az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KÖVETKEZTETÉSEK<br />
Kísérleteinkben megvizsgáltuk <strong>az</strong> <strong>akusztikus</strong> <strong>ingerek</strong> hatását a <strong>lassú</strong> <strong>oszcillációra</strong><br />
majom és macska primer hallókérgében és szomatoszenzoros, illetve szomatoszenzoros-<br />
asszociációs kérgében. Ketamin-xyl<strong>az</strong>in altatás hatására körülbelül 1 Hz-es <strong>lassú</strong> oszcillációt<br />
mutattunk ki mindkét vizsgált fajban, <strong>az</strong>ok mindkét vizsgált kérgi területén, amely kérgi<br />
területek között <strong>az</strong> oszcilláció fázisában összefüggés mutatkozott. Leírtuk a <strong>lassú</strong> oszcilláció<br />
tulajdonságait rétegelektródákkal elvezetett helyi mezőpotenciálok, MUA, CSD és PSTH<br />
analízisek segítségével.<br />
A <strong>lassú</strong> oszcilláció során a kérgi rétegekben koherens módon depolarizációs up-state<br />
és hiperpolarizációs down-state fázisok váltják egymást. Mind majomban, mind macskában<br />
<strong>az</strong> <strong>akusztikus</strong> <strong>ingerek</strong> eseményhez kötött potenciálokat váltottak ki a hallókéregben, míg a<br />
szomatoszenzoros illetve szomatoszenzoros-asszociációs kéregben nem. A hang<strong>ingerek</strong> a<br />
primer hallókéregben modulálták a <strong>lassú</strong> oszcillációt: gyakran up-state-eket váltottak ki, a<br />
<strong>lassú</strong> oszcilláció frekvenciája <strong>az</strong> inger ritmusához ig<strong>az</strong>odva megnőtt. A szomatoszenzoros és<br />
asszociációs kérgekben is szignifikánsan több up-state volt jelen <strong>az</strong> ingert követően, bár itt <strong>az</strong><br />
összefüggés kevésbé volt kifejezett. A két kéreg szinkronitása a <strong>lassú</strong> oszcilláció tekintetében<br />
kis mértékben csökkent, de megőrződött <strong>akusztikus</strong> ingerlés során. Az egymástól távol eső<br />
kérgi területek közötti oszcillációbeli összefüggés arra utal, hogy a különböző kérgi területek<br />
– összeköttetéseik révén – nagy valószínűséggel modulálják egymás aktivitását.<br />
Hasonló összefüggést fedeztünk fel magasabb rendű emlősök <strong>akusztikus</strong><br />
rendszerében, mint patkány szaglórendszerében (Fontanini, Bower 2006), ami igen ősi<br />
evolúciós háttérre enged következtetni. Bemutattuk, hogy <strong>az</strong> <strong>akusztikus</strong> inger képes<br />
szinkronizálni a <strong>lassú</strong> kérgi oszcillációt, <strong>az</strong>on belül is <strong>az</strong> up-state-eket. A klasszikus modell<br />
kimondja, hogy a <strong>lassú</strong> kérgi oszcilláció kizárólag kérgi eredetű. Kísérleteink ellenben<br />
kimutatták, hogy <strong>az</strong> oszcillációs fázisok egy része lehet thalamikus eredetű is. Ez a felfedezés<br />
alapvetően módosíthatja a <strong>lassú</strong> hullámú alvásról kialakult képünket.<br />
Feltételezéseink szerint <strong>az</strong> alvás alatt beérkező szenzoros bemenet feldolgozása<br />
hatásosabb lehet, ha mind <strong>az</strong> <strong>akusztikus</strong> kéreg, mind a szomatoszenzoros és asszociációs<br />
területek aktív fázisban (up-state) vannak. Ebben <strong>az</strong> esetben nagyobb eséllyel és árnyaltabban<br />
dolgozható fel <strong>az</strong> információ. Összevetve a két vizsgált area aktivitásának a beérkező<br />
<strong>ingerek</strong>re történő szinkron módosulását arra következtethetünk, hogy a beérkező hanginger<br />
43
Change language