4 GYÓGYNÖVÉNYISMERET - Földrajz és Környezettudományi Intézet

75-80 % gyümölcslé nyerhetı. Hatóanyagai a szerves savak, zsíros olaj, C-vitamin,
B, E, F vitaminok, karotinoidok, mikroelemek, mint a kalcium, magnézium, cink és
a titán. Jelentısek az aminosavak is, mint a cisztein, lecitin és fenilalanin.
- C vitaminban gazdag, antioxidáns, sejtvédı hatással.
- A mag zsírosolajából elıállított gyógyszereket a sugárbetegségek gyógyítására,
a nehezen gyógyuló sebek kezelésére és gyomorfekélyre használják.
A reformélelmiszerek és készítményeik keresett alapanyaga.
Japánakác (Sophora japonica)
Terebélyes koronájú díszfa, Kelet Ázsiában honos. Virágai nagy, kúpos bugákban
állnak, melyek felállóak. Hüvelytermése cikkelyes, vesszıi zöldek, sohasem
tüskések. Virágbimbóiból készítenek teát, de ipar célra is felhasználják. Hatóanyaga
10-30 % rutin.
- Magas vérnyomásra hat, az ipar gyógyszert készít belıle.
Akkor érdemes győjteni, amikor a virágok alul nyílni kezdenek.
Kökény (Prunus spinosa)
Tövises cserje, a kinyílt virágot és az érett termést győjtik. A virág és a termés
hatóanyagai az amigdalin, cserzıanyag és sók.
- A virágtea enyhe hashajtó, vizelethajtó, vértisztító, anyagcsere fokozó és zsírcsökkentı.
- Vérnyomáscsökkentı, de vese és hólyagbántalmakra is használják.
- A termés fızete hat a bélhurutra, de nagyobb adagja dugít.
- A hólyag és vesebántalmakra is jó.
Citromosan saláta is készül belıle.
Kırisfa, magas (Fraxinus excelsior)
Olajfaféle. Fája világos, szürkésfehér, igen kemény, szívós, könnyen lemezekre
hasogatható, gızölés után hajlítható. Nedves helyen hamar korhad. Kérge Skandináviában
hálók cserzésére jó. Lombja marha takarmány. A kéregben fraxin és
glikozida, a levélben: inozit, mannit, kvercetin, illóolaj és csersav fordul elı.
- A levéltea reuma elleni gyógyszer.
- A vékony ágak kérge izületi bántalmakra is jó lehet.
- Enyhe hashajtó és vizelethajtó hatása is van.
A téli rügy koromfekete, a hajtás sima szürke, fakadás elıtt elnyílik. Virágai vörös,
bordó bugában állnak
Hasonlít hozzá a virágos kıris (Fraxinus ornus), mely a Földközi tenger vidékén
honos, de nálunk is megtalálható. A fák beszárított, cukros nedve a „manna”
hashajtóhatású. Lombfakadása késıi, virágai nagy, végálló, kúpos, fehér bugában
állnak. Rügyeinek színe szürkés vagy barna.
45