der Innovation bei kleineren 

einheimischen Marktakteuren dienen würde“ 

– erfuhr WiU von Mátyás Klauber, For- 

schungsmitarbeiter des Institutes Kopint- 

Tárki, das vom Wirtschaftsressort mit der 

Ausarbeitung der Entscheidungsgrundlagen 

beauftragt wurde. Dabei würde die ungarische 

Regierung einen Teil des Lohnes der 

Fachleute übernehmen. „Wir begrüßen, 

dass endlich ein Aktionsplan erstellt wurde, 

weil dadurch vieles planbar wird, jedoch 

müsste die Auszahlung der Fördergelder 

beschleunigt werden, denn bei den Mitteln 

für die Erhaltung von Arbeitsplätzen dauert 

allein die Beurteilungsfrist häufig vier 

Monate, während für kleinere Unternehmen 

jede Woche zählt“ – erläuterte WiU 

gegenüber József Gaál, Geschäftsführer von 

Szimikron und Präsident der Industrie- und 

Handelskammer des Komitats Bács-Kiskun 

gegenüber der WiU. 

Neben der Abfederung der Folgen der 

Weltwirtschaftskrise rechnet der Plan damit, 

dass der Fahrzeugbau in Ungarn innerhalb 

einiger Jahre wieder erstarkt. „Trotz der 

Schwierigkeiten sind wir gegenüber vielen 

Ländern der Region immer noch im Vorteil 

beziehungsweise haben im Gegensatz 

zur Slowakei mehrere größere Marktakteure 

wie Audi oder BOSCH Forschungs- 

und Entwicklungskapazitäten nach Ungarn 

gebracht“ – skizzierte Mátyás Klauber ein 

positives Zukunftsszenario. Neben der Entlassungswelle 

der letzten Monate gab es 

auch positive Nachrichten: Bosal, einer der 

weltgrößten Automobilzulieferer, baut seine 

Belegschaft in Folge des Megaprojekts 

von Daimler in Kecskemét mit 250 Mitarbeitern 

aus, neben der reinen Produktion 

werden am Standort auch Konstruktion 

und Entwicklung betrieben. Die ungarische 

Investitions- und Handelsförderungsagentur 

ITD Hungary, die für die Anwerbung 

von Investoren verantwortlich zeichnet, verhandelt 

übrigens zur Zeit über zwölf Investitionsvorhaben 

in der Automobilbranche, 

was insgesamt 6.000 potentielle Arbeitsplätze 

bedeuten würde, falls alle Unternehmen 

sich in Ungarn niederlassen oder ihre 

Standorte hier erweitern würden. 

Gábor Homonnai 


Fokus

Fokus 

Automobilzulieferer in Ungarn 

Chancen für 

die Kleinen 

Ungarische Automobilzulieferer können ihre Chancen heute kaum nutzen. 

Ihr Innovationsstand ist oft unzureichend, notwendige Investitionen 

bleiben oft aus. Lösungen bieten Zusammenschlüsse: Entwicklungsagenturen 

und Cluster vermitteln Kapital und Know-how, die Regierung 

will helfen, indem sie durch eine flexiblere Gesetzgebung Spekulationen 

rund um die Immobilien der Investitionsstandorte verhindert. 

Bedauerlicherweise liegen in 

Ungarn keine genauen und tagesaktuellen 

Datenbanken über Automobilzulieferer 

vor, allerdings besitzt das 

Ministerium für nationale Entwicklung 

und Wirtschaft eine Karte, auf der die 

Zulieferer geographisch dargestellt sind. 

Von den 900 Unternehmen dieser Branche 

sind etwa 500 kleine und mittelständische 

Unternehmen im ungarischen 

Eigentum, wobei jedoch nach Aussage 

der kürzlich erstellten Hintergrundstudie 

für das Strategiepapier der Automobilindustrie 

die Zahl der ungarischen 

Zulieferer bei den beiden Fahrzeugmontagewerken 

in Ungarn auffallend niedrig 

ist (zum Beispiel liegen die ungarischen 

Zulieferungen auch bei Suzuki unter 

einem Drittel), außerdem entfallen diese 

Anteile im Allgemeinen auf Dienstleistungen, 

die nicht direkt in das Endprodukt 

eingearbeitet werden, und auf weniger 

wissensintensive Bereiche. 

Nach Informationen des Wirtschaftsressorts 

führen folgende Unternehmen in 

Ungarn Forschungs- und Entwicklungstätigkeit 

durch: Audi, Bosch, Knorr-Bremse, 

Luk Savaria, Valeo, Visteon sowie die 

ZF Friedrichshafen AG. Der überwiegende 

Teil der Marktakteure der zweiten 

und dritten Zulieferebene (Tier-2 und 

3) ist jedoch nicht in der Lage, in Neuerungen 

zu investieren. Branchenanalysten 

sind der Ansicht, dass die Zulieferer 

in früheren Jahren, in der aufsteigenden 

Phase der Branche nicht in der Lage 

waren, ihre Produktion mit der Dynamik 

auszubauen wie die Originalausrüstungshersteller 

(OEM), sodass das Preisniveau 

auf der zweiten und dritten Zulieferebene 

gedrückt wurde. Aus der Arbeit von 

Andrea Gelei, Forscherin der Corvinus- 

Universität Budapest, geht auch hervor, 

dass kleinere Unternehmen neben Mängeln 

in der Innovation inzwischen auch 

den so genannten Anforderungen zur 

Identifizierung nicht mehr genügen (ein 

Großteil der Zulieferer der ersten Ebene 

erwartet von den KMUs, ihre Zulieferstrukturen 

selbst auszubauen und zu 

betreiben). Zu den schwerwiegenden Problemen 

in Ungarn gehört ebenfalls, dass 

ein Unternehmen verhältnismäßig langsam, 

durchschnittlich in zwei Jahren, von 

den Auftraggebern zugelassen wird und 

häufig wird – vor allem von deutscher Seite 

– die mangelnde Organisation beanstandet, 

die durch eine Abstimmung der 

Kapazitätsplanungssysteme behoben werden 

könnte. „Ungarische Unternehmen 

können sich in erster Linie deshalb langsam 

an die Erwartungen ihrer Kunden 

anpassen, weil die auf dem Markt verfügbaren 

Ressourcen in der Krise knapp 

geworden sind“ – klagte der WiU gegenüber 

József Gaál, Geschäftsführer der Szimikron 

Kft., einem Hersteller von Kugelspindeln 

und Linearsystemen, und fügte auch 

hinzu, dass KMU bei oft mehrmonatiger 

Antragsbearbeitung selbst im günstigsten 

Fall mit der Széchenyi-Karte Kredite nur 

zu 11-12 Prozent Zinsen bekämen. Ein 

anderes typisches Problem bei der Etablierung 

neuer Zulieferer ist, dass die Hersteller 

nicht über die Versicherungsstruktur 

verfügen, die von einem internationalen 

Kunden gefordert wird: Im Allgemeinen 

sind nicht alle Risikofaktoren abgedeckt 

oder die Deckung ist sehr niedrig, was bei 

einem Schaden das gesamte Unternehmen 

in Konkurs treiben kann. 

Branchenteilnehmer befürchten, dass 

in diesem Jahr bis zu ein Fünftel der 

kleineren Akteure in Ungarn in Konkurs 

gehen kann, allerdings gibt es im Gegensatz 

zu den düsteren Prognosen auch findige 

Lösungen. Bei der Zorge Hungary 

Kft. wurden zum Beispiel früher Dichtungen 

für Anlagen aus Kunststoff und 

Metall produziert, jetzt hat man die 

Produktion auch auf Teile für die Heizungstechnik 

umgestellt, die einen stabileren 

Markt bieten. „Die Diversifizierung 

ist bei KMUs völlig selbstverständlich, 

weil es gefährlich ist, das Geschäft 

auf ein Produkt aufzubauen. Die Integratoren 

lassen im Allgemeinen auch nicht 

mehr als 30% der Umsätze aus einzelnen 

Branchenzweigen zu, weil der Zulieferer 

damit leichter ausfallen könnte“ – 

erfuhren wir von einem Experten der 

ungarischen Investitions- und Handelsförderungsagentur, 

der ITD Hungary. 

Die Mehrheit der Unternehmen kann 

sich jedoch den Wechsel oder die Ausbreitung 

des Portfolios nicht erlauben, 

langfristig hängt die Zukunft der gesam- 

ten Branche vom Zusammenschluss ab. 

Neben den besseren Positionen für Preisverhandlungen 

lohnt es sich, auch die 

Funktionen Marketing, FuE und Qualitätssicherung 

gemeinsam auszuüben und 

dafür bieten Cluster eine Lösung an. 

Die Organisationen, die über einen 

eigenständigen Apparat von Mitarbeitern 

verfügen, stellen in der Regel umfassende 

Datenbanken auf, führen fachspezifische 

Workshops durch und gehen neben dem 

gemeinsamen Marketing sowie der Forschung 

und Entwicklung auch Koopera- 

tionen in der Innovation ein. Das Pannon 

Automobilcluster, das früher zu den größten 

gehörte, hat mit erheblichen finanziellen 

Problemen zu kämpfen und mit dem 

Austritt von Audi und auch von Suzuki 

dauerte die Umstrukturierung noch bei 

Redaktionsschluss an. „Im benachbarten 

Österreich bestehen vier Automobilcluster, 

in erster Linie deshalb, weil sie wesentlich 

mehr staatliche Fördergelder erhalten“ 

– äußerte sich WiU gegenüber Péter Körmendi, 

Manager des so genannten Beratungsclusters 

für die Automobilindustrie 

(zu dessen Mitgliedern National Instruments 

beziehungsweise auch TÜV-NORD 

gehören). Diese Organisation erwägt ebenfalls, 

ihre Struktur wegen mangelnder Mittel 

umzugestalten. Das Cluster bietet den 

Mitgliedern übrigens ein spezielles Versicherungskonstrukt 

an, das um 40-50 Prozent 

preiswerter sein oder eine erheblich 

höhere Deckung bieten kann, als wenn 

sich die Unternehmen einzeln versichern 

Es lohnt sich die Funktionen Marketing, 

FuE und Qualitätssicherung 

gemeinsam auszuüben und dafür bieten 

Cluster eine Lösung an. 

ließen (die Deckung gilt für Betriebsausfälle, 

Auftragsausfälle, Haftungsfragen). 

Im nördlichen Landesteil Ungarns gibt es 

noch eine Gruppierung, das so genannte 

NOHAC-Cluster, das bereits mehr als 50 

Mitglieder, Metall- und Kunststoffbearbeiter, 

Konstruktionsbüros sowie Zertifizierungs- 

und Dienstleistungsunternehmen 

zählt. Im Gegensatz zur allgemeinen Tendenz 

wurde Anfang August im Einzugsgebiet 

des Daimler-Werks in Kecskemét mit 

19 Mitgliedern (darunter Knorr-Bremse, 

Agrikon, Szimikron, KALOPlasztik, Pro 

Patria Electronics) das Zuliefercluster Hírös 

gegründet. Explizit für die Entwicklung 

von Zuliefernetzwerken stehen im operationellen 

Programm für die Wirtschaft 

(GOP 1.3.3) seit März Mittel in Höhe von 

2 Milliarden Forint zur Verfügung, um die 

sich auch solche Gruppierungen bewer- 

ben können. Die einzelnen Pakete zu 15 

bis 250 Millionen Forint sollen in 30 bis 

50 Chargen vergeben werden, sodass neben 

der Versuchsentwicklung auch für Immobilieninvestitionen, 

Marketing sowie die Einführung 

von Normen und für Zertifizierungsprogramme 

Gelder beantragt werden 

können. Bei FuE-Maßnahmen sind Förderungen 

von 25 Prozent des Gesamtbetrages, 

bei regionalen Anträgen (beispielsweise 

für die Immobilieninvestition) in den 

am stärksten benachteiligten Regionen von 

bis zu 50 Prozent möglich. 

Die Wirtschaftsförderungsagentur ITD 

Hungary bietet ebenfalls etliche Leistungen 

an, die einem Cluster nicht unähnlich 

sind. Neben dem Fördermodul zur 

Identifizierung von Finanzierungsmöglichkeiten 

und dem speziellen Netzwerkaufbau 

(Treffen der kaufmännischen Leiter 

der Unternehmen) werden zur Minderung 

von Verlusten und der effizienteren 

Produktion auch die Pflege von Zulieferdatenbanken 

und unterschiedliche Schulungsmaßnahmen 

angeboten (in TQM, 

Lean-Management, Kaizen usw.). „Mit 

dem Nachlassen des durch die Krise verursachten 

Schocks wollen die Hersteller ihre 

Geschäfte mit dem aktuellen Bestandsniveau 

fortsetzen und das erfordert von allen 

Marktteilnehmern striktes Wirtschaften 

und strikte Planung; auch wir organisieren 

uns aufgrund dieser Grundsätze neu und 

fordern das auch von unseren Zulieferern“ 

– erfuhren wir von János Sipos, Geschäftsführer 

der Bosal Kft. Der Firmenchef fügte 

auch hinzu, dass diese Vorgehensweise das 

Unterpfand für das Überleben der Produktionsunternehmen 

sei. 

Gábor Homonnai 


Fokus


Interview 

„Wir sind für die 

Krise gut gerüstet“ 

Die Wirtschaftskrise ist noch nicht vorüber 

und die Audi Hungaria Motor Kft. 

in Gyôr ist bestrebt, die Auswirkungen 

der Krise durch ein Maßnahmenpaket 

zu lindern – sagte Thomas Faustmann, 

Vorsitzender der Geschäftsführung 

des Unternehmens. 

Wann ist das Ende die aktuellen, nunmehr 

etliche Monate andauernden Wirtschaftskrise 

abzusehen und wie kann sich die 

Lage der Automobilindustrie und damit 

die von Audi danach entwickeln? Die Führung 

der Audi AG hat vor zwei Jahren, also 

noch vor der Wirtschaftskrise, angekündigt, 

2015 1,5 Millionen Audi-Fahrzeuge 

absetzen zu wollen. 

Ich kann nicht sagen, wann die Krise vorüber 

ist, doch sehe ich vorerst nicht, dass dieser 

Prozess enden würde. Audi ist übrigens 

für die aktuelle Situation gut gerüstet, das 

heißt, wir haben die Modelle und Mittel, 

um sogar auf einen Rückgang der Produktion 

flexibel zu reagieren. Und was den zweiten 

Teil der Frage anbelangt: Dadurch, dass 

sich inzwischen eine Wirtschaftskrise aufgetürmt 

hat, ändert sich weder die Strategie 

der Audi AG noch die von Audi Hungaria. 

Es ist vorstellbar, dass es auf dem Weg dorthin 

noch Weichenstellungen geben wird, 

aber die Hauptrichtung ändert sich deshalb 

nicht. Stattdessen sind die Maßnahmenprogramme 

umzugestalten und es ist zu prüfen, 

ob wir aktuell richtig handeln. Es kann vorkommen, 

dass es etwas mehr Zeit braucht, 

um die Strategie umzusetzen. 

Die Krise traf die Fahrzeuge der Premiumklasse 

vielleicht etwas weniger – bei Audi lief 

vor kurzem der 400.000. Audi TT vom Band. 

In der Premiumklasse war das vergangene 

Halbjahr für Audi wesentlich erfolgreicher 

als für andere Marken der Premiumklasse. 

So war zum Beispiel die Nachfrage nach 

dem Sportcoupé Audi A5 sehr groß, so dass 

man im ersten Halbjahr lange auf ihn warten 

musste und für den Q5 gibt es – wegen 

der hohen Zahl der Kundenbestellungen – 

immer noch erhebliche Wartezeiten. 

Mit welchen Entwicklungen in Produktion 

und Betriebsführung rechnet Audi Hungaria 

in der Fahrzeugproduktion für die 

kommenden Jahre? 

Die Modelle des 2006 neu gestalteten Audi 

TT Coupé und des Roadster sowie des seit 

Jahresende 2007 gebauten Audi A3 Cabriolet 

befinden sich im ersten Drittel ihres 

Lebenszyklus. Das bedeutet nicht, dass wir 

die Fahrzeuge im Laufe der Jahre unverändert 

bauen würden, denn in den aktuellen 

TTs gibt es zum Beispiel ein Navigationssystem 

der neuen Generation, an das sich 

beispielsweise auch das iPhone anschließen 

lässt. Die Fahrzeuge werden also im Laufe 

ihres Produktionszyklus kontinuierlich angepasst, 

damit sie attraktiv bleiben; dadurch 

hat das A3 Cabriolet zum Beispiel in diesem 

Jahr einen neuen – in Győr gebauten – 1,6- 

Liter-Dieselmotor bekommen. 

Neben den Sportwagen werden zahlreiche 

Motorvarianten am Standort Győr produziert. 

Welche Folgen hatte die Wirtschaftskrise 

für den Motorenbau? 

Die kleinen Benziner liefen sehr, sehr gut. 

Infolge der Abwrackprämie in Deutschland 

hat sich die Nachfrage in Richtung der 

kleineren Fahrzeuge verschoben und das 

hat dazu geführt, dass auch die Nachfrage 

nach unseren kleineren Motoren gestie- 

gen ist. Die Krise hat unsere neu entwickelten 

Sechszylinder-Benziner ebenfalls kaum 

betroffen, von diesen Motoren hat beispielsweise 

der chinesische Markt viele aufgenommen. 

Aber bei den Dieselmotoren mit großem 

Hubraum spüren wir den Rückgang. 

Durch welche Krisenbewältigungsmaßnahmen 

gelingt es Ihnen, Herr der Lage 

zu sein? 

Wir haben gleich mehrere Programme 

gestartet, zum Beispiel lassen wir unsere 

Mitarbeiter auch Aufgaben übernehmen, 

die wir früher externen Dienstleistern überließen. 

Das tun wir auch deshalb, weil wir 

unsere Mitarbeiter halten möchten, da wir 

wissen, dass wir sie brauchen werden, wenn 

unsere Produktionszahlen wieder nach 

oben gehen werden. Als anderes Programmelement 

der Produktionssenkung schickten 

wir die Mitarbeiter in den Urlaub und 

zur Finanzierung ihres auf diesen Zeitraum 

entfallenden Lohnes wurde ein Teil der für 

das Vorjahr zu zahlenden Prämien geopfert. 

Darüber hinaus vereinbarten wir mit den 

Arbeitnehmervertretern auch einen flexibleren 

Einsatz der Arbeitszeit und als vierten 

Punkt nutzten wir die Möglichkeiten, die 

der Volkswagen-Konzern bietet und versetzten 

viele unserer Mitarbeiter vorübergehend 

an die Produktionsstätten, zu den 

Arbeitsplätzen in Deutschland und Belgien. 

Trotz der schwierigen wirtschaftlichen 

Lage schließen Sie Arbeitsverträge mit 35 

Lehrlingen aus der dualen Ausbildung ab. 

Warum ist das Engagement für die berufliche 

Ausbildung für Audi wichtig? 

Für uns ist es außerordentlich wichtig, wie 

wir mit unseren Mitarbeitern umgehen, 

weil wir ein technologieorientiertes Unternehmen 

sind, die Produkte, die wir hier in 

Győr produzieren, gehören in das oberste 

Segment der technologischen Skala weltweit. 

Wir wissen bereits jetzt, dass allein 

die Mitarbeiter im Motorenbau im kommenden 

Jahr die Serienfertigung von 14 

neuen Motoren erlernen müssen. 

Interview 

Auf das eigene 

Know-How setzen 

Innovationskraft stärken und Zulieferer wettbewerbsfähig machen – dies 

sind die wichtigsten Forderungen von Prof. Dr. László Palkovics, dem Leiter 

der Forschungs- und Entwicklungszentrums von Knorr-Bremse in Budapest, 

um die ungarische Automobilindustrie zukunftsfähig zu machen. In 

unserem Interview geht er aber auch auf die kurzfristigen Konsequenzen 

aus der weltweiten Wirtschaftskrise ein. 

Wie wettbewerbsfähig ist Ungarn als 

Standort für die Fahrzeugindustrie? 

Ungarn ist durchaus wettbewerbsfähig, die 

Entscheidung der Daimler AG, in Kecskemét 

ein Montagewerk zu errichten, ist ja 

ein klarer Beleg dafür. 

Knorr-Bremse 

Welche Faktoren entscheiden heute darüber, 

wo neue Investitionen in der Fahrzeugindustrie 

entstehen? 

Vor allem drei Faktoren sind von ausschlaggebender 

Bedeutung. Zum sind die 

Kosten, und hier wiederum die Arbeitskosten 

nach wie vor wichtig. Die liegen heute 

in Ungarn für einen Arbeiter bei etwa 

einem Fünftel der Kosten in Deutschland 

oder an anderen westeuropäischen Standorten. 

Und selbst bei Ingenieuren liegt das 

Verhältnis noch bei 1:2 oder 1: 2 ½. Ein 

zweiter wichtiger Faktor ist die Verfügbarkeit 

[elérhetősége] von Arbeitskräften. 

Daimler hat bei seiner Standortsuche in 

Ungarn vier Städte geprüft: Miskolc, Dunaújváros, 

Kecskemét und Zalaegerszeg. 

Unter dem Aspekt Arbeitskräfteangebot 

war Kecskemét sicher die beste Entscheidung: 

in einem Umkreis von etwa 100 km 

liegen Städte wie Budapest, Székesfehérvár, 

Szeged oder Szolnok – die geplanten 

2500 Mitarbeiter können hier sicher aus 

der Umgebung rekrutiert werden. 

Das 1905 in Berlin gegründete Unternehmen Knorr Bremse hat sich in den mehr als 100 Jahren 

seiner Geschichte zu einem der weltweit führenden Zulieferunternehmen der Fahrzeugindustrie 

entwickelt. Heute beschäftigt der Konzern etwa 15.000 Mitarbeiter an 65 Standorten 

in 25 Ländern. Der Gesamtumsatz betrug 2008 3,4 Mrd. Euro, 58% davon entfielen auf 

System für Nutzfahrzeuge und 42% auf Systeme für Schienenfahrzeuge. 

In Ungarn ist Knorr Bremse seit 1972 aktiv, damals wurden dem Staatsunternehmen 

SZIM in Kecskemét erstmals Lizenzen zur Fertigung von Bremsen-Teilen erteilt. 1989 wurde 

ein Joint Venture gegründet, das bis 1993 vollständig in den Konzern eingegliedert wurde. 

Knorr-Bremse beschäftigt heute in Ungarn über 1500 Mitarbeiter an drei Standorten in 

Budapest und Kecskemét, darunter insgesamt fast 350 Entwicklungsingenieure. 

Und schließlich ist wichtig, wie sicher die 

Technologie ist, die man als Investor zur 

Verfügung stellt. In mittel- und osteuropäischen 

Ländern einschließlich Russland 

muss ein Investor nicht befürchten, 

dass sein Know-How gestohlen wird 

– in China oder Indien ist die Situation 

durchaus anders. 

Der Fahrzeugbau gilt als eine der strategisch 

wichtigen Branchen, die Regierung 

hat erst im Juni einen Aktionsplan für den 

Straßenfahrzeugbau verabschiedet. Was 

bringt ein solcher Plan der Branche und 

dem Land? 

