Veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók - EPA

10., 10/a. Nagyvázsonyi (?) kovácscéh korsója. 1743.
10., 10/a. Krug der Schmiedezunft von Nagyvázsony ( ?)
1743
A céhek két legjellegzetesebb, nem közvetlen
ivásra szolgáló díszes, nagy reprezentatív edénye
tehát a céhkanna ós a céhkorsó volt. Az előbbi
fémből készült, az utóbbi kerámia. Az ón-céhkannák
az egész német nyelvterületen elterjedtek
és a magyarországi városokban is sokfelé találkozunk
velük. Magyarországon a gazdagabb, nagyobb,
többnyire német jellegű városi céhek használták.
A Felvidéken, a Dunántúlon, valamint az
Alföld egyes vidékein viszont, főleg a kisebb mezővárosokban
és falusi céheknél, a XVII, ós XVIII.
század fordulójától kezdve, az ón és ólommázas
cserépkorsók használata terjedt el. Az ónmázas,
színes fajanszkorsók, amelyek eredetileg a habánok
148
10., 10/a. Chope de la corporation des forgerons de Nagyvázsony
(?) 1743
10., 10/a. Кружка надьважоньской (?) гильдии кузнецов
1743 г.
(újkeresztények) művei voltak, elsősorban a Felvidéken
jöttek divatba és ezért az ottani, szlovák,
német és magyar jellegű kisvárosi és falusi céhek
korsói készültek színes, ónmázas habán, vagy inkább
habános stílusban. Ezzel szemben a Dunántúl
és néhány alföldi vidék, elsősorban magyarjellegű
falusi és mezővárosi céheinek korsói a
magyar népi fazekasság zöld, ólommázas cseréptechnikáját
mutatják.
A fémből készült céhkannák tehát egyrészt a
gazdagabb városok, másrészt a német jelleg képviselői
és ezenkívül jóval a XVII. század előtti
időkre is utalnak, az ón- ós ólommázas kerámia
céhkorsók viszont egyrészt a kisebb mezővárosok