V - Magyar Nyomdász

kantságot okozó betegségében sem orvost, sem
gyógyszert nem kaphatott. Ez a korlátozás megszűnt
s a rokkantsági járadékos bármely betegsége
alapján orvost és gyógyszert kap az
OTl-tól. E rendezés kapcsán viszont az öregségi és
rokkantsági járadékosok az eddigi 1 % helyett 2 % betegségi
járulékot tartoznak fizetni, illetve járadékukból
minden esedékességkor ennyit vonnak le.
Kiterjesztően rendezte a belügyminiszteri rendelet
a katonai szolgálatot teljesítő OTI-biztosítottak családtagjainak
igényjogosultságát is (orvos, gyógyszer, kórház),
éspedig a bevonulás előtti biztosítási idő arányában
állapítva meg az igényjogosultság határát.
A 20.100/1942. Ip. M. sz. rendelet a fizetéses szabadságra
vonatkozó rendelkezéseket módosította a katonai
szolgálatot teljesítő munkavállalók érdekében, kimondva,
hogy
„Az 1937: XXI. te.-ben megszabott szolgálati Idő folytonosságát
nem érinti, ha a munkának katonai szolgálat teljesítése miatt
bekövetkezett megszakítása évente három hónapnál több, de
a hat hónapot ném haladja meg."
Kimondja továbbá a rendelet, hogy
„Ha a fizetéses szabadságra jogot adó szolgálati év eltelte után,
de még a fizetéses szabadság megadása előtta szolgálati viszony
megszűnik, a munkaadó köteles a szabadság tartamára járó illetményeket
az alkalmazottnak kifizetni. Ezt a rendelkezést a munka-
vállaló katonai szolgálatra való bevonulása esetében is alkalmazni
kell, még ha ezze! szolgálati viszonya nem is szűnik meg.
Az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni
abban az esetben, ha a szolgálati viszonyt a munkaadó
rögtöni hatályú felmondásra jogosító okból bontja fel."
* * *
Az 1942 július 7-én kiadott 4300/1942. M. E. sz. rendelet
kimondja, hogy olyan könyv, naptár vagy füzet