Der Aktionsplan wurde zusammen mit 

den Unternehmen des Industriezweiges 

erarbeitet und geht in die richtige Rich- 


tung. Man sollte sich keine Illusionen 

machen: die internationalen Konzerne 

haben ihre eigene Produkt- und Entwicklungsstrategie. 

Für Länder für Ungarn 

kommt es darauf an, dafür die entsprechende 

Umgebung zu schaffen. Priorität 

muss dabei vor allem die Stärkung der 

Zulieferindustrie haben, denn ein wichtiger, 

bisher noch nicht erwähnter Faktor 

bei der Standortwahl internationaler 

Investoren ist ein stabile Zulieferbasis 

aus einheimischen Unternehmen. An der 

Spitze sind 50 große Unternehmen, und 

dann sind da mehrere hundert kleine und 

mittlere Unternehmen, die im wesentlichen 

keine eigenen geistigen Kapazitäten 

haben, sondern von den „Großen“ 

entwickelte Produkte herstellen. 

Wie gut aufgestellt ist die ungarische 

Zulieferindustrie heute? 

Qualitativ sind ungarische Zulieferer der 

Branche durchaus in der Lage, anspruchsvolle 

Hersteller zu bedienen, nicht nur in 

12 2009 | 4 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2009 | 4 13


Ungarn, sondern auch in Deutschland oder anderen Ländern. 

Was fehlt, ist meist die Fähigkeit zu eigenen technologischen 

Entwicklungsleistungen. 

Woran liegt das? 

Man darf nicht vergessen: ein mittelständisches Unternehmen in 

Deutschland besteht oft schon seit 200 Jahren, ein ungarisches 

höchstens 20 Jahre. Das widerspiegelt sich auch in noch bestehenden 

Mängeln der Firmenkultur, z.B. im Mangel an langfristigem, 

strategischem Denken, und deshalb wird die technologische 

Kompetenz oft vernachlässigt. 

Wie kann man eine solche strategische Unternehmenskultur 

fördern? 

Wir bei Knorr verlangen z.B. von unseren kleineren Zulieferern, 

sich an den Universitäten oder Hochschulen nach Ingenieur-Studenten 

umzusehen, die sie dann später garantiert einstellen, um 

die eigene technologische Kompetenz zu stärken. Wenn die KMU 

selbst zu bestimmten Entwicklungsleistungen in der Lage sind, 

sichert dies nämlich nicht nur höhere Umsätze, sondern reduziert 

auch ihre Abhängigkeit von der Technologie der Abnehmer. 

Nach wie vor hört man viel Kritik zur akademischen Ausbildung in 

Ungarn. Teilen Sie diese Kritik? 

Früher bemängelten die Investoren, dass die ungarischen Ingenieure 

keine Fremdsprachen beherrschen, nicht wissen, was quality 

assurance bedeutet, und nichts vom Projektmanagement verstehen, 

obwohl sie ansonsten über ein hervorragendes Fachwissen 

verfügten. Mit der nicht durchdachten vollständigen Umstel- 

lung auf das Bologna-System sind wir leider über das Ziel hinausgeschossen. 

[átestünk a ló túlsó oldalára]. Die Hochschulen 

haben begonnen, alle möglichen exotischen Studiengänge aufzulegen, 

z.B. „integrierte Produktmanager“ oder „Informatikingenieur-Manager“. 

Die Industrie braucht das nicht – das könne 

Sie ruhig aufschreiben. Wir brauchen Maschinenbauingenieure, 

Chemie-Ingenieure, Elektroingenieure. 

Wie wird sich die aktuelle Wirtschaftskrise auf die ungarische 

und die weltweite Fahrzeugindustrie auswirken? 

Zum einen werden wir eine strukturelle Neuausrichtung der 

Industrie erleben. In den vergangenen Jahrzehnten entstandene 

Überkapazitäten müssen abgebaut werden, und der Paradigmenwechsel 

hinsichtlich Umweltverträglichkeit oder Energieverbrauch 

wird auch an die Technik neue Anforderungen stellen. Unter den 

Marktteilnehmern wird es zudem zu einer Konsolidierung kommen, 

die ja schon begonnen hat. 

Wird der notwendige globale Kapazitätsabbau Ungarn oder anderen 

Ländern Mittel- und Osteuropas der Region eher zum Vorteil 

gereichen, weil westeuropäische Standorte möglicherweise 

eher aufgegeben werden? 

Das sehe ich nicht, schließlich spielen in einem so wichtigen Industriezweig 

auch innenpolitische Faktoren eine Rolle, und außerdem 

genießen z.B. deutsche Standorte in den Mutterhäusern wohl immer 

noch größeres Vertrauen hinsichtlich Zuverlässigkeit und Stabilität. 

Wie haben Sie bei Knorr auf die Krise reagiert? 

Für uns war vor allem wichtig, das Wissen und Know-how 

unserer Mitarbeiter nicht zu verlieren – schließlich beschäftigen 

wir in Ungarn insgesamt über 300 Entwicklungsingenieure. Bisher 

haben wir das auch geschafft. Für Knorr Bremse ist vor allem 

der dramatische Nachfragerückgang bei Nutzfahrzeugen von 

Bedeutung: der LKW-Absatz ist um 50% oder mehr eingebrochen, 

und das spüren wir natürlich deutlich. Wir haben vor allem 

über Kurzarbeit, die Reduzierung von Leiharbeit und sozialverträglichen 

Personalabbau, also z.B. Frühpensionierung versucht, 

uns der neuen Situation anzupassen. 

Kecskemét bereitet sich auf Daimler vor 

Global Player bringt 

lokalen Aufschwung 

Eine Großinvestition wie die von Mercedes in Kecskemét ist auch für 

eine Stadtverwaltung eine große Herausforderung. Im Bürgermeisteramt 

wurde eigens für die Betreuung des Daimler-Projekts eine Sonderabteilung 

geschaffen. Wir sprachen mit der Leiterin der Abteilung, Vizebürgermeisterin 

Klaudia Pataki Szemereyné. 

Vor einem Jahr gab die Daimler AG bekannt, 

dass sie eine neue Produktionsstätte in 

Kecskemét errichten wird. Was hat sich 

seitdem im Leben der Stadt verändert? 

In dem mehr als einen Jahr, das seit der 

Mitteilung der Daimler AG verging, gab 

und gibt es in Kecskemét zahlreiche Veränderungen. 

Mit der Ansiedlung des Werks 

sind Investitionen in den Bereichen Infrastruktur 

und Gesundheitswesen auf den 

Weg gebracht worden, außerdem werden 

das Schul- und Kindergartennetz erweitert 

und ein neuer Wellness- und Schwimmbadkomplex 

gebaut. Darüber hinaus ist 

zu erwarten, dass auch die Zahl der Unternehmen 

von Jahr zu Jahr steigen wird, die 

sich in Kecskemét niederlassen. Die in der 

Stadt laufenden Entwicklungsvorhaben 

wurden beschleunigt. Seitens der Medien 

erfahren wir gesteigerte Aufmerksamkeit 

und auch auf dem Immobilienmarkt 

generierte die Investition eine verstärkte 

Nachfrage. Kecskemét ist in die Liste der 

registrierten, wettbewerbsfähigen Städte 

der Welt aufgenommen worden. 

Welche Verpflichtungen musste Kecskemét 

übernehmen, um diese Investition zu 

erhalten? 

Die gekaufte, 441 ha große Immobilie 

musste die Stadt innerhalb eines halben 

Jahres in ein für industrielle Produktion 

geeignetes Baugrundstück umgestalten 

und auch die damit verbundene Straße 

musste verstärkt und so verbreitert werden, 

dass sie für ein Verkehrsaufkommen 

von ca. 200 LKW pro Tag ausgelegt ist. 

Außer der Sicherung der Kindergarten- 

Betreuung und einer deutschen Schule 

war auch die reibungslose Abwicklung der 

Investition ein wichtiger Gesichtspunkt. 

Daimler benötigt einen beträchtlichen 

Zulieferer-Background. Haben sich schon 

ausländische Investoren gemeldet, die 

auf die Daimler-Investition bauen? 

Seitdem das Mercedes-Projekt aktuell ist, 

herrscht seitens ausländischer Investoren 

gesteigertes Interesse an den Gewerbeflächen 

von Kecskemét. Die Investoren suchen 

außer Flächen für Industrieansiedlungen 

jedoch auch Gelände, das für den Bau von 

Hotels und mit Logistik und Betreibung 

verbundenen Dienstleistungseinrichtungen 

geeignet ist und sie interessieren sich in erster 

Linie für größere Flächen. 

Wie werden die lokalen Unternehmer auf 

die hohen Anforderungen von Daimler an 

seine Zulieferer vorbereitet? 

Nicht nur die ortsansässigen, sondern 

auch die landesweit aktiven Unternehmen 

konnten sich auf den für sie veranstalteten 

Zuliefererforen mit den hohen Anforderungen 

vertraut machen, das Daimler an 

seine Zulieferer stellt. Wer an diesen Veranstaltungen 

teilnahm, konnte sich ein umfassendes 

Bild davon machen, welche Erwartungen 

dieses weltweit operierende Unternehmen 

hat und welche Qualitätsanforderungen 

es stellt. Außer diesen Foren will 

die Stadt Kecskemét auch mit der Einrichtung 

des Kreativ-Innovationszentrums zur 

Vorbereitung der kleinen und mittelständischen 

Unternehmen beitragen. Zu den 

Aufgaben dieses Zentrums gehören unter 

anderen Dienstleistungstätigkeit im Bereich 

Produktionsoptimierung bzw. als Zielsetzung 

die Schaffung eines Kompetenzzentrums 

für die Autoindustrie. 

Das fertige Werk wird ca. 2500 Menschen 

einen Arbeitsplatz bieten. Wird es so viele 


ausgebildete Arbeitskräfte in der Umgebung 

geben bzw. wie bereiten Sie sich auf die 

Befriedigung des Arbeitskräftebedarfs vor? 

In Kecskemét wird es voraussichtlich keinen 

gravierenden Mangel an ausgebildeten 

Arbeitskräften geben. In die schon vorab 

erwähnten Pläne wurde auch die Entwicklung 

des Bildungssystems der Stadt aufgenommen, 

z.B. werden in den Fachmittelschulen 

neue Ausbildungsberufe eingeführt, 

aber dank der Investitionen besteht auch an 

den Technik- und Wirtschaftsfachrichtungen 

der Kecskeméter Hochschule erhebliches 

Interesse. Ein wichtiger Faktor ist auch, dass 

in der Kleinregion (im Umkreis von 40 – 50 

km) die Arbeitslosigkeit hoch ist, die sich 

aus dem Arbeitsplatzabbau im Zusammenhang 

mit der Wirtschaftskrise ergibt, die 

Beschäftigung der arbeitslos gewordenen 

Menschen kann dann auch zu der Deckung 

des Arbeitskräftebedarfs beitragen. 

Das Werk soll einmal 2500 Menschen 

beschäftigen. Wie sichern Sie, dass dann 

genügend gut ausgebildete Arbeitskräfte in 

der Umgebung zur Verfügung stehen werden? 

Man muss die entsprechenden städtischen 

Dienstleistungen bieten und Ansatzpunkte 

finden, die Investitionen verschiedener Art 

anziehen. Man muss eine Datenbank erstellen, 

die Interessenten mit aktuellen Informationen 

versorgt. Wichtig sind außerdem 

auch: bewusste Flächennutzung vom 

städtebaulichen Aspekt her, das Gestalten 

eines leicht und gut überschaubaren, harmonischen 

Stadtbildes, wo alle Akteure der 

Wirtschaft die entsprechende Fläche für 

die Investition finden. Gleichzeitig kann 

auch die Beschäftigung von erfahrenen und 

über gute Fremdsprachenkenntnisse verfügenden 

Mitarbeitern in hohem Maße zum 

Erfolg beitragen. Im Bürgermeisteramt der 

Komitatsstadt Kecskemét wurde eine separate 

Abteilung gebildet, eine ihrer Hauptaufgaben 

besteht darin, den Investitionsablauf 

kontinuierlich zu verfolgen bzw. hierher 

kommende deutsche Fachleute bei amtlichen 

Angelegenheiten zu unterstützen. 



Was Sie schon immer über Ungarn wissen wollten 

Sieben mal zum Arzt 

Durchschnittlich sieben mal sucht jeder Ungar im Jahr einen Arzt auf, und auf 100 Einwohner 

kommen 117 Handys, aber nur 31 Festnetz-Anschlüsse. Diese und viele andere interessante Zahlen 

und Fakten enthält das gerade erschienene Kompendium „Ungarn 2008“ des Statistischen 

Landesamtes KSH. Einige davon haben wir für Sie zusammengestellt. 

Bevölkerung 

Am 01. Januar 2009 lebten 10,31 Millionen Einwohner in 

Ungarn. Auf 1000 Männer kamen 1107 Frauen. Laut dem Stand 

von 2008 bringen die Frauen durchschnittlich 1,35 Kinder zur 

Welt, zur langfristigen Aufrechterhaltung der Bevölkerungszahl 

wären durchschnittlich 2,1 Kinder nötig. 2008 wurden 39,5% 

der Kinder außerehelich geboren. 

Die Lebenserwartung der im Jahr 2007 geborenen Jungen 

beträgt 69,2 und die der Mädchen 77,3 Jahre. 

Die Anzahl der Ausländer mit gültiger Aufenthaltserlaubnis in 

Ungarn betrug am 01. Januar 2009 184.500 Personen – sie machen 

damit einen Anteil von 1,8% der Bevölkerung des Landes aus. Ihr 

überwiegender Teil kommt nach wie vor aus Europa und dabei insbesondere 

aus Rumänien, der Ukraine, Serbien und Deutschland. 

41% der Ausländer leben in der ungarischen Hauptstadt Budapest, 

38% in anderen Städten und 21% in Gemeinden. 

Beschäftigung 

Die Anzahl der Beschäftigten zwischen 15 und 64 Jahren lag 

durchschnittlich bei 3,85 Millionen Menschen, was bedeutet, dass 

56,7% dieser Altersgruppe beschäftigt sind. Die atypischen Formen 

der Beschäftigung sind in Ungarn weniger verbreitet: Der 

Anteil der Teilzeitbeschäftigten lag 2008 bei 4,3% (der EU-Durchschnitt 

liegt bei 17,6%), der Anteil der Beschäftigten mit befristeten 

Arbeitsverträgen bei 7,8% (der EU-Durchschnitt liegt bei 14,0%). 

Innerhalb der Altersgruppe von 15 bis 64 Jahren galten 

2008 insgesamt 2,62 Millionen Personen im Hinblick auf den 

Arbeitsmarkt als „inaktiv“, d.h. sie waren weder als Beschäftigte 

noch als Arbeitslose erfasst. 

Konsumverhalten, Wohnsituation: 

Wofür wird Geld ausgegeben? 

Innerhalb des Konsums privater Haushalte erreichten Lebensmittel 

und alkoholfreie Getränke den Anteil von 17,3%, Wohnungsdienstleistungen 

und Haushaltsenergie 18,9%, Verkehr und 

Transport einschließlich der Fahrzeugkäufe 15,6%. Der Anteil der 

Genussmittel (alkoholische Getränke, Tabakwaren, Narkotika) ist 

mit 9,5% wesentlich höher als der von Bekleidung mit 3,5%. 

Der tägliche Nahrungsmittelkonsum pro Kopf ging 2007 um 

365 Kilojoule zurück, liegt aber mit 13375 KJ immer noch erheblich 

über dem von der Ernährungswissenschaft empfohlenen Wert. 

Die Anzahl der Personenkraftfahrzeuge je 100 Haushalte lag 

2007 bei 56 (davon waren 53 Privateigentum). 

In den letzten beiden Jahren wurde jeweils eine fast identische 

Anzahl von 36.000 neuen Wohneinheiten in Ungarn gebaut. 

Einkommenssituation 

Im vergangenen Jahr lag der Bruttodurchschnittsverdienst 

der Vollzeitbeschäftigten bei 198.900 Forint pro Kopf. Angestellte 

verdienten durchschnittlich 274.800 Forint, Arbeiter 

130.800 Forint. 

Nach wie vor war der durchschnittliche Bruttoverdienst bei 

den Arbeitnehmern in der Finanzbranche mit 433.300 Forint 

am höchsten, gefolgt von der öffentlichen Verwaltung, der 

Elektrizitätswirtschaft sowie der chemischen Industrie. Im verarbeitenden 

Gewerbe lagen die Durchschnittsverdienste im 

Bereich der Textil- und der Lederindustrie mit 107.400 Forint 

am niedrigsten. 

Der Nettodurchschnittsverdienst lag 2008 bei 122.000 

Forint, das machte 61% des Bruttoverdienstes aus. 

Die Nettoverdienste sind nach wie vor in Mittelungarn am 

höchsten, die niedrigsten Löhne erhalten Arbeitnehmer in den 

beiden Regionen der Ungarischen Tiefebene. 

Zum 1. Januar 2009 bezogen 3,31 Millionen Einwohner 

eine Rente oder eine rentenähnliche Versorgung, davon 1, 73 

Millionen eine Altersrente. Die Durchschnittsrente lag im vergangenen 

Jahr bei 84.300 Forint. 

Der Anteil der Renten und der rentenähnlichen Versorgung 

am BIP stieg 2008 auf 11,6%, für die Familienförderung und 

Kindererziehung wurden 2,0% des BIP aufgewandt. 

Gesundheitswesen 

Praxen der ambulanten Gesundheitsversorgung wurden 

2007 landesweit in 68 Millionen Fällen aufgesucht. Das 

bedeutet, dass auf jeden Einwohner des Landes jährlich 6 bis 7 

Arztbesuche entfielen. 

Bildungswesen 

2008 verfügten 19% der Bevölkerung in der Altersgruppe von 

25 bis 64 Jahren über ein Hochschul- oder Universitätsdiplom. 

Der höchste Schulabschluss ist für 30% der Bevölkerung das Abitur, 

weitere 30% verfügen über einen Mittelschul- oder in Berufsschulabschluss 

und nur 20% lediglich über eine abgeschlossene 

oder nicht abgeschlossene Grundschulausbildung. 

Die Mobilität der ungarischen Studenten liegt im internationalen 

Vergleich auf niedrigem Niveau, 2006 studierten 1,7% 

aller Studenten in anderen Mitgliedsstaaten der EU, wobei der 

EU-Durchschnitt bei 2,7% lag. In der Aufnahme ausländischer 

Studenten blieb Ungarn ebenfalls hinter dem EU-Durchschnitt 

zurück: Während 2,1% aller Studenten in Ungarn Ausländer sind, 

lag dieser Anteil in den 27 Mitgliedsstaaten der EU bei 3%. 

Forschung, Entwicklung, Innovation 

Der Gesamtwert aller Aufwendungen für Forschung und Entwicklung 

in Ungarn lag 2007 bei 245,7 Milliarden Forint, das 

entspricht 0,97% des BIP. Innerhalb der EU liegt diese Quote mit 

3,64 bzw.3,47 % in Schweden und Finnland am höchsten. 

Die tatsächliche Anzahl der an verschiedenen Forschungsstätten 

in Forschung und Entwicklung beschäftigten Mitarbeiter betrug 

49.485 Personen, jeder zweite von ihnen (insgesamt 25.954 Mitarbeiter) 

war Forscher und Entwickler. 



Wirtschaft 

2007 stammte insgesamt 20,7% der Wirtschaftsleistung, der 

„Bruttowertschöpfung“ aus gemeinschaftlichem Eigentum, 29% 

von Unternehmen mit ausländischer Beteiligung und 51% aus 

der ungarischen Privatwirtschaft. 

Nach wie vor ist die Wirtschaftsleistung der Region Mittelungarns 

(einschließlich Budapest) herausragend, 2007 wurden hier 

47% der ungarischen Wirtschaftsleistung erbracht (während 29% 

der Bevölkerung in dieser Region lebten). Die Bruttowertschöpfung 

pro Kopf liegt ebenfalls in Mittelungarn am höchsten (und 

macht 164% des Landesdurchschnitts aus), dagegen erreicht diese 

Kennziffer im südlichen Transdanubien, in Nordungarn und der 

Tiefebene lediglich zwei Drittel des Landesdurchschnitts. 

Ausländische Direktinvetsitionen 

Im Jahr 2007 waren 27.200 Unternehmen mit ausländischer 

Beteiligung in Ungarn aktiv tätig. Diese erwirtschafteten 29% 

der Bruttowertschöpfung des Landes. Der Anteil ausländischen 

Eigentums ist im verarbeitenden Gewerbe (mit 60%), im Bergbau 

(55%) und im Finanzsektor (71%) besonders hoch. 

Ende 2008 belief sich das Gesamtvolumen des ausländischen 

Betriebskapitals in Ungarn auf 58,8 Milliarden Euro, wobei mit 

36% der größte Teil auf das verarbeitende Gewerbe entfiel. Die 

Untergruppe der Fahrzeugproduktion hatte einen Anteil von 11% 

und die Herstellung von Maschinen und Elektrogeräten einen 

Anteil von 6% am Kapitalbestand. 

Am Eigenkapital der Unternehmen mit ausländischer Beteiligung 

machte ausländisches Kapital einen Anteil von durchschnittlich 

71% aus. 

Unternehmen mit ausländischer Beteiligung haben in den 

Jahren seit der Jahrtausendwende 36 bis 46% der Investitionen 

realisiert und nahezu sieben Zehntel dieser Investitionen waren 

auf Entwicklungsvorhaben in der Industrie gerichtet. 

Die Nettoumsatzerlöse der Unternehmen mit ausländischer 

Beteiligung beliefen sich 2007 auf 34,0 Billionen Forint (135 

Milliarden Euro), auf sie entfielen knapp sieben Zehntel der 

Ausfuhren und etwa drei Viertel der Einfuhren. 

Die Anzahl der Beschäftigten von Unternehmen mit ausländischer 

Beteiligung belief sich auf 587.000 Mitarbeiter, von 

denen 55% im verarbeitenden Gewerbe beschäftigt waren. Der 

durchschnittliche Bruttomonatsverdienst von Mitarbeitern 

in Unternehmen mit ausländischer Beteiligung machte etwa 

256.000 Forint aus, das sind knapp 40% mehr als der gesamtwirtschaftliche 

Durchschnitt. 

Ungarische Unternehmen investierten bis zum Jahresende 

2008 insgesamt 11,9 Milliarden Euro im Ausland. Das wichtigste 

Zielland für Investitionen war die Slowakei mit etwa einem 

Viertel der ungarischen Auslandsinvestitionen. 

Energie 

Der aufgrund der Kaufkraftparität auf eine BIP-Einheit ermittelte 

Energieverbrauch lag in Ungarn 18% über dem Durchschnitt 

der Europäischen Union. 

2008 entfielen 37,8% des Energieverbrauchs auf die Industrie, 

36% auf die privaten Haushalte und 18% auf kommunale 

und sonstige Verbraucher. 

32% der der Deckung des Energiebedarfs dienenden Ressourcen 

stammten aus ungarischer Erzeugung und 68% aus dem Import. 

Erneuerbare Energiequellen machten 14,4% der gesamten 

Energieerzeugung Ungarns aus. Der Anteil erneuerbarer Energien 

am Gesamtenergieeinsatz betrug 2007 in Ungarn insgesamt 

5,3% aus, das entspricht mehr als zwei Dritteln des EU- 

Durchschnitts von 7,8%. 

