Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
című könyve és Haiman Ferenc szakkönyve 1942-ben jelent meg.<br />
E sorok írásakor Székely Artúr II. könyve is munkában van a tipográfiai<br />
szabályoknak megfelelő gépszedésről.<br />
1936 január 1-én Egyesületünk újból megindította a Grafikai<br />
Szemlét Novák László szerkesztésével. Az 1938-ban kiadott lapkorlátozás<br />
miatt azonban ezidőszerint szünetel.<br />
A Gépmesteregyesület magas színvonalú szakfolyóiratot adott<br />
ki 1928—35-ig „A Gépmester" címmel. Eleinte Illyésy István, majd<br />
Bauer Henrik szerkesztette egy szerkesztőbizottság élén.<br />
Az említett lapokon kívül természetesen a 80 éves Typographia<br />
is mindenkor adott és ad helyet szakcikkeknek, sőt, mint most is,<br />
egymaga szolgáltatja a szakirodalmat is.<br />
Másirányú rendeltetésük ellenére a Nyomda- és Rokonipar és<br />
a Sokszorosító Ipar is közölnek szakcikkeket, amikor csak tehetik.<br />
A magyar szakirodalom terebélyes fája még külföldre is<br />
kiterjesztette termékeny ágait. Wanko Vilmos a német Bildungsverband<br />
nemzetközi pályázatán az első díjat nyerte a „Typographische<br />
Mitteilungen" tervével és megbízták őt egy magyar szám<br />
szerkesztésével. Ebbe Novák László a magyar nyomdászat történetét,<br />
e sorok irója a magyar szakoktatás történetét német nyelven,<br />
a német szakoktatásét magyarul írta meg. Wankón kívül Kun Mihály<br />
és Nádaí Pál írt bele cikket. Kun Mihályt egy világhírű német betű<br />
öntöde bízta meg betűmintakönyv tervezésével.<br />
Geyer Raoul, aki a Hungária-nyomdában szabadult fel, fiatalon<br />
került Párizsba, később ott nyomdát nyitott. Onnan küldözgette<br />
a francia nyomdászat fejlődéséről szóló ismertető cikkeit a Grafikai<br />
Szemlébe, a Typographiába és a <strong>Magyar</strong> Grafikába. Közérdekű munkásságát<br />
odakint annyira elismerték, hogy az Havas-iroda (a mai<br />
O FI elődje) reklámfőnökének nevezték ki. Néhány évvel ezelőtt<br />
halt meg fiatalon.<br />
Harangozó Antal annakidején Milánóból küldte haza az olasz<br />
nyomdászat! stílust és szokásokat ismertető tanulságos cikkeit a<br />
<strong>Magyar</strong> Grafikának. •<br />
Híres nyomdászt adtunk Németországnak is. A Nagyszombatban<br />
1849-ben született Watzulik Albin Mária a szászországi Altenburgban<br />
telepedett le és Németország legelső mesterszedői között emle<br />
gették 1930-ban halt meg.<br />
Gondos Ignác szedő és Faltusz Ede gépmester szakírók és szakoktatók<br />
Amerikába vándoroltak ki és ott folytatták szakoktatói működésüket.<br />
47
Change language