Táplálkozási zavarok kezelése nonverbális terápiával - és Táncterápia
Táplálkozási zavarok kezelése nonverbális terápiával - és Táncterápia
Táplálkozási zavarok kezelése nonverbális terápiával - és Táncterápia
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
éhség csillapodott, a gyermek az etet<strong>és</strong> további r<strong>és</strong>zében behajózik egy könnyű <strong>és</strong> nyugodt<br />
térbe, ahol az anya jelenléte, tettei <strong>és</strong> arca összekapcsolódnak a kielégültség érz<strong>és</strong>ével.”<br />
Mahler szerint a patológiás szimbiózis lényeges vonása a szomatopszichikus fúzió az<br />
anyával <strong>és</strong> a közös határ téves képzete, amelyhez az ego az individualizáció legsúlyosabb<br />
zavaraiban <strong>és</strong> a pszichotikus dezorganizáció eseteiben regrediál, <strong>és</strong> amelyet Mahler (1952)<br />
szimbiotikus gyermekkori pszichózisokként ír le (idézi Kulcsár, 1992). Ez a közös határ képzet<br />
gyakran a torz testkép <strong>és</strong> énkép r<strong>és</strong>zeként a táplálkozási <strong>zavarok</strong>ban is megjelenik. A betegek<br />
nem rendelkeznek biztos test <strong>és</strong> énhatárokkal, nem érzékelik magukat különálló lénynek, ami<br />
a külső <strong>és</strong> belső ingerekkel szembeni védtelenség érz<strong>és</strong>ében, vagy azok hajszolásában, illetve<br />
a szimbiotikus kapcsolatokkal szembeni ellenállásban, védekez<strong>és</strong>ben vagy éppen<br />
védtelenségben is megnyilvánulhat.<br />
Allport (1937) leírja, hogy belső érz<strong>és</strong>ekről való tudás, a testi én érz<strong>és</strong>e, az énként való<br />
létez<strong>és</strong> alapja. A csecsemőhöz a terhesség időszakától kezdve érkezik az érzékszerveiből,<br />
belső szerveiből, izmaiból, izületeiből, inaiból a szervi érzékletek megszakíthatatlan árama.<br />
Jóval azelőtt, hogy ezek az élmények verbalizálhatóak, leírhatóak lennének. Ezek a testi<br />
érzetek vezetnek el fokozatosan a gyermeki én-érzet kialakulásához, <strong>és</strong> k<strong>és</strong>őbb is ezek tartják<br />
fenn az éntudatot. A testtudat egyben az elkülönült én elsőként kialakuló összetevője. Nem<br />
meglepő, hogy az ev<strong>és</strong>zavarosok lelki elkülönül<strong>és</strong>t, illetve biztonságot keresve testi<br />
élményeket keresnek. A betegek próbálnak belső testi érz<strong>és</strong>eket átélni, például extrém<br />
mennyiségű étel bevitelével, vagy külső testérzeteket keresnek testedz<strong>és</strong> vagy olyan<br />
tevékenységek által, ami stimulálja a bőrüket, izmaikat, izületeiket, külső határaikat, akár<br />
örömteli, akár fájdalmas módon. Kétségbeesett próbálkozás ez az Én átél<strong>és</strong>ére,<br />
megtapasztalására <strong>és</strong> a környezettől való elkülönít<strong>és</strong>ére, azaz öngyógyító kísérlet. Előfordul,<br />
hogy jelentős testsúlyváltoztatással próbálják megrajzolni kontúrjaikat, tudatosítani<br />
testfelszínüket, leválasztani, lehatárolni testüket (Riskó, 1991). Az AN-sok testük kisebbed<strong>és</strong>e<br />
<strong>és</strong> csontossá, keménnyé változtatása útján, a túlsúlyban szenvedők pedig a testet körülvevő<br />
védőréteg vastaggá tételével. A bulímiás beteg faláskor a test határait kitágítja, ugyanakkor<br />
fizikailag érzékeli hasfalát, gyomra befogadóképességének határait. Mindegyik esetben<br />
erősödik a testhatár élményük.<br />
Ugyanakkor a kóros soványság <strong>és</strong> a kövérség is védelmi lehetőséget nyújtanak az<br />
emocionális <strong>és</strong> a kontaktusbeli „veszélyek” ellen. Ezt illusztrálja egy anorexiás beteg<br />
vallomása György cikkében: „Úgy érzem soványan jobban szeretnek, törődnek velem,<br />
figyelnek rám. Akkor nem félek az emberektől, akkor erős vagyok. Ha hízom, környezetem<br />
38
Change language