Landwirtschaft 

2008 wurde auf insgesamt 2,9 Millionen Hektar Anbaufläche 

die Rekordmenge von 16,9 Millionen Tonnen Getreide eingefahren. 

Beim Ährengetreide wurden 5,7 Millionen Tonnen Weizen 

geerntet und bei Mais 9 Millionen Tonnen eingebracht. Etwa 

5,4 Millionen Tonnen der Maisernte wurden exportiert. Es wurden 

1,5 Millionen Tonnen Sonnenblumenkerne geerntet. 

Verkehr 

Der Gesamtbestand der in Ungarn zugelassenen Fahrzeuge 

betrug 2008 3,55 Millionen Fahrzeuge. 

Das landesweite Straßennetz umfasste zum Jahresende 2008 insgesamt 

31.363 Kilometer, davon machte das Autobahnnetz 911 Kilometer 

aus; das sind 342 Kilometer mehr als zum Jahresende 2004. 

2008 kamen 996 Menschen bei Unfällen im öffentlichen Straßenverkehr 

ums Leben. 

Das Passagieraufkommen am Budapester Flughafen Ferihegy 

machte 2008 insgesamt 8,4 Millionen Fluggäste aus. 

Telekommunikation, Internet 

Die Zahl der aktiven Festnetz-Hauptanschlüsse betrug Ende 

2008 3,1 Millionen, so dass 31 Festnetz-Hauptanschlüsse auf einhundert 

Einwohner entfielen. EU-weit wird die höchste Quote in 

Deutschland mit 65 Anschlüssen je einhundert Einwohner erreicht. 

Die Zahl der Mobilfunkverträge lag zum Jahresende bei 12,2 

Millionen. Die Anzahl der Mobilfunkverträge je einhundert Einwohner 

erreichte mit 117 den EU-Durchschnitt von 119 noch 

nicht. Den größten Teil der Verträge machten mit 61% in Ungarn 

nach wie vor Prepaid-Karten aus. 

Auf einen Mobilfunkvertrag entfielen 2008 durchschnittlich 

155 übermittelte SMS-Nachrichten. 

Die Anzahl der Internetanschluss-Verträge lag zum Jahresende 

2008 bei über 2,3 Millionen. 48% der Haushalte verfügten über 

einen Internet-Anschluss im Haushalt, wobei in 42% der Haushalte 

Breitbandanschlüsse vorhanden waren. Im Durchschnitt der 

Europäischen Union (EU-27) verfügen 60% der Haushalte über 

einen Internetanschluss, wovon 49% Breitband-Anschlüsse sind. 

86% der Unternehmen außerhalb der Finanzbranche mit 

mindestens 10 Beschäftigten verfügten über einen Internet- 

Anschluss, wobei der Rückstand gegenüber dem EU-Durchschnitt 

von 93% unverändert besteht, Ungarn steht mit diesem 

Wert an 25. Stelle unter den EU-Ländern.

Recht & Tipps Recht & Tipps 

Lebensmittelmarkt: zweifelhafte Regulierungspläne 

Es geht doch – oder 

doch nicht? 

Da behaupte noch jemand, die ungarischen Parteien könnten 

sich nicht auf gemeinsame Positionen verständigen: Abgeordnete 

aller fünf Parteien reichen am 23. Juni gemeinsam zwei 

Gesetzentwürfe ein, und sechs Tage (!) später verabschiedet das 

Parlament beide Gesetze – einstimmig, ohne eine einzige Gegenstimme. 

Die kam erst zwei Wochen später: der Staatspräsident 

verweigerte einem der Gesetze Mitte Juli seine Unterschrift. 

Unvorbereitet, nicht durchdacht, 

und zur Erreichung der gesteckten 

Ziele mit großer Wahrscheinlichkeit 

ungeeignet – mit diesen Worten 

verwies Präsident Sólyom das „Gesetz zum 

Verbot unlauteren Verhaltens von Handelsunternehmen 

gegenüber Lieferanten von 

Lebensmitteln und landwirtschaftlichen 

Produkten“ zurück ans Parlament. Die Kritik 

scheint nicht unbegründet: Die Debatte 

der Volksvertreter zu den Gesetzentwürfen 

am 29. Juni und den noch am 

Abstimmungstag eingereichten beiden 

Änderungsanträgen dauerte samt der vier 

Abstimmungsprozeduren gerade einmal 27 

Minuten. Eine Beratung in den Ausschüssen 

hatte es gar nicht erst nicht gegeben. 

Eine Schlappe ist das Veto des Staatspräsidenten 

nicht nur für die Parlamentarier, 

sondern vor allem für Landwirtschaftsminister 

Graf. Das vorläufig 

gestoppte Gesetz dürfte mit großer Wahrscheinlichkeit 

ein Werk seines Ministeriums 

sein – auch wenn es formal von 

fünf Abgeordneten eingereicht wurde. 

Es ist nämlich der Versuch, einen höchst 

umstrittenen „freiwilligen“ Verhaltenskodex 

mit ganz ähnlichem Inhalt nunmehr 

per Gesetz zu implementieren. 

Diesen ethischen Kodex hatten im 

April – auf massiven Druck des Ministers 

– sieben ungarische Agrarverbände 

und zwei Handelsverbände unterschrieben 

– trotz heftiger Kritik von Marktteilnehmern. 

Auch die Deutsch-Ungarische 

Industrie- und Handelskammer 

protestierte damals öffentlich. Hauptkritikpunkt: 

Neben der zweifellos löblichen 

Absicht, im Verhältnis zwischen 

Lieferanten und Handelsunternehmen 

faire und gleichberechtigte Marktbedingungen 

zu sichern, wurde im Kodex u.a. 

auch festgeschrieben, dass Einzelhändler 

bei zahlreichen Lebensmitteln 80% ihres 

Angebotes von ungarischen Herstellern 

beziehen sollen. Notfalls müssten ungarische 

Erzeuger sogar auf Exportmärk- 

te verzichten und ihre Waren im Inland 

anbieten. Eine solch klare Beschränkung 

des freien Warenverkehrs und des Wettbewerbs 

war selbst dem ungarischen 

Kartellamt suspekt: Noch im Mai eröffnete 

es ein Verfahren gegen die Unterzeichner 

des Kodex – es bestehe der Verdacht 

auf Kartellabsprachen zulasten von 

Anbietern aus anderen EU-Ländern. 

Dass der Kodex mit den Grundsätzen 

des freien EU-Binnenmarktes unvereinbar 

ist, hätte auch der Landwirtschaftsminister 

wissen können – trotzdem drohten 

er und selbst der damalige Ministerpräsi- 

dent Gyurcsány noch im April im Parlament 

an, dass sie den Kodex im Falle eines 

Scheiterns notfalls auch auf gesetzgeberischem 

Weg umsetzen würden. Mit dem 

Veto des Staatspräsidenten ist nun auch 

dieser Versuch – vorerst – gescheitert. 

Für Graf geht es wohl vor allem um 

Sympathien bei ungarischen Agrarerzeugern 

und Lebensmittelherstellern. Sich 

für ungarische und damit gegen ausländische 

Lieferanten einzusetzen, mag bei 

vielen von ihnen den Eindruck erwecken: 

‚Der tut was für uns‘. Ob ein solcher 

Protektionismus jedoch vorteilhaft 

für das Land insgesamt ist, darf mehr als 

bezweifelt werden. Die Nachteile für den 

ungarischen Verbraucher werden nämlich 

bewusst ignoriert. Die würden schließlich 

eine amtlich verordnete Einschränkung 

der Warenvielfalt, und zugleich wohl 

auch eine Erhöhung des Preisniveaus 

hierzulande hinnehmen müssen. 

Das Kartellamt hat im August seine 

Prüfung des Kodex eingestellt – weil der 

Kodex juristisch gar nicht in Kraft treten 

konnte. Das vom Staatspräsidenten beanstandete 

Gesetz wird jedoch in Kürze – in 

abgeänderter Form – erneut zur Abstimmung 

stehen. Eine europäischem Recht 

zuwiderlaufende Regelung würde allerdings 

großen Schaden anrichten – für die ungarischen 

Konsumenten wie auch für den 

Ruf Ungarns als weltoffene Volkswirtschaft, 

in der die Grundsätze des freien Binnenmarktes 

zu den Eckpfeilern der Wirtschaftsordnung 

zählen. Darum darf es auch gern 

ein paar Gegenstimmen von besonnenen 

Parlamentariern geben. 

Dirk Wölfer 

Steuerliche Änderungen ab 1. Januar 2010 

Superbrutto und neue 

Vermögenssteuer 

Im Rahmen des im Juni 2009 

beschlossenen Steuerpaketes wurden 

im ungarischen Steuersystem 

zahlreiche Änderungen eingeführt, 

die ab 1. Januar 2010 in Kraft treten 

werden. Nachstehend ein Überblick 

über wichtige Neuregelungen. 

Lohnsteuer und Lohnnebenkosten 

Die wohl wichtigste Änderung in der 

Lohnbesteuerung ist, dass die Lohnsteuer 

ab 2010 nicht wie bisher auf den Bruttolohn 

des Arbeitnehmers, sondern auf 

den Bruttolohn zuzüglich der Lohnnebenkosten 

(sog. „Superbruttolohn“) erhoben 

wird. Gleichzeitig werden allerdings 

die Lohnnebenkosten von derzeit insgesamt 

32 % ab 1.1.2010 auf 27 % gesenkt. 

Die Einführung der Superbruttobesteuerung 

hat zur Folge, dass die Bemessungsgrundlage 

für Lohnsteuer etwa bei einem 

Bruttolohn von 100.000 Forint ab Januar 

127.000 Forint beträgt. Diese Tatsache 

hat u. a. auch den ungarischen Parlamentsbeauftragten 

für Bürgerrechte Máté 

Szabó dazu veranlasst, eine Verfassungsbeschwerde 

gegen die unlängst erlassene 

Steuervorschrift einzubringen und die 

Aufhebung des Grundsatzes der Superbruttobesteuerung 

zu beantragen. Máté 

Szabó argumentiert einerseits damit, dass 

die Superbruttobesteuerung solche Beträge 

in die Lohnsteuerbemessungsgrundlage 

einbinde, die zu den Steuerlasten des 

Arbeitgebers gehörten (auch wenn ihre 

Bemessungsgrundlage der Bruttolohn des 

Arbeitnehmers ist) und dadurch nicht als 

Teil des Lohns des Arbeitnehmers angesehen 

werden und folglich auch nicht der 

Lohnsteuer unterliegen könnten. Andererseits 

stelle die Besteuerung der Lohnnebenkosten 

eine doppelte Besteuerung dar. 

Der Erhöhung der Lohnsteuerbelastung 

durch die Superbruttobesteuerung 

wird jedoch an anderen Stellen entgegengewirkt: 

Den Berechnungen der Regierung 

zufolge soll nämlich die Lohnsteuer- 

belastung der Bevölkerung insgesamt sinken, 

indem der Einstiegsteuersatz von 18 

% auf 17 % ermäßigt und für Löhne bis 

zu einem jährlichen Bruttobetrag von 5 

Millionen Forint anstelle der jetzigen 1,9 

Millionen Forint erhoben wird und der 

zweite – höhere – Steuersatz für den über 

5 Millionen Forint liegenden Lohnanteil 

von 36 % auf 32 % gesenkt wird. 

Bisher steuerfreie Zuwendungen und 

Sachbezüge der Arbeitnehmer bleiben 

in Zukunft nur teilweise steuerfrei: Vom 

Arbeitgeber aus sozialen Gründen gewährte 

Zuwendungen sowie Zuschüsse für das 

Internetabonnement des Arbeitnehmers 

sind nach wie vor von der Steuer befreit. 

Ein ermäßigter Steuersatz von 25 % wird 

Insgesamt soll die Lohnsteuerbelastung 

der Arbeitnehmer 2010 sinken, 

verspricht die Regierung. 

jedoch für andere Zuwendungen jeweils 

bis zu einem bestimmten Höchstbetrag 

gelten: Urlaubsgutscheine bis zu einem 

Wert des Doppelten des Minimallohns, 

ÖPNV-Zeitkarten und Essensmarken für 

warme Verpflegung bis zu einem Wert von 

18.000 Forint sowie Bildungszuschüsse 

sind ab 1.1.2010 mit 25 % zu versteuern. 

54 % Lohnsteuer und 27 % Lohnnebenkosten 

werden hingegen auf Essensmarken 

für kalte Verpflegung, Geschenkgutscheine 

und Kulturgutscheine erhoben. Wieder 

andere Zuwendungen – wie etwa Tagespauschalen 

für Geschäftsreisen – werden 

der regulären Lohnsteuer unterliegen. 

Vermögensteuer 

Um die steuerliche Entlastung des Faktors 

Arbeit zu ermöglichen, wird ab 1.1.2010 

eine Vermögensteuer eingeführt. (Über 

den Gesetzesentwurf wurde bereits in der 

letzten WiU berichtet.) Dieser unterliegen 

neben Wohnimmobilien auch Segelboote 

mit einer Segelfläche von über 25 

Quadratmetern, Motorboote mit einer 

Motorleistung von über 50 kW, motorisierte 

Luftfahrzeuge sowie PKWs mit einer 

Leistung über 125 kW. Insbesondere die 

Besteuerung von Wohnimmobilien hatte 

in der Öffentlichkeit für heftige Diskussionen 

gesorgt, die bürgerliche Opposition 

(Fidesz) kündigte bereits an, im Falle eines 

Wahlsieges im kommenden Jahr die Steuer 

wieder abzuschaffen. 

Besteuerungsgrundlage für die Immobiliensteuer 

ist der Verkehrswert der 

Wohnimmobilie. Der Steuersatz beträgt 

bis zu einem Verkehrswert von 30 Millionen 

Forint 0,25%, für den zwischen 30 

und 50 Millionen Forint liegenden Teil 

0,35% und darüber 0,5%. 

Von der Steuer ausgenommen sind 

allerdings Wohnimmobilien mit einem 

Verkehrswert von höchstens 30 Millionen 

Forint, vorausgesetzt der Eigentümer 

bewohnt diese selber, sowie eine zweite 

Wohnimmobilie, sofern deren Wert 15 

Millionen Forint nicht übersteigt. Des Weiteren 

bestehen Ausnahmen für Rentner, 

Arbeitslose und minderjährige Personen, die 

eine Wohnimmobilie geerbt haben. Diese 

können die Stundung der Steuer beantragen, 

für den Betrag der gestundeten Steuer 

kann die Finanzverwaltung jedoch eine 

Hypothek auf die Immobilie eintragen. Die 

Stundung erlischt im Falle des Todes des 

Steuerpflichtigen und bei minderjährigen 

Personen zwei Jahre nach Erreichen der 

Volljährigkeit. Arbeitslose können die Stundung 

für längstens zwei Jahre beantragen. 

Zu unterscheiden ist der Verkehrswert 

der Wohnimmobilie von deren rechnerischem 

Wert. Der Verkehrswert, der als 

Bemessungsgrundlage für die tatsächlich 

zu zahlende Steuer dient, ist der Betrag, 

der im Falle des Verkaufs der Immobilie in 

der Regel als Kaufpreis erzielbar wäre. 

Der rechnerische Wert ist auf Grundlage 

der Grundfläche der Wohnimmobilie 

mit den im Gesetz je nach Lage der 

Immobilie (in Budapest z. B. je Bezirk 

gesondert) festgelegten Quadratmeterpreisen 

zu ermitteln. Er ist in erster Linie für 


Recht & Tipps 

Die Lieferkette in der Krise: 

Neuer Anreiz zur Sanierung 

Die finanzielle Krise von Zulieferern stellt die Hersteller der Automotive-Branche 

vor zahlreiche Herausforderungen. Zur Vermeidung 

eigener Produktionsausfälle kann es erforderlich werden, selbst entwickelte 

Werkzeuge, die angeschlagenen Zulieferern zur Verfügung 

gestellt wurden, auf andere Unternehmen zu verlagern oder an der 

Sanierung unverzichtbarer Glieder der Lieferkette mitzuwirken. 

Besitzschutzverfahren 

Für das Herausgabeverlangen stellt das ungarische Verfahrensrecht 

ein außergerichtliches Eilverfahren zur Verfügung. Kommt der angeschlagene 

Zulieferer seinen Verpflichtungen in der Just-in-time-Produktion 

nicht nach, kann der Eigentümer eine schnelle Übergabe 

der Werkzeuge durch die Einleitung eines Besitzschutzverfahrens 

erzwingen. Der hiermit befasste Notar entscheidet binnen 30 Tagen 

und prüft nur tatsächliche Fragen. Eine positive Entscheidung kann 

innerhalb von 3 Tagen vollstreckt werden. 

Reform des Liquidations- und Konkursrechts 

Eine Reform des Liquidations- und Konkursrechts zum 1. September 

2009 macht aber auch die Sanierung von Unternehmen in der 

Krise attraktiver. Im Konkursverfahren kann dem Schuldner schon 

die Frage maßgebend, ob eine Steuererklärung 

abzugeben ist. Hierbei sind bestimmte 

Korrekturfaktoren je nach Zustand und 

Ausstattung der Immobilie zu berücksichtigen. 

Als teuerste Lage bestimmt das 

Gesetz den XII. Budapester Bezirk, in 

dem ein Quadratmeterpreis von 450.000 

Forint anzusetzen ist. Korrekturfaktoren 

sind z. B.: Die Wohnimmobilie ist jünger 

als 10 Jahre (Korrekturfaktor 1,15); 

die Wohnimmobilie verfügt über keinen 

Anschluss an die öffentliche Versorgung 

(Korrekturfaktor 0,8); die Wohnimmobilie 

befindet sich im Tiefparterre (Korrekturfaktor 

0,75); zur Wohnimmobilie 

gehört ein Schwimmbecken mit mehr als 

40 Kubikmeter (Korrekturfaktor 1,1). 

Die Steuererhebung erfolgt durch Veranlagung, 

für die gemeinsam mit der Einkommensteuererklärung 

eine Erklärung zur 

Vermögensteuer abzugeben ist. In der Steuererklärung 

ist der Steuerpflichtige – in der 

Regel der Eigentümer der Wohnimmobilie 

– verpflichtet, den Verkehrswert der Immobilie 

anzugeben. Eine Erklärung ist nicht 

nur dann abzugeben, wenn der Verkehrswert 

30 Millionen Forint übersteigt, sondern 

auch dann, wenn nach Meinung des 

Steuerpflichtigen der Verkehrswert unter 

dieser Grenze bleibt, aber der rechnerische 

Wert diese übersteigt. Stellt die Finanzverwaltung 

im Falle einer Prüfung fest, dass der 

tatsächliche Verkehrswert mehr als 10 % 

über dem erklärten Verkehrswert liegt, droht 

dem Steuerpflichtigen neben der Nachzahlung 

auch eine Geldstrafe. Im Zusammenhang 

mit der Art der Steuererhebung befasst 

sich zwischenzeitlich auch das ungarische 

Verfassungsgericht mit der Vermögensteuer. 

Nach Meinung von Experten sei es nämlich 

verfassungswidrig, dass der Steuerpflichtige 

den Verkehrswert seiner Wohnimmobilie 

selbständig, ohne ausreichend detaillierte, 

gesetzliche Bewertungsvorschriften bestimmen 

muss, im Falle einer unangemessenen 

Bestimmung jedoch mit einer Geldstrafe zu 

rechnen hat. Ebenfalls als verfassungsrechtlich 

bedenklich wird angesehen, dass die 

Befreiung von Wohnimmobilien mit einem 

Verkehrswert von weniger als 30 Millionen 

Forint nur für solche Immobilien gilt, in der 

der Eigentümer auch tatsächlich wohnt. 

Pauschale Unternehmensteuer (EVA) 

Mit dem 1.1.2010 wird der Steuersatz der 

pauschalen Unternehmensteuer (EVA) von 

25 % auf 30 % erhöht. Hierbei ist allerdings 

zu beachten, dass für Unternehmer, die der 

pauschalen Unternehmensteuer unterliegen, 

die am 1.7.2009 in Kraft getretenen 

Änderungen zwei Vorteile brachten: Einerseits 

wurde die Umsatzgrenze, bis zu der 

diese Form der Besteuerung gewählt werden 

kann, von 25 auf 26 Millionen Forint 

erhöht. Andererseits bedeutet die Erhöhung 

der Umsatzsteuer auf 25 % ab 1.7.2009 für 

mit dem Eingang des Antrags bei Gericht ein vorläufiges Moratorium 

eingeräumt werden, welches nach Eröffnung des Verfahrens 

in ein Moratorium von 90 Tagen übergeht und den Schuldner vor 

den bisher bekannten Zwangsvollstreckungsversuchen alarmierter 

Gläubiger schützt. Die Vertragsfreiheit der Gläubiger wird dadurch 

beschränkt, dass sie Verträge nicht mehr aufgrund der Zahlungsrückstände 

des Schuldners kündigen und Aufrechnungen nicht 

mehr erklären dürfen. Im Gegenzug bedarf der Schuldner bei Zahlungen 

und der Übernahme neuer Verbindlichkeiten der Zustimmung 

des Konkursverwalters, der die Interessen der Gläubiger zu 

schützen hat, bis ein Sanierungsplan vereinbart wurde. Die neu 

geschaffene Möglichkeit für die Gläubiger, ihrerseits einen Antrag 

auf Eröffnung des Konkursverfahrens zu stellen, erscheint indes 

wenig effektiv, da ein solcher Antrag die Mitwirkung der Gesellschafterversammlung 

des Schuldners erfordert. Neben der 40tägigen 

Anmeldefrist, welche eine privilegierte Befriedigung der 

Gläubigerforderung sichert, wird die Ausschlussfrist in dem Liquidationsverfahren 

auf 180 Tage nach der Eröffnung verkürzt. Eine 

Beschleunigung des Verfahrens ist in der Praxis gleichwohl nicht 

zu erwarten, da verbindliche zeitliche Vorgaben für die Verwertung 

und Verteilung der Masse nach wie vor fehlen. Dennoch ist insgesamt 

damit zu rechnen, dass die Reform zu einer Aufwertung des 

ungarischen Insolvenzrechts als Ganzes führen wird. 

Martin L. Wodraschke, LL.M. 

CMS Cameron McKenna LLP 

diese Gruppe von Unternehmern in vielen 

Fällen eine Entlastung, da sie ihre Rechnungen 

mit Umsatzsteuer ausstellen dürfen, 

die Steuer aber nicht gesondert abführen 

müssen, da diese von der pauschalen Unternehmensteuer 

mit erfasst ist. 

Körperschaftsteuer 

Mit dem 1.1.2010 wird der allgemeine 

Körperschaftsteuersatz von 16 % auf 

19 % angehoben. Gleichzeitig wird allerdings 

die 2006 eingeführte 4 %-ige Sondersteuer 

(Solidaritätsteuer) für Unternehmer 

abgeschafft. 

Grunderwerbsteuer 

Der Basissatz der Grunderwerbsteuer wird 

zwar von 10 % auf 4 % (bzw. bei dem über 

1 Milliarde Forint liegenden Teil des Kaufpreises 

auf 2 %) ermäßigt, ab 1.1.2010 fällt 

die Grunderwerbsteuer jedoch auch beim 

unmittelbaren oder mittelbaren Erwerb 

einer Beteiligung von mindestens 75 % an 

solchen Gesellschaften an, deren Unternehmensvermögen 

zum überwiegenden 

Teil aus Immobilienvermögen besteht. Das 

Finanzkabinett erwartet von dieser Regelung, 

dass die Grunderwerbsteuerpflicht in 

Zukunft nicht durch die Übertragung von 

Objektgesellschaften (Share Deal) anstelle 

der Immobilien selbst (Asser Deal) umgangen 

werden kann. 

