közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2010. AUGUSZTUS<br />
11. ábra: A Leutner nyírásvizsgálat tipikus vizsgálati eredménye<br />
12. ábra: A rétegtapadás meghatározása nyírással<br />
Leutner szerint – mûszaki elôírás szerint. A vizsgálat elve, hogy a<br />
burkolatból vett vagy laboratóriumban elôállított kétrétegû mintából<br />
fúrt mintát a palástra merôleges irányban a réteghatáron<br />
terheljük és meghatározzuk a réteg leszakadásához tartozó erôt<br />
– legnagyobb nyíróerô –, valamint a réteg leszakadásakor fellépô<br />
elmozdulást – legnagyobb nyírási út –. A vizsgálat során az alábbiakat<br />
mérjük:<br />
– a legnagyobb nyíróerô (F max ): A legnagyobb nyíróerô az a legnagyobb<br />
erô, amely a többrétegû, 150 mm átmérôjû, 20 °C-on<br />
kondicionált fúrt minta egyik rétegének a réteghatáron történô<br />
leválasztásához szükséges 50 mm/min nyomógép-elôtolási sebesség<br />
esetén.<br />
– a legnagyobb nyírási út (l max ) A legnagyobb nyíróerôhöz tartozó<br />
elmozdulás mértéke.<br />
A vizsgálathoz használt eszközök az alábbiak:<br />
– Nyomógép: Legalább 60 kN erô mérésére alkalmas, ± 3% leolvasási<br />
pontosságú, hitelesített, erômérôvel ellátott gép, amelynek<br />
elôtolási sebessége 50±3 mm percenként. A nyomógép<br />
tartozéka a középpontosan elhelyezett nyírófeltét, amely két<br />
párhuzamosan vezetett nyírópofából és a próbatest nem vizsgált<br />
részeinek a vizsgálat alatt elmozdulásmentes rögzítésére szolgáló<br />
tartószerkezetbôl áll. A felsô mozgó félhéj önsúlyát a vezetôrúdhoz<br />
kapcsolódó két acélrugó kompenzálja. A berendezés lehetséges<br />
legnagyobb nyírási útja 25 mm.<br />
– Kiírószerkezet: A nyomógéphez csatlakozó kiírószerkezet a<br />
KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM<br />
2. táblázat: A rétegtapadás meghatározása nyírással<br />
Próbatest jele<br />
Hasítóerô, kN<br />
1. és 2. réteg között<br />
L91 F01 7,09<br />
L91 F02 5,77<br />
L91 F03 10,23<br />
L91 F06 16,21<br />
L91 F07 8,87<br />
L91 F08 11,44<br />
L91 F09 5,54<br />
L91 F10 11,84<br />
Átlagos hasítóerô 9,62<br />
nyomóerôt 0,2 kN pontossággal, az erô irányába esô elmozdulást<br />
0,1 mm pontossággal, folyamatosan rögzítse.<br />
– Vizsgálati próbatest: A vizsgálat végrehajtásához 150 ± 2 mm<br />
átmérôjû, legalább kétrétegû fúrt minta szükséges. A vizsgálat<br />
során a szennyezôdésektôl megtisztított fúrt mintát 20±1 °C hômérsékleten<br />
legalább 12 óra hosszáig tároljuk, majd a nyírófeltétbe<br />
helyezzük úgy, hogy a vizsgálandó réteghatár a mozgó és<br />
fix félhéj találkozási síkjába essen. A minta behelyezése és rögzítése<br />
után a gép megindításával közvetítjük az erôt a nyírófeltét<br />
mozgó részén kialakított terhelôponton keresztül a réteghatárra.<br />
A réteghatárt 50 ± 3 mm/min elôtolási sebességgel a legnagyobb<br />
nyíróerô eléréséig terheljük. A nyíróerô növekedését és a réteghatár<br />
leszakadása közben létrejövô elmozdulást folyamatosan<br />
– kiírószerkezet segítségével – rögzítjük. A vizsgálat jellegét a<br />
9–10. ábrák mutatják be. Egy tipikus vizsgálati eredményt a 11.<br />
ábra mutat be. A vizsgálati eredményeket a 2. táblázat és a 12.<br />
ábra tartalmazza.<br />
A mért hasítóerôket tekintve megállapítható, hogy nem várt,<br />
elégtelen rétegtapadásra visszavezethetô, korai lokális meghibásodástól<br />
nem kell tartani.<br />
4. záró gondolAtok<br />
Szûkebb szakmai körben ismert csak, hogy az MSZ EN 12 697-<br />
36 2003: Az aszfaltburkolat vastagságának meghatározása. címû<br />
szabvány a jól ismert roncsolásos mintavétel mellett lehetôvé teszi<br />
az aszfaltburkolat vastagságának meghatározását roncsolásmentes,<br />
ún. elektromágneses eljárással is. Ismertek továbbá azok<br />
a mûszaki és gazdasági elônyök, amelyek megrendelôi oldalon<br />
– azaz nemzetgazdasági szinten – realizálhatók a roncsolásmentes<br />
eljárás átgondolt bevezetetésével, mint ahogy közismertek a<br />
fúrt mintavétel triviális elônyei is mind a kivitelezôi oldal, mind<br />
annak szûkebb környezete, a közúti vizsgálólaboratóriumi háttér<br />
szempontjából. A megrendelôi oldal érdekeltsége és viszonya e<br />
kérdéshez ennél nyilván összetettebb.<br />
A roncsolásmentes vastagságmérés bevezetése és alkalmazása<br />
a kivitelezôi oldal munkáját is támogathatja. Gondoljuk végig,<br />
hogy a kész, tömörített aszfaltréteg vastagságmeghatározásának<br />
gyártásközi vizsgálatára ezeddig nem adódott lehetôség, a<br />
fúrt magminta vételének okszerû idôbeli eltolódása miatt. Ezen<br />
módszer segítségével azonban a vállalkozó a kész, tömörített<br />
réteg vastagságát közvetlenül az építés folyamán megismeri, ez<br />
az ismeret így a beépítésre közvetlenül, érdemi befolyásoló hatással<br />
lehet. Érthetô ez mind negatív, mind pozitív vastagsági<br />
eltérésre is.