Luther lelke. I. (Budapest, 1926) - Magyar Evangélikus Digitális Tár ...

97
maradt; nem is írta meg teljesen s nagy része nem
került nyomtatás alá. De így is bámulatba ejt adatainak
pontosságával, nézőpontjai emelkedettségével,
igazi tudományos szellemével, tiszta, szép latinságával.
Ez a munka és általában egész óriási irodalmi tevékenysége
dicsőséget szerzett nevének. Elnevezték
„historicus patrius"-nak, a haza történetírójának,
a király nemessé tette; Kupeczky János, az
első világhírű magyar festő, hitünk sorsoea, a szomszédos
evangélikus Bäzin váro's szülöttje, lefestette
arcképét. Az 1741-i „vitám et sanguinem" ország
gyűlés alkalmával a szerény papnak háza volt a
haza legjobbjainak találkozóhelye.
Mondhatjuk, bizonyos tekintetben az az irodalmi
és társadalmi főmozgató erő volt egymaga, ami majd
később Kazinczy és Széchenyi együtt lesznek. Egyúttal
ő az első magyar ember, akit tudományos érdemei
emeltek világhírre. Mert híre-, neve elterjedt a
haza határain túl is. A pápa arany érmet küldött
neki; egy csomó külföldi tudós társaság tagjának
választotta meg. És ez a világhírű tudós egyszersmind
finom modorú, kedves, minden szívet megnyerő
egyéniség volt. Széltében beszélték és általánosan
elhitték róla ezt, a talán egyúttal igaz is,
de mindenesetre jellemző anekdotát :
A királyné, aki véletlenül jelen volt, mikor a király
Bél Mátyást audiencián fogadta, ennek eltávozta
után, elragadtatva mondta: „Meg kellene hívnunk
nevelőnek kis Mária Teréziánk mellé!" Csak
akkor csapta össze ijedten kezeit, mikor férje megmondta
neki, hogy az, aki a tetszését annyira megnyerte,
„eretnek prédikátor".
Képzeletünk szinte látja Bél Mátyást, mint a
leendő magyar király nevelőjét, majd Mária Teréziát,
e valóságban vakbuzgó lelket, mint a vallási
felvilágosodottság géniuszát, és a „türelmi rende-
Szigethy Lajos: Luther lelke.