Dezső & Partner Rechtsanwälte 

Sicher und direkt zu alternativen Investitions- und Geschäftsmöglichkeiten 

Neue Dienstleistungen 

bei der DUIHK 

So läuft es konkret: 

1. Anhand eines Fragebogens teilen Sie 

uns mit, welche Themen Sie interessieren: 

Branche, Situation einzelner Marktteilnehmer, 

Entwicklungs- oder Infrastrukturvorhaben, 

Import- und Exportmärkte, 

steuerliches Umfeld oder rechtliche 

Grundlagen. 

2. Auf Grundlage Ihrer Antworten erstellen 

wir ein Musterangebot. Wir schlagen 

Ihnen vor, bei welchen Zuständigkeiten, 

Behörden und Multiplikatoren 

Gespräche zweckdienlich sind und vereinbaren 

auf Ihren Wunsch Termine. Wir 

organisieren alles Notwendige für einen 

reibungslosen Ablauf Ihrer geschäftlichen 

Treffen und übernehmen, wenn 

gewünscht, die Hotelbuchung oder 

kümmern uns um Ihren Transfer von 

einem zum anderen Ort. 

3. Sie reisen nach Ungarn und treten 

in Begleitung einer DUIHK-Mitarbeiterin 

und eines professionellen Dolmetschers 

in persönlichen Kontakt mit 

wichtigen Entscheidungsträgern und 

erhalten von Branchenkennern Informationen 

aus erster Hand. 

4. In einem Abschlussbericht fassen wir 

für Sie die Marktsituation noch einmal 

zusammen und fügen die Protokolle der 

stattgefundenen Gespräche an. 

Angesichts der derzeitigen, 

schwachen konjunkturellen Lage 

halten immer mehr Unternehmen nach 

anderen Märkten Ausschau, um sich ein 

weiteres, geschäftliches Standbein aufzubauen. 

Dass die Wirtschaftskrise die 

Unternehmen in ihren Geschäftstätigkeiten 

vor neue Herausforderungen stellt, 

zeigen die vermehrten Anfragen der vergangenen 

Wochen, die die DUIHK von 

Ausländische Unternehmen, die 

sich für den ungarischen Markt interessieren, 

brauchen gerade in Krisenzeiten 

realistische Marktauskünfte. Oft fällt es 

schwer, überhaupt eine strategische Entscheidung 

zu treffen, wenn man über den 

Zielmarkt noch zu wenig weiß. 

Deshalb bietet die DUIHK ab sofort 

„Markterkundungsreisen“ an, im Rahmen 

derer Firmen sich vor Ort ungefilterte 

Informationen und Einschätzungen von 

kompetenten Fachleuten einholen und in 

Gesprächen persönlichen Rat von „Insi- 

deutschen Unternehmen erhielt. Die Firmen 

bitten um realistische Lageeinschätzungen 

zum ungarischen Markt und zu 

hiesigen Unternehmen, um ihre Investitionsperspektiven 

auszuloten. 

Um auf diese veränderten Geschäftssorgen 

reagieren und effektive Hilfe auch 

in Zeiten der Krise leisten zu können, 

erweiterte die DUIHK ihr Portfolio um 

folgende neue Dienstleistungen: 

Kontakt: Zsófia Grabovszky 

Tel: +36 1 3457 632 

grabovszky@ahkungarn.hu 


DUIHK intern 

Markterkundungsreise: Fundierte 

Informationen aus erster Hand 

dern“ und erfahrenen Marktteilnehmern 

bekommen können. Interessierte Unternehmer 

besuchen in Ungarn Organisationen, 

Fachverbänden Ministerien oder 

auch Großunternehmen und treffen direkt 

auf Multiplikatoren und Informationsträger, 

die ihnen eine objektive Einschätzung 

zum eigenen Geschäftsvorhaben geben.

DUIHK intern 

Erfahrungsbericht 

DUIHK vermittelt Probeproduktionen 

Klein- und Mittelständler, die weiter 

am Markt wachsen wollen, kommen 

langfristig nicht umhin, sich auch im 

Ausland zu etablieren. Für deutsche Unternehmen, 

die in ein weiteres Standbein 

aufbauen und nach Kooperationspartnern 

und Anlagezielen in Ungarn suchen, 

macht die DUIHK potenzielle Partnerfirmen 

ausfindig und spricht diese für sie an. 

Ein Mittelständler aus der Kunststoffbranche 

profitierte von diesem Service und ist 

gerade dabei, einen seiner Favoriten mit 

einer Probeproduktion zu beauftragen. 

Vor drei Jahren entschied das Unternehmen 

bereits nach Ungarn zu gehen 

und begann auf eigene Faust nach Produktionspartnern 

zu suchen. Die Suche 

war allerdings ernüchternd und die Versprechungen 

einer in Dunaújváros favorisierten 

Firma entpuppten sich als Hochstapelei. 

Für die Kunststofffirma war das 

der Anlass, sich an die DUIHK zu wen- 

jelenlegi gyenge konjunkturális helyzet miatt egyre 

A több vállalkozás új piacokat keres, ogy üzleti tevékenységét 

bővíthesse. Az a tény, hogy az elmúlt hetekben a DUIHK-t 

növekvő számban keresték meg a magyar vállalatok, szintén azt 

mutatja, hogy a gazdasági válság a cégeket üzleti tevékenységük 

terén új kihívások elé állítja. A vállalatok a német piacra vonatkozó 

reális helyzetértékeléseket kérnek, valamint erőteljesebben 

den: „Man muss erst mal einen Stups 

auf die Nase bekommen, bis man darauf 

kommt: Es gibt doch Experten für so 

etwas!“, erzählt Manfred Pardun, Partner 

der G3 Consulting GmbH, die im Namen 

der Firma den Kontakt zur DUIHK hält. 

Man suche nach Kooperationspartnern 

in der Produktion mit dem Ziel mittelfristig 

die Unternehmensmehrheit zu erwerben, 

so Pardun. „Wir möchten ein Unternehmen 

finden, das bereit ist, selbstverantwortlich 

in einer neuen Kooperation 

mitzuarbeiten, das wirtschaftlich solide 

dasteht und sich gegenüber technischen 

Weiterentwicklungen offen zeigt“, fasst 

Pardun die Kriterien bei einer Partnersuche 

zusammen. 

Anhand dieser Vorgaben schlug die 

DUIHK dem Kunden insgesamt 7 Unternehmen 

vor und organisierte Gespräche 

vor Ort, bei denen die Deutschen den 

Kooperationswillen der Ungarn eigens 

auf den Zahn fühlen können. „Die Hilfe, 

die die Kammer gebracht hat, war wirklich 

gut und professionell. Der Besuch vor 

Ort mit der Dolmetscherin – das war alles 

stimmig“, resümiert Pardun. 

Von insgesamt zwei der sechs Unternehmen, 

die man besuchte, erbat man 

sich erste Preiskalkulationen für die Probeproduktion 

eines Spritzgussteils; nach eingehender 

Prüfung und Korrektur soll im 

August eine Testproduktion anlaufen. 

Darüber hinaus möchte man sich 

einen Werkzeugmacher, der sich unter 

den vorgeschlagenen Firmen der DUIHK 

fand, auf jeden Fall für die künftige Wartung 

der Werkzeuge in Ungarn „warm 

halten“, unterstreicht Pardun die Kooperationsabsichten 

seines Kunden. Für 

Pardun war diese Dienstleistung bei der 

DUIHK ein Volltreffer: „Ich persönlich 

würde keinen anderen Weg mehr als über 

die DUIHK gehen!“ 

Biztos és közvetlen út az alternatív befektetési és üzleti lehetôségekhez 

A DUIHK új 

szolgáltatásai 

érdeklődnek a németországi segítség iránt. Egyre gyakrabban 

fordulnak a DUIHK-hoz támogatásért, amikor német üzleti 

partnert, illetve befektetőt keresnek vállalkozásuk számára. 

A DUIHK annak érdekében, hogy a megváltozott üzleti 

helyzetre megfelelő módon tudjon reagálni, és a válság idején is 

hatékony, professzionális segítséget tudjon nyújtani, az alábbi új 

szolgáltatásokkal bővítette portfólióját: 

Befektetôk keresése 

Azok a vállalatok, akik üzleti területüket bővítenék vagy 

piaci helyzetüket megszilárdítanák, híján vannak a szükséges 

erőforrásoknak, és gyakran külső segítséget keresnek. A DUIHK 

ezeknek a cégeknek nyújt segítséget a befektetni szándékozó partnerek 

felkutatásában. 

A DUIHK a magyar vállalatok számára potenciális németországi 

befektetőket kutat fel és keres meg a vállalatok nevében. Itt 

nem csupán pénzforrások megszerzéséről van szó, a középpontban 

a szakmai szintű know-how cseréje és együttműködés áll. 

Egy jelenlegi projektben egy, a műanyagiparban ténykedő 

német középvállalkozás és egy magyar cég között jön létre együttműködés. 

A magyarok berendeznek a német partner számára egy 

gyártási vonalat, és lehetőséget kapnak arra, hogy műszaki színvonalukat 

a német példa alapján fejlesszék tovább. „Befektetéseinkhez 

olyan vállalatot keresünk, amely kész arra, hogy egy együttműködés 

keretében önállóan dolgozzon. Ha megvan a műszaki szakértelem, 

és a vállalat nyitottnak mutatkozik a fejlesztések iránt, az 

már jó kezdet“ – magyarázza Manfred Pardun, a G3 Consulting 

GmbH tagja, aki a műanyagipari cég nevében a DUIHK-val kapcsolatban 

áll. „Középtávon szeretnénk a többségi részesedést megszerezni, 

hogy dönthessünk a befektetésekről és megvalósíthassuk 

a német minőségi követelményeket.“ Augusztusban kezdődik a 

tesztgyártás, amellyel meg kívánják győzni a befektetőt. 

Ha a DUIHK segítségével más, hasonló helyzetű cégek is 

kapcsolatba szeretnének lépni a megfelelő befektetővel, első 

lépésben röviden mutassák be írásban a befektetés célját, valamint 

a befektető számára kínálkozó előnyöket, illetve adjanak 

tájékoztatást üzleti tevékenységükről és portfóliójukról. 

Ezt követően megvizsgáljuk a német piaci helyzetet az adott 

iparágban. Mely régiókban milyen cégek működnek? Hol összpontosul 

az adott iparág? A piaci áttekintés és az ügyfél adata alapján 

meghatározzuk a célcsoportot, amelyet írásban tájékoztatni kell 

a befektető-keresésről. Ennek során a DUIHK saját adatbankjai és 

a szakmai szervezetekkel ápolt kapcsolatai mellett a németországi 

Azoknak a magyar cégeknek, amelyek szeretnének belépni a 

német piacra és ott letelepedni, a DUIHK ideális kiindulópontot 

kínál szerepvállalásuk bővítéséhez. Ha egy vállalkozás külföldre 

szeretné áthelyezni üzleti tevékenységét, egy halom olyan 

kérdéssel szembesül, amelyek miatt a „terepet“ nem ismerőként 

hamar úgy érzi, hogy összecsapnak a feje felett a hullámok. 

A DUIHK ilyen helyzetekben segítséget nyújt a cégeknek, és 

első kapcsolattartó partnerként, valamint a helyszínen működő 

„Germany trade and invest“ (gtai) marketingtársaság hivatalos 

képviselőjeként összefogja a cégek ügyeit. 

A gtai-val folytatott együttműködésnek köszönhetően a magyar 

vállalkozások megalapozott tanácsadást kapnak az induláskor, a 

jövőben pedig még gyorsabban elérhetik a legalkalmasabb németországi 

kapcsolattartó partnereket. 

Az ingyenesen igénybe vehető tanácsadási szolgáltatások 

bemutatják a piaci helyzetet, az alternatív telephelyeket, valamint 

a jogi és pénzügyi környezetet. A cégek már a stratégiájuk 

kialakítása során segítséget kapnak, amely végigkíséri őket egészen 

a végleges befektetési döntésig. 

regionális ipari- és kereskedelmi kamarák hálózatára is támaszkodik, 

hogy a cégek megkeresése céljából címeket szerezzen. 

Annak érdekében, hogy a potenciális befektetőről teljes képet 

kapjunk, a DUIHK kérés esetén hitelképességre vonatkozó információkat 

is beszerez. Lehetőség van helyszíni megbeszélés megszervezésére 

is, amelynek során személyesen tisztázhatók a két fél 

érdekei. Manfred Pardun számára a magyarországi látogatás ideális 

alkalmat nyújtott arra, hogy az együttműködéssel szemben támasztott 

kritériumait összhangba hozza a magyar vállalkozás szándékaival: 

„A kamara által nyújtott segítség valóban jó és professzionális 

volt. A helyszíni látogatás a tolmáccsal – minden stimmelt.“ 

Ezenkívül több szolgáltatás kombinációja is elképzelhető a lehető 

legjobb felvásárlás vagy a részesedések jó értékesítése érdekében: 

A DUIHK jogi és adózási osztálya a szükséget szenvedő cégeket szívesen 

támogatja és know-how-jával az értékesítés lezárásáig segíti. 

Invest in Germany – Fektessen be Németországban 

Ingyenes tanácsadás befektetési szándék esetén: 

Piaci helyzet: Üzleti lehetőségek, piaci tendenciák, stratégiák a 

piaci belépésre vonatkozóan, projektpartnerek azonosítása, kapcsolatfelvétel 

az egyes tartományok gazdasági fejlesztő társaságaival, 

támogatás a helyszíni tárgyalások során. 

Telephely: telephely felkutatása, költség-haszon-elemzések, telephelyek 

értékelése és bejárása, valamint a kapcsolódó döntés 

Általános támogatás: a jogi és adózási környezet elemzése, finanszírozási 

források és támogatási eszközökkel kapcsolatos tanácsadás, 

kapcsolatfelvétel a finanszírozókkal és a jogi képviselőkkel, 

támogatás adminisztratív kérdésekben és pályázati eljárásoknál. 

A külkereskedelmi kamarák a gtai-val együttműködve, a 

németországi befektetési szándékkal rendelkező vállalatok kiindulási 

pontjának szerepében 2008-ban világszerte mintegy 10 új 

befektető letelepedésének örvendhettek. 

Kontakt: Meyer Szilvia • Tel.: +36 1 3457 647 • meyer@ahkungarn.hu 


DUIHK intern

DUIHK intern 

Gartenfest 

der DUIHK 

Die DUIHK veranstaltete gemeinsam mit dem Deutschen 

Wirtschaftsclub Budapest (DWC) ihr jährliches Gartenfest 

am Donnerstag, den 18. Juni 2009, im Haus der Deutsch-Ungarischen 

Wirtschaft. Am selben Tag fand auch die Eröffnung der 

Fotoausstellung "Ein Augenblick Deutschland" statt. 

Gewinnspiel-Quiz anlässlich 

des 20-jährigen Mauerfalljubiläums 2009 

Wie am Gartenfest bereits verkündet, haben wir am 24. 

Juni unter den korrekten Lösungen von userem Gewinnspiel-Quiz 

anlässlich des 20-jährigen Mauerfalljubiläums 2009 

drei weiteren Geschenke ausgelost. 

Preise und Gewinner sind: 

eine Energieeinsparungsbox (darin enthalten sind eine Mehrfachsteckdose, 

eine Zeitschaltuhr und eine Energiesparlampe) 

Csurgai Zita, Gold's Gym, Budapest 

ein Abendessen für zwei Personen auf dem Schiff Vénhajó 

Németh László, NÉMTECH Kft., Budapest 

ein Wochenende für 2 Personen in Berlin (unser Hauptpreis). 

Andreas Franke, PriceWaterhauseCoopers Kft., Budapest 

An einem Wochenende Ihrer Wahl wird Sie Malév nach Berlin 

fliegen. [An dieser Stelle kurzer Dank an Malév] 

Die Deutsche Zentrale für Tourismus wird Ihnen bei der Suche 

nach einem Hotel helfen und – was noch viel besser ist – auch 

dafür aufkommen! 

Wir gratulieren herzlich allen Gewinnern und danken den 

Teilnehmern fürs Mitmachen! 

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder 

ATLOC Hungária Kft. 

Nationaler- und internationaler 

Straßentransport 

Repülőtéri út 2. 

H- 1112 Budapest 

Kontakt: János Nagy , Büroleiter 

Tel: +36 1 309 0059, Fax: +36 1 310 7012 

Email: janos.nagy@atloc.hu 

Web: www.atloc.hu 

BUDACONSUM Kft. 

Nahrungs- und Genussmitteleinzelhandel 

Budenz u. 24-26. 


Kontakt: Ákos Erszény, 

Handelsdirektor 

Tel: +36 1 392 5481, Fax: +36 1 434 2131 

Email: erszenyakos@kankun.hu 

Büchl Consult Hungaria Kft. 

Erarbeitung und Optimierung von 

Entsorgungslogistikkonzepten 

Csörgőfa sor 8. 

H-9027 Győr 

Kontakt: Dipl.-Ing. László Horváth, 

Geschäftsführer 

Tel: +36 20 559 7001, Fax: +36 96 516 622 

Email: info@buechl-consult.hu 

Web: www.buechl-consult.hu 

CLEANNET Kft. 

Reinigung und Grünflächenpflege 

Temesvár utca 20. 

HU- 1116 Budapest 

Kontakt: Kata Magyar, Geschäftsführerin 

Tel.: +361239 5170, Fax: +361450 0210 

Email: info@cleannet.hu 

Web: www.cleannet.hu 

Csabai és Társai Ügyvédi Iroda 

Marktwirtschaftorientierte Rechtsberatung 

Unterstützung der Interessen 

und Geschäftspolitik der Mandanten 

Tartsay Vilmos u. 4. 


Kontakt: Kinga Zempleni, Partner 

Tel: +36 1 488 7008, Fax: +36 1 488 7009 

Email: kinga.zempleni@csabailaw.hu 

Web: www.csabailaw.hu 

Falk Travel Utazásszervező Kft. 

Reiseveranstaltung, Vermittlung von Reisen, 

Kooperation mit touristischen und nicht 

touristischen Partnern in Vertrieb 

Andrássy út 1. 


Kontakt: Christian Faltermeier, 

Geschäftsführer 

Tel: +36 1 429 9970, Fax: +36 1 429 9969 

Email: kapcsolat@falktravel.hu 

Web: www.falktravel.hu 

FMC Magyarország Kft. 

Vertrieb von Dialysegeräten und Materialien 

Szépvölgyi út 35-37. 


Kontakt: Bugárné Déri Zsuzsanna, 

Sekretariatsleiterin 

Tel: +36 1 439 2243, Fax: +36 1 439 2240 

Email: fres.group@fmc-ag.com 

Web: www.fmc-ag.com 

GEFCO Magyarország Kft. 

Teil- und Komplettladungen, Sammelguttransport, 

Expresstransport, Luft- und Seefracht 

Lagerung, Fahrzeugaufbereitung und Distribution, 

Zolldienstleistungen 

Bocskai út 134-146. Dorottya udvar 


Kontakt: Bruno Rivoallan, General Manager 

Tel: +36 1 888 0360, Fax: +36 1 888 0361 

Email: info.hungary@gefco.hu 

Web: www.gefcohungary.hu 

Hydro Building Systems Kft. 

Vertrieb von Wicona Aluminium und 

Stahl Profilsystem für Fenster, Türen, 

Fassaden und Glasambienten 

Záhony u. 7. 


Kontakt: Gábor Kállai, Vertrieb 

Tel: +36 1 453 3457, Fax: +36 1 453 3459 

Email: gabor.kallai@hydro.com 

Web: www.wicona.de 

JANKOVITS-HIDRAULIKA Kft. 

Herstellung von Maschinen, Großhandel 

und Reparatur 

Juharfa u. 20. Ipari Park 

H- 9027 Győr 

Kontakt: István Peredi, Chefingenieur 

Tel: +36 96 419 533, Fax: +36 96 419 537 

Email: info@jankovitshidraulika.hu 

Web: www.jankovitshidraulika.hu 

MeWa Recycling Keleti Régió Kft. 

Bau- und Entwicklung von Recyclingmaschinen 

Gesztenyefa u. 4. 

H- 9027 Győr 

Kontakt: Éva Takács, Büroleiterin 

Tel: +36 96 525 764, Fax: +36 96 525 766 

Email: mro@mewa-recycling.hu 

Web: www.mewa-recycling.hu 

MONT-ORG Vállalkozó és Kereskedő Kft. 

Stahlstrukturherstellung, Bauindustrie- 

Hauptunternehmung 

Zrínyi út 2. a. ép. 

H- 3214 Nagyréde 

Kontakt: Antal Tamus, Geschäftsführer 

Tel: +36 37 573 008, Fax: +36 37 573 009 

Email: info@montorg.hu 

Web: www.montorg.hu 

Némtech Kft. 

Handel mit Werkzeugmaschinen, 

Reaparatur und Erneuerung 

Lanka u. 16. 


Kontakt: László Németh, Geschäftsführer 

Tel: +36 1 246 1721, Fax: +36 1 246 1721 

Email: nemtech@nemtech.hu 

Web: www.nemtech.hu 

POLIGRAT GmbH 

Chemie, Anlagen und Lohnarbeit 

Valentin-Linhof-Str. 19 

DE- 81829 München 

Kontakt: Matthias Schnippe, 

Kaufmännischer Leiter 

Tel.: +4989427 78 302. Fax: +4989427 78 309 

Email: matthias.schnippe@poligrat.de 

Web: www.poligrat.de 


DUIHK intern 

Szőke & de wijs POLICYCONSULTING GbR 

Fachpolitische Unternehmensberatung, fachpolitische 

Risikoberatung 

Christburgerstr. 46 

DE- 10405 Berlin 

Kontakt: Nóra Szőke, Managing Partner 

Tel: +49 30 806 19 104, Fax: +49 30 806 19 103 

Email: info@policy-consulting.com 

Web: www.policy-consulting.com 

WODRING Kft. 

Chemie, Anlagen und Lohnarbeit 

Céhmester u. 8. 

H-2170 Aszód 

Kontakt: Péter Bognár, Geschäftsführer 

Tel: +36 28 553 060, Fax: +36 28 553 061 

Email: info@poligrat.hu 

Web: www.poligrat.hu

Fókusz 

A globális válság közepette 

Merre tart a magyar 

autóipar? 

Kecskemét határában nemrég megkezdôdtek azok a tereprendezési 

munkálatok, amelyek nyomán két év múlva elkészül a Mercedes-Benz 

800 millió eurós gyártómûve (bôvebben lásd 34. oldal). Ha majd a terveknek 

megfelelôen 2012-tôl évi százezer darabos szériára fut fel a mai kompakt 

A- és B-osztály négy utódmodelljének termelése, a stuttgarti prémiumgyártó 

tovább erôsíti az eddigi autós nagyberuházók, mindenek elôtt az Audi, 

a Suzuki, s a GM-Opel, s a Ford nevével fémjelezte magyar autóipart. 

