közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2010. AUGUSZTUS<br />
6. ábra: Pilonkialakítások<br />
hoz, hanem teljes hosszában a ferde kábelek függesztik fel. Ezzel<br />
elérhetôvé vált, hogy a tartó magasságát döntôen ne a nyílásméret<br />
határozza meg, hanem a tartó alakváltozása, stabilitása. Igen<br />
esztétikus példája a sokkábeles rendszernek az 1991-ben készült<br />
Ikuchi híd Japánban (4. ábra). Az acélpilon gyémánt alakú, a ferde<br />
kábelek a pálya két oldalán legyezôszerû elrendezésben függesztik<br />
fel a zárt szekrény keresztmetszetû merevítô tartót.<br />
A ferdekábeles hidak rövid történetében igen jelentôs fejlôdés<br />
tanúi lehetünk, a legnagyobb ugrást az utolsó évtizedekben tették.<br />
Az 1956-ban átadott Strömsund-híd 183 méteres középsô<br />
nyílásméretétôl 44 év alatt eljutottak az 1999-ben átadott Tatara-híd<br />
890 méteres nyílásméretéig.<br />
3. áltAlános elrendezés, szerkezeti<br />
kiAlAkítás<br />
3.1. káBelelrendezés<br />
A kábelek elrendezésére számos lehetôség adódik. Legyezôelrendezés<br />
esetén a kábelek egy pontban találkoznak a pilon tetején<br />
(pl. Strömsund-híd, Svédország), a hárfaelrendezésnél a kábelek<br />
párhuzamosan futnak, és különbözô magasságban csatlakoznak<br />
a pilonhoz (pl. Öresund híd, Dánia–Svédország), míg a féllegyezô<br />
kialakítás jó kompromisszumot jelent a két elrendezés között,<br />
elsôsorban nagy fesztávolságok esetén (5. ábra). A legyezô- és a<br />
hárfakialakítás összehasonlítása azt az eredményt mutatta, hogy<br />
a hárfaelrendezés acélanyag-szükséglete nagyobb, a merevítôtartóban<br />
keletkezô normálerô is nagyobb, valamint a pilont jelentôs<br />
hajlítónyomaték is terheli. Az erôtani és gazdaságossági<br />
szempontok alapján a legyezôelrendezés tûnik kedvezôbbnek,<br />
viszont a híd megjelenése szempontjából a hárfaelrendezést tartják<br />
esztétikusabbnak, továbbá ezen kialakítás mellett szól, hogy a<br />
kábelek cseréje (pl. egy baleset miatt) könnyebben megoldható,<br />
hisz nem egy pontban futnak össze. [2]<br />
A kábelek elrendezése csoportosítható a kábelsíkok elrendezése<br />
és száma alapján is. Az eddig megépült szerkezetek jelentôs része<br />
két kábelsíkú, melyek a pályaszerkezet két oldalán a kocsipálya<br />
és a gyalogjárda/kerékpárút találkozási vonalában vagy a<br />
pályaszerkezeten kívül helyezkednek el. Utóbbi esetben a pilon<br />
és a kábelek nem foglalnak el hasznos pályafelületet, de az alépítménynek<br />
szélesebbnek kell lennie, mivel a pilonszárak körbezárják<br />
a pályát, és a kábellehorgonyzási pontok távolabb esnek<br />
a merevítôtartó gerincétôl. A két kábelsík lehet függôleges vagy<br />
akár ferde síkú is (pl. Normandie híd, Franciaország).<br />
KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM<br />
Az egysíkú elrendezésnél a kábelek általában a felszerkezet hossztengelyében<br />
vannak elhelyezve (pl. Brotonne-híd, Franciaország),<br />
ezért nagy csavarómerevségû merevítôtartót kell alkalmazni az<br />
excentrikusan mûködô hasznos terhelés miatt, ez általában zárt<br />
szekrénytartó. A kialakítás kézenfekvô, ha a forgalmi sávok szét<br />
vannak választva, és ezt változtatás nélkül kell átvezetni a hídon.<br />
Kis terhelések esetén, pl. gyaloghidaknál, elôfordulhat, hogy a<br />
kábelsíkot a merevítô tartó egyik oldalára helyezik el.<br />
3.2. pilontípusok<br />
A ferdekábeles hidak pilonjai mind hossz-, mind keresztirányban<br />
különbözô kialakításúak lehetnek. Anyagukat tekintve egyaránt<br />
készülhetnek acélból illetve vasbetonból. Hosszirányban a leggyakoribb<br />
az egyágú, függôleges pilon, ritkább esetekben fordul<br />
elô a V vagy A alakú, esetleg ferde pilon (pl. Új híd, Szlokávia).<br />
Keresztirányban a geometriai alapon történô elrendezés az alábbi<br />
csoportosítást eredményezi:<br />
– négyszög, vagy trapéz alakú pilon<br />
– önálló ikeroszlopok vagy merevítôtartóval kapcsolt ikeroszlopok<br />
– egyoszlopos pilon (középsô vagy szélsô kábelvezetéssel)<br />
– A-keretek (egy vagy kétsíkú kábelrendezéssel)<br />
– gyémánt alakú, H alakú pilon.<br />
A kezdeti idôszakban a keret alakú pilonokat alkalmazták a függôhidak<br />
örökségeként, azonban hamar rájöttek, hogy a kábelek<br />
által továbbított keresztirányú vízszintes erôk viszonylag kicsik,<br />
így az önálló oszlopos pilonok is alkalmazhatók. A 6. ábrán láthatjuk<br />
a napjainkban leggyakrabban alkalmazott kialakításokat.<br />
3.3. merevítôtArtó-típusok<br />
A ferde kábelekre függesztett tartót nevezzük merevítôtartónak,<br />
mely készülhet acélból, vasbetonból illetve feszített betonból is.<br />
Az acél merevítôtartók jellemzô típusai a különbözô szekrénytartók,<br />
egycellás vagy kétcellás szekrénytartó ferde dúcokkal, gyakori<br />
a lapos trapéz keresztmetszetû vagy az iker szekrénytartó<br />
és, ugyan ritkán, de alkalmazzák az emeletes rácsos tartóként<br />
kialakított merevítôtartókat is. A vasbetonból illetve feszített betonból<br />
készült tartók keresztmetszete is egyaránt lehet nyitott<br />
vagy zárt, egy vagy többcellás, iker vagy akár ferde gerincû szekrénytartó<br />
is.<br />
A merevítôtartó és a pilon kapcsolata kialakítható teljes vagy<br />
részleges felfüggesztésként. Teljes felfüggesztés esetén a pilon<br />
és a tartó között nincs függôleges megtámasztás, de vízszintes<br />
kapcsolatot ki kell alakítani a szél és a földrengés hatásainak felvételére.<br />
Részleges felfüggesztés esetén kapcsolat lehet teljes<br />
vagy részleges befogás illetve csuklós megtámasztás.<br />
3.4. káBeltípusok, lehorgonyzás<br />
Az alkalmazott kábeleknek három típusa különböztethetô meg,<br />
melyek a 7. ábrán látunk:<br />
– párhuzamos pászmákból vagy huzalokból álló kábel<br />
7. ábra: Kábeltípusok