az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
BEVEZETÉS<br />
Alvásban mélyre ható fiziológiai változások zajlanak le <strong>az</strong> emlősök szervezetében.<br />
Ezek a változások érintik mind a környéki, mind a központi idegrendszert. Dolgozatomban a<br />
központi idegrendszer, <strong>az</strong>on belül is a szenzoros kéreg <strong>lassú</strong> hullámú alvás alatti működését<br />
vizsgáltam majmon és macskán. Kísérleteinkben ketamin-xyl<strong>az</strong>in narkózist használtunk, <strong>az</strong><br />
irodalmi adatok szerint ez <strong>az</strong> altatás modellezi legjobban a természetes alvás <strong>lassú</strong> hullámú<br />
szakaszát. A természetes alvás dinamikus folyamat, különböző fázisokból áll, egyik fontos<br />
szakasza a <strong>lassú</strong> hullámú fázis. Ebben a fázisban történik a memória nyomok megerősödése,<br />
nagy szerepe van <strong>az</strong> agyi homeosztázis fenntartásában, valamint egyes epilepszia-formák<br />
ebben <strong>az</strong> <strong>alvási</strong> fázisban jelennek meg.<br />
Alvás, és különösen a <strong>lassú</strong> hullámú alvás alatt <strong>az</strong> agy jóval kevésbé tart kapcsolatot a<br />
külvilággal (disszociáció), mint éber állapotban, bár bizonyos szenzoros <strong>ingerek</strong> ilyenkor is<br />
ébredéshez vezetnek. A klasszikus elmélet szerint <strong>lassú</strong> hullámú alvásban a thalamikus<br />
átkapcsoló (relé) sejtek hiperpolarizáltabb állapotban vannak, mint ébrenlétben, ezért jóval<br />
kevésbé továbbítják a perifériáról beérkező szenzoros <strong>ingerek</strong>et <strong>az</strong> agykéreg felé. A<br />
klasszikus elmélet további tétele szerint a kéreg a <strong>lassú</strong> <strong>alvási</strong> oszcilláció elsődleges<br />
generátora, ez a kérgi eredetű oszcilláció hajtja a thalamikus sejteket.<br />
Az utóbbi években több tanulmány vitatta a klasszikus elméletet. Kiemelhető ezek<br />
közül Bower és munkatársainak vizsgálata, melyben patkány szaglókérgében vizsgálták a<br />
<strong>lassú</strong> <strong>alvási</strong> oszcilláció tulajdonságait. Eredményeik szerint a szabad lélegzés szinkronizálta a<br />
pyriform kéreg <strong>lassú</strong> oszcillációját, míg tracheotomizált preparátumban ez a hatás nem<br />
jelentkezett. Kimutatták, hogy <strong>az</strong> orrüreg szenzoros apparátusa felelős a légzési ritmus és a<br />
<strong>lassú</strong> kérgi oszcilláció közötti szinkronizáció kialakulásáért.<br />
Elsődleges kérdésfeltevésünk <strong>az</strong> volt, létezik-e magasabb rendű emlősökben is - mint<br />
a majom és a macska - hasonló kapcsolat - mint patkányban - a ritmikusan bemutatott<br />
szenzoros <strong>ingerek</strong> és a kérgi <strong>lassú</strong> oszcilláció között. További kérdéseink a szinkronizáció<br />
tulajdonságainak idő és térbeli leírására vonatkoztak.<br />
3