Az ezredfordulóig ugyanis ez a 

négy cég adta az összes magyarországi 

zöldmezős-beruházás egyharmadát, 

s a magyar autóipar is hasznot 

húzott ezekből, az új felvevőpiacok reményében 

kihelyezett technológiai transzferekből. 

Általánosságban fogalmazva az 

ilyen és a többi (csúcs)iparágban végrehajtott 

beruházások hozzájárultak a műszaki 

színvonal, a vállalati-menedzsment 

kultúra, s általában a magyar gazdaságpolitika 

modernizációs törekvéseihez – állapítja 

meg Losoncz Miklós kutató-közgazdász 

egyik friss tanulmányában. 2008 végéig, a 

Magyarországon befektetett működő tőke 

nagysága elérte a 63 milliárd eurót, ami 

egy lakosra vetítve a legmagasabb az új 

EU-tagállamok között. A rendszerváltással 

összeomlott a régi, döntően az autóbuszra 

és a teherautóra alapozott haszonjármű-gyártás, 

helyébe elsődlegesen a nyugati 

személygépkocsi-gyártással egybefonódó 

összeszerelő-beszállító tevékenység lépett. 

Ma az autóipar adja a magyar ipari termelés 

16 százalékát, a beszállítókkal együtt 60 

ezer embert foglalkoztat, az ágazat termelésének 

95 százalékát exportálják, ami a 

teljes magyar kivitel egynegyede. 

A globális autóipari recesszió a magyart 

is roppant érzékenyen érintette. Különösen 

a belföldi autókereskedelem visszaesése 

hat drámainak: az eladási statisztikák arról 

tanúskodnak, hogy az idei év első felében 

felére zuhant vissza az új személygépkocsik 

hazai értékesítése. A Magyar Gépjárműimportőrök 

Egyesülete úgy számítja, hogy a 

2008-évi közel 160 ezer, s a 2007-évi 177 

ezer darabos forgalom után 2009-ben jó, 

ha 80 ezer körüli gépkocsi talál majd vevőre. 

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű 

– állapítja meg elemzőkre hivatkozva a 

HVG Cégautó című kiadványa. „A visszaesés 

inkább hazai fejlemény, mintsem nemzetközi” 

– idézi a PricewaterhouseCoopers 

tanácsadó céget a lap, Gablini Gábor, a 

Gépjármű-márkakereskedők Országos Szö- 

vetségének elnöke pedig úgy fogalmaz, hogy 

„a magyar autópiac már a válság előtt felélte 

tartalékait….a gépjármű-finanszírozás 

négy éve úgy működött, mint Amerikában 

a bedőlt jelzálogpiaci ingatlanhitelezés”. 

Nem kevésbé fájdalmas veszteségeket 

kénytelenek elkönyvelni az autóipari multik 

döntően exportra dolgozó helyi érdekeltségei 

is. Az esztergomi Suzuki gyár a tavalyi 

több mint 280 ezer darabos rekordtermeléssel 

szemben az idén csak 190-200 ezres 

szériát tervez. A nemzetközi kereslet megcsappanása 

miatt a cég tavaly december óta 

kénytelen volt visszatérni az ötnapos és kétműszakos 

munkarendhez, és ennek folyományaként 

megvált 1200 dolgozójától is. 

Teljesítménycsökkenéssel számol a győri 

Audi is. A hatezer fős gyártómű az idén 

már több alkalommal leállította termelést, 

augusztusban három hetes szünetet terveznek, 

de az elbocsátások helyett más módszerekkel 

próbálják túlélni a nehéz időket: 

például az idei évre tervezett béremeléseket 

átalakítják többletszabadnapokká. 

Mindent együttvéve a hazai gépjárműgyártás 

az év első négy hónapjában 

– szektortól függően – 30-50 százalékkal 

esett vissza, a járműexport 27 százalékkal 

367 milliárd forintra zuhant az előző év 

hasonló időszakához viszonyítva – idézi 

a KSH adatait a Figyelő című hetilap. 

A kormány – csakúgy, mint sokhelyütt 

máshol a világon – mentőövet dob: a 

több évre szóló akcióterv fő célja, hogy 

megállítsák a munkahely-vesztést, erősítsék 

a hazai beszállítói kört, ösztönözzék 

a fejlesztéseket, beleértve a szakképzést is. 

Bár a kormány elvetette a némethez, vagy 

a szlovákhoz hasonló „roncsautó-programot” 

– mondván az nem a hazai járműgyártókat 

támogatná –, Mester Sándor, a 

gazdasági tárca szakállamtitkára úgy nyilatkozott 

a Népszava című napilapnak, 

hogy „a válság enyhítésére előirányzott 16 

milliárd forintból az autóiparnak is jut”. A 

beruházás-ösztönzés eszközei között szerepel 

az engedélyezési eljárások és a kutatási-fejlesztési 

pályázatok egyszerűsítése is.” 

A globális recesszió a magyar autóipar számára 

azért is jött rosszkor, mivel a termelés 

évről évre dinamikusan bővült. Az 1991ben 

alapított Magyar Suzuki 15 év alatt 

tizenötszörösére növelte termelését, 2008ban, 

alapítása óta a legjobb eredménynyel 

zárt. Mintegy 280 ezer autó került le 

szalagokról, ami az előző évhez képest 21 

százalékos növekedés. A japán autógyártó 

az európai eladásainak megerősítésére, 

az európai igényeknek jobban megfelelő 

modellpaletta kialakítására – a Suzu- 

ki Európai Reneszánsz Program keretében 

– évi 300 ezer darabra emelte az esztergomi 

gyár termelőkapacitását, egymás után 

dobta piacra az új Swift, az SX4, valamint 

a Splash modelleket, amelyek eredményeként 

a magyarországi beruházások értéke 

már meghaladja a 300 milliárd forintot. 

A cég beruházási stratégiájában különösen 

fontos elem, hogy a vámmentesség érdekében 

„európai terméknek” minősítsék gyártmányait 

az uniós országokban, így a hazai 

és az európai beszállítások aránya már 

1994-ben elérte a 60 százalékot. Hisashi 

Takeuchi, a márciusban kinevezett új 

vezérigazgató ezért is mondta: „A Magyar 

Suzuki Rt. nemcsak nevében magyar vállalat, 

hanem ténylegesen is az….Nem csupán 

abból áll tevékenységünk, hogy befektetünk, 

gyártunk, majd a profitot hazaviszszük. 

Sokkal inkább arról van szó, hogy 

folyamatosan fejlesztünk és újra, meg újra 

befektetünk Magyarországon”. 

A másik autóipari kulcsszereplő, a 

GM-Opel – amely még 1991-ben, Szentgotthárdon 

az első nemzedékhez tartozó 

Opel Astra összeszerelésével és motorgyártással 

rajtolt – az elmúlt másfél évtized 

alatt összesen mintegy 700 millió 

eurós beruházással közel 6 millió motort 

gyártott. Az időközben General Motors 

Powertrain névre keresztelt gyártóműben 

már 1998-ban abbahagyták a személygépkocsi-gyártást 

(a közép-európai gyártóközpontot 

a lengyelországi Gliwicében 

alakították ki), viszont tovább bővítették 

a motor- és hengerfejgyártást, amit automata 

sebességváltóművekkel is kiegészítettek. 

Az 1999-es csúcsévben 511 ezer 

motor készült az Opel, Saab és a Vauxhall 

autókhoz négyhengeres, 1,6 és 1,8 

literes kivitelben, továbbá 20 ezer Allison 

sebességváltó haszonjárművekhez. Jelenleg 

a gyártókapacitás különösebb beruházások 

nélkül is elérheti az évi 630 ezer 

A relatív, a nyugatinál alacsonyabb 

munkabér már nem a legfontosabb 

versenyképességi tényezô 

darabot, ami azért fontos, mivel az Opel 

tulajdonosváltásáról szóló tárgyalásokkal 

párhuzamosan olyan hírek is keringenek, 

hogy a lehetséges új tulajdonos, az osztrák-kanadai 

Magna Szentgotthárd bővítését 

is fontolgatja. 

Az Audi Hungaria tavaly – immár 

13 éve – ugyancsak újabb rekorderedménnyel 

zárt: 1,9 millió motor és több 

mint 60 ezer Audi TT sportkocsi, valamint 

A3 Cabriolet személygépkocsi hagyta 

el a gyárat. E teljesítménnyel a győri 

gyár megelőzve a Toyota kamingói üzemét 

a világ legnagyobb motorgyártójává 

lépett elő. Az eddig megvalósított 3,6 

milliárd eurós összberuházásokból tavaly 

13 új motortípus gyártását kezdték meg, 

köztük az 500 lóerős 12 hengeres dízeltí- 

pust, valamint legújabban egy takarékos, 

1,6 literes dízel erőforrást. Az évek során 

a gyárban már külön szerszámkészítő, 

illetve motorfejlesztő-központot hoztak 

létre. Ez utóbbi feladata, hogy a Németországban 

kifejlesztett alapmotorok sorozatgyártásához 

kidolgozzák a szükséges 

módosításokat, illetve a már gyártásban 

lévőket tovább korszerűsítsék. A fejlesztőközpontban 

70 mérnök dolgozik, de 

a győri Széchenyi István Egyetem és a 

Budapesti Műszaki Egyetem oktatóinak 

és hallgatóinak bevonásával a cég igénybe 

vesz külső kutatói forrásokat is. 

A fő kérdés persze az, ha majd elmúlnak 

a rossz idők, merre megy tovább a 

magyar járműipar? Annyi bizonyos, hogy 

a kormányzat változatlanul kiemelt feladatként 

kezeli a szektort, beleértve a külföldi 

működő-tőkeberuházásokat. Ezt 

érzékelteti, hogy még e sanyarú gazdasági 

körülmények között is, az állam bőkezű, 

111,5 millió euróval támogatja a Mercedes 

kecskeméti gyárának létesítését. Ezen 

kívül az állami szubvenció – pénzbeli és 

társaságiadó-kedvezmény formájában – 

közel 30 milliárd forintot is magába foglal, 

sőt a Mercedes-Benz Hungary még további 

214 millió forinttal is számolhat, amelyet 

azért kap, hogy rácsatlakozzon az állami 

vasúthálózatra. Mindezt teszik azért is, 

mert a Mercedes letelepedésétől hozadékként 

3-4 év alatt mintegy 2 milliárd euró 

további befektetést, 10-12 ezer új munkahelyet 

remélnek, továbbá a magyar kis- 

és közepes méretű vállalatok a Mercedesbeszállítók 

beszállítóivá léphetnek elő. 

Másfelől az is új fejlemény, hogy a 

relatív, a nyugatinál alacsonyabb munkabér 

már nem a legfontosabb versenyképességi 

tényező. A Cégvezetés című szaklap 

szerint, amikor a győri Audi startolt, 

még hétszeres volt a különbség az azonos 

képesítésű magyar munkások és német 

kollegáik között, természetesen az utóbbiak 

javára. Ma ez a mutató már csak alig 

ötszörös, s a merces.hu bérinformációs 

honlap azt állítja, hogy magyar autóipari 

átlagfizetés (a fehérgallérosokét is beleszámítva) 

havonta bruttó 226 ezer forint, 

míg Szlovákiában és Csehországban 186 

ezer, illetve 243 ezer forintnak felel meg 

a havi javadalmazás. Mindemellett arra is 

lehet számítani, hogy a magyar autósok 

körében továbbra is nagy becsben maradnak 

a német gyártmányú négykerekűek. E 

téren a változás legfeljebb az lesz, hogy a 

kecskeméti beruházás fejében a Mercedes 

végre bejuthat a ma még szinte kizárólag 

Audikból álló kormányzati flottába is. 

Heimer György 


Fókusz

Fókusz 

A személygépjármûpiac Magyarországon 

Küzdelem a túlélésért 

A magyar gazdaság jelenleg az utóbbi 20 év legmélyebb válságát éli. 

Ezt az autókereskedôk is érzik: az új gépjármûvek értékesítése drámaina 

csökkent, a gazdaságélénkítô intézkedésekhez nincs a magyar kormánynak 

elég pénze. Néhány szakértô csak négy év múlva reméli, hogy ismét 

elérhetôek lesznek a 2008-as értékesítési számok. 

Ez a változás kiemelten sújtja a 

magyar autóipart, amely mintegy 8,5 

százalékos nagyságrendben járul hozzá 

a magyar bruttó nemzeti termékéhez. Az 

értékesítés világszerte tapasztalható csökkenése 

miatt egyrészről leállítják a gyártókapacitásokat, 

másrészről a fogyasztók is érzéke- 

lik a válság hatását. A beruházási döntéseket 

újból megfontolják, a nem feltétlenül szükséges 

kiadásokat elnapolják. 

A magyar fizetőeszköz értékvesztése, a 

magas hitelkamatok, valamint az emelkedő 

adó- és járulékteher is hozzájárul a potenciális 

vevők vásárlási hajlandóságának csökkentéséhez. 

A magyar kereskedők számára 

kifejezetten az új járművekre kirótt, aránytalanul 

magas díjak jelentenek tetemes 

versenyhátrányt a szomszédos országokhoz 

képest. A Központi Statisztikai Hivatal 

adatai szerint a reáljövedelem Magyarországon 

2009-ben májusig már 2,1 százalékkal 

csökkent, és az általános forgalmi adó 

2009. július elsejével bekövetkező emelésével 

a vásárlóerő további csökkenésére lehet 

számítani. A magyar kormánynak csupán 

kevés eszköze van a fogyasztás növekedését 

eredményező beavatkozásra. A szigorú 

takarékosság nem enged meg olyan intézkedéseket, 

mint a roncsautó-prémium, 

amely egyes európai országokban érzékelhető 

hatást gyakorolt az eladási számokra. 

A Magyarországon termelő autóipari vállalatok 

reagálnak a válságra, és módosították 

kapacitásaikat. 

Az esztergomi Magyar Suzuki, Magyarország 

legnagyobb autógyára folyamatosan 

csökkentette tervezett gyártási darabszámait. 

Miután 2008 végén még 220.000 jármű 

gyártásával számoltak 2009-ben, májusig 

190.000-re kellett ezt a számot csökkenteni. 

2008-ben még 285.000 jármű készült, 

és az esztergomi gyárat legfeljebb 300.000 

jármű gyártására méretezték. 

A győri Audi szintén reagált a válságra, 

és 2008 karácsonya óta több alkalommal 

is szüneteltette a motor- és járműgyártást. 

Magyarország legnagyobb exportőre 2008ben 

1,9 millió motort és 60.000 járművet 

gyártott, 2009-re pedig a termelési darabszámot 

egyértelmű csökkenésére számítanak. 

2009 májusáig már csupán 33.000 új járművet 

értékesítettek, ami több mint 50 százalékos 

csökkenésnek felel meg az előző év azonos 

időszakához mérten. Az újautó-értékesítés 

májusban 4.500 darabbal szinte leállt, és 

az év egészére nézve kevesebb, mint 100.000 

autó értékesítésével számolnak – 2008-ban 

még mintegy 160.000 új járművet értékesítettek 

(2007-ben pedig 175.000-et). 

A használtautó-piacon az idősebb és 

kisebb – ezzel pedig olcsóbb – járművek 

felé fordul a kereslet, azonban az abszolút 

értékesítési adatok ezen a területen is csökkennek. 

A térség legnagyobb használtautókereskedője, 

az AAA úgy határozott, hogy 

beszünteti magyarországi tevékenységét. 

A 2009-es év fennmaradó részére és 

2010-re nehézkes az előrejelzés. Mind az 

autóipari szövetségek, mind pedig a vállalatok 

is arra kényszerülnek, hogy rendszeresen 

tovább csökkentsék előrejelzéseiket. 

A magyarországi autóipar felépülésére 

utaló jelek nem mutatkoznak. Várakozások 

szerint az eladott új járművek száma 

csak 2013-ban éri el újra a 2008-as szintet. 

Számos kisebb és közepes autóipari vállalat 

– termelő és kereskedő egyaránt – nem fogja 

túlélni ezt a több éves szűk időszakot. 

Szerencsére azonban néhány kedvező 

fejleményről is be lehet számolni. Legelső 

helyen természetesen a Daimler AG Kecskeméten 

tervezett gyáregységét kell említeni. 

A 100.000 járműves kapacitású, 800 milliós 

eurós projekt fejlesztése a tervek szerint 

zajlik, és a nemzetközi konszernek további 

beruházásai is követik azt. Ezt többek között 

mind a közvetlen magyar, mind pedig az 

Európai Unió strukturális alapjából származó 

A magyar kereskedôk számára az új 

jármûvekre kirótt, aránytalanul magas 

díjak jelentenek tetemes versenyhátrányt 

a szomszédos országokhoz képest 

támogatások segítik elő. A termelés oldaláról 

tehát a világgazdaság talpra állásának függvényében 

közép távon igenis körvonalazódhat 

a kialakult gazdasági feszültség csökkenése. 

A jelenleg gyenge Forint is hozzájárulhat 

főként a kivitel fellendítéséhez. A belpiacon 

hasonló tendencia még nem ismerhető fel. 

Magyarország autópiaca főként a nyugat-európai 

országokkal összehasonlítva 

még nem telített, az egy főre eső forgalomba 

helyezett járművek száma részben jelentősen 

elmarad a térség más országaitól. 

Az új ill. használt gépjárművek piacán 

mutatkozó további fejlődés azonban csak 

javuló gazdasági keretfeltételek mellett és a 

magánfogyasztás talpra állásával valósítható 

meg. Erre azonban a jelenlegi időpontban 

aligha van kilátás. 

Dieter Joachim Boehm 

PricewaterhouseCoopers 

Gépjármûgyártás és gazdaságpolitika 

Akcióterv 

a jövôre 

A munkaerôre és a tudásra is alapozva menti a kormány a magyar 

autóipart. Fordulóponthoz érkezett az ágazat; annak ellenére, 

hogy a nyugat-európai élénkülés középtávon nem lesz tartható, 

az ottani leépítésekbôl komolyan profitálhat Magyarország. 

Az idei keserves első félév után 

úgy tűnik, hogy magához tért 

az európai autóipar. A JATO 

Dynamics üzleti intelligencia adatai alapján, 

a Németországban és Franciaországban 

is működő roncsprémiumnak köszönhetően 

(az új autó árából akár 2000 eurót 

is átvállalnak) a német új gépjármű eladások 

tavasszal majdnem 40, a franciák pedig 

12 százalékos emelkedést mutattak tavalyhoz 

képest. A Magyar járműipar számára 

kulcsfontosságú partnerek jobb helyzete 

azonban egyelőre nem teljesen szilárd, őszre 

ugyanis elfogynak azok a keretek, amelyeket 

a nemzeti kormányok elkülönítettek 

az autómentésre. „Borzasztó nehéz év 

előtt áll az autóipar, állami segítség nélkül 

több száz, elsősorban magyar tulajdonú 

kis- és közepes vállalkozás mehet csődbe” 

– vélekedte Lepsényi István, az Autóipari 

Versenyképességi Munkacsoport társelnöke 

(a Knorr-Bremse vezérigazgatója), 

a kerekasztal legutóbbi ülésén. A nyugati 

piacokkal ellentétben, Magyarországon 

idén is drasztikus volt a visszaesés, az Európai 

Autógyártók Szövetségének adatai alap- 

ján az első félévben majdnem megfeleződtek 

az itthoni eladások. A teljes ágazatban 

egyébként tavaly összesen 110 ezer ember 

dolgozott, a magyar export 20, az ipari termelés 

17 százalékát itt állították elő. 

Az elmúlt hónapokban az érdekképviseletek 

többször felvetették a regisztrációs 

adó mérséklését, illetve nyugati mintához 

hasonlóan, a régi autók lecserélését 

támogató rendszer bevezetését, a kormányzat 

azonban forráshiányra, illetve a dotáció 

magyar autóiparra gyakorolt gyenge 

hatására hivatkozva – tanulmányok szerint 

főleg az importnak kedvezne – nem foglalkozott 

érdemben a kérdéssel. Információink 

szerint a Suzuki saját kezébe vette 

az ügyet és a Fiat európai példáját követve 

egy önálló támogatási program bevezetését 

tervezi. „Közvetlen források helyett 

egy ösztönző programmal akarjuk beindítani 

a magyar autóipart” – nyilatkozta 

Varga István gazdasági miniszter, a járműipari 

akcióterv júniusi elfogadását követően. 

Az idén induló négyéves program a 

munkaerő, a beszállítók, és a kutatás-fejlesztés 

mellett, a beruházás-ösztönzésre 

fókuszál. A kevés már elfogadott, konkrét 

intézkedés közül talán a legfontosabb, 

hogy lényegesen felgyorsítanák az új létesítményeknél 

földkisajátítás és az építési 

engedélyek bürokratikus rendszerét. „Létezik 

egy másik konkrét terv is, amely egyszerre 

szolgálná a hazai tudás megtartását, 

valamint a kisebb szereplők innovációját” 

– tudtuk meg Klauber Mátyástól, a gazdaságfejlesztésért 

felelős minisztérium háttéranyagát 

készítő Kopint-Tárki kutatójától. 

A pályaelhagyásra kényszerülő szakemberek 

bérének egy részét vállalná át a kormányzat 

(minden szakembernél maximum 

10 millió forintig, a Kutatási és Technológiai 

Innovációs Alap egyik, másfél milliárdos 

keretéből), az évtizedes múlttal rendelkező 

üzletemberek és kutatók egyetemeken, 

vagy a cégeket tömörítő úgynevezett 

klaszterekben segítenék a kkv-kat. „Üdvözöljük, 

hogy végre elkészült egy akcióterv, 

mert így tervezhetővé válik sok minden, de 

fel kellene gyorsítani a támogatások kifizetését, 

a munkahely-megtartó forrásoknál 

például gyakran négy hónapos, csak az 

elbírálási idő, a kisebb cégeknek minden 

hét számít”– vélekedett a WiU-nak Gaál 

József, a Szimikron ügyvezető igazgatója, 

illetve a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi 

és Iparkamara elnöke. 

A gazdasági válság hatásainak enyhítése 

mellett a terv azzal számol, hogy néhány 

éven belül újból erőre kap a magyar gépjármű-ipar. 

„A nehézségek ellenére még mindig 

helyzeti előnyben vagyunk sok régiós 

országhoz képest, illetve Szlovákiával ellentétben 

például több olyan nagyobb szereplő 

is hozott Magyarországra kutató-fejlesztő 

kapacitást, mint az Audi, vagy a BOSCH” 

– vázolt egy pozitív jövőképet Klauber 

Mátyás. Az utóbbi hónapok elbocsátási 

hulláma mellett pozitív hírek is érkeztek. 

A kecskeméti Daimler gigaprojekt hatására 

bővít 250 fővel a világ egyik legnagyobb 

autóipari beszállítójának számító Bosal, a 

gyártó kapacitások mellett tervezést és fejlesztést 

is folytatnak az üzemben. A befektetők 

Magyarországra csábításáért felelős 

ITD Hungary egyébként jelenleg tizenkét 

autóipari beruházásról tárgyal, amely összesen 

6000 potenciális munkahelyet jelentene, 

amennyiben mind ide telepednének, 

vagy itt bővítenének. A magyar autóipar 

lapzártánkkor lélegzetét visszafojtva várta 

Berlin döntését az Opel eladásáról, a nehéz 

helyzetbe került cégnél ugyanis a szakértők 

elengedhetetlennek tartják a jelentős 

német leépítését, ebben az esetben viszont 

a szentgotthárdi üzem jó eséllyel pályázna a 

gyártás befogadására. 

