4 GYÓGYNÖVÉNYISMERET - Földrajz és Környezettudományi Intézet

4. A házi szerek elkészítésének mőveletei
Forrázat. 15-30 g szárított fő szükséges a mintegy 0,5 liter vízbe, vagy 1,5 kanál
száraz növény egy csészébe. A forrásban lévı vízbe kell tenni a virág, levél,
szár drogot, majd azonnal levenni a tőzrıl, s 10-20 percig állni hagyni. Hosszabb
áztatáskor a tea töményebb lesz. Egyes könyvekben a forrázat készítésekor a szárított,
ritkábban a friss növényi részeket egy csészébe tesszük, s a forró vizet ráöntjük.
Az áztatás pár percig, de 10-20 percig is tarthat, majd szőrni kell a teát. Néha
a gyógynövényt szőrıre teszik, s elég a forró vízzel leönteni. Amíg a tea hől, a
meleg gız belélegzése is gyógyító hatású.
A forrázatok gyakran keserő, vagy kellemetlen ízőek, ezért édesítésük, ízesítésük
megengedett, de gyakran javasolják azok elhagyását. Megjegyzik, hogy a természet
a keserő íző anyagokkal akadályozza meg azok túlfogyasztását.
A fızet. Hasonló a forrázathoz, de 10-20 percig alacsony lángon forrni hagyjuk
a fızetet, fıleg a gyökér és kéreg drogokat.
Áztatás. A hıre érzékeny hatóanyagok miatt a gyógynövény részeket hideg
vagy langyos vízben kell legalább 6-8 óra hosszat, de gyakran tovább áztatnunk, pl.
orvosi ziliz, csipkebogyó esetében. Általános szabály, hogy három deciliter vízhez
egy kanál növényt tegyünk, de borogatáshoz, öblítéshez két-háromszor annyit.
Fürdı. Fenyı, zabszalma, zsurló, kamilla, cserfa kéreg felhasználásával készülhet.
Tinktúra. A gyógynövény alkoholos kivonata, mely tömény. Az áztatás 10-30
°C-on történjen, hat-nyolc nap alatt. Könnyebben szállítható.
5. Illatterápia vagy aromaterápia
Az aromaterápia nevet 1928 óta használják. Tudatosan használja fel azt a tényt,
hogy az illatok jelentısen befolyásolják testi mőködésünket. Fı eszköztárába az
illóolajok tartoznak. A szaglás rendkívül fontos tényezı, mert a látással és a hallással
ellentétben az ingerek közvetlenül jutnak el az agyba, mert a szagló nyálkahártya
sejtjei agyidegsejtek. A szagingerekkel kapcsolatban védtelenek vagyunk, mert
amíg a látás és hallás ingerületei egy szőrın keresztül jutnak el rendeltetési helyükre,
addig a szagingerek közvetlenül agyunk legısibb részébe, a limbikus rendszerbe
jutnak, s gyakorolnak jelentıs befolyást. Ezen alapszik az illatok gyógyító hatása is.
Furcsa dolog, de a színekkel és a hangokkal ellentétben a szagok jelölésére szavaink
sincsenek. Gyakorlatilag három győjtıfogalmat használunk. Az egyértelmően
negatív hatást kiváltó, vészhelyzetet jelzı, riasztó szagérzékeket bőznek nevezzük.
Az elviselhetı mértékő, pozitív és negatív hatást egyaránt kiváltó érzeteket szagnak,
míg a számunkra csak pozitív hatásúakat illatnak nevezzük. Az árnyalatok
megjelölésére a szagokat keltı tárgy vagy folyamat megnevezésével, vagy hasonlatokkal
élünk.
17