Luther lelke. I. (Budapest, 1926) - Magyar Evangélikus Digitális Tár ...

37
Jókai „új földesura", ők is gyorsan beleolvadtak a
magyar nemességbe, és erényeikben, sőt jórészt
hibáikban is „fajmagyarok"-ká lettek. Német őseik
elevenebb üzleti szellemét, szerző hajlamát, szervezőképességét
mégis megtartották. Mint patríciusoknak,
városi nemeseknek nagy volt a jelentőségük
több felvidéki város, különösen Lőcse
gazdasági és kulturális életében. Lőcsének, a dicsőbb
múltjáról álmodozó csodaszép Hófehérkének
koronájában a legékesebb két drágakő: a
Thurzó-ház, a renaissance stíl e remeke és a
Szent Jakab-temploma, több Thurzónak sírszobrával.
De a Thurzók csakhamar „kinőttek" Lőcse
szűk keretei közül. Nagy lett a jelentőségük a
hazai ipar fejlesztésében: Thurzó-alapítás a gölnicbányavidéki
vasbányászat és vasipar is, mely
a legújabb cseh megszállásig oly szépen virágzott.
A mohácsi vészt megelőző évtizedekben rokonaikkal,
az augsburgi Fuggerekkel, az akkori
világ legelső bankáraival társaságba állva, kibérelték
a besztercebányavidéki rézbányákat és
annyira meggazdagodtak, hogy a Szapolyayak és
a Báthoryak mellett emlegették őket. Mohács
után csak harminc nagy úrból állt a Szapolvayellenes
Habsburg-párt, de köztük volt Báthory
István és Thurzó Elek is. Ferdinánd, erre a harminc
úrra támaszkodva győzelmes vetélytársa lett
a nemzet-megválasztotta királynak. Thurzó Elek
azután be is jutott a „bécsi király" kegyébe: a grófi
rang mellett csak úgy özönlött rá a királyi jóindulat
minden bizonysága.
Miksa uralkodása alatt a főnemesek, hármat kivéve
az evangélikus egyház hívei lettek: velük
Zrinvi Miklós, a szigetvári hős és Thurzó Elek
fia, Ferenc, a nyitrai püspök is. Ez elvette feleségül
a szigetvári hős leányát, Katalint.
Zrínyi Katalin is egyike a XYI. század evan-