A Jókai-jubileum ; és a nemzeti diszkiadás története : az ... - MEK

Egy-egy ötletke, egy aper9u, egy bonmot mindig van a táská-
jában. Szeretetreméltó, kedves, nyájas, nyilt, barátságos, egy-
>^ zer, szerény. az egyetlen ember, a kinek nincsen egyetlen
személyes ellensége sem. De hol is szerezte volna ?
Arról épen semmi tudomással se látszik birni, bogy Ma-
gyarország eg^-ik legnagyobb él embere, ép oly félénk tiszte-
lettel emelkedik fel egy-egy miniszter eltt, a ki kezet j hozzá
fogni, mint egy kéthónapos mameluk ; a világért se tudna ülve
maradni, ha egy a folyosón átmen miniszter útközben meg-
szólítja. Ez a felsbbség iránti tisztelete sok tréfás megjegyzés
forrásául szolgál némelykor.
— Ha én neked volnék Móricz bácsi — kötdnek vele —
mind a nyolcz miniszternek meg kellene minden reggel kér-
deznie tlem, hogy érzem magam, mit álmodtam ?
— Mit érnék vele? — felel — hogy nyolczszor kelljen elbe-
szélni az álmaimat reggelenkint ? Egyszer is sok, a míg leírom.
Mert én minden éjjel tovább álmodom a munkában lév regé-
nyeimet. Nem szoktam én hiába aludni, mint ti.
A parlamentben ma már semmi szerepet se akar vinni.
A bizottságok közül egyikben sem vesz részt, csak a delegáeziókbajár
még. Ha valamely csoportnál, a hol beszélgetni
megállt, aktuális politikai kérdést feszegetnek, vagy kulissza-
titkokat suttognak, szent ijedelemmel fut odébb : «Apage sa-
tíinas !
»
Boldog, ha az ülésekrl a végük eltt szökhet el, s ilyenkor
ravasz körültekintéssel oson ki, megfigyelve egy olyan szeren-
csés pillanatot, a mikor a Perczel Béni héja-tekintete másfelé
van fordulva.
De a wippnek csodálatos látást adott az isteni végzés. Van
annak tán szeme a feje búbján is. Igen gyakran észreveszi a
menekült.
— Ne méltóztassék bátyám elmenni, mert szavazás lesz.
A mire sóhajtva fordul meg a nagy író s mintha a gondviselés
hallatná a maga szavát, néma megadással várja be a gy-
lés végét.
— No, hála istennek — sóhajtja, mikor aztán csakugyan
véget ér a dolog — s egy konfortábHn siet haza a « gyerekek-
hez*, kik már nehezen várják a «Pápit». (így nevezi a leánya
és veje.)
71