Homonnai Gábor 


Fókusz

Fókusz 

Autóipari beszállítók: fékek és utak 

Elgördülés 

a holtpontról 

Az alacsony innovációs szint és a fejlesztések hiánya miatt nehezen tudják 

kihasználni a lehetôségeket a magyar autóipari beszállítók. A megoldást 

az összefogásban keresik. A fejlesztési ügynökségek, valamint a klaszterek 

forrást és tudást közvetítenek, a kormány a beruházások ingatlanjai 

körüli helyi panamákat rugalmasabb törvényekkel rendezné. 

Az autópari beszállítóként tevékenykedő 

900 cégből a Nemzeti 

Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 

(NFGM) adatai szerint körülbelül 

500 magyar tulajdonú kis-és közepes vállalkozás, 

ugyanakkor a nemrég elkészült járműipari 

stratégia háttértanulmánya szerint 

a két magyarországi összeszerelőnél kirívóan 

alacsony a magyar bedolgozók aránya (a 

Suzukinál is például egyharmad alatt van), 

valamint általában a végtermékekbe nem 

beépülő szolgáltatásokat és a kevésbé tudásintenzív 

alágazatokat képviselik. 

A tárca információi szerint a következő 

cégek végeznek Magyarországon kutatásfejlesztést: 

Audi, a Bosch, Knorr-Bremse, 

Luk Savaria, Valeo, Visteon, valamint ZF 

Friedrichshafen AG. A másod- és harmadkörös 

szereplők többsége (Tier-2 és 

3) azonban nem tud invesztálni a megújulásba. 

Iparági elemzők szerint, a korábbi 

években, a szektor felívelő szakaszaiban 

a beszállítók nem tudták olyan dinamikával 

növelni a termelést, mint a késztermék-gyártók 

és így a Tier-2 és 3 szinteken 

leszorították az árszínvonalat. Gelei 

Andrea, a Budapesti Corvinus Egyetem 

kutatójának munkájából az is kiderül, 

hogy az innovációs hiányosságok mellett 

már az úgynevezett felderítési elvárásnak 

sem felelnek meg a kisebb cégek (az elsőkörös 

partnerek jó része azt várja el a kkvk 

tól, hogy ők építsék ki és működtessék 

bedolgozóik rendszerét). Komoly probléma 

Magyarországon az is, hogy viszony- 

lag lassan, átlagosan két év alatt válik 

a megrendelők számára elfogadhatóvá 

egy cég és – főként a németek – gyakran 

panaszkodnak a szervezetlenségre is, amelyet 

orvosolni lehetne a kapacitástervezési 

rendszerek összehangolásával. „Elsősorban 

azért tudnak lassan alkalmazkodni 

a magyar cégek a megrendelők elvá- 

rásaihoz, mert a válságban beszűkültek a 

piaci források” – panaszkodott lapunknak 

Gaál József, a golyósorsókat és lineáris 

rendszereket is gyártó Szimikron kft. 

ügyvezető igazgatója és hozzátette, hogy a 

gyakran több hónapos elbírálási idő mellett, 

a legkedvezőbb Széchenyi-kártyás 

konstrukcióval is már csak 11-12 száza- 

A magyarországi járműipar SWOT-analízise 

S 

» Jelentős járműipari hagyományok 

» Az ágazat jól integrálódott az európai és a 

globális rendszerekbe 

» Tier 1 szinten a nagy nemzetközi szereplők 

többsége már jelen van, amelyek közül 

néhányan K+F tevékenységet is végeznek 

W 

» A klaszterek egyelőre az állami támogatási 

periódus végéig működnek, önállóan nem 

képesek fennmaradni 

» Tier 2-3 szintű beszállítók árait leszorítják, 

alig keletkezik profit és fejlesztési forrás 

» Lassú a beszállító cégek „beérése” (átlagosan 

két év) 

» Az autógyárak termelésnövekedését csak 

lassan képesek követni 

» A magyar beszállítások aránya mindkét 

magyarországi személygépkocsi-összeszerelő 

üzem esetében alacsony és gyakran a 

Forrás: Járműipari Stratégia (SWOT: Erősségek-Gyengeségek-Lehetőségek-Veszélyek) 

végtermékbe nem beépülő szolgáltatások 

és a nem tudásintenzív alágazatokat jelenti 

» A létező autógyárak telephelyének környékén 

új beszállítók számára nincs megfelelő 

építési telek 

O 

» A nagy járműipari cégek klaszterszervezőként 

léphetnek fel 

» A Daimler-gyár betelepedése újabb beszállítókat 

vonzhat Magyarországra 

T 

» A pénzügyi válság következményeként a 

kkv-k hitelezése megdrágul, akár le is állhat 

» A beszállítói hálózatok kialakulásának nem 

kedvez a magyar üzleti életben jellemző 

bizalmatlanság 

» A körbetartozások elérhetik a beszállítókat, 

így a már létező hálózat is sérülhet 

lékra kapnak hitelt a kkv-k. A beszállítóvá 

válás egy másik jellemző problémája, 

hogy a gyártók nem rendelkeznek a megfelelő 

biztosítói háttérrel, amit egy nemzetközi 

vevő megkövetel: általában nem 

fednek le minden kockázati tényezőt, 

vagy nagyon alacsony a fedezet ami egy 

kár esetén tönkreteheti a céget. 

Az iparág szereplői attól tartanak, 

hogy az idei évben a kisebb szereplők 

egyötöde is csődbe mehet Magyarországon, 

a borús jóslatokkal szemben azonban 

vannak azonban leleményes megoldások 

is. A Zorge Hungary kft.-nél például 

korábban tömítéseket gyártottak 

műanyag és fém berendezésekhez, de 

átnyergeltek a stabilabb piaccal rendelkező 

fűtéstechnikai alkatrészekre. „A diverzifikáció, 

teljesen természetes a kkv-knál, 

mert veszélyes egy termékre alapozni az 

üzletmenetet. Az integrátorok általában 

nem is engedélyeznek 30% magasabb 

árbevételt 1-1 ágazati szegmensből, mert 

könnyen bedőlhet a beszállító.” – tudtuk 

meg az ITD Hungary magyar befektetési 

és kereskedelemfejlesztési ügynökség egyik 

szakértőjétől. A cégek többsége azonban 

nem engedheti meg a váltást, vagy a 

portfólió szélesítését, hosszabb távon az 

egész iparág jövője az összefogástól függ. 

Az előnyösebb áralku-pozíció mellett a 

marketing, a k+f és a minőségbiztosítási 

funkciókat is érdemes közösen végezni, 

erre kínálnak megoldást a klaszterek. 

Az önálló apparátussal rendelkező szervezetek 

általában átfogó adatbázisok kiépítését 

végzik, szakmai workshopokat tartanak, 

a közös marketing és k+f tevékenység 

mellett, innovációs együttműködést 

is folytatnak. A korábban legnagyobbnak 

számító Pannon Autóipari Klaszter, 

komoly anyagi gondokkal küzd, az Audi 

és a Suzuki is kilépésével lapzártánkkor is 

zajlott az átalakulási folyamat. „A szomszédos 

Ausztriában négy autóipari klaszter 

Klaszerek: a jobb áralku-pozíció mellett a 

marketing, a k+f és a minôségbiztosítási 

funkciókat is érdemes közösen végezni 

tud működni, elsősorban azért, mert jóval 

nagyobb állami támogatást kapnak” – 

vélekedett a WiU-nak Körmendi Péter, az 

úgynevezett Autóipari Tanácsadó Klaszter 

(a tagok között található a National 

Instruments, illetve a TÜV-NORD is) 

menedzsere, a szervezet szintén azt fontolgatja, 

hogy forráshiány miatt átalakítja a 

struktúrát. A klaszter egyébként tagjainak 

kínál egy speciális biztosítási konstrukciót, 

amely 40-50 százalékkal is olcsóbb, 

vagy jóval nagyobb fedezetet tudnak elérni, 

mintha külön próbálkoznának (üzemszünetekre, 

megrendelések kiesésére, felelősségi 

kérdésekre). Létezik még Magyarország 

északi részén egy csoportosulás, 

az úgynevezett NOHAC klaszter, amely 

már több mint 50 tagot számlál, fém- és 

műanyag megmunkáló cégeket, tervezőirodákat, 

valamint tanúsítással és szolgáltatásokkal 

foglalkozó cégeket. Az általános 

helyzettel szemben, kecskeméti Daimler 

vonzásában, augusztus elején 19 taggal 

(a többi között: Knorr-Bremse, Agrikon, 

Szimikron, KALOPlasztik, Pro Patria 

Electronics) megalakult a Hírös Beszállítói 

Klaszter. Kifejezetten a beszállítói hálózatok 

fejlesztésére a Gazdasági Operatív 

Programban (GOP 1.3.3) március óta rendelkezésre 

áll egyébként egy 2 milliárdos 

forrás, amelyre ilyen csoportok is pályázhatnak. 

A 15 és 250 millió forint közötti 

csomagokat a tervek szerint 30-50 egységben 

ítélnék oda, a kísérleti fejlesztések mellett, 

ingatlan beruházásokra, marketingre, 

valamint szabványok bevezetésére és tanúsítási 

programokra is lehet pénzt igényelni. 

A k+f esetében ez a teljes összeg 25, míg 

a regionális pályázatoknál (például ingatlanfejlesztés), 

a leghátrányosabb helyzetű 

területeken akár 50 százalékát is jelentheti. 

„A válság okozta sokk enyhülésével a 

gyártók a mostani készletszinteken akarják 

folytatni az üzletmenetet, ez szigorú gazdálkodást 

és tervezést követel meg mindenkitől, 

mi is ezen elvek alapján szerveződtünk újra 

és ezt követeljük meg a beszállítóinktól is” – 

tudtuk meg Sipos Jánostól, a Bosal kft. ügyvezető 

igazgatójától, a cégvezető hozzátette, 

hogy ez a termelő cégek túlélésének záloga. 

Homonnai Gábor 


Fókusz

Szakma és Piac 

Interjú 

„Felkészültünk 

a válságra” 

Egyelôre még nincs itt a gazdasági 

válság vége, a gyôri Audi Hungaria 

Motor Kft. egy intézkedési csomaggal 

igyekszik enyhíteni a krízis hatásait – 

mondta Thomas Faustmann, 

a társaság ügyvezetô igazgatója. 

Mikorra lehet vége a jelenlegi, immár 

több hónapja tartó gazdasági válságnak, 

s miként alakulhat az autóipar, benne az 

Audi helyzete ezt követôen? Az Audi AG 

vezetése két évvel ezelôtt, vagyis még a 

gazdasági válság elôtt jelentette be, hogy 

2015-ben 1,5 millió Audit kíván eladni. 

Azt nem tudom megmondani, hogy 

mikorra lehet vége a válságnak, de egyelőre 

nem látom, hogy vége lenne ennek a folyamatnak. 

Az Audi egyébként jól felkészült 

erre a mostani helyzetre, vagyis megvannak 

a modelljeink, eszközeink arra, hogy rugalmasan 

reagáljunk akár a termelés csökkentésére 

is. Ami pedig a kérdés második 

részét illeti: attól, mert mert idő közben 

kialakult egy gazdasági válság, sem az Audi 

AG sem pedig az Audi Hungaria stratégiája 

nem változik, az elképzelhető, hogy az 

addig vezető úton lesznek még vargabetűk, 

de a fő irány tehát nem változik. Ehelyett a 

cselekvési programokat kell átalakítani, azt 

kell megnézni, hogy aktuálisan helyesen 

cselekszünk-e. Az előfordulhat, hogy egy 

picit hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, 

hogy a stratégiát megvalósíthassuk. 

A prémium kategóriájú járműveket 

talán valamivel kevésbé érintette a válság – 

az Audinál éppen a közelmúltban gördült 

le a szalagról a négyszáz ezredik Audi TT. 

A prémium kategóriában az Audinak 

sokkal sikeresebb volt az elmúlt fél éve, 

mint az egyéb más prémium kategóriás 

márkáknak. Az Audi A5-ös sportcoupé 

modell iránt például nagyon nagy volt a 

kereslet, ezért az első fél évben sokat kellett 

várni rá, a Q5-ösre pedig – a nagyszámú 

megrendelés miatt – még mindig 

jelentős a várakozási idő. 

Az Audi Hungaria az autógyártás terén 

milyen termelési, üzemi fejleményekre 

számít a következô években? 

A 2006-ban átalakított Audi TT coupé és 

roadster valamint a 2007 végétől készülő 

Audi A3 cabriolet modellek életgörbéjének 

első harmadában vagyunk. Ez nem azt 

jelenti, hogy az autókat az évek során változtatás 

nélkül, gyártanánk, hisz például az 

aktuális TT-kben van egy újgenerációs navigációs 

rendszer, amihez például az iPhone is 

csatlakoztatható. A kocsikat tehát az gyártási 

életútjuk során folyamatosan módosítjuk, 

hogy attraktívabbak maradjanak, az A3 

cabrioletnél példásul az idén egy új – Győrben 

gyártott 1,6 literes diesel – motort. 

A sportkocsik mellett számtalan motorvariáns 

készül a gyôri gyárban. Ezek gyártására 

milyen hatással volt a gazdasági krízis? 

A kis, benzin üzemű motorok nagyonnagyon 

jól mentek. A németországi roncsautó 

program eredményeként a kisebb 

autók felé fordult a kereslet, s ez megnövelte 

a mi kis motorjaink iránti keresletet 

is. Szintén kevésbé érintette meg a válság 

az új fejlesztésű hathengeres benzines 

motorjainkat, ezekből sokat vett fel tőlünk 

például a kínai piac. De a nagy volumenű 

diesel motoroknál érzékeljük a csökkenést. 

Milyen válságkezelési intézkedésekkel 

sikerül úrrá lenni a helyzeten? 

Több programot is elindítottunk, például 

munkatársainkkal olyan feladatokat 

végeztetünk, amelyeket korábban külső 

szolgáltatókra bíztunk. Ezt azért is teszszük, 

mert szeretnénk megtartani a dolgozóinkat, 

hisz tudjuk, hogy ha majd ismét 

fölfelé mennek a termelési számaink, 

szükségünk lesz rájuk. Egy másik programelemként 

úgy csökkentettük a termelést, 

hogy a munkatársainkat szabadságra 

küldtük, s az erre az időszakra eső bérük 

finanszírozására pedig a tavalyi évre kifizetendő 

prémiumuk egy részét áldoztuk 

fel. Ezek mellett a munkaidő rugalmasabb 

felhasználásáról is megállapodtunk 

a munkavállalói képviselőkkel. Negyedik 

pontként pedig – kihasználva a Volkswagen 

konszern adta lehetőségeket –, sok 

munkatársunkat ideiglenesen áthelyeztük 

németországi vagy belgiumi gyártókapacitásokra, 

munkahelyekre. 

A nehéz gazdasági helyzet ellenére is 

35 duális képzésen végzett szakmunkás 

tanulóval kötnek munkaszerzôdést. Miért 

fontos az Audinak a szakképzés melletti 

elkötelezettség? 

Számunkra rendkívül fontos, hogy miként 

bánunk dolgozóinkkal, hisz mi egy technológia 

orientált cég vagyunk, s amit mi 

itt Győrben előállítunk, ezek a termékek a 

világ technológia skáláján a legfelső részbe 

tartoznak. Ehhez a gyártáshoz egy nagyon 

jól kvalifikált munkaerő állományra van 

szükségünk, s már most tudjuk, hogy a 

következő évben csak a motorgyártásban 

14 újfajta motor sorozat gyártását kell 

megtanulniuk munkatársainknak. 

Mennyire versenyképes Magyarország 

mint jármûipari telephely? 

Magyarország mindenképpen versenyképes, 

ennek egyértelmű bizonyítéka a 

Daimler döntése, hogy Kecskeméten szerelőüzemet 

létesít. 

Mely tényezôk döntik el napjainkban, hogy 

hol fektet be a jármûipar? 

Mindenek előtt három tényezőnek van 

döntő jelentősége. Először is a költségeknek, 

és itt továbbra is a munkaerő-költségek 

játsszanak fontos szerepet. Magyarországon 

e költségek körülbelül az ötödét 

teszik ki, mint Németországban vagy 

más nyugat-európai telephelyen. De még 

a mérnökök esetében is 1:2 vagy 1: 2 ½ 

az arány. Másik fontos tényező a munkaerő 

elérhetősége. 

Végül szintén fontos, hogy mennyire 

van biztonságban az a technológia, amelyet 

a befektető rendelkezésre bocsát. 

A közép- és kelet-európai országokban, 

ideértve Oroszországot is, nem kell félni 

tőle, hogy a know-how-t ellopják – Kínával 

vagy Indiával azonban más a helyzet. 

Milyen jelentősége van a kormány júniusban 

elfogadott közúti jármőipari akciótervének? 

A cselekvési tervet az adott iparágban 

tevékenykedő vállalatokkal együtt dolgozták 

ki, és a helyes irányba mutat. 


Interjú 

Támaszkodjunk saját 

tudásunkra 

Az innovációs képesség erôsítése 

és a beszállítók versenyképessé 

tétele – ezek jelentik Dr. Palkovics 

László professzor, a Knorr Bremse 

budapesti kutatási és fejlesztési központja 

vezetôjének legfontosabb 

követelményeit, melyek célja, hogy 

a magyar autóipar képes legyen 

lépést tartani a jövô kihívásaival. 

A professzor interjúnkban szintén 

kitér a világméretû gazdasági válság 

rövidtávú következményeire. 

Azonban ne legyenek illúzióink: a nemzetközi 

konszerneknek megvan a maguk 

termék- és fejlesztési stratégiája. Számunkra 

az a fontos, hogy az ehhez szükséges 

környezetet megteremtsék, ezt 

célozza az akcióterv. 

Mennyire jó ma a magyar beszállító? 

Az ágazat magyar beszállítói a minőség 

szempontjából mindenképpen képesek 

kiszolgálni az igényes gyártókat, nemcsak 

Magyarországon, hanem Németországban 

vagy más országokban is. Ami 

hiányzik, az többnyire a saját technológiai 

fejlesztés képessége, a legtöbb esetben 

a „nagyok” által kifejlesztett termékeket 

állítják elő. Ha a kis- és középvállalatok 

maguk is képesek bizonyos fejlesztésekre, 

az nemcsak magasabb forgalmat biztosít 

számukra, hanem csökkenti a megrendelő 

technológiájától való függőségüket is. 

Ennek mi az oka? 

Nem szabad elfelejtenünk: Németországban 

egy közepes vállalat gyakran már 200 

éve is fennáll, Magyarországon legfeljebb 

20 éve. Ez tükröződik a vállalati kultúra 

még meglévő hiányosságaiban is, például 

a hosszú távú, stratégiai gondolkodás 

hiányában, ezért hanyagolják el gyakran a 

technológiai kompetenciát. 

Újra és újra kritika éri a magyar felsôoktatási 

képzést. Osztja ezt a vélekedést? 

Korábban azt hiányolták a befektetők, 

hogy a magyar mérnökök nem tudnak 

idegen nyelveket, nem tudják, hogy mit 

jelent a quality assurance, és nem értenek 

a projektmanagementhez, miközben 

szaktudásuk egyébiránt kitűnő. A bolognai 

rendszerre való nem egészen átgondolt 

teljes átállással sajnos átestünk a ló 

túlsó oldalára. A főiskolák olyan újszerűen 

hangzó szakokat vettek fel képzési 

palettájukra, mint az „integrált 

Produktmanager” vagy „Informatikus 

mérnök-menedzser” képzés. Az iparnak 

nem erre van szüksége – ezt nyugodtan 


jegyezze le. Nekünk gépészmérnökökre, 

vegyészmérnökökre, villamosmérnökökre 

van szükségünk. 

Milyen kihatásai lesznek a jelenlegi gazdasági 

válságnak a jármûiparra Magyarországon 

és világszerte? 

Egyrészt az ipar szerkezeti átrendeződését 

fogjuk megtapasztalni. Az elmúlt évtizedekben 

létrejött kapacitásfelesleget le 

kell építeni, és a környezeti elviselhetőséggel 

és az energiafelhasználással kapcsolatos 

paradigmaváltás a technikát is új követelmények 

elé fogja állítani. Sor fog kerülni 

a piac résztvevőinek a konszolidációjára, 

amely folyamat már meg is kezdődött. 

Elképzelhetô-e, hogy az ágazat szükséges 

globális méretû átalakulása inkább 

Magyarországnak kedvez, mert a nemzetközi 

vállalatok inkább nyugat-európai telephelyeiken 

csökkentik a kapacitásokat? 

Ezt nem gondolom, hiszen egy ilyen fontos 

iparágban a belpolitikai tényezők is 

szerepet játszanak, ezen túl pedig például 

Németországban az eredeti helyen működő 

telephelyek még mindig nagyobb 

bizalmat élveznek a megbízhatóság és a 

stabilitás szempontjából. 

Hogyan reagált a válságra 

a Knorr Bremse? 

Számunkra mindenek előtt az volt fontos, 

hogy munkatársaink tudását és tapasztalatait 

ne veszítsük el – hiszen Magyarországon 

összesen (a vasúti és közúti járművek területén 

együttesen) több mint 300 fejlesztőmérnököt 

alkalmazunk. Eddig ez sikerült 

is. A Knorr Bremse esetében főleg a haszongépjárművek 

keresletének drámai visszaesése 

volt jelentős: a teherautó eladás 50%kal 

vagy még ennél is magasabb arányban 

esett vissza, amit természetesen erőteljesen 

érzünk. Az új helyzethez a munkaidő rövidítésével, 

az ideiglenes munka csökkentésével, 

és a személyzet társadalmi szerződések alapján, 

például előnyugdíjazással történő leépítésével 

próbáltunk meg alkalmazkodni.


A harmonikus városkép vonzza a befektetôket 

„Képzett munkaerôbôl 

nem lesz hiány” 

Kecskemét Polgármesteri Hivatalában külön osztály alakult, 

amelynek egyik fô feladata a Daimler-Mercedes beruházás menetének 

folyamatos figyelemmel kísérése. A beruházás kapcsán 

Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármesterrel beszélgettünk. 

Egy éve jelentette be a Daimler AG, hogy 

Kecskemétre telepíti új gyártó-egységét. 

Azóta hol lehet érzékelni a változást a 

város életében? 

A Daimler AG bejelentése óta eltelt több, 

mint egy év alatt számos változás történt 

és megy végbe jelenleg is Kecskeméten. 

A beruházás idetelepülésével fejlesztések 

indultak meg az infrastruktúra, az 

egészségügy területén, de emellett bővítésre 

kerül az iskola- és óvodahálózat is, valamint 

új wellness központ és uszodakomplexum 

is épül. Továbbá várhatóan évről 

évre nő majd a Kecskeméten letelepedő 

vállalkozások száma is. A városban elkezdődött 

fejlesztések felgyorsultak. Fokozott 

figyelmet kaptunk a média részéről és az 

ingatlan piacon is aktívabb forgalom generálódott. 

Kecskemét felkerült a világ jegyzett 

versenyképes városai közé. 

