Táplálkozási zavarok kezelése nonverbális terápiával - és Táncterápia
Táplálkozási zavarok kezelése nonverbális terápiával - és Táncterápia
Táplálkozási zavarok kezelése nonverbális terápiával - és Táncterápia
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
megmutatja, hogy mi az amit tudatos énünkből kiszorítunk, mivel „amit tudatos énünkből<br />
kiszorítunk, az testünkben jelenik meg” (Dahlke, 2000, 39. oldal)<br />
Minden viselked<strong>és</strong> tartalmazza a túlél<strong>és</strong> szándékát. A túlél<strong>és</strong>i minták<br />
automatizálódhatnak, <strong>és</strong> tudattalanná válhatnak. A valaha a túlél<strong>és</strong> szempontjából hasznos<br />
stratégiákkal, viselked<strong>és</strong>i mintákkal azonosulva az ember ismétli az életidegen, destruktív<br />
viselked<strong>és</strong>módokat, az „itt <strong>és</strong> most” kihívásaival szemben. Ez betegséghez, szenved<strong>és</strong>hez,<br />
működ<strong>és</strong>képtelenséghez vezethet. Eszerint minden tünet egy valaha konstruktív,<br />
élettörténetileg valamilyen szempontból hasznos <strong>és</strong> megérthető megküzd<strong>és</strong>i stratégia r<strong>és</strong>ze. A<br />
gyógyuláshoz szükséges, hogy a tünetet konstruktívan tudjuk alakítani, <strong>és</strong> feleslegessé tudjuk<br />
tenni. Ez akkor lehetséges, ha képesek vagyunk felismerni <strong>és</strong> tudatosítani „Eg<strong>és</strong>z-ségünk”<br />
megtartásában való szerepét.<br />
„Az általában patológizált túlél<strong>és</strong>i stratégiák (a betegségek, testi-lelki panaszok, <strong>és</strong> az<br />
őrület) kifejez<strong>és</strong>módként, alkotó módszerként való újradefiniálása megközelíthetőbbé teszi<br />
őket az átformálás szempontjából. Mikor a kifejez<strong>és</strong>ben, a táncban egy blokád vagy egy tünet<br />
koreográfiává változik, az ember újra kapcsolatba kerül alkotó forrásaival, visszatáncolja<br />
magának a választás szabadságát, hogy elfogadja magát olyannak, amilyen vagy<br />
megváltozzon.” (Gürtler, 2000)<br />
Az IKT felfogásában tehát az ember életműv<strong>és</strong>z, <strong>és</strong> az élete műalkotás. A terápiát, mint<br />
az élet tanulásának egy útját, mint élet-műv<strong>és</strong>zeti-folyamatot határozza meg. Az embert aktív<br />
önalakításra, saját magáért való felelősségvállalásra, önmotiválásra <strong>és</strong> öngyógyításra hívja ki.<br />
Kiindulópontja, hogy a terapeuta nem tudja a megoldást, hanem csupán a folyamat<br />
r<strong>és</strong>ztvevőjeként <strong>és</strong> a táncossal együtt érezve kíséri a klienst, mozgásos kutatásának útján.<br />
Az IKT célja megegyezik a tánc eredeti céljával az emberiség történetében, hogy segítse<br />
az energiaáramlást, információcserét egy emberen, egy csoporton, <strong>és</strong> a társadalmon belül <strong>és</strong><br />
ezáltal több szabadságot, több eg<strong>és</strong>zséget, nagyobb mozgékonyságot, több kreativitást, több<br />
belső orientációt, több közösségi érz<strong>és</strong>t, több term<strong>és</strong>zet-orientáltságot, jobb individuális <strong>és</strong><br />
kollektív életminőséget kíván létrehozni. (Gürtler, 2000)<br />
2.4. A Kontakt Improvizációról<br />
A Kontakt Improvizációt a 70-es években táncosok egy csoportja fejlesztette ki<br />
Amerikában. Nagy szerepet játszik benne az autentikus mozgás, a kapcsolat, az érint<strong>és</strong> <strong>és</strong> a<br />
káoszból kialakuló új struktúrák létrehozása. (Kunos, 1999) Lemieux (1988), kontakt<br />
improvizációval is dolgozó mozgásterapeuta szerint a kontakt imrovizáció ugyan nem terápia,<br />
18
Change language