az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás

piramissejtek testeit, axo-szomatikus kapcsolatot kiépítve. Innen származik az elnevezés.
Jellegzetes gátló idegsejt az axo-axonikus, vagy más néven csillársejt. Ez utóbbi név onnan
ered, hogy a sejtek idegnyúlványának végei - sejtenként 150-200 végág - a régi mennyezeti
csillárok gyertyájához hasonlóan egy pontból kanyarodnak vissza. Végágaik
hozzákapcsolódnak egy-egy piramissejt axonjának kezdeti szakaszához, és ott sorozatos gátló
szinapszisokat képeznek. Ez a gátlásnak igen hatásos mechanizmusa, ezért fontos
megemlíteni, hogy a kéreg minden piramissejtje bőségesen el van látva ilyen végződésekkel.
Ezek a sejtek a principális sejtek kimenetének szabályozásában játszanak fontos szerepet. A
dendritikus gátlósejtek a piramissejtek dendritjeit idegzik be, így a piramissejtek bemenetét
szabályozzák. Interneuron-specifikus interneuronok (gátlás gátlását okozó interneuronok,
GGS) kizárólag interneuronokat idegeznek be, így szabályozva az interneuron hálózat
működését.
15
6. ábra: A kérgi modul
szerkezete.
Sematikus ábra mutatja a
neokortex szerkezetét. A
zölddel jelzett nem specifikus
kérgi afferensek jelölik ki a
mintegy 200-300m
átmérőjű, a kéreg egész
mélységén áthatoló, henger
alakú szövetteret, amely a
kéreg alapvető szerkezeti
modulja. Kék színűek a IV.
rétegbe érkező specifikus
thalamikus afferensek,
amelyek a csillagsejtekre
(stellate=tüskés közti
neuron=TKN), valamint a
piros színnel jelzett
piramissejtekre adnak
szinapszist. A gátló
interneuronok feketével
vannak jelölve. Ezek közül ki
vannak emelve a kosársejtek,
az axo-axonikus sejtek,
illetve a gátlás gátlását okozó
interneuronok (GGS).