Kecskemétnek milyen kötelezettségeket 

kellett vállalnia a beruházás elnyeréséért? 

A megvásárolt 441 Ha nagyságú ingatlant 

a városnak fél év alatt át kellett alakítania 

ipari tevékenységre alkalmas építési telekké, 

valamint a hozzá kapcsolódó önkormányzati 

utat meg kellett erősítenie és úgy kiszélesítenie, 

hogy alkalmassá váljon napi kb. 200 

tehergépkocsi forgalmának lebonyolítására. 

Az óvodai és német iskolai ellátás biztosítása 

mellett a beruházás zökkenőmentes lebonyolítása 

is fontos szempont volt. 

Hogyan készül a gyártás beindulására a 

város és a környék? 

A gyár építése során jelentős infrastrukturális 

beruházásokra kerül sor, mint például 

vasúti kapcsolat kialakítása, közúti kapcsolatok 

fejlesztése (új körforgalmak kiépítése 

és meglévő körforgalmi csomópont bővítése), 

a gyár közműkapcsolatának kialakítá- 

sa, valamint a már említett tehergépjármű 

forgalmat szolgáló út szélesítése. A tervek 

között szintén szerepel a helyi tömegközlekedés 

korszerűsítése és fejlesztése, valamint 

egy alternatív közlekedési csomópont 

kialakítása a város és térsége között, továbbá 

a térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése. 

Kecskemét a fentiekben felsoroltak mellett 

nagy figyelmet fordít az alternatív energiatermelési 

módok kutatására, az újrahasznosítás, 

hulladékgazdálkodás kérdésére is, 

de szintén fontos szerepet játszanak a fejlesztési 

tervekben az ipari parkok, logisztikai 

és innovációs központok is. A város 

az oktatás területét is szem előtt tartja pl. 

angol-német általános iskolai képzések, új 

szakok bevezetésével a középiskolákban 

(logisztika, mechatronika) kívánja továbbfejleszteni 

ezt a területet. 

A Daimler komoly beszállítói hátteret igényel. 

Jelentkeztek-e már a Daimler-beruházásra 

épülô külföldi befektetôk? 

A Mercedes-projekt napirendre kerülése 

óta fokozott érdeklődés indult meg a külföldi 

beruházók részéről a kecskeméti ipari 

területek iránt. Az ipari területek mellett 

azonban szállodáknak, logisztikai és üzemeltetéshez 

kapcsolódó szolgáltatásoknak 

is megfelelő terepet keresnek a befektetők, 

akik elsősorban a nagyobb hektáros területek 

iránt érdeklődnek. 

A helyi vállalkozókat hogyan készítik fel 

arra, hogy teljesíthessék a Daimler beszállítóival 

támasztott magas követelményeit? 

A Daimler beszállítóival szemben támasztott 

magas követelményrendszerét nemcsak 

helyi, hanem országos szinten működő 

cégek is megismerhették a számukra 

rendezett beszállítói fórumokon. Ezeken 

a rendezvényeken a megjelentek átfogó 

képet kaphattak arról, hogy milyen elvárásai, 

minőségi követelményei vannak egy 

világméretű cégnek. 

A fórumok mellett Kecskemét városa a 

Kreatív Innovációs Központ létrehozásával 

is szeretne hozzájárulni a kis- és középvállalkozások 

felkészítéséhez. A központ feladatai 

közé tartozik többek között a szolgáltatói 

tevékenység a termelésoptimalizálás 

terén, illetve végső célként egy autóipari 

kompetencia központ létrehozása. 

Az elkészült gyár közel 2500 embernek 

ad majd munkát. Lesz-e annyi szakképzett 

munkaerô a környéken, ill. hogyan készülnek 

ennek a munkaerôigény kielégítésére? 

Kecskeméten várhatóan nem lesz jellemző 

a szakképzett munkaerő hiánya. A már 

korábban említett tervek között szerepel a 

város oktatási rendszerének fejlesztése, például 

új műszaki szakok indítása a középiskolákban, 

de a beruházásnak köszönhetően 

a Kecskeméti Főiskola műszaki és 

gazdasági képzései is jelentős érdeklődésre 

tartanak számot. Szintén fontos tényező, 

hogy a kistérségben (40-50 km-es körzetben) 

nagy a munkanélküliség, amely a 

gazdasági válsággal kapcsolatos leépítésekből 

adódik, viszont az így munkanélkülivé 

vált emberek alkalmazása is segítheti majd 

a munkaerőigény kielégítését. 

Milyen tippet adna más, nagybefektetésekért 

pályázó városok önkormányzatainak? 

Meg kell találni azokat a kitörési pontokat, 

amelyek vonzzák a különböző típusú 

befektetéseket. Létre kell hozni egy 

olyan adatbázist, amely naprakész információval 

látja el az érdeklődőket. Fontos 

továbbá a városépítészeti szempontból is 

tudatos városrendezés, a könnyen és jól 

átlátható, harmonikus városkép kialakítása, 

ahol minden gazdasági szereplő 

megtalálja a számára megfelelő területet a 

beruházáshoz. Ugyanakkor nagyban hozzájárulhat 

még a sikerhez a tapasztalattal 

rendelkező és idegen nyelvet jól beszélő 

munkatársak alkalmazása is. 

Interjú Thomas E. Beyerrel, a magyarországi Bosch csoport vezetőjével 

Életre tervezve 

A tavaly ősz óta tartó globális gazdasági válság érzékenyen érintette 

az autóipart is. E nehézségek hogyan befolyásolják a világ 

vezető autóipari beszállítóját, a Bosch-csoportot? 

T. E. B A nehéz helyzet ellenére ragaszkodunk a hosszú távú elképzeléseinkhez 

és céljaink megvalósításához. Tavaly az eladásainkból származó bevételeinknek 

közel egynegyedét fektettük be, amely tízmilliárd eurót jelent. 

Továbbra is ezt a stratégiát követjük, bár a jelenlegi helyzetben meg kell 

találnunk az egyensúlyt a megtakarítások és azok között a befektetések 

között, amelyek a fejlődéshez szükségesek. A Bosch csoport fejlesztésével 

kapcsolatban továbbra is azt gondoljuk, hogy hosszú távon kedvező 

helyzetben vagyunk, hiszen több iparágban is meglévő széles nemzetközi 

jelenlétünk és innovációs képességünk nagy versenyelőnyt jelent. Ez az 

alapvető irány nyilvánul meg „életre tervezve”vállalati szlogenünkben is. 

Idén tavasszal úgy nyilatkozott, hogy a társaság k+f tevékenysége 

már a válság utáni időkre koncentrál. Milyen új irányvonalakat lát 

a társaság számára, milyen piaci szegmensek jöhetnek szóba? 

T. E. B A recesszió összességében negatív hatással van a világra, mégis 

léteznek olyan stratégiai fontosságú területek, amelyek fenntartása 

nélkülözhetetlen a kilábaláshoz. Ilyenek az energiatudatos- és 

takarékos piaci ágak, a környezetvédelem, az infrastruktúra fejlesztése 

valamint az innovációs politika kiugró szerepe. A gazdasági 

szempontból nehéz idők ellenére is magas szinten tartjuk K+F 

beruházásainkat, ami a járműipar élére segít bennünket. A gazdasági 

válságot követő időszakra készülünk, egy olyan jövőre, amelyet a 

fokozatosan csökkenő olajtartalékok, a fokozódó mobilitás és az ebből 

eredő járműbiztonsági elvárások jellemeznek majd. Ez érvényes az 

autóipari technológiákra, s egyben igaz az általános ipari és építőipari 

technológiákra is. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tevékenységeink 

már önmagukban egy szerteágazó területet alkotnak, 

hiszen kiterjednek az elektromos hőszivattyúkra és napkollektorokra, a 

szélenergiát és tengervíz energiát hasznosító rendszereket. 

Hogyan látja a belsőégésű motorok dominanciájának kérdését, 

ez még hány évig maradhat fenn? 

T. E. B Bármennyit is fektet a Bosch az alternatív hajtási technológiák 

fejlesztésére, a belsőégésű motor még legalább 20 évig megőrzi 

dominanciáját. A benzines és a dízelmotorok továbbfejlesztése a leggyorsabb 

módja az üzemanyag-fogyasztás és a széndioxid-kibocsátás 

hatékony csökkentésének, a világszerte egyre szigorodó előírásoknak 

megfelelően, amelyek célja a tartalékok megőrzése és a klímaváltozás 

megállítása. A Bosch mindezek alapján arra számít, hogy 2016-ra kis 

mértékben, 25-ről 28%-ra nő a dízelek aránya a világon gyártott személyautók 

között. Míg Európában szinte változatlan marad a dízel autók 

száma, az USA-ban és a fejlődő ázsiai piacokon jelentősen növekedik 

majd. 2016-ra az üzemanyag-takarékos, közvetlen benzinbefecskendezéses 

motorral szerelt új autók száma megháromszorozódik. Egyvalami 

egyértelmű, a trend a hatékony belsőégésű motor felé mutat. Jelentős 

haladást tudunk felmutatni, nem utolsó sorban azzal, hogy munkánk 

nyomán a teljesítmény csökkenése nélkül egyre kompaktabbakká tudják 

tenni a motorokat. Számításaink szerint további 25%-kal hatékonyabbá 

tudjuk tenni a benzinmotorokat, a dízelmotorokat pedig legalább további 

30%-kal. Ezzel egy középkategóriás dízel személygépkocsi mindössze 

három liter üzemanyagot fogyaszt 100 kilométerenként. 

Minden ágazati vélemény szerint az elektromos autózás új 

megközelítéseket hoz magával. Mindez milyen kihívásokat és 

lehetőségeket jelent a Bosch-csoport számára? Mikor kezdődhet 

a Bosch hibrid technológiájának sorozatgyártása? 

T. E. B A Bosch hibrid technológiájának sorozatgyártása 2010 elején 

kezdetét veszi. A beszállító hibrid technológiával szerzett tapasztalatai 

optimális kiindulópontot szolgáltatnak az elektromos autó felé 

vezető úton. Az elektromos autó is hamarosan megérkezik, de eleinte 

csak kis mennyiségben, 2020 előtt nem ér el számottevő jelenlétet 

az utakon. 2015-re az értékesítés eléri az 500 ezer darabot a világon. 

Legalább 200 kilométer megtételéhez egy elektromos autónak ma 

egy megközelítőleg 250 kilogramm tömegű lítium-ion akkumulátorra 

van szüksége. Közel 17 ezer eurós árával ez az akkumulátor nemcsak 

túlságosan nehéz, de túl drága is. A 2015-re várható 8-12 ezer eurós 

ár még mindig túlságosan magas a sorozatgyártás megindításához. 

A fejlesztőknek ezért dolgozniuk kell az akkumulátor árának és tömegének 

csökkentésén. Ahhoz, hogy az átlag felhasználó számára is 

elfogadhatóvá váljanak az akkumulátorok, a fő beszállítóknak jelentős 

fejlesztési befektetéseket kell tenniük, továbbá biztosítaniuk kell a 

lehető legnagyobb darabszámú gyártást. A Bosch egy önálló üzleti 

egységben dolgozik a hajtáslánc elektronizálásán, amely 400 mérnököt 

foglalkoztat, és ez a szám az év végére 500 fölé emelkedik. 


Gazdaság és politika Gazdaság és politika 

Amit mindig is tudni akart Magyarországról 

Hétszer orvosnál 

Átlagosan évente hétszer keresi fel minden magyar orvosát, 100 lakosra 117 mobil jut, de 

csak 31 vezetékes telefon. Ilyen és még hasonló érdekes számokat tartalmaz a KSH nemrég 

megjelent „Magyarország 2008“ címû kiadványa. Néhányat ezek közül csokorba szedtünk. 

Népesség 

2009. január 1-jén az ország népességének lélekszáma 10 millió 

31 ezer fő volt. Ezer férfira 1107 nő jutott. A 2008. évi szint 

mellett száz nő élete folyamán 135 gyermeket hozna világra - a 

népesség lélekszámának hosszabb távú fenntartására átlagosan 210 

gyermekre lenne szükség. 2008-ban a gyermekek 39,5%-a házasságon 

kívül jött világra. 

A 2007-ben született férfiak 69,2, a nők 77,3 év megélésére 

számíthattak. 

Magyarországon az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező 

külföldiek száma 2009. január 1-jén 184 500 fő volt –az 

ország lakosságának 1,8%-át teszik ki. Döntő hányaduk továbbra 

is Európából, ezen belül is Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és 

Németországból érkezett. A külföldiek 41%-a Budapesten, 38%-a 

a többi városban, 21%-a községekben él. 

Foglalkoztatottság 

A 15–64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma átlagosan 

3 millió 849 ezer volt, ami a korcsoport 56,7%-át teszi ki. 

Az atipikus munkavállalási formák kevéssé elterjedtek hazánkban: 

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 2008-ban 

4,3%-ot tett ki (EU-27 átlaga: 17,6%), határozott idejű szerződéssel 

dolgozott a foglalkoztatottak 7,8%-a (uniós átlag 14,0%). 

2008-ban a munkaerőpiac szempontjából a 15–64 éves népességen 

belül 2 millió 616 ezer fő minősült „inaktív”-nak, tehát sem 

foglalkoztatottként, sem munkanélküliként nem jelent meg. 

Egészségügy 

A járóbeteg-szakellátás rendeléseit 2007-ben 68 millió esetben 

keresték fel országszerte. Ez azt jelenti, hogy az ország minden 

egyes lakosára évente átlagosan 6–7 látogatás jutott. 

Oktatás 

2008-ban Magyarországon a 25–64 éves népesség 19%-a rendelkezett 

főiskolai vagy egyetemi diplomával. 30%-nak a legmagasabb 

iskolai végzettsége az érettségi volt, további 30% szakiskolai 

vagy szakmunkás, 20% pedig csak befejezett, vagy befejezetlen 

általános iskolai végzettséggel rendelkezett. 

A magyar hallgatói mobilitás nemzetközi összehasonlításban alacsony 

szintű. 2006-ban az összes hallgató 1,7%-a tanult más európai 

uniós országban, az EU-27 átlaga 2,7% volt. A külföldi hallgatók 

fogadásában Magyarország szintén elmaradt az európai uniós 

átlagtól: míg a Magyarországon tanuló összes hallgató 2,1%-a külföldi, 

addig ez az EU-27 tagállamaiban átlagosan 3% volt. 

Jövedelmek 

Tavaly a teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó 

bruttó nominális átlagkeresete 198 900 forint volt. A szellemi 

foglalkozásúak 274 800 forintot, a fizikai foglalkozásúak 130 

800 forintot kerestek. 

Változatlanul a pénzügyi közvetítésben dolgozók bruttó átlagkeresete 

volt a legmagasabb (433 300 forint), ezt követte a közigazgatás, 

a villamosenergia-ipar, valamint a vegyipar. A feldolgozóiparon 

belül a textil- és bőripar területén volt a legalacsonyabb 

az átlagkereset (107 400 forint). 

2008-ban a nettó átlagkereset 122 ezer forint volt, ez a bruttó 

kereset 61%-át tette ki. 

Változatlanul Közép-Magyarországon a legmagasabb a nettó 

kereset, a legalacsonyabb bérrel a két alföldi régióban dolgozók 

rendelkeztek. 

Hazánkban 2009. január 1-jén 3 millió 31 ezer fő részesül 

nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Ezen belül 1 millió 

731 ezren öregségi nyugdíjban részesültek. A havi átlagnyugdíj 

84 300 forint volt. 

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások GDP-hez viszonyított 

aránya 2008-ban 11,6%-ra emelkedett, családtámogatásra, gyermeknevelésre 

a GDP 2,0%-a jutott. 

Fogyasztás, lakás: Mire költünk? 

A lakossági fogyasztáson belül az élelmiszerek és alkoholmentes italok 

aránya 17,3%-ot, a lakásszolgáltatás, háztartási energia 18,9%-ot, 

a járműbeszerzést is tartalmazó közlekedés és szállítás pedig 15,6%ot 

ért el. Az élvezeti cikkek (szeszes italok, dohánytermékek, kábítószerek) 

aránya (9,5%) sokkal nagyobb, mint a ruházkodásé (3,5%). 

Az egy főre jutó napi tápanyagfogyasztás 2007-ben 365 

kilojoule-lal csökkent, és 13 375 kilojoule lett, ami az élelmezéstudomány 

által ajánlott értéket még mindig jelentősen felülmúlja. 

A száz háztartásra jutó személygépkocsik száma 2007-ben 56 

volt (ebből saját 53). 

Az utóbbi két évben szinte azonos számú, 36 ezer új lakás 

készült el Magyarországon. 

Kutatás, fejlesztés, innováció 

Magyarországon a kutatás-fejlesztés összes ráfordításának értéke 

2007-ben 245,7 milliárd forint volt, a GDP-hez viszonyított 

aránya 0,97% volt. Az unión belül Svédországban és Finnországban 

a legmagasabb ez az arány: 3,64 ill. 3,47%. 

A különböző kutatóhelyeken kutatás-fejlesztéssel foglalkozók 

tényleges létszáma 49 485 fő volt, ebből minden második (összesen 

25 954 fő) kutató, fejlesztő volt. 


Kultúra 

Tavaly 394 moziterem várta a látogatókat, összesen 10 millió nézőt 

regisztráltak, aminek a felét a budapesti mozik könyvelhették el. 

A színházak száma 2008-ban 54-re. 

Gazdaság 

A gazdasági teljesítményből, a „bruttó hozzáadott értékből” 

2007-ben 20,7%-ot tett ki a közösségi tulajdon, 29% a külföldi 

tulajdonú vállalatok, és 51% a hazai magánszektor 

A fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország régió teljesítménye 

továbbra is kiemelkedő, 2007-ben itt állították elő a hazai 

termék 47%-át (miközben a lakosság 29%-a él itt). Az egy lakosra 

jutó hozzáadott érték szintén Közép-Magyarországon a legmagasabb 

(az országos átlag 164%-a), a Dél-Dunántúlon, Észak- 

Magyarországon és az Alföldön viszont az országos átlag csak két 

harmadát éri el ez a mutató. 

Energia 

A vásárlóerő- paritás alapján számított GDP egységére jutó hazai 

energiafelhasználás 18%-kal haladta meg az Európai Unió átlagát. 

2008-ban az iparra jutott az energiafelhasználása 37,8%-a, 36% 

a lakossági szektorra, és 18% a kommunális és egyéb fogyasztókra. 

Az energiaigények fedezésére szolgáló források 32%-a hazai termelésből, 

68%-a importból származott. 

A megújuló energiaforrások az összes hazai termelés 14,4%át 

adták. Az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energia 

felhasználásának aránya Magyarországon 2007-ben 5,3% volt, 

ami az unió átlagának (7,8%) több mint kétharmada. 

Mezôgazdaság 

2008-ban összesen 2,9 millió hektárról frekord-mennyiségű, 

16,9 millió tonna gabonát takarítottak be.A kalászosok közül 

búzából 5,7 millió tonna termett, kukoricából 9 millió tonna. 

Utóbbiból mintegy 5,4 millió tonna külföldi piacokra került. 

Napraforgóból 1,5 millió tonna termett. 

Külföldi mûködôtôke-befektetések 

2007-ben 27 200 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött 

hazánkban. Ők 29%-kal részesedtek a bruttó hozzáadott értékből. A 

külföldi tulajdon részesedése különösen magas a feldolgozóiparban 

(60%), a bányászatban (55%) és a pénzügyi közvetítés ágban (71%). 

2008 végén a hazánkban működő külföldi tőke állománya 

58,8 milliárd euró volt. Ennek legnagyobb része, 36%-a a feldolgozóiparban 

működött. Az ide tartozó járműgyártás 11, a villamos 

gép, műszer gyártása 6%-kal részesedett a teljes állományból. 

A külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéjében a külföldi 

tőke átlagosan 72%- kal részesedett. 

A külföldi érdekeltségű vállalkozások az ezredforduló óta eltelt 

években a beruházások 36–46% közötti részét realizálták, beruházásainak 

közel héttizede az ipar fejlesztésére irányult. 

A külföldi érdekeltségű vállalkozások 2007. évi nettó árbevétele 

34,0 billió forint (135 milliárd euró) volt. A teljes kivitelnek közel 

héttizedét, a behozatalnak pedig mintegy háromnegyedét adták. 

Alkalmazottjainak száma 587 ezer fő volt, ennek 55%-a a feldolgozóiparban 

tevékenykedett. A külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál 

alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete mintegy 256 ezer 

forintot tett ki, közel 40%-kal többet, mint a nemzetgazdasági átlag. 

A magyar vállalkozások által külföldön befektetett tőke 2008 

végén 11,9 millárd euró volt A legfontosabb befektetési ország 

Szlovákia volt, ahol tőkeállományunk negyede működött. 

Szállítás 

A Magyarországon forgalomba helyezett személygépkocsik teljes 

állománya 2008-ban 3 millió 55 ezer darabot tett ki. 

Az országos közúthálózat 2008 végén 31 363 kilométert tett 

ki. Ezen belül az autópálya-hálózat hossza 911 kilométer volt, 342 

kilométerrel több, mint 2004 végén. 

2008-ban közúti közlekedési balesetekben 996 ember vesztette 

életét. 

Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma 2008-ban 8,4 

millió fő volt. 

Távközlés, internet 

A bekapcsolt vezetékes fővonalak száma 2008 végén 3,1 millió 

volt, így száz lakosra 31 vezetékes fővonal jutott. Az unióban a 

legmagasabb értéket Németország képviseli, ahol az említett évben 

65 vonal jutott száz lakosra. 

A vezetékes telefonokról kezdeményezett beszélgetések átlagos 

ideje 3,1 perc volt, a mobilhálózatból kezdeményezett hívások 

ennél egy harmadával rövidebbek, átlagosan 2 percig tartanak. 

A mobiltelefon-előfizetések száma az év végén 12,2 millió 

volt. A száz lakosra jutó mobil-előfizetések száma (117) még 

nem érte el az uniós átlagot (119). Az előfizetések legnagyobb 

részét hazánkban továbbra is a feltöltőkártyás mobiltelefonok 

tették ki: arányuk 61% volt. 

Egy mobil-előfizetésre 2008-ban átlagosan 155 elküldött 

SMS jutott. 

Az internet-előfizetések száma 2008 végén több mint 2,3 milliót 

tett ki. A háztartásoknak 48%-a rendelkezett otthoni internethozzáféréssel, 

a szélessávú hozzáférés a háztartások 42%-ára jellemző. 

Az unió (EU-27) átlagában a háztartások 60%-a rendelkezik 

internet-, 49%-a szélessávú hozzáféréssel. 

Magyarországon a legalább 10 főt foglalkoztató nem pénzügyi 

vállalkozások 86%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, a 

93%-os uniós átlaghoz képest a lemaradásunk változatlan, a 25. 

helyen állunk a 27-ből. 

Turizmus, vendéglátás 

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat részesedése a bruttó 

hozzáadott értékből 1,5%, a foglalkoztatásban pedig 4% volt. 

2008-ban összesen 40 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 

s 97,4 millió napot töltöttek hazánkban. A látogatók 78%a 

egy napra érkezett Magyarországra, a több napra érkezők száma 

8,8 millió volt, utóbbiak átlagosan 7,6 éjszakát töltöttek nálunk. 

