Táplálkozási zavarok kezelése nonverbális terápiával - és Táncterápia

Továbbá a személyiség részeinek integrációját is jelenti, amennyiben az „Egész” egészségét
állítja az ember részeinek betegségével szemben, és az Egész alkotó forrásait törekszik
hasznosítani, integrálni. Azt vallja, hogy minden ember képes rá, hogy érzéseit, gondolatait,
élményeit, észleléseit és cselekedeteit összhangba hozza, egyre inkább önmagát irányítsa és
ezért felvállalja a felelősséget. (Gürtler, 2000)
2.3.2. Mit jelent a Kifejezés az IKT számára?
A Kifejezés az IKT felfogásában „találkozás önmagunkkal és más emberekkel, a
világgal. Kontaktus és kommunikáció” (Gürtler, 2000). Az integrált terápia kifejezés-terápiás
aspektusaink végső célja a tanult kommunikációs zavar feloldása, a kifejezés felszabadítása a
hatékony és felelősséggel vállalt élet alakítása érdekében. Gürtler (2000) szerint „ha újra
lehetővé teszem magamnak és másoknak az őszinte kifejezést, akkor a találkozásaim
alakítójává válhatok”.
Az IKT miközben épít a tudattalanra, az álmokra és fontosnak tartja a korai évek
hatását, nem analitikus abban az értelemben, hogy nem értelmez, nem ad magyarázatokat,
nem okokat keres. A kifejezést és a kommunikációt tartja fontosnak a gyógyuláshoz, aminek
lehet kísérője a tudatosítás, de nem célja. Abban hisz, akárcsak Chace, az egyik úttörő
táncterapeuta (Levy, 1988, 25.oldal), hogy problémák szimbolikus és cselekvő kifejezése
önmagában gyógyító lehet, és az interpretáció és az analízis nem feltétlenül szükséges a
feloldásukhoz. Ez a gondolat több táncterapeuta számára evidencia. Espenak, Dance Therapy
című művében írja: A test-psziché-elme egység interaktív természetéből adódóan a fejlődési
folyamathoz nincs szükség arra, hogy a verbalizált belátáshoz eljussunk 4 (Espenak, 1981,
169. oldal). Ezt kiegészíteném Bartenieff gondolatával, miszerint „a mozgás nem szimbólum
a kifejezésre, hanem maga a kifejezés” (Bartenieff, 1980, id.: Penfield, 2001).
Miközben a terapeuta elfogadó és empatikus a kliens tudattalan és gyakran szimbolikus
kifejezésével szemben, a kliens támogatva érzi magát a folyamatos mozgásos kutatáshoz. A
konfliktus kifejezése és az ezt kísérő empatikus, elfogadó kapcsolat talaján a szimbolikus
formák és képek mögötti tartalom biztonságosabban válhat hozzáférhetővé a kliens
tudatossága számára. A terapeutikus kapcsolat egyik lehetséges módja a mozgásos kapcsolat.
Ezt nevezi Chace Terapiás Mozgásos Kapcsolatnak. Ennek során a terapeuta a kinesztetikus
érzékelés, tükrözés képességét használva válaszol a kliens érzelmi kifejezéseire saját testének
4 szó szerint: „The interactive nature of our inherent body-psyche-mind unity is such that developmental process
can take place without necessarily reaching the stage of verbalization insight”. (Espenak, 1981, 169. oldal)
16