A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER KUTATÁSAINAK ... - Zskf

More documents

Recommendations

Info

KABAI IMRE: A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER KUTATÁSAINAK MÓDSZERTANA. G) SKÁLA KÉRDÉS – HÁROMFOKOZATÚ, „REJTETT KÖZEPŰ” (PÉLDA): K5. Ön mennyire elégedett szakmája erkölcsi presztízsével? 3 – elégedett vagyok 1 – nem vagyok elégedett ________________ 2 – elégedett is vagyok, meg nem is 8 – nem tudom 9 – nem akarok válaszolni X – nem vonatkozik rám a kérdés 28 ZSKF TKK FÜZETEK 1. Vagyis „kivesszük a közepét” egy háromfokozatú skálának, amelyet csak „szükség esetén” kínálunk fel. A survey technika esetén ez a megoldás maradéktalanul alkalmazható (legalábbis technikai akadályai nem merülnek fel: a kérdező csak akkor kínálja fel, amikor egyértelmű a kérdezett „bizonytalansága”), de online és különösen postai önkitöltős kérdőíveknél nehezen megoldható. Különleges megoldást kínál a telefonon lekérdezett online kérdőív (ennek egyéb hasznosítási lehetőségeiről még szólunk). A különböző skála kérdések – természetesen – táblázatos formában is kérdezhetőek. Igen gazdaságos és nagy hatékonysággal „működtethető” például ebben a formában (lásd a következő oldalon). A kombinált alkalmazás (tehát két összetartozó tényező, a „fontosság” és a „megfelelés” együttes kérdezése) átgondoltabbá teheti a válaszadást, javíthatja az információk minőségét. Akár 20-25 tényező is felsorolható, még egy önkitöltős kérdőívben is jó eséllyel alkalmazható. Ügyelni kell arra, hogy az „osztályzatok szélső pólusait” pontosan definiáljuk a táblázat fejlécében is. Jelöljük a „nem tudom” és a „nem akarok válaszolni” alternatívákat – és minden nyomtatott kérdőív esetében a számok karikázását kérjük (ne az „ikszelést” – lásd fentebb!). Érdemes a nyomtatásnál arra is ügyelni, hogy a sorokat ne cserélje össze a megkérdezett vagy a kérdező (célszerű szürke árnyalattal elkülöníteni minden második sort). Legyen minden sornak („alkérdésnek”) külön sorszáma (a könnyebb kódolás miatt), és tipográfiai szempontból is különüljenek el az „érdemi válaszok” (osztályzatok 1-től 5-ig) a válaszhiányok megjelölésétől (8 és 9 értékek). Az online kérdőív esetében ezek a feladatok már meghaladhatják az egyszerűbb szerkesztő programok lehetőségeit, míg az igényesebb szerkesztőprogramok esetében a tipográfiai „rásegítések” is megszerkeszthetőek. (Az egyszerűbb www.kerdoivem.hu programmal is meg lehet szerkeszteni a fenti táblázatos kérdést – legfeljebb a 8 és 9 alternatívákat már egy kategóriába kell összevonni. Ilyenkor csak a „0 – nem tudom/nem akarok válaszolni” lehetőséget jelöljük; még elfogadható kompromisszum).
KABAI IMRE: A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER KUTATÁSAINAK MÓDSZERTANA. H) SKÁLA KÉRDÉS – TÁBLÁZATOS FORMÁBAN (PÉLDA): 29 ZSKF TKK FÜZETEK 1. K6. Mik azok a tényezők, amelyek befolyásolják, hogy egy felsőoktatási intézmény mennyire vonzó az Ön számára? Osztályozza 1-től 5-ig, ahol az 1-es azt jelenti, hogy ez egyáltalán nem fontos, nincs jelentősége; az 5-ös, hogy nagyon fontos, döntő jelentőségű; a közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét! K7. Most ugyanazon szempontok alapján osztályozza le az „anyaintézményét”, ahol az 5-ös azt jelenti, hogy az adott szempontból teljes mértékben megfelel(t) az Ön elvárásainak; míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem; a közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét! egyáltalán nem fontos K6. Mennyire fontos… K7. Mennyire felel(t) meg… nagyon fontos Tényezők 01. Az oktatás magas színvonala. 02. Az oktatás tárgyi 1 2 3 4 5 8 9 1 2 3 4 5 8 9 feltételeinek maradéktalan biztosítása. 1 2 3 4 5 8 9 1 2 3 4 5 8 9 (…) 1 2 3 4 5 8 9 1 2 3 4 5 8 9 25. A végzett diákokkal való törődés. 1 2 3 4 5 8 9 1 2 3 4 5 8 9 A vélemények és attitűdök mérésére számtalan klasszikus skála ismert. Ezek alkalmazása meglehetősen bonyolult (gondoljunk például a Thurstone- a Likert- vagy a Guttman-skála összeállítására – lásd bővebben: Babbie,2003:191-197), bár vannak viszonylag egyszerűbben megszerkeszthetőek is (talán a Bogardus-skála a legnépszerűbb). Mindezek alkalmazására csak kivételes esetekben kerül sor – ekkor viszont tanácsos valamely ebben járatos szakértő segítségét kérni! Ha nincs elég időnk (és pénzünk) mindezekre, találhatunk olyan „átmeneti megoldásokat”, amelyek ugyan nem állják ki a legszigorúbb szakmai próbát, de viszonylagos biztonsággal alkalmazhatók. Az attitűd-skálákat pótló eljárások közül talán a legismertebb a rangsorolás és a páros összehasonlítás. Az előbbi esetben 8-10 „attitűd-tárgyat” sorolunk fel, majd arra kérjük válaszadóinkat, hogy rendezze sorba ezeket. A kérdezés technikailag egy „kártya-szet” alkalmazásával és kérdezőbiztosok segítségével megoldható. Ha önkitöltős kérdőívet alkalmazunk, az itemek számát csökkentenünk kell (legfeljebb 5-6 sor alkalmazható), a megbízhatósága nem túl nagy (telefonos kérdezésnél még ennél is komolyabb nehézségek adódhatnak). A páros összehasonlítás módszere megbízhatóbb, hiszen itt az egyes itemeket páronként kell összehasonlítania (pl. „A tényező fontosabb az Ön számára vagy B; és most vegyük B és C tényezőt…”). nem tudom nem akarok válaszolni egyáltalán nem felelt meg teljes mértékben megfelelt nem tudom nem akarok válaszolni
Page 1 and 2: KABAI IMRE: A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVE
Page 27: KABAI IMRE: A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVE

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER KUTATÁSAINAK ... - Zskf

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?