közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 2010. AUGUSZTUS<br />
3. táblázat: Bontott útépítési anyagok alkalmazhatósága új aszfaltrétegekben<br />
Ország<br />
Bontott, kötôanyag<br />
nélküli anyag<br />
2008-ban Európában mintegy 333 millió tonna aszfaltkeveréket<br />
gyártottak, ugyanakkor 51 millió tonnányira tehetô a bontott<br />
aszfaltok mennyisége. Az aszfalt újrahasznosítására különbözô<br />
– forró, meleg vagy hideg – helyszíni és keverôtelepi eljárások<br />
terjedtek el.<br />
Az aszfaltrétegek bontására a marást vagy pedig a repesztés utáni<br />
eltávolítást alkalmazzák széleskörûen.<br />
Egyes európai országok különbözô technikákkal és eltérô célokra<br />
használják fel újra az útépítésben a mart aszfaltot. A legnagyobb<br />
eltérés közöttük abban van, hogy az aszfalttörmeléket elsôsorban<br />
kötôanyag nélküli pályaszerkezeti rétegek vagy pedig új aszaltrétegek<br />
építéséhez hasznosítják-e.<br />
A mart aszfaltot új pályaszerkezeti rétegekben szemcsés formában<br />
lehet újrahasznosítani. A jövôbeli felhasználás területe határozza<br />
meg a megengedhetô szemcsenagyságot. Maráskor a<br />
maróberendezést és a marási sebességet úgy kell kiválasztani,<br />
hogy a szükséges szemmegoszlás elérhetô legyen. A mart aszfalt<br />
minôségének javulását szolgálja, ha a marás megkezdése elôtt a<br />
burkolatjelek anyagát eltávolítják.<br />
A repesztés után történô burkolatbontás olyan nagy darabokban<br />
távolítja el az aszfaltréteget, hogy az anyag utólagos törése<br />
elkerülhetetlen, de gyakran homogenizálásra is szükség van, ha<br />
egyszerre több réteget bontottak fel. Egyes országok az aszfaltok<br />
bontási technológiájához hivatalos ajánlásokat készítettek. A<br />
2. táblázat ezeket az ajánlott aszfaltréteg-bontási technológiákat<br />
szemlélteti.<br />
Egyes vizsgált országokban különbözô bontott útépítési anyagokban<br />
az új aszfaltrétegek építésében történô felhasználásra<br />
vonatkozóan ajánlások készültek, illetve elôírások vannak érvényben.<br />
A 3. táblázat azt mutatja be, hogy ezek az országok milyen<br />
bontott útépítési anyagokat engednek meg, illetve szabályoznak<br />
az új aszfaltrétegekben. Vannak olyan országok, ahol a bontott<br />
anyagokat is tartalmazó aszfaltkeveréket teljes mértékben egyenértékûnek<br />
tartják azokkal, amelyek kizárólag primer anyagokból<br />
Bontott, hidraulikus<br />
kötôanyagú réteg<br />
Mart aszfalt<br />
Belgium +<br />
Dánia + +<br />
Franciaország +<br />
Németország + + +<br />
Magyarország +<br />
Írország +<br />
Lengyelország + + +<br />
Portugália +<br />
Szerbia – – –<br />
Szlovénia + + +<br />
Spanyolország +<br />
Svédország +<br />
Jelmagyarázat:<br />
+ alkalmazható (megfelelô szabályok betartása mellett)<br />
– alkalmazása nem megengedett<br />
készülnek. Így az elôbbieket akár nagy forgalmú utak pályaszerkezeti<br />
rétegeibe is alkalmazhatónak tekintik. Abban a tekintetben<br />
azonban általában felsô korlátot szabnak, hogy forgalmi<br />
terheléstôl függôen az adott pályaszerkezet rétegeiben mekkora<br />
lehet a bontott anyag aránya.<br />
Az aszfaltkeverô telep típusától függôen, az újrahasznosított aszfaltkeverék<br />
beadagolására különbözô mûszaki megoldások jönnek<br />
számításba:<br />
– folytonos üzemelésû aszfaltkeverô telepek:<br />
– a tört aszfalt és a forró keverék kôfrakciójának együtt történô<br />
melegítése<br />
– a tört aszfaltnak külön berendezésben (ún. fekete dobban)<br />
történô melegítése,<br />
– hagyományos, adagos keverôtelepek:<br />
– a tört aszfaltnak és a forró keverék kôfrakciójának közvetett<br />
módon történô felmelegítése (adagonként történô hozzáadás)<br />
– a tört aszfaltnak és a forró keverék kôfrakciójával közvetett módon<br />
történô felmelegítése (folyamatos adagolás)<br />
– a tört aszfaltnak a forró keverék kôfrakciójával együtt történô<br />
melegítése<br />
– a tört aszfaltnak és a forró keverék kôfrakciójának külön-külön<br />
történô melegítése (párhuzamos dobok).<br />
A bontott, kötôanyag nélküli útépítési anyagoknak az új aszfaltkeverékekben<br />
történô újrahasznosítására egyetlen megkérdezett<br />
országban sincsen külön szabályozás. Ez a technológia sehol sem<br />
tekinthetô gyakorinak. Dániában és Németországban minden<br />
aszfaltrétegben szóba jöhet alkalmazása, ha a tört anyagnak a<br />
természetes adalékanyaggal megegyezô tulajdonságait igazolták.<br />
Szlovéniában csupán az aszfalt anyagú alaprétegekben történô<br />
felhasználás megengedett.<br />
A hidraulikus kötôanyagú pályaszerkezeti rétegek bontásából<br />
származó anyagok új aszfaltrétegekben történô hasznosítását<br />
a kérdésre választ adó országok zöme nem zárja ki, de a tört<br />
anyagnak a természetes adalékanyaggal megegyezô mûszaki<br />
és környezetvédelmi jellemzôit feltételként támasztja. Német-