A vendégéjszakák száma alapján vett Németország, Ausztria, 

Nagy-Britannia, Egyesült Államok és Olaszország a legfontosabb 

küldő orságok. 

A vendégéjszakák 54%-át a Budapest-Közép-Dunavidéken 

regisztrálták. A balatoni települések részaránya az összes vendég 

tekintetében 17% volt, a vendégéjszakáké ennél magasabb (23%). 

A kereskedelmi szálláshelyeken 4,1 millió belföldi vendég 9,9 

millió éjszakát töltött el, az átlagos tartózkodási idő 2,4 éjszaka volt. 

A 3,5 millió külföldi vendég 9,9 millió vendégéjszakát vett igénybe, 

átlagos vendégéjszakáik száma 2,8.

Gazdaság és politika Gazdaság és politika 

Élelmiszerlánc: szabályozási kisérletek 

Mégis megy ez – 

vagy mégsem? 

Még mondja azt valaki, hogy a magyar pártok nem tudnak közös álláspontra jutni: mind az öt párt 

képviselôje közösen benyújtott két törvényjavaslatot június 23-án, és hat nappal (!) késôbb a parlament 

mindkét törvényt el is fogadta – egyhangú szavazással, ellenszavazat nélkül. Az már csak két héttel 

késôbb derült ki, hogy a köztársasági elnök július közepén megtagadta az egyik törvény aláírását. 

Előkészítetlen, átgondolatlan és 

a kitűzött céljai elérésére nagy valószínűséggel 

alkalmatlan – ezekkel a 

szavakkal küldte vissza Sólyom László köztársasági 

elnök a „mezőgazdasági és élelmiszeripari 

termékek vonatkozásában a beszállítókkal 

szemben alkalmazott tisztességtelen 

forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 

törvényt“ a parlamentnek. A kritika nem 

tűnik megalapozatlannak: június 29-én a 

törvényjavaslatról és a hozzá még a szavazás 

napján benyújtott két módosítási indítványról 

a képviselők vitája a négy szavazási 

procedúrával együtt összesen csak 27 percig 

tartott. Bizottsági tárgyalásokra pedig előzőleg 

egyáltalán nem került sor. 

A köztársasági elnök vétója nemcsak a 

képviselők számára kudarc, hanem főleg 

Gráf földművelésügyi miniszter számára. 

Az egyelőre alá nem írt törvény nagy 

valószínűséggel az ő minisztériumának 

munkája – ha formálisan 

öt képviselő nyújtotta is 

be. Lényegében azzal 

próbálkoznak, hogy 

egy erősen vitatott 

„önkéntes” magatartási 

kódexet, nagyon 

hasonló tartalommal, 

most törvényként 

valósítsanak meg. 

Ezt az etikai kódexet 

áprilisban – a miniszter erőteljes nyomására 

– hét magyar agrárszövetség és 

két kereskedelmi szövetség írta alá – piaci 

szereplők heves bírálata ellenére. Akkor 

a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi 

Kamara is nyilvánosan tiltakozott. A leginkább 

kifogásolt rész az volt, hogy azon 

kétségtelenül dicséretes szándék mellett, 

hogy a beszállítók és a kereskedelmi vállalatok 

között igazságos és egyenjogú piaci 

Az élelmiszeripari kódex 

összeegyeztethetetlen az EU-s szabad 

belsô piac alapelveivel 

viszonyokat teremtsenek, a kódexben többek 

között azt is rögzítették, hogy a kiskereskedők 

számos élelmiszernél a kínálatuk 

80%-át magyar gyártóktól kell beszerezzék. 

Szükség esetén a magyar termelőknek 

akár az exportpiacaikról is le kellene 

mondaniuk, és áruikat belföldön kellene 

beszerezniük. A szabad árukereskedelem 

és a verseny ilyen egyértelmű korlátozása 

még a magyar versenyhivatalnak is 

gyanússá vált: még májusban eljárást kezdeményezett 

a kódex aláíróival szemben – 

kartell-megállapodás gyanúja áll fenn más 

EU-országok beszállítói terhére. 

Hogy a kódex így összeegyeztethetetlen 

az EU-s szabad belső piac alapelveivel, 

azt az agrárminiszter is tudhatta volna – 

mégis azzal fenyegetett még áprilisban a 

parlamentben Gráf, sőt az akkori miniszterelnök, 

Gyurcsány is, hogy ha a kódex 

megbukik, akkor szükség esetén törvényalkotói 

úton valósítják meg azt. A köztársasági 

elnök vétójával – egyelőre – ez a 

próbálkozás is elbukott. 

Gráf vélhetően főleg a magyar agrártermelők 

és élelmiszergyártók szimpátiáját 

akarja megnyerni. Ha a magyar beszállítók 

mellett, és így a külföldiekkel szemben áll 

ki, azzal sokukban azt a benyomást keltheti: 

„Értünk dolgozik”. Hogy az ilyesfajta protekcionizmus 

vajon az ország egészére nézve 

előnyös-e, az viszont erősen kétségbe vonható. 

A magyar fogyasztóra váró hátrányokat 

ugyanis tudatosan figyelmen kívül hagyják. 

Nekik ugyanis hivatalosan elrendelt árukínálat-csökkenéssel 

és ezzel egyidejűleg várhatóan 

az árszínvonal növekedésével kellene 

szembenézniük Magyarországon. 

A versenyhivatal augusztusban beszüntette 

a törvény alapjául szolgálo „etikai 

kodex” jogszerűsegének viszgálatát. 

A köztársasági elnök által kifogásolt törvényt 

– megváltozott formában – de újra 

szavazásra bocsájtják. 

Dirk Wölfer 

Németország választ – 

Mit választ a gazdaság? 

Németországban kezdetét vette a 2009-es év maratoni választási 

sorozata. Augusztus 30.-án három szövetségi tartományban 

választanak új tartományi parlamentet, szeptember 27.-én a 

Bundestag-ot, a szövetségi szintű országgyűlést, valamint további 

két tartományi parlamentjét. Izgalmasnak főként a nemzeti 

országgyűlési választások ígérkeznek – a gazdaság számára is, 

ugyanis a pártok választási programjai egyes kérdésekben markánsan 

eltérnek, és az új hatalmi felállások jelentős irányváltást jelenthetnek 

a gazdaságpolitikában. 

A WiU összegyűjtötte a nagy pártok álláspontját a kiemelt 

gazdasági kérdésekről. 

Jövedelemadó 

A pártok közötti különbséget ebben a vonatkozásban főként a 

belépő adókulcs jelenti (a CDU/CSU, az FDP, de főként az SPD 

csökkentést követel), de az adómentes alapjövedelem (ennek 

emelését a Bündnis 90/Die Grünen és a Die Linke követeli) és a 

magas jövedelmek adóztatásának kezdete és mértéke is ide tartozik 

(utóbbi kérdésben az SPD és a Die Linke magasabb adókulcsot 

követelnek a magas keresetűeknél). 

CDU/CSU • Belépő adókulcs csökkentése 13%, majd 12%-ra 

• A legmagasabb adókulcsot csak 60.000 €-tól alkalmazzák 

SPD • A belépő adókulcs csökkenjen 10%-ra 

• A legmagasabb adókulcs emelkedjen 47%-ra, és 

125.000 € felett legyen érvényes 

• 300, ill. 600 € összegű jövedelemadó-jóváírás bevezetése 

FDP • A 3 lépcsős adóztatás bevezetése 10/25/35%-os adókulccsal, 

8.004/20.000/50.000 € feletti jövedelmekre 

• A progresszív adóztatást 2 évente vizsgálják felül 

Bündnis 90/ • Az adómentes alapjövedelem emelkedjen 8.500 €-ra 

Die Grünen • A legmagasabb adókulcs emelkedjen 45%-ra 

Die Linke • Az adómentes alapjövedelem emelkedjen 9.300 €-ra 

• A legmagasabb adókulcs emelkedjen 53%-ra, és lépjen 

érvénybe már 52.152 €-tól 

Vállalatok adóztatása 

A legfontosabb vitatémát az örökösödési adó, az önkormányzati 

iparűzési adó és az a kérdés jelenti, hogy a 2008-tól hatályba 

lépett vállalati adóreformot szükséges-e módosítani. 

CDU/CSU • A vállalati adóreform egyes területeinek 

felülvizsgálatát tervezi 

SPD • Meg kívánja akadályozni a nyereség áthelyezését 

• meg kívánja őrizni a jelenlegi viszonyokat 

az iparűzési adóztatásban 

FDP • Javítani kell a vállalati adóreformon 

• Az önkormányzati gazdasági adó bevezetése 

• Örökösödési adó regionális alapokra helyezése 

Bündnis 90/ • Az adóalap kiszélesítése 

Die Grünen • Az örökösödési adónál a nagy vagyonokat magasabb 


adóval terheljék 

Die Linke • A vállalati adóztatás szigorítása 

• Az örökösödési adó emelése – 150.000 € 

adómentes küszöb mellett 

További adók 

Az SPD, a B90/Die Grünen és a Die Linke tőzsdeforgalmi adó 

és/vagy vagyonadó bevezetését szorgalmazza, az általános forgalmi 

adó tekintetében több párt is kedvezményes adókulcsot követel 

bizonyos gazdasági ágazatoknak 

CDU/CSU • Az általános forgalmi adó uniós szintű felülvizsgálata. 

SPD • Tőzsdeforgalmi adó bevezetése 

FDP • Kedvezményes áfa-kulcs a szálloda- és 

Bündnis 90/ • Adóemelés 

vendéglátóiparban, valamint energetikában 

Die Grünen • Vagyonadó és tőzsdeforgalmi adó bevezetése 

• Kedvezményes áfa-kulcs a vasúti közlekedésben 

és az energetikában 

Die Linke • Adóemelés 

• Vagyonadó és tőzsdeforgalmi adó bevezetése 

• Kedvezményes áfa-kulcs a vasúti 

közlekedésben és a kisiparban 

Minimálbér 

A minimálbér szükségszerűségének és gazdasági létjogosultságának 

kérdése már hosszú ideje foglalkoztatja a politikát és a gazdaságot, 

így a választási küzdelemben is fontos témakört jelent. 

CDU/CSU • Ne legyen egységes, törvényben meghatározott 

minimálbér, de alkalmazzák a munkavállalók 

kiküldetésére és a minimális munkafeltételekre 

vonatkozó törvényeket 

SPD • Általános, törvényben meghatározott minimálbér 

bevezetése (támpontként 7,50 €/óra) 

FDP • Ne legyen törvényben meghatározott minimálbér 

• „Polgárdíj” bevezetése a jövedelem biztosítására 

Bündnis 90/ • Az általános, törvényben meghatározott minimálbér 

Die Grünen legalább 7,50 €/óra legyen. 

Die Linke • Országos, törvényben meghatározott 

minimálbér 10€/óra legyen. 

Kötelezô egészség- és nyugdíjbiztosítás 

Az egészségbiztosítás vonatkozásában egyes pártok az állampolgári 

biztosítás bevezetését szorgalmazzák, ami lényegében egy jövedelem 

alapú kötelező biztosítás mindenkinek, így például közalkalmazottaknak 

vagy vállalatvezetőknek is. Mások elutasítják egy 

ilyen „egységes biztosítás” bevezetését. 

Egyes pártok a nyugdíjbiztosítás tekintetében is szinte minden 

jövedelemmel rendelkező polgárra kiterjesztenék a kötelezően biztosítottak 

körét („jövedelemszerzők biztosítása”). Ezen kívül vitatott 

a jelenleg 67 évnél kitűzött nyugdíjkorhatár és az a kérdés, 

hogy miként lehet rugalmas átmenetet biztosítani a nyugdíjba.

Turizmus és vásárok 

Anuga 2009 

Tíz szakvásár egy 

fedél alatt 

Kölnben 2009. október 10.-tôl 14.-ig rendezik meg harmincadik 

alkalommal a világ legnagyobb és legfontosabb élelmezési szakvásárát. 

Az Anuga idén újra mintegy 100 ország több mint 6.000 gyártóját 

és kereskedôjét egyesíti egyetlen nagy vásári fedél alá. 

Annak érdekében, hogy a jövőben 

is biztosított legyen a kereslet 

és a kínálat közvetlen és hatékony 

párosítása az Anuga keretében, következetesen 

továbbfejlesztik a Köln számára 

kiemelkedő jelentőségű „20 szakvásár egy 

fedél alatt” koncepciót. Az Anuga 2009 

partnerországa Törökország, amely mind 

sokoldalú és komoly színvonalú élelmiszer-gazdaságát, 

mind pedig konyhaművészetét 

bemutatja Kölnben. 

Világszerte bôvül a házon kívüli 

étkezés piaca 

Az Anuga kiállítóinak közel felének kínálatában 

szerepelnek a gasztronómiai ágazatokat 

kiszolgáló termékeket a mélyhűtött 

élelmiszerektől a biotermékekig, az 

italoktól a tőkehúsokon és húskészítményeken 

a fűszerekig és alapvető élelmiszerekig, 

a hűtött élelmiszerektől a tejtermékekig. 

Mivel az Anuga kínálata jól áttekinthető 

módon tíz szakvásárra tagolt, 

ezért az egyes kínálati csoportokat célirányosan 

lehet felkeresni. A témakörhöz 

kapcsolódó szakmai információkkal 

szolgál az Anuga kísérő rendezvényeinek 

programja is olyan különbemutatókkal, 

mint a „Gasztronómiai piactér”, a „Főzés 

jövőképei” és a „Kreatív konyha”, valamint 

a rangos 19. Rendszergasztronómiai 

Fórum és az új szakmai vita- és bemutatkozási 

fórum, az „Italok trendfóruma”. 

Az Anuga 10 élelmiszeripari 

szakvásárának áttekintése: 

» Anuga Fine Food – delikátesz 

élelmiszerek 

» Anuga Drinks – italok 

» Anuga Chilled Food – hűtött ételek 

» Anuga Meat – hús és húskészítmények 

» Anuga Frozen Food – mélyhűtött 

élelmiszerek 

» Anuga Dairy – tej és tejtermékek 

» Anuga Bread & Bakery and Hot 

Beverages – kenyér és péksütemények, 

forró italok 

» Anuga Organic - bioélelmiszerek 

» Anuga CateringTec – catering 

felszerelések és eszközök 

» Anuga RetailTec – kereskedelmi 

felszerelések és eszközök 

taste09 – Az Anuga szakvásár 

innovációs versenye 

Az Anuga keretében immáron negyedik 

alkalommal rendezik meg a taste innovációs 

versenyt, amely az Anuga kiállítóinak 

legjobb termékeit koncentrált 

különbemutató keretében mutatja be a 

nemzetközi szakmai közönségnek és a sajtónak 

is. A taste09 nem csupán a kereskedelemnek 

szánt termékeket vonultatja fel, 

hanem a házon kívüli étkeztetés piacát és 

az új értékesítési csatornákat is kiszolgálja. 

A zsűri által kiválasztott termékek az élelmiszerek 

piacának legfontosabb trendjeit 

hivatottak felkarolni, hogy vezérfonalat 

nyújtsanak a trendkutatóknak. A taste09 

számára kiválasztott termékeket 2009. 

október 9.-én, tehát az anuga nyitását 

megelőző napon mutatják be a sajtónak. 

K o n t a K t 

Kakuk Márta 

MON-ART Reklámiroda 

1024 Budapest, Margit krt. 43-45. VII./ 6. 

Tel.:/ Fax: 240 0810 

E-mail: office@monart.axelero.net 

Köln, 2009. október 27-30. 

Entsorga – Enteco 2009 

z Entsorga-Enteco 2009 környe- 

A zetvédelmi technológiákat bemutató 

szakvásár idén is változatos szakmai 

programokkal és aktualitásokkal várja 

a szakmai látogatókat. A kínálat lefedi 

a környezetgazdálkodás minden területét: 

hulladékgazdálkodás és recycling, 

megújuló energiák, víz- és szennyvízgazdálkodás, 

közüzemi szolgáltatások, technika 

és logisztika, légszennyezettség és 

emissziókezelés, munkabiztonság és zajvédelem, 

valamint kutatás és szervezés. 

A szervezők több mint 20 országból 

mintegy 800 kiállítót várnak. A legfrissebb 

technológiák és megoldások mellett 

a kísérő rendezvények két nagyon 

trendi témára koncentrálnak: klíma- és 

erőforrásvédelem, valamint energiahatékonyság 

a környezeti technológiákban. 

K o n t a K t 

Kakuk Márta 

MON-ART Reklámiroda 

1024 Budapest, Margit krt. 43-45. VII./ 6. 

Tel.:/ Fax: 240 0810 

E-mail: office@monart.axelero.net 

München, 2009. október 20-22. 

discuss & discover 

discuss & discover, a SYSTEMS 

A szakkiállítás utódja első alkalommal 

kerül megrendezésre Münchenben 2009. 

október 20. és 22. között. A discuss & 

discover Európa legmodernebb kommunikációs 

platformjaként pozícionálja 

magát az információs és kommunikációs 

technológiai ágazatok németországi 

és nemzetközi képviselői, a kis- és közepes 

vállalatok, konszernek, szakmai szövetségek 

és kutatóintézmények számára. 

A vásár az IT-világ következő területei 

köré szerveződik : Service, Collaboration 

Turizmus és vásárok 

München, 2009. október 5-7. 

EXPO REAL 2009 

Az EXPO REAL, az ipari, illetve gazdasági 

célra hasznosítható ingatlanok 

nemzetközi szakvására immár 12. alkalommal 

kerül megrendezésre. A kiállítás üzleti 

szemléletű networking esemény, szakmákon 

és országokon áthidaló projektek, befektetések 

és finanszírozási lehetőségek mutatkoznak 

be. Az ingatlanpiac teljes spektruma 

jelen van: tanácsadók, projektfejlesztők, 

bankok, befektetők, corporate real estate 

managerek, városok és gazdasági régiók 

képviselői. A mintegy 500 előadó részvételével 

zajló változatos konferenciakínálat 

bemutatja az aktuális trendeket és az ingat- 

lanpiacon történt legújabb innovációkat. Az 

EXPO REAL 2008 kiállításon 78 országból 

mintegy 1856 kiállító és 42.000 látogató 

vett részt. Mindez azt igazolja, hogy főleg a 

gazdasági válság idején szükség van a tudatosságra, 

a jelenlétre és a fejlesztésekre. 

K o n t a K t 

Ravasz Ágota 

Promo Kft. 

1015 Budapest, Széna tér 1/a 

Tel.: 224 7740, Fax: 224 7763 

E-mail: hunmunch@elender.hu 

& Mobility (szolgáltatás, együttműködés, 

mobilitás) és Infrastructure & Security 

(infrastruktúra és biztonság), mely címszavak 

alá az összes információs és kommunikációs 

technológiákkal kapcsolatos 

témát be lehet sorolni. 

K o n t a K t 

Ravasz Ágota 

Promo Kft. 

1015 Budapest, Széna tér 1/a 

Tel.: 224 7740, Fax: 224 7763 

E-mail: hunmunch@elender.hu 

40 2009 | 2 

Wirtschaft in Ungarn 2009 | 4 41

DUIHK Belsô hírek 

Betroffene Firmen organisieren sich 

gegen Gaspreis-Sonderabgabe 

Nicht geplante Ausgaben von bis zu 100 Millionen Forint kommen 

schon in diesem Jahr auf viele Unternehmen zu, die von 

der jüngsten Verordnung des Energieministers zur Regulierung 

des Gaspreises betroffen sind. Jetzt haben sich Betroffene auch 

formal organisiert, um sich gegen die Regelung zu wehren, und 

das "Nationale Forum für Gaspreis-Ausgleich" gegründet. 

Weitere Informationen auf unserer Homepage:: 

http://www.duihk.hu/wirtschaftsnachrichten/wirtschaftsnachrichten 

K o n t a K t 

Erika Gönczi 

Lövőház utca 30, H-1024 Budapest 

Telefon: +36/1/345-7638 

E-mail: gonczi@ahkungarn.hu 

42 2009 | 4 Wirtschaft in Ungarn 

Termine der DUIHK / A DUIHK rendezvényei 

Offenes Seminar – Interviewtechniken 

im Geschäftsleben 

Kompetenzentwicklung des 

technischen Fachpersonals 

Jour Fixe im Restaurant Apetito 

Lernaufgabensystem (LAS) 

„Die Zukunft der Industrierobotik“ 

Konferenz in Miskolc 

Aufrechterhaltung der Geschäftstätigkeiten bei der 

neuen A/H1N1 Welt-Epidemie 

Exklusive, Offene Seminare – Wirtschaftsmediation 

Professionelle Konfliktbewältigung für 

zukunftsorientierte Unternehmen 

Offenes Seminar – 10. ungarische SPS 

workshop für Jubileumspreis 

Offenes Seminar - Produktionsleiter-Training 

„Neue Trends in der Managementschulung“ 

Offenes Seminar – Weiterbildung für 

NC-CNC Programmierer 

K o n t a K t 

28-29. 08. 2009 

4-5. und 11-12. 09 2009 

08.09.2009 

16.09.2009 

22.09.2009 

24.09.2009 

24-25. 09. 2009 

14-16. 10. 2009 

16-17. und 30-31. 10. 2009 

28. 10. 2009 

Emese Tóth 


Telefon: +36/1/345-7626 

E-mail: toth@ahkungarn.hu 

Közösen lépnek fel az érintett vállalatok a 

gázárat sújtó „különadó” ellen 

Számos vállalatnak akár 100 millió forintos nagyságrendű nem 

tervezett befizetési kötelezettséget teremt már 2009. évre az 

októbertől életbe lépő új gáz-ár szabályozás. A jogbiztonságot 

és a versenysemlegességet veszélyeztető szabály módosítását 

tűzte ki céljául a most alakult Gázár Érdekegyeztető Országos 

Fórumnak (GEOF), amelyhez bármelyik érintett cég csatlakozhat. 

További információk honlapunkon: 

http://www.duihk.hu/hu/wirtschaftsnachrichten/wirtschaftsnachrichten 

Nyílt képzés – Interjútechnikák az üzleti életben 

Kompetenciafejlesztés műszaki 

szakembereknek 

Jour Fixe az Apetito étteremben 

Tanulási feladatok rendszere (Lernaufgabensystem/LAS) 

„Az ipari robotika jövője” c. 

konferencia Miskolcon 

Az üzletmenet fenntartása az új típusú 

A/H1N1 világjárvány alatt 

Exkluzív, nyílt képzés – Gazdasági mediáció 

Professzionális konfliktuskezelés 

jövőorientált vállalatoknak 

Nyílt képzés – 10. magyarországi SPS workshop 

jubileumi kedvezményes áron 

Nyílt képzés - Termelésirányító vezetői képzés 

„Új trendek a menedzsmentoktatásban” 

Nyílt képzés – NC-CNC programozók továbbképzése 

Unseren kompletten Veranstaltungsplan finden Sie auf unserer Homepage unter www.duihk.hu/Veranstaltungen. 

Teljes rendezvénynaptárunkat megtalálják honlapunkon a www.duihk.hu/rendezvenyek címszó alatt. 

K o n t a K t 

Tamás Kelemen 


Telefon: +36/1/245-7617 

E-mail: kelemen@ahkungarn.hu

Az augusztusi szám letöltéséhez kattintson ide - Deutsch ...

Erfolgreiche ePaper selbst erstellen

Template löschen?

Als Template speichern?