18.05.2013 Views

közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem

közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem

közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 2010. AUGUSZTUS<br />

ni rövid idôn belül úgy, hogy minden utunk autópálya legyen! A<br />

Nemzeti Útfelújítási Programot a K90 és a K70 utak felújításával<br />

kellene kezdeni. A NÚP szolgálná a hálózatfejlesztést.<br />

Nyilván megbeszélés tárgya lehet a rácsos elemek egymástól vett<br />

távolsága, a rácssûrûség. A cél az lenne, hogy a forgalmat minél<br />

rövidebb úton vigyük rá az autópályákra és azt a lehetô legnagyobb<br />

hosszon tartsuk is ott.<br />

6. A rácsos elemek meghAtározási módjA<br />

A folyamat két lépcsôs. Elsô lépcsôben felvettem azokat a pontokat,<br />

amelyeken a rácsos elemeknek szerintem át kellene menniük.<br />

Ezen pontok rendkívül fontosak, rendkívüli jelentôségûek.<br />

A határállomásokat, a Tisza és a Duna hídjait és az autópályák<br />

csomópontjait soroltam ezek közé.<br />

A második lépcsôben igyekeztem olyan vonalakat behúzni, amelyek<br />

– követik a fô égtájakat,<br />

– az elôbbi pontokon átmennek, és<br />

– lehetôleg minél hosszabbak.<br />

Így jött létre a mellékelt hálózati térkép (5. ábra).<br />

7. egy koráBBi próBálkozás<br />

Korábban hasonlót készítettem Csongrád megyére, mely alapján<br />

a Szemlében leközölt cikkben javasoltam annak nagyobb területen<br />

való kipróbálását. Akkor ez lényegében visszhang nélkül<br />

maradt, ezért rajzoltam meg újabb próbálkozásként a rácsos hálózatot<br />

a Dunától keletre esô országrészre.<br />

8. Az elveszített m47<br />

Jól látszik a hálózati térképen, hogy nem ábrázoltam az M47<br />

gyorsforgalmi utat. Okai:<br />

– a térség nemzetközi fô anyagmozgási irányai a 6. ábra szerintiek..<br />

A 6. ábrán halvány vonalként látszik a mai 47 sz. fôút<br />

vonala is. A fô szállítási irány Nyugat-Európa és a Balkán között,<br />

valamint a fôút, így az M47 is, egymásra közel merôlegesek,<br />

nem esnek egybe. Ha lenne is M47 gyorsforgalmi utunk, azt a<br />

fô nemzetközi tranzitáramlatok nem használnák!<br />

– A román–magyar határral közel párhuzamosan, attól 10-15<br />

km-re fut egy román fôút, melynek helyi száma 19, majd 79,<br />

nemzetközi útszáma pedig: E671. Felfûzi a 110 ezer lakosú<br />

Szatmárnémetit (Satu Mare), a 210 ezer lakosú Nagyváradot<br />

(Oradea), a 170 ezer lakosú Aradot és végül a 310 ezer lakosú<br />

Temesvárt. Nemzetközi jelentôségét az adja meg, hogy összekapcsolja<br />

Oroszországot, Romániát és Szerbiát. Ezek után nem<br />

kétséges az, hogy az EU a mi 47-esünkre szánna többet, vagy<br />

az elôbbi E671-re.<br />

– A mai 47. sz. fôúton lényegében csak a vonali nagy városok<br />

környezetében van érdemi forgalom, amely nem igényel autópályát.<br />

– Ha a fôút meglévô nyomvonalát építenénk át gyorsforgalmi<br />

úttá, akkor majdnem végig kellene építeni mellette egy maihoz<br />

hasonló kétsávos utat a lassú jármûveknek, mely nagyon megdrágítaná<br />

a folyosót, melynek költségét nem lehet figyelmen<br />

kívül hagyni.<br />

A 47. sz. fôút ettôl függetlenül természetesen megmaradhat.<br />

9. Az Alföldi Autóút<br />

Nemcsak elhagyni javaslok utat, hanem építeni is. Bár eddig azt<br />

hangsúlyoztam, hogy az általam javasolt hálózat nagy mértékben<br />

felhasználja a meglévô úthálózatot, a meglévô és tervezett<br />

elkerülô utakat, itt mégis új nyomvonalon vezetett utat szeretnék<br />

javasolni.<br />

Új nyomvonalon javaslom kiépítését, ott ahol ma nincs lassújármû-forgalom,<br />

tehát elvezetésérôl eleve nem kell gondoskodni.<br />

A sok Natura 2000 terület között el lehet úgy lavírozni, hogy a<br />

nyomvonala kialakítható, hacsak még újabbakat nem jelölnek ki.<br />

Ezért minél elôbb rögzíteni kellene a nyomvonalát. Ez az út abban<br />

az értelemben autóút, ahogyan azt az elôbbiekben leírtam<br />

(7. ábra).<br />

10. A munkAmódszer<br />

A térképen látható a szándék és a kialakíthatóság is.<br />

Nyilvánvaló az, hogy<br />

– nem lehetnek a hálózat egyes hálószemei, négyszögei teljesen<br />

azonos méretûek<br />

– a négyszögek sem mértani értelemben értendôk<br />

– a Dunától nyugatra lévô országrészen a fô égtájak helyett a<br />

nagy völgyek szabják meg az irányokat<br />

– az általam javasolt hálózat csak egy a lehetségesek közül<br />

– javaslatomat alaposan át kellene tárgyalni az érintett megyékkel.<br />

11. vAllomás<br />

Meggyôzôdésem, hogy<br />

– a gazdasági térszerkezet rendkívül fontos, alapvetôen meghatározó<br />

– ennek lényegi eleme az állami úthálózat<br />

– úthálózatunknak is szolgálnia kell a decentralizációt és fôleg az<br />

esélyegyenlôséget az azonos életminôséghez<br />

– 2010. time to decide – 2010. az elhatározás, majd a döntés<br />

valami javára – éve.<br />

irodAlmi hivAtkozások<br />

[1] Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) 2007–2020.<br />

Fehér könyv. Bp. 2008.<br />

[2] Az Országgyûlés 97/2005. (XII. 25.) határozata az Országos<br />

Területfejlesztési Koncepcióról (OTfK) Bp.<br />

[3] White Paper, European transport policy for 2010.<br />

[4] Rigó M.: Alföldi autóút, Közlekedésépítési Szemle,<br />

2009. V.<br />

[5] Rigó M.: Javasolt rácsos szerkezetû úthálózat, Közúti és<br />

Mélyépítési Szemle, 2008. VI.<br />

[6] Rigó M.: Autópálya vagy valami más, Közúti és Mélyépítési-<br />

Szemle. 2007. V.<br />

SUMMARY<br />

the grid-rAdiAl roAd-network<br />

The author of the paper suggests the construction of a grid-radial<br />

road structure. By their opinion that would be the suitable<br />

field-structure on behalf of fulfilling the principle of subsidiarity,<br />

decentralisation and even chance on equal life-quality.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!