Luther lelke. I. (Budapest, 1926) - Magyar Evangélikus Digitális Tár ...

ZÓLYOMVÁRMEGYE ÉS A
RADVÁNSZKYAK.
43
Trencsén vármegyéből, a Thurzók hónából, csak
a közel Zólyom vármegyébe, a Radvánszkyak hónába
kell átmenniink, s azonnal megértjük, hogy a
kiskirályok lehanyatlása után milyen nemzetvédő
és egyházvédő szerepet töltött be az előkelő vármegyei
nemesség.
Zólyom vármegye, ez a világtól nagy hegyekkel
elzárt kis tündérkert olyan, mint Magyarország kicsiben.
Van termékeny szép rónasága a sebesen rohanó
Garam mentén, vannak lombos és tűlevelű erdőkkel
borított, nemes ércekben gazdag hegyei; és
van „Kis Budapest"-je, a kedves Besztercebánya,
ez a drágakő a magyar városok sorában.
De Zólyom vármegye, tekintélyes részben evangélikus
lakosságával, egyszersmind hazai evangélikus
világunk képe is kicsiben. Képviselve van itt
mind a három nyelvcsoport, mely a magyarhoni
evangélikusságot alkotja. A falusi földművelők hazafias
tótok, akiket megillet a Mikszáth-adta elnevezés
: „tót atyafiak". Mert örömben is, búban is hűségesen
osztozó atyánkfiai voltak sok-sok évszázadon
át. Ennek a jóravaló népnek sarja apai ágon
Bél Mátyás, a későbbi besztercebányai, majd pozsonyi
tanár és pap, a XVIII. század első világraszóló
magyar tudósa.
Besztercebánya német város volt, míg a legújabb
korban meg nem magyarosodott. Ez a német származású
művelt, derék polgárság ajándékozta nekünk
Böhm Károlyt, a későbbi budapesti evangélikus
gimnáziumi igazgatót és kolozsvári egyetemi tanárt,
aki mint mélyreható filozófus és prófétai ihlettségű
tanár, eszményies gondolkodást sugárzó munkáival
és lelkétől áthatott tanítványai útján